Gazdaság

Teret hódít az e-mobilitás, de hová érdemes most befektetni?

A Deloitte új tanulmánya szerint 2032-től több alternatív meghajtási rendszert helyeznek forgalomba a személygépkocsik piacán, mint tisztán belsőégésű motorokat. Könnyen elképzelhető, hogy ez a fejlődés mit jelent majd az autóipar számára: a belső égésű motorok alkatrészeinek hozzáadott értékű részesedése csökken, és ugyanilyen gyorsan nő az „elektromos” hajtásrészek aránya – köztük számos olyan forgásszimmetrikus alkatrész, amelyekre a gépgyártás specialistái, mint például az EMAG, ezidőtájt pontosan testre szabott gyártási megoldásokat fejlesztenek. Jelenleg egy beszállítói csoport számára teljesen automatizált és hatékony komplett megoldást fejlesztettek ki a rotortengelyek gyártására, valamint a rotor-lemezcsomag nagy pontosságú esztergálására. A rugalmas berendezésekkel a vevő a megmunkálási műveletek széles skáláját tudja lefedni. A felelősök nagyon elégedettek az alkatrészminőséggel és a reprodukálhatósággal.

EMAG gyártósor kifejlesztése a rotortengelyek gyártásához

Teljesen megmunkált rotortengely tizenkét fő és különböző másodlagos művelettel. Az egyes gépek és állomások automatizálása és összekapcsolása robotokkal, portálrendszerekkel és az EMAG saját TrackMotion rendszerével történik.

Teret hódít az e-mobilitás

Az e-mobilitás jön, de hová érdemes most befektetni? Ezek az elektromos motoralkatrészek óriási potenciált kínálnak!

Ne hagyja ki az EMAG közelgő webináriumát:

2021. október 13., szerda

10:30 – 11:30 óra (CEST)

Regisztráljon itt:

OP 10 / 20 – Előesztergálás két EMAG VTC 200 típusú gépen – Tökéletes megoldás a csökkentett főidejű 4-tengelyes tengelymegmunkáláshoz.

Az e-motorok növekvő mennyisége kihívás elé állítja a gyártástervezőket: Számos alkalmazási területen új megoldásokat kell kidolgozniuk, amelyekkel az olyan alkatrészek, mint például az e-motorok hajtótengelye, gyorsabban és hatékonyabban – és teljeskörű gyártási rendszerekkel – gyárthatók. Egy új és lenyűgöző példa egy, az e-mobilitáshoz alkatrészeket gyártó német beszállító vállalatnál mutatja meg, hogyan nézhet ki egy ilyen megoldás. A múlt év végén az EMAG egy új megoldást szállított ide. Hogyan jött létre az együttműködés?

„Kapcsolattartó partnereink egy rendkívül rugalmas rendszert kerestek, amely intelligens automatizálási megoldásokat is tartalmaz, hogy a forgórész tengelye körüli számos megmunkálási műveletet le tudják fedni. Ilyen kérdések esetén a vevő már évek óta az EMAG-ra támaszkodik, mert kulcsrakész megoldásokat kínálunk egy kézből, és az EMAG csoport szinte minden megmunkálási technológiát ural” – magyarázza Andreas Bucher, az EMAG Key Account Managere.

OP 40 – Csapágyhelyek indukciós edzése az EMAG eldec MIND L 1000 gépén.

Az együttműködés már nagyon korán elkezdődött: a vevő előzetesen még az alkatrész tervrajzait is megosztotta az EMAG-al, hogy megkönnyítse a későbbi gépészeti tervezést, és lehetővé tegye a minél karcsúbb és megbízhatóbb gyártási folyamatot. A teljes gyártósor kifejlesztése szoros kapcsolaton keresztül történt, amint azt Michael Ihring, az EMAG Systems munkatársa megerősíti:

„Az EMAG-nál mindig az ‘egy arc az ügyfélhez’ elv érvényesül. Egy tapasztalt kapcsolattartó megbeszéli a vevővel a teljes gyártási megoldásra vonatkozó követelményeket – ez például a nem az EMAG-tól származó gépekre is vonatkozik. Mi gondoskodunk tehát a teljes gyártási megoldásról és meghatározzuk annak specifikációit. Az előnyök nyilvánvalóak: a lényegesen kevesebb interfész-egyeztetés lerövidíti a szállítási időt, és egyben kedvezőbb és hatékonyabb összmegoldást eredményez.”

OP 50 – A rotortengelyek belső esztergálása egy VTC 200-as, középhajtású gépen.

A cél elérése tizenkét műveletben

A végeredmény egy lenyűgöző rotortengely megmunkálási folyamat – nem kevesebb, mint tizenkét fő- és különböző másodlagos művelettel. Az egyes gépek és állomások automatizálása és összekapcsolása robotokkal, portálrendszerekkel és az EMAG saját TrackMotion rendszerével történik.

OP 60 – Finom esztergálási és fúrási műveletek hajtott szerszámokkal, VTC 200-as gépen.

Ezt a folyamatot itt részletesen ismertetjük:

Miután a kezelő a nyers alkatrészeket pufferszalagokon betáplálta, az EMAG két VTC 200-as gépén megkezdődik az előesztergálás – tökéletes megoldás a 4 tengelyes tengelymegmunkáláshoz, csökkentett főidőkkel (OP 10/20). Ezt követi a lefúvatási és mérési folyamat. A mérőgép visszajelzést ad az esztergáknak, amelyek automatikusan elvégzik az esetleges korrekciókat.
A belső fogazási folyamat (OP 30, formázás) után következik az OP 40-ben a rotortengely csapágyhelyek EMAG eldec MIND L 1000 gépén történő indukciós melegítése és edzése.
A következő műveletek, amelyeket az EMAG két VTC 200 MA (OP 50, belső esztergálás) és két VTC 200 (OP 60, furatmegmunkálás) gépén végeznek, szintén érdekesek. Mindkét folyamatot két gépen párhuzamosan végzik a teljesítmény növelése érdekében. A rotortengelyt ezután másodszor is lefúvatják, megmérik, és a jó darabokat DMC kóddal látják el.
Az OP 70-ben két összeszerelési folyamat zajlik, egy hüvely és egy fedél összeillesztésével.
Egy utolsó esztergálási művelet (OP80) a VTC 200 segítségével tökéletesíti a rotortengely vállait és csapágyhelyeit. A lefúvatás, a mérés és a rakatolás zárja a sort.

OP 70 – hüvely és fedél összeszerelése.

A teljes folyamatról készült videó itt tekinthető meg:

OP 80 – A rotortengely vállainak és csapágyhelyeinek finom esztergálása.

„Megerősítve látjuk a terveinket” – foglalja össze Michael Ihring. „A folyamatok nagyon stabilak, ami az alkatrészek minőségében is megmutatkozik. Ugyanakkor a vevő egy rugalmas cellamegoldás előnyeit élvezheti, amely bármikor bővíthető a növekvő kapacitásigények kielégítésére. Ez a rugalmasság minden részletben megmutatkozik, egészen az automatizálásig. Emellett a különböző intelligens szerszámcsere-stratégiák biztosítják, hogy nagyon kevés leállási idővel kell számolni.”

A hámozó esztergálás tökéletes lemezcsomag felületet biztosít

Ezzel azonban még nem ért véget az EMAG e-mobilitási nagyprojektje ennél a vevőnél, mivel a gépgyártók a rotor-lemezcsomag nagy pontosságú esztergálására is terveztek megoldást a VTC 200-as gép segítségével. Az úgynevezett perdületmentes esztergálási eljárást alkalmazzák: itt a szerszám gördülő mozgása történik a munkadarabon – egy ferdén beállított CBN vágóél mozog a forgó munkadarabon. A vágóél kapcsolódási pontja folyamatosan mozog tovább. Az egész folyamat körülbelül ötször-hatszor gyorsabb, mint a hagyományos kemény esztergálás, és akár háromszor gyorsabb, mint a köszörülés. Ennek ellenére az eredmény kiváló minőség, perdületi nyom nélkül. Más szóval, a korábban köszörülendő felületek így a jövőben hántolva esztergálhatók. Ez ideális megoldás a tengelyt körülvevő lemezkötegek esetében.

Az egész folyamatot ezen a videón láthatja: Scroll-Free Turning

Előnyök biztosítása a növekvő e-mobilitási piacon

„Összességében a vevő a tökéletesen beállított rendszerek előnyeit élvezheti, amelyek mind a rotortengely megmunkálásakor, mind a lemezcsomag esztergálásakor nagy stabilitást és folyamatbiztonságot mutatnak. Ezek óriási előnyök, amelyeket az elkövetkező években a növekvő e-mobilitási piacra kívánunk bevinni” – mondja Andreas Bucher. „Az elektromotorgyártó ágazatból érkező megkeresések jelentősen növekednek. Ugyanakkor a mi technológiánkat már ma is nagyon sok alkalmazási területen használják ebben az ágazatban.

Ne hagyja ki az EMAG közelgő webináriumát:

Az e-mobilitás jön, de hová érdemes most befektetni? Ezek az elektromos motoralkatrészek óriási potenciált kínálnak!

2021. október 13., szerda

10:30 – 11:30 ÓRA CEST

Regisztráljon itt:

Related Topics:e-mobilitás e-mobility EMAG gépgyártás gyártósor rotor

Up Next

Rossz hír: drágulhatnak jövőre az okostelefonok

Don't Miss

A világ legokosabb kampusza készülhet el a Siemens segítségével

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.

Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.

„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”

-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.

A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.

Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.

A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:

Az AI az infrastruktúra részévé válik

Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.

Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak

Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.

GPU-tudatos erőforrás-kezelés

A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.

Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve

Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.

Kontrollált költségek és beépített FinOps

Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.

Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A biztonság új korszaka: a preventív videófelügyelet nem csak reagál, hanem megelőz

A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

ipari üzemekben,
logisztikai és raktárbázisokon,
irodakomplexumokban,
valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!