Gazdaság

Újabb elismerést kapott a Haris Digital IoT-megoldása

A Haris Digital magyar startupként a kis- és közepes vállalatok gyártás-digitalizációjával foglalkozik. A közelmúltban több versenyen is megmérették technológiájukat: a harmadik helyet szerezték meg a SelectUSA Investment Summiton, Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén, legutóbb pedig egy magyar seregszemlén, az iPonNovation versenyen kerültek döntőbe a „végtelenül egyszerű, plug and play machine monitoring megoldásukkal”.

De miben segíthet egy innovatív megoldás a kkv-knak növelni a hatékonyságukat, és hogyan áll Magyarország a digitalizáció ilyen tekintetében?

A korábban kialakult termelési rendszerek komoly változások elé néznek, hiszen ma már egy gyártási rendszernek egyszerre szükséges hatékonynak, dinamikusnak és innovatívnak lennie. Perecz Péter, a Haris Digital társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint az ipar bármely szereplője növekedést érhet el a teljes eszközhatékonyságban, ha digitalizál. Erre kínál hatásos alternatívát a startup megoldása, amely a közelmúltban részt vett az iPon és a HRP közös üzletfejlesztési programjában, amely a startupokat és az újító kisvállalkozásokat célozta. Mint az egy frissen megjelent interjúból kiderült, a megmérettetés különlegessége az volt, hogy a nyertesektől nem vártak el sem tulajdonrész-átadást, sem kizárólagosságot. A program szakmai megvalósítását és irányítását az XO.company végezte, amely a világ legnagyobb független startup-ökoszisztéma versenyét, a Global Startup Awards-ot is jegyzi.

„Noha elsősorban az amerikai piacra koncentrálunk, az iPon Novation versenyét érdekes és izgalmas megmérettetésnek találtuk. Az elismerés óriási örömöt jelentett számunkra. Jelenleg is formálódnak az együttműködés részletei. Annyit elárulhatok, hogy szeretnénk, ha a jövőben – akár az iPon ügyfelein keresztül – több potenciális vevőhöz juthatnánk el, amire minden esélyünk megvan, hiszen a verseny piacérett termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozásoknak szólt, akik igényt tartanak a személyre szabott tanácsadásra és képzésre, illetve szívesen tanulnának Magyarország egyik vezető webáruházának kereskedelmi és marketing gyakorlatáról. A Haris Digital pontosan ilyen vállalkozás” – mondta Perecz Péter.

Okosmegoldások a hatékonyság növelése érdekében

A koronavírus-járvány alatt sok hazai ipari szereplő került nehéz helyzetbe a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, az innovatív megoldásra nyitottak a digitalizáció lehetőségével támogathatják a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy ilyen megoldást kínál a magyar startup is, amely egy 6 hetes, ingyenes programban méri fel a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A cél, hogy a problémák feltárása után az új, megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek. De miről is szól pontosan a vállalkozás megoldása?

24 óra alatt működésbe állítják az IoT megoldást

„A 2018-ban alapított magyarországi és kaliforniai jelenléttel rendelkező magyar startup, a Haris Digital gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára, így a szakemberek szükség szerint be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, de elemzéseket is készíthetnek, hogy a nagyobb összefüggéseket is megértsék” – mondja Perecz Péter.

A cég, amely már eddig is jelentős számú ügyfélnek segített Magyarországon, egyre inkább megveti a lábát a CEE régióban, az USA-ban és Indiában is. A tapasztalataik és a visszajelzések alapján az ügyfeleik 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban, mindezt egy pici szenzornak köszönhetően, amelyet felhelyeznek az adott gép egy adott pontjára, és elkezdi érzékelni a rezgés- és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. Ezt követően az információ felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, ahol a mesterséges intelligencia algoritmusok átfordítják olyan információkká, amelyek lehetőséget adnak a termelési szakemberek kezébe, úgy hogy növelni tudják a hatékonyságukat.

Alacsony gyártási hatékonyságra kínálnak megoldást

Mint Perecz Péter mondja, legszívesebben a teljes hazai ipart áramvonalasítanák, amivel a cégek profitabilitása mellett a környezeti terhelés is csökkenne. A szakember, aki szerint félő, hogy Magyarország a gyártás-digitalizáció tekintetében lemarad a következőket mondta:

„Amennyiben a magyar vállalatok nem, vagy csak későn digitalizálnak, alacsonyabb hatékonyságban gyártanak, nem tudnak beruházni sem. Ha Magyarországot a régió országaival – például Csehországgal és Lengyelországgal – hasonlítom össze, akkor félő, hogy lemaradunk. Mindkét említett országban évekkel ezelőtt elindultak olyan kezdeményezések, kormányzati támogatási projektek, amelyek hozzájárultak a sikerhez. Nálunk is vannak kezdeményezések, de van még mit tennünk ezen a területen.”

A digitalizáció önmagában kevésbé érdekes, a fő cél a produktivitás növelése. Ez az a folyamat, amely a műanyag- és az autóipar területén már lezajlott, így azok a kkv-k, amelyek ezen beszállítói láncok részei, vagy önmaguktól, vagy nyomás hatására, de keresik az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak jelentett problémát, hogy a használt rendszerek többsége valóságos monstrum, tehát nincsenek igazán olyan megoldások a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k igényeire lettek kifejlesztve. Ettől egyfajta csalódottság is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások köreiben – derült ki az interjúból, amelyben szó esett még Ipar 4.0-ról, a magyar-amerikai hibrid startupokat támogató Vespucci Partners-szel való együttműködés fontosságáról és arról, hogyan járul hozzá a nemzetközi sikerhez Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén elért dobogós helyezés.

Up Next

Huawei: a cég vezetője kifejezetten pesszimista a jövőt illetően

Don't Miss

Innovatív magyar startup lépett szövetségre a Microsofttal

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!