Gazdaság

Újabb elismerést kapott a Haris Digital IoT-megoldása

A Haris Digital magyar startupként a kis- és közepes vállalatok gyártás-digitalizációjával foglalkozik. A közelmúltban több versenyen is megmérették technológiájukat: a harmadik helyet szerezték meg a SelectUSA Investment Summiton, Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén, legutóbb pedig egy magyar seregszemlén, az iPonNovation versenyen kerültek döntőbe a „végtelenül egyszerű, plug and play machine monitoring megoldásukkal”.

De miben segíthet egy innovatív megoldás a kkv-knak növelni a hatékonyságukat, és hogyan áll Magyarország a digitalizáció ilyen tekintetében?

A korábban kialakult termelési rendszerek komoly változások elé néznek, hiszen ma már egy gyártási rendszernek egyszerre szükséges hatékonynak, dinamikusnak és innovatívnak lennie. Perecz Péter, a Haris Digital társalapítója és ügyvezető igazgatója szerint az ipar bármely szereplője növekedést érhet el a teljes eszközhatékonyságban, ha digitalizál. Erre kínál hatásos alternatívát a startup megoldása, amely a közelmúltban részt vett az iPon és a HRP közös üzletfejlesztési programjában, amely a startupokat és az újító kisvállalkozásokat célozta. Mint az egy frissen megjelent interjúból kiderült, a megmérettetés különlegessége az volt, hogy a nyertesektől nem vártak el sem tulajdonrész-átadást, sem kizárólagosságot. A program szakmai megvalósítását és irányítását az XO.company végezte, amely a világ legnagyobb független startup-ökoszisztéma versenyét, a Global Startup Awards-ot is jegyzi.

„Noha elsősorban az amerikai piacra koncentrálunk, az iPon Novation versenyét érdekes és izgalmas megmérettetésnek találtuk. Az elismerés óriási örömöt jelentett számunkra. Jelenleg is formálódnak az együttműködés részletei. Annyit elárulhatok, hogy szeretnénk, ha a jövőben – akár az iPon ügyfelein keresztül – több potenciális vevőhöz juthatnánk el, amire minden esélyünk megvan, hiszen a verseny piacérett termékkel vagy szolgáltatással rendelkező vállalkozásoknak szólt, akik igényt tartanak a személyre szabott tanácsadásra és képzésre, illetve szívesen tanulnának Magyarország egyik vezető webáruházának kereskedelmi és marketing gyakorlatáról. A Haris Digital pontosan ilyen vállalkozás” – mondta Perecz Péter.

Okosmegoldások a hatékonyság növelése érdekében

A koronavírus-járvány alatt sok hazai ipari szereplő került nehéz helyzetbe a rendelések hiánya miatt, de most, hogy a vírushelyzet után kezd talpra állni a gazdaság, az innovatív megoldásra nyitottak a digitalizáció lehetőségével támogathatják a hazai ipar még gyorsabb újraindítását. Egy ilyen megoldást kínál a magyar startup is, amely egy 6 hetes, ingyenes programban méri fel a termelési hatékonyság veszteségek mértékét, költségét, pontos okait és javaslatot is adnak a fejlesztésre. A cél, hogy a problémák feltárása után az új, megnövekedett rendelési mennyiségeket gyorsabban, nagyobb hatékonysággal, magasabb profitabilitással, kevesebb napi fejfájással tudják majd leszállítani az adott cégek. De miről is szól pontosan a vállalkozás megoldása?

24 óra alatt működésbe állítják az IoT megoldást

„A 2018-ban alapított magyarországi és kaliforniai jelenléttel rendelkező magyar startup, a Haris Digital gyártás-digitalizációval foglalkozik. Gyakorlatilag egy 24 órán belül installálható, precíz és pontos megoldást fejlesztettünk, amely bármilyen gépet, berendezést képes „felokosítani”, aminek köszönhetően azok akár 15 perc alatt hasznos információval szolgálnak a gyártó vállalatok számára, így a szakemberek szükség szerint be tudnak avatkozni, ha probléma merül fel, de elemzéseket is készíthetnek, hogy a nagyobb összefüggéseket is megértsék” – mondja Perecz Péter.

A cég, amely már eddig is jelentős számú ügyfélnek segített Magyarországon, egyre inkább megveti a lábát a CEE régióban, az USA-ban és Indiában is. A tapasztalataik és a visszajelzések alapján az ügyfeleik 20-30%-os növekedést értek el a teljes eszközhatékonyságban, mindezt egy pici szenzornak köszönhetően, amelyet felhelyeznek az adott gép egy adott pontjára, és elkezdi érzékelni a rezgés- és mozgásadatokat. Az úttörő jellege abban áll, hogy olyan IoT (Internet of Things) szenzorokkal és AI (Artificial Intelligence) alapú algoritmusokkal méri fel a gépek termelését, amely azonnali digitálisan rögzített információvá alakítja a gépek rezgéseit, mozgásait. Ezt követően az információ felkerül a Microsoft Azure felhőszolgáltatásába, ahol a mesterséges intelligencia algoritmusok átfordítják olyan információkká, amelyek lehetőséget adnak a termelési szakemberek kezébe, úgy hogy növelni tudják a hatékonyságukat.

Alacsony gyártási hatékonyságra kínálnak megoldást

Mint Perecz Péter mondja, legszívesebben a teljes hazai ipart áramvonalasítanák, amivel a cégek profitabilitása mellett a környezeti terhelés is csökkenne. A szakember, aki szerint félő, hogy Magyarország a gyártás-digitalizáció tekintetében lemarad a következőket mondta:

„Amennyiben a magyar vállalatok nem, vagy csak későn digitalizálnak, alacsonyabb hatékonyságban gyártanak, nem tudnak beruházni sem. Ha Magyarországot a régió országaival – például Csehországgal és Lengyelországgal – hasonlítom össze, akkor félő, hogy lemaradunk. Mindkét említett országban évekkel ezelőtt elindultak olyan kezdeményezések, kormányzati támogatási projektek, amelyek hozzájárultak a sikerhez. Nálunk is vannak kezdeményezések, de van még mit tennünk ezen a területen.”

A digitalizáció önmagában kevésbé érdekes, a fő cél a produktivitás növelése. Ez az a folyamat, amely a műanyag- és az autóipar területén már lezajlott, így azok a kkv-k, amelyek ezen beszállítói láncok részei, vagy önmaguktól, vagy nyomás hatására, de keresik az innovatív megoldásokat. Ugyanakkor sokaknak jelentett problémát, hogy a használt rendszerek többsége valóságos monstrum, tehát nincsenek igazán olyan megoldások a piacon, amelyek kifejezetten a kkv-k igényeire lettek kifejlesztve. Ettől egyfajta csalódottság is érzékelhető a kis- és közepes vállalkozások köreiben – derült ki az interjúból, amelyben szó esett még Ipar 4.0-ról, a magyar-amerikai hibrid startupokat támogató Vespucci Partners-szel való együttműködés fontosságáról és arról, hogyan járul hozzá a nemzetközi sikerhez Amerika egyik legrangosabb startuprendezvényén elért dobogós helyezés.

Up Next

Huawei: a cég vezetője kifejezetten pesszimista a jövőt illetően

Don't Miss

Innovatív magyar startup lépett szövetségre a Microsofttal

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!