Gazdaság
Szinte pillanatok alatt döntünk 50.000 forint alatt
Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait.
A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen műszaki cikkeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.
Saját dolgozóit kérdezte az elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásokról Magyarország legnagyobb lefedettségű, összesen 67 üzletet üzemeltető műszaki áruháza, az Euronics. Az összesen 672 bolti alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalat a klasszikus szakértékesítői modellt követi, amelynek során a személyzet közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal.
A belső kutatással az Euronics célja a vásárlói igények felmérése volt, ami iránymutatást jelenthet a szakértékesítők továbbképzéséhez.
Ezeket a termékek keresik leginkább a magyar vásárlók
Az Euronics tapasztalatai alapján a háztartási kisgépek között a legkeresettebb termékkategória a porszívó, amelyet szorosan követ a mikrohullámú sütő és a kávéfőző. A dobogósokat sorrendben a vasaló, vízforraló, kenyérpirító, majd a mixer-turmix-robotgép trió, végül a szendvics- és gofrisütő követi. A ritkábban keresett termékek között olyan speciális készülékek sorakoznak, mint az olajsütők és air fryerek, a gőzállomások és kézi gőzölők, valamint a kenyérsütőgépek.
A hűtőszekrények kategóriájában magasan a legnépszerűbbek az alulfagyasztós termékek. Jelentős lemaradással a második helyen a különálló fagyasztószekrény/fagyasztóláda áll, és csak ezt követi a felülfagyasztós hűtőszekrények csoportja. Az ajtók száma terén az egyajtós kialakítások örvendenek nagyobb népszerűségnek, szemben a Side by Side – egymás melletti dupla vagy többajtós – kialakításúakkal.
A beépíthető háztartási gépeknél a sütő, főzőlap, valamint a mosogatógép a vásárlók által leggyakrabban keresett termék, míg a szárítógép, fagyasztószekrény és kávéfőző esetében jellemzően nem beépíthető verziót választanak, hanem a hagyományosnak mondható, szabadon álló megoldást.
A mosógépeknél szignifikáns különbség látható az elöltöltős gépek javára: a válaszadók 86,5 százaléka szerint ezt preferálják a vásárlók, szemben a felültöltős kivitelezéssel. Hasonlóan nagy az eltérés a különálló mosógép és szárítógép, illetve a két funkciót egyben betöltő eszközök esetében is: alig 10 százalékban választják a magyar vásárlók a kétfunkciós gépet.
Egyre több mosógépbe építenek okosfunkciókat a gyártók, amelyek praktikus megoldásokként segítik a felhasználókat. Ezek az innovatív lehetőségek egyelőre még nem terjedtek el széles körben, az Euronics tapasztalatai szerint jelenleg még viszonylag kevesen kérdeznek rá hazánkban az elérhető okosfunkciókra: a vásárlók alig több mint ötöde választja az ilyen extrákkal felszerelt mosógépeket, a többség a hagyományos megoldások híve.
Az ár a legfontosabb szempont a választásban
A vásárlóknak a kialakítás, a funkciók és ár szempontjait is mérlegelniük kell, ami komoly kihívás elé állíthatja a kevésbé felkészült érdeklődőket egy, akár hosszú évekre szóló döntés meghozatala előtt. Az Euronics annak is utánajárt, hogy a vásárlók milyen tulajdonságokat vesznek számításba az egyes műszaki cikkeknél, milyen szempontokat mérlegelnek különböző termékkategóriáknál, mielőtt kiválasztják a számukra legmegfelelőbb eszközt.
A belső kutatás nyolc termékcsoportban – hűtőszekrény, mosógép, szárítógép, laptop, háztartási kisgépek, szépségápolási termékek, mikrohullámúsütő és porszívó – a következő szempontokat vizsgálta: ár, márka, dizájn/szín, funkció, kiegészítő szolgáltatások (garancia, termékcsere lehetőség, biztosítás) és méret. A termékcsoportokon belül eltérő szempontok alapján választanak a magyar vásárlók az elérhető termékek közül, azonban elmondható, hogy a megfelelő ár továbbra is minden esetben a legmeghatározóbb kérdés a döntés meghozatalalakor, amit a termék funkciója és a megbízható márka követ.
Vannak speciális szempontok az egyes termékkategóriák esetén, hiszen míg a hűtőszekrényeknél kiugró jelentőséggel bír az ár mellett a méret is, a mosógépeknél a vizsgált szempontok kiegyensúlyozottabb arányban oszlanak meg: az ár, méret és márka mellett határozottan szerepet kap az elérhető funkciók kérdése. A termék márkája minden kategória esetében közepesen fontos, a dizájn pedig általában elenyésző mértékben járul hozzá a végleges döntéshez, leginkább a hűtőszekrényeknél és a háztartási kisgépeknél fontos szempont. A kiegészítő szolgáltatások (mint a garancia, termékcsere lehetősége és az elérhető biztosítás) minden esetben a legkevésbé számító szempontként jelennek meg.
Gyorsan döntünk 50 000 Ft alatt
A tájékozódásra és mérlegelésre szánt idő hossza egyénenként nagyon eltérő lehet, ezt természetesen az is befolyásolhatja, hogy mennyi segítséget kapnak a vásárlók a döntéshez.
„A munkatársak személyes jelenléte és segítségnyújtása kiemelkedően fontos a műszaki cikkek területén: a vevők igénylik, hogy egy szakértővel személyesen is tudjanak konzultálni a vásárlást megelőzően. Sokan számítanak arra, hogy a bolti kollégák akár maguktól odalépnek hozzájuk és kérés nélkül felajánlják segítségüket”
– magyarázza Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója.
A tanakodással töltött idő hossza nagyban múlik azon is, hogy mekkora összeget kell a kiválasztott termékért kiadnia a vásárlónak. A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy minél magasabb az adott eszköz ára, annál hosszabbra nyúlik a döntéshozás. Egy kisebb összeg kifizetése előtt a vásárlók jelentős többsége (84,3%) 5-15 percet gondolkodik. Az 50 000 forint feletti készülékek vásárlásakor a gyorsan döntők aránya már jelentősen lecsökken, mindössze 30,3 százalékot kitéve; ezzel párhuzamosan a valamivel hosszabb ideig, a 15-30 percig tanakodók aránya közel 60 százalékra ugrik.
„A többség utánanéz a releváns készülékkategóriának és a szóba jöhető márkáknak mielőtt vásárolni indul. A boltban a kérdések leginkább a specifikációra, az egyes funkciók magyarázatára irányulnak, amelyek megválaszolásában sokat tud segíteni egy felkészült eladó. A vásárlók emellett gyakran szeretnének többletinformációt kapni arról, hogy az ő egyedi igényeiknek vajon melyik termék felelne meg a leginkább. Ezek mellett az ár-érték arányról és az eszközök kompatibilitásáról is gyakran kérdeznek”
– tette hozzá Fazekas Bálint.
Gazdaság
Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása
Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.
A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.
Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál
A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását.
Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.
A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.
A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.
„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”
– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt
Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.
A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.
Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.
„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”
– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.
Magyar világmárka 100 országban
Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.
- Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
- Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
- Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
- Exportkülöndíj: BioTechUSA
„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”
– indokolta a döntést Szabó László.
Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.
A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)
Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Kézi 3D szkenner fedélzeti minőségellenőrzéssel – bemutatkozik a FreeScan Omni
-
Tippek2 hét ago
Trükkök, amikkel a monitorunk a produktivitás motorja lesz
-
Egészség2 hét ago
A családközpontú ellátás és a betegbiztonság a szülészet alapja
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung az egymást követő hatodik évben is megőrizte helyét a gaming monitorok piacán
-
Okoseszközök2 hét ago
Kutyaharapást szőrével – AI javítja az AI által írt kódot
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
-
Egyéb kategória2 hét ago
Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján
-
Ipar1 hét ago
IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására


