Gazdaság
Szinte pillanatok alatt döntünk 50.000 forint alatt
Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait.
A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen műszaki cikkeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.
Saját dolgozóit kérdezte az elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásokról Magyarország legnagyobb lefedettségű, összesen 67 üzletet üzemeltető műszaki áruháza, az Euronics. Az összesen 672 bolti alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalat a klasszikus szakértékesítői modellt követi, amelynek során a személyzet közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal.
A belső kutatással az Euronics célja a vásárlói igények felmérése volt, ami iránymutatást jelenthet a szakértékesítők továbbképzéséhez.
Ezeket a termékek keresik leginkább a magyar vásárlók
Az Euronics tapasztalatai alapján a háztartási kisgépek között a legkeresettebb termékkategória a porszívó, amelyet szorosan követ a mikrohullámú sütő és a kávéfőző. A dobogósokat sorrendben a vasaló, vízforraló, kenyérpirító, majd a mixer-turmix-robotgép trió, végül a szendvics- és gofrisütő követi. A ritkábban keresett termékek között olyan speciális készülékek sorakoznak, mint az olajsütők és air fryerek, a gőzállomások és kézi gőzölők, valamint a kenyérsütőgépek.
A hűtőszekrények kategóriájában magasan a legnépszerűbbek az alulfagyasztós termékek. Jelentős lemaradással a második helyen a különálló fagyasztószekrény/fagyasztóláda áll, és csak ezt követi a felülfagyasztós hűtőszekrények csoportja. Az ajtók száma terén az egyajtós kialakítások örvendenek nagyobb népszerűségnek, szemben a Side by Side – egymás melletti dupla vagy többajtós – kialakításúakkal.
A beépíthető háztartási gépeknél a sütő, főzőlap, valamint a mosogatógép a vásárlók által leggyakrabban keresett termék, míg a szárítógép, fagyasztószekrény és kávéfőző esetében jellemzően nem beépíthető verziót választanak, hanem a hagyományosnak mondható, szabadon álló megoldást.
A mosógépeknél szignifikáns különbség látható az elöltöltős gépek javára: a válaszadók 86,5 százaléka szerint ezt preferálják a vásárlók, szemben a felültöltős kivitelezéssel. Hasonlóan nagy az eltérés a különálló mosógép és szárítógép, illetve a két funkciót egyben betöltő eszközök esetében is: alig 10 százalékban választják a magyar vásárlók a kétfunkciós gépet.
Egyre több mosógépbe építenek okosfunkciókat a gyártók, amelyek praktikus megoldásokként segítik a felhasználókat. Ezek az innovatív lehetőségek egyelőre még nem terjedtek el széles körben, az Euronics tapasztalatai szerint jelenleg még viszonylag kevesen kérdeznek rá hazánkban az elérhető okosfunkciókra: a vásárlók alig több mint ötöde választja az ilyen extrákkal felszerelt mosógépeket, a többség a hagyományos megoldások híve.
Az ár a legfontosabb szempont a választásban
A vásárlóknak a kialakítás, a funkciók és ár szempontjait is mérlegelniük kell, ami komoly kihívás elé állíthatja a kevésbé felkészült érdeklődőket egy, akár hosszú évekre szóló döntés meghozatala előtt. Az Euronics annak is utánajárt, hogy a vásárlók milyen tulajdonságokat vesznek számításba az egyes műszaki cikkeknél, milyen szempontokat mérlegelnek különböző termékkategóriáknál, mielőtt kiválasztják a számukra legmegfelelőbb eszközt.
A belső kutatás nyolc termékcsoportban – hűtőszekrény, mosógép, szárítógép, laptop, háztartási kisgépek, szépségápolási termékek, mikrohullámúsütő és porszívó – a következő szempontokat vizsgálta: ár, márka, dizájn/szín, funkció, kiegészítő szolgáltatások (garancia, termékcsere lehetőség, biztosítás) és méret. A termékcsoportokon belül eltérő szempontok alapján választanak a magyar vásárlók az elérhető termékek közül, azonban elmondható, hogy a megfelelő ár továbbra is minden esetben a legmeghatározóbb kérdés a döntés meghozatalalakor, amit a termék funkciója és a megbízható márka követ.
Vannak speciális szempontok az egyes termékkategóriák esetén, hiszen míg a hűtőszekrényeknél kiugró jelentőséggel bír az ár mellett a méret is, a mosógépeknél a vizsgált szempontok kiegyensúlyozottabb arányban oszlanak meg: az ár, méret és márka mellett határozottan szerepet kap az elérhető funkciók kérdése. A termék márkája minden kategória esetében közepesen fontos, a dizájn pedig általában elenyésző mértékben járul hozzá a végleges döntéshez, leginkább a hűtőszekrényeknél és a háztartási kisgépeknél fontos szempont. A kiegészítő szolgáltatások (mint a garancia, termékcsere lehetősége és az elérhető biztosítás) minden esetben a legkevésbé számító szempontként jelennek meg.
Gyorsan döntünk 50 000 Ft alatt
A tájékozódásra és mérlegelésre szánt idő hossza egyénenként nagyon eltérő lehet, ezt természetesen az is befolyásolhatja, hogy mennyi segítséget kapnak a vásárlók a döntéshez.
„A munkatársak személyes jelenléte és segítségnyújtása kiemelkedően fontos a műszaki cikkek területén: a vevők igénylik, hogy egy szakértővel személyesen is tudjanak konzultálni a vásárlást megelőzően. Sokan számítanak arra, hogy a bolti kollégák akár maguktól odalépnek hozzájuk és kérés nélkül felajánlják segítségüket”
– magyarázza Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója.
A tanakodással töltött idő hossza nagyban múlik azon is, hogy mekkora összeget kell a kiválasztott termékért kiadnia a vásárlónak. A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy minél magasabb az adott eszköz ára, annál hosszabbra nyúlik a döntéshozás. Egy kisebb összeg kifizetése előtt a vásárlók jelentős többsége (84,3%) 5-15 percet gondolkodik. Az 50 000 forint feletti készülékek vásárlásakor a gyorsan döntők aránya már jelentősen lecsökken, mindössze 30,3 százalékot kitéve; ezzel párhuzamosan a valamivel hosszabb ideig, a 15-30 percig tanakodók aránya közel 60 százalékra ugrik.
„A többség utánanéz a releváns készülékkategóriának és a szóba jöhető márkáknak mielőtt vásárolni indul. A boltban a kérdések leginkább a specifikációra, az egyes funkciók magyarázatára irányulnak, amelyek megválaszolásában sokat tud segíteni egy felkészült eladó. A vásárlók emellett gyakran szeretnének többletinformációt kapni arról, hogy az ő egyedi igényeiknek vajon melyik termék felelne meg a leginkább. Ezek mellett az ár-érték arányról és az eszközök kompatibilitásáról is gyakran kérdeznek”
– tette hozzá Fazekas Bálint.
Gazdaság
Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k
Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.
A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.
Támogatott Google Ads és Meta-kampányok
A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.
Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában
A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.
A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.
Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás
A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek
Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság
A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.
A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?
A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.
A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.
Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.
A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.
A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.
„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”
– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.
Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.
„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”
– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.
Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.
A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.
Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.
Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.
„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”
– mondja egy Bitget-szakértő.
A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:
„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”
– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.
A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede
A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.
Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.
Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont
Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.
Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.
Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.
A fragmentáció csapdája
Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.
Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.
Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.
A következő lépés: egységes kommunikáció
Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.
Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.
Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:
- A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
- A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén
A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.
Mit hoz a következő 5 év?
Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:
- Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
- A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
- Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal
A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
Már minden negyedik csomag külföldről érkezik
-
Szórakozás2 hét ago
Kreatív technológia: a digitális élmény, amire a közönség vágyik
-
Mozgásban2 hét ago
LogiMAT 2026: integrált rendszerek, MI és elektromos hajtás
-
Ipar2 hét ago
A vallást, a hidakat és a műtőt is meghódította a mesterséges intelligencia
-
Ipar2 hét ago
Vezető pozícióban a Schneider Electric Resource Advisor+ megoldása
-
Mozgásban2 hét ago
Versenypályáról az utakra: Tanulságok a Hankook első WRC-szezonja után
-
Egészség2 hét ago
A 77 Elektronika vércukormérői Magyarországon elsőként IVDR minősítést kaptak





