Gazdaság
Szinte pillanatok alatt döntünk 50.000 forint alatt
Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait.
A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen műszaki cikkeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.
Saját dolgozóit kérdezte az elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásokról Magyarország legnagyobb lefedettségű, összesen 67 üzletet üzemeltető műszaki áruháza, az Euronics. Az összesen 672 bolti alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalat a klasszikus szakértékesítői modellt követi, amelynek során a személyzet közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal.
A belső kutatással az Euronics célja a vásárlói igények felmérése volt, ami iránymutatást jelenthet a szakértékesítők továbbképzéséhez.
Ezeket a termékek keresik leginkább a magyar vásárlók
Az Euronics tapasztalatai alapján a háztartási kisgépek között a legkeresettebb termékkategória a porszívó, amelyet szorosan követ a mikrohullámú sütő és a kávéfőző. A dobogósokat sorrendben a vasaló, vízforraló, kenyérpirító, majd a mixer-turmix-robotgép trió, végül a szendvics- és gofrisütő követi. A ritkábban keresett termékek között olyan speciális készülékek sorakoznak, mint az olajsütők és air fryerek, a gőzállomások és kézi gőzölők, valamint a kenyérsütőgépek.
A hűtőszekrények kategóriájában magasan a legnépszerűbbek az alulfagyasztós termékek. Jelentős lemaradással a második helyen a különálló fagyasztószekrény/fagyasztóláda áll, és csak ezt követi a felülfagyasztós hűtőszekrények csoportja. Az ajtók száma terén az egyajtós kialakítások örvendenek nagyobb népszerűségnek, szemben a Side by Side – egymás melletti dupla vagy többajtós – kialakításúakkal.
A beépíthető háztartási gépeknél a sütő, főzőlap, valamint a mosogatógép a vásárlók által leggyakrabban keresett termék, míg a szárítógép, fagyasztószekrény és kávéfőző esetében jellemzően nem beépíthető verziót választanak, hanem a hagyományosnak mondható, szabadon álló megoldást.
A mosógépeknél szignifikáns különbség látható az elöltöltős gépek javára: a válaszadók 86,5 százaléka szerint ezt preferálják a vásárlók, szemben a felültöltős kivitelezéssel. Hasonlóan nagy az eltérés a különálló mosógép és szárítógép, illetve a két funkciót egyben betöltő eszközök esetében is: alig 10 százalékban választják a magyar vásárlók a kétfunkciós gépet.
Egyre több mosógépbe építenek okosfunkciókat a gyártók, amelyek praktikus megoldásokként segítik a felhasználókat. Ezek az innovatív lehetőségek egyelőre még nem terjedtek el széles körben, az Euronics tapasztalatai szerint jelenleg még viszonylag kevesen kérdeznek rá hazánkban az elérhető okosfunkciókra: a vásárlók alig több mint ötöde választja az ilyen extrákkal felszerelt mosógépeket, a többség a hagyományos megoldások híve.
Az ár a legfontosabb szempont a választásban
A vásárlóknak a kialakítás, a funkciók és ár szempontjait is mérlegelniük kell, ami komoly kihívás elé állíthatja a kevésbé felkészült érdeklődőket egy, akár hosszú évekre szóló döntés meghozatala előtt. Az Euronics annak is utánajárt, hogy a vásárlók milyen tulajdonságokat vesznek számításba az egyes műszaki cikkeknél, milyen szempontokat mérlegelnek különböző termékkategóriáknál, mielőtt kiválasztják a számukra legmegfelelőbb eszközt.
A belső kutatás nyolc termékcsoportban – hűtőszekrény, mosógép, szárítógép, laptop, háztartási kisgépek, szépségápolási termékek, mikrohullámúsütő és porszívó – a következő szempontokat vizsgálta: ár, márka, dizájn/szín, funkció, kiegészítő szolgáltatások (garancia, termékcsere lehetőség, biztosítás) és méret. A termékcsoportokon belül eltérő szempontok alapján választanak a magyar vásárlók az elérhető termékek közül, azonban elmondható, hogy a megfelelő ár továbbra is minden esetben a legmeghatározóbb kérdés a döntés meghozatalalakor, amit a termék funkciója és a megbízható márka követ.
Vannak speciális szempontok az egyes termékkategóriák esetén, hiszen míg a hűtőszekrényeknél kiugró jelentőséggel bír az ár mellett a méret is, a mosógépeknél a vizsgált szempontok kiegyensúlyozottabb arányban oszlanak meg: az ár, méret és márka mellett határozottan szerepet kap az elérhető funkciók kérdése. A termék márkája minden kategória esetében közepesen fontos, a dizájn pedig általában elenyésző mértékben járul hozzá a végleges döntéshez, leginkább a hűtőszekrényeknél és a háztartási kisgépeknél fontos szempont. A kiegészítő szolgáltatások (mint a garancia, termékcsere lehetősége és az elérhető biztosítás) minden esetben a legkevésbé számító szempontként jelennek meg.
Gyorsan döntünk 50 000 Ft alatt
A tájékozódásra és mérlegelésre szánt idő hossza egyénenként nagyon eltérő lehet, ezt természetesen az is befolyásolhatja, hogy mennyi segítséget kapnak a vásárlók a döntéshez.
„A munkatársak személyes jelenléte és segítségnyújtása kiemelkedően fontos a műszaki cikkek területén: a vevők igénylik, hogy egy szakértővel személyesen is tudjanak konzultálni a vásárlást megelőzően. Sokan számítanak arra, hogy a bolti kollégák akár maguktól odalépnek hozzájuk és kérés nélkül felajánlják segítségüket”
– magyarázza Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója.
A tanakodással töltött idő hossza nagyban múlik azon is, hogy mekkora összeget kell a kiválasztott termékért kiadnia a vásárlónak. A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy minél magasabb az adott eszköz ára, annál hosszabbra nyúlik a döntéshozás. Egy kisebb összeg kifizetése előtt a vásárlók jelentős többsége (84,3%) 5-15 percet gondolkodik. Az 50 000 forint feletti készülékek vásárlásakor a gyorsan döntők aránya már jelentősen lecsökken, mindössze 30,3 százalékot kitéve; ezzel párhuzamosan a valamivel hosszabb ideig, a 15-30 percig tanakodók aránya közel 60 százalékra ugrik.
„A többség utánanéz a releváns készülékkategóriának és a szóba jöhető márkáknak mielőtt vásárolni indul. A boltban a kérdések leginkább a specifikációra, az egyes funkciók magyarázatára irányulnak, amelyek megválaszolásában sokat tud segíteni egy felkészült eladó. A vásárlók emellett gyakran szeretnének többletinformációt kapni arról, hogy az ő egyedi igényeiknek vajon melyik termék felelne meg a leginkább. Ezek mellett az ár-érték arányról és az eszközök kompatibilitásáról is gyakran kérdeznek”
– tette hozzá Fazekas Bálint.
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás
A Lightyear befektetési platform 2025. június 17-én panelbeszélgetést szervezett a céges pénzügyek kezeléséről.
A jó hangulatú eseményen részt vett Balogh Petya startupokkal foglalkozó befektető, Töreky Bence, a nemzetközi átutalások kezelésére szolgáló megoldásokat kínáló globális technológia vállalat, a Wise csoportvezetője, valamint Fekete Dániel, a Billingo online számlázási platform egyik alapítója. A megjelenteket a rendezvény házigazdája, Somogyi Flóra, a Lightyear kutatási vezetője kérdezte.
A bizonytalanság okai
Első körben arra keresték a választ, hogy mik lehetnek a mostanában tapasztalható bizonytalanság fő okai. Balogh Petya elmondta, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban vállalkozóként folyamatosan gondolkodni, alkalmazkodni kell, ami nehéz feladat, de végeredményben megéri. Fekete Dániel úgy vélte, hogy vállalkozni mindig is nehéz volt, de az elmúlt években teljesen megszűnt a stabilitás, elég csak a járványra vagy a háborúra gondolni.
A kiszámíthatatlanság egyik fő oka a közelmúltbeli magas infláció, ezzel pedig minden vállalkozónak kezdenie kell valamit. Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik nem úgy tekintenek a pénzre, mint amit dolgoztatni kellene – bár a termelőeszközök vagy például egy munkatárs esetében ez elképzelhetetlen lenne. Balogh Petya kifejtette, hogy az infláció „kiszívja a vállalkozóból a jövőbe vetett hitet”, így a pénz inkább csak áll a bankszámlán, és kevesebb beruházás valósul meg.
Fektessünk a jövőbe
Arra a kérdése, hogy milyen konkrét megoldások segíthetnek a vállalkozóknak, Fekete Dániel a digitalizáció fontosságát hangsúlyozta, hiszen az új technológiák – akár AI-eszközök formájában – sokat javíthatnak egy cég hatékonyságán. Szóba került az is, hogy Magyarországon nemzetközi összehasonlításban meglehetősen alacsony a vállalkozói tudás, és éppen ezért egy cégvezetőnek érdemes lehet ilyen téren fejlesztenie magát. Az ugyanis nem elég, hogy ért a saját szakmájához, mert közben a cégvezetéssel kapcsolatos fogásokat is el kell sajátítania, ha sikeres szeretne lenni. Ebben pedig már kis lépésekkel is hatalmas versenyelőnyre lehet szert tenni.
A vállalkozások pénzügyeiről beszélve Töreky Bence elmondta, hogy kezdetben az is sokat jelent, ha pontosan nyilvántartjuk a bevételeket és kiadásokat, és tudatosan odafigyelünk arra, hogy több pénz jöjjön be, mint amennyit elköltünk. Emellett azt javasolja, hogy a vállalkozások fektessenek be intelligens megoldásokba az üzleti pénzügyek racionalizálása érdekében – a többpénznemű fizetésektől kezdve a cash flow menedzsmentig –, így a több időt és energiát fordíthatnak a növekedésre és a bővülésre. Balogh Petya hozzátette, hogy elengedhetetlen a jövőbe fektetni, vagyis az energiánk egy részét olyasmire fordítani, amitől holnap egy kicsit jobb, sikeresebb lehet a vállalkozás. „Egy sikeres cégben több a jövő idejű mondat” – összegezte.
Merjünk hibázni
A panelbeszélgetés résztvevői ezenkívül arra is kitértek, hogy mennyire fontos egy vállalkozónál, hogy merjen hibázni – hiszen abból lehet a legtöbbet tanulni. A jó startupbefektető például tisztában van ezzel, ezért nem egy-két cégbe fektet, mert tudható, hogy az induló vállalkozások nagy hányada nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ez azonban nem baj, mert ha a vállalkozók egy kudarc után talpra állva újrakezdik, már több tapasztalattal kezdhetnek felépíteni egy újabb céget. Egy sikeres vállalkozónak pedig nem is igazán a cége az értékes, hanem a felhalmozott tudása.
Amikor Somogyi Flóra arról kérdezte a vendégeit, hogy milyen ballépéseket követhetnek el a cégek, Fekete Dániel elmondta, hogy nem szabad struccpolitikát folytatni – azaz pontosan tisztában kell lenni a pénzügyek alakulásával. Továbbá az is végzetes lehet, ha valaki nem tudja megragadni a kínálkozó lehetőségeket. Szintén nem szerencsés, ha a cég nem figyel oda az ügyfelek igényeire, vagy nem létező problémákat old meg. Ezért elengedhetetlen megérteni, hogy mi fontos az adott vállalkozás termékét vagy szolgáltatását használóknak. Ezenkívül a cég tőkéjét jól kell tudni kezelni ahhoz, hogy az adott termék vagy szolgáltatás szakmailag is sikeres legyen. Ha pedig ez rendben van, akkor az olyan, mintha több energiával lehetne versenyezni – kétszer akkora csapattal még jobb terméket lehet előállítani, és meg lehet fizetni a legjobb képességű munkatársakat.
Szakember vagy vállalkozó? Mindkettő!
Ha valaki szakemberből lett vállalkozó, akkor is meg kell tanulnia okosan bánni a pénzzel, hogy az a cég motorjaként működjön, és ne csak a bankszámlán parkoljon. Ez persze egyfajta kockázatvállalás, hiszen a vállalkozás meglévő működési kockázata mellé a pénz dolgoztatásával megjelenik a pénzügyi kockázat is – ennek mérlegelése pedig felelősséggel jár. Aki viszont felvállalja ennek a döntésnek a súlyát, az nagy lépést tehet a vállalkozása pénzügyi sikerének megalapozása felé.
A pénz dolgoztatása tehát elengedhetetlen – enélkül ugyanis csak áll a bankszámlán, és egészen biztosan felemészti az infláció. Kezdeni kell vele valamit, ehhez pedig világos tervre és a kockázatok alapos felmérésére van szükség. Amennyiben a pénz dolgoztatása, befektetése mellett dönt valaki, érdemes diverzifikálnia, vagyis többféle eszközbe fektetnie, hogy csökkentse a kockázatokat.
A hosszú távú siker titka
Az esemény lezárásaként a szakértők néhány fontos tanulságot is megosztottak a hallgatósággal. El kell például fogadni azt, hogy nem lehet minden ügyfelet száz százalékosan kiszolgálni, de törekedni kell rá, hogy mindennap egy kicsit jobb kiszolgálást kapjanak, és akkor jó irányba haladnak a dolgok. Ezenkívül egy vállalkozónak arra is tudatosan figyelnie kell, hogy ne égjen ki a nagy hajtásban. Hiszen hosszú távon csak így lehet sikeres valaki.
A Lightyear célja, hogy a vállalkozók számára is egyszerű és átlátható befektetési lehetőségeket nyújtson. A rendezvény e misszió részeként jött létre, és a jövőben is folytatódnak a hasonló edukatív események.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
Július elsejétől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszerben (KVR).
Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Július 1-jén elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligenciával elemez és kockázati indexszel lát el, ezzel új szintre emelve a digitális csalások elleni védekezést – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Egyértelmű felelősség
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Giro Zrt. által üzemeltetett új rendszer a bankoktól beérkező tranzakciós adatokat valós időben veti össze a folyamatosan bővülő, a bankok által küldött csalásgyanús mintázatokat tartalmazó központi adatbázissal, és egy 1 és 10 közötti kockázati pontszámot rendel hozzájuk. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy az értékelés és visszajelzés egy másodperc alatt megtörténjen – így az azonnali fizetés fő vívmánya, az 5 másodpercen belüli utalás továbbra is biztosított lesz.
A KVR visszajelzése alapján a bankoknak kell dönteniük arról, hogy teljesítik-e az utalást, elutasítják vagy csak megállítják, amíg az ügyféltől megerősítést nem kérnek. Fontos változás, hogy ha az MNB által visszaküldött kockázati érték 7-es vagy annál magasabb, és a bank nem végez külön ellenőrzést, akkor kérdés nélkül köteles lesz megtéríteni az esetleges csalásból eredő kárt.
Ugyanez a kötelezettség érvényes akkor is, ha egy átutalást nem előzte meg erős ügyfélhitelesítés – bár ilyen esetek aránya ma már elenyésző – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője.
Egyre jobban dolgoznak a saját rendszerek
A bankoknak nemcsak jogszabályi kötelességük, de jól felfogott érdekük is a saját visszaélésszűrő rendszerek működtetése – ezek hatása már most is látványos – mondta Gergely Péter. Az elmúlt négy évben az átutalásos csalások sikerességi aránya 83 százalékról 35 százalékra csökkent, miközben a csalók az eltulajdonítani akart összegeknek idén már csak 56 százalékát tudták ténylegesen megszerezni, szemben a 2021 első negyedévi 84 százalékkal.
Bár a támadások száma és értéke tovább növekszik, az egy tranzakcióra jutó kár rekordalacsony: a lakossági ügyfelektől 2025 első negyedévében egy sikeres csalás során átlagosan 822 ezer forintot sikerült megszerezniük a bűnözőknek, ami két éve a legalacsonyabb érték, és 2020 óta mindössze négy negyedévben volt kisebb az egy ügyfélre jutó veszteség. Egy éve a mostani összegnél harmadával többet 1,27 millió forintot takarítottak le egy-egy lakossági számláról átlagosan a bűnözők.
Gergely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki rendszerek aktív védelmi tevékenysége az ügyfelek anyagi kitettségét is jelentősen csökkentette. Az idei első negyedévben a megvalósult, illetve a bankok által előzetesen megállított csalárd visszaélések kevesebb mint harmadánál kellett az ügyfeleknek lenyelniük a veszteséget, az érintett összegeknek pedig mindössze 46 százalékát veszítették el. Két évvel korábban ez még 53, illetve 58 százalék volt.
Az előzetesen megállított tranzakciók így nemcsak csökkentették a csalások számát, de látványosan mérsékelték az ügyfelek veszteségeit is – tette hozzá BiztosDöntés.hu szakértője.
A világ élvonalában
A KVR nem váltja ki a bankok egyedi csalásszűrő rendszereit, hanem megerősíti azokat. Olyan, több szereplőt érintő mintázatok és anomáliák kiszűrésére is képes ugyanis, amelyek egy-egy bank saját ügyfélállományán belül nem feltétlenül bukkannának fel.
Ilyen például, amikor a csalók több megtévesztett ügyféltől ugyanarra a gyűjtőszámlára utaltatnak pénzt, hiszen a központi rendszer valós időben észleli, ha egy számlára rövid idő alatt több, egymással korábban nem kapcsolatban álló ügyféltől érkezik pénz.
Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar fejlesztés. Bár több ország – például az Egyesült Királyság vagy Kanada – is kísérletezik valós idejű, központi fraud-szűréssel, ilyen mértékű, az adott országban működő valamennyi banki szereplőre nézve kötelező és teljes körű megvalósításra eddig még nem volt példa. A KVR így nemcsak technológiailag, de működési modelljében is a pénzügyi biztonság új szintjét képviseli – vélekedik Gergely Péter.
A csalók elleni harc fontos elemei a banki mobilalkalmazások is
A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik.
Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, mellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter.
A banki hívás beazonosítása a Gránit Bank és az OTP Bank applikációjában működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket.
Az átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így például az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban.
A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók.
Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók.
Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést.
Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás4 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar3 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Ipar2 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Tippek2 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Egyéb kategória2 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
-
Gazdaság1 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek1 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben