Gazdaság

Szinte pillanatok alatt döntünk 50.000 forint alatt

műszaki

Elsősorban ár alapján választanak elektronikai eszközt a magyarok, a termék márkája közepesen meghatározó szempont, míg dizájnja szinte alig – derül ki az Euronics Műszaki Áruházlánc nemrégiben készült belső kutatásából, amelynek során a cég saját dolgozói körében mérte fel a magyarok elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásait.

A felmérés eredményeiből kiderül, hogy milyen műszaki cikkeket keresnek leginkább a hazai vásárlók és mi alapján döntenek egy-egy eszköz mellett.

Saját dolgozóit kérdezte az elektronikai cikkekkel kapcsolatos vásárlási szokásokról Magyarország legnagyobb lefedettségű, összesen 67 üzletet üzemeltető műszaki áruháza, az Euronics. Az összesen 672 bolti alkalmazottat foglalkoztató hazai vállalat a klasszikus szakértékesítői modellt követi, amelynek során a személyzet közvetlen kapcsolatban áll a vásárlókkal.

A belső kutatással az Euronics célja a vásárlói igények felmérése volt, ami iránymutatást jelenthet a szakértékesítők továbbképzéséhez.

Ezeket a termékek keresik leginkább a magyar vásárlók

Az Euronics tapasztalatai alapján a háztartási kisgépek között a legkeresettebb termékkategória a porszívó, amelyet szorosan követ a mikrohullámú sütő és a kávéfőző. A dobogósokat sorrendben a vasaló, vízforraló, kenyérpirító, majd a mixer-turmix-robotgép trió, végül a szendvics- és gofrisütő követi. A ritkábban keresett termékek között olyan speciális készülékek sorakoznak, mint az olajsütők és air fryerek, a gőzállomások és kézi gőzölők, valamint a kenyérsütőgépek.

A hűtőszekrények kategóriájában magasan a legnépszerűbbek az alulfagyasztós termékek. Jelentős lemaradással a második helyen a különálló fagyasztószekrény/fagyasztóláda áll, és csak ezt követi a felülfagyasztós hűtőszekrények csoportja. Az ajtók száma terén az egyajtós kialakítások örvendenek nagyobb népszerűségnek, szemben a Side by Side – egymás melletti dupla vagy többajtós – kialakításúakkal.

A beépíthető háztartási gépeknél a sütő, főzőlap, valamint a mosogatógép a vásárlók által leggyakrabban keresett termék, míg a szárítógép, fagyasztószekrény és kávéfőző esetében jellemzően nem beépíthető verziót választanak, hanem a hagyományosnak mondható, szabadon álló megoldást.

A mosógépeknél szignifikáns különbség látható az elöltöltős gépek javára: a válaszadók 86,5 százaléka szerint ezt preferálják a vásárlók, szemben a felültöltős kivitelezéssel. Hasonlóan nagy az eltérés a különálló mosógép és szárítógép, illetve a két funkciót egyben betöltő eszközök esetében is: alig 10 százalékban választják a magyar vásárlók a kétfunkciós gépet.

Egyre több mosógépbe építenek okosfunkciókat a gyártók, amelyek praktikus megoldásokként segítik a felhasználókat. Ezek az innovatív lehetőségek egyelőre még nem terjedtek el széles körben, az Euronics tapasztalatai szerint jelenleg még viszonylag kevesen kérdeznek rá hazánkban az elérhető okosfunkciókra: a vásárlók alig több mint ötöde választja az ilyen extrákkal felszerelt mosógépeket, a többség a hagyományos megoldások híve.

Az ár a legfontosabb szempont a választásban

A vásárlóknak a kialakítás, a funkciók és ár szempontjait is mérlegelniük kell, ami komoly kihívás elé állíthatja a kevésbé felkészült érdeklődőket egy, akár hosszú évekre szóló döntés meghozatala előtt. Az Euronics annak is utánajárt, hogy a vásárlók milyen tulajdonságokat vesznek számításba az egyes műszaki cikkeknél, milyen szempontokat mérlegelnek különböző termékkategóriáknál, mielőtt kiválasztják a számukra legmegfelelőbb eszközt.

A belső kutatás nyolc termékcsoportban – hűtőszekrény, mosógép, szárítógép, laptop, háztartási kisgépek, szépségápolási termékek, mikrohullámúsütő és porszívó – a következő szempontokat vizsgálta: ár, márka, dizájn/szín, funkció, kiegészítő szolgáltatások (garancia, termékcsere lehetőség, biztosítás) és méret. A termékcsoportokon belül eltérő szempontok alapján választanak a magyar vásárlók az elérhető termékek közül, azonban elmondható, hogy a megfelelő ár továbbra is minden esetben a legmeghatározóbb kérdés a döntés meghozatalalakor, amit a termék funkciója és a megbízható márka követ.

Vannak speciális szempontok az egyes termékkategóriák esetén, hiszen míg a hűtőszekrényeknél kiugró jelentőséggel bír az ár mellett a méret is, a mosógépeknél a vizsgált szempontok kiegyensúlyozottabb arányban oszlanak meg: az ár, méret és márka mellett határozottan szerepet kap az elérhető funkciók kérdése. A termék márkája minden kategória esetében közepesen fontos, a dizájn pedig általában elenyésző mértékben járul hozzá a végleges döntéshez, leginkább a hűtőszekrényeknél és a háztartási kisgépeknél fontos szempont. A kiegészítő szolgáltatások (mint a garancia, termékcsere lehetősége és az elérhető biztosítás) minden esetben a legkevésbé számító szempontként jelennek meg.

Gyorsan döntünk 50 000 Ft alatt

A tájékozódásra és mérlegelésre szánt idő hossza egyénenként nagyon eltérő lehet, ezt természetesen az is befolyásolhatja, hogy mennyi segítséget kapnak a vásárlók a döntéshez.

„A munkatársak személyes jelenléte és segítségnyújtása kiemelkedően fontos a műszaki cikkek területén: a vevők igénylik, hogy egy szakértővel személyesen is tudjanak konzultálni a vásárlást megelőzően. Sokan számítanak arra, hogy a bolti kollégák akár maguktól odalépnek hozzájuk és kérés nélkül felajánlják segítségüket”

– magyarázza Fazekas Bálint, az Euronics kereskedelmi ügyvezető igazgatója.

A tanakodással töltött idő hossza nagyban múlik azon is, hogy mekkora összeget kell a kiválasztott termékért kiadnia a vásárlónak. A kutatás eredményei szerint elmondható, hogy minél magasabb az adott eszköz ára, annál hosszabbra nyúlik a döntéshozás. Egy kisebb összeg kifizetése előtt a vásárlók jelentős többsége (84,3%) 5-15 percet gondolkodik. Az 50 000 forint feletti készülékek vásárlásakor a gyorsan döntők aránya már jelentősen lecsökken, mindössze 30,3 százalékot kitéve; ezzel párhuzamosan a valamivel hosszabb ideig, a 15-30 percig tanakodók aránya közel 60 százalékra ugrik.

„A többség utánanéz a releváns készülékkategóriának és a szóba jöhető márkáknak mielőtt vásárolni indul. A boltban a kérdések leginkább a specifikációra, az egyes funkciók magyarázatára irányulnak, amelyek megválaszolásában sokat tud segíteni egy felkészült eladó. A vásárlók emellett gyakran szeretnének többletinformációt kapni arról, hogy az ő egyedi igényeiknek vajon melyik termék felelne meg a leginkább. Ezek mellett az ár-érték arányról és az eszközök kompatibilitásáról is gyakran kérdeznek”

– tette hozzá Fazekas Bálint.

Gazdaság

Lemondott a Twitter fővezére

twitter

Lemondott a Twitter elnök-vezérigazgatói tisztségéről Jack Dorsey, a mikroblog-oldal társalapítója – írj az MTI.

Dorsey a Twitteren közzétett bejelentésében úgy fogalmazott: eljött az ideje, hogy távozzon, és szerinte a vállalat készen áll rá, hogy továbblépjen az alapítókon. A volt elnök-vezérigazgató „nagyon szomorú, mégis, egyben nagyon boldog”, hogy elhagyja a 2006-ban alapított céget.

Dorsey helyét a cégnél tíz éve dolgozó Parag Agrawal technológiai igazgató veszi át. Az átmenet megkönnyítése érdekében a társalapító 2022 májusáig a cég igazgatótanácsában marad, s csak ezután távozik végleg a nagyvállalattól.

Dorsey a Twitter mellett a Square fizetési szolgáltató cég alapítója és vezérigazgatója is egyben. Ezt megelőzően 2008-ban már elhagyta a Twittert, majd 2011-ben ismét csatlakozott, és 2015-ben, második alkalommal vált a cég vezérigazgatójává.

Agrawal, az új vezérigazgató szintén Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott: várakozással tekint a jövőbeni munka elé.

Forrás: 24.hu

Tovább

Gazdaság

A dolgozók személyes adatainak kiszivárgásáról hallgatnak legtöbbször

dolgozók

A Kaspersky dolgozói jóllétet vizsgáló 2021-es jelentéséből az derül ki, hogy bár a szervezeteknél rendszeres jelenség a dolgozói adatok kiszivárgása, mégis csaknem a felük (45%-uk) jobbnak látja nem nyilvánosságra hozni ezeket az incidenseket.

Ugyanakkor talán a dolgozóknak sincs meg a megfelelő kiberbiztonsági tudásuk ahhoz, hogy megvédjék magukat, tekintve, hogy a vállalkozások mindössze 44%-a kínál informatikai biztonsági képzést.  

A vállalati kibervédelem nem lehet sikeres az összes szervezeti szinten dolgozók összefogása nélkül. A technológia fontos a kibertámadások megelőzésében, de az emberi tényezők is kulcsfontosságú szerepet játszanak, tekintve, hogy az incidensek 85%-a ezekhez köthető. Az informatikai vállalkozások döntéshozóinak bevonásával végzett globális Kaspersky-felmérés abba nyújt betekintést, hogy mennyire hatékonyan működnek együtt a szervezetek és a dolgozóik, és mennyire hatékonyan védik magukat, az ügyfeleiket és egymást.

Annak ellenére, hogy a nagy visszhangot kapó adatkiszivárgásokat főként az ügyféladatok ellopásával hozzák összefüggésbe, a dolgozók személyes adatai is nagyon népszerűek a kiberbűnözők körében. 2021-ben a szervezetek több mint egyharmada (35%-a) nem tudta garantálni a dolgozói adatainak teljes biztonságát, és szenvedett el incidenseket ezeket érintően. A felmérés szerint ennél csak az ügyfelek személyes azonosítását lehetővé tevő adatok esetében rosszabb a helyzet (43%).

A tény, hogy az érintett szervezetek 45%-a nem hozta nyilvánosságra a dolgozói személyes adatok sérülését, azt jelzi, hogy a probléma nagyobb annál, mint amekkorának látszik. Ami a többieket illeti, 43%-uk proaktívan beszámolt az incidensről, 12%-uk pedig csak azt követően tett így, hogy az incidens kiszivárgott a médiába. Ez jól mutatja, hogy a vállalati vagy az ügyféladatok sérüléséhez viszonyítva a dolgozói adatok kiszivárgását hozzák a legritkábban nyilvánosságra.

„Ha egy szervezet kiberincidenst szenved el, a megfelelő válságkommunikáció legalább olyan fontos, mint a reagálás és a helyreállítási intézkedések. Az adatsérülés kockázata mindig fennáll, és a vállalkozásoknak tudomásul kellene venniük, hogy jobb a proaktív feltárás, mint egy leleplező cikk a sajtóban” – vélekedett Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója. „A megfelelő, pontos, időben történő kommunikációval ugyanakkor nem csak a hírnevet érő potenciális kár minimalizálható, hanem a közvetlen pénzügyi veszteségek is nagy mértékben csökkenthetők. A vállalatnak fontolóra kell vennie egy világos válságterv kidolgozását, és előre képzésben kell részesítenie a dolgozóit, hogy elkerülhető legyen a pánik és a zűrzavar. A vállalati kommunikációs szakembereknek és az informatikai biztonsági csapatoknak információkat kell cserélniük a kiberbiztonság témájában, és együtt kell meghatározniuk azokat az útmutatásokat, eszközöket, csatornákat és nyelvezetet, amelyek veszélyhelyzetben segíthetnek a belső és a külső kommunikáció megfelelő kezelésében” – tette hozzá a szakember.

A külvilág potenciális kiberbiztonsági incidensekről való tudtának hiányát általában belső erőfeszítésekkel sem csökkentik. A kutatás szerint a szervezeteknek mindössze 44%-a vezetett már be biztonsági oktatást és képzést annak biztosítására, hogy a dolgozók birtokában legyenek a kritikusan fontos információknak. Ráadásul ezen vállalatok több mint fele (64%-a) legalább egy problémát tapasztalt a képzési szolgáltatások minősége kapcsán, mint például elégedetlenség a kurzusok nagy fokú komplexitása miatt, vagy támogatáshiány, illetve ismerethiány a képzést tartó részéről.

Ha a dolgozók számára nem biztosítják a védelmi intézkedések fontosságával kapcsolatos alapismereteket, akkor nem várható el tőlük, hogy kövessék a szabályokat. 2021-ben a dolgozók általi szabálykövetés és a nem megfelelő végfelhasználói biztonsági kultúrával való megküzdés jelenti a három legfőbb probléma egyikét a vállalkozások számára az informatikai biztonság kapcsán – legalábbis a válaszadók 42%-a ezt tartotta az egyik legaggasztóbb problémának. A gyakorlatban a vállalatoknál rendszeresen előfordul az informatikai biztonsági szabályok megszegése (41%), az informatikai erőforrások helytelen célra történő használata (42%), valamint az adatok nem megfelelő megosztása mobil eszközökön keresztül (38%).

Az adatsérülések megelőzéséhez összehangolt cselekvésre van szükség mindenki részéről, aki bármilyen vállalati rendszerrel foglalkozik, és ezért a támadók potenciális célpontja lehet. Ahhoz, hogy a dolgozók nagyobb biztonságban legyenek, a vállalatoknak a megbízható védelmi intézkedések bevezetése mellett a dolgozóik biztonságtudatosságát is növelniük kell. Ezt többek között az alábbi módokon tehetik meg:

  • Biztosítani kell a szoftverek azonnali kijavítását és frissítését, hogy meggátolhassák a támadók rendszerbe való behatolását.
  • A személyes adatokat magas szintű titkosítással kell ellátni, erős hitelesítő adatokat, valamint többtényezős hitelesítést kell megkövetelni.
  • A hozzáférési kísérleteket blokkolni képes, fenyegetésészlelési és -elhárítási funkcióval is rendelkező, hatékony végpontvédelmi megoldást, valamint felügyelt védelmi szolgáltatásokat kell használni a támadások hatékony kivizsgálásához és szakszerű elhárításához.
  • A minimálisra kell csökkenteni a kulcsfontosságú adatokhoz hozzáféréssel rendelkezők számát. Adatsérülések sokkal nagyobb valószínűséggel fordulnak elő az olyan szervezeteknél, ahol túl sok ember dolgozik eladható vagy valamilyen módon felhasználható bizalmas és értékes információkkal.
  • Biztosítani kell a dolgozók számára a szükséges kiberbiztonsági ismereteket. Olyan képzést kell nyújtani a számukra, amely lebilincselő módon tárja eléjük az összes szükséges és naprakész információt. Időmegtakarítás és minőségi szolgáltatás biztosítása céljából a vállalatoknak tanácsos globálisan elismert képzési szolgáltatókhoz fordulniuk, akik hatékony tanulási folyamatot tudnak biztosítani.

A teljes jelentés, valamint a biztonságos és kiegyensúlyozott környezet megteremtésével kapcsolatos további tanácsok ezen a linken érhetők el.

Tovább

Gazdaság

5 egyszerű lépés, amely megóvhatja a KKV-k életét

kkv

Egyre több hazai cég informatikai hálózatait éri kibertámadás, a cégvezetők mégsem veszik komolyan a veszélyt.

Az elmúlt két évben felgyorsult digitális átalakulás miatt fokozódó kockázat miatt ma már szinte minden vezetőnek van legalább egy olyan cég az ismeretségi körében, ahol már történt támadás és ellopták a cég adatait vagy kitörölték azokat.

„A cégek nem szívesen beszélnek ezekről a problémákról. Sőt az is jellemző, hogy ha megtörtént a baj, akkor elgondolkoznak, de a „tűzoltáson” kívül mégsem tesznek hosszú távon semmit. Pedig, ha mindössze öt fontos szempontot figyelembe vesznek és ezekre időt és pénzt is áldoznak, sokkal biztonságosabbá tehető az informatikai rendszerük”

– osztotta meg tapasztalatait Juhász Viktor, a felhőmegoldásokat szállító iSolutions Kft. ügyvezetője.

Az informatikai rendszerre úgy kell tekinteni, akár egy autóra

Az informatika területére is jellemző az a régi szokás, hogy csak akkor tesznek valamit a cégek vezetői, ha már megtörtént a baj.

A legjobban az autószereléshez lehet hasonlítani a jelenlegi helyzetet. Sokakban még máig az a hit él, hogy elég akkor vinni a szerelőhöz az autót, ha elromlik. Pedig, ha folyamatosan karban van tartva, a megfelelő időközönként szervizbe visszük, akkor összességében sokkal kevesebb hibával számolhatunk. Hosszútávon pénzben sem kerül olyan sokba, mint egy nagyobb hiba. Ugyanez igaz az informatikai rendszerek biztonsági megoldásaira is”

– véli Juhász Viktor.

A szakember szerint öt fontos területre érdemes a vállalkozásoknak fókuszálni:

„megbízható rendszergazda, folyamatos biztonsági mentés, felhő alapú IT rendszer, a rendszerek naprakészen tartása folyamatos frissítésekkel és hatékony vírusírtó programok használata. Ezek mindegyikére kiemelt figyelmet kell fordítani, nem elég egyet-egyet rendbe tenni, mert mindegyik összefügg egymással és érdemes rendszerben kezelni őket, hogy átfogó legyen a védelem”

– hangsúlyozza a szakember.

A jó rendszergazda mindennek az alapja, de csak kevesen áldoznak rá

Nagyon fontos, hogy legyen egy jó rendszergazdája a cégnek, aki az előbb említett szempontokat tökéletesen szem előtt tartja és önállóan végzi a munkáját. Tehát nem kell mindig figyelmeztetni és nem csak problémák esetén segít a „tűzoltásban”.

Tévhit, hogy ezek a szakemberek nagyon sokba kerülnek, cserébe rájuk bízhatja a cég az egész informatikai rendszer működtetését

– vázolta fel Juhász Viktor. Amire pedig a rendszergazdával közösen első körben figyelni kell, az a folyamatos mentés. Minden adatot naponta menteni kell, ami az informatikai rendszerben megtalálható, azaz a számítógépen vagy a szervereken van: e-mailek, naptárbejegyzések, dokumentumok, vállalatirányítási rendszerek adatbázisai stb. Tényleg szó szerint mindent, ami számítógéppel elérhető.

Ezeket a mentéseket, amiket automaták készítenek, kézzel, azaz a rendszergazda által ellenőrizni kell, hogy hibátlanul lefutottak-e. Ezután következnek a frissítések: mindent naprakészen szükséges tartani az informatikai rendszerben, folyamatosan fel kell tenni az összes frissítést. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a számítógép frissíti önmagát, de valójában ez az összes frissítés töredéke, mindössze húsz százalék. A többségük arra vár, hogy valaki elindítsa. Egy jó rendszergazda egyébként erre is ügyel saját magától és nem csak akkor jelentkezik, ha már hiba van a folyamatban.

Magyarországon a cégek hetven százaléka még mindig ingyenes vírusirtót használ

Juhász Viktor hangsúlyozza: kritikus pontja az informatikai védelemnek a hatékony vírusírtás. Ezt elméletben mindenki tudja, a gyakorlatban azonban sok kkv nem veszi elég komolyan a veszélyt.

Egy megbízható, fizetős víruskereső naprakészen tartja magát és tényleg rengeteg támadástól megvéd, a zsarolóvírusoktól is. Fut a háttérben, teszi a dolgát és valóban figyeli a számítógépet. Ez az egyik legegyszerűbb védekezési mód és igazság szerint nagyon olcsó is, körülbelül 400 forint tipikusan gépenként havonta. A zsarolóvírusok ellen speciális funkciókkal is rendelkező változat sem vágja földhöz a vállalkozókat: 900 forintba kerül havonta.”

Egy olyan kkv, amelyik valóban komolyan veszi a kritikus szempontokat, tehát van egy jó üzemeltetője, aki odafigyel és naprakészen tartja a gépeket, folyamatosan történik rendes mentés és hatékony a víruskeresés, akkor a támadások több mint kilencven százaléka megelőzhető. Ha mégis megtörténik a támadás, akkor pedig nem történik kár.

„A jó rendszergazda valóban egy “gazda”, aki figyel és előre gondolkodik. A nyájon, vagyis a cégen tartja a szemét, hogy az jól érezze magát és tudjon fejlődni. Hogy hogyan lehet észrevenni a rossz gazdát? Az árulkodó jelei a következők: fut a problémák után, tüzet olt, a vezető jobban látja a problémát, mint ő, és láthatóan szervezetetlenül és kevésbé koncentráltan végzi a feladatait. ”

zárta Juhász Viktor.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss