Connect with us

Gazdaság

Hogyan változtatta meg a COVID-19 az pénzügyi trendeket?

covid

A COVID-19 előre nem látható, erőteljes hatással bírt a pénzügyekre és üzletmenetre: felgyorsította az üzleti innovációt, tesztelte a 100%-os távmunka koncepcióját, katalizálta az iparágak közeledését. A pénzügyi folyamatok sem lassultak: 2021 első öt hónapjában a globális M&A-tevékenység elérte a rekordot jelentő 2,4 billió dollárt. A vállalatok az elmúlt évben több tőkét vontak be, mint korábban bármikor, 2021 első negyedévének zárásakor az S&P 500 nem pénzügyi vállalatai több mint 2 billió dollár készpénztartalékkal rendelkeztek. A Deloitte frissített Finance 2025 tanulmánya a változásokat vizsgálta és az ezek alapján kialakuló kulcsfontosságú trendeket határozta meg.

2018-ban a pénzügyi szektor átalakulását a digitális diszrupció indította el. A Deloitte akkori Finance 2025 jelentésében megjósolta az irányadó pénzügyi trendeket, a COVID-19 azonban jelentősen megbolygatta az események várható menetét.

Ennek alapján a mostani, frissített jelentésben a Deloitte is elérkezettnek látta az időt a jóslatok felülvizsgálatára. Hogyan változtatták meg feltételezéseinket a közelmúlt piaci körülményei? Mi a jelenlegi legjobb elképzelésünk arról, hogy merre tart a pénzügy a közeljövőben? Mit tehetnek most a pénzügyi vezetők, hogy megragadják a felmerülő lehetőségeket és csökkentsék a kockázatokat? A cél annak felmérése, hogy a változások mit jelentenek a jövőre nézve, és ezek alapján a pénzügyi vezetők hogyan tervezhetik hosszútávú stratégiájukat.

Ahogy John Maynard Keynes is fogalmazott: „Ha a tények megváltoznak, megváltoztatom a véleményemet. És Ön mit tesz, uram?”

Big data, prediktív modellek és analitikus eszközök segíti a pénzügyi vezetőket

2025-re a stratégiai feladatokon kívül, valamennyi ismétlődő pénzügyi folyamatot automatizálni fogja a legtöbb versenyképes vállalat. Az ERP-rendszerek, a big data és a blockchain technológia lesz az automatizálás kulcsa. A pandémia után, a szabványosított folyamatokba és az adatarchitektúrába való befektetés hiánya lassította ugyan az automatizálást, ennek ellenére ez gyors ütemben halad. A pénzügyi folyamatok automatizálása egyre inkább a több üzleti területet érintő, végponttól végpontig tartó folyamatokat célozza meg. Ugyan a blockchain a költségek és bizonyított felhasználási területek hiánya miatt nem terjed olyan gyorsan, mint korábban vélhető volt, kiberbiztonsági és automatizálási előnyei miatt több pénzügyi vezető továbbra is felkarolja a technológiát. A pénzügyi folyamatokban az üzleti stratégia és a döntések megalapozására egyre inkább a támaszkodnak a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára. Ezeket az adatokat felhasználva automatizálják az ERP-rendszerek a pénzügyi folyamatok jelentős részét, melyek 2025-re még nagyobb súllyal fognak rendelkezni a vállalatok működésében. Az ERP gyártók évente több nagyobb rendszerfrissítést végeznek, amelyekbe olyan kognitív funkciókat építenek be, mint a mesterséges intelligencia, az ML, a robotika és a blockchain megoldások a hatékonyság növelése és a kiberkockázatok mérséklése érdekében.

„Érdemes felgyorsítani a felhőalapú ERP-rendszerre való átállást, ugyanis a technológiai fejlettség állandó fenntartását, a kulcsfontosságú üzleti folyamatok automatizálását és a teljes adatbiztonságot is ez a technológia képes biztosítani”

– mondta el Láng Bálint, a Deloitte könyvvizsgálati tanácsadás üzletágának igazgatója.

Eltűnőben a ciklikusan ismétlődő pénzügyi folyamatok a posztpandemikus gazdaságban

A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatoktól ugyan még messze vagyunk, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.

A posztpandemikus gazdaságban időszerűbb információkra van szükség a döntések meghozatalához, az iparágak konvergenciája, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az ellátási lánc, a technológia és a munkaerő korlátainak gyors kezelése miatt. „Vannak már erőfeszítések ugyan a zárás felgyorsítására, de ez még mindig legfeljebb havi folyamat, a legfontosabb információk ugyanis csak ekkor állnak rendelkezésre. A folyamatos könyvelés koncepcióján alapuló valós idejű jelentés, ahol nincs zárás, és minden információ valós időben kerül könyvelésre, eddig kevésbé nyert teret, a felhőalapú megoldások segítségével, azonban ez is közelebb kerül a valósághoz” – tette hozzá Láng Bálint.

Az igazi adat a megtisztított adat

Még fontosabbak lettek szabványosított, kiváló minőségű adatok, mivel ezek képezik az üzleti döntések és az automatizálás alapjait. Miközben szinte mindenki panaszkodik az adatok minőségére, kevesen jutottak el a megoldásig. A vállalatok 2025-ben is küzdeni fognak ezzel a problémával: ha rossz adatok áramlanak az automatizált AI-rendszerekbe, az nem teremt hatékonyságot és nem eredményez gyakorlati üzleti meglátásokat, jó adatokhoz azonban folyamat és szervezeti változásokra van szükség. A pénzügyi folyamatokban az adattisztítási erőfeszítések mértéke 2025-re megduplázódik és azok a vezetők kerülnek előtérbe, akik biztosítani tudják az adatok integritását és megfelelő adat stratégiát határoznak meg.

Milyen trendekkel számoljon ezután pénzügyi vezetőként?

  1. Finance factory

Bár a pénzügyi folyamatok automatizációja még mindig fókuszban van, már nem csak az operatív tranzakcionális folyamatok, hanem az üzleti elemzések és adatok előállításának automatizálása is kiemelt szerepet kapott.

Az üzleti stratégia és döntések megalapozása érdekében egyre inkább támaszkodunk a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára

A várakozásokkal ellentétben, a blockchain technológia nem épült olyan mértékben be a pénzügyi folyamatokba a költségvonzatának és a tényleges már a gyakorlatban is kipróbált hatékony felhasználás mintáknak hiányának köszönhetően. Azonban az igény a technológia által nyújtott megoldásokra továbbra is fennáll.

  1. A pénzügy szerepe

Továbbra is fenntartjuk, hogy a pénzügy az általa az üzleti és támogató területeknek nyújtott szolgáltatásokra, analitikákra és üzleti elemzésekre fókuszál.

A CEO a pénzügyi területhez fordul, ha egy átfogó képet szeretne kapni a vállalat teljesítményéről (ahogy ez sok esetben a pandémia időszaka alatt is felmerült).

Ehhez továbbra is elengedhetetlen a megfelelő adatstruktúra és technológia rendelkezésre állása, valamint az újonnan felmerülő kompetenciák fejlesztése a pénzügyi területen belül.

  1. Ciklikus pénzügyi folyamatok

A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatok előállítása még sok esetben nem valósul meg, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.

Az új üzleti modellek kialakulása, az ellátási láncbéli, technológiai és munkaerővel kapcsolatos gyors változások mind alapvető információk lehetnek a pontos és gyors döntéshozatalhoz.

Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, adatmenedzsment és a standardizált folyamatokon keresztül történő működés. Mivel sok esetben ezeknek az alapvető feltételeknek a megteremtése kezdeti stádiumban van, ezért a fókusz a kereskedelmi döntéseket támogató előrejelzésekre és analitikus elemzésekre helyeződött át.

  1. Self-service

A pénzügy egyre inkább nyit a különböző jelentéskészítő megoldások irányába és sok esetben akár már telefonon is elérhetők a rendszeresen előálló jelentések és elemzések. Bár az automatikusan generált jelentések és azok különböző eszközökön való hozzáférésének biztosítása nagymértében csökkentették a pénzügy leterheltségét, azonban a self-service mint szolgáltatás és technológia, még további lehetőségeket tartogat.

Ugyanis, az ügyfél-élmény jövője a push technológiáról és a vizualizációs eszközökről szól. Előbbi már azelőtt tudja, hogy mire van szüksége az ügyfélnek, mielőtt az jelezné, utóbbi pedig segít értelmezni az összetett adatokat.

  1. Működési modellek

A költségcsökkentés történelmileg az egyik legfőbb ok a pénzügy működési modelljének a fejlesztésére. Azonban az pénzügy szerepével együtt a működési modell is változik. Az igény a pénzügyi területre bevont újabb kompetenciákra és a társterületekkel történő még szorosabb együttműködésre, újfajta megközelítést tesz szükségessé szervezett működési modell átalakításakor.

Ezt támogatják a multifunkciós és egymással kompatibilis együttműködési eszközök és folyamatok, melyek válsághelyzetben gyors, jól megalapozott pénzügyi döntéseket segítenek meghozni, valamint az ügyfeleket, partnereket megfelelően támogatni.

  1. Vállalatirányítási rendszerek (ERP)

Az vállalatirányítási rendszereket fejlesztő nagyvállalatok továbbra is a piac meghatározó szereplői lesznek, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, valamint a célzott megoldásokat biztosító applikációk felvásárlásainak és beépítésének.

Az felhő alapú megoldások teret hódítanak az on-premise vagy hybrid megoldásokkal szemben, azonban a nagymértékben szabályozott iparágakban az átmenet lassabban történik meg.

Az ERP-k továbbra is a pénzügyi automatizálás és a digitális átalakulás motorjai lesznek. Ha egy ERP-frissítés új képességeket vezet be, a szervezetek ezeket könnyebben átveszik, és használják.

  1. Data

A standardizált és minőségi adat alapvető feltétele a pontos üzleti elemzéseknek és az automatizációnak. Ebből kifolyólag még hangsúlyosabb lesz, hogy az adattisztaságot a tranzakció rendszerben rögzítésének pillanatában biztosítani lehessen. A pénzügyi funkció a társterületekkel együttműködve még nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a megfelelő folyamatok és a vállalati adatstratégia kialakítására.

  1. Munkaerő és munkahely

Több adatszakértőre van szükség a pénzügyi területen is, hogy az adatintegráció és elemzés területén együtt tudjanak működni a pénzügyi szakemberekkel. Az informatikától való függőség csökkentése érdekében a pénzügynek olyan szakértőkre van szüksége, akik képesek lesznek a digitális eszközök konfigurálásával és testre szabásával értékes üzleti meglátásokat generálni.

Ahogy közeledünk a 2025-ös évhez egyre biztosabban határozhatók meg a trendek, de természetesen senki sem lát a jövőbe. Ami viszont biztos, hogy az ügyvezetés valamennyi vállalatnál a pénzügyet a piaci versenyelőny elérésének egyik fontos pillérének tekinti.

Az információ rendelkezésre állása és annak a megfelelő formában öntése, ami végül a gyors és megbízható döntéshozatalt támogatja már alapvető elvárás a sikeres működéshez.

Az olyan fogalmak, mint a: self-service, a finance factory vagy data/data strategy már régóta a köztudatban vannak, de hogy pontosan milyen formában és eszközökkel építésük ezeket a gyakorlatba a vezetői egyeztetések folyamatos témái.

Viszont, ezeknek a fogalmak és a folyamatosan fejlődésnek köszönhetően válik a pénzügy még izgalmasabb területté.

Gazdaság

2025-ben is Top Employer minősítést kapott a Yettel

Sorozatban a második alkalommal szerepel a mobilszolgáltató a legjobb hazai munkáltatók listáján. Idén 20 hazai cég szerezte meg a független nemzetközi intézet, a TOP Employers Institute minősítését.

A tavalyi évet követően 2025-ben is a legjobb magyarországi munkáltatók közé került a Yettel a független nemzetközi intézet, a Top Employers Insitute auditja alapján, mely egy kiemelkedő munkáltatói gyakorlatokat tanúsító globális intézmény. Programja révén lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legkülönbözőbb területeken értékeljék, és javítsák a munkavállalói környezetet. Segít megismertetni a jó gyakorlatokat, miközben a sikeresen pályázó szervezetek hitelesített, minősített és elismert munkáltatókká válhatnak. A cégcsoportban a hazai vállalaton kívül a bolgár Yettel is megszerezte a minősítést. Magyarországról idén összesen 20 cég került a listára.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén is megszereztük a legjobb munkáltatóknak járó címet, mert ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk a generációkon átívelő inspiráló munkahellyé válás útján, és hogy mindaz, amit a kollégákért teszünk, valódi hatással bír, és ez nemzetközi mezőnyben is elismerést szerez” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy hosszú távon is életben tartsuk a jól működő gyakorlatainkat, és figyelembe vegyük a fiatalabb generációval érkező új igényeket is, ezeket összhangba hozzuk a vállalaton belül”

– tette hozzá.

A vállalat 2025-ben igyekszik a még fejlesztendő területekre fektetni a hangsúlyt: külön fókuszt kap idén a szervezeti kultúra további finomhangolása, a munkáltatói márka építése és a kiválasztási folyamat erősítése.

A Yettelnél különösen büszkék a kollégáknak biztosított kiemelkedő juttatási csomagra és a munkavállalói életciklus tudatos támogatására és követésére. Évek óta sikeres az apasági szabadság, amelynek keretében a törvényileg biztosított 5 napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy, valamint a nagyszülői szabadság, amelynek keretében a vállalatnál 5 nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak, akiknek unokájuk született. A cégnél minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás, és évek óta jól működik az a program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén

Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.

Az OECD 2025. január 15-én publikálta azon országok listáját, amelyek belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak. Az érintett országok átmeneti QDMTT Safe Harbour (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) státuszt szereztek, amely jelentős előnyt jelent a globális minimumadó-kötelezettségek teljesítése során. Magyarország is bekerült ezen elismert országok közé, ami fontos mérföldkő a magyarországi multinacionális vállalatcsoportok számára.

A QDMTT Safe Harbour státusz lényegében azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező országokban (például Magyarországon) működő csoporttagok vonatkozásában külföldi országok nem vethetnek ki további globális minimumadó-kötelezettséget, az érintett csoporttagok vonatkozásában egyedül azok saját országában merülhet fel kiegészítőadó-fizetési kötelezettség.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyarországi csoporttagok vonatkozásában a külföldi végső anyavállalat mentesül a globális minimumadó kiszámítása és megfizetése alól a magyarországi csoporttagok vonatkozásában, hiszen a magyar szabályozás megfelel az OECD elvárásainak, így a csoporttagok magyarországi megadóztatása elégséges a globális minimumadó rendszerének szempontjából

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az OECD az átmeneti safe harbour státuszt szerzett országok listáján túl egy adminisztratív iránymutatást is kiadott a halasztott adókat érintő átmeneti szabályok értelmezésével kapcsolatban. Továbbá, a kiegészítő adóra vonatkozó adatszolgáltatás (GloBE Information Return, GIR) tervezete, illetve annak iránymutatásai is frissültek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss