Gazdaság
Hogyan változtatta meg a COVID-19 az pénzügyi trendeket?
A COVID-19 előre nem látható, erőteljes hatással bírt a pénzügyekre és üzletmenetre: felgyorsította az üzleti innovációt, tesztelte a 100%-os távmunka koncepcióját, katalizálta az iparágak közeledését. A pénzügyi folyamatok sem lassultak: 2021 első öt hónapjában a globális M&A-tevékenység elérte a rekordot jelentő 2,4 billió dollárt. A vállalatok az elmúlt évben több tőkét vontak be, mint korábban bármikor, 2021 első negyedévének zárásakor az S&P 500 nem pénzügyi vállalatai több mint 2 billió dollár készpénztartalékkal rendelkeztek. A Deloitte frissített Finance 2025 tanulmánya a változásokat vizsgálta és az ezek alapján kialakuló kulcsfontosságú trendeket határozta meg.
2018-ban a pénzügyi szektor átalakulását a digitális diszrupció indította el. A Deloitte akkori Finance 2025 jelentésében megjósolta az irányadó pénzügyi trendeket, a COVID-19 azonban jelentősen megbolygatta az események várható menetét.
Ennek alapján a mostani, frissített jelentésben a Deloitte is elérkezettnek látta az időt a jóslatok felülvizsgálatára. Hogyan változtatták meg feltételezéseinket a közelmúlt piaci körülményei? Mi a jelenlegi legjobb elképzelésünk arról, hogy merre tart a pénzügy a közeljövőben? Mit tehetnek most a pénzügyi vezetők, hogy megragadják a felmerülő lehetőségeket és csökkentsék a kockázatokat? A cél annak felmérése, hogy a változások mit jelentenek a jövőre nézve, és ezek alapján a pénzügyi vezetők hogyan tervezhetik hosszútávú stratégiájukat.
Ahogy John Maynard Keynes is fogalmazott: „Ha a tények megváltoznak, megváltoztatom a véleményemet. És Ön mit tesz, uram?”
Big data, prediktív modellek és analitikus eszközök segíti a pénzügyi vezetőket
2025-re a stratégiai feladatokon kívül, valamennyi ismétlődő pénzügyi folyamatot automatizálni fogja a legtöbb versenyképes vállalat. Az ERP-rendszerek, a big data és a blockchain technológia lesz az automatizálás kulcsa. A pandémia után, a szabványosított folyamatokba és az adatarchitektúrába való befektetés hiánya lassította ugyan az automatizálást, ennek ellenére ez gyors ütemben halad. A pénzügyi folyamatok automatizálása egyre inkább a több üzleti területet érintő, végponttól végpontig tartó folyamatokat célozza meg. Ugyan a blockchain a költségek és bizonyított felhasználási területek hiánya miatt nem terjed olyan gyorsan, mint korábban vélhető volt, kiberbiztonsági és automatizálási előnyei miatt több pénzügyi vezető továbbra is felkarolja a technológiát. A pénzügyi folyamatokban az üzleti stratégia és a döntések megalapozására egyre inkább a támaszkodnak a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára. Ezeket az adatokat felhasználva automatizálják az ERP-rendszerek a pénzügyi folyamatok jelentős részét, melyek 2025-re még nagyobb súllyal fognak rendelkezni a vállalatok működésében. Az ERP gyártók évente több nagyobb rendszerfrissítést végeznek, amelyekbe olyan kognitív funkciókat építenek be, mint a mesterséges intelligencia, az ML, a robotika és a blockchain megoldások a hatékonyság növelése és a kiberkockázatok mérséklése érdekében.
„Érdemes felgyorsítani a felhőalapú ERP-rendszerre való átállást, ugyanis a technológiai fejlettség állandó fenntartását, a kulcsfontosságú üzleti folyamatok automatizálását és a teljes adatbiztonságot is ez a technológia képes biztosítani”
– mondta el Láng Bálint, a Deloitte könyvvizsgálati tanácsadás üzletágának igazgatója.
Eltűnőben a ciklikusan ismétlődő pénzügyi folyamatok a posztpandemikus gazdaságban
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatoktól ugyan még messze vagyunk, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
A posztpandemikus gazdaságban időszerűbb információkra van szükség a döntések meghozatalához, az iparágak konvergenciája, az új üzleti modellek kialakulása, valamint az ellátási lánc, a technológia és a munkaerő korlátainak gyors kezelése miatt. „Vannak már erőfeszítések ugyan a zárás felgyorsítására, de ez még mindig legfeljebb havi folyamat, a legfontosabb információk ugyanis csak ekkor állnak rendelkezésre. A folyamatos könyvelés koncepcióján alapuló valós idejű jelentés, ahol nincs zárás, és minden információ valós időben kerül könyvelésre, eddig kevésbé nyert teret, a felhőalapú megoldások segítségével, azonban ez is közelebb kerül a valósághoz” – tette hozzá Láng Bálint.
Az igazi adat a megtisztított adat
Még fontosabbak lettek szabványosított, kiváló minőségű adatok, mivel ezek képezik az üzleti döntések és az automatizálás alapjait. Miközben szinte mindenki panaszkodik az adatok minőségére, kevesen jutottak el a megoldásig. A vállalatok 2025-ben is küzdeni fognak ezzel a problémával: ha rossz adatok áramlanak az automatizált AI-rendszerekbe, az nem teremt hatékonyságot és nem eredményez gyakorlati üzleti meglátásokat, jó adatokhoz azonban folyamat és szervezeti változásokra van szükség. A pénzügyi folyamatokban az adattisztítási erőfeszítések mértéke 2025-re megduplázódik és azok a vezetők kerülnek előtérbe, akik biztosítani tudják az adatok integritását és megfelelő adat stratégiát határoznak meg.
Milyen trendekkel számoljon ezután pénzügyi vezetőként?
- Finance factory
Bár a pénzügyi folyamatok automatizációja még mindig fókuszban van, már nem csak az operatív tranzakcionális folyamatok, hanem az üzleti elemzések és adatok előállításának automatizálása is kiemelt szerepet kapott.
Az üzleti stratégia és döntések megalapozása érdekében egyre inkább támaszkodunk a big data, analitikus eszközök és a prediktív modellezés használatára
A várakozásokkal ellentétben, a blockchain technológia nem épült olyan mértékben be a pénzügyi folyamatokba a költségvonzatának és a tényleges már a gyakorlatban is kipróbált hatékony felhasználás mintáknak hiányának köszönhetően. Azonban az igény a technológia által nyújtott megoldásokra továbbra is fennáll.
- A pénzügy szerepe
Továbbra is fenntartjuk, hogy a pénzügy az általa az üzleti és támogató területeknek nyújtott szolgáltatásokra, analitikákra és üzleti elemzésekre fókuszál.
A CEO a pénzügyi területhez fordul, ha egy átfogó képet szeretne kapni a vállalat teljesítményéről (ahogy ez sok esetben a pandémia időszaka alatt is felmerült).
Ehhez továbbra is elengedhetetlen a megfelelő adatstruktúra és technológia rendelkezésre állása, valamint az újonnan felmerülő kompetenciák fejlesztése a pénzügyi területen belül.
- Ciklikus pénzügyi folyamatok
A valós időben rendelkezésre álló pénzügyi adatok előállítása még sok esetben nem valósul meg, de a trend továbbra is az, hogy a jövőben a pénzügyi zárási folyamattól független jelentések egyre nagyobb szerepet kapnak.
Az új üzleti modellek kialakulása, az ellátási láncbéli, technológiai és munkaerővel kapcsolatos gyors változások mind alapvető információk lehetnek a pontos és gyors döntéshozatalhoz.
Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra, adatmenedzsment és a standardizált folyamatokon keresztül történő működés. Mivel sok esetben ezeknek az alapvető feltételeknek a megteremtése kezdeti stádiumban van, ezért a fókusz a kereskedelmi döntéseket támogató előrejelzésekre és analitikus elemzésekre helyeződött át.
- Self-service
A pénzügy egyre inkább nyit a különböző jelentéskészítő megoldások irányába és sok esetben akár már telefonon is elérhetők a rendszeresen előálló jelentések és elemzések. Bár az automatikusan generált jelentések és azok különböző eszközökön való hozzáférésének biztosítása nagymértében csökkentették a pénzügy leterheltségét, azonban a self-service mint szolgáltatás és technológia, még további lehetőségeket tartogat.
Ugyanis, az ügyfél-élmény jövője a push technológiáról és a vizualizációs eszközökről szól. Előbbi már azelőtt tudja, hogy mire van szüksége az ügyfélnek, mielőtt az jelezné, utóbbi pedig segít értelmezni az összetett adatokat.
- Működési modellek
A költségcsökkentés történelmileg az egyik legfőbb ok a pénzügy működési modelljének a fejlesztésére. Azonban az pénzügy szerepével együtt a működési modell is változik. Az igény a pénzügyi területre bevont újabb kompetenciákra és a társterületekkel történő még szorosabb együttműködésre, újfajta megközelítést tesz szükségessé szervezett működési modell átalakításakor.
Ezt támogatják a multifunkciós és egymással kompatibilis együttműködési eszközök és folyamatok, melyek válsághelyzetben gyors, jól megalapozott pénzügyi döntéseket segítenek meghozni, valamint az ügyfeleket, partnereket megfelelően támogatni.
- Vállalatirányítási rendszerek (ERP)
Az vállalatirányítási rendszereket fejlesztő nagyvállalatok továbbra is a piac meghatározó szereplői lesznek, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, valamint a célzott megoldásokat biztosító applikációk felvásárlásainak és beépítésének.
Az felhő alapú megoldások teret hódítanak az on-premise vagy hybrid megoldásokkal szemben, azonban a nagymértékben szabályozott iparágakban az átmenet lassabban történik meg.
Az ERP-k továbbra is a pénzügyi automatizálás és a digitális átalakulás motorjai lesznek. Ha egy ERP-frissítés új képességeket vezet be, a szervezetek ezeket könnyebben átveszik, és használják.
- Data
A standardizált és minőségi adat alapvető feltétele a pontos üzleti elemzéseknek és az automatizációnak. Ebből kifolyólag még hangsúlyosabb lesz, hogy az adattisztaságot a tranzakció rendszerben rögzítésének pillanatában biztosítani lehessen. A pénzügyi funkció a társterületekkel együttműködve még nagyobb erőfeszítéseket tesz majd a megfelelő folyamatok és a vállalati adatstratégia kialakítására.
- Munkaerő és munkahely
Több adatszakértőre van szükség a pénzügyi területen is, hogy az adatintegráció és elemzés területén együtt tudjanak működni a pénzügyi szakemberekkel. Az informatikától való függőség csökkentése érdekében a pénzügynek olyan szakértőkre van szüksége, akik képesek lesznek a digitális eszközök konfigurálásával és testre szabásával értékes üzleti meglátásokat generálni.
Ahogy közeledünk a 2025-ös évhez egyre biztosabban határozhatók meg a trendek, de természetesen senki sem lát a jövőbe. Ami viszont biztos, hogy az ügyvezetés valamennyi vállalatnál a pénzügyet a piaci versenyelőny elérésének egyik fontos pillérének tekinti.
Az információ rendelkezésre állása és annak a megfelelő formában öntése, ami végül a gyors és megbízható döntéshozatalt támogatja már alapvető elvárás a sikeres működéshez.
Az olyan fogalmak, mint a: self-service, a finance factory vagy data/data strategy már régóta a köztudatban vannak, de hogy pontosan milyen formában és eszközökkel építésük ezeket a gyakorlatba a vezetői egyeztetések folyamatos témái.
Viszont, ezeknek a fogalmak és a folyamatosan fejlődésnek köszönhetően válik a pénzügy még izgalmasabb területté.
Gazdaság
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.
Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.
Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések
A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.
„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”
– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.
A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).
A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.
A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti
Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.
A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.
„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”
– magyarázza Buzelis.
Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió
Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.
„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”
– emeli ki Buzelis.
Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.
Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.
Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?
A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:
- a hamisított kilométeróra-állások arányát
- az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
- a sérült járművek arányát
- az átlagos kárértéket
- az importált használt autók arányát
- az ellenőrzött járművek átlagéletkorát
Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.
A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán
A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.
Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:
- Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
- Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
- A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
- Ügyfélközpontú márkastratégia
„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”
A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.
A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.
A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.
Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.
A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként
Mobileszközök:
- Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
- A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
- A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
- A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.
Hálózatok:
- Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
- Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
- A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
- A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.
Kijelzők:
- A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
- Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
- A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.
Digitális eszközök
- Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
- Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
- A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.
Félvezetők
- Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
- Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
- A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.
Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken
Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.
A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.
A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.
„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”
– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.
Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?
A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.
„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”
– hangsúlyozta a szakértő.
A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.
Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.
A babzsák nem vállalalti kultúra
Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.
Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.
Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken
A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.
Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.
De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.
Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Kiszárad a Balaton? – Az AI mondja meg?
-
Szórakozás2 hét ago
November 6-án indul a magyar mozikban a Bölöni-film
-
Gazdaság2 hét ago
Új korszak jön: nyilvánosak lesznek a fizetések az álláshirdetésekben
-
Szórakozás2 hét ago
Flipperláz Budapesten: októberben a Ráday utcára figyel Európa
-
Okoseszközök2 hét ago
„A jövő kényelmétől elvárás az intelligencia” – Keleti Arthur jövőkutató szerint a jövő
-
Tippek2 hét ago
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
-
Ipar2 hét ago
Papír helyett digitalizáció: nemzetközi trendekhez illeszkedő megoldásokkal spórol több tonna papírt a SPAR
-
Gazdaság2 hét ago
A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit


