Gazdaság

Nincs több iPhone az Oroszoknak

Amerika leállíthatja bizonyos áruk és termékek Moszkvába irányuló exportját, ha elszabadul a konfliktus Ukrajnával.

Washington arra készül, ha Moszkva megtámadná Ukrajnát, az „súlyos és elsöprő” költségekkel járjon számára – jelezték a Fehér Ház tisztviselői a médiának a mérföldkőnek számító amerikai-orosz tárgyalások előtt. A szankciók a jelentések szerint ugyanolyan szigorúak lehetnek, mint az Irán, Kuba és Észak-Korea elleni szankciók, és a pénzügyi, technológiai és katonai szektorra összpontosítanának.

A múlt hónapban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy Washington fontolóra vette a fogyasztói és ipari technológiák – például az okostelefonokhoz és repülőgépekhez szükséges alkatrészek – Oroszországba irányuló exportjának betiltását.

Több amerikai hírügynökség szombaton meg nem nevezett kormánytisztviselőket idézett, részletezve, hogy Joe Biden elnök kormánya miként léphetne fel, ha a Kreml eszkalálná a helyzetet Ukrajnával. Oroszország jelezte, hogy úgy érzi, biztonságát veszélyeztetik a nyugati kísérletek, amelyekkel Kijevet a NATO pályájára akarják vonni.

A lapok azt állítják, Washington betilthatja az érzékeny technológia és mikroelektronika – például az amerikai szoftverekkel készült vagy azokon alapuló számítógépes chipek – Moszkvába irányuló amerikai exportját. A szankciók a repülőgép-elektronika és a szerszámgépek, valamint az okostelefonok, videojáték-konzolok, táblagépek és televíziókészülékek szállításának korlátozását jelentenék – mondta a Bloombergnek egy, a Fehér Házban folyó megbeszéléseket ismerő személy.

A CNN jelezte, hogy a szankciók az autóalkatrészek Oroszországba irányuló exportjának korlátozására is kiterjedhetnek. Az intézkedések célja az lenne, hogy „súlyos és elsöprő költségeket okozzanak Oroszország gazdaságának”, amennyiben az megszállná szomszédját – mondta a forrás. Az Egyesült Államok és Oroszország hétfőn tárgyalásokat tart, hogy megpróbálják enyhíteni az Ukrajna körül az elmúlt hónapokban elmérgesedett feszültséget. A felek várhatóan megvitatják Moszkva régóta fennálló sérelmeit is a NATO határaihoz közelebbi terjeszkedésével kapcsolatban.

Oroszország azt szeretné, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk jogilag kötelező erejű biztosítékokat nyújtana arra vonatkozóan, hogy nem fog keletebbre húzódni, ami gyakorlatilag megakadályozná, hogy Ukrajna valaha is csatlakozzon a szervezethez. Az Oroszország és a NATO közötti tárgyalásokat szerdára tervezik.

Nyugati tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy csapatokat és haditechnikai eszközöket halmoz fel azzal a szándékkal, hogy megtámadja Ukrajnát. Moszkva többször is tagadta ezeket az állításokat.

Oroszország azt mondja, hogy soha nem fog engedményeket tenni nyomás alatt

Oroszország nem táplál illúziókat, és nem vár gyors előrelépést az Egyesült Államokkal és a NATO-val ezen a héten folytatandó biztonsági tárgyalásoktól – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy a kollektív Nyugat nem érti Moszkvát.

„Reális elvárásaink vannak”

– mondta vasárnap az Interfaxnak, hozzátéve, hogy „naivitás” lenne azt hinni, hogy a tárgyalások látható – nem is beszélve a „gyors” – előrelépéshez vezetnek.

„Jó esély van arra, hogy … szembesülni fogunk azzal, hogy az USA és a NATO nem hajlandó megérteni, hogy mire van valójában szükségünk”

– válaszolta Rjabkov a RIA Novosztyi egy másik kérdésére. A találkozókat megelőzően a nyugati fővárosokból érkező „jelzéseket” is „kiábrándítónak” nevezte.

Az USA és szövetségesei azt állítják, hogy Oroszországnak „ezt vagy azt kellene tennie”, és egy ilyen álláspont

„nem lehet alapja semmilyen produktív vitának, nemhogy megállapodásnak”

– véli a diplomata. Kifejtette, hogy amire Moszkva törekszik, az „jogilag kötelező garanciák arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet felé”. A szövetségnek továbbá le kellene bontania

„mindazt, amit 1997 óta az oroszellenes fóbiák és az Oroszország politikájáról alkotott téveszmék által vezérelve hozott létre”

– tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ha az USA és a NATO ismét a nyomásgyakorláshoz és a fenyegetésekhez folyamodik a párbeszéd helyett, az csak zsákutcába vezetné a tárgyalásokat – figyelmeztetett Rjabkov.

„Nem fogunk engedményeket tenni, miközben nyomásgyakorlással és fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyeket jelenleg ellenünk intéznek.”

A magas rangú diplomata szerint Oroszország eltökélt abban, hogy nem hagyja, hogy a nyugati blokk „ugyanazon kérdések vég nélküli megvitatásába” temesse a tárgyalásokat, mint ahogyan az az Oroszország-NATO Tanácsban 2019-ig történt. Azt is elismerte, hogy Moszkva „egyáltalán nem” optimista a tárgyalások lehetséges kimenetelét illetően.

Szavai a január 10-re tervezett amerikai-orosz találkozó előtt hangzottak el a svájci Genfben. Ezt követi majd január 12-én az Oroszország-NATO Tanács ülése – 2019 óta az első. Január 13-án pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében biztonsági konzultációk kezdődnek.

A megbeszéléseket az Oroszország és a Nyugat között az elmúlt hónapokban eszkalálódó feszültségek váltották ki. A nyugati nemzetek aggódnak Moszkva állítólagos ukrajnai inváziós tervei miatt – amit a Kreml többször is tagadott, és az oroszellenes „hisztériát” okolta.

A helyzet arra késztette Moszkvát, hogy egy sor biztonsági javaslatot terjesszen elő, amelyek a NATO-bővítés korlátozását és Oroszországnak nyújtott biztonsági garanciákat tartalmaznak. E követelések egy részét az Egyesült Államok és szövetségesei máris elutasították, mivel mind a NATO, mind Washington kijelentette, hogy a szövetség soha nem ígérné meg, hogy nem terjeszkedik.

Forrás: Computerworld

Related Topics:amerika Export exportcikk leállítás oroszország

Up Next

Börtönt támadott meg egy zsarolóvírus

Don't Miss

Alto: így lesz startup az adóoptimalizálásból

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Globális trend: a vállalati mobilitás a megvalósítható megoldások irányába tolódik

A vállalatok egyre pragmatikusabban közelítik meg a mobilitást, és az ambiciózus stratégiai célok helyett a ténylegesen működő, üzletileg is fenntartható megoldásokra helyezik a hangsúlyt – derül ki az Arval Mobility Observatory éves felméréséből. A négy kontinens 33 országában, több mint 10 ezer döntéshozó bevonásával készült kutatás alapján a mobilitási döntések ma már elsősorban a gyakorlati megvalósíthatóság mentén születnek.

Megjelent az Arval Fleet and Mobility Barometer 2026[1] iparági felmérés, amely átfogó képet ad a vállalati flottakezelési és mobilitási trendekről. Az eredmények szerint a szervezetek ma már a változó gazdasági és technológiai környezethez igazodva alakítják stratégiáikat, és a költséghatékony, stabilan működtethető megoldásokat helyezik előtérbe.

Az elektromos átállás továbbra is meghatározó irány: a vállalatok 66%-a prioritásként kezeli az alternatív hajtásokat, és a cégek közel fele már aktívan alkalmaz ilyen járműveket. A bevezetés ütemét ugyanakkor egyre inkább gyakorlati tényezők határozzák meg: a cégek 68%-a a töltőinfrastruktúra hiányát jelöli meg fő akadályként, miközben a magas beszerzési költségek és a korlátozott modellkínálat is lassítja az átállást.

A mobilitási döntésekben felértékelődött a költségek kezelése és a működés kiszámíthatósága. A teljes tulajdonlási költség (TCO) kezelése a vállalatok 31%-ánál már a következő három év három legnagyobb kihívása között szerepel, miközben a digitális és integrált megoldások valós idejű adatokkal támogatják az optimalizálást és a költségek kontrollját.

A mobilitás mára túlmutat a hagyományos flottakezelésen. A vállalatok egyre szélesebb eszköztárral dolgoznak: a válaszadók 30%-a mobilitási költségkeretet (mobility budget) alkalmaz, míg az autómegosztási és telekocsi-megoldások egyaránt a cégek 26%-ánál jelennek meg. Emellett a private lease és a salary sacrifice konstrukciók (25%), valamint a saját jármű vagy tömegközlekedés használatának költségtérítése is széles körben elérhető. Ezek a megoldások a munkavállalói igényekhez jobban igazodó, rugalmas mobilitási rendszerek irányába mutatnak.

Ezzel párhuzamosan erősödik a járművek életciklusának tudatosabb kezelése: a válaszadók 45%-a használt járműveket is integrál flottájába, ami a költséghatékonyság és a fenntarthatóság szempontjainak együttes megjelenését jelzi.

„A vállalatok egyre tudatosabban közelítik meg a mobilitási döntéseket: miközben az elektromos átállás továbbra is stratégiai irány, a gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági és működési szempontok. A kérdés ma már nem az, hogy elinduljanak-e ezen az úton, hanem az, hogy milyen feltételek mellett és milyen költségszinten tudják fenntarthatóan működtetni ezeket a megoldásokat. Ez a szemléletváltás Magyarországon is jól érzékelhető”

– mondta Agárdi Marianna, az Arval Magyarország ügyvezető igazgatója.

A globális trendek Magyarországon is visszaköszönnek: a vállalatok a költségek kontrolljára és a működés kiszámíthatóságára helyezik a hangsúlyt. Bár az elektromos átállás iránya adott, a gyakorlati megvalósítást hazai szinten elsősorban az infrastruktúra elérhetősége és a beruházási költségek határozzák meg. Emellett kulcskérdéssé válik, hogy a mobilitási megoldások rugalmasan illeszkedjenek a szervezetek működéséhez és a munkavállalói elvárásokhoz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar fejlesztésű kasszarendszerrel nyitotta meg első koszovói üzletét a Decathlon

Április elején megnyitotta első koszovói áruházát a Decathlon, amellyel egyben a nyugat-balkáni régió piacát is teszteli. A mintegy 3000 négyzetméteres új üzlet kasszarendszerét a magyar Laurel Kft. szállította. Ezzel Koszovó már a nyolcadik ország, ahol a világ egyik legnagyobb sportszerkereskedője a székesfehérvári vállalat megoldásaira támaszkodik.

A Laurel fejlesztéseit Magyarország mellett Ausztriában, Horvátországban, Lettországban, Szerbiában, Szlovákiában és Szlovéniában is alkalmazza a Decathlon, most pedig Koszovó is csatlakozott ehhez a körhöz. Az új áruházban 2 hagyományos és 4 önkiszolgáló pénztár működik a Laurel új generációs kasszaszoftverével. A szükséges fiskális implementációt és a bankterminálok integrációját szintén a magyar cég végezte.

„A koszovói nyitás jól mutatja, hogy egy Magyarországon fejlesztett kereskedelmi-informatikai megoldás különböző piaci és szabályozási környezetben is sikeresen alkalmazható. Ez korántsem magától értetődő, hiszen a nagy multinacionális vállalatok gyakran egységes, központilag előírt szoftverhasználatot várnak el leányvállalataiktól és partnereiktől. Az, hogy a Decathlon immár a nyolcadik országban választotta a Laurel fejlesztéseit, komoly visszaigazolása a közös munkának”

– mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője. Hozzátette: a projekt előkészítése során a Laurel szorosan együttműködött a magyar és a francia Decathlon csapataival is.

„Első koszovói áruházunk megnyitása fontos mérföldkő regionális terjeszkedésünkben. Célunk, hogy ebben az országban is minél több ember számára tegyük elérhetővé a sportot, a minőségi termékeket és a korszerű vásárlási élményt. Örülünk, hogy ebben a Laurel személyében erős technológiai partnerre találtunk”

– mondta Gojart Shaqiri társtulajdonos és ügyvezető igazgató a Decathlon Koszovó képviseletében.

A prishtinai üzlet nyitása a környező országokban is figyelmet kapott. A Decathlonnál megerősítették, hogy a koszovói tapasztalatok fontos szerepet játszhatnak a régiós terjeszkedés további lépéseinek értékelésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!