Gazdaság

Nincs több iPhone az Oroszoknak

Amerika leállíthatja bizonyos áruk és termékek Moszkvába irányuló exportját, ha elszabadul a konfliktus Ukrajnával.

Washington arra készül, ha Moszkva megtámadná Ukrajnát, az „súlyos és elsöprő” költségekkel járjon számára – jelezték a Fehér Ház tisztviselői a médiának a mérföldkőnek számító amerikai-orosz tárgyalások előtt. A szankciók a jelentések szerint ugyanolyan szigorúak lehetnek, mint az Irán, Kuba és Észak-Korea elleni szankciók, és a pénzügyi, technológiai és katonai szektorra összpontosítanának.

A múlt hónapban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy Washington fontolóra vette a fogyasztói és ipari technológiák – például az okostelefonokhoz és repülőgépekhez szükséges alkatrészek – Oroszországba irányuló exportjának betiltását.

Több amerikai hírügynökség szombaton meg nem nevezett kormánytisztviselőket idézett, részletezve, hogy Joe Biden elnök kormánya miként léphetne fel, ha a Kreml eszkalálná a helyzetet Ukrajnával. Oroszország jelezte, hogy úgy érzi, biztonságát veszélyeztetik a nyugati kísérletek, amelyekkel Kijevet a NATO pályájára akarják vonni.

A lapok azt állítják, Washington betilthatja az érzékeny technológia és mikroelektronika – például az amerikai szoftverekkel készült vagy azokon alapuló számítógépes chipek – Moszkvába irányuló amerikai exportját. A szankciók a repülőgép-elektronika és a szerszámgépek, valamint az okostelefonok, videojáték-konzolok, táblagépek és televíziókészülékek szállításának korlátozását jelentenék – mondta a Bloombergnek egy, a Fehér Házban folyó megbeszéléseket ismerő személy.

A CNN jelezte, hogy a szankciók az autóalkatrészek Oroszországba irányuló exportjának korlátozására is kiterjedhetnek. Az intézkedések célja az lenne, hogy „súlyos és elsöprő költségeket okozzanak Oroszország gazdaságának”, amennyiben az megszállná szomszédját – mondta a forrás. Az Egyesült Államok és Oroszország hétfőn tárgyalásokat tart, hogy megpróbálják enyhíteni az Ukrajna körül az elmúlt hónapokban elmérgesedett feszültséget. A felek várhatóan megvitatják Moszkva régóta fennálló sérelmeit is a NATO határaihoz közelebbi terjeszkedésével kapcsolatban.

Oroszország azt szeretné, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk jogilag kötelező erejű biztosítékokat nyújtana arra vonatkozóan, hogy nem fog keletebbre húzódni, ami gyakorlatilag megakadályozná, hogy Ukrajna valaha is csatlakozzon a szervezethez. Az Oroszország és a NATO közötti tárgyalásokat szerdára tervezik.

Nyugati tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy csapatokat és haditechnikai eszközöket halmoz fel azzal a szándékkal, hogy megtámadja Ukrajnát. Moszkva többször is tagadta ezeket az állításokat.

Oroszország azt mondja, hogy soha nem fog engedményeket tenni nyomás alatt

Oroszország nem táplál illúziókat, és nem vár gyors előrelépést az Egyesült Államokkal és a NATO-val ezen a héten folytatandó biztonsági tárgyalásoktól – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy a kollektív Nyugat nem érti Moszkvát.

„Reális elvárásaink vannak”

– mondta vasárnap az Interfaxnak, hozzátéve, hogy „naivitás” lenne azt hinni, hogy a tárgyalások látható – nem is beszélve a „gyors” – előrelépéshez vezetnek.

„Jó esély van arra, hogy … szembesülni fogunk azzal, hogy az USA és a NATO nem hajlandó megérteni, hogy mire van valójában szükségünk”

– válaszolta Rjabkov a RIA Novosztyi egy másik kérdésére. A találkozókat megelőzően a nyugati fővárosokból érkező „jelzéseket” is „kiábrándítónak” nevezte.

Az USA és szövetségesei azt állítják, hogy Oroszországnak „ezt vagy azt kellene tennie”, és egy ilyen álláspont

„nem lehet alapja semmilyen produktív vitának, nemhogy megállapodásnak”

– véli a diplomata. Kifejtette, hogy amire Moszkva törekszik, az „jogilag kötelező garanciák arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet felé”. A szövetségnek továbbá le kellene bontania

„mindazt, amit 1997 óta az oroszellenes fóbiák és az Oroszország politikájáról alkotott téveszmék által vezérelve hozott létre”

– tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ha az USA és a NATO ismét a nyomásgyakorláshoz és a fenyegetésekhez folyamodik a párbeszéd helyett, az csak zsákutcába vezetné a tárgyalásokat – figyelmeztetett Rjabkov.

„Nem fogunk engedményeket tenni, miközben nyomásgyakorlással és fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyeket jelenleg ellenünk intéznek.”

A magas rangú diplomata szerint Oroszország eltökélt abban, hogy nem hagyja, hogy a nyugati blokk „ugyanazon kérdések vég nélküli megvitatásába” temesse a tárgyalásokat, mint ahogyan az az Oroszország-NATO Tanácsban 2019-ig történt. Azt is elismerte, hogy Moszkva „egyáltalán nem” optimista a tárgyalások lehetséges kimenetelét illetően.

Szavai a január 10-re tervezett amerikai-orosz találkozó előtt hangzottak el a svájci Genfben. Ezt követi majd január 12-én az Oroszország-NATO Tanács ülése – 2019 óta az első. Január 13-án pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében biztonsági konzultációk kezdődnek.

A megbeszéléseket az Oroszország és a Nyugat között az elmúlt hónapokban eszkalálódó feszültségek váltották ki. A nyugati nemzetek aggódnak Moszkva állítólagos ukrajnai inváziós tervei miatt – amit a Kreml többször is tagadott, és az oroszellenes „hisztériát” okolta.

A helyzet arra késztette Moszkvát, hogy egy sor biztonsági javaslatot terjesszen elő, amelyek a NATO-bővítés korlátozását és Oroszországnak nyújtott biztonsági garanciákat tartalmaznak. E követelések egy részét az Egyesült Államok és szövetségesei máris elutasították, mivel mind a NATO, mind Washington kijelentette, hogy a szövetség soha nem ígérné meg, hogy nem terjeszkedik.

Forrás: Computerworld

Related Topics:amerika Export exportcikk leállítás oroszország

Up Next

Börtönt támadott meg egy zsarolóvírus

Don't Miss

Alto: így lesz startup az adóoptimalizálásból

Gazdaság

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle

A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik.

A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

A dél-alföldi Dűne Borbirtokon idén nem szüreteltek Irsai Olivért, mert a tavaszi fagy szinte teljesen elvitte a termést. Két éve pedig már augusztus 1-jén megkezdték a szüretet – szemben a 2000-es évek második felével, amikor rendszerint csak szeptemberben jutottak el idág. Béla Zoltán birtokának példája jól mutatja a klímaváltozás kettős hatását: a felmelegedés egyre korábbra hozza a szőlő fejlődését és érését, de a hamarabb induló vegetáció növeli a tavaszi fagykár kockázatát, a túl gyors érés pedig a bor minőségét is ronthatja. Klár Máté nemrég megjelent videóriportjában több alföldi borász osztja meg tapasztalatait arról, hogy az utóbbi években miként vált egyre szélsőségesebbé a klíma, forróbbá a nyár, és hogyan tolódott előbbre mintegy két héttel a szőlő vegetációs időszakának kezdete.

1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a vegetációs időszakban a szőlő fejlődését befolyásoló hőösszeg. A gyorsabb fejlődés azonban nem feltétlenül előny: a bogyók cukortartalma ugyan nőhet, eközben azonban kedvezőtlenül változhat a bor sav-, aroma- és ízvilága. Ha az éréshez szükséges hőösszeg már jóval a nyár vége előtt összegyűlik, megbomlik a fajta és a termőhely korábbi összhangja.

Ez különösen nagy tét Magyarországon, ahol a bortermelés meghatározó része fehérborszőlő-fajtákra épül: Tokajban, valamint Mór és Nagy-Somló borvidékein arányuk a 90 százalékot is meghaladja. A Szabó Péter által vizsgált párosítások közül a furmint és a szürkebarát Badacsonyban, a hárslevelű pedig Móron maradt még közel az ideális éghajlati tartományhoz. Az Irsai Olivér, a juhfark és az olaszrizling több térségben már túl korán érik. Az Alföldön a jelenleg reálisnak tartott közepes kibocsátási forgatókönyv szerint a század végére a mai dél-spanyolországi termőterületekéhez hasonló hőösszeg várható, ami nagyobb hőigényű fajták, leginkább vörösborszőlők térnyerését vetíti előre. A klimatikus lehetőség azonban önmagában kevés: nem biztos, hogy a piac is követi a fajtaváltást.

Forróbb és szárazabb lesz a szőlő környezete

A 35 Celsius-fok feletti napok megperzselhetik a leveleket és a szőlőszemeket, fokozzák a savvesztést és rontják a szőlő beltartalmát, továbbá bizonytalanná teszik a terméshozamot. A homokos területeken a gyorsan felmelegedő, kiszáradó talaj tovább erősíti ezt a terhelést. A kedvezőtlen trend pedig várhatóan folytatódik: a közepes forgatókönyv szerint a hazai borvidékeken a jelenlegi, átlagosan évi 6–7 forró nap helyett 2060 után ennek kétszerese várható, de egyes modellszimulációk szerint akár a háromszoros átlagérték sem kizárt.

A melegedés akkor is fokozza az aszályt, ha az éves csapadékmennyiség nem csökken jelentősen, mert a magasabb hőmérséklet növeli a párolgást. Több alföldi térségben 2–4 méterrel süllyedt a talajvízszint az elmúlt évtizedekben; Baján az idei júniusi érték mintegy 2 méterrel maradt el az 1991–2020-as átlagtól, Lajosmizsén és Bugacon pedig a különbség meghaladta a 3 és fél métert. A szőlő mély gyökérzete előnyt jelent, de a süllyedő talajvíz, a hőség és a szárazság együttes hatását már nehezen képes kivédeni.

Kevesebb a fagy, mégis nő a fagykár veszélye

Elsőre paradoxnak tűnhet, de a melegedő klíma a fagykár kockázatát is növeli. A fagyos napok éves száma jelentősen csökkent, és bár jóval ritkábbak a szőlőt károsító kemény telek, a korábban induló tavasz hamarabb fakasztja ki a rügyeket, miközben még sokáig előfordulhatnak hidegbetörések. A sérülékeny fiatal hajtásokban így egy késői lehűlés nagyobb veszteséget okoz – ez különösen 2020 óta figyelhető meg a borvidékeken. A közepes forgatókönyv szerint a század végére, 25 év alatt 5–30 napos extra kockázatot is jelentene a szőlőnek a -1 Celsius-foknál hidegebb napok számának növekedése – elsősorban az alföldi borvidékeken.

Az enyhébb telek a kártevők áttelelését is segítik. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fitoplazmás betegséget egyes borvidékeken már második filoxéraként emlegetik. Az alkalmazkodás ezért a szárazságtűrőbb vagy nagyobb hőigényű fajták kipróbálásától a sortájolás, a talajtakarás, az árnyékolás és a szüret időzítésének átalakításán át az öntözésig terjedhet.

„A kérdés tehát az, hogy a hazai borvidékek milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz úgy, hogy a gazdálkodás még megtérülő legyen. Annyi bizonyos, hogy nem mindenkinek lesz rá lehetősége”

– zárja a Másfélfokon megjelent cikkét Szabó Péter.

A teljes cikk a masfelfok.hu oldalán olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mint köztestület tudomásul veszi a gazdasági kamarákra vonatkozó kormányzati bejelentést és várja a jogszabálymódosítások részleteit, amely alapján, tevékenységét újra gondolva tud dolgozni a továbbiakban a hazai vállalkozói közösségért.

A Kamara vezetése nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására és az ehhez kapcsolódó finanszírozásra, a mikrovállalkozások terheinek mérséklésére, és a vállalkozások gazdasági súlyához jobban igazodó, arányosabb hozzájárulási rendszer kialakítására. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a korábbiakban is már több alkalommal felvetette, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvényben foglalt feladatainak finanszírozását az 5000 forintos kamarai hozzájárulás helyett sokkal hatékonyabban, a vállalkozókat kevésbé terhelő módon célszerű megoldani.

A gazdasági kamarák feladata köztestületként a gazdaság működésének felügyelete és ezáltal a vállalkozók átfogó érdekeinek képviselete, továbbá a nemzetközi kamarai szövetség részeként a hazai vállalkozások uniós szintű képviselete. A Kamara nyitott a kormányzattal való együttműködésre annak érdekében, hogy a hazai vállalkozásokat a továbbiakban is támogassa a versenyképesebb működésben és a minél nagyobb hazai hozzáadott érték előállításában. A Kamara eddig is minden támogatási forrását szabályosan használt fel és azzal elszámolt, ezt az átlátható működés jegyében a jövőben is fenntartja.

A gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a gazdasági kamarák szerepe jelenleg:

„A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését.”

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kamarákkal közösen a hazai vállalkozások gazdasági önkormányzata több mint 175 éve. Erős, kiszámítható és gyakorlatias kamarai hálózatot működtet az osztrák és német minták alapján, ahol az MKIK tudásközpontként működve látja el a stratégiai koordinációt, míg a területi kamarák a vállalkozások első számú, helyben elérhető partnerei. A Kamara közel egymillió vállalkozást képvisel, 23 szervezetből álló országos hálózatot működtet, több mint 60 irodában mintegy 1000 szakember közreműködésével. A Kamara továbbra is azon dolgozik, hogy az egész gazdaság érdekeit szem előtt tartva segítse a hazai vállalkozói ökoszisztéma fejlesztését.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt

A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók bérét már ma is korrigálni kell a munkajogi szabályok alapján, az esetleges hátrány azonban a bérek összehasonlíthatóságának hiánya miatt gyakran rejtve marad.

Az uniós bértranszparencia-irányelv ezen változtathat: a munkáltatóknak átláthatóbban és objektív szempontok alapján kell működtetniük bérezési rendszerüket. A PwC szakértői szerint az új követelmények különösen fontosak lehetnek a hosszabb távollétről visszatérők számára, mivel a bérkorrekció valamennyi elemét, hátterét megismerhetik.

A visszatérők bérét már ma is védi a törvény

A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkáltatónak felül kell vizsgálnia a visszatérő munkavállaló alapbérét. Ennek során az azonos munkakörű, ilyen kollégák hiányában pedig a hasonló munkakört betöltő munkavállalóknál időközben megvalósult bérfejlesztések átlagos mértékét kell figyelembe vennie. Egy többéves távollétről visszatérő munkavállaló bére tehát nem maradhat automatikusan a távozásakor érvényes szinten.

A jelenlegi rendszer legnagyobb korlátja, hogy a munkavállalók általában nem látják, mennyit keresnek az összehasonlítható munkát végző kollégák, illetve milyen béremeléseket kaptak. Így sok esetben már azt is nehéz felismerniük, hogy fennáll-e bérhátrány.

„A visszatérők bérének felülvizsgálata már ma is munkáltatói kötelezettség. A valódi kérdés azonban az, hogy a vállalat milyen összehasonlítási alapot használ, hogyan veszi figyelembe a távollét alatt végrehajtott béremeléseket, és mennyire következetesen dokumentálja a döntést”

– mondta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal szakértő ügyvédje. Emellett már ma is érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye és az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve.

Az 5 százalékos eltérés már további vizsgálatot indokolhat

A bértranszparencia-irányelv alapján a munkavállalók információt kérhetnek saját bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. A nagyobb munkáltatóknak rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket is. Ha valamely munkavállalói kategóriában az eltérés eléri az 5 százalékot, és objektív szempontokkal nem indokolható, további vizsgálatokra és korrekciós intézkedésekre, adott esetben pedig a szakszervezettel közös bérértékelésre lehet szükség.

A vállalatoknak ezért felül kell vizsgálniuk a munkakör-értékelési rendszerüket, bérsávjaikat, valamint az előmeneteli és teljesítménykritériumaikat. Különösen ott lehet szükség változtatásra, ahol a bérek hosszabb idő alatt, eltérő felvételi helyzetek és egyedi vezetői döntések nyomán alakultak ki.

A transzparencia nem jelent automatikus béremelést

Az irányelv nem írja elő, hogy egy adott munkakörben mindenki ugyanannyit keressen, és a gyermekgondozásból visszatérők számára sem garantál automatikus béremelést. A szakmai tapasztalat, a teljesítmény, a felelősségi kör vagy a speciális szaktudás továbbra is indokolhat különbségeket, ha a munkáltató ezeket objektív, nemileg semleges szempontokkal igazolni tudja. A gyermekgondozás miatti távollét azonban önmagában aligha lehet megfelelő indoka egy tartós bérhátránynak. Egy esetleges jogvita során a munkáltatónak kell bemutatnia, hogy az eltérés mögött tényleges szakmai vagy munkaköri különbségek állnak.

„A bértranszparencia nem teszi azonossá a fizetéseket, hanem világosabb indoklást vár el a különbségekre. A gyermekvállalás ténye önmagában nem tarthat fenn bérhátrányt: a munkáltatónak bizonyíthatóan szakmai és munkaköri szempontokra kell alapoznia a döntéseit”

– hangsúlyozta dr. Szűcs László.

Egy hosszabb távollét alatt elmaradt projekttapasztalat vagy vezetői felelősség indokolhat eltérő bérszintet, a különbséget azonban konkrét szakmai és munkaköri szempontokkal kell alátámasztani.

A szolgálati idő szabályait is pontosítani kell

A szenioritás, a releváns szakmai tapasztalat és a teljesítmény a jövőben is legitim bérezési szempont maradhat. A munkáltatóknak ugyanakkor pontosabban kell meghatározniuk, hogyan veszik figyelembe ezeket, különösen a gyermekgondozási szabadságon töltött idő értékelésekor. Az a rendszer, amely a távollétet automatikusan jelentős bérhátránnyal kapcsolja össze, felvetheti a közvetett nemi alapú megkülönböztetés kockázatát.

Az új szabályozás önmagában várhatóan nem szünteti meg teljes egészében a gyermekvállaláshoz kapcsolódó bérhátrányt, de elősegítheti, hogy a korábban rejtve maradó különbségek láthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljanak.

A PwC bértranszparenciáról szóló cikksorozatának első része itt érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!