Gazdaság

Nincs több iPhone az Oroszoknak

Amerika leállíthatja bizonyos áruk és termékek Moszkvába irányuló exportját, ha elszabadul a konfliktus Ukrajnával.

Washington arra készül, ha Moszkva megtámadná Ukrajnát, az „súlyos és elsöprő” költségekkel járjon számára – jelezték a Fehér Ház tisztviselői a médiának a mérföldkőnek számító amerikai-orosz tárgyalások előtt. A szankciók a jelentések szerint ugyanolyan szigorúak lehetnek, mint az Irán, Kuba és Észak-Korea elleni szankciók, és a pénzügyi, technológiai és katonai szektorra összpontosítanának.

A múlt hónapban a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy Washington fontolóra vette a fogyasztói és ipari technológiák – például az okostelefonokhoz és repülőgépekhez szükséges alkatrészek – Oroszországba irányuló exportjának betiltását.

Több amerikai hírügynökség szombaton meg nem nevezett kormánytisztviselőket idézett, részletezve, hogy Joe Biden elnök kormánya miként léphetne fel, ha a Kreml eszkalálná a helyzetet Ukrajnával. Oroszország jelezte, hogy úgy érzi, biztonságát veszélyeztetik a nyugati kísérletek, amelyekkel Kijevet a NATO pályájára akarják vonni.

A lapok azt állítják, Washington betilthatja az érzékeny technológia és mikroelektronika – például az amerikai szoftverekkel készült vagy azokon alapuló számítógépes chipek – Moszkvába irányuló amerikai exportját. A szankciók a repülőgép-elektronika és a szerszámgépek, valamint az okostelefonok, videojáték-konzolok, táblagépek és televíziókészülékek szállításának korlátozását jelentenék – mondta a Bloombergnek egy, a Fehér Házban folyó megbeszéléseket ismerő személy.

A CNN jelezte, hogy a szankciók az autóalkatrészek Oroszországba irányuló exportjának korlátozására is kiterjedhetnek. Az intézkedések célja az lenne, hogy „súlyos és elsöprő költségeket okozzanak Oroszország gazdaságának”, amennyiben az megszállná szomszédját – mondta a forrás. Az Egyesült Államok és Oroszország hétfőn tárgyalásokat tart, hogy megpróbálják enyhíteni az Ukrajna körül az elmúlt hónapokban elmérgesedett feszültséget. A felek várhatóan megvitatják Moszkva régóta fennálló sérelmeit is a NATO határaihoz közelebbi terjeszkedésével kapcsolatban.

Oroszország azt szeretné, ha az Egyesült Államok vezette katonai blokk jogilag kötelező erejű biztosítékokat nyújtana arra vonatkozóan, hogy nem fog keletebbre húzódni, ami gyakorlatilag megakadályozná, hogy Ukrajna valaha is csatlakozzon a szervezethez. Az Oroszország és a NATO közötti tárgyalásokat szerdára tervezik.

Nyugati tisztviselők azzal vádolják Oroszországot, hogy csapatokat és haditechnikai eszközöket halmoz fel azzal a szándékkal, hogy megtámadja Ukrajnát. Moszkva többször is tagadta ezeket az állításokat.

Oroszország azt mondja, hogy soha nem fog engedményeket tenni nyomás alatt

Oroszország nem táplál illúziókat, és nem vár gyors előrelépést az Egyesült Államokkal és a NATO-val ezen a héten folytatandó biztonsági tárgyalásoktól – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, hozzátéve, hogy a kollektív Nyugat nem érti Moszkvát.

„Reális elvárásaink vannak”

– mondta vasárnap az Interfaxnak, hozzátéve, hogy „naivitás” lenne azt hinni, hogy a tárgyalások látható – nem is beszélve a „gyors” – előrelépéshez vezetnek.

„Jó esély van arra, hogy … szembesülni fogunk azzal, hogy az USA és a NATO nem hajlandó megérteni, hogy mire van valójában szükségünk”

– válaszolta Rjabkov a RIA Novosztyi egy másik kérdésére. A találkozókat megelőzően a nyugati fővárosokból érkező „jelzéseket” is „kiábrándítónak” nevezte.

Az USA és szövetségesei azt állítják, hogy Oroszországnak „ezt vagy azt kellene tennie”, és egy ilyen álláspont

„nem lehet alapja semmilyen produktív vitának, nemhogy megállapodásnak”

– véli a diplomata. Kifejtette, hogy amire Moszkva törekszik, az „jogilag kötelező garanciák arra, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább Kelet felé”. A szövetségnek továbbá le kellene bontania

„mindazt, amit 1997 óta az oroszellenes fóbiák és az Oroszország politikájáról alkotott téveszmék által vezérelve hozott létre”

– tette hozzá a miniszterhelyettes.

Ha az USA és a NATO ismét a nyomásgyakorláshoz és a fenyegetésekhez folyamodik a párbeszéd helyett, az csak zsákutcába vezetné a tárgyalásokat – figyelmeztetett Rjabkov.

„Nem fogunk engedményeket tenni, miközben nyomásgyakorlással és fenyegetésekkel nézünk szembe, amelyeket jelenleg ellenünk intéznek.”

A magas rangú diplomata szerint Oroszország eltökélt abban, hogy nem hagyja, hogy a nyugati blokk „ugyanazon kérdések vég nélküli megvitatásába” temesse a tárgyalásokat, mint ahogyan az az Oroszország-NATO Tanácsban 2019-ig történt. Azt is elismerte, hogy Moszkva „egyáltalán nem” optimista a tárgyalások lehetséges kimenetelét illetően.

Szavai a január 10-re tervezett amerikai-orosz találkozó előtt hangzottak el a svájci Genfben. Ezt követi majd január 12-én az Oroszország-NATO Tanács ülése – 2019 óta az első. Január 13-án pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében biztonsági konzultációk kezdődnek.

A megbeszéléseket az Oroszország és a Nyugat között az elmúlt hónapokban eszkalálódó feszültségek váltották ki. A nyugati nemzetek aggódnak Moszkva állítólagos ukrajnai inváziós tervei miatt – amit a Kreml többször is tagadott, és az oroszellenes „hisztériát” okolta.

A helyzet arra késztette Moszkvát, hogy egy sor biztonsági javaslatot terjesszen elő, amelyek a NATO-bővítés korlátozását és Oroszországnak nyújtott biztonsági garanciákat tartalmaznak. E követelések egy részét az Egyesült Államok és szövetségesei máris elutasították, mivel mind a NATO, mind Washington kijelentette, hogy a szövetség soha nem ígérné meg, hogy nem terjeszkedik.

Forrás: Computerworld

Related Topics:amerika Export exportcikk leállítás oroszország

Up Next

Börtönt támadott meg egy zsarolóvírus

Don't Miss

Alto: így lesz startup az adóoptimalizálásból

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!