Gazdaság
Tisztázzuk: Mit is jelent az NFT valójában?
Egyre többször hallani az új befektetési trendről, az NFT-ről, így összeszedtük, dióhéjban mit érdemes tudni erről az új őrületről, amiről még a szakértők sem tudják, mikor fog kipukkanni.
2021 decemberében közel 40 millió forintért adták el a világ első sms-üzenetét digitális műtárgyként, azaz NFT-ként (non-fungible token, avagy nem helyettesíthető token). Ezzel a szóval az elmúlt években egyre többször találkozhattunk, az utóbbi hónapokban pedig annyira felkapottá vált, hogy a Collins angol szótár is az NFT-t választotta az év szavának – nem véletlenül. A kifejezés 2021-ben jutott el szélesebb közönséghez, mivel a hírekben egyre többször került elő, elég bizarr példák kapcsán. Sokan még mindig feltehetik a kérdést, mire jó egy NFT, és miért kell bárkinek egy többmilliós sms, amikor ma már fizetni sem akarunk az sms-ekért.
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 2021-ben tűntek fel az Orbán Viktort tematizáló kriptoműtárgyak, amiket gyurcsányos variációk követtek: kriptovalutáért cserébe bárki beszerezheti a politikusok egyedi kódolású grafikáit. És van, aki meg is veszi, hiszen az orbánosból három nap alatt 30 talált gazdára. Sőt, mivel nem feltétel, hogy egy adott digitális műtárgy eredeti gazdája bocsássa piacra az adott árucikket, ezért még az őszödi beszéd is megvásárolható.
De tényleg, mi ez a három betű?
Az NFT egy nem kézzel fogható, digitális termék, amit magyarosan egyelőre „nem helyettesíthető tokennek”, esetleg zsetonnak vagy érmének hívunk. Ez is utal rá, hogy a kriptovilág más érméivel szemben az NFT egyedi, mással nem becserélhető digitális érme, amiből csak egyetlen létezik.Szemléltetésként: míg egy bankjegyet be tudunk váltani egy másik ugyanolyan címletű bankjegyre, az NFT-t nem, ráadásul névre szól.
Az NFT lényegében valamilyen digitális eszköz tulajdoni lapja, eredetiségigazolásra szolgáló „okmány”, amit blokkláncon tárolnak. Ezeknek a tokeneknek az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezetett okoszerződések ágyaztak meg, amikkel követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális eszközök tulajdonjoga. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat, így az NFT-t is. Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is elsősorban itt zajlik, de a tokenek mára több blokkláncon is elérhetők.
A vásárlás jellemzően etherben vagy más kriptovalutában történik. Ebből adódik, hogy önmagában egy NFT-nek addig nincs sok értéke, amíg azt valaki ki nem viszi egy piactérre. Ezért nehéz előre megjósolni, hogy egy-egy ilyen digitális műtárgy mekkora értéket képviselhet a későbbiekben. A kereskedés elterjedt formája még az aukció, amik már valódi aukciósházakban zajlanak, és jól jelzi, hogy az eszköz a befektetői körökben is egyre népszerűbb és elismertebb. Az NFT kicsit olyan, mint amikor az emberek bélyeget vagy kártyákat gyűjtenek, csak itt éppen digitálisan zajlik a dolog, és ez magával hoz egyfajta befektetői magatartást.
Mémektől az alvázszámokig
A nem helyettesíthető tokenek megjelenése 2017-re datálható, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által készített CryproKittie macskatenyésztős játék, amin belül egyedi macskákat lehetett megvásárolni, természetesen etherért. Az emberekben ez benyomta a gyűjtőszenvedély gombját, és elkezdték adni-venni a digitális cicákat, egy évvel később a legdrágább macska már 140 ezer dollárért kelt el. Mondani sem kell, hogy a DapperLabs konyhájára a nagy ötlet több millió dollárt hozott. A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége azonban 2021 februárjában és márciusában robbant, március közepén csaknem 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie’s árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat.
Már nem ritkák a pármillió dolláros értékű ügyletek sem, főleg a digitális képzőművészet terén. 2021-ben több eladás is bekerült a mainstream sajtó hírei közé:
- közel hárommillió dollár (mintegy 895 millió forintnyi) kriptovalutát ért a Twitter tulajdonosának első bejegyzése,
- 5 434 500 dollárért kelt el NFT-ben a világháló eredeti forráskódja,
- 600 ezer dollárt adtak a Nyan Cat macskás animált gifmémért,
- nagyjából 500 ezer dollárért (150 millió forintért) kelt el az a Zoë Roth-ot ábrázoló fénykép, amit még a lány apja készített 2005-ben, és disaster girl (katasztrófa kislány) mém néven vált híressé az interneten,
- 2021 júniusában pedig Magyarországon is történt árverezés, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg NFT-ként,
- előtte márciusban pedig a világhírű magyar képzőművész, Borsi Flóra egyik képe kelt el öt Ethereumért.
Ma már nem csak egy-egy egyedi kódolású dolgot lehet gyűjteni, vannak komplett kollekciók, a régi gyűjtögetős kártyák mintájára. Az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA a fentebb említett DapperLabsszel együttműködésben szállt be az őrületbe az NBA Top Shot NFT kosaras kártyákkal, amik lényegében megvásárolható videók. A felvételek emlékezetes pontszerzéseket ábrázolnak – miközben ezeket a videókat bárki ingyen megnézheti a neten. Tényleg úgy működik ez, mint egy nagyon ritka játékoskártya vagy képregény, ezeket le lehet másolni, vagy megnézhetők a neten, de egy eredeti példánynak így is elképesztő az értéke. Egy alkotás digitális, tehát nem kézzel fogható változata esetében ezt az értéket az adja, ha NFT lesz belőle.
Az NFT egyre elterjedtebb a videójátékok piacán, adott játékokhoz szükséges tárgyakat, eszközök tulajdonjogát lehet megvenni, és akkor még nem beszéltünk a zeneiparról, ahol szintén kardinális kérdés egy-egy dal, dalszöveg tulajdonjogának kérdése. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről kiállítható digitális tulajdonjogi igazolás. Sőt, menjünk kicsit messzebb: fizikai tárgyak is lehetnek NFT-k, feltéve ha van egy digitálisan feldolgozható egyedi azonosítójuk (pl. egy alvázszám vagy egy ingatlan helyrajzi száma). Mindezekről készül egy NFT, ami a tulajdonjogot igazolja.
Lehet, hogy valami másra is hasznos
Az érmék nem csak a gyűjtők, de a pénzügyi szektor figyelmét is felkeltették. Orbók Ilona, a könyvelő, könyvvizsgáló, professzionális tanácsadó BDO Magyarország ügyvezetője szerint a technológiát kiválóan lehet használni back office-ban, az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát. Az NFT segítségével újratervezhetővé válhatnak a bonyolult igazolási és azonosítási eljárások, és akár eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését, mivel egy nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzésére.
A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web), és pénzmosást hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött – emelte ki közleményében a BDO.
Mivel az egész a befektetésről és a ritkaságok beszerzéséről szól, ezért egyelőre a pénzügyi szakértők sem értenek egyet abban, hogy pénzügyi értelemben van-e jövője a technológiának. Most még borsos hobbi, de úgy tűnik, egyelőre dinamikusan növekszik az NFT-piac, mert özönlenek a befektetők, egyre több a kereskedés. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedévben már összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók a tokenekért.
Persze, mivel az egész spekuláción alapszik – például a digitális videók gyűjtésénél is –, ott a kockázat, hogy egyszer a lufi kidurran, és aki nem tud kilépni időben, az addigra már több milliót költött el egy videóra, amit amúgy bárki megnézhet a neten.
Forrás: 24.hu
Gazdaság
Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?
Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.
A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.
Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.
A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.
Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket
A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.
Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni.
A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.
A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja
Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.
Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.
„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”
– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.
„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”
– tette hozzá a szakértő.
Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni
A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát.
A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.
„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”
– hangsúlyozta Ipacs Roland.
Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság1 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság2 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján






