Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tisztázzuk: Mit is jelent az NFT valójában?

nft

Egyre többször hallani az új befektetési trendről, az NFT-ről, így összeszedtük, dióhéjban mit érdemes tudni erről az új őrületről, amiről még a szakértők sem tudják, mikor fog kipukkanni.

2021 decemberében közel 40 millió forintért adták el a világ első sms-üzenetét digitális műtárgyként, azaz NFT-ként (non-fungible token, avagy nem helyettesíthető token). Ezzel a szóval az elmúlt években egyre többször találkozhattunk, az utóbbi hónapokban pedig annyira felkapottá vált, hogy a Collins angol szótár is az NFT-t választotta az év szavának – nem véletlenül. A kifejezés 2021-ben jutott el szélesebb közönséghez, mivel a hírekben egyre többször került elő, elég bizarr példák kapcsán. Sokan még mindig feltehetik a kérdést, mire jó egy NFT, és miért kell bárkinek egy többmilliós sms, amikor ma már fizetni sem akarunk az sms-ekért.

Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 2021-ben tűntek fel az Orbán Viktort tematizáló kriptoműtárgyak, amiket gyurcsányos variációk követtek: kriptovalutáért cserébe bárki beszerezheti a politikusok egyedi kódolású grafikáit. És van, aki meg is veszi, hiszen az orbánosból három nap alatt 30 talált gazdára. Sőt, mivel nem feltétel, hogy egy adott digitális műtárgy eredeti gazdája bocsássa piacra az adott árucikket, ezért még az őszödi beszéd is megvásárolható.

De tényleg, mi ez a három betű?

Az NFT egy nem kézzel fogható, digitális termék, amit magyarosan egyelőre „nem helyettesíthető tokennek”, esetleg zsetonnak vagy érmének hívunk. Ez is utal rá, hogy a kriptovilág más érméivel szemben az NFT egyedi, mással nem becserélhető digitális érme, amiből csak egyetlen létezik.Nincs belőle több. Csak egy.Szemléltetésként: míg egy bankjegyet be tudunk váltani egy másik ugyanolyan címletű bankjegyre, az NFT-t nem, ráadásul névre szól.

Az NFT lényegében valamilyen digitális eszköz tulajdoni lapja, eredetiségigazolásra szolgáló „okmány”, amit blokkláncon tárolnak. Ezeknek a tokeneknek az Ethereum nevű, nyílt forráskódon alapuló hálózaton bevezetett okoszerződések ágyaztak meg, amikkel követhetővé és átruházhatóvá vált a digitális eszközök tulajdonjoga. A blokkláncon tárolják ezeket a tulajdonjogi igazolásokat, így az NFT-t is. Az Ethereum ma is a fő háttere az NFT-nek, a kereskedés is elsősorban itt zajlik, de a tokenek mára több blokkláncon is elérhetők.

Az NFT-nek nincs egységes árfolyama, mindegyik annyit ér a piacon, amennyit adnak érte.

A vásárlás jellemzően etherben vagy más kriptovalutában történik. Ebből adódik, hogy önmagában egy NFT-nek addig nincs sok értéke, amíg azt valaki ki nem viszi egy piactérre. Ezért nehéz előre megjósolni, hogy egy-egy ilyen digitális műtárgy mekkora értéket képviselhet a későbbiekben. A kereskedés elterjedt formája még az aukció, amik már valódi aukciósházakban zajlanak, és jól jelzi, hogy az eszköz a befektetői körökben is egyre népszerűbb és elismertebb. Az NFT kicsit olyan, mint amikor az emberek bélyeget vagy kártyákat gyűjtenek, csak itt éppen digitálisan zajlik a dolog, és ez magával hoz egyfajta befektetői magatartást.

Mémektől az alvázszámokig

A nem helyettesíthető tokenek megjelenése 2017-re datálható, amikor az Ethereumon megjelent a kanadai DapperLabs által készített CryproKittie macskatenyésztős játék, amin belül egyedi macskákat lehetett megvásárolni, természetesen etherért. Az emberekben ez benyomta a gyűjtőszenvedély gombját, és elkezdték adni-venni a digitális cicákat, egy évvel később a legdrágább macska már 140 ezer dollárért kelt el. Mondani sem kell, hogy a DapperLabs konyhájára a nagy ötlet több millió dollárt hozott. A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége azonban 2021 februárjában és márciusában robbant, március közepén csaknem 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie’s árverésén, amelyen az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat.

Már nem ritkák a pármillió dolláros értékű ügyletek sem, főleg a digitális képzőművészet terén. 2021-ben több eladás is bekerült a mainstream sajtó hírei közé:

  • közel hárommillió dollár (mintegy 895 millió forintnyi) kriptovalutát ért a Twitter tulajdonosának első bejegyzése,
  • 5 434 500 dollárért kelt el NFT-ben a világháló eredeti forráskódja,
  • 600 ezer dollárt adtak a Nyan Cat macskás animált gifmémért,
  • nagyjából 500 ezer dollárért (150 millió forintért) kelt el az a Zoë Roth-ot ábrázoló fénykép, amit még a lány apja készített 2005-ben, és disaster girl (katasztrófa kislány) mém néven vált híressé az interneten,
  • 2021 júniusában pedig Magyarországon is történt árverezés, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg NFT-ként,
  • előtte márciusban pedig a világhírű magyar képzőművész, Borsi Flóra egyik képe kelt el öt Ethereumért.

Ma már nem csak egy-egy egyedi kódolású dolgot lehet gyűjteni, vannak komplett kollekciók, a régi gyűjtögetős kártyák mintájára. Az amerikai profi kosárlabda-bajnokság, az NBA a fentebb említett DapperLabsszel együttműködésben szállt be az őrületbe az NBA Top Shot NFT kosaras kártyákkal, amik lényegében megvásárolható videók. A felvételek emlékezetes pontszerzéseket ábrázolnak – miközben ezeket a videókat bárki ingyen megnézheti a neten. Tényleg úgy működik ez, mint egy nagyon ritka játékoskártya vagy képregény, ezeket le lehet másolni, vagy megnézhetők a neten, de egy eredeti példánynak így is elképesztő az értéke. Egy alkotás digitális, tehát nem kézzel fogható változata esetében ezt az értéket az adja, ha NFT lesz belőle.

Az NFT egyre elterjedtebb a videójátékok piacán, adott játékokhoz szükséges tárgyakat, eszközök tulajdonjogát lehet megvenni, és akkor még nem beszéltünk a zeneiparról, ahol szintén kardinális kérdés egy-egy dal, dalszöveg tulajdonjogának kérdése. Gyakorlatilag minden lehet NFT, amiről kiállítható digitális tulajdonjogi igazolás. Sőt, menjünk kicsit messzebb: fizikai tárgyak is lehetnek NFT-k, feltéve ha van egy digitálisan feldolgozható egyedi azonosítójuk (pl. egy alvázszám vagy egy ingatlan helyrajzi száma). Mindezekről készül egy NFT, ami a tulajdonjogot igazolja.

Lehet, hogy valami másra is hasznos

Az érmék nem csak a gyűjtők, de a pénzügyi szektor figyelmét is felkeltették. Orbók Ilona, a könyvelő, könyvvizsgáló, professzionális tanácsadó BDO Magyarország ügyvezetője szerint a technológiát kiválóan lehet használni back office-ban, az üzleti támogatói funkciók során, amikor szükség van arra, hogy alaposan megvizsgálják az ügyfél személyazonosságának valódiságát. Az NFT segítségével újratervezhetővé válhatnak a bonyolult igazolási és azonosítási eljárások, és akár eredményesen akadályozhatja a pénzmosás elleni szabályok kikerülését, mivel egy nagyon megbízható eszköz a személyazonosság ellenőrzésére.

A kriptovaluták megjelenése jelentősen megkönnyítette a bűnözők számára, hogy törvénytelen adásvételeket bonyolítsanak le a sötét weben (dark web), és pénzmosást hajtsanak végre. A digitális igazoló okmányok segítségével, amelyek nem manipulálhatók a blokkláncok természete miatt, a pénzintézetek nyugodtak lehetnek a pénzek eredetét és tulajdonosát illetően, mivel ezek visszakövethetők egy olyan személyig, akinek a személyazonossága ellenőrzött – emelte ki közleményében a BDO.

Mivel az egész a befektetésről és a ritkaságok beszerzéséről szól, ezért egyelőre a pénzügyi szakértők sem értenek egyet abban, hogy pénzügyi értelemben van-e jövője a technológiának. Most még borsos hobbi, de úgy tűnik, egyelőre dinamikusan növekszik az NFT-piac, mert özönlenek a befektetők, egyre több a kereskedés. A tendenciát jól mutatja, hogy míg 2021 első negyedévében az NFT-piac teljes forgalma kevesebb mint egy milliárd dollár volt, addig a harmadik negyedévben már összesen 5,9 milliárd dollárt fizettek a vásárlók a tokenekért.

Persze, mivel az egész spekuláción alapszik – például a digitális videók gyűjtésénél is –, ott a kockázat, hogy egyszer a lufi kidurran, és aki nem tud kilépni időben, az addigra már több milliót költött el egy videóra, amit amúgy bárki megnézhet a neten.

Forrás: 24.hu

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek

A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.

 Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.

A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.

„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”

tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss