Gazdaság

Ezeket az adatvédelmi irányelveket érdemes betartani minden KKV-nak

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 2021-es év a többség számára a koronavírus-járványból való folyamatos kilábalást jelentette. Az emberek és a vállalkozások próbáltak alkalmazkodni személyes és munkahelyi életükkel ezekhez az új és sokrétű kihívásokhoz.

Az év elején a figyelem természetesen az év tervezése felé fordul. Egy ilyen kiszámíthatatlan évet követően az új év rengeteg KKV vezetője számára jelent értékes lehetőséget a tervezésre – különösen azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol nincs külön támogató személyzet.

Bár nincs két vállalkozás, aki ugyanúgy tervezne 2022-re, vagy pontosan ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe. Minden vezető számára – vállalkozásuk méretétől vagy ágazatától függetlenül – prioritást élvez a biztonság szavatolása a szervezetben.

Ahogy a vállalkozások az üzletmenet folytonosságának biztosítása után elkezdtek egyre inkább a növekedésre fókuszálni, ugyanez mondható el a kiberbűnözőkről is, akik kihasználták a járványt, hogy még hatékonyabban léphessenek fel. Ezt szem előtt tartva bemutatunk három egyszerű tippet a kis- és középvállalkozások számára, amelyekkel támogathatjuk őket, hogy 2022 a jó dolgok miatt legyen emlékezetes év:

Ismerje meg a fenyegetettségi környezetet

A világjárvány kezdeti hullámában a nagyvállalatok voltak a hackerek és rosszindulatú támadások elsődleges célpontjai, 2020 áprilisában például a Marriott Hotels-t és az Egészségügyi Világszervezetet támadták meg. Az elmúlt év során azonban ez a tendencia megváltozott, a tanulmányok pedig azt mutatják, hogy jelenleg a kis- és középvállalkozásokat fenyegeti leginkább a kibertámadás veszélye.

Ez az elmozdulás nagyrészt annak tudható be, hogy általában a kisebb szervezetek veszítenek a legtöbbet, ha támadásnak vannak kitéve, és a jelentések szerint a kis- és középvállalkozások 60%-a az adatszivárgást követő hat hónapon belül megszűnik. Ha mindehhez még hozzátesszük azt a tényt, hogy a kis szervezetek gyakran nem rendelkeznek olyan kifinomult biztonsági védelemmel, amely a nagyobb vállalatok számára érhető el, ez tökéletes célponttá teszi a KKV-ket a számítógépes bűnözők számára.

Mivel ezek a szervezetek tudják, hogy a kiberbűnözők elsődleges célpontjává váltak, 2022-ben meg fog növekedni azoknak a KKV-knek a száma, akik megoldásokat keresnek, hálózatuk védelmére. Ellentétben azokkal a nagy cégekkel, ahol a biztonsági részleg szerves része a infrastruktúrának, a KKV-k olyan beszállítókat és menedzselt szolgáltatókat keresnek, akik könnyen kezelhető és megfizethető biztonsági megoldásokat kínálnak.

Mivel a távmunka már biztos, hogy velünk marad, az olyan egyszerű plug-n-play megoldások, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a biztonságos hálózati hozzáférés létrehozását és fenntartását, 2022-ben minden eddiginél népszerűbbek lesznek. Például azok a hozzáférési pontok, amelyek konfigurálhatók egy iroda SSID-jének replikálására, biztonságos alagutak létrehozására és a vállalati hálózathoz való zökkenőmentes hozzáférés kialakítására, létfontosságú megoldások lesznek a kis- és középvállalkozások távolról dolgozó munkatársai számára.

‘Soha ne bízzunk, előbb ellenőrizzünk’

A legújabb kutatások szerint a szervezetek csaknem 97%-a bevezette vagy tervezi bevezetni a hibrid munkavégzést üzleti struktúrájában. Ennek megfelelően a tendencia egy megosztottabb munkarend irányába tolódott el. Egyetlen központosított hálózat helyett az alkalmazottak több különböző helyről és beállításokkal csatlakoznak, különböző szintű biztonsági intézkedések mellett.

Ez a megosztott megközelítés azzal a következménnyel járt, hogy a kis- és középvállalkozások most új helyeken tapasztalnak biztonsági réseket. Korábban a kisebb szervezeteknek az volt a feladata, hogy egyetlen hálózatot kellett megvédeniük a biztonsági kockázatoktól. Az otthoni irodák azonban mára a vállalkozások központi hálózatának peremévé alakultak át, ami azt jelenti, hogy megnőtt a sebezhető pontok száma.

A probléma megoldásához a kis- és középvállalkozásoknak a „zéró bizalom” vagy a „soha ne bízzunk, mindig ellenőrizzünk” megközelítést kell alkalmazniuk a kapcsolódás tekintetében, ami azt jelenti, hogy mindenkit, aki csak megpróbál hozzáférni a hálózathoz, ellenőrizni kell, hogy valóban az-e, akinek mondja magát. 2022-ben a többfaktoros hitelesítés még elterjedtebbé fog válni, mivel lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy ellenőrizzék, hogy a hálózatukon lévő személyek hozzáférése rendben van-e, és nem rosszindulatú szereplők próbálkoznak esetleg. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék saját és ügyfeleik adatait.

Az Egyesült Királyság kormánya nemrégiben hangsúlyozta ennek a „zéró bizalom” biztonsági megközelítésnek a fontosságát. A Digitális, Kulturális, Média- és Sportügyi Minisztérium (DCMS) létrehozta a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ kiberértékelési keretrendszerét, és azt javasolta, hogy a menedzselt szolgáltatók jogilag kötelesek legyenek követni ezeket az irányelveket. A keretrendszeren belül a szolgáltatóknak olyan intézkedéseket kell hozniuk az adatokhoz való hozzáféréshez, mint például a többfaktoros hitelesítés.

A vásárlási döntések tükrözzék az adatvédelmi jogszabályokat

Az elmúlt néhány évben az EU általános adatvédelmi törvényének és az azt követő jogszabályi reformoknak köszönhetően az adatvédelem a kormányok és a nagyvállalkozások gyakori beszédtémájává vált. Mivel azonban 2020-hoz képest 2021-ben 14%-kal megugrott az adatszivárgások mértéke, a KKV-k kénytelenek voltak éberebben fellépni ügyfeleik adatainak védelme érdekében.

Ez sok problémát okozott azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik nem rendelkeznek a nagyobb vállalatoknál egyébként megszokott biztonsági előírásokkal és részlegekkel. A személyes adataik miatt aggódó ügyfelek növekvő panaszaival szembesülve ezeknek a kisebb vállalkozásoknak egyszerű megoldásokat kell találniuk és alkalmazniuk, amelyek segíthetnek az adatok tárolásában és kezelésében.

Emellett, ahogy az Egyesült Királyság a közelmúltban bemutatta a Brexit utáni GDPR-t, 2022-ban a kis- és középvállalkozások az eladóktól és a menedzselt szolgáltatóktól várnak majd tanácsokat, hogy megtudják, mi felel meg a GDPR-nak Európa különböző régióiban.

Végül pedig, ahogy az adatszivárgások egyre hangsúlyosabbá válnak, a kis- és középvállalkozásoknak a biztonságot elsődleges prioritásként kell kezelniük üzleti modelljeikben a túlélés érdekében. A fejlettebb biztonsági intézkedések végrehajtásához szükséges belső infrastruktúra hiányában 2022-ben a kis- és középvállalkozások a beszállítókhoz és menedzselt szolgáltatókhoz fognak fordulni, hogy felvértezzék magukat a megfelelő tudással, felszereléssel és infrastruktúrával a támadók elleni védekezéshez.

Related Topics:biztonság gazdaság GDPR irányelv kiberbűnözés kkv zyxel

Up Next

363 milliót zsebelt be egy 22 éves diák

Don't Miss

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Alig veszünk már fel készpénzt

A jegybanki statisztikák szerint a bankkártya forgalom évtizedekkel ezelőtti felfutása óta nem volt példa arra, hogy ne érte volna el a 20 millió darabot az egy negyedév alatt végrehajtott készpénzfelvételi tranzakciók száma, mint most tavasszal.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a falvakba helyezett „buta”, egyfunkciós ATM-ek helyett a bankfiókok szolgáltatásának egy részét kiváltani képes okos ATM-ek járásközpontokba telepítésével érdemben lehetne javítani a vidéki lakosság hozzáférését a pénzügyi szolgáltatásokhoz.

A hazai bankkártya használati szokások nem támasztják alá azt, hogy égetően nagy szükség lenne a hazai készpénzkiadó ATM-hálózat drasztikus fejlesztésére.

A Magyar Nemzeti Bank másfél évtizedre visszanyúlóan fellelhető statisztikái szerint ugyanis eddig nem volt arra példa, hogy egyetlen negyedév alatt ne érte volna el a készpénzfelvételek száma a 20 millió darabot, mint az történt 2025 első negyedévében – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A hátunk mögött hagyott negyedévben a készpénzfelvételek száma alig haladta meg a 19 millió darabot, az egy évvel korábbi szinthez képest a visszaesés 7,8 százalékos. Azaz több mint 1,6 millióval kevesebbszer járultak az ATM-ekhez az ügyfelek.

Gergely Péter szerint a csökkenés trendszerű: éves szinten a tranzakciók száma utoljára három éve, 2022. II. negyedévében növekedett, ám a most megtapasztalt mértékű zuhanásra 2021 óta nem volt példa.

Felgyorsult a hálózatbővítés, de az új szabály teljesíthetetlennek tűnik

A szakértője szerint eközben számottevően bővült a készpénzfelvételi lehetőségek száma: az idei első negyedév végén már 5 212 ATM működött Magyarországon. Az elfogadó hálózat egyetlen év alatt 332 egységgel bővült, a növekedés mértéke a 7 százalékot közelíti.

Éves szinten ilyen mértékű hálózatbővítésre – amióta az MNB nyilvános statisztikák rendelkezésre állnak – nem volt még példa. Jól láthatóan az ATM-hálózat bővítése azóta gyorsult fel, amióta az MNB ezt előírta a bankoknak 2023-ban.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az is jól látható, hogy a fejlesztésekhez idő kell, hiszen a hálózatbővítés igazából csak 2024. III. negyedévétől pörgött fel. E tekintetben is kérdéses, reális elvárás lehet- e az a jogszabályi előírás, amely az év végéig írná elő az 1 000 főt meghaladó települések mindegyikére az ATM-telepítést. Ez ugyanis szűk fél év alatt több, mint 500 készülék kihelyezését tenné szükségessé, ami teljesíthetetlennek tűnik.

Több ATM, kisebb forgalom

Gergely Péter szerint az ATM-ek rentábilis működtetéséhez érdemi bankkártyaforgalomra lenne szükség, márpedig a forgalom drasztikus csökkenése és a hálózat bővülése együttesen azt eredményezte, hogy egy-egy készpénzkiadó automata naponta átlagosan már csak 40 tranzakciót bonyolít. Hét éve, 2018-ban ez a szám még meghaladta a 60-at. Ha a kistelepülésekre is elviszik a készülékeket, akkor ez a használati arány tovább csökken majd.

A limitemelés szükséges volt

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor az elmúlt hetek szabályozásának van egy olyan készpénzfelvétellel kapcsolatos része, amelyre vita nélkül szükség volt. Az ugyanis előírja a pénzintézetek számára, hogy egy-egy készpénzfelvételi tranzakció során az automatából felvehető összegnek minimálisan el kell érnie a 150  000 forintot.

Gergely Péter arra emlékeztet, hogy az egy készpénzfelvételi tranzakcióra jutó átlagérték 2022 tavasza óta meghaladja a 100 000 forintot, sőt az idei első negyedévben története során először átlépte a 110 ezer forintot. Ennek köszönhetően miközben a készpénzfelvételek darabszáma a már említett nyolc százalékot közelítő mértékben csökkent éves összevetésben, az automatákból kinyert összeg lényegében nem változott, 2 095 milliárd forint volt a negyedévben.

„Buta” falusi ATM helyett „automata bankfiókot” a járásközpontokba

Gergely Péter szerint szükség van a hálózatbővítésre – ám a települések helyett inkább a forgalmas ellátási központokba – pl. járásközpontokba – lenne érdemes automatákat helyezni.

Az ügyfelek érdekét ráadásul a szakértő szerint jobban szolgálná, ha ezeken a helyeken az egyfunkciós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-ek helyett korszerű, készpénzbefizetésre és egyéb szolgáltatásokra (számlabefizetés, telefonfeltöltés stb.) alkalmas készülékek kerülnének, hiszen ezek révén a kistelepülések lakói is sokkal több pénzügyi szolgáltatáshoz férhetnének hozzá. Ma már egy korszerű ATM ugyanis lényegében bankfióki szintű szolgáltatást tud nyújtani – emlékeztet a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal.

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható.

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba.

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet.

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen.

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni.

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!