Gazdaság

Ezeket az adatvédelmi irányelveket érdemes betartani minden KKV-nak

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 2021-es év a többség számára a koronavírus-járványból való folyamatos kilábalást jelentette. Az emberek és a vállalkozások próbáltak alkalmazkodni személyes és munkahelyi életükkel ezekhez az új és sokrétű kihívásokhoz.

Az év elején a figyelem természetesen az év tervezése felé fordul. Egy ilyen kiszámíthatatlan évet követően az új év rengeteg KKV vezetője számára jelent értékes lehetőséget a tervezésre – különösen azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol nincs külön támogató személyzet.

Bár nincs két vállalkozás, aki ugyanúgy tervezne 2022-re, vagy pontosan ugyanazokkal a kihívásokkal néznek szembe. Minden vezető számára – vállalkozásuk méretétől vagy ágazatától függetlenül – prioritást élvez a biztonság szavatolása a szervezetben.

Ahogy a vállalkozások az üzletmenet folytonosságának biztosítása után elkezdtek egyre inkább a növekedésre fókuszálni, ugyanez mondható el a kiberbűnözőkről is, akik kihasználták a járványt, hogy még hatékonyabban léphessenek fel. Ezt szem előtt tartva bemutatunk három egyszerű tippet a kis- és középvállalkozások számára, amelyekkel támogathatjuk őket, hogy 2022 a jó dolgok miatt legyen emlékezetes év:

Ismerje meg a fenyegetettségi környezetet

A világjárvány kezdeti hullámában a nagyvállalatok voltak a hackerek és rosszindulatú támadások elsődleges célpontjai, 2020 áprilisában például a Marriott Hotels-t és az Egészségügyi Világszervezetet támadták meg. Az elmúlt év során azonban ez a tendencia megváltozott, a tanulmányok pedig azt mutatják, hogy jelenleg a kis- és középvállalkozásokat fenyegeti leginkább a kibertámadás veszélye.

Ez az elmozdulás nagyrészt annak tudható be, hogy általában a kisebb szervezetek veszítenek a legtöbbet, ha támadásnak vannak kitéve, és a jelentések szerint a kis- és középvállalkozások 60%-a az adatszivárgást követő hat hónapon belül megszűnik. Ha mindehhez még hozzátesszük azt a tényt, hogy a kis szervezetek gyakran nem rendelkeznek olyan kifinomult biztonsági védelemmel, amely a nagyobb vállalatok számára érhető el, ez tökéletes célponttá teszi a KKV-ket a számítógépes bűnözők számára.

Mivel ezek a szervezetek tudják, hogy a kiberbűnözők elsődleges célpontjává váltak, 2022-ben meg fog növekedni azoknak a KKV-knek a száma, akik megoldásokat keresnek, hálózatuk védelmére. Ellentétben azokkal a nagy cégekkel, ahol a biztonsági részleg szerves része a infrastruktúrának, a KKV-k olyan beszállítókat és menedzselt szolgáltatókat keresnek, akik könnyen kezelhető és megfizethető biztonsági megoldásokat kínálnak.

Mivel a távmunka már biztos, hogy velünk marad, az olyan egyszerű plug-n-play megoldások, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára a biztonságos hálózati hozzáférés létrehozását és fenntartását, 2022-ben minden eddiginél népszerűbbek lesznek. Például azok a hozzáférési pontok, amelyek konfigurálhatók egy iroda SSID-jének replikálására, biztonságos alagutak létrehozására és a vállalati hálózathoz való zökkenőmentes hozzáférés kialakítására, létfontosságú megoldások lesznek a kis- és középvállalkozások távolról dolgozó munkatársai számára.

‘Soha ne bízzunk, előbb ellenőrizzünk’

A legújabb kutatások szerint a szervezetek csaknem 97%-a bevezette vagy tervezi bevezetni a hibrid munkavégzést üzleti struktúrájában. Ennek megfelelően a tendencia egy megosztottabb munkarend irányába tolódott el. Egyetlen központosított hálózat helyett az alkalmazottak több különböző helyről és beállításokkal csatlakoznak, különböző szintű biztonsági intézkedések mellett.

Ez a megosztott megközelítés azzal a következménnyel járt, hogy a kis- és középvállalkozások most új helyeken tapasztalnak biztonsági réseket. Korábban a kisebb szervezeteknek az volt a feladata, hogy egyetlen hálózatot kellett megvédeniük a biztonsági kockázatoktól. Az otthoni irodák azonban mára a vállalkozások központi hálózatának peremévé alakultak át, ami azt jelenti, hogy megnőtt a sebezhető pontok száma.

A probléma megoldásához a kis- és középvállalkozásoknak a „zéró bizalom” vagy a „soha ne bízzunk, mindig ellenőrizzünk” megközelítést kell alkalmazniuk a kapcsolódás tekintetében, ami azt jelenti, hogy mindenkit, aki csak megpróbál hozzáférni a hálózathoz, ellenőrizni kell, hogy valóban az-e, akinek mondja magát. 2022-ben a többfaktoros hitelesítés még elterjedtebbé fog válni, mivel lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy ellenőrizzék, hogy a hálózatukon lévő személyek hozzáférése rendben van-e, és nem rosszindulatú szereplők próbálkoznak esetleg. Ez lehetővé teszi számukra, hogy megvédjék saját és ügyfeleik adatait.

Az Egyesült Királyság kormánya nemrégiben hangsúlyozta ennek a „zéró bizalom” biztonsági megközelítésnek a fontosságát. A Digitális, Kulturális, Média- és Sportügyi Minisztérium (DCMS) létrehozta a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ kiberértékelési keretrendszerét, és azt javasolta, hogy a menedzselt szolgáltatók jogilag kötelesek legyenek követni ezeket az irányelveket. A keretrendszeren belül a szolgáltatóknak olyan intézkedéseket kell hozniuk az adatokhoz való hozzáféréshez, mint például a többfaktoros hitelesítés.

A vásárlási döntések tükrözzék az adatvédelmi jogszabályokat

Az elmúlt néhány évben az EU általános adatvédelmi törvényének és az azt követő jogszabályi reformoknak köszönhetően az adatvédelem a kormányok és a nagyvállalkozások gyakori beszédtémájává vált. Mivel azonban 2020-hoz képest 2021-ben 14%-kal megugrott az adatszivárgások mértéke, a KKV-k kénytelenek voltak éberebben fellépni ügyfeleik adatainak védelme érdekében.

Ez sok problémát okozott azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik nem rendelkeznek a nagyobb vállalatoknál egyébként megszokott biztonsági előírásokkal és részlegekkel. A személyes adataik miatt aggódó ügyfelek növekvő panaszaival szembesülve ezeknek a kisebb vállalkozásoknak egyszerű megoldásokat kell találniuk és alkalmazniuk, amelyek segíthetnek az adatok tárolásában és kezelésében.

Emellett, ahogy az Egyesült Királyság a közelmúltban bemutatta a Brexit utáni GDPR-t, 2022-ban a kis- és középvállalkozások az eladóktól és a menedzselt szolgáltatóktól várnak majd tanácsokat, hogy megtudják, mi felel meg a GDPR-nak Európa különböző régióiban.

Végül pedig, ahogy az adatszivárgások egyre hangsúlyosabbá válnak, a kis- és középvállalkozásoknak a biztonságot elsődleges prioritásként kell kezelniük üzleti modelljeikben a túlélés érdekében. A fejlettebb biztonsági intézkedések végrehajtásához szükséges belső infrastruktúra hiányában 2022-ben a kis- és középvállalkozások a beszállítókhoz és menedzselt szolgáltatókhoz fognak fordulni, hogy felvértezzék magukat a megfelelő tudással, felszereléssel és infrastruktúrával a támadók elleni védekezéshez.

Related Topics:biztonság gazdaság GDPR irányelv kiberbűnözés kkv zyxel

Up Next

363 milliót zsebelt be egy 22 éves diák

Don't Miss

Elbúcsúzunk a Telenortól és egyúttal üdvözöljük a Yettel-t

Gazdaság

Már social media és Google-kampányokra is pályázhatnak a kkv-k

Új lehetőség nyílt a hazai kis- és középvállalkozások számára: immár social media és Google-kampányok megvalósítására, linképítésre, SEO- és PR-cikkek online megjelenítésére is igényelhető támogatás a Modern Vállalkozások Programján belül. A projekteket a Content’ n more (CNM) ügynökség viszi, mely tíz éve támogatja a hazai vállalkozások online láthatóságát.

A DIMOP Plusz, GINOP Plusz, valamint a Demján Sándor 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program keretében elérhető pályázatok célja, hogy a kkv-k versenyképesebbé váljanak a digitális térben – olvasható honlapjukon. A CNM ügynökség 10 éve segít hazai vállalkozásokat az online térben való megjelenésben, legyen szó több milliárdos forgalommal bíró cégről, vagy pár főt foglalkoztató vállalkozásról, vagy éppen szárnyait bontogató startupról.

Támogatott Google Ads és Meta-kampányok

A pályázatok kiemelt célja a digitális jelenlét fejlesztése, amely ma már elengedhetetlen feltétele az üzleti növekedésnek. A támogatott tevékenységek között a Content’n more jóvoltából már támogatottan elérhetőek Google Ads kampányok, Meta-kampányok (Facebook és Instagram). Az ügynökség a költés optimalizálásától kezdve a teljeskörű lebonyolítást vállalja, marketingterv kidolgozásával, kreatívok gyártásával, és a kampányt megerősítő SEO-cikkek megjelenések szervezésével. „Egy vállalkozás online jelenlétének megalapozása, legyen szó Goolge vagy AI keresésekről, egyértelműen a SEO-nál kezdődik” – emeli ki Lóska Márton ügyvezető.

Szakértői segítség a kampányok tervezésében és lebonyolításában

A pályázó vállalkozások nem maradnak egyedül a kampányok megvalósítása során. Az ügynökség szakértő csapata a teljes folyamatban képes támogatást nyújtani. Hogy a kampányok folyamatosan a cégek igényeihez legyenek alakítva.

A cég komplex szemlélettel dolgozik: a marketing, a PR és az online sajtómegjelenések összehangolásával segíti a vállalkozásokat abban, hogy igény szerint ne csak direkt eladásokat produkáljanak, hanem hosszú távon is erősítsék márkájukat.

Google Ads és Facebook-kampányok: gyors eredmények, hosszú távú hatás

A jól felépített Google Ads és Facebook-kampányok nemcsak azonnali forgalmat generálnak, hanem értékes adatokat is szolgáltatnak a vállalkozások számára. A hirdetési aktivitást a SEO-alapú tartalommarketing és a célzott PR-cikkek egészítik ki, amelyek erősítik a bizalmat és javítják a láthatóságot. „Egyértelmű, hogy egy gyors készletkisöpréshez a Facebook- és Google Ads kampányok a legcélravezetőbbek

Pályázati forrásból erősíthető az online láthatóság

A Modern Vállalkozások Programján belül elérhető támogatások valódi lehetőséget kínálnak a kkv-knak arra, hogy pályázati forrásból fejlesszék digitális marketingtevékenységüket. A cél nem csupán a megjelenés, hanem az üzleti eredmény: több érdeklődő, nagyobb ismertség és erősebb piaci pozíció.

A támogatási konstrukciók segítségével a vállalkozások biztonságos, szakmailag megalapozott környezetben vághatnak bele a Google- és közösségimédia-kampányokba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Átalakítja a blockchain az ingatlanpiacot?

A globális ingatlanpiac értéke több száz billió dollárra tehető. Az ingatlanok ma a valós eszközök (RWA – real-world assets) piacának legnagyobb szegmensét alkotják, értékének közel egyharmadát képviselve. Ráadásul az előrejelzések szerint a tokenizáció mértéke ezen a területen a következő években többszörösére nőhet. Vajon ez már forradalom? Nem feltétlenül.

A blockchain nem annyira magát az ingatlanpiacot változtatja meg, hanem inkább annak infrastruktúráját – különösen a szerződéskötés és az elszámolások módját.

Az első ingatlan-tokenizációra vélhetően 2019-ben került sor Párizsban. Egy 6,5 millió euró értékű luxusingatlant 100 tokenre bontottak, amelyeket további 100 000 egységre osztottak fel. Így összesen 10 millió „részvény” került értékesítésre. Néhány év alatt a tokenizált ingatlanpiac milliárd dolláros nagyságrendre nőtt. 2025-re már 844 aktív projekt használta a blockchain technológiát az építési és ingatlanfolyamatok támogatására – ez 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest, és zsinórban az ötödik év volt kétszámjegyű bővüléssel.

A Spherical Insights & Consulting jelentése szerint a globális tokenizált ingatlanpiac 2033-ra elérheti a 16,51 milliárd dollárt, évi 19,5%-os átlagos növekedési ütem (CAGR) mellett. Az Entralon Hub elemzése még optimistább: szerintük az RWA értéke ebben a szektorban 19,4 milliárd dollárra nőhet 2033-ra, ami 21%-os CAGR-nek felel meg. Bármelyik előrejelzés bizonyuljon is pontosnak, a trend egyértelmű: a piac évről évre kétszámjegyű ütemben növekszik.

A Deloitte elemzői is vizsgálták a tokenizált ingatlanpiacot, azonban az ő becsléseik jóval messzebbre mutatnak. Szerintük 2035-re az RWA értéke az ingatlanszektorban akár a 4 billió dollárt is elérheti. Az ilyen jelentős eltérés aggodalomra adhat okot. Amikor az ingatlanpiac tokenizációjáról beszélünk, általában arra gondolunk, hogy a blockchain lehetővé teszi az ingatlanok digitális részekre (tokenekre) bontását, amelyek részvényekhez hasonlóan adhatók-vehetők. A Deloitte azonban jóval tágabb kontextusban vizsgálja a blockchain szerepét: számításaikba beletartoznak a jelzáloghitelek, értékpapírosítások és ingatlanalapok is.

„A blockchain technológia óriási potenciállal bír, de nem szükséges teljesen forradalmasítania az ingatlantulajdon modelljét ahhoz, hogy kulcsszerepet töltsön be az iparágban. A hitelezéshez, hitel-elszámoláshoz és ingatlanhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kereskedelméhez kötődő folyamatokban betöltött szerepe hónapról hónapra nő. Ezek a területek adják majd a jövőbeni piac legnagyobb részét”

– mondja Ignacio Aguirre Franco, a Bitget CMO-ja.

Az ingatlanszektorban a blockchain egyik legígéretesebb alkalmazása az úgynevezett okosszerződés (smart contract) – programozható megállapodás, amely automatikusan végrehajtódik, ha a meghatározott feltételek teljesülnek.

„Az okosszerződések használata jelentősen leegyszerűsíti és felgyorsítja a vásárlási folyamatot. A tranzakció kulcselemei kódolva vannak, és automatikusan, megváltoztathatatlan és átlátható módon hajtódnak végre. Ez nemcsak a harmadik felek – például ügyvédek, közjegyzők, bankok, brókerek vagy bíróságok – szükségességét csökkenti, hanem a tranzakciós költségeket is. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az okosszerződések sikere a bemeneti adatok pontosságán múlik. A blockchain garantálja a végrehajtás helyességét, de nem az adatok pontosságát”

– magyarázza Ignacio Aguirre Franco.

Ez azt jelentheti, hogy bár a közvetítők szerepe a szerződéskötésnél csökkenhet, az adatok ellenőrzésében továbbra is fontosak maradhatnak. Azonban mielőtt az okosszerződések széles körben elterjednének az ingatlanpiacon, a jogszabályi környezetnek is alkalmazkodnia kell. Európa legtöbb országában az ingatlantulajdon átruházásához jelenleg közjegyzői okirat és nyilvántartási bejegyzés szükséges.

A tokenizáció egyik legnagyobb előnye a töredéktulajdon (fractional ownership) lehetősége, amely jelentősen csökkenti a belépési küszöböt. Az eszközök digitális részekre bontásával a kisbefektetők is vásárolhatnak egy ingatlanból vagy egy több eszközt tartalmazó alapból. Ez nemcsak a befektetések hozzáférhetőségét növeli, hanem a következő évtizedben akár több billió dollárral is bővítheti a teljes szektort. Emellett a tokenizáció új, globális befektetési termékek létrehozását is lehetővé teszi, fokozatosan nemzetközivé téve az ingatlanpiacot, és növelve annak likviditását.

Decentralizált, elosztott és manipulációval szemben ellenálló adatbázisként a blockchain akár az ingatlan-nyilvántartásokat is kiválthatja. Biztosítja az adatok megváltoztathatatlanságát és az ingatlanok teljes történetének átláthatóságát – ami kulcsfontosságú a nyilvántartások szempontjából. A blockchainen tárolt adatok valós idejű hozzáférést biztosíthatnak, és jelentősen csökkenthetik a csalások – például a dupla értékesítés vagy rejtett terhek – kockázatát.

Ezt már több ország is felismerte: például Grúzia 2016-ban tesztelt blockchain-alapú földhivatali rendszert, míg Svédországban a Lantmäteriet végzett hasonló pilot projektet. Bár a svéd projektet végül leállították, Grúzia fontolgatja a nyilvántartás blockchainre helyezését és az ingatlanok tokenizációját állami infrastruktúrán keresztül.

„Grúzia és Svédország tapasztalatai azt mutatják, hogy a blockchain az ingatlan-nyilvántartásokban leginkább kiegészítő rétegként működik. Nem váltja ki teljesen a meglévő intézményeket, és még a legfejlettebb megoldások sem szüntetik meg az állam szerepét, de jelentősen növelhetik a biztonságot és az átláthatóságot”

– mondja egy Bitget-szakértő.

A blockchain széles körű alkalmazása technológiailag már megvalósítható, de számos akadály továbbra is fennáll. A legnagyobb ezek közül a jogi szabályozás. Az ingatlantulajdon több százezer társtulajdonos közötti megosztása új szabályokat igényel, amelyek meghatározzák a tulajdonosi jogokat, a társasházakkal való kapcsolatot és az állam hozzáférését a titkosított adatokhoz. Emellett a nemzeti szabályozások közötti különbségek megnehezítik a nemzetközi befektetéseket és növelik a jogi kockázatokat.
A technikai kihívások sem elhanyagolhatók: a svéd példa jól mutatja, milyen összetett feladat a blockchain integrálása a meglévő rendszerekbe.
Ehhez társulnak a kulturális és edukációs akadályok is. A blockchain továbbra is kevéssé ismert a kriptovilágon kívül, és sok befektető, bróker vagy tanácsadó óvatosan viszonyul az új megoldásokhoz. A biztonság kérdése szintén fontos:

„A technológia esetében sosem zárható ki teljesen egy kibertámadás kockázata, de a többrétegű biztonsági rendszerek jelentősen csökkentik ennek esélyét és következményeit”

– teszi hozzá Ignacio Aguirre Franco.

A blockchain technológia még mindig újdonságnak számít az ingatlanszektorban. A tokenizáció jelenleg az ingatlanpiac csupán töredékét teszi ki. Rövid távon nem fogja teljesen átalakítani az iparágat, de már most is fokozatosan formálja annak infrastruktúráját és befektetési gyakorlatát. Ahogyan a bankrendszerben, itt is először a folyamatok egyszerűsítését és az automatizációt hozza el – és csak ezt követően nyílhat meg az út a tulajdonlási modellek és az eszközkereskedelem mélyebb átalakulása előtt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.