Gazdaság
Újból csökkent az IT-szakokra jelentkezők száma
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon.
Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.
A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.
Tovább súlyosbodhat az informatikushiány
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.
„Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet”
– mondta Vinnai Balázs.
A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.
Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma.
„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához”
– tette hozzá Vinnai.
Az IVSZ megoldási javaslatai
Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.
Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ – a Programozd a jövőd program számos, már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás, stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.
„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja”
– mondta Vinnai Balázs.
A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.
Gazdaság
Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK
Az OTP Bank októbertől a falusi CSOK-ot is engedi igényelni az Otthon Start mellé. A támogatás önerőként beszámítható, így nagyobb összegű, kedvezményes finanszírozás érhető el a banktól – vette észre a BiztosDöntés.hu.
Gyakran kevés az Otthon Start önmagában
Bár a kezdeti roham némiképp alábbhagyott, a bankok még mindig élénk érdeklődést tapasztalnak az Otthon Start hitel iránt. Sok igénylőnek azonban nem elég az 50 millió forintos hitelkeret, ezért további hitelek iránt is érdeklődnek.
Az ügyfelek szeretnék a költségeket minél alacsonyabban tartani, ezért az Otthon Startot igyekeznek más támogatott hitellel kiegészíteni. Itt jön képbe a CSOK Plusz, a falusi CSOK és a falusi CSOK hitel, amelyek szintén lakáscélra igényelhető, támogatott konstrukciók, de a Babaváró hitel vagy akár a munkáshitel is, amelyek szabad felhasználásúak.
Mikor jó választás a falusi CSOK?
A falusi CSOK egy vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, amely a jogszabályban listázott településeken vehető igénybe. Előnye, hogy önerőként felhasználható, márpedig az önerő előteremtése jellemzően az igénylés legnehezebben teljesíthető feltétele.
Még kedvezőbb a helyzet azok számára, akik 10 százalék önerővel tudnak Otthon Start hitelt igényelni, hiszen a falusi CSOK összege akár 15 millió forint is lehet, ha a házaspár 3 gyermeket nevel vagy vállal.
Otthon Start és falusi CSOK az OTP-nél
Az OTP Banknál a program indulása óta kombinálható az Otthon Start a CSOK Plusszal. Októbertől azonban a falusi CSOK-kal is igényelhetik azok, akik vidéken terveznek házat vásárolni.
Az Otthon Start lakáshitelt harmonizálták a többi támogatott konstrukcióval, így a jogszabály lehetővé teszi a támogatások és támogatott hitelek együttes igénybevételét.
Ennek azonban nem csak az a feltétele, hogy az igénylők mindegyik támogatott hitel és támogatás feltételeinek külön-külön megfeleljenek, hanem az is, hogy a bankoknak legyen kialakított gyakorlatuk az együttes igénylésre. Az OTP Banknál erre októbertől már a falusi CSOK esetében is van lehetőség.
A falusi CSOK nem minden banknál elérhető
- A falusi CSOK támogatást, jelenleg négy bank kínálja: az OTP, az MBH, a K&H és az Erste.
- Az OTP Banknál az ügyfelek zöme önmagában Otthon Start hitelt szeretne, és csak az igénylők kisebb része szeretné azt más termékkel kombinálni.
- Az MBH Bank számos ügyfele érdeklődik a kombinálhatóságról, itt CSOK Plusszal, falusi CSOK-kal és piaci lakáshitellel is kombinálható az Otthon Start.
- Az Erste szintén lehetővé teszi az Otthon Start kombinálását más kamattámogatott hitelekkel és támogatással, és tapasztalnak is ilyen irányú érdeklődést az ügyfeleik részéről.
- A K&H Bank CSOK Plusz, Babaváró hitel és munkáshitel mellé is ajánlja az Otthon Start hitelt, a további igényekről még gyűjtik az adatokat.
Kinek kell többletforrás?
A bankok szerint sokan keresnek kiegészítést az Otthon Start hitel 50 millió forintja mellé, köztük azonban többségben vannak a budapestiek.
A cél a minél alacsonyabb teljes költség, ezért elsőbbséget élveznek a támogatott megoldások. A CSOK Plusz viszont csak további gyermeket vállaló házaspárok számára elérhető, és a Babaváró hitelhez is bővíteni szükséges a családot. A falusi CSOK támogatáshoz és falusi CSOK hitelhez nem kell további gyermeket vállalni, viszont ezek a konstrukciók csak vidéki ingatlanvásárlók számára elérhetők.
Aki az Otthon Start hitel mellett jogosult a falusi CSOK-ra is, annak érdemes élni a kombináció lehetőségével, hiszen a CSOK támogatáts nem kell visszafizetni.
Hol érdemes igényelni?
Bár a falusi CSOK támogatás kevés banknál elérhető, a jogszabály előírja a bankok számára, hogy akkor is együtt kell működniük az igénylési folyamatban, ha az ügyfél különböző hitelintézeteknél igényli a különböző támogatott konstrukciókat.
Mégis praktikus lehet olyan bankot választani, ahol minden szükséges termék elérhető. Így egyszerűbb az ügyintézés, jobban kihasználhatók a kedvezmények és kevesebb a buktató.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon
Az idei évtől a dióskáli INTERRA® Farm nemcsak a Syngenta fenntarthatósági kezdeményezéseit bemutató gazdaságként, hanem agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként is működik tovább.
Plótár István zalai gazdasága több mint egy évtizedes, követésre érdemes tapasztalatokkal szolgál más termelők számára is, amelyekkel fokozhatják versenyképességüket és fenntarthatóan növelhetik jövedelmezőségüket.
A Syngenta idén novemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyed évszázados sikertörténete során a termelők igényeit folyamatos innovációval, a helyi viszonyokra és személyre szabott megoldásokkal szolgálta ki. A több évtizedes közös tanulás, tapasztalatszerzés és együttműködés a termelőkkel hazánkban is azt eredményezte, hogy a gazdálkodók immár nemcsak termékeket, hanem komplex technológiai és szakmai megoldásokat kapnak a Syngentától. Olyan gyakorlati tudást, amely kézzel fogható eredményekben, bevétel növekedésben, költségcsökkenésben és fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokban mutatkozik meg.
Világszerte – így Magyarországon is – a termelők embert próbáló kihívásokkal néznek szembe: a klímaváltozás hatásaival, a fogyasztói elvárások növekedésével, a folyamatosan változó szabályozási környezettel, mindezt úgy, hogy a jövedelmezőségük is biztosított legyen. A Syngenta az elmúlt 25 évben a termelés minden lépésében a gazdálkodók mellett állt, a vetőmagok kiválasztásától a precíziós technológiák bevezetésén át egészen a növényvédelmi, biológiai és digitális megoldások alkalmazásáig. A közös cél ma is az, hogy a termelők egészségesebb talajon, kevesebb ráfordítással és kisebb környezeti terheléssel tudjanak termelni, jövedelmezőségük fenntartása mellett.
Jól példázza mindezt a dióskáli Plótár gazdaság, amely 2013-ban csatlakozott a Syngenta fenntarthatósági törekvései keretében létrehozott INTERRA® Farm hálózatához. A Kis-Balaton vízgyűjtő területén található gazdaságban az elmúlt években a hagyományos szántásról fokozatosan átálltak a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra. Előbb a szántás elhagyásával javult a talaj minősége, csökkent a gépek üzemanyag-fogyasztása és a munkaráfordítás, később a takarónövények alkalmazása révén pedig tovább javult a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és a növények tápanyagfelvétele. A precíziós eljárások – például a változó tőszámú vetés és az optimális tápanyag-kijuttatás – szintén költségmegtakarítást és hozamnövekedést is hoztak.
„A több mint 20 éves együttműködés során a Syngenta támogatásával mindig első kézből tapasztaltam meg az új dolgokat és olyan információkat szereztem, amelyeket a gazdaságomban hasznosítani tudtam. A regeneratív gyakorlatok alkalmazásával és a Syngentával közös kísérletek révén fejlődött a gazdaságom. Ma már lépéselőnyben vagyok; nagyon sokat tanultam már eddig is, és még fogok is”
– összegezte Plótár István, a dióskáli INTERRA® Farm vezetője.
2025-től a dióskáli INTERRA® Farm a Syngenta agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként működik tovább. Az idei kísérletek során 10 kukorica és 10 napraforgó hibrid esetében vizsgáljuk a növények vitalitását és termőképességét hagyományosan művelt, tarlóba vetett és forgatás nélküli talajon. A kísérletek keretében a Syngenta digitális megoldásait is használjuk, az Interra®Scan nagyfelbontású talajvizsgálati eszköz alkalmazásával például tápanyag-utánpótlási terv készíthető, míg a Cropwise Planting szolgáltatás táblára szóló optimális tőszám ajánlással segíti a hibridek előnyös tulajdonságainak érvényesülését, a gazdaság fenntarthatóságát.
A kísérletek másik iránya a Syngenta kalászos kultúrákban alkalmazott összehangolt termesztési technológiája, a „Minden szem számít” program fejlesztése. Ha kedvezőek a körülmények, és minden kalászon csak egyetlen szemmel több terem, az akár 300-400 kg/hektár hozamnövekedést is jelenthet egy-egy gazdaságban. A program keretében a Syngenta minden támogatást megad a kalászos növények lehető legjobb fejlődéséhez: a vetőmag fejlesztéssel kezdve a legjobb genetikával, optimális növényvédelemmel, innovatív biológiai és digitális megoldásokkal járul hozzá a növények fenntartható termesztéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok
Érezhető mértékben javult a júniust megelőző egy évben a lakossági hitelportfólió minősége, és az idei év derekán már csak a teljes tartozás 1,1 százaléka volt 90 napnál nagyobb csúszásban.
Elsőre furcsának tűnhet, de ebben részben pont a megugró új kihelyezéseknek van komoly szerepe – ad magyarázatot a javuló számokra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Látványosan csökkent az idei év derekáig számolt tizenkét hónapban a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő lakossági hitelek aránya: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén mindössze 1,1 százalékot tett ki, ami látványos javulás az egy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest.
Az új hitelfelvevők mindig javítanak a képen
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a portfólió tisztulásához két tényező is hozzájárult. Egyrészt a júniust megelőző egy évben 11,6 százalékkal nőtt a lakossági hitelek állománya – és már csak hajszállal maradt el a 12 ezer milliárd forinttól –, másrészt a 90 napnál régebben lejárt tartozások mennyisége látványosan, csaknem 18 százalékkal csökkent – így már nem egészen 132 milliárd forintot tett csak ki.
Mindezek alapján a jóval nagyobbra duzzadó hitelportfólión belül zsugorodott a jelentős csúszásban lévő állomány, ami magyarázza a nagymértékű javulást.
A hitelállomány emelkedése viszont nem csak azért fontos, mert így nagyobb a bázis, amiből ki lehet indulni, hanem azért is, mert az újonnan kihelyezett hiteleket rendszerint jóval pontosabban fizetik az adósok, mint a több éve felvett kölcsönöket.
Ennek pedig nem a kezdeti lelkesedés lelohadása az oka a szakértő szerint, hanem az, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adós olyan élethelyzetbe kerül, ami megnehezíti, netán végképp lehetetlenné teszi a törlesztést.
Hihetetlen, mennyi hitel ömlött a piacra
Az újonnan kihelyezett hitelekből pedig az év első felében egyáltalán nem mutatkozott hiány, sőt, több meghatározó terméknél is új csúcsokat regisztráltak a szerződések összegénél. Így történt ez például a lakáshiteleknél, amelyeknél a 2024, első felére kimutatottnál közel 26 százalékkal többet, 809,4 milliárd forintnyit helyeztek ki a bankok.
A szintén húzóterméknek számító személyi hiteleknél még ennél is gyorsabban, bő 40 százalékkal emelkedett az új kihelyezések összege. Gergely Péter szerint ezekben a tendenciákban pedig nem is várható változás, leginkább ami a lakáshiteleket illeti: szeptemberben ugyanis elindult az Otthon Start Program, amely révén a piaci kölcsönökénél jóval alacsonyabb, évi legfeljebb három százalékos kamat mellett juthatnak finanszírozáshoz az arra jogosultak.
A lakáshitelesek a legfegyelmezettebbek
A jegybank adatai szerint egyébként a lakáshiteleknél mutat a legszebben a portfólió: itt június végén már fél százalék alatt járt a 90 napon túli késedelemben lévő állomány súlya, ami egyébként még az igen kiváló, 2024 júniusi 0,67 százaléknál is 0,2 százalékponttal jobb arány.
Ennél is szebb képet mutat a január óta elérhető munkáshitel: itt a június végi, 104,6 milliárdos állományból mindössze 87 millió forintnyi volt három hónapot meghaladó késedelemben, ami az akkor hat hónapos múltra visszatekintő konstrukcióra való tekintettel nem is csoda. Ezzel együtt a kamatmentes, támogatott hitelnél aggasztó jel, hogy a 31 és 90 nap közötti csúszásban lévő állomány már júniusra elérte a 2,7 milliárd forintot, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem feltétlenül biztató a folytatásra nézve.
A személyi kölcsönöknél viszont még mindig viszonylag magas, 3 százalékos a három hónapon túl késő hitelek részesedése, igaz, itt is több mint egy százalékpontot sikerült javítani az arányon egy év alatt. A babaváró hitelnél viszont minimálisan ugyan, de nőtt az arány tavaly júniushoz képest: igaz, így is mindössze 0,5 százalékot tett ki.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a Nothing Ear (3) fülhallgató
-
Ipar2 hét ago
Védelmi innovációk és kritikus infrastruktúrák: egyedülálló tanszéket alapított a Széchenyi István Egyetem
-
Okoseszközök2 hét ago
Huawei-újdonságok Párizsból: számos új okoseszköz debütált a vállalat termékbemutatóján, köztük a WATCH GT 6 sorozat
-
Gazdaság2 hét ago
Jön a teljes bértranszparencia az Unióban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók
-
Gazdaság2 hét ago
Az egészségpénztáraknak is nagyon jól jöhet az Otthon Start hitel
-
Zöld1 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Ipar2 hét ago
Még egyszerűbb lesz a fejlett MI-infrastruktúrák telepítése
-
Ipar2 hét ago
Magyar víztisztító projekt Egyiptomban