Gazdaság
Újból csökkent az IT-szakokra jelentkezők száma
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon.
Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.
A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.
Tovább súlyosbodhat az informatikushiány
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.
„Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet”
– mondta Vinnai Balázs.
A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.
Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma.
„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához”
– tette hozzá Vinnai.
Az IVSZ megoldási javaslatai
Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.
Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ – a Programozd a jövőd program számos, már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás, stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.
„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja”
– mondta Vinnai Balázs.
A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.
Gazdaság
SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer
Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert megoldás SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés azt a stratégiai irányt tükrözi, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement) ne csupán marketingfunkció legyen, hanem a teljes vállalati működés egyik kulcsfontosságú, integrált képessége.
Az SAP 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan egyre szorosabban integrálta az SAP ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. A mostani átnevezés a fejlődésnek a logikus következő lépése: az SAP Engagement Cloud név már azt fejezi ki, hogy a megoldás szerepe túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.
Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott és releváns ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.
Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg, hanem az is, hogy a vállalat mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodni, gyorsan reagálni működési változásokra, és összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.
Stabil alapok + AI támogatott fejlesztések
Az SAP Engagement Cloud az SAP közlése szerint továbbra is megőrzi az SAP Emarsys jól ismert képességeit, miközben új szintre emeli az ügyfélkommunikáció és az üzleti működés összekapcsolását.
Az SAP Engagement Cloud célja, hogy a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása ne elszigetelt marketingeszközként jelenjen meg, hanem a vállalat teljes működéséhez kapcsolódó, intelligens képességként. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely támogatja az ügyfélismeretek értelmezését, a döntések előkészítését és a skálázható, felelős működést.
A bejelentéssel párhuzamosan az SAP bemutatta az SAP Engagement Cloud, enterprise edition változatot is, amely speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszál. Ez az új verzió fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál azoknak a szervezeteknek, amelyek több márkát, több régiót és több csapatot működtetnek párhuzamosan.
Az enterprise edition olyan képességek területén nyújt többet, mint a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok következetes érvényesítése. Ez a megközelítés különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek egyszerre szeretnének globálisan egységesen működni, ugyanakkor helyi szinten rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.
Magyar szempontból is fontos üzenet
Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelt jelentőségű, mert jól mutatja, hogyan válhat egy magyar kötődésű technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia központi elemévé. A többek közt Magyarországon fejlesztett és hazánkban is népszerű Emarsys öröksége és szakmai alapjai tovább élnek az SAP Engagement Cloudban – immár egy még szélesebb vállalati kontextusban.
„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a szervezetek tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni”
– mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
Az SAP Engagement Cloud, enterprise edition 2026. február 19-től érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban2 hét ago
A Mercedes Forma–1-es csapatánál gyakornok a Széchenyi István Egyetemen végzett fiatal szakember
-
Gazdaság2 hét ago
A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények
-
Gazdaság2 hét ago
Magyar kutatók eredményei formálják az autonóm járművek és robotika jövőjét
-
Ipar1 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon









