Gazdaság

Befektető nélkül is lehet sikeres egy startup?

Ebben látja nemzetközi sikere titkát a denxpert

A Startup Hungary becslése szerint Magyarországon jelenleg körülbelül 1000 aktív startup működik. Átfogó kutatásuk szerint a hazai startup alapítók 80%-a gondolja úgy, hogy vállalkozása nemzetközi siker lesz, ugyanakkor a KSH adatai szerint minden évben legalább annyi vállalkozás szűnik meg, mint ahányat bejegyeznek itthon. A rugalmasság, a gyors reagálás és a hatékonyság mind a startupok javára válnak, mégis sok induló vállalat bukik el befektetőkkel szembeni kiszolgáltatottság, a bizonytalanság és az óriási teljesítménykényszer miatt. Van, amikor más üzleti modell a megfelelő irány, a fenntarthatóság elveit pedig a humán erőforrásokra is alkalmazni kell – a denxpert EHS&S ezt az elvet követve tudott prominens ügyfeleket szerezni 30 országban. De mi a befektető nélküli talpon maradás, növekedés és üzleti siker titka?

2014-ben az év szava a startup magyarított változata, a „nekirugaszkodó vállalkozás” volt. Az akkor még újdonságnak számító üzleti modellről mára sokkal többet tudunk, és több a tapasztalatunk arról is, hogyan működnek és mi teszi sikeressé vagy hosszú távon működőképessé ezeket a cégeket: a denxpert EHS&S például az elmúlt időszakban 30 ország piacára jutott be és több mint 500 ügyfelet nyert meg, ráadásul mindezt befektető nélkül érte el. A vállalat vezetője szerint a siker kulcsa az alaposan átgondolt üzleti modellben, az alkalmazkodóképességben és a fenntarthatóságban keresendő.

„A startupokról az emberek egy gyorsan fejlődő, agilis cégre asszociálnak, ahol öröm a munka és mindig van tere az ötleteknek. Ezek olyan karakterek, amelyeket mindenképpen érdemes megtartani és akár fejleszteni is, ugyanakkor mi azt látjuk, a hosszú távú siker érdekében érdemes a saját céljainkhoz, törekvéseinkhez alakítani az üzleti modellt”

– mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. vezetője.

„A megújulás, a változás elengedhetetlen a fejlődéshez, így jó, hogy változik a céges kultúra is, és egyre több a lehetőség arra, hogy egy jó ötlet eljusson a megvalósulásig. De üzleti szempontból nem minden esetben és nem mindenkinek a startup a leginkább megfelelő forma”

– tette hozzá.

„A denxpertnél sem feltétlenül követjük a hagyományos startup modellt: ami jó, azt megtartjuk belőle, de például nem szeretnénk egy befektetőtől függővé tenni a működésünket, vagy lelassítani azt, ahogyan most a változásokra reagálni tudunk.”

Egy 2011-es Harward Business Review cikk az alkalmazkodóképességet még „az új versenyelőny”-nek nevezte meg, azóta pedig világossá vált, hogy a rugalmasság nem csak előny, hanem elengedhetetlen képesség is a piacon maradáshoz.

A jelenlegi felállás lehetővé teszi a folyamatos megújulást, azt, hogy a denxpert csapata maga döntse el, mi az, amit érdemes kipróbálni, és mi az, amin változtatni kell, illetve olyan növekedési pályát alakítsanak ki, ami a saját igényeikhez igazodik: volt olyan év, amikor egy megújulás után a cég rövid ideig stagnált, tavaly viszont 30%-os növekedést értek el.

Sok startup indulásához vagy működéséhez elengedhetetlennek tűnik az a tőkeinjekció, amit egy befektető hoz, de nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg, kit engedünk a vállalkozáshoz – az Investopedia szerint például a startupok bukása mögött meghúzódó 5 leggyakoribb indokok egyike a rosszul megválasztott partner lehet.

„Fiatalok vagyunk, lelkesek vagyunk és szeretjük, amit csinálunk”

– mondta Szücs-Winkler Róbert.

„Ez azt is jelenti, hogy üzleti szempontból még nem az exit stratégián, hanem a globális piac entry stratégiáján dolgozunk és gondolkodunk, és az, hogy ebben szabad kezünk van, az eddigi számok és visszajelzések alapján kedvező helyzetet teremt.”

A kiégés szintén olyan potenciális veszély, amelyre reagálni kell. Ráadásul nagyobb arányban is érinti a vállalkozókat, akiknek nemcsak a bizonytalansággal és a rájuk háruló felelősséggel kell megküzdeniük, de még a munkájuk szeretete sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetüket: a Harward Business Review szerint azok, akik szenvedélyesek a szakmájuk iránt, sokkal nagyobb arányban számolnak be kiégésről. Kutatásuk szerint a megszállottan szenvedélyes vállalkozók úgy érezték, hogy az állásuk érzelmileg kimerítő, és az egész napos munka sok erőfeszítést igényel. Arról is beszámoltak, hogy csalódottnak érzik magukat a munkájuk miatt, és sokszor úgy élték meg, hogy az teljesen összetöri őket. Ezen a területen tehát mindenképpen szemléletformálásra van szükség, de akadnak a piacon pozitív példák:

„Fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozásként úgy látjuk, hogy a fenntartható szemléletet a munkaerőre is alkalmaznunk kell: nem hagyhatjuk, hogy a kollégák kiégjenek, már csak az emberi tényező miatt sem. Ugyanakkor az üzleti érdek is azt kívánja, hogy a bevált, már betanult dolgozókat minél tovább tartsuk meg a cégnél, teremtsünk olyan környezetet, amiben szívesen dolgoznak és motiváltak maradnak. Ez igényelhet némi befektetést – ahogyan például egy cég fenntarthatóvá tétele is igényelhet beruházásokat – hosszabb távon azonban megtérül, ha nem kell folyamatosan erőforrásokat elégetni az új munkaerő megtalálására és betanítására”

– mondta Szücs-Winkler Róbert.

A kiégés megakadályozását segíti a vállalatnál alkalmazott „work smarter, not harder” elv is: eszerint a siker mértékét a teljesítmény, és nem pedig a ledolgozott órák száma jelenti. Folyamatosan monitorozzák, mi az, amit olcsóbb vagy hatékonyabb kiszervezni, mely folyamatokat lehet automatizálni. Ezzel az ügyfelek és a kollégák számára is időt és energiát spórolnak, amit aztán potenciálisan a munkatársak képzésére, fejlesztésre lehet fordítani. Valószínűleg ez a folyamatos fejlesztés és az agilis munkafolyamatokhoz biztosított környezet is hozzájárult ahhoz, hogy a denxpert nyerte meg Magyarország legnagyobb agilitásról szóló vállalati vetélkedőjét, az Agile Quiz Nightot, 30 másik céget, köztük számos multit és nagy szoftverházakat maga mögé utasítva.

A denxpert olyan szoftvereket kínál, amelyekkel a vállalatok hatósági és szervezeti előírásoknak való megfelelése, működése követhetőbbé és egyszerűbben ellenőrizhetővé válik, legyen szó akár munkavédelmi szabályozásról vagy fenntarthatósági és ESG törekvésekről. Meggyőződésük, hogy hosszú távú, felelős stratégiai döntéseket hozni csak rendszerezett, átlátható adatokra támaszkodva lehet. A denxpert intelligens rendszerek ezen törekvésekben segítik a cégeket a fenntarthatóság felé vezető úton. A vállalat 15 éve működik, ez alatt pedig saját erejéből, befektetők nélkül fejlődött. Mára 30 országban van több mint 500 ügyfele, köztük olyan márkák, mint például a Coca-Cola, a Mol, az E-On, az Unilever vagy éppen a Bank Austria.

Related Topics:befektetés dexpert felmérés hazai kérdés startup

Up Next

A munka világa átalakulóban van, de az irány még kérdéses

Don't Miss

A magyar kkv-ket a koronavírus se vette rá a digitalizációra

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál

Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.

Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet. A szakértő szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban mégis drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó.

A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve”

– mutat rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belső okoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

„Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket”

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát

Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően. A vállalat tapasztalatai szerint a változás már rövid távon érezhető a forgalmi adatokban.

A július 1-jétől életbe lépett új uniós szabályozás megszüntette a korábbi kedvezményeket a kis értékű, Európai Unión kívülről érkező csomagok esetében. Ennek következtében számos Temu-vásárló magasabb végösszeggel találkozott a fizetés során, ami visszafogta a rendelési kedvet. A FOXPOST saját hálózatán keresztül is egyértelműen érzékelhető a Temu-csomagok számának csökkenése.

„A saját hálózatunkban egyértelműen látszik a visszaesés. Természetesen csak azt látjuk, hogy a FOXPOST-on keresztül mennyi Temu-csomag érkezik, de ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

A szakember szerint ugyanakkor korai lenne tartós trendről beszélni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen visszaesések jellemzően átmenetiek: az amerikai és nyugat-európai piacokon néhány hónap után a forgalom nagyrészt helyreállt, miután az online piacterek alkalmazkodtak az új szabályozási környezethez.

A Temu esetében is várható hasonló alkalmazkodás. A vállalat már dolgozik európai raktárkapacitásainak bővítésén, ami lehetővé teheti, hogy a jövőben egyre több terméket uniós készletekből szállítson ki. Ez mérsékelheti az új vám- és importszabályok hatását, így a jelenlegi visszaesés idővel részben visszapattanhat.

Radeczky Zoltán szerint a mostani időszak ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a hazai e-kereskedők számára.

„Ez átmenetileg javítja a hazai e-kereskedők esélyeit. Időt nyerhetnek arra, hogy javítsák szolgáltatásaikat és felkészüljenek arra a versenyre, amely várhatóan ismét kiéleződik, amikor a nemzetközi piacterek alkalmazkodnak az új környezethez”

– fogalmazott a FOXPOST ügyvezetője.

A következő hónapok dönthetik el, hogy a most tapasztalható visszaesés csupán átmeneti korrekció marad, vagy tartósabban is átalakítja a határon túli online vásárlási szokásokat. A jelek alapján azonban inkább egy rövid távú alkalmazkodási időszakról van szó, amelyet később ismét élénkülő verseny követhet.

A néhány héttel ezelőtt még éppen a Temus küldemények okoztak rendkívüli terhelést. A FOXPOST a korábbi Packeta csomagautomata-hálózat integrációjának legösszetettebb szakaszát éppen akkor hajtotta végre, amikor a július 1-jén életbe lépő uniós vámszabályok miatt sok vásárló előrehozta kínai rendeléseit. A Temu-rendelések megugrása a nyári időszakban a karácsonyi csúcsszezonhoz hasonló forgalmat generált, szolgáltatási nehézségeket okozva. A FOXPOST számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, melyeknek köszönhetően a működési problémák mérséklődtek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!