Gazdaság

Befektető nélkül is lehet sikeres egy startup?

Ebben látja nemzetközi sikere titkát a denxpert

A Startup Hungary becslése szerint Magyarországon jelenleg körülbelül 1000 aktív startup működik. Átfogó kutatásuk szerint a hazai startup alapítók 80%-a gondolja úgy, hogy vállalkozása nemzetközi siker lesz, ugyanakkor a KSH adatai szerint minden évben legalább annyi vállalkozás szűnik meg, mint ahányat bejegyeznek itthon. A rugalmasság, a gyors reagálás és a hatékonyság mind a startupok javára válnak, mégis sok induló vállalat bukik el befektetőkkel szembeni kiszolgáltatottság, a bizonytalanság és az óriási teljesítménykényszer miatt. Van, amikor más üzleti modell a megfelelő irány, a fenntarthatóság elveit pedig a humán erőforrásokra is alkalmazni kell – a denxpert EHS&S ezt az elvet követve tudott prominens ügyfeleket szerezni 30 országban. De mi a befektető nélküli talpon maradás, növekedés és üzleti siker titka?

2014-ben az év szava a startup magyarított változata, a „nekirugaszkodó vállalkozás” volt. Az akkor még újdonságnak számító üzleti modellről mára sokkal többet tudunk, és több a tapasztalatunk arról is, hogyan működnek és mi teszi sikeressé vagy hosszú távon működőképessé ezeket a cégeket: a denxpert EHS&S például az elmúlt időszakban 30 ország piacára jutott be és több mint 500 ügyfelet nyert meg, ráadásul mindezt befektető nélkül érte el. A vállalat vezetője szerint a siker kulcsa az alaposan átgondolt üzleti modellben, az alkalmazkodóképességben és a fenntarthatóságban keresendő.

„A startupokról az emberek egy gyorsan fejlődő, agilis cégre asszociálnak, ahol öröm a munka és mindig van tere az ötleteknek. Ezek olyan karakterek, amelyeket mindenképpen érdemes megtartani és akár fejleszteni is, ugyanakkor mi azt látjuk, a hosszú távú siker érdekében érdemes a saját céljainkhoz, törekvéseinkhez alakítani az üzleti modellt”

– mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. vezetője.

„A megújulás, a változás elengedhetetlen a fejlődéshez, így jó, hogy változik a céges kultúra is, és egyre több a lehetőség arra, hogy egy jó ötlet eljusson a megvalósulásig. De üzleti szempontból nem minden esetben és nem mindenkinek a startup a leginkább megfelelő forma”

– tette hozzá.

„A denxpertnél sem feltétlenül követjük a hagyományos startup modellt: ami jó, azt megtartjuk belőle, de például nem szeretnénk egy befektetőtől függővé tenni a működésünket, vagy lelassítani azt, ahogyan most a változásokra reagálni tudunk.”

Egy 2011-es Harward Business Review cikk az alkalmazkodóképességet még „az új versenyelőny”-nek nevezte meg, azóta pedig világossá vált, hogy a rugalmasság nem csak előny, hanem elengedhetetlen képesség is a piacon maradáshoz.

A jelenlegi felállás lehetővé teszi a folyamatos megújulást, azt, hogy a denxpert csapata maga döntse el, mi az, amit érdemes kipróbálni, és mi az, amin változtatni kell, illetve olyan növekedési pályát alakítsanak ki, ami a saját igényeikhez igazodik: volt olyan év, amikor egy megújulás után a cég rövid ideig stagnált, tavaly viszont 30%-os növekedést értek el.

Sok startup indulásához vagy működéséhez elengedhetetlennek tűnik az a tőkeinjekció, amit egy befektető hoz, de nagyon fontos, hogy jól válasszuk meg, kit engedünk a vállalkozáshoz – az Investopedia szerint például a startupok bukása mögött meghúzódó 5 leggyakoribb indokok egyike a rosszul megválasztott partner lehet.

„Fiatalok vagyunk, lelkesek vagyunk és szeretjük, amit csinálunk”

– mondta Szücs-Winkler Róbert.

„Ez azt is jelenti, hogy üzleti szempontból még nem az exit stratégián, hanem a globális piac entry stratégiáján dolgozunk és gondolkodunk, és az, hogy ebben szabad kezünk van, az eddigi számok és visszajelzések alapján kedvező helyzetet teremt.”

A kiégés szintén olyan potenciális veszély, amelyre reagálni kell. Ráadásul nagyobb arányban is érinti a vállalkozókat, akiknek nemcsak a bizonytalansággal és a rájuk háruló felelősséggel kell megküzdeniük, de még a munkájuk szeretete sem feltétlenül könnyíti meg a helyzetüket: a Harward Business Review szerint azok, akik szenvedélyesek a szakmájuk iránt, sokkal nagyobb arányban számolnak be kiégésről. Kutatásuk szerint a megszállottan szenvedélyes vállalkozók úgy érezték, hogy az állásuk érzelmileg kimerítő, és az egész napos munka sok erőfeszítést igényel. Arról is beszámoltak, hogy csalódottnak érzik magukat a munkájuk miatt, és sokszor úgy élték meg, hogy az teljesen összetöri őket. Ezen a területen tehát mindenképpen szemléletformálásra van szükség, de akadnak a piacon pozitív példák:

„Fenntarthatósággal foglalkozó vállalkozásként úgy látjuk, hogy a fenntartható szemléletet a munkaerőre is alkalmaznunk kell: nem hagyhatjuk, hogy a kollégák kiégjenek, már csak az emberi tényező miatt sem. Ugyanakkor az üzleti érdek is azt kívánja, hogy a bevált, már betanult dolgozókat minél tovább tartsuk meg a cégnél, teremtsünk olyan környezetet, amiben szívesen dolgoznak és motiváltak maradnak. Ez igényelhet némi befektetést – ahogyan például egy cég fenntarthatóvá tétele is igényelhet beruházásokat – hosszabb távon azonban megtérül, ha nem kell folyamatosan erőforrásokat elégetni az új munkaerő megtalálására és betanítására”

– mondta Szücs-Winkler Róbert.

A kiégés megakadályozását segíti a vállalatnál alkalmazott „work smarter, not harder” elv is: eszerint a siker mértékét a teljesítmény, és nem pedig a ledolgozott órák száma jelenti. Folyamatosan monitorozzák, mi az, amit olcsóbb vagy hatékonyabb kiszervezni, mely folyamatokat lehet automatizálni. Ezzel az ügyfelek és a kollégák számára is időt és energiát spórolnak, amit aztán potenciálisan a munkatársak képzésére, fejlesztésre lehet fordítani. Valószínűleg ez a folyamatos fejlesztés és az agilis munkafolyamatokhoz biztosított környezet is hozzájárult ahhoz, hogy a denxpert nyerte meg Magyarország legnagyobb agilitásról szóló vállalati vetélkedőjét, az Agile Quiz Nightot, 30 másik céget, köztük számos multit és nagy szoftverházakat maga mögé utasítva.

A denxpert olyan szoftvereket kínál, amelyekkel a vállalatok hatósági és szervezeti előírásoknak való megfelelése, működése követhetőbbé és egyszerűbben ellenőrizhetővé válik, legyen szó akár munkavédelmi szabályozásról vagy fenntarthatósági és ESG törekvésekről. Meggyőződésük, hogy hosszú távú, felelős stratégiai döntéseket hozni csak rendszerezett, átlátható adatokra támaszkodva lehet. A denxpert intelligens rendszerek ezen törekvésekben segítik a cégeket a fenntarthatóság felé vezető úton. A vállalat 15 éve működik, ez alatt pedig saját erejéből, befektetők nélkül fejlődött. Mára 30 országban van több mint 500 ügyfele, köztük olyan márkák, mint például a Coca-Cola, a Mol, az E-On, az Unilever vagy éppen a Bank Austria.

Related Topics:befektetés dexpert felmérés hazai kérdés startup

Up Next

A munka világa átalakulóban van, de az irány még kérdéses

Don't Miss

A magyar kkv-ket a koronavírus se vette rá a digitalizációra

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!