Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Vészesen hűl a levegő a technológiai startupok körül

startupok

Az egész startupos ökoszisztémára erős hatást gyakorol a nagy technológiai cégek tőzsdei lejtmenete.

A problémákat elméleti oldalról közelítő elemzők szerint nem kellene állandóan a recesszió rémével riogatni, mert önbeteljesítő jóslattá válik. Meglehet, igaz ez az állítás, hiszen a tőzsdéket nagyrészt a hit mozgatja (lásd: Tesla, bitcoin stb.). De lehet más magyarázat is: a gazdaság lassulását, az infláció elszaladását látva a befektetők észbe kaptak, hogy talán mégsem éri egy vállalat az éves bevétele százszorosát vagy ezerszeresét, és a piaci értékelés mögött kellene legyen némi gazdasági teljesítmény is.

A nagy techcégek is szenvednek a tőzsdén

A Nasdaq Composite index, amely tavaly novemberben már 16 ezer pont fölött is járt, mostanra 11 ezer alá került. A Dow Jones a januári 37 ezres szintről 30 ezer pont közelébe jutott, az S&P-nél 4800 és 3700 a két „csúcspont” (mert mint tudjuk, a negatív növekedés is növekedés).

Ha az egyes technológiai vállalatokat nézzük, az sem mutat szebben. Microsoft tavaly, karácsonyi ajándéknak 342 dollár, most 260. Apple: januárban 180 dollár fölött, most 130 közelében. De nézzünk a konzumer piacnak kevésbé kitett céget: Oracle decemberben 100 dollár fölött, most 70 alatt. SAP: tavaly novemberben 150 dollár, most 90 alatt. És a Tesla? Tavaly novemberben 1200 dollár fölött, most közelebb a 650-hez, mint a 700-hoz. Mindeközben ezek a vállalatok semmivel sem teljesítenek rosszabbul, mint amikor a csúcson voltak, vagy ha lassultak is, sápatag gazdasági környezetükben kifejezetten pirospozsgásnak hatnak.

Ilyen környezetben a kockázati tőke is óvatosabb lesz – érthetően. A Sequoia Capital, amely korábban többször is belenyúlt a tutiba (Apple, Google, Airbnb…), készített egy  közel 60 oldalas prezentációt a portfóliójába tartozó startupoknak a várható kockázatokról (PDF), aminek a címe lényegében mindent elárul arról, hogyan látja a cég a jövőt: RIP Good Time. Michelle Bailhe, a Sequoia egyik partnere leegyszerűsítve úgy foglalta össze a prezentáció üzenetét a CNBC-nek – persze nem az alábbi szavakkal –: ez a helyzet, amikor elválik, ki a legélesebb kés a fiókban. Amikor minden jónak tűnő ötletbe ömlik a pénz, igazából nehezebben derül ki az is, hogy melyik a valóban értékes, életképes. Most viszont a valóban tehetséges cégek felragyoghatnak. Ám ehhez el kell végezni a kötelező feladatokat is: meg kell húzni a nadrágszíjat, és pozitív cash flow-ra van szükség.

Az egyik legjelentősebb stratup-inkubátor cég, az Y Combinator arra hívta fel a portfóliójába tartozó cégek figyelmét, hogy a technológia cégek gyászos tőzsdei szereplése erőteljesen hat a kockázati befektetésekre is.

Tíz fantasztikus pénzégetős év

A változásokat valószínűleg nehéz lesz megemésztenie mindenkinek. Az amerikai kockázati befektetőket tömörítő szövetség, a National Venture Capital Association (NVCA) évkönyve (PDF) szerint 2012-ben 41,6 milliárd dollár kockázati tőke érkezett a startupokhoz, tavaly – duplázva az előző évet – 332,8 milliárd dollár (mondjuk az némileg árnyalja a képet, hogy ebből 140 milliárdot vittek el az unikornisok). A globális növekedés is hasonló mértékű: 62,3 milliárdról jutott el 682,8 milliárdig. (Az adatok szépen mutatják az USA elképesztő túlsúlyát is a startup szektorban.)

 

A piac azonban már készül az aranykor végére. A Conference Board nonprofit üzleti szervezet felmérésében megkérdezett cégvezetők 60 százaléka szerint 2023 végéig recesszió lesz, 55 százalékuk szerint az inflációs időszak akár tovább is elhúzódhat. És hát ott vannak azok, akik a kettő keverékét is el tudják képzelni. A Conference Board egy előrejelzése szerint egyébként elég nagy a stagfláció valószínűsége.

Tíz évnyi kegyelmi állapot után azonban még maguk a befektetők is nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy most valami más következik. Az óvatosabb jósok a 2008-as jelzáloghitelezési válságot látják közeledni, de egyre többen emlegetik fel a 70-es évek stagflációs időszakát: óriási infláció, nulla közeli gazdasági növekedés, óriási munkanélküliség… Ráadásul hosszú éveken át.

És ilyen helyzetre nincs a startup szcénának kipróbált forgatókönyve. Mint a Fortune magazin írja, a 70-es években a „startup” egy niche terminus volt, a VC meg valamiféle obskurus háziipari képződmény. Az amerikai magántőke cégek mindösszesen 2,4 milliárd dollárt kezeltek. A gazdasági lap szerint ezért lesz különösen nehéz az elkövetkező időszak mind a startupoknak, mind a befektetőknek.

De mire is kell készülniük a startupoknak?

És hogy mire kell készülniük a startupoknak? Ennek illusztrálására a Fortune cikke felidézi a 70-es évek amerikai gazdaságának néhány momentumát. 1974-ben, miután a recesszió kellős közepén az egekbe szökött az olajár, 12 százalék fölé ment az infláció. Átmenetileg ugyan helyreálltak a dolgok, de miután az évtized végén ismét elszabadult az infláció, a Fed drasztikusan megemelte a kamatot. Ez azonban semmit sem ért: a következő évben 14 százalékon tetőzött az infláció, és a 80-as évek elejére 10 százalék közelébe nőtt a munkanélküliség.

A társadalmi hatás sokkszerű volt: a középosztálybeli családok tömegei szegényedtek el, nyugdíjalapjaik veszélybe kerültek, a szegények körében gyakori volt az éhezés, zavarok voltak az üzemanyag-ellátásban… A kisvállalkozások, amelyek a magánszektorban dolgozók felét foglalkoztatták, kénytelenek voltak bezárni. Hitelt nem kaptak a túléléshez, mert a bankok csak a tőkeerősebb vállalatokat voltak hajlandók finanszírozni. Bezártak a beszállítók, forgalmazók, felhalmozódtak az eladatlan készletek… És bár a recessziónak vége lett 1982-ben, hatása az évtized közepéig elhúzódott. Addig lényegében folyamatosan nőtt a csődöt jelentő vállalkozások száma.

Persze a helyzet most más, írja a Fortune szerzője. A zömében kisvállalkozás startupokat nem bankok finanszírozzák, mint a 70-es évek kisvállalkozásait, hanem ott van az erre szakosodott globális VC-hálózat. A VC-knek egészen mások a preferenciái és céljai, mint a bankoknak. És mások a stratupok is. Mivel többségük valamilyen szoftvert fejleszt, igazából csak számítógépre és netre van szükségük, azaz jóval alacsonyabbak az indulási költségei, mint volt az 50 évvel ezelőtti kisvállalkozók többségének, melyek kereskedtek vagy gyártottak valamit.

A KKR kockázatitőke-befektető (amit egyébként a 70-es években alapítottak!) ennek ellenére úgy véli: valószínűleg le kellene porolni néhány oldalt az 1970-es évek stagflációs szabálykönyvéből. Ez a KKR, pontosabban Henry H. McVey partner olvasatában konkrétan azt jelenti, hogy sokkal óvatossabb finanszírozási stratégiát követel a befektetőktől: rövidebb finanszírozási futamidő, súlyosabb biztosítékok stb. (Terjedelmes elemzésben McVey végigveszi azokat a szempontokat, amelyeket egy felelős tőkekihelyezésnél egy VC-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.)

A cég szerint a helyzet kulcsa a startupok kezében van: növelhetik a termelékenységüket. Ennek az eszköze pedig az innováció, az automatizálás és a digitalizáció, amelynek letéteményesei a startupok, és egyben ezek azok az eszközök, amelyek kivezethetik a gazdaságot a stagflációs időszakból.

Forrás: Bitport

Gazdaság

Újabb nemzetközi elismerést szereztek a Schneider Electric gyárai

A Schneider Electric újabb két üzeme vált részévé a Világgazdasági Fórum globális Példakép hálózatának (Global Lighthouse Network). Az El Paso-i létesítmény az ügyfélkiszolgálásban nyújtott teljesítményével, míg a pekingi gyár a fenntarthatóság területén elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést.

A „Global Lighthouse Network” a Világgazdasági Fórum kezdeményezése, amely azokat a gyárakat és értékláncokat ismeri el, amelyek kiemelkedő eredményeket érnek el a termelékenység, az ellátási lánc rugalmassága, az ügyfélközpontúság, a fenntarthatóság és a tehetséggondozás területén. A legutóbb odaítélt minősítések azt is jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (MI) miként alakítja át a gyártást és az ellátási láncokat, intelligensebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá téve azok működését. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának El Pasó-i és pekingi telephelyei a digitális innováció, a kiváló működés és a mérhető üzleti hatások ötvözésével mutatnak jó példát erre az átalakulásra.

„A Világgazdasági Fórum elismerése megerősíti elkötelezettségünket amellett, hogy az emberek, a digitális technológiák és a fenntarthatóság együttes erejére építve alakítsuk át ellátási láncunkat. El Paso és Peking példázza, hogyan tudjuk felhasználni a fejlett technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát is, hogy nagyobb ügyfélértéket nyújtsunk, miközben felgyorsítjuk saját működésünk és az egész vállalati ökoszisztémánk dekarbonizációját”

– mondta el Mourad Tamoud, a Schneider Electric „Supply Chain” területért felelős vezetője.

El Paso, Egyesült Államok – Ügyfélközpontú, „Engineer-to-Order” innováció

A Schneider Electric egyedi megrendelésre termelő (Engineer-to-Order, ETO) üzemei közül elsőként az El Pasó-i létesítmény nyerte el a Példakép elismerést, mégpedig az „Ügyfélközpontúság” kategóriában. 2021 óta ez az első olyan telephely az Egyesült Államokban, amely kiérdemelte ezt a minősítést. Az üzem ügyfélközpontú működését fejlett digitális eszközök és mesterséges intelligencián alapuló megoldások teszik lehetővé, amelyek fokozzák a rugalmasságot, a testreszabhatóságot és a reagálóképességet.

A létesítményben az ügyfelek igényei alapján kialakított kisfeszültségű és középfeszültségű elektromos berendezéseket gyártanak, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipari és üzleti felhasználók, valamint a lakosság biztonságosan jusson áramhoz a hálózatból. A komplex ETO-folyamatok teljes körű digitalizálásával az El Pasó-i üzem jelentősen javította a működés átláthatóságát és a végrehajtás pontosságát, miközben sikeresen kezelte a megnövekedett egyedi igényeket. Az adatközpontok iránti kereslet gyors bővülése mellett is sikerült az „engineer-to-order” értéklánc egészében bevezetett IoT- és fejlett mesterséges intelligencia-megoldások segítségével 61 százalékról 97 százalékra növelni a határidőre történő szállítások arányát, akár 35 százalékkal csökkenteni az átfutási időket, és megszüntetni 43 millió dollár értékű hátralékos megrendelést. A gyárban fejlett elemzési eszközöket és összekapcsolt rendszereket használnak a tervezési, gyártási és ellátási lánc műveleteinek összehangolására, biztosítva ezzel a testreszabott megoldások gyorsabb és megbízhatóbb szállítását az ügyfelek számára.

Peking, Kína – Teljes körű fenntarthatóság nagy léptékben

A pekingi üzem a fenntarthatóság területén elért eredményeiért kapta meg az elismerést, mivel jól példázza azt, hogy a fejlett technológiák és az innováció hogyan ösztönözhetik a dekarbonizációt az értéklánc egészében. Az ETO és az összeszerelési tevékenység integrálásával a telephely az EcoStruxure rendszerekkel kompatibilis SF-mentes megoldások gyártására összpontosít.

A 30 százalékos üzleti növekedés, egyre több folyamat üzemen belülre helyezése és a szigorúbb fenntarthatósági követelmények teljesítése közben a telephelyen átfogó, végponttól végpontig terjedő dekarbonizációs stratégiát valósítottak meg, ami egyszerre támogatta a bővítést és a környezeti hatások csökkentését. Több mint 50 fejlett eljárási mód – köztük az SF-mentes termékek tervezése, a beszállítói dekarbonizációs programok, a mesterséges intelligenciával támogatott energiaoptimalizálás – alkalmazásával mérhető eredményeket értek el az összes kibocsátási kategóriában.

Ezek a kezdeményezések lehetővé tették a Scope 1 kibocsátás 65 százalékos csökkentését, a Scope 2 kibocsátás teljes megszüntetését, valamint a Scope 3 kibocsátás 43 százalékos mérséklését, miközben az energiahatékonyság 36 százalékkal javult. A logisztika „zöld” átalakítása és az ökoszisztémán belüli együttműködés révén az üzem a dekarbonizációt saját működésén túlra is kiterjeszti, hogy a teljes értékláncban kezelje a kibocsátást.

Intelligencia és fenntarthatóság: az ellátási láncok jövője

Az új Példakép minősítések bizonyítják, hogy lehetséges egyszerre ösztönözni az üzleti növekedést, megfelelni a változó ügyféligényeknek és jelentősen csökkenteni a környezeti hatást – ezzel pedig megmutatják, hogy az intelligens és fenntartható ellátási láncoknak igenis van jövőjük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss