Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Vészesen hűl a levegő a technológiai startupok körül

startupok

Az egész startupos ökoszisztémára erős hatást gyakorol a nagy technológiai cégek tőzsdei lejtmenete.

A problémákat elméleti oldalról közelítő elemzők szerint nem kellene állandóan a recesszió rémével riogatni, mert önbeteljesítő jóslattá válik. Meglehet, igaz ez az állítás, hiszen a tőzsdéket nagyrészt a hit mozgatja (lásd: Tesla, bitcoin stb.). De lehet más magyarázat is: a gazdaság lassulását, az infláció elszaladását látva a befektetők észbe kaptak, hogy talán mégsem éri egy vállalat az éves bevétele százszorosát vagy ezerszeresét, és a piaci értékelés mögött kellene legyen némi gazdasági teljesítmény is.

A nagy techcégek is szenvednek a tőzsdén

A Nasdaq Composite index, amely tavaly novemberben már 16 ezer pont fölött is járt, mostanra 11 ezer alá került. A Dow Jones a januári 37 ezres szintről 30 ezer pont közelébe jutott, az S&P-nél 4800 és 3700 a két „csúcspont” (mert mint tudjuk, a negatív növekedés is növekedés).

Ha az egyes technológiai vállalatokat nézzük, az sem mutat szebben. Microsoft tavaly, karácsonyi ajándéknak 342 dollár, most 260. Apple: januárban 180 dollár fölött, most 130 közelében. De nézzünk a konzumer piacnak kevésbé kitett céget: Oracle decemberben 100 dollár fölött, most 70 alatt. SAP: tavaly novemberben 150 dollár, most 90 alatt. És a Tesla? Tavaly novemberben 1200 dollár fölött, most közelebb a 650-hez, mint a 700-hoz. Mindeközben ezek a vállalatok semmivel sem teljesítenek rosszabbul, mint amikor a csúcson voltak, vagy ha lassultak is, sápatag gazdasági környezetükben kifejezetten pirospozsgásnak hatnak.

Ilyen környezetben a kockázati tőke is óvatosabb lesz – érthetően. A Sequoia Capital, amely korábban többször is belenyúlt a tutiba (Apple, Google, Airbnb…), készített egy  közel 60 oldalas prezentációt a portfóliójába tartozó startupoknak a várható kockázatokról (PDF), aminek a címe lényegében mindent elárul arról, hogyan látja a cég a jövőt: RIP Good Time. Michelle Bailhe, a Sequoia egyik partnere leegyszerűsítve úgy foglalta össze a prezentáció üzenetét a CNBC-nek – persze nem az alábbi szavakkal –: ez a helyzet, amikor elválik, ki a legélesebb kés a fiókban. Amikor minden jónak tűnő ötletbe ömlik a pénz, igazából nehezebben derül ki az is, hogy melyik a valóban értékes, életképes. Most viszont a valóban tehetséges cégek felragyoghatnak. Ám ehhez el kell végezni a kötelező feladatokat is: meg kell húzni a nadrágszíjat, és pozitív cash flow-ra van szükség.

Az egyik legjelentősebb stratup-inkubátor cég, az Y Combinator arra hívta fel a portfóliójába tartozó cégek figyelmét, hogy a technológia cégek gyászos tőzsdei szereplése erőteljesen hat a kockázati befektetésekre is.

Tíz fantasztikus pénzégetős év

A változásokat valószínűleg nehéz lesz megemésztenie mindenkinek. Az amerikai kockázati befektetőket tömörítő szövetség, a National Venture Capital Association (NVCA) évkönyve (PDF) szerint 2012-ben 41,6 milliárd dollár kockázati tőke érkezett a startupokhoz, tavaly – duplázva az előző évet – 332,8 milliárd dollár (mondjuk az némileg árnyalja a képet, hogy ebből 140 milliárdot vittek el az unikornisok). A globális növekedés is hasonló mértékű: 62,3 milliárdról jutott el 682,8 milliárdig. (Az adatok szépen mutatják az USA elképesztő túlsúlyát is a startup szektorban.)

 

A piac azonban már készül az aranykor végére. A Conference Board nonprofit üzleti szervezet felmérésében megkérdezett cégvezetők 60 százaléka szerint 2023 végéig recesszió lesz, 55 százalékuk szerint az inflációs időszak akár tovább is elhúzódhat. És hát ott vannak azok, akik a kettő keverékét is el tudják képzelni. A Conference Board egy előrejelzése szerint egyébként elég nagy a stagfláció valószínűsége.

Tíz évnyi kegyelmi állapot után azonban még maguk a befektetők is nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy most valami más következik. Az óvatosabb jósok a 2008-as jelzáloghitelezési válságot látják közeledni, de egyre többen emlegetik fel a 70-es évek stagflációs időszakát: óriási infláció, nulla közeli gazdasági növekedés, óriási munkanélküliség… Ráadásul hosszú éveken át.

És ilyen helyzetre nincs a startup szcénának kipróbált forgatókönyve. Mint a Fortune magazin írja, a 70-es években a „startup” egy niche terminus volt, a VC meg valamiféle obskurus háziipari képződmény. Az amerikai magántőke cégek mindösszesen 2,4 milliárd dollárt kezeltek. A gazdasági lap szerint ezért lesz különösen nehéz az elkövetkező időszak mind a startupoknak, mind a befektetőknek.

De mire is kell készülniük a startupoknak?

És hogy mire kell készülniük a startupoknak? Ennek illusztrálására a Fortune cikke felidézi a 70-es évek amerikai gazdaságának néhány momentumát. 1974-ben, miután a recesszió kellős közepén az egekbe szökött az olajár, 12 százalék fölé ment az infláció. Átmenetileg ugyan helyreálltak a dolgok, de miután az évtized végén ismét elszabadult az infláció, a Fed drasztikusan megemelte a kamatot. Ez azonban semmit sem ért: a következő évben 14 százalékon tetőzött az infláció, és a 80-as évek elejére 10 százalék közelébe nőtt a munkanélküliség.

A társadalmi hatás sokkszerű volt: a középosztálybeli családok tömegei szegényedtek el, nyugdíjalapjaik veszélybe kerültek, a szegények körében gyakori volt az éhezés, zavarok voltak az üzemanyag-ellátásban… A kisvállalkozások, amelyek a magánszektorban dolgozók felét foglalkoztatták, kénytelenek voltak bezárni. Hitelt nem kaptak a túléléshez, mert a bankok csak a tőkeerősebb vállalatokat voltak hajlandók finanszírozni. Bezártak a beszállítók, forgalmazók, felhalmozódtak az eladatlan készletek… És bár a recessziónak vége lett 1982-ben, hatása az évtized közepéig elhúzódott. Addig lényegében folyamatosan nőtt a csődöt jelentő vállalkozások száma.

Persze a helyzet most más, írja a Fortune szerzője. A zömében kisvállalkozás startupokat nem bankok finanszírozzák, mint a 70-es évek kisvállalkozásait, hanem ott van az erre szakosodott globális VC-hálózat. A VC-knek egészen mások a preferenciái és céljai, mint a bankoknak. És mások a stratupok is. Mivel többségük valamilyen szoftvert fejleszt, igazából csak számítógépre és netre van szükségük, azaz jóval alacsonyabbak az indulási költségei, mint volt az 50 évvel ezelőtti kisvállalkozók többségének, melyek kereskedtek vagy gyártottak valamit.

A KKR kockázatitőke-befektető (amit egyébként a 70-es években alapítottak!) ennek ellenére úgy véli: valószínűleg le kellene porolni néhány oldalt az 1970-es évek stagflációs szabálykönyvéből. Ez a KKR, pontosabban Henry H. McVey partner olvasatában konkrétan azt jelenti, hogy sokkal óvatossabb finanszírozási stratégiát követel a befektetőktől: rövidebb finanszírozási futamidő, súlyosabb biztosítékok stb. (Terjedelmes elemzésben McVey végigveszi azokat a szempontokat, amelyeket egy felelős tőkekihelyezésnél egy VC-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.)

A cég szerint a helyzet kulcsa a startupok kezében van: növelhetik a termelékenységüket. Ennek az eszköze pedig az innováció, az automatizálás és a digitalizáció, amelynek letéteményesei a startupok, és egyben ezek azok az eszközök, amelyek kivezethetik a gazdaságot a stagflációs időszakból.

Forrás: Bitport

Gazdaság

Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program

A Wekerle Plusz Program új lehetőségeket teremthet a lakásvásárlók és a felújítást tervezők számára, és átalakíthatja a lakáshitelezés szerkezetét is – derül ki a Netrisk összefoglalójából.

A program keretében felújítást tervezők akár 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak, amelynek havi törlesztőrészlete 15 éves futamidő esetén közel 105 ezer forint lehet, emellett pedig vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak lehetnek. Az új és használt lakások megvásárlásához kínált, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes hitelek ugyanakkor az igénylők egy részénél adóstárs bevonását is szükségessé tehetik. A lakossági hitelezésben már most jelentős élénkülés tapasztalható, az Otthon Start kivezetéséről szóló bejelentés napján a hitelkalkulációk száma a korábbi átlag négyszeresére emelkedett, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa.

Új korszakot indíthat a lakossági hitelezésben a tervezett Wekerle Plusz Program, amely nemcsak a lakásvásárlóknak kínál kedvezményes konstrukciókat, hanem a jelenleg jóval kisebb súlyt képviselő felújítási hitelezésnek is lendületet adhat – derül ki a biztosítások mellett immár lakossági hiteltermékek összehasonlításával és közvetítésével is foglalkozó Netrisk.hu összefoglalójából. A már bejelentett változások, ezen belül az Otthon Start Program kivezetése jól látható élénkülést eredményezett. 

A felújítási hitelek esetében van tér a bővülésre.

„A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén januártól augusztus végéig több mint 2 ezer milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket Magyarországon. A finanszírozás döntő része, 79 százaléka használt lakások megvásárlásához kapcsolódott, míg az új lakások vásárlása 12 százalékot képviselt. A felújítási célú hitelek aránya ugyanakkor mindössze 2 százalék volt. Ezek az arányok az új otthonteremtési és felújítási támogatások hatására megváltozhatnak”

– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

Új lehetőségeket hozhat a Wekerle Plusz

A Wekerle Plusz Program keretében lakásokra és családi házakra 2027 februárjától bárki igényelhet legfeljebb 15 millió forintos, az állami támogatás miatt fix 3 százalékos korszerűsítési hitelt 15 éves futamidővel. Ehhez az ingatlan energetikai besorolásától függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás társulhat. Az önerő alacsonynak mondható, ugyanis 5 százalék, legfeljebb 500 ezer forint. A maximális hitelösszeg és futamidő mellett a havi törlesztőrészlet közel 105 ezer forint lehet.

Lakásvásárlásra 50 milliós hitel

A Wekerle Plusz emellett a fiatalok első lakóingatlanhoz jutását is elősegítené. A kormányzati bejelentés alapján a 18–45 éves korosztály tagjai állami támogatással igényelhetnek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlan megvásárlásához pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt, legfeljebb 50 millió forint értékben és maximum 25 éves futamidővel. Fontos változás, hogy a támogatott konstrukciót élettársak is igénybe vehetik, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.

A lakások esetében a vételárplafon 100 millió, a családi házaknál 150 millió forint, a négyzetméterár pedig nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot. Bár a használt lakásokra kínált 5 százalékos kamat magasabb az új lakásokhoz elérhető 3 százaléknál, a piaci alternatívákkal összevetve továbbra is kedvező: kevés bank kínál 25 évre végig fix kamatozású lakáshitelt, a legjobb piaci kamatok is 6 százalék felett vannak.

Boom az utolsó pillanatban

A Netrisk adatai szerint az Otthon Start Program kivezetéséről szóló bejelentés napján négyszer annyian kalkuláltak, mint a korábbi átlagos napokon, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa. Az érdeklődők túlnyomórészt használt lakás vásárlásához keresnek finanszírozást, jellemzően legalább 30 millió forintos hitelösszeggel. A Wekerle Plusz Program feltételeinek változása ugyanakkor mérsékelheti a használt lakások iránti keresletet, ami lefelé ható nyomást gyakorolhat az árakra és javíthatja a vevők alkupozícióját. Besnyő Márton hangsúlyozta: a támogatott konstrukciókban ugyan rögzített a kamat, de érdemes összehasonlítani a bankok ajánlatait, mert az egyéb költségek és a hitelelbírálás menete eltérhet. Ha a 18–45 éves igénylő jövedelme nem elegendő, szülő vagy testvér is bevonható adóstársként.

Jöhetnek az adóstársak

Erre jó eséllyel szükség is lesz az igénylők egy részénél, ha a legmagasabb, 50 millió forintos hitelt szeretnék felvenni, amelynek havi törlesztőrészlete új lakásnál kerekítve 237 ezer, használt lakásnál pedig több mint 292 ezer forint. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint a 20–29 évesek havi nettó átlagkeresete 468 ezer, a harmincas korosztályba tartozóké pedig 558 ezer forint volt az idei első félévben. Így az igénylők egy része önállóan nem feltétlenül felel meg a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabálynak.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a lakás-előtakarékoskodás is állami ösztönzést kap: az első öt év befizetéseihez 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítés járna. Akinek a hiteltörlesztés mellett megtakarításra is marad lehetősége, annak a lakástakarékpénztár különösen hasznos lehet. A felhalmozott összeget később a lakáshitel előtörlesztésére is fordíthatja, így a kedvezményes hitel mellett az előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást is kihasználhatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését

A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését.

Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé. 

A szeptember 28–30. között Las Vegasban megrendezett YOTTA 2026 konferenciáján jelentette be a Schneider Electric az új szoftveralapú energiarendszerekre vonatkozó innovációját, amely a vállalat átfogó jövőképének része. Az új megközelítés elválasztja a rendszer intelligens funkcióit a hardvertől, így rugalmasabb, ellenállóbb és fenntarthatóbb energetikai infrastruktúra kialakítását teszi lehetővé. Az elektrifikáció felgyorsulásának és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás infrastruktúrája lépést tartson az általa kiszolgált digitális szolgáltatások fejlődésével. Az új megoldás újabb lépést jelent a Schneider Electric számára abban, hogy energiatechnológiai partnerként támogassa a kritikus fontosságú működést biztosító szervezeteket.

A hagyományos középfeszültségű rendszereket jellemzően egyedi megrendelésre tervezik és gyártják, ami hosszabb átfutási idővel, összetett beszerzési folyamatokkal és korlátozott bővíthetőséggel jár. A szoftveralapú középfeszültségű berendezések ezeket a korlátokat úgy oldják fel, hogy a funkciókat szoftveresen valósítják meg. A távolról elvégezhető frissítések fizikai átalakítás nélkül teszik elérhetővé az új funkciókat és a teljesítményt javító fejlesztéseket. Az egyedi kialakításokat szabványosított hardverplatformok váltják fel, így a rendszerek egyszerűbben telepíthetők, igazíthatók a változó igényekhez és bővíthetők. A frissítések ráadásul üzemszünet nélkül hajthatók végre, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.

Egy egyszerűsített, moduláris hardverarchitektúra jelentősen csökkenti a rendszerek összetettségét. A Schneider Electric az egyedi kialakításokat az igényekhez igazítható, szoftveresen vezérelt modulokkal váltja fel, így gyorsítja a megrendelést és a gyártást, miközben csökkenti a gyártás környezeti hatását. A vállalat vizsgálatai és becslései szerint ez a megközelítés akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és a gyártási folyamatokat, az egyszerűbb kialakítás pedig kevesebb vezetéket és alkatrészt igényel. Az automatizált teszteléssel és könnyen kezelhető felületekkel támogatott, digitális megoldásokra épülő üzembe helyezési folyamatok gyorsítják a telepítést és egyszerűsítik a helyszíni munkát. Ennek köszönhetően az üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok akár kétszer gyorsabban elvégezhetők.

A szoftveralapú középfeszültségű berendezések a telepítésen túl a rendszer teljes életciklusában intelligens energiagazdálkodást tesznek lehetővé. A beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók révén az ügyfelek valós időben követhetik a rendszer teljesítményét, az EcoCare szolgáltatásain keresztül pedig mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett prediktív (megelőző jellegű) karbantartást vehetnek igénybe. A valós idejű adatok így nemcsak a már bekövetkezett események értékelését, hanem a lehetséges problémák előrejelzését is segítik, csökkentve a nem tervezett leállásokat és javítva a működési hatékonyságot.

„Az adatközpontoknak gyorsabban kell kiépülniük, mint ahogyan a hagyományos villamosenergia-ellátási infrastruktúra fejlődni képes. A szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel a szoftveres működés logikáját ültetjük át ezekbe berendezésekbe. Ügyfeleink így a korábbi idő töredéke alatt telepíthetik rendszereiket, a különböző régiókban egységes megoldásokat alkalmazhatnak, és leállás nélkül bővíthetik a funkciókat. Energiatechnológiai partnerként olyan rugalmassá tesszük a villamosenergia-ellátási infrastruktúrát, amilyet az általa kiszolgált digitális működés megkövetel”

– mondta Melton Chang, a Schneider Electric Power Systems üzletágának ügyvezető alelnöke.

A Schneider Electric új generációs, szoftveralapú középfeszültségű berendezései már üzemi környezetben is működnek: az Equinix-el közös pilotprojekt egy működő kolokációs adatközpontban zajlik.

„A szoftveralapú középfeszültségű berendezések átalakítják a kapcsolóberendezések tervezését, beszerzését, kiépítését és üzemeltetését. A különböző felhasználási területeken nagyobb fokú szabványosítást tesznek lehetővé, miközben továbbra is megfelelnek a legmagasabb biztonsági, minőségi és megbízhatósági követelményeknek. Örömmel folytatjuk és szorosabbra fűzzük együttműködésünket a Schneider Electric-kel, hogy közösen fejlesszünk új megoldásokat és felkészüljünk a jövő kapacitásigényeire”

– mondta Greg Metcalf, az Equinix globális adatközpont-tervezésért és innovációért felelős vezető igazgatója.

Az eddigi eredményekre építve a Schneider Electric a szoftveralapú architektúrát teljes középfeszültségű portfóliójára, majd fokozatosan a villamosenergia-ellátási lánc további elemeire is kiterjeszti. A bevezetés a PremSet™ és az AirSeT™ termékcsaládot – a GM AirSeT™, az RM AirSeT™ és az SM AirSeT™ megoldásokat – is érinti. A pilotprogramok 2027-ben is folytatódnak, a megoldások szélesebb körű bevezetése pedig 2028-ban várható.

A szoftveralapú középfeszültségű berendezések rugalmasabb, a jövő igényeihez jobban alkalmazkodó villamosenergia-infrastruktúra felé jelentenek előrelépést. Gyorsabb projektmegvalósítást és a működés részletesebb nyomon követését teszik lehetővé, miközben támogatják az átállást a hagyományos, jelentős tőkebefektetést igénylő beruházásokról a teljes életciklusra épülő szolgáltatási modellekre. Az eredmény egy egyszerűbb, intelligensebb és fenntarthatóbb villamosenergia-ellátási rendszer.

A szoftveralapú középfeszültségű berendezésekről további információ az angol nyelvű letölthető szakmai tanulmányban érhető el. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?

SEO és AI láthatóság mi
kép: Pexels

A marketing sokak szerint drága, az AI pedig néhány kattintással képes szöveget írni, ötleteket adni és akár egy teljes kampány alapjait is elkészíteni. Nem csoda, hogy egyre több vállalkozás gondolja úgy, hogy ideje lecserélni a marketingest egy mesterséges intelligenciával támogatott irodistára. De vajon valóban pénzt takarítunk meg, ha a szakértelem helyett ezt a megoldást választjuk vagy hatalmasat bukhatunk rajta?

Az AI nem helyettesíthet egy szakembert sem, csak kiegészítheti

A kérdés különösen aktuális a keresőoptimalizálás területén, ahol a technológiai fejlődés folyamatosan alakítja a szakmai munkát, ezért vigyük végig a folyamatokat a SEO példáján. A megfelelő stratégia kialakításához érdemes megismerni a SEO árak és csomagok közötti különbségeket, és azt is megérteni, hogy valójában milyen tudás és munka áll egy eredményes optimalizálási folyamat mögött. Nem feltétlenül az olcsóbb megoldás a gazdaságosabb, hanem az, amelyik hosszú távon is üzleti eredményeket hoz. Éppen ezért fontos, hogy az AI-t minden esetben szakember használja, aki megfelelő háttér tudással kezeli mindazt, amit a mesterséges intelligencia válaszol.

Valóban drága a marketing, vagy csak rosszul közelítjük meg?

Egy vállalkozás költségvetésében a marketing gyakran az első olyan terület, ahol megpróbálnak spórolni. Különösen igaz ez a kisebb cégekre, amelyeknek minden kiadásnál mérlegelniük kell a várható megtérülést. Ha egy külsős szakember vagy ügynökség díja magasnak tűnik, kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a feladatokat egy munkatársra bízzák, aki a napi adminisztráció mellett AI-eszközökkel készíti el a szükséges tartalmakat.

A mesterséges intelligencia valóban képes felgyorsítani a munkát, de a gyorsaság önmagában nem jelent hatékonyságot. Egy jól hangzó közösségi média poszt, egy hosszú blogcikk vagy egy kulcsszavakkal teleírt weboldal még nem feltétlenül eredményez több érdeklődőt és vásárlót. A marketing ugyanis nem egyszerűen tartalomgyártás, hanem a célközönség megértésére, az üzleti célokra és a megfelelő kommunikációs stratégiára épülő szakmai tevékenység.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy mennyibe kerül a marketing, hanem az, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ha a befektetés nem illeszkedik a vállalkozás céljaihoz, akkor az olcsó megoldás is lehet drága. Ha viszont a megfelelő szakember tudatosan építi fel a folyamatokat, a marketing nem pusztán kiadás, hanem a növekedést támogató befektetés lehet.

SEO és AI: a keresőoptimalizálás új szintje

A keresőoptimalizálás különösen jól példázza, miért nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni. A klasszikus SEO-feladatok, például a kulcsszókutatás, a technikai hibák feltárása, a tartalom optimalizálás és a linképítés továbbra is fontosak. Ugyanakkor a keresési szokások és a keresőfelületek változásával új szempontok is előtérbe kerültek. A felhasználók egyre gyakrabban találkoznak mesterséges intelligenciával támogatott keresési megoldásokkal, és kérdéseikre már nem kizárólag a hagyományos találati listákból keresnek választ. Emiatt a vállalkozások számára az is fontosabbá válik, hogy tartalmaik mennyire érthetők, megbízhatók és relevánsak az AI-alapú rendszerek számára.

Mit jelent az AI-láthatóság a gyakorlatban?

A keresőoptimalizálás fejlődésével az AI-láthatóság vizsgálata is bekerülhet a szakmai munkafolyamatokba. Ennek célja annak felmérése, hogy egy márka, vállalkozás vagy szolgáltatás milyen formában jelenik meg az AI-alapú válaszokban, illetve mennyire könnyen találhatók meg róla releváns információk.

Az ilyen elemzések segíthetnek feltárni a tartalmi hiányosságokat, azonosítani a fejlesztési lehetőségeket és pontosítani az optimalizálási stratégiát. Az AI-láthatóság azonban nem helyettesíti a hagyományos SEO-t, hanem annak kiegészítő területeként adhat új szempontokat a munkához.

A technológia önmagában itt sem elegendő. A mérési eredményeket értelmezni kell, a feltárt problémákra megfelelő megoldásokat kell kidolgozni, majd ellenőrizni kell, hogy a változtatások valóban hozzájárulnak-e a kitűzött célokhoz. Ehhez továbbra is szükség van keresőoptimalizálási tapasztalatra, elemző gondolkodásra és üzleti szemléletre.

A marketing valódi értékét nem az elkészült tartalmak mennyisége vagy az alkalmazott eszközök újdonsága határozza meg, hanem az, hogy a befektetett munka mennyire szolgálja a vállalkozás céljait. A kérdés tehát nem az, hogy jöhet-e az AI, hanem az, hogy ki tudja a legtöbbet kihozni belőle.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss