Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Vészesen hűl a levegő a technológiai startupok körül

startupok

Az egész startupos ökoszisztémára erős hatást gyakorol a nagy technológiai cégek tőzsdei lejtmenete.

A problémákat elméleti oldalról közelítő elemzők szerint nem kellene állandóan a recesszió rémével riogatni, mert önbeteljesítő jóslattá válik. Meglehet, igaz ez az állítás, hiszen a tőzsdéket nagyrészt a hit mozgatja (lásd: Tesla, bitcoin stb.). De lehet más magyarázat is: a gazdaság lassulását, az infláció elszaladását látva a befektetők észbe kaptak, hogy talán mégsem éri egy vállalat az éves bevétele százszorosát vagy ezerszeresét, és a piaci értékelés mögött kellene legyen némi gazdasági teljesítmény is.

A nagy techcégek is szenvednek a tőzsdén

A Nasdaq Composite index, amely tavaly novemberben már 16 ezer pont fölött is járt, mostanra 11 ezer alá került. A Dow Jones a januári 37 ezres szintről 30 ezer pont közelébe jutott, az S&P-nél 4800 és 3700 a két „csúcspont” (mert mint tudjuk, a negatív növekedés is növekedés).

Ha az egyes technológiai vállalatokat nézzük, az sem mutat szebben. Microsoft tavaly, karácsonyi ajándéknak 342 dollár, most 260. Apple: januárban 180 dollár fölött, most 130 közelében. De nézzünk a konzumer piacnak kevésbé kitett céget: Oracle decemberben 100 dollár fölött, most 70 alatt. SAP: tavaly novemberben 150 dollár, most 90 alatt. És a Tesla? Tavaly novemberben 1200 dollár fölött, most közelebb a 650-hez, mint a 700-hoz. Mindeközben ezek a vállalatok semmivel sem teljesítenek rosszabbul, mint amikor a csúcson voltak, vagy ha lassultak is, sápatag gazdasági környezetükben kifejezetten pirospozsgásnak hatnak.

Ilyen környezetben a kockázati tőke is óvatosabb lesz – érthetően. A Sequoia Capital, amely korábban többször is belenyúlt a tutiba (Apple, Google, Airbnb…), készített egy  közel 60 oldalas prezentációt a portfóliójába tartozó startupoknak a várható kockázatokról (PDF), aminek a címe lényegében mindent elárul arról, hogyan látja a cég a jövőt: RIP Good Time. Michelle Bailhe, a Sequoia egyik partnere leegyszerűsítve úgy foglalta össze a prezentáció üzenetét a CNBC-nek – persze nem az alábbi szavakkal –: ez a helyzet, amikor elválik, ki a legélesebb kés a fiókban. Amikor minden jónak tűnő ötletbe ömlik a pénz, igazából nehezebben derül ki az is, hogy melyik a valóban értékes, életképes. Most viszont a valóban tehetséges cégek felragyoghatnak. Ám ehhez el kell végezni a kötelező feladatokat is: meg kell húzni a nadrágszíjat, és pozitív cash flow-ra van szükség.

Az egyik legjelentősebb stratup-inkubátor cég, az Y Combinator arra hívta fel a portfóliójába tartozó cégek figyelmét, hogy a technológia cégek gyászos tőzsdei szereplése erőteljesen hat a kockázati befektetésekre is.

Tíz fantasztikus pénzégetős év

A változásokat valószínűleg nehéz lesz megemésztenie mindenkinek. Az amerikai kockázati befektetőket tömörítő szövetség, a National Venture Capital Association (NVCA) évkönyve (PDF) szerint 2012-ben 41,6 milliárd dollár kockázati tőke érkezett a startupokhoz, tavaly – duplázva az előző évet – 332,8 milliárd dollár (mondjuk az némileg árnyalja a képet, hogy ebből 140 milliárdot vittek el az unikornisok). A globális növekedés is hasonló mértékű: 62,3 milliárdról jutott el 682,8 milliárdig. (Az adatok szépen mutatják az USA elképesztő túlsúlyát is a startup szektorban.)

 

A piac azonban már készül az aranykor végére. A Conference Board nonprofit üzleti szervezet felmérésében megkérdezett cégvezetők 60 százaléka szerint 2023 végéig recesszió lesz, 55 százalékuk szerint az inflációs időszak akár tovább is elhúzódhat. És hát ott vannak azok, akik a kettő keverékét is el tudják képzelni. A Conference Board egy előrejelzése szerint egyébként elég nagy a stagfláció valószínűsége.

Tíz évnyi kegyelmi állapot után azonban még maguk a befektetők is nehezen barátkoznak meg a gondolattal, hogy most valami más következik. Az óvatosabb jósok a 2008-as jelzáloghitelezési válságot látják közeledni, de egyre többen emlegetik fel a 70-es évek stagflációs időszakát: óriási infláció, nulla közeli gazdasági növekedés, óriási munkanélküliség… Ráadásul hosszú éveken át.

És ilyen helyzetre nincs a startup szcénának kipróbált forgatókönyve. Mint a Fortune magazin írja, a 70-es években a „startup” egy niche terminus volt, a VC meg valamiféle obskurus háziipari képződmény. Az amerikai magántőke cégek mindösszesen 2,4 milliárd dollárt kezeltek. A gazdasági lap szerint ezért lesz különösen nehéz az elkövetkező időszak mind a startupoknak, mind a befektetőknek.

De mire is kell készülniük a startupoknak?

És hogy mire kell készülniük a startupoknak? Ennek illusztrálására a Fortune cikke felidézi a 70-es évek amerikai gazdaságának néhány momentumát. 1974-ben, miután a recesszió kellős közepén az egekbe szökött az olajár, 12 százalék fölé ment az infláció. Átmenetileg ugyan helyreálltak a dolgok, de miután az évtized végén ismét elszabadult az infláció, a Fed drasztikusan megemelte a kamatot. Ez azonban semmit sem ért: a következő évben 14 százalékon tetőzött az infláció, és a 80-as évek elejére 10 százalék közelébe nőtt a munkanélküliség.

A társadalmi hatás sokkszerű volt: a középosztálybeli családok tömegei szegényedtek el, nyugdíjalapjaik veszélybe kerültek, a szegények körében gyakori volt az éhezés, zavarok voltak az üzemanyag-ellátásban… A kisvállalkozások, amelyek a magánszektorban dolgozók felét foglalkoztatták, kénytelenek voltak bezárni. Hitelt nem kaptak a túléléshez, mert a bankok csak a tőkeerősebb vállalatokat voltak hajlandók finanszírozni. Bezártak a beszállítók, forgalmazók, felhalmozódtak az eladatlan készletek… És bár a recessziónak vége lett 1982-ben, hatása az évtized közepéig elhúzódott. Addig lényegében folyamatosan nőtt a csődöt jelentő vállalkozások száma.

Persze a helyzet most más, írja a Fortune szerzője. A zömében kisvállalkozás startupokat nem bankok finanszírozzák, mint a 70-es évek kisvállalkozásait, hanem ott van az erre szakosodott globális VC-hálózat. A VC-knek egészen mások a preferenciái és céljai, mint a bankoknak. És mások a stratupok is. Mivel többségük valamilyen szoftvert fejleszt, igazából csak számítógépre és netre van szükségük, azaz jóval alacsonyabbak az indulási költségei, mint volt az 50 évvel ezelőtti kisvállalkozók többségének, melyek kereskedtek vagy gyártottak valamit.

A KKR kockázatitőke-befektető (amit egyébként a 70-es években alapítottak!) ennek ellenére úgy véli: valószínűleg le kellene porolni néhány oldalt az 1970-es évek stagflációs szabálykönyvéből. Ez a KKR, pontosabban Henry H. McVey partner olvasatában konkrétan azt jelenti, hogy sokkal óvatossabb finanszírozási stratégiát követel a befektetőktől: rövidebb finanszírozási futamidő, súlyosabb biztosítékok stb. (Terjedelmes elemzésben McVey végigveszi azokat a szempontokat, amelyeket egy felelős tőkekihelyezésnél egy VC-nek mindenképpen figyelembe kell vennie.)

A cég szerint a helyzet kulcsa a startupok kezében van: növelhetik a termelékenységüket. Ennek az eszköze pedig az innováció, az automatizálás és a digitalizáció, amelynek letéteményesei a startupok, és egyben ezek azok az eszközök, amelyek kivezethetik a gazdaságot a stagflációs időszakból.

Forrás: Bitport

Gazdaság

Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben

Mostantól akár egy műszaki áruházban is rátalálhatunk a következő új autónkra. A Geely modelljei a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop terében válnak elérhetővé a mai naptól.

A Schiller Autó Család, a Geely Magyarország és a MediaMarkt közös projektje siker esetén további magyarországi, illetve regionális helyszíneken is megjelenhet.

Új értékesítési csatornákon folyik a verseny az autópiacon

Az autóvásárlás első lépése egyre kevésbé kötődik kizárólag a hagyományos márkakereskedésekhez. A vásárlók jellemzően már az online térben megkezdik a tájékozódást, majd több fizikai és digitális érintkezési ponton keresztül jutnak el a döntésig. Az autókereskedelemben ezért is erősödik az omnichannel, vagyis többcsatornás szemlélet: a márkáknak nemcsak szalont, hanem egymásra épülő online és offline vásárlási utat kell kialakítaniuk.

A versenyt tovább fokozza a hazai piacon új, elsősorban kínai autómárkák európai és magyarországi terjeszkedése. Az új belépők számára ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudnak rövid idő alatt ismertséget, bizalmat és könnyen hozzáférhető értékesítési hálózatot építeni egy egyre zsúfoltabb piacon.

Erre a helyzetre ad választ a Geely, a Schiller Autó Család és a MediaMarkt együttműködése. Az idén Magyarországra érkezett márka modelljei már jelenleg is elérhetők a Schiller Autó Család IV. kerületi központi telephelyén, a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop pont pedig ezt a jelenlétet egészíti ki egy új, nagy vásárlói forgalmat elérő csatornával. Az érdeklődők a helyszínen megismerhetik a modelleket, szakértői tájékoztatást kérhetnek, ajánlatot igényelhetnek és elindíthatják a vásárlási folyamatot.

„A jövő kiskereskedelme egyre kevésbé különálló értékesítési csatornákról szól, sokkal inkább arról, hogyan tudjuk a kettőt megfelelően összekapcsolni és a vásárlót a döntési folyamat minden pontján segíteni. Egyre többen kezdik meg a tájékozódást, és ezáltal a vásárlási folyamatot online, ugyanakkor továbbra is fontos a személyes, szakértői tanácsadás, illetve az élmény, hogy a vásárló meg tudja fogni, ki tudja próbálni a termékeket. Erre a változásra nekünk is reagálnunk kell, így áruházaink szerepét is tovább építjük: a termékek mellett szolgáltatásoknak és új partneri megoldásoknak is helyet adunk. A Pólusban elindított elektromos autóértékesítési pilot ennek az iránynak az első kézzelfogható hazai példája. A célunk, hogy valós piaci környezetben lássuk, hogyan működik ez az új modell, és a tapasztalatokra építve döntsünk arról, hogyan tudjuk tovább bővíteni a MediaMarkt szolgáltatási és üzleti lehetőségeit.”

– emelte ki Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.

Közelebb viszik az autót a vásárlók mindennapjaihoz

A mostani shop-in-shop koncepcióban megvalósuló mini autószalon egyik fő kérdése ezért az lesz, hogy ezek a csatornák hogyan egészítik ki egymást, és képesek-e a hagyományos autószalonok közönségén túl új vásárlói csoportokat is megszólítani. A kezdeményezés illeszkedik a Schiller Autó Család azon törekvéséhez, hogy az autópiaci változások követése mellett maga is új értékesítési és ügyfélkiszolgálási megoldásokat próbáljon ki.

„Az autóvásárlási szokások folyamatosan változnak, ezért autókereskedőként nekünk is új helyszíneken és új formában kell találkoznunk a vásárlókkal. Nemcsak arra szeretnénk várni, hogy az érdeklődők belépjenek egy hagyományos autószalonba, hanem közelebb szeretnénk vinni hozzájuk az autókat. A MediaMarkt-tal közösen kialakított értékesítési pont ennek a gondolkodásnak egy új állomása”

– mondta Schiller Márk, a Schiller Autó Család schtratégiai és marketing igazgatója.

Kényelmesebb és digitálisabb az út az autóvásárlásig

A modern autók kiválasztásában egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális szolgáltatások, a vezetéstámogató rendszerek, a kapcsolódási lehetőségek és az elektrifikált hajtásláncokhoz kapcsolódó technológiák. Ez az egyik oka annak, hogy a partnerek egy műszaki áruházban alakították ki az új értékesítési pontot.

A kezdeményezés olyan vásárlókat is elérhet, akik nem kifejezetten autóvásárlási céllal érkeznek az áruházba, ugyanakkor érdeklődnek az új technológiai megoldások iránt. A projekt egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy egy ilyen környezet mennyiben képes új érdeklődőket bevonni az autóvásárlási folyamatba.

Az együttműködés az áruház fizikai terén túl az online értékesítésre is kiterjed: a Geely modelljei a MediaMarkt webshopjában is megjelennek, ahol az érdeklődők az autóvásárlási folyamatot digitálisan is elindíthatják. A műszaki kiskereskedelmi webshopon keresztül történő autóértékesítés szintén egyedülálló kezdeményezésnek számít, és újabb példája annak, hogyan közeledik egymáshoz az autókereskedelem, az e-kereskedelem és a technológiai kiskereskedelem. Fontos leszögezni, hogy a vásárlás helyszíne és módja a fogyasztói jogokat nem befolyásolja: a magánszemélyként megvásárolt új autókra hároméves kötelező jótállás vonatkozik. Ezt a Geely a magyar piacon kommunikált, 8 évre vagy 200 000 kilométerre szóló garanciális vállalással egészíti ki, annak részletes feltételei szerint.

Több Geely modell lesz elérhető a helyszínen

A Pólus Center MediaMarkt áruházában a konkrét modelleket tekintve a Geely Starray, a Geely E5 és az újonnan a piacra érkező Geely E2 lesz elérhető. A Geely 2026-ban lépett be saját márkájával a magyar piacra, és a vállalat közlése szerint már több mint száz autót értékesített Magyarországon.

“A Geely a világ hetedik legnagyobb autógyártója és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások, valamint a biztonsági architektúrák, a mesterséges intelligencia és a robotika autóipari alkalmazásának vezető fejlesztője. A modelljeinkben bemutatkozó Flyme Auto infotainment rendszereket pedig, amelyeket az iparág legfejlettebbjei között tartanak számon és amelyekről magyarországi vásárlóink is elismeréssel nyilatkoznak, a Geely csoporthoz tartozó Meizu okostelefongyártó fejleszti. A hazai újautópiacon idén tavasszal debütáló márkaként fontos számunkra, hogy minél több potenciális ügyfél ismerhesse meg testközelből a modelljeinket, az  új shop-in-shop értékesítési ponttal pedig olyan közönséghez is eljuthatunk, amely egy klasszikus autószalonban talán még nem találkozott volna a márkával. A kezdeményezés számunkra is érdekes pilot, amelynek tapasztalatait a későbbi hálózatfejlesztésünk során is felhasználjuk”

– mondta  Berkes Zoltán a Geely kereskedelmi és hálózatfejlesztési igazgatója.

A Schiller korábbi hasonló tapasztalataira is építenek

A Pólus Centerben induló értékesítési pont nem az első olyan Schiller-projekt, amely a hagyományos autószalonokon kívül teremti meg az autóvásárlás lehetőségét. A vállalat korábban az Etele Plazában nyitotta meg BYD-szalonját, ahol bevásárlóközponti környezetben tette elérhetővé a márka modelljeit.

A mostani projekt ezt a megközelítést viszi tovább, ugyanakkor eltérő formában: ezúttal nem önálló butik, hanem egy műszaki áruházon belül működő shop-in-shop értékesítési pont jön létre.  A Pólus Centerben induló próba projekt egyik tágabb szakmai kérdése az, hogy a jövő autókereskedelmében milyen szerepet tölthetnek be a hagyományos szalonok mellett az alternatív értékesítési pontok. A partnerek azt is vizsgálják majd, hogy egy műszaki áruház környezete képes-e csökkenteni az autóvásárlás belépési küszöbét, új célcsoportokat megszólítani, és egyszerűbbé tenni a márkával való első találkozást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform

Elindult a SMARTTABLE ENERGY oldala, amely a magyar villamosenergia-rendszer adatait, a Pulzus-indexet és üzleti döntéstámogató eszközöket mutatja be közérthetően, látványosan.

Adatok egy közös felületen

Elindult a SMARTTABLE ENERGY nevű magyar energetikai adat- és döntéstámogató platform. – számolt be az új oldalról Bökönyi Zsolt, a cég ügyvezetője. A célunk az volt, hogy egy felületen jelenítsük meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális adatait, és azok értelmezéséhez is segítséget adjunk. A fejlesztés alapját az a megközelítés adja, hogy az önmagukban bemutatott számok nem feltétlenül adnak világos képet az energiarendszer állapotáról. A fogyasztás, a hazai termelés, az import, a napenergia-termelés, a piaci árak és más rendszeradatok együtt már olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek a vállalati és ipari döntések szempontjából is relevánsak lehetnek. – tájékoztatott az ügyvezető.

A SMARTTABLE ENERGY-n többek között követhető, hogy adott időpontban mekkora a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, mennyi villamos energia származik hazai termelésből, milyen mértékű az import, illetve hogyan alakul a napenergia-termelés. A felület a villamosenergia-piaci árak változását és a rendszer további fontos mutatóit is megjeleníti. A rendszer nem kizárólag adatokat gyűjt és ábrázol. A fejlesztés egyik célja az adatok közötti kapcsolatok bemutatása, valamint annak érzékeltetése, hogy az egyes értékek mit jelenthetnek a rendszer egészének működése szempontjából.

Saját rendszerállapot-index

A platform egyik központi eleme a Pulzus nevű rendszerállapot-index. Ez több energetikai mutató alapján igyekszik egyetlen, könnyebben értelmezhető képpé összefoglalni a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét. A Pulzus nem egyetlen adatot emel ki, hanem különböző rendszerjellemzőket kapcsol össze. Ide tartozik többek között a fogyasztás, a termelés, az import, a napenergia-termelés és a piaci környezet. Az index célja, hogy gyors áttekintést adjon az aktuális rendszerállapotról azoknak is, akik nem energetikai szakértők.

A módszertan és az index összetevői nyilvánosan megtekinthetők. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csak az eredményt lássák, hanem azt is megértsék, milyen adatok és számítási szempontok alapján áll elő a Pulzus értéke. A megközelítés egy olyan gyakorlati kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet egy összetett energiarendszer állapotát szakmailag értelmezhető, ugyanakkor közérthető formában bemutatni. A platform ezért az adatok vizualizációját és az azokhoz kapcsolódó értelmezést együtt kezeli.

Vállalati döntések támogatása

A vállalatok energiafelhasználásával kapcsolatban nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott szervezet mennyi villamos energiát fogyaszt. Fontos lehet az is, hogy a fogyasztás mikor jelentkezik, milyen piaci ár mellett történik, illetve milyen rendszerállapot kíséri. Ezek a szempontok különösen olyan területeken kerülhetnek előtérbe, ahol a fogyasztási profil, az energiatárolás vagy a töltési infrastruktúra kialakítása üzleti döntéseket befolyásol. Az országos és piaci adatok önmagukban nem helyettesítik a konkrét vállalati elemzést, de kiindulópontot adhatnak a további vizsgálatokhoz.

A SMARTTABLE ENERGY fejlesztése ezért saját energetikai kalkulátorokkal és interaktív döntéstámogató eszközökkel is bővül. A tervezett és készülő megoldások között szerepelnek az elektromosautó-töltéshez kapcsolódó számítások, az energiatárolók megtérülésének vizsgálatai, valamint a napelemes, energiatárolós és elektromosautó-töltési rendszerek együttes modellezését segítő eszközök.

Az ilyen modellek feladata, hogy az országos szintű információkat közelebb hozzák a vállalati, ipari és telephelyi döntésekhez. A hangsúly nem egyetlen technológia vagy beruházási irány népszerűsítésén, hanem az adatok alapján elvégezhető összehasonlításokon és számításokon van. A fejlesztők a felületet folyamatosan bővítik. A későbbi eszközök a tervek szerint további energetikai és üzleti kérdések vizsgálatát tehetik lehetővé, miközben a platform alapját továbbra is a nyilvánosan elérhető villamosenergia-rendszeradatok bemutatása és értelmezése adja.

Adatvizualizáció és üzleti digitalizáció

A SMARTTABLE ENERGY technológiai szempontból az adatvizualizáció és az energetikai döntéstámogatás metszetében helyezkedik el. A fejlesztés nem egy statikus adatbázisként, hanem olyan szakmai felületként mutatkozik be, amely a különálló értékekből igyekszik áttekinthető rendszerképet kialakítani. A felhasználó így nemcsak azt láthatja, hogy mennyi a fogyasztás vagy a termelés, hanem ezeket az adatokat az importtal, a napenergia-termeléssel és a piaci árakkal együtt is vizsgálhatja. Az egyes mutatók egymás mellé rendezése segíthet a változások és összefüggések felismerésében, különösen akkor, ha a rendszerállapot rövid idő alatt módosul.

A platform üzleti digitalizációs jelentősége abban állhat, hogy az energetikai adatok felhasználását nem kizárólag szakpolitikai vagy rendszerirányítási kérdésként kezeli. A vállalati fogyasztók, ipari szereplők és telephely-üzemeltetők számára ugyanis az energia költsége, időzítése és rendelkezésre állása egyaránt hatással lehet a működésre. A SMARTTABLE ENERGY jelenlegi formájában elsősorban tájékozódást és értelmezést támogató felület. A hozzá kapcsolódó kalkulátorok és modellezőeszközök fejlesztésével ugyanakkor a rendszer a konkrétabb vállalati vizsgálatok irányába is tovább épülhet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén megkezdte az alapkamat mérséklését, így joggal feltételezhetnénk, hogy ezzel párhuzamosan a betéti kamatok is csökkenésnek indultak.

A piacon azonban továbbra is elérhetők kifejezetten magas, akár 8%-os kamatot biztosító megtakarítási konstrukciók. Ezek igénybevételéhez különböző feltételeket kell teljesíteni, ezért a megtakarítás lekötése előtt célszerű részletesen áttekinteni az ajánlatokat. A Bank360 összegyűjtötte, milyen betéti lehetőségek állnak rendelkezésre 2026 augusztusában azok számára, akik biztonságos megtakarítási formában helyeznék el a pénzüket.

Az MNB idén február végén közel másfél év után először csökkentette a jegybanki alapkamatot, 6,50%-ról 6,25%-ra. Azóta további két kamatvágásra került sor, június és július végén is 25-25 bázisponttal, így mostanra 5,75%-ra csökkent az alapkamat. A lazítás kedvező hatással lehet a hitelpiacra, hiszen hosszabb távon olcsóbbá teheti a finanszírozást, ezzel együtt azonban a megtakarítási termékek kamatai is igazodhatnak a megváltozott kamatkörnyezethez.

Bár a kereskedelmi bankok nem követik automatikusan a jegybank kamatdöntéseit, az alacsonyabb kamatszint idővel a betéti konstrukciók hozamát is lefelé terelheti. Éppen ezért a bankbetétben megtakarítók számára különösen fontos, hogy folyamatosan figyeljék az aktuálisan elérhető ajánlatokat.

Milyen betéti kamatok érhetők el 2026 augusztusában?

A CIB Bank Tandem megtakarításánál a befektetett teljes összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó legalább kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet, a futamidő pedig 6 hónap. Az első kamatperiódus során a betét évi 7,00%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,00%), ezt követően viszont a kamatszint 0,01%-ra mérséklődik (EBKM: 0,01%).

A Cofidis Bank Takarékszámláján 3 éves lekötés esetén évi 6,25%-os kamatot lehet elérni, 5,90%-os EBKM mellett. Kétéves futamidő választásakor az éves kamat 6,15%, az EBKM pedig 5,97%. Egy évre lekötve a megtakarítást 6,00%-os kamat és ugyanilyen mértékű EBKM érhető el. Hathavi futamidőnél az éves kamat 5,00% (EBKM: 5,06%), míg lekötés nélkül, látra szóló megtakarításként 4,00%-os kamat (EBKM: 4,07%) jár.

A Gránit Bank több, magas kamatot biztosító lekötött betétet is kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,75%-os kamat érhető el (EBKM: 5,75%), ehhez azonban legalább 50 ezer forintot kell lekötni, és a kapcsolódó bankszámlához tartozó bankkártyával havonta legalább 20 ezer, összesen legalább 120 ezer forint értékben kell vásárolni. A KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 4,00%-os kamatot fizet (EBKM: 4,00%). A konstrukció feltétele, hogy az ügyfél a futamidő egészében aktivált betéti bankkártyával rendelkezzen a kapcsolódó Gránit bankszámlához.

A Gránit eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 7,00%-os kamatot kínál (EBKM: 7,00%). A betét kizárólag új forrásból köthető le, emellett az ügyfélnek a lekötés teljes időtartama alatt teljeskörűen aktivált eBank szolgáltatással kell rendelkeznie. Ennél is magasabb, évi 8,00%-os kamatot (EBKM: 8,00%) biztosít a szintén 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél azonban előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon. Valamennyi felsorolt Gránit-betét esetében legalább 50 ezer forint helyezhető el.

A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8,00%-os kamatot kínál (EBKM: 8,00%). Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7,00%-os kamat (EBKM: 7,00%) érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.

A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 6,07%-os kamatot biztosít, 6,00%-os EBKM mellett. Hat hónapos lekötés választásakor 5,03%-os éves kamat és 5,00%-os EBKM érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,81%, az EBKM pedig 4,80%. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62%-os kamatot fizet (EBKM: 3,60%), amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.

Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05–5,06% közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20%-os kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3,25%-os kamat érhető el (EBKM: 3,21%), míg bankfióki ügyintézés esetén 2,25%-os kamatot (EBKM: 2,23%) kínál a bank.

Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70% (EBKM 3,70%), az ennél kisebb, ám legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig 3,20% (EBKM 3,18-3,20%) kamat érhető el 1, 2, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A 100 ezer és 8 millió forint közötti összegekre ajánlott Top Betétnél a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett 1,60%, illetve 1,30% kamatbónusz érhetők el, így a végső kamat 4,80%, illetve 4,50% is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10% és 0,80% kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80% illetve 4,50%. Mindkét konstrukció esetében a bónuszkamat feltétele új forrás lekötése.

Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5,25%-os kamat érhető el (EBKM: 5,25%). A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.

A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla, amelyen forintban és amerikai dollárban egyaránt tartható pénz. A kamat nagyságát az ügyfél által választott előfizetési csomag határozza meg, a kamat jóváírására pedig naponta kerül sor. A Standard és Plus csomagot használók forint megtakarításaira évi 1,25%-os kamat vonatkozik. Premium előfizetésnél a kamat 3,25%, Metal csomag mellett 4,25%, az Ultra ügyfelek esetében pedig 4,75% évente. Az EBKM valamennyi csomagnál azonos a kamat mértékével.

Az állampapírok is versenyképes alternatívát kínálnak

A lakossági állampapírok kínálatában is akadnak olyan termékek, amelyek 5% feletti hozamot nyújtanak. Az 5 éves futamidejű, sávosan kamatozó Magyar Állampapír Plusz jelenleg 5,00–6,00%-os kamatot biztosít. A 3 éves Fix Magyar Állampapír kamata fix 5,50%. A 6 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír változó kamatozású, jelenleg 5,87%-os kamattal vásárolható meg. A 10 éves Prémium Magyar Állampapír ugyancsak változó kamatozású konstrukció, amelynek aktuális kamata 4,50%. A rövidebb futamidejű lehetőségek közül az 1 éves Kincstári Takarékjegy 4,50%-os, a 2 éves változat pedig 5,00%-os kamatot kínál.

Összességében továbbra is vannak olyan hagyományos bankbetétek és lakossági állampapírok, amelyek kamatszintje számottevően meghaladja az infláció mértékét. A bankbetéteknél ugyanakkor kiemelten fontos az egyes konstrukciók feltételeinek részletes áttekintése, mivel a legkedvezőbb, legmagasabb kamatokhoz jellemzően csak meghatározott követelmények teljesítésével lehet hozzájutni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss