Gazdaság
Diákok rohama az albérletekért: a külföldön tanulóknak fájni fog
Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta.
A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.
A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait július 21-én hirdették ki, ezután hagyományosan elindul a diákok rohama az albérletekért. Az Otthon Centrum összeállítása abban segíti az eligazodást, hogy a hazai egyetemvárosokban tanulók és az Erasmus program keretében ezrével külföldre utazó hallgatók milyen bérleti díjjal találkozhatnak idén nyáron.
2022 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján a fővárosban az egyszobás garzonlakások átlagára 125 ezer forint körül alakul, míg vidéken 75 ezer forint az átlagos bérleti díj. A kétszobás lakások bérleti díja a belvárosban átlagosan 186 ezer forint, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kell fizetni. Vidéken 98 ezer forint a középérték. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, de igazi megtakarítást csak a külső pesti kerületekben és a vidéki városokban lehetett elérni ily módon: egy háromszobás lakásért az idei év első hat havi megkötött szerződései alapján Budán átlagosan 287 ezer forintot kérnek, a pesti belső kerületekben ennél jóval olcsóbban 206 ezer forint volt. Ugyanilyen nagy lakásokért a vidéki megyei jogú városokban 168 ezer forint az átlag.
A hazai árakhoz képest nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban, ahol a numbeo.com adatai szerint a külső városrészekben is átlagosan 640 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis egyhálós apartmanért fizetni, a belvárosban viszont már 864 ezer forintnak megfelelő font a díj. Írország fővárosában, Dublinban a londonihoz közelít a lakbér, míg Amszterdamban átlagosan 600 ezer forintnak megfelelő euró az egyhálós – nem központi helyen lévő – lakás bérleti díja. A műszaki egyeteméről híres Delft belvárosában kereken ezer euró, azaz 410 ezer forintnak megfelelő összeg a bérleti díj, de a város peremén ennél akár 40 százalékkal olcsóbb albérlet is akad.
Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, itt 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 270 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért, míg a belső kerületekben átlagosan 373 ezer forintnak megfelelő összegért lehet kis bérlakást találni. München drágább, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 430 ezer forintnak megfelelő euró. A kisebb, vidéki egyetemvárosokban kedvezőbb albérletekre számíthatnak az egyetemisták, aki pedig franciául, spanyolul vagy olaszul beszél, az a brit, holland, német fővároshoz képest jóval megfizethetőbb albérleti díjakkal találkozhat. Lyon vagy Bologna nem belvárosi területein 500 euró környékére (205 ezer Ft), ugyanakkor a turisztikai szempontból is izgalmas városok, például Barcelona esetében inkább 300 ezer forint körüli összegre kell számítani.
A környező országok fővárosaiban a nem belvárosi bérleti díjak 200 ezer forinttól indulnak (Pozsony, Ljubljana), Zágrábban ezért az összegért a belső városrészekben is található albérletet, kicsit távolabb 150 ezer forintnak megfelelő kuna a díj.
Európa egyetemvárosai tehát a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár másfél-kétszer drágábbak, aki azonban a vidéki egyetemvárosokhoz szokott, még nagyobb különbségre számíthat.
Gazdaság
1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít a TARR
A digitális infrastruktúra manapság már a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A gigabitképes internet elérhetősége a vidéki térségekben ugyanúgy alakítja a közösségek jövőjét, mint a nagyvárosokban, a TARR Kft. pedig olyan térségekben is megerősíti ezt az infrastruktúrát, ahol eddig korlátozottabbak voltak a nagy sávszélességű kapcsolódás lehetőségei, becsatlakoztatva az ott élőket az ország és a világ digitális vérkeringésébe.
Gigabit minden háztartásba: így valósul meg az EU-s cél hazánkban
Hálózatfejlesztési programot indít a TARR a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 konstrukció keretében. A 12 járást érintő beruházás célja, hogy több mint 100 településen hozzáférhetővé tegye a gigabitképes internetet. A beruházás összhangban van az Európai Unió 2030-as digitális célkitűzésével, amely minden háztartás számára elérhetővé tenné az 1 Gbps sebességű internetkapcsolatot és a teljes 5G lefedettséget.
A hazai program – amelyhez a magyar állam és az Európai Unió több mint 5 milliárd forintnyi pályázati forrást biztosít a TARR Kft. számára – ennek megvalósítását szolgálja: a korábbi, 30 Mbps-os célérték helyett ma már a minimum 1000/300 Mbps névleges és 300/50 Mbps garantált sávszélesség az elvárás. A program keretében kizárólag tisztán optikai (FTTH) hálózat, illetve vezeték nélküli megoldás esetén 5G technológia minősül gigabitképesnek, a korábbi vezetékes hálózati és egyéb vezeték nélküli technológiák csak részben felelnek meg az új feltételeknek, így számos településen a teljes hálózatot optikára kell cserélni vagy ki kell építeni.
12 járás, több mint 100 település
A TARR 12 járásban nyert el fejlesztési lehetőséget, köztük a zalaegerszegi, szekszárdi és alföldi régióban, valamint Kaposváron és Kiskunfélegyházán is, a beruházás összesen több mint 100 települést érint. A fejlesztések két fő kategóriába sorolhatók, egyrészt rekonstrukciós projektek valósulnak meg, ahol a meglévő koax kábel alapú hálózatot teljes körűen optikai hálózatra cserélik, másrészt a zöldmezős beruházások tartoznak a programba, aminek köszönhetően a TARR olyan térségekben jelenik meg új szolgáltatóként, ahol korábban nem rendelkezett saját hálózattal.
„A program keretében mintegy 50 ezer háztartásban történik hálózatkorszerűsítés, további, közel 15 ezer pályázati igényhelyen pedig teljesen új infrastruktúra épül ki. A fejlesztéssel érintett területek nagy részén cégünk már jelenleg is nyújt hírközlési szolgáltatásokat, így az előfizetők optikai hálózatra váltanak”
– részletezte Tarr János ügyvezető.
1600 kilométernyi új nyomvonal
A vállalat közel 1600 kilométernyi új optikai hálózatot épít ki a projekt hároméves időtartama alatt, ami a TARR jelenlegi több ezer kilométernyi hálózati infrastruktúrájának közel egyötödét teszi ki. A kivitelezés mértékét jól érzékelteti, hogy a projekthez szükséges hálózatépítési anyagmennyiség megközelíti az 1100 raklapot, miközben a pályázatban érintett szakaszon több mint 2000 aktív hálózati eszköz és közel 650 kilométernyi régi hálózat bontása és újrahasznosítása történik meg.
Mindenkinek megadják a lehetőséget
A program egyik fontos vállalása, hogy ahol a TARR hálózatot épít, ott a belterületi lefedettséget teljes körűen biztosítja, függetlenül attól, hogy a pályázatban hány végponti címet vállalt kötelezően, mindezt további önerős forrás biztosításával.
„A fejlesztések különösen fontosak a korábban digitálisan kevésbé ellátott térségek, zártkerti és tanyavilági övezetek számára, ahol a piaci alapú fejlesztések korlátozottan valósultak meg”
– hangsúlyozta Tarr János. A gigabitképes infrastruktúra a lakossági internethasználat mellett a helyi vállalkozások működését, illetve az iskolák, rendelők és önkormányzatok stabil, nagy sebességű internetkapcsolatát és az 5G mobilhálózat optikai háttérkapcsolatait is támogatja.
Energiahatékonyabb működés, kisebb ökológiai lábnyom
A tisztán optikai hálózat működtetése kevesebb köztes aktív eszközt igényel, ami energiahatékonyabb üzemeltetést tesz lehetővé. A rekonstrukció során a régi infrastruktúra teljes körű bontása és az anyagok újrahasznosítása a pályázat kötelező környezetvédelmi vállalásainak része. A TARR célja, hogy a digitális felzárkóztatás mellett olyan fenntartható infrastruktúrát építsen ki, amely hosszú távon is képes kiszolgálni az érintett térségek egyre növekvő internetforgalmi igényeit. A fejlesztések megvalósítása 2026 elején indult el, és várhatóan 2028 végéig zárul le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SAP Engagement Cloud néven fut tovább az Emarsys marketingautomatizációs rendszer
Az SAP bejelentette, hogy az eddig SAP Emarsys néven ismert megoldás SAP Engagement Cloud néven működik tovább. Az új elnevezés azt a stratégiai irányt tükrözi, hogy az ügyfél-elköteleződés (engagement) ne csupán marketingfunkció legyen, hanem a teljes vállalati működés egyik kulcsfontosságú, integrált képessége.
Az SAP 2020-ban vásárolta fel az Emarsyst, és azóta fokozatosan egyre szorosabban integrálta az SAP ügyfélélmény- és vállalati alkalmazásportfóliójába. A mostani átnevezés a fejlődésnek a logikus következő lépése: az SAP Engagement Cloud név már azt fejezi ki, hogy a megoldás szerepe túlmutat a kampánykezelésen, és egyre inkább vállalati szinten teszi menedzselhetővé az ügyfélelköteleződésért felelős alrendszereket: csatornákat, vevőprofil- és termékadatbázisokat.
Az Emarsys egy marketingautomatizációs és perszonalizációs platform, amely abban segíti a vállalatokat, hogy különböző csatornákon – eDM-ekben, mobilon, weben, alkalmazásokban vagy hűségprogramokon keresztül – személyre szabott és releváns ügyfélkommunikációt valósítsanak meg, jelentősen növelve a fogyasztói elköteleződést és ezáltal a bevételeket.
Ez különösen fontos a mai üzleti környezetben, ahol az ügyfélélmény minőségét már nem csak az üzenetek kreativitása határozza meg, hanem az is, hogy a vállalat mennyire tud valós idejű adatokra támaszkodni, gyorsan reagálni működési változásokra, és összehangolni a marketing, az értékesítés, az ügyfélszolgálat, valamint az operatív területek működését.
Stabil alapok + AI támogatott fejlesztések
Az SAP Engagement Cloud az SAP közlése szerint továbbra is megőrzi az SAP Emarsys jól ismert képességeit, miközben új szintre emeli az ügyfélkommunikáció és az üzleti működés összekapcsolását.
Az SAP Engagement Cloud célja, hogy a személyre szabás és a kommunikáció automatizálása ne elszigetelt marketingeszközként jelenjen meg, hanem a vállalat teljes működéséhez kapcsolódó, intelligens képességként. Ebben kiemelt szerepet kap a mesterséges intelligencia is, amely támogatja az ügyfélismeretek értelmezését, a döntések előkészítését és a skálázható, felelős működést.
A bejelentéssel párhuzamosan az SAP bemutatta az SAP Engagement Cloud, enterprise edition változatot is, amely speciálisan a nagyvállalati igényekre fókuszál. Ez az új verzió fejlettebb adminisztrációs, irányítási és kontrollfunkciókat kínál azoknak a szervezeteknek, amelyek több márkát, több régiót és több csapatot működtetnek párhuzamosan.
Az enterprise edition olyan képességek területén nyújt többet, mint a jogosultságkezelés, a központi irányítás, a tartalom- és adatkontroll, valamint a megfelelőségi és márkastandardok következetes érvényesítése. Ez a megközelítés különösen értékes lehet azoknak a vállalatoknak, amelyek egyszerre szeretnének globálisan egységesen működni, ugyanakkor helyi szinten rugalmasan reagálni ügyfeleik igényeire és a piaci helyzetre.
Magyar szempontból is fontos üzenet
Az SAP Hungary számára a mostani bejelentés azért is kiemelt jelentőségű, mert jól mutatja, hogyan válhat egy magyar kötődésű technológiai megoldás egy globális vállalati stratégia központi elemévé. A többek közt Magyarországon fejlesztett és hazánkban is népszerű Emarsys öröksége és szakmai alapjai tovább élnek az SAP Engagement Cloudban – immár egy még szélesebb vállalati kontextusban.
„A hazai vállalatok számára ez azt az üzenetet is hordozza, hogy az ügyfélkapcsolatok fejlesztése ma már nem kizárólag marketingkérdés, hanem üzleti, működési és technológiai kérdés is egyszerre. Azok a szervezetek tudnak tartós versenyelőnyt építeni, amelyek az ügyféladatokat, az üzleti folyamatokat és a valós idejű döntéseket egy rendszerben képesek összekapcsolni”
– mondta el a névváltás kapcsán Hidvégi Péter, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
Az SAP Engagement Cloud, enterprise edition 2026. február 19-től érhető el, további fejlesztések pedig az SAP innovációs ütemtervének megfelelően várhatók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Okoseszközök2 hét ago
A vivo bejelentette részvételét az MWC 2026 kiállításon: bemutatja az új csúcskategóriás X300 Ultra modellt
-
Szórakozás2 hét ago
NVIDIA vagy AMD videókártya? Előnyök, hátrányok és döntési szempontok
-
Okoseszközök2 hét ago
Az intelligens élet újabb szintje: bemutatkoznak a Xiaomi AI
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL leleplezte az AMOLED kijelzőhöz fejlesztett új generációs NXTPAPER technológiáját
-
Okoseszközök2 hét ago
Új generációs technológiákat mutatott be az Anker
-
Ipar2 hét ago
Az AI kilépett a chatablakból: 2026-ban már helyettünk foglal, vásárol és dönt
-
Gazdaság2 hét ago
Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre





