Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Diákok rohama az albérletekért: a külföldön tanulóknak fájni fog

diákok

Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta.

A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.

A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait július 21-én hirdették ki, ezután hagyományosan elindul a diákok rohama az albérletekért. Az Otthon Centrum összeállítása abban segíti az eligazodást, hogy a hazai egyetemvárosokban tanulók és az Erasmus program keretében ezrével külföldre utazó hallgatók milyen bérleti díjjal találkozhatnak idén nyáron.

2022 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján a fővárosban az egyszobás garzonlakások átlagára 125 ezer forint körül alakul, míg vidéken 75 ezer forint az átlagos bérleti díj. A kétszobás lakások bérleti díja a belvárosban átlagosan 186 ezer forint, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kell fizetni. Vidéken 98 ezer forint a középérték. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, de igazi megtakarítást csak a külső pesti kerületekben és a vidéki városokban lehetett elérni ily módon: egy háromszobás lakásért az idei év első hat havi megkötött szerződései alapján Budán átlagosan 287 ezer forintot kérnek, a pesti belső kerületekben ennél jóval olcsóbban 206 ezer forint volt. Ugyanilyen nagy lakásokért a vidéki megyei jogú városokban 168 ezer forint az átlag.

A hazai árakhoz képest nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban, ahol a numbeo.com adatai szerint a külső városrészekben is átlagosan 640 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis egyhálós apartmanért fizetni, a belvárosban viszont már 864 ezer forintnak megfelelő font a díj. Írország fővárosában, Dublinban a londonihoz közelít a lakbér, míg Amszterdamban átlagosan 600 ezer forintnak megfelelő euró az egyhálós – nem központi helyen lévő – lakás bérleti díja. A műszaki egyeteméről híres Delft belvárosában kereken ezer euró, azaz 410 ezer forintnak megfelelő összeg a bérleti díj, de a város peremén ennél akár 40 százalékkal olcsóbb albérlet is akad.

Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, itt 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 270 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért, míg a belső kerületekben átlagosan 373 ezer forintnak megfelelő összegért lehet kis bérlakást találni. München drágább, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 430 ezer forintnak megfelelő euró. A kisebb, vidéki egyetemvárosokban kedvezőbb albérletekre számíthatnak az egyetemisták, aki pedig franciául, spanyolul vagy olaszul beszél, az a brit, holland, német fővároshoz képest jóval megfizethetőbb albérleti díjakkal találkozhat. Lyon vagy Bologna nem belvárosi területein 500 euró környékére (205 ezer Ft), ugyanakkor a turisztikai szempontból is izgalmas városok, például Barcelona esetében inkább 300 ezer forint körüli összegre kell számítani.

A környező országok fővárosaiban a nem belvárosi bérleti díjak 200 ezer forinttól indulnak (Pozsony, Ljubljana), Zágrábban ezért az összegért a belső városrészekben is található albérletet, kicsit távolabb 150 ezer forintnak megfelelő kuna a díj.

Európa egyetemvárosai tehát a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár másfél-kétszer drágábbak, aki azonban a vidéki egyetemvárosokhoz szokott, még nagyobb különbségre számíthat.

Gazdaság

Lassult az albérletárak drágulása, de továbbra is hatalmas a különbség a főváros és a vidék között

Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.

Országos összevetésben továbbra is a fővárosi II. kerület a legdrágább.

,,A fővárosban idén január és október között 271 ezer forint volt a téglalakások havi bérleti díja”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum (OC) felmérését. Az elemzési vezető szerint ez az összeg 5,7 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban 192 ezer forintosátlag értéket mért a cég, ami 9,5 százalékos éves emelkedést jelent.

Az idei bérbeadások alapján a főváros II. kerülete bizonyult a legdrágábbnak, itt átlagosan 358 ezer forint a havi bérleti díj, ettől nem sokkal marad el az V. és a XII. kerület, ahol egyaránt 328 forintos átlag érték a jellemző. A legtöbb kerület ennél azonban jelentősen olcsóbb: a népszerűbb városrészek között a budai XI. kerületben 281 ezer forint, a XIII. kerületben 273 ezer, a IX. kerületben 268 ezer, VIII. kerületben 241 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ennél mérsékeltebb árakkal lehet számolni a III. kerületben (237 ezer) és a XXII. kerületben (208 ezer forint).

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció és a bérlemény állapota, hanem a szobaszám is jelentősen befolyásolja. Budapesten az egyszobás lakások átlagosan 186 ezer forintért bérelhetők, míg a kétszobásokért 266 ezer, a háromszobásokért 322 ezer forintot kell a bérlőnek havonta fizetni. Ugyanakkor fontos változás, hogy amíg idén az egy-és kétszobás bérlemények ára 5, illetve 12 százalékkal emelkedett, addig a háromszobás albérletek bérleti díja nem változott.

„Az Otthon Start Program hatásai egyelőre nem látszanak az albérletpiacon, az elmúlt évhez képest nem történt érdemi elmozdulás”

– összegezte az első tíz hónap adatait a Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a nyár és még a szeptember is hagyományosan erős hónap a bérlakás piacon, és ez idén sem volt másként. Októberben ugyanakkor – a tanév indulásával és az egyetemisták keresletének visszaesésével -szokás szerint mérséklődött a bérlemények iránti kereslet. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a jövő nyári időszakot miként fogja befolyásolni az Otthon Start Program, hiszen a három százalékos, fix kamatozású hitel lehetősége a bérlakáspiacról óhatatlanul a saját tulajdonú ingatlan felé tereli azokat, akik a szülői támogatással élve be tudnak kapcsolódni a programba.

Ugyan a vidéki egyetemvárosok bérleti díjai elmaradnak a fővárosi áraktól, közöttük is jelentős különbségek figyelhetők meg. Debrecen közelíti meg leginkább a fővárosi szintet, ahol 253 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Győrben 200 ezer, Székesfehérváron 175 ezer, Szegeden 162 ezer, míg Pécsen 146 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.

A bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, bár a különbségek mérsékeltebbek, mint a fővárosban: A garzonok átlagosan 127 ezer, a kétszobások 182 ezer, míg a háromszobások 246 ezer forintért bérelhetők. Érdemi növekedést ugyanakkor csak a kétszobás lakások esetében mért az OC, ahol a bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek.

A panellakás bérleti díja továbbra is olcsóbb a tégla építésű lakásokénál: a fővárosban jellemzően 210-235 ezer forintos havi ársáv a mértékadó, a garzonok ennél olcsóbbak, míg a háromszobások ennél magasabb áron érhetők el.  Összeségében a panellakások átlagosan havi 50 ezer forinttal kedvezőbben bérelhetők, mint a téglalakások. A vidéki egyetemvárosokban a panellakások havi bérleti díja átlagosan havi 168 ezer forint körül alakul.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar Innováció a szállodaiparban: Bemutatkozik a HotelMentor.ai

A Miskolci Egyetem által szervezett Adatvezérelt és fenntartható vállalat Konferencián debütált a HotelMentor.ai, egy forradalmian új, magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia platform, amely a szállodaipar legégetőbb kihívásaira kínál átfogó megoldást.

A platform a több évtizedes szakmai tapasztalatot ötvözi a legmodernebb technológiával, új korszakot nyitva a hazai és nemzetközi vendéglátás digitalizációjában.

A magyar szállodaipar, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, komoly kihívásokkal néz szembe: a munkaerőhiány, a feladatkezelés hatékonyságának hiányosságai, a széttagolt adatkezelés és a vendégkommunikáció nehézségei mind a jövedelmezőséget és a szolgáltatás minőségét veszélyeztetik. Ezekre a problémákra válaszul született meg a HotelMentor.ai, amelynek küldetése, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia szinergiája révén növelje a hatékonyságot, a vendégelégedettséget és a profitabilitást.

A platform fejlesztői csapata olyan elismert szakemberekből áll, mint Csobota-Kis Árpád, aki több mint 40 éves oktatási és nemzetközi szállodaipari manager tapasztalattal rendelkezik, valamint Oláh Sándor és Benesóczky Ádám, akik a technológiai és programozói hátteret biztosítják. Ez a szakmai fúzió garantálja, hogy a HotelMentor.ai valóban a gyakorlati igényekre épül. A csapatot tanácsadóként támogatja a startup ökoszisztéma veteránja Turcsán Tamás Péter, aki több éve kutatja a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának lehetőségeit.

A HotelMentor.ai egyedülálló, moduláris rendszerben kínál megoldást a szállodák számára:

Egészen új koncepcióval rendelkezik Feladat-kiosztás és Projektmenedzsment területén. Automatizálja a munkafolyamatokat, és egyedi keretrendszer kialakítására alkalmas formátuma biztosítja, hogy egyetlen feladat se maradjon elfelejtve.

A HotelMentor fejlesztői külön figyelmet szenteltek az értékesítési és foglalási folyamatok támogatására: Egy intelligens chatbot segítségével előszűri az érdeklődőket, akár 90%-kal csökkentve a feleslegesen kiadott ajánlatok számát, és növelve a konverziós rátát.

Nem hiányzik a rendszerből a Recepciós Asszisztens és Ügyféltámogatási modul sem:

A mesterséges intelligencia több nyelven, a nap 24 órájában válaszol a vendégek kérdéseire, tehermentesítve a személyzetet és javítva a vendégélményt, miközben upsell lehetőségeket is azonosít. A projekt természetesen további modulokat fejleszt, amelyek külön-külön bekapcsolhatók és egy központi irányító pulton futnak össze, egy helyre irányítva az adatokat.

Külön a szállodavezetők számára készült egy Vezetői Személyi Asszisztens, amely jelenleg tesztüzemmódban van, de hamarosan minden érdeklődő számára IOS és Android mobil applikáció formában lesz elérhető: Ez támogatja a szállodavezetők mindennapi munkáját az információkezeléstől a döntéshozatalig a tervek szerint ingyenesen.

A platform kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő szállodai szoftverekkel (PMS), banki és egyéb rendszerekkel. A bevezetés egy strukturált folyamat keretében történik, amely egy teljes körű működés-elemzéssel kezdődik a maximális hatékonyság érdekében. A fejlesztők a hivatalos bejelentéskor pilot verzióban egy ismert balatoni szállodában már tesztelik a HotelMentor.ai funkcióit, amelyekkel most élőben is megismerkedhettek a konferencia látogatói.

Az új technológia bevezetését a HotelMentor.ai készítői egy ingyenes, digitális könyv kiadásával is segítik, amelyet a weboldalra feliratkozó érdeklődők a konferencia napjától tölthetnek le. A Mesterséges Intelligencia a szállodavezetésben című könyv végigvezeti az olvasókat a szállodák problémáit megoldó rendszereken és bevezetési tippeket is ad arra, hogy miként érdemes a rendszerszintű automatizálást elkezdeni.

A HotelMentor.ai miskolci bemutatkozása nem csupán egyszerű termékbevezetés, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy a magyar innováció képes világszínvonalú, iparág-specifikus megoldásokat létrehozni. A cég ambiciózus tervei között szerepel ez egyetem szakembereivel való együttműködésen túl a nemzetközi terjeszkedés is, franchise modell keretében, amellyel a magyar fejlesztésű platform globális szinten is versenyképessé válhat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss