Gazdaság

Drágult a magyar mobilnet a világ többi szereplőjéhez képest

mobilnet

Egy friss felmérés szerint 1 gigabájtnyi mobil adatforgalomért átlag 525 forintot kell fizetni itthon. Ez 233-ból úgy is csak a 100. helyre elég, hogy az árakat dollárban hasonlították össze.

Miközben a szélessávú internetelérésért világviszonylatban is keveset kell fizetnie egy magyar felhasználónak, a mobilnet területén korábban jellemzően nagyon távol voltunk a legjobb helyezésektől. Szerencsére a tavalyi adatok már azt mutatták, hogy a folyamat pozitív irányba változik. A Cable.co.uk legfrissebb elemzése szerint a 2021-es állapotokhoz képest azonban megint kicsit visszaléptünk, ami sokkal rosszabb is lehetett volna, ha nem épp a forint idei mélypontja körül számolták volna át az összegeket amerikai dollárra.

A brit ár-összehasonlító oldal rendszeresen készít világszintű felméréseket a különböző telekommunikációs szolgáltatások egyes aspektusainak aktuális állásáról. Most publikált jelentésükben a mobilinternetes elérések gigabájtokra vetített árát vizsgálták összesen 233 földrajzi térség közel 6150 szolgáltatói csomagjának elemzésével.

Veterán éllovasok

Az országokban elérhető mobilnetes csomagok idén tavasszal végzett összesítései alapján a legkedvezőbb feltételekkel szinte ugyanazokban a régiókban találkozhatunk, amelyek a korábbi években is a legolcsóbbak között voltak. Izraelnek kvázi bérelt helye van az élen. Az országban jelenleg átlagosan mindössze 4 centbe kerül egy gigabájtnyi forgalom, ami még a második helyezett Olaszországban tapasztalt árképzésnek is csupán a negyede. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára 14 centes eredményével valószínűleg nem véletlenül került San Marino, hiszen a törpeállam internetes infrastruktúráját is az olaszok adják.

A lista legalján szintén megszokott módon eldugott szigetek és szigetcsoportok tanyáznak, illetve itt találunk egy sor afrikai nemzetet is. Az idei szégyenpadot Szent Ilona szigete foglalhatta el, ahol egyetlen gigányi adatforgalomért több mint 40 dollárt kell leszurkolni. Második legrosszabb helyzetben a szintén a britekhez kötődő Falkland-szigetek van: itt potom 38,5 dollárból kijön ugyanez. A Portugáliától csak 1975-ben függetlenedett São Tomé és Príncipe szigetállamban pedig gigabájtonként alig kell 29,5 dollárt adni.

A világátlag egyébként idén 3 dollárra és 12 centre jött ki, azaz a legrágább régiókban ehhez képest 10-12-szeres összeget kérnek, míg a legolcsóbb országokban 20-30-szor, sőt Izrael esetében majdnem 80-szor kevesebből is megvan ugyanaz.

Úgy lettünk olcsóbbak, hogy nem lettünk olcsóbbak

Magyarországról összesen 22 távközlési csomagot vizsgáltak. Ezek eredője adja az átszámítva 1,27 dolláros átlagárat. Első ránézésre bő egy év alatt óriásit csökkentek a hazai mobilnetes árak, hiszen tavaly tavasszal 1,7 dollárra jött ki ugyanez, ami akkor 230-ból a 92. helyezésre volt elég. Hiába csökkent azonban dollárban nagyjából negyedével az átlagár, most már csak a 100. helyre vagyunk jók, mivel a világban közben még erőteljesebb volt a csökkenés.

Továbbá mindenképpen érdemes szót ejteni a forint idei vesszőfutásáról is, hiszen a hazai fizetőeszköz leértékelődése automatikusan csökkenti a dollárban kimutatott árakat. A mostani jelentés számait ráadásul június közepi devizaárfolyamok alapján kalkulálták, amikor több mint 405 forintot kértek egyetlen dollárért. Tavaly tavasszal ehhez képest 300 körül járt a forint, azaz forintban gyakorlatilag ugyanazon az áron kapjuk mobilunkra a netes forgalmat. Változatlan árfolyamok mellett viszont most nagyjából csak a 120. hely környékén tanyáznánk.

Lábjegyzet

Végül azt is érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált csomagok túlnyomó része nem csupán adatforgalmazást biztosít az ügyfeleknek, hanem komplex telefonos előfizetésként lebeszélhető perceket, “ingyen” SMS-küldést stb. is tartalmaznak. A régiós keresleti/kínálati sajátosságok és infrastrukturális különbségek mellett tehát ezek a tényezők is nagyban befolyásolhatják azt, miként alakul egy-egy konkrét szolgáltatás árazása.

Forrás: Bitport

Gazdaság

Így lesznek sikeresek a jövő kiskereskedői

jövő

Technológiai innováció az FMCG szektorban: fókuszban a Salesforce és a felhő megoldások.

A Deloitte egyik legfrissebb, 2022-ben kiadott kiskereskedelmi szektor kilátásairól szóló tanulmányában az iparág előtt álló lehetőségeket és kihívásokat elemzik a szerzők különböző nemzetközi tapasztalatok alapján.

A jövőre vonatkozó stratégiai tervek közös jellemzői között hangsúlyosan szerepel a digitalizációs képességek bővítése, a munkaerő felvértezése a jövő kihívásaira, automatizáció, a beszállítói csatornák modernizációja és az adatvédelmi és biztonsági képességek fejlesztése.

Az egyre élesedő versenyben az FMCG szektor szereplői is egyre inkább hagyatkoznak a legújabb digitalizációs megoldásokra. Ilyen sokoldalú képességekkel felvértezett megoldás a Salesforce Consumer Goods Cloud egy, amely jelentős segítséget nyújthat az FMCG terület cégeinek.

„Az egyik legújabb Salesforce iparági megoldás a Consumer Goods Retail Execution – ez elsődlegesen a brandek és üzleteket közötti effektív kommunikációra és együttműködésre fókuszál, támogatja a viszonteladó üzletek hatékony működését és segíti a látogatások megtervezését” 

– mondta Szegedi István (Solution Architect), a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A Salesforce, mint a világ első számú CRM és Customer 360 megoldásszállítója komoly fejlesztéseket és cégvásárlást is végrehajtott az elmúlt években azzal a céllal, hogy a standard platform képességeken túlmenően (sales, marketing, üzleti analitika) a különféle iparág-specifikus megoldásokat is beemelje a termék palettájába. A Consumer Goods Cloud magában foglal egy iparági igények mentén definiált, jelentősen kibővített adatmodellt, előre definiált, az üzleti folyamatokat támogató komponenseket, illetve a felhasználói felület testreszabását segítő elemeket. A megoldás, amely okostelefon támogatással is rendelkezik (dedikált Consumer Goods Cloud alkalmazás tölthető le Apple és Android készülékekre) a következő területeket támogatja mindenfajta különösebb extra testreszabott fejlesztési igény nélkül:

Részletes információ az üzletekről és a termékekről, valamint a promóciókról. A Consumer Goods Cloud tartalmazza az üzletek számlázási és szállítási címet, a nyitvatartási időt, a preferált látogatási időt, a termékeket és a promóciókat.

A kereskedelmi területek és a kereskedők összerendelését Salesforce Maps funkcionalitás segítségével. A kereskedelmi területek és az üzletek térképen történő megjelenítésével a megoldás lehetőséget ad az optimális kereskedelmi területek definiálásra és a kereskedők hatékony elosztására.

Az üzletek látogatásának megtervezését támogató, szintén Salesforce Maps alapú megoldás. A szoftver a legkedvezőbb útvonalat tervezi meg a kereskedelmi területek, prioritások és a látogatások számának függvényeben.

Az üzletek látogatásával kapcsolatos feladatok támogatása. A kereskedő csapat üzletlátogató tagjai könnyen tudják ellenőrizni a promóciókat, a készleteket és a termék elhelyezést, valamint rendeléseket is fel tudnak adni, akár egy böngészőből laptop segítségével, akár a dedikált mobil alkalmazás segítségével a telefonjukról. Ezenkívül kérdőívek kitöltésére is van lehetőség ugyanilyen módon.

Statisztikák és KPI-ok az üzletekről. A szoftver támogat különféle mérőszámokat, amelyek segítségével a kereskedelmi vezetők KPI-okat definiálhatnak, és az üzleteket összehasonlíthatják annak alapján, hogy a termékelhelyezési vagy promóciós elvárásokat mennyire teljesítették. Ezenfelül a CRM Analytics megoldás segítségével Dashboard-ok készíthetőek a csapatok vagy termékek teljesítményének jobb megértése érdekében.

A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a megoldás integrálható a Salesforce Customer Data Platformmal is. Ezen integráció segítségével lehetőség nyílik testreszabott marketing kampányok, illetve lojalitás programok támogatására is.

A jövő az intelligens kereskedelmi megoldásoké. Minél hatékonyabban tudjuk támogatni az üzletek és a brandek tevékenységét, annál eredményesebbé válhatnak a cégek és tudnak korszerűen felkészülni a piac és a kor kihívásaira.

– mondta Szegedi István.

Tovább

Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Tovább

Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

kereskedelem

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat,  amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és  lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója. 

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss