Gazdaság

Diákok rohama az albérletekért: a külföldön tanulóknak fájni fog

diákok

Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta.

A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.

A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait július 21-én hirdették ki, ezután hagyományosan elindul a diákok rohama az albérletekért. Az Otthon Centrum összeállítása abban segíti az eligazodást, hogy a hazai egyetemvárosokban tanulók és az Erasmus program keretében ezrével külföldre utazó hallgatók milyen bérleti díjjal találkozhatnak idén nyáron.

2022 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján a fővárosban az egyszobás garzonlakások átlagára 125 ezer forint körül alakul, míg vidéken 75 ezer forint az átlagos bérleti díj. A kétszobás lakások bérleti díja a belvárosban átlagosan 186 ezer forint, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kell fizetni. Vidéken 98 ezer forint a középérték. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, de igazi megtakarítást csak a külső pesti kerületekben és a vidéki városokban lehetett elérni ily módon: egy háromszobás lakásért az idei év első hat havi megkötött szerződései alapján Budán átlagosan 287 ezer forintot kérnek, a pesti belső kerületekben ennél jóval olcsóbban 206 ezer forint volt. Ugyanilyen nagy lakásokért a vidéki megyei jogú városokban 168 ezer forint az átlag.

A hazai árakhoz képest nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban, ahol a numbeo.com adatai szerint a külső városrészekben is átlagosan 640 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis egyhálós apartmanért fizetni, a belvárosban viszont már 864 ezer forintnak megfelelő font a díj. Írország fővárosában, Dublinban a londonihoz közelít a lakbér, míg Amszterdamban átlagosan 600 ezer forintnak megfelelő euró az egyhálós – nem központi helyen lévő – lakás bérleti díja. A műszaki egyeteméről híres Delft belvárosában kereken ezer euró, azaz 410 ezer forintnak megfelelő összeg a bérleti díj, de a város peremén ennél akár 40 százalékkal olcsóbb albérlet is akad.

Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, itt 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 270 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért, míg a belső kerületekben átlagosan 373 ezer forintnak megfelelő összegért lehet kis bérlakást találni. München drágább, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 430 ezer forintnak megfelelő euró. A kisebb, vidéki egyetemvárosokban kedvezőbb albérletekre számíthatnak az egyetemisták, aki pedig franciául, spanyolul vagy olaszul beszél, az a brit, holland, német fővároshoz képest jóval megfizethetőbb albérleti díjakkal találkozhat. Lyon vagy Bologna nem belvárosi területein 500 euró környékére (205 ezer Ft), ugyanakkor a turisztikai szempontból is izgalmas városok, például Barcelona esetében inkább 300 ezer forint körüli összegre kell számítani.

A környező országok fővárosaiban a nem belvárosi bérleti díjak 200 ezer forinttól indulnak (Pozsony, Ljubljana), Zágrábban ezért az összegért a belső városrészekben is található albérletet, kicsit távolabb 150 ezer forintnak megfelelő kuna a díj.

Európa egyetemvárosai tehát a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár másfél-kétszer drágábbak, aki azonban a vidéki egyetemvárosokhoz szokott, még nagyobb különbségre számíthat.

Gazdaság

Így lesznek sikeresek a jövő kiskereskedői

jövő

Technológiai innováció az FMCG szektorban: fókuszban a Salesforce és a felhő megoldások.

A Deloitte egyik legfrissebb, 2022-ben kiadott kiskereskedelmi szektor kilátásairól szóló tanulmányában az iparág előtt álló lehetőségeket és kihívásokat elemzik a szerzők különböző nemzetközi tapasztalatok alapján.

A jövőre vonatkozó stratégiai tervek közös jellemzői között hangsúlyosan szerepel a digitalizációs képességek bővítése, a munkaerő felvértezése a jövő kihívásaira, automatizáció, a beszállítói csatornák modernizációja és az adatvédelmi és biztonsági képességek fejlesztése.

Az egyre élesedő versenyben az FMCG szektor szereplői is egyre inkább hagyatkoznak a legújabb digitalizációs megoldásokra. Ilyen sokoldalú képességekkel felvértezett megoldás a Salesforce Consumer Goods Cloud egy, amely jelentős segítséget nyújthat az FMCG terület cégeinek.

„Az egyik legújabb Salesforce iparági megoldás a Consumer Goods Retail Execution – ez elsődlegesen a brandek és üzleteket közötti effektív kommunikációra és együttműködésre fókuszál, támogatja a viszonteladó üzletek hatékony működését és segíti a látogatások megtervezését” 

– mondta Szegedi István (Solution Architect), a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.

A Salesforce, mint a világ első számú CRM és Customer 360 megoldásszállítója komoly fejlesztéseket és cégvásárlást is végrehajtott az elmúlt években azzal a céllal, hogy a standard platform képességeken túlmenően (sales, marketing, üzleti analitika) a különféle iparág-specifikus megoldásokat is beemelje a termék palettájába. A Consumer Goods Cloud magában foglal egy iparági igények mentén definiált, jelentősen kibővített adatmodellt, előre definiált, az üzleti folyamatokat támogató komponenseket, illetve a felhasználói felület testreszabását segítő elemeket. A megoldás, amely okostelefon támogatással is rendelkezik (dedikált Consumer Goods Cloud alkalmazás tölthető le Apple és Android készülékekre) a következő területeket támogatja mindenfajta különösebb extra testreszabott fejlesztési igény nélkül:

Részletes információ az üzletekről és a termékekről, valamint a promóciókról. A Consumer Goods Cloud tartalmazza az üzletek számlázási és szállítási címet, a nyitvatartási időt, a preferált látogatási időt, a termékeket és a promóciókat.

A kereskedelmi területek és a kereskedők összerendelését Salesforce Maps funkcionalitás segítségével. A kereskedelmi területek és az üzletek térképen történő megjelenítésével a megoldás lehetőséget ad az optimális kereskedelmi területek definiálásra és a kereskedők hatékony elosztására.

Az üzletek látogatásának megtervezését támogató, szintén Salesforce Maps alapú megoldás. A szoftver a legkedvezőbb útvonalat tervezi meg a kereskedelmi területek, prioritások és a látogatások számának függvényeben.

Az üzletek látogatásával kapcsolatos feladatok támogatása. A kereskedő csapat üzletlátogató tagjai könnyen tudják ellenőrizni a promóciókat, a készleteket és a termék elhelyezést, valamint rendeléseket is fel tudnak adni, akár egy böngészőből laptop segítségével, akár a dedikált mobil alkalmazás segítségével a telefonjukról. Ezenkívül kérdőívek kitöltésére is van lehetőség ugyanilyen módon.

Statisztikák és KPI-ok az üzletekről. A szoftver támogat különféle mérőszámokat, amelyek segítségével a kereskedelmi vezetők KPI-okat definiálhatnak, és az üzleteket összehasonlíthatják annak alapján, hogy a termékelhelyezési vagy promóciós elvárásokat mennyire teljesítették. Ezenfelül a CRM Analytics megoldás segítségével Dashboard-ok készíthetőek a csapatok vagy termékek teljesítményének jobb megértése érdekében.

A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően a megoldás integrálható a Salesforce Customer Data Platformmal is. Ezen integráció segítségével lehetőség nyílik testreszabott marketing kampányok, illetve lojalitás programok támogatására is.

A jövő az intelligens kereskedelmi megoldásoké. Minél hatékonyabban tudjuk támogatni az üzletek és a brandek tevékenységét, annál eredményesebbé válhatnak a cégek és tudnak korszerűen felkészülni a piac és a kor kihívásaira.

– mondta Szegedi István.

Tovább

Gazdaság

Kilencmilliárd euróval nőhet a magyar GDP 2025-ig a digitalizáció felgyorsításával

gdp

Okos farmok és 5G vezérelt daruk jelölik ki a jövőt – Budapesten mutatkoztak be a legújabb nemzetközi technológiai innovációk a Huawei Innovation Day-en.

2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban – hangzott el a Huawei Innovation Day 2022 nemzetközi konferencián, ahol a kormányzati, iparági és akadémiai szféra több mint 250 képviselője gyűlt össze megvitatni a digitális és zöld Európa útját. Olyan, az 5G hálózatra, a mesterséges intelligenciára és robotikára épülő nemzetközi innovációk mutatkoztak be Budapesten, amelyek teljes iparágak átalakulására vannak hatással. A technológia nemcsak az ipar, hanem az energiaátmenet hajtómotorjává is vált, digitális technológiák nélkül ugyanis nem érhető el a zéró kibocsátás célkitűzése.

Európa legújabb technológiai innovációi mutatkoztak be a Huawei Innovation Day 2022 csúcstalálkozón, amelynek idén Budapest adott otthont. A kormányzati szereplők, vállalatvezetők és az akadémiai szféra nemzetközi eseményén arra keresték a választ, hogy az innovatív technológiák hogyan támogathatják a digitális transzformációt, a zöld energiára való áttérést és a biodiverzitás megőrzését, valamint a tehetséggondozást. Miként segítheti a technológia egy digitális és zöld Európa létrejöttét?

Míg az innováció folyamata tele van bizonytalansággal, a jövő felé vezető utunkon egy dolog biztos: az innováció kulcsfontosságú lesz a fenntartható jövő megvalósításában. Várjuk, hogy partnereinkkel együtt dolgozhassunk egy intelligensebb, zöldebb és fenntartható Európa megteremtésén

– mondta Jeff Wang, a Huawei Technologies kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős elnöke.

„Magyarország az elmúlt években rendkívül komoly sikereket ért el a nagy kínai vállalatok beruházásaiért való versenyben. A Huawei K+F központja Budapesten, valamint az európai szinten legnagyobb logisztikai központja a főváros mellett, számottevő előnyöket jelentenek hazánk számára. Magyarország és a Huawei tíz éve aláírt stratégiai együttműködéséből mindkét fél nagyon sokat profitált, és a magyar kormány készen áll ennek a megállapodásnak a folytatására”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Európa ugyanakkor le van maradva a digitális transzformációban. Shaller-Baross Ernő, az Európai Parlament képviselője hangsúlyozta, hogy az uniós vállalatok jelentős része nem hajt végre semmilyen digitális technológiai stratégiát, és nem is tervez beruházni a digitális átalakulásba. 2020-ra az európai vállalatok 37 százaléka még mindig nem alkalmazott fejlett digitális technológiát, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány 27 százalék. 

„2025-ig akár kilencmilliárd euróval is nőhet a magyar GDP, ha sikerül felgyorsítani a digitalizációt, valamint az intelligens megoldások bevezetését a településeken és a vállalkozásokban.”

– mondta az EP képviselő.

5G, avagy a jövő infrastruktúrája

A Huawei úgy látja, hogy 2035-re az 5G által hajtott digitális gazdaság a világ GDP-jének 4,6 százalékáért lesz felelős. Teljes iparágak alakulnak át a technológiára épülve, köztük olyan ágazatok, mint a logisztika, a bányászat vagy a mezőgazdaság. Az eseményen mutatták be, hogy már az 5G technológia segítségével, távolról irányítják a darukat a világ legnagyobb intermodális vasúti terminálján, a fényeslitkei East-West Gate (EWG) terminálon. Az EWG az első olyan vasúti logisztikai létesítmény, amely privát 5G hálózatra építi működését, jelentősen növelve működési hatékonyságát és a munkatársai biztonságát.

Ausztriában a Dronetech és a Huawei intelligens mezőgazdasági megoldást fejlesztett ki, amely 5G technológiát alkalmaz a víz- és növényirtó-felhasználás csökkentése, valamint a termelékenység növelése érdekében. Görögországban a Huawei és a Nova-Wind a görög PROBOTEK startuppal együttműködve innovatív megoldást fejlesztett ki az 5G, a mesterséges intelligencia és a dróntechnológia felhasználásával az erdőtüzek korai észlelésére és az azonnali beavatkozásra.

Technológia nélkül nincs klímasemlegesség

Az energiaszektorban szinte konszenzusnak tekinthető, hogy digitális technológiák alkalmazása nélkül nem lehet elérni 2050-re a zéró kibocsátást. A digitalizáció mára a zöld átmenet hajtómotorjává vált, előretört az áramszektorban, az épületenergetika területén, teljes iparágak alakulnak át és csökkentik jelentősen karbonlábnyomukat a legmodernebb digitális megoldásokkal. A Huawei szerint 2025-ben az IKT-kapcsolatonkénti átlagos szén-dioxid-kibocsátás 15 kilogrammra csökken, ami óriási, 80 százalékos csökkenés a 2015-ös szinthez képest.

„Jó ütemben haladunk az üvegházhatású gázok csökkentése felé, eddig 34 százalékkal csökkentettük a kibocsátásukat, de még sok van előttünk. Az energiaellátásban rendkívül nagy szükség lesz a digitalizációra, előtérbe kell kerülniük az innovatív megoldásoknak, mindezeket el is helyeztük Magyarország beruházási térképén”

– mondta Alföldy-Boruss Márk, a Technológiai és Ipari Minisztérium energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Az IKT-alapú energiamegtakarítás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése messze meghaladja az iparág sajátját, ami nagymértékben hozzájárul az energiamegtakarításhoz és a kibocsátás csökkentéséhez világszerte”

– mondta Radoslaw Kedzia, a Huawei közép-európai és északi régiójának elnökhelyettese. A Huawei a partnereivel együtt több mint 482 milliárd kilowattóra zöld energiát termelt eddig világszerte, melyben nagy szerepe van a vállalat technológiai fejlesztéseinek. A minél nagyobb energiahozam elérésében és a hibák azonnali diagnosztizálásában mesterséges intelligenciával ellátott okos inverterek segítik a napelemes erőműveket. A konferencián a Huawei bemutatta a világ legnagyobb, Törökországban telepített, 140 megawattos tetőre szerelt napelemes megoldását is, amely évente 250 millió kilowattóra zöld energiát állít elő, és 116 525 tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

A rendezvényen jelentették be, hogy a Technológiai és Ipari Minisztérium, a Magyar Akkumulátor Szövetség, a Planergy Solutions és a Huawei Technologies Hungary közösen a magyar energiaszektor jövőjéről szóló fehér könyvet dolgoznak ki, melynek célja, hogy válaszokat adjon a zöld energiára való átállás kihívásaira, például az energiatárolási stratégiára a magyarországi kis-és középvállalkozásoknak.

A technológia a környezetvédelem területén is megjelent

Hiszünk abban, hogy a technológia nem állhat szemben a természettel. Ehelyett segítenie kell a természet virágzását, és csökkentenie kell az emberi tevékenységek bolygóra gyakorolt hatását”

– hangsúlyozta Radoslaw Kedzia. A vállalat partnereivel együtt dolgozik a biodiverzitás megőrzésén Európa különböző területein és nemzeti parkjaiban, ahol nyomon követik a fajok viselkedését, és például az orvvadászatra utaló zajok észlelésével óvják meg őket a kihalástól.

A TECH4ALL kezdeményezés részeként a Huawei bejelentette legújabb együttműködését a Bialowieza Nemzeti Parkkal és Rainforest Conncetion szervezettel, melynek célja egy akusztikus megfigyelőrendszer telepítése az erdőkbe az éghajlatváltozás lokális biodiverzitásra gyakorolt hatásainak tanulmányozására.

„A Huawei elkötelezett a tehetségek fejlesztése mellett, ezért egy új megállapodást írtunk alá a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. A Seeds for the Future ösztöndíj célja az IKT-tanulmányok népszerűsítése a hallgatók körében”

– tette hozzá Radoslaw Kedzia. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem SEED-ösztöndíjasai bemutatták az elkészült projektjeiket is, többek között egy okospólót, amely egy elektrotechnikai laboratórium virtuális terében segít méréseket végezni.

Tovább

Gazdaság

A Digitális Kereskedelmi Szövetség új szintre emeli a magyar e-kereskedelmet

kereskedelem

Bemutatta a hazai e-kereskedelem nemzetközi terjeszkedésének fellendítését célzó stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség.

A magyar e-kereskedelmi színtér kulcsfigurái elhatározták, hogy új szintre emelik a magyar e-kereskedelmet: bemutatta stratégiáját a Digitális Kereskedelmi Szövetség. A szövetség a júniusban nyilvánosságra hozott, átfogó Online Export Kutatásra alapozva határozta meg azokat a legfontosabb célokat,  amelyek a sokszínű és különböző érettségi szintű magyar e-kereskedők növekedését és külpiacra lépését segítik elő.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért éves MENTA konferenciáján mutatta be a DKSZ a magyar digitális kereskedelem fejlesztését célzó stratégiáját. A szövetség tagjai fontosnak tartják, hogy a magyar e-kereskedők merjenek külföldön is terjeszkedni, hogy meglássák a potenciált a külföldi piacokban úgy, hogy eközben Magyarországon tudják tartani a nemzetközileg értékes munkaerőt. Fontos cél, hogy a sikeres e-kereskedők új generációja számára a nemzetközi piacra lépés már alapvető fókusz legyen.

Az e-kereskedelem jelenleg régiós összehasonlításban jóval fejletlenebb ágazat a magyar gazdaságban, mint a régió más országaiban. Az ágazat magas növekedési potenciállal rendelkezik, ennek optimális kiaknázásához azonban az ökoszisztémában tapasztalható hiányosságokat és kihívásokat kezelni kell. A gátak sok esetben olyan bizonytalanságokon és téves feltevéseken alapulnak, melyek negatív eredménye, hogy a hazai online kereskedők exportálási kedve alacsony.

A legjelentősebb kihívásnak számító digitálisan képzett munkaerő hiánya mellett problémát okoz a hosszú távú stratégia és a külföldi működés elindításához szükséges tudás és kapcsolati tőke hiánya, valamint a lokalizációs és logisztikai nehézségek, amelyek megoldását egyaránt célozza a DKSZ. Mindezt úgy, hogy további kihívást jelent a gyártási, termelési tevékenységek exportjára épülő magyar gazdasági struktúra, a hazai vállalati kultúrára jellemző kockázatkerülés, akárcsak a termék portfóliójukat nem versenyképesnek ítélők kiemelkedően magas 47,7%-os aránya.

“Látható, hogy az e-kereskedelem továbbra is meghatározó ágazata lesz a globális gazdaságnak. Annak érdekében, hogy ez Magyarországon is így legyen, hazánkban is jelentősen át kell alakítani az e-kereskedelmi ágazatot. Meg kell erősíteni a magyar e-kereskedők exportálási képességét, fel kell nőnie egy új generációnak, akik nemzetközi sikereket elérve a regionális e-kereskedelmi ökoszisztéma meghatározói szereplőivé válhatnak. Az elkövetkező időszakban a magyar e-kereskedelmet a globális átlagnál magasabb fejlődési pályára kell állítani. A DKSZ azért fog dolgozni, hogy a hazai kereskedők ne féljenek a külföldi piacra lépéstől, higgyenek az általuk forgalmazott termékek versenyképességében és ne állhasson a növekedésük útjába a megfelelő szaktudással rendelkező versenyképes munkaerő hiánya.”

– fogalmazott Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A Digitális Kereskedelmi Szövetség tagjai közösen dolgozták ki és határozták meg azokat a fejlesztési lehetőségeket, lehetséges ösztönzőket és eszközöket, amelyek aktívan hozzájárulnak a hazai e-kereskedelem megerősítéséhez és sikeréhez, hogy 2025-ig olyan nemzetközi sikereket elérő magyar e-kereskedő cégek nőjenek fel, akik a régió meghatározó szereplőivé tudnak válni.

A DKSZ kiemelt feladata az e-kereskedőket megfelelően támogató ökoszisztéma építése, mely segíti a magyar cégeket a nemzetközi sikerek elérésében.

Az ökoszisztéma építés az oktatás területén is kiemelt cél. A szövetség az elsődleges megoldást az oktatásban látja, amely egyrészt a magas növekedési potenciállal rendelkező magyar e-kereskedők mentorálását jelenti, másrészt a hazai oktatási ökoszisztémából jelenleg hiányzó oktatási programok fejlesztését és a létező e-kereskedelmi oktatások megerősítését. A DKSZ célja a képzőhelyekkel való együttműködés, akikkel együtt lehet csak megoldást kínálni az ágazat növekedését gátló – elsősorban nyelvismeret és szaktudás hiányából fakadó – kritikussá váló munkaerőhiányra.

Az oktatás mellett elengedhetetlen az ismeretterjesztés és az ágazat edukálása, orientálása egy olyan keretrendszer felépítésével, amely segíti az export folyamatok tervezését és megmutatja, hogy a külpiaci terjeszkedés milyen sokrétű folyamat.

A DKSZ a tévhitek eloszlatását megfelelő kommunikációval és tájékoztatással tervezi, hogy bizonytalanságok és kockázatkerülés helyett, merjenek a cégek hosszú távú stratégiát építeni; a fentiekből fakadó adminisztrációs – jogi, logisztikai és  lokalizációs – kihívásokon tudatos tervezéssel és építkezéssel változtatni.

Az oktatási programokból kinövő sikertörténetekkel a DKSZ tevékeny részt akar vállalni abban az evangelizációs munkában, amely az export általános népszerűsítését jelenit. Fontos jó példák révén bemutatni, hogy miért érdemes exportálni és felhívni a magyar hátterű kereskedők figyelmét arra, hogy egy jó stratégiával fel tudnak készülni a külföldi terjeszkedésre.

“A most bemutatott stratégia olyan célokat fogalmaz meg, melyek a magyar e-kereskedők mostani kihívásaira válaszolnak. A DKSZ számos tevékenységgel tervez hozzájárulni a terület fejlődéséhez, melyek a figyelemfelkeltés és a külpiacra lépés ösztönzése mellett azoknak a kereskedőket feleslegesen bénító problémáknak a kezelését is jelenti, amelyek alapja sok esetben csupán téves feltételezés vagy félelem.”

– mondta Madar Norbert a GKID partnere és vezető tanácsadója. 

“Fontos mérföldkő számunkra az IVSZ Menta konferenciáján bemutatott stratégiánk, amelyben sikerült a legfontosabb ágazati szintű célokat megfogalmaznunk. A DKSZ a következő időszakban az ökoszisztémaépítésre, az export evangelizációra és az e-kereskedelmi oktatási környezet fejlesztésére helyezi a legnagyobb hangsúlyt. Dolgozunk azon a saját mentorprogramon, amellyel a magas fejlődési potenciállal rendelkező cégeket szeretnénk segíteni, de ugyanúgy koncentrálunk arra is, hogy a DKSZ-ben meglévő szakértelemmel és tudásokkal megerősítsük a létező oktatási programokat, amelyek az e-kereskedő cégek számára építik a munkaerőt. Céljaink eléréséhez elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és magunk mellé állítsuk a legfontosabb stratégiai partnereket, hogy törekvéseinket a hazai ökoszisztéma szereplőivel összehangoltan, együttműködésben valósítsuk meg. Csak így érhető el, hogy a magyar e-kereskedőket minél több ponton támogató környezet jöjjön létre és egyre több cég induljon a nemzetközi piacok felé.”

mondta Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss