Gazdaság
Diákok rohama az albérletekért: a külföldön tanulóknak fájni fog
Európa egyetemvárosaiban a budapestinél jóval drágábbak a bérlemények, a csúcstartó London belvárosa, ahol egy kis apartmanért 864 ezer forintnak megfelelő fontot is elkérnek havonta.
A diákok által kedvelt garzonlakások átlagos bérleti díja Budapesten 125 ezer, vidéken 75 ezer forint.
A felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait július 21-én hirdették ki, ezután hagyományosan elindul a diákok rohama az albérletekért. Az Otthon Centrum összeállítása abban segíti az eligazodást, hogy a hazai egyetemvárosokban tanulók és az Erasmus program keretében ezrével külföldre utazó hallgatók milyen bérleti díjjal találkozhatnak idén nyáron.
2022 első hat hónapja során kötött bérleti szerződések alapján a fővárosban az egyszobás garzonlakások átlagára 125 ezer forint körül alakul, míg vidéken 75 ezer forint az átlagos bérleti díj. A kétszobás lakások bérleti díja a belvárosban átlagosan 186 ezer forint, a legolcsóbb kétszobás lakásokért a külső pesti kerületekben 143 ezer forintot kell fizetni. Vidéken 98 ezer forint a középérték. Az ennél nagyobb lakásokat jellemzően több egyetemista közösen bérli, de igazi megtakarítást csak a külső pesti kerületekben és a vidéki városokban lehetett elérni ily módon: egy háromszobás lakásért az idei év első hat havi megkötött szerződései alapján Budán átlagosan 287 ezer forintot kérnek, a pesti belső kerületekben ennél jóval olcsóbban 206 ezer forint volt. Ugyanilyen nagy lakásokért a vidéki megyei jogú városokban 168 ezer forint az átlag.
A hazai árakhoz képest nagyságrendekkel magasabb a bérleti díj Londonban, ahol a numbeo.com adatai szerint a külső városrészekben is átlagosan 640 ezer forintnak megfelelő brit fontot kell egy kis egyhálós apartmanért fizetni, a belvárosban viszont már 864 ezer forintnak megfelelő font a díj. Írország fővárosában, Dublinban a londonihoz közelít a lakbér, míg Amszterdamban átlagosan 600 ezer forintnak megfelelő euró az egyhálós – nem központi helyen lévő – lakás bérleti díja. A műszaki egyeteméről híres Delft belvárosában kereken ezer euró, azaz 410 ezer forintnak megfelelő összeg a bérleti díj, de a város peremén ennél akár 40 százalékkal olcsóbb albérlet is akad.
Bécs szintén népszerű az egyetemi hallgatók körében, itt 200 ezer forinttól indulnak a külső kerületekben a kis lakások, az átlag 270 ezer forintnak megfelelő euró két szobáért, míg a belső kerületekben átlagosan 373 ezer forintnak megfelelő összegért lehet kis bérlakást találni. München drágább, az átlag a városközponttól távolabbi fekvésű lakások esetében 430 ezer forintnak megfelelő euró. A kisebb, vidéki egyetemvárosokban kedvezőbb albérletekre számíthatnak az egyetemisták, aki pedig franciául, spanyolul vagy olaszul beszél, az a brit, holland, német fővároshoz képest jóval megfizethetőbb albérleti díjakkal találkozhat. Lyon vagy Bologna nem belvárosi területein 500 euró környékére (205 ezer Ft), ugyanakkor a turisztikai szempontból is izgalmas városok, például Barcelona esetében inkább 300 ezer forint körüli összegre kell számítani.
A környező országok fővárosaiban a nem belvárosi bérleti díjak 200 ezer forinttól indulnak (Pozsony, Ljubljana), Zágrábban ezért az összegért a belső városrészekben is található albérletet, kicsit távolabb 150 ezer forintnak megfelelő kuna a díj.
Európa egyetemvárosai tehát a magyar főváros albérleti díjaihoz képest akár másfél-kétszer drágábbak, aki azonban a vidéki egyetemvárosokhoz szokott, még nagyobb különbségre számíthat.
Gazdaság
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
Mekkora az átlagos használtautó-ár ma Magyarországon? Milyen gyorsan terjednek a zöld meghajtású járművek? Milyen futásteljesítményre számíthatunk, ha benzines vagy dízel járművet választunk? Ezekre a kérdésekre mostantól minden hónapban pontos válaszokat ad a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványa. A most induló együttműködés célja, hogy a vásárlók, szakértők és döntéshozók végre valós, nagymintás adatokon alapuló képet kapjanak a hazai használtautó-piacról.
A partnerség különlegessége, hogy a Használtautó.hu immár több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője, adatbázisa pedig egyedülálló méretű és részletességű. A portál minden hónapban több mint félmillió látogatót vonz, és volt olyan időszak, amikor a legtöbb oldalletöltéssel rendelkező hazai weboldallá lépett elő. A KSH-val közösen készített, rendszeresen frissülő adatközlés így nemcsak a hazai autópiac átláthatóságát növeli, hanem hosszú távon segíthet a tudatosabb vásárlói és szakpolitikai döntések meghozatalában is.
„A Használtautó.hu több mint két évtizede Magyarország legmeghatározóbb használtautó-piaci szereplője – és éppen ezért társadalmi felelősséget is vállalunk. Mivel hazánkban a használt autók áralakulásáról sem az állami nyilvántartásokban, sem más adatforrásokban nem állnak rendelkezésre jó minőségű, nagymintás adatok, úgy döntöttünk, a Használtautó.hu teljes áradatbázisát rendelkezésre bocsátjuk a KSH számára. A most induló együttműködés eredménye nemcsak egy újabb kísérleti adatkiadvány, hanem valódi 21. századi innovációs hungarikum. A célunk, hogy a lakosság, az elemzők és a gazdasági döntéshozók is pontosabb képet kapjanak a használtautó-piac folyamatairól.” – emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025. májusi első adatcsomag máris rávilágít néhány érdekes trendre. A hirdetések közel 40%-a 2,5 millió forint alatti árkategóriába esik, és több mint egynegyede (26,4%) a 2,5–5 millió forintos sávba tartozik. Vagyis a kínálat zöme még mindig az alacsonyabb árfekvésű autókból áll. Ugyanakkor a 10 millió forint fölötti kategória is egyre hangsúlyosabbá válik: ezek a prémium vagy újabb modellek már 13,4%-os arányban szerepelnek a kínálatban, ami egy hónap alatt is több mint fél százalékpontos növekedést jelent.
Ezzel párhuzamosan az átlagos kínálati ár is emelkedett: egy hónap alatt 70 ezer forinttal lett magasabb, jelenleg 5 490 000 forinton áll. Fontos látni, hogy az árak lassú, de folyamatos emelkedése hosszabb távon komoly hatással lehet a vásárlási döntésekre – különösen azok számára, akik 3–5 millió forintos keretből keresnek megfelelő autót.
Az adatok azonban nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is sokat elmondanak. Meghajtás szerint a hirdetések fele továbbra is benzines autókat érint – ezekből májusban több mint 54 ezer került fel az oldalra. A dízelek aránya 42% körüli, viszont ami igazán figyelemre méltó: az elektromos és hibrid meghajtású autók száma hónapról hónapra látványosan nő. Májusban az elektromos autók kínálata 5,9%-kal, a hibrideké pedig 6,5%-kal emelkedett áprilishoz képest. Ez azt jelzi, hogy bár még mindig kisebbségben vannak a zöld járművek, a környezettudatos technológiák iránti kereslet egyre inkább megjelenik a használtpiacon is.
Mit várhatunk, ha egy használt autó kilométeróra-állása alapján szeretnénk dönteni? A most publikált adatok alapján a dízelautók átlagos futásteljesítménye 221 ezer kilométer, míg a benzines modelleké „csak” 157 ezer. Ez közel 41%-os különbség, ami rávilágít arra is, hogy a dízelek jellemzően hosszabb távokra használt járművek, és vásárlás előtt érdemes alaposan mérlegelni, hogy számunkra milyen használati cél a releváns. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy ezek a dízelek átlagosan két évvel fiatalabbak is – vagyis kevesebb év alatt tettek meg több kilométert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
A Huawei felkerült a TIME100 2025-ös legbefolyásosabb cégeket felsoroló listájára, mivel az amerikai szankciók ellenére jelentős előrelépéseket tett az AI, az 5G, a 6G, a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén, valamint 2024-ben kiemelkedő, 118,2 milliárd dolláros bevételt ért el.
A Huawei új lendülettel válaszol az amerikai exportkorlátozások okozta kihívásokra. Ugyan Washington megtiltotta Kínának a hozzáférést az Nvidia legfejlettebb mesterséges intelligencia termékeihez, a Huawei Ascend 910C AI chipje az Nvidia H100 chipek teljesítményének akár 60%-át is elérheti bizonyos feladatokban. A vállalat az 5G-technológia területén meghatározó szerepet tölt be, és aktívan részt vesz a 6G-fejlesztés nemzetközi irányainak alakításában is. Emellett a felhőtechnológia és az elektromos járművek fejlesztése terén is folyamatos innovációval és előrelépésekkel erősíti pozícióját. A Huawei 2024-es bevétele 118,2 milliárd dollár volt, ami 22,4%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Továbbá nemrég piacra dobtak egy 18-hüvelykes, hajtogatható kijelzővel rendelkező laptopot is, amely a saját fejlesztésű Harmony operációs rendszert futtatja.
„A Huawei elkötelezett amellett, hogy erős számítástechnikai kapacitást építsen ki Kínában, és alternatív megoldást kínáljon a világnak”
– mondta korábban Meng Wanzhou, a cég pénzügyi igazgatója és a vállalat alapítója, Ren Zhengfei lánya.
A TIME100 legbefolyásosabb cégeket felsoroló 2025-ös listája a világ olyan vállalatait emeli ki, amelyek jelentős hatást gyakorolnak különböző ágazatokban, például a technológia, az egészségügy és a fenntarthatóság terén. A TIME szerkesztői és szakértői gondosan válogatják ki a cégeket újító szellemük, globális hatásuk és vezető szerepük alapján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egymillióval nőhet a lakossági klímák száma Magyarországon – így válasszunk okosan
A háztartási klímaberendezések száma két évtized alatt megtízszereződött Magyarországon, jelenleg másfélmillió ilyen készülék van használatban, de a következő öt évben akár közel egymillióval is növekedhet a lakossági légkondik állománya.
Az LG szakértője e felfutás, illetve a minden nyáron jelentkező vevői roham kapcsán oszt meg hasznos tippeket a klímavásárlás előtt állók számára.
A hazai villamosenergia-rendszer irányítását végző MAVIR előrejelzése alapján a meglévő, közel másfélmilliós darabszámon túl 2030-ig további mintegy félmillió légkondicionáló készüléket szereltethetnek fel a magyarországi háztartások, de egy dinamikusabb felfutást feltételezve a közel egymilliós növekedés sem zárható ki. Öt év múlva így akár már 2,4 millió készülék is üzemelhet a hazai lakóingatlanokban. Ez persze nem jelenti azt, hogy fél évtized múlva a bő 4,6 milliós lakásállomány fele el lesz majd látva légkondicionálóval – hiszen nem ritka, hogy egy ingatlanba több készüléket is beszereltetnek –, az viszont biztos, hogy KSH legutóbbi, 2022-es népszámlálási statisztikájában szereplő arány, nevezetesen az, hogy a magyar lakások 28 százalékában működik klímaberendezés, jelentősen növekedni fog.
Egyre többen használják a légkondit fűtésre is
A statisztikai hivatal adataiból kitűnik, hogy a klímaberendezések területi eloszlása erősen eltérő, amiben a klimatikus és a jövedelmi viszonyok is közrejátszanak. Budapesten a lakások több mint harmadában (37%), a Balaton és a Velencei-tó környékén pedig ennél is magasabb arányban található ilyen készülék. Kiemelkedő még Pest és Csongrád-Csanád vármegye, valamint más alföldi területek, ahol nyáron az ország legmagasabb hőmérsékletei mérhetők. A legkevesebb klíma a hegyvidéki térségekben, például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található – alapvetően a domborzat és az alacsonyabb nyári hőterhelés miatt.
„Az emberek egyre jobban alkalmazkodnak a forró nyarakhoz: ma már nem ritka, hogy valaki nemcsak hűteni, hanem átmeneti időszakban fűteni is klímával szeretne – főként az energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság miatt”
– mondta Falvi József, az LG magyarországi légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.
Így válasszunk megfelelő klímát
Az LG tapasztalatai szerint a vásárlók egyre tudatosabbak: sokan már a szezon előtt beszerzik és telepíttetik a készüléket, hogy elkerüljék a nyári rohamot. Ennek ellenére a kánikula idején így is többszörösére nő a kereslet, különösen a gyorsan elérhető modellek iránt.
„A klíma ma már nemcsak a nyári túlélés eszköze, hanem az otthoni komfort és energiahatékonyság alapja is. A vásárlók egyre tudatosabbak, és hosszú távra terveznek”
– fogalmazott Falvi József.
A fűtésre is használt klímák esetében különösen fontos az inverteres, energiatakarékos technológia, valamint az, hogy a berendezéseket ne méretezzék túl, gondoskodjanak a kondenzvíz téli elvezetéséről, és számoljanak a meleg levegő felfelé áramlásával, ha a beltéri egység oldalfalra kerül.
Érdemes figyelni arra, hogy a készülék minél magasabb SCOP energiahatékonysági értékkel rendelkezzen, minél alacsonyabb külső és belső zajkibocsátás mellett, de rendkívül fontos a garanciaidő hossza és a szervizháttér is. A távoli vezérelhetőség érdekében válasszunk wifis berendezést, illetve nézzünk utána, hogy a kényelmes kezeléshez szükséges mobiltelefonos applikáció milyen felhasználói értékeléssel rendelkezik.
„Az LG ThinQ mobilalkalmazás például 5-ből 4,6 *-on áll a Play áruházban, közel 900 ezer értékelés alapján”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás7 nap ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar6 nap ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Gazdaság2 hét ago
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
-
Tippek2 hét ago
Fókuszban a pénzügyi biztonság: így védi ügyfeleit a K&H a digitális térben
-
Gazdaság1 hét ago
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot
-
Gazdaság2 hét ago
Erősítené magyar viszonteladói hálózatát az Apple
-
Okoseszközök6 nap ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül