Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen

A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia-kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.

„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”

– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.

A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk

A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.

„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”

– hangsúlyozza.

A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás

A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.

„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”

– mutat rá Mihályi Magdolna.

A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést

A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt. A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.

„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”

– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.

A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány

A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.

„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”

– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.

Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen

A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.

„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”

– összegez a Jobtain szakértője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mindent az ügyfelekért: így készülnek a biztosítók a lakásbiztosítási kampányra

Számos kedvezménnyel és bővülő szolgáltatásokkal készülnek a biztosítók az idei lakásbiztosítási kampányra. Március elején már harmadik alkalommal mondhatják fel az ügyfelek a meglévő szerződésüket az évfordulótól függetlenül, és köthetnek új szerződést. A Bank360 a kampány kapujában arról kérdezte a biztosítókat, hogy milyen akciókkal várják idén az ügyfeleket.

Díjkedvezménnyel, ingyenes asszisztenciával és extra szolgáltatásokkal is készülnek idén a biztosítók, hogy meggyőzzék az ügyfeleket arról, hogy érdemes lakásbiztosítást váltani, vagy ha még nincs biztosításuk, akkor megéri csomagot választani és megkötni. A biztosítók a Bank360 pénzügyi szakportálnak nyilatkoztak arról, hogy mivel készülnek a március elején induló lakásbiztosítási kampányra.

Az Alfa Biztosító több kedvezménnyel is készül a kampányra. A már meglévő alfás szerződéssel rendelkező ügyfeleknek ingyenes „home-assistance” szolgáltatást nyújtanak a következő egy évre. Ezzel a szolgáltatással olyan hirtelen fellépő, vészhelyzeti károk esetén nyújtanak szakiparosokon keresztül segítséget, mint például egy elektromos zárlat a házban, vagy csőtörés, dugulás, zárba beletört kulcs.

A leendő Alfa ügyfeleknek a kampány időszakában, illetve azt követően (2,5 hónapig), 10 százalékkal kedvezőbb díjon kínálják a biztosítást, az érvényben lévő, várhatóan június 30-ig tartó árstop díjaihoz viszonyítva is.

Az Alfa a díjkedvezmény mellett még egy ingyenes, szabadon választott szolgáltatást is nyújt. Az opciók között megtalálható készpénzbiztosítás, kiterjesztett garancia és mobileszköz biztosítás, lakásdoktor szolgáltatás, besurranás elleni biztosítás, napkollektorok és napelemek biztosítása, állati kártevők okozta károk és kerti veszélytelenítés. A választott szolgáltatás a szerződés lezárásáig díjmentes marad.

A Generali Biztosító kedvezményei között van, ami már most is elérhető. A Házőrző lakásbiztosítás alapdíja 2026. január 24. és 2026. május 15. között akár 48 százalékkal is olcsóbb lehet néhány feltétel teljesítése esetén. Emellett a választott csomagtól függően 1-4 havi díjkedvezményt is ajándékba adnak az első évben, ha valaki új lakásbiztosítást köt e-kommunikáció választásával.

A Generali egy új szolgáltatással is előrukkolt, amely választásával teljes kár esetén a lakás vagy lakóépület újraépítési költségeit, illetve az általános háztartási ingóságok ismételt beszerzéséhez szükséges összegét fizeti ki a biztosító akkor is, ha ez meghaladja a biztosítási összeget. Ezt a szolgáltatást azért tartja fontosnak a Generali, mert a legkörültekintőbben megkötött és folyamatosan értékkövetett szerződés esetén sem tudhatjuk előre, hogy biztosan elegendő lesz-e egy később bekövetkezett kárnál, fedezi-e az otthonunk újbóli megépítésének költségét, vagy azt az összeget, amiből újra meg tudjuk vásárolni az ingóságainkat.

A K&H Bank olyan termék-, és folyamatfejlesztési lépésekkel készül a kampányra, amelyek célja, hogy könnyű és gyors ügyfélélményt kínáljanak. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az ügyfelek a felmondási folyamat során figyelmesen kövessék a szükséges határidőket, és új szerződés megkötése előtt könnyen, átfogóan tudjanak tájékozódni a választott termék feltételeiről.

A Colonnade Biztosító többek között bérlői felelősségbiztosítással készül a kampányra, illetve okosotthonra is lehet kiegészítő modult választani plusz költség nélkül. A digitális fejlesztések közül az új társasház biztosítás online kalkulátort emelték ki: a legfeljebb hat albetétből álló kisebb társasházak esetében már azonnal, online is megköthető a biztosítás, míg a nagyobb társasházak az adatok beküldését követően rövid időn belül aláírható díjajánlatot kapnak.

Szintén újdonság, hogy online már elérhető a rövid távra bérbe adott ingatlanokra kidolgozott kiegészítő csomag. Ez többek között arra az esetre is fedezetet nyújt, ha egy káresemény miatt az ingatlan átmenetileg nem adható bérbe, és emiatt bevételkiesés éri a tulajdonost.

Az Union Biztosító együttkötési kedvezménnyel várja az ügyfeleket. Azok, akik Union Lakásbiztosítás ajánlatukkal egy időben rendszeres díjas Union egyéni élet- vagy balesetbiztosítást, illetve kötelező vagy casco biztosítást kötnek, vagy már rendelkeznek ilyen szerződéssel, kedvezményt kapnak. A tavalyi évben népszerű Extra szolgáltatási csomag kiegészítést idén is díjmentesen kínálja az Union, 600 ezer forint szolgáltatási limit erejéig. A lakáskampányban az ügyfelek választhatnak, hogy az Extra szolgáltatási csomag kiegészítést igénylik díjmentesen vagy az újonnan bevezetett Onko-Plusz kiegészítő biztosítást, amely a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel történő diagnosztizálást követően nyújt egyösszegű, 1 millió forintos térítést, illetve a biztosított ügyfél második orvosi vélemény igénybevételére is jogosult.

A biztosítási összeggel kötött, épület vagyoncsoportra is szerződő ügyfelek részére a Plusz biztosítási védelem elnevezésű szolgáltatást díjmentesen nyújtja az Union, amely keretében totálkár esetén a szerződésben megjelölt biztosítási összegen felül további 10 százalék erejéig nyújt fedezetet.

Az Allianz Biztosító csomagjai háromszintű fedezeti rendszerben érhetők el. Az Allianz Otthonom Pro úgynevezett „all risks” vagyonbiztosítási fedezetet kínál, amely minden váratlan káreseményre kiterjed – a feltételekben meghatározott kizárások és szolgáltatások kivételével. Így az Allianz Otthonom lakásbiztosítás akár fedezetet nyújthat a home office környezetben használt céges eszközök védelmére, a vandalizmus okozta károkra, vagy akár olyan gyakorlati segítségek igénybevételére, mint a darázsfészek biztonságos eltávolítása.

Ezt várják a biztosítók a 2026-os kampánytól

A Groupama Biztosító közleménye alapján egyre többen ismerik a lakásbiztosítási kampány lehetőségét, a lakástulajdonosok 65 százaléka már hallott róla. Az idei kampánytól a Groupama változó ügyféligények miatt főként átszerződésekre számít, illetve összességében azt várja, hogy csökkenni fog az alulbiztosítottság. A biztosítással rendelkezők ötöde szerint jelenlegi szerződésük nem fedezné ingatlanuk helyreállítási költségeit egy esetleges káresemény után, így több százezer otthon esetében továbbra is aktuális lehet a felülvizsgálat.

Az Unionnál és az Alfánál a tavalyi intenzitással számolnak, de utóbbi véleménye szerint nehéz megjósolni az aktivitást, hiszen ez még csak a harmadik kampány lesz. Szintén a tavalyihoz hasonló ügyfélmozgásra számít a Colonnade, hozzátéve, hogy az elmúlt évben számos ügyfél felülvizsgálta és átkötötte biztosítását, de még mindig sok az alulbiztosított vagy elavult biztosítási szerződés a piacon. A Generali Biztosító január végétől kezdődően tájékoztatta ügyfeleit a lakásbiztosításával és a kampánnyal kapcsolatos tudnivalókról. Ennek hatására az ügyfelek kiemelten a biztosítás aktualizálásával, kedvezőbb feltételekre való átkötésével kapcsolatban tesznek fel kérdéseket.

Az Allianz válaszában kiemelte, hogy a lakásbiztosítási piac az elmúlt években élénkebb szakaszokon és lassabb periódusokon is átesett. Bár a két évvel korábban tapasztalt kampányintenzitás mérséklődött már a tavalyi évben is, 2026-ban nem számítanak a trendektől jelentősen eltérő ügyfélmozgásra. A K&H az előző évhez képest mérsékeltebb, de érdemi ügyfélérdeklődésre számít, ugyanakkor a piaci mozgások pontos mértéke előre nehezen becsülhető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Történelmi csúcsra ugrott a régiós M&A befektetők aránya 2025-ben

A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya.

A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.

A KKE-régióban 2025-ben 1312 tranzakciót regisztráltak, ami 9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 1446 ügylethez képest. Ezzel párhuzamosan azonban az ismert összérték 36 százalékkal, 42,5 milliárd euróra emelkedett. Ez éles kontrasztot mutat az előző évvel összevetve, amikor a tranzakciószám még enyhén bővült, de az összérték visszaesett. A 2025-ös adatok arra utalnak, hogy a befektetők fókusza egyértelműen a stratégiai jelentőségű, prémium eszközök irányába tolódott.

„A 2025-ös év azt bizonyítja, hogy a tőke jelen van a régióban, és a befektetők hajlandók jelentős összegeket mozgósítani a magas minőségű, hosszú távon értékteremtő célpontokért. A volumen csökkenése nem a piac gyengülését, hanem a fókusz átrendeződését jelzi”

– nyilatkozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Rekord intraregionális aktivitás és erősödő régiós befektetők

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A KKE-országokból érkező felvásárlók által vezetett inbound tranzakciók az összes ismert ügyletérték 21 százalékát adták, ami rekordnak számít.

Ez azt mutatja, hogy a régiós befektetők – legyenek stratégiai vagy pénzügyi szereplők – egyre aktívabban terjeszkednek határokon átnyúlóan, ami a piac érettségét és önbizalmát tükrözi.

A technológiai szektor továbbra is a régió legfontosabb inbound célterülete maradt: 2025-ben 126 ilyen ügyletet regisztráltak. Jelentős aktivitás volt tapasztalható az ipari, az energia- és közmű-, valamint a pénzügyi szektorban is, különösen a bankkonszolidáció területén.

A magántőke-piac trendjei leképezték a teljes M&A-piac alakulását. A buyout tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ismert összérték 19 százalékkal, 7,7 milliárd euróra emelkedett. A kilépések (exitek) összértéke 60 százalékkal nőtt 2024-hez képest.

A magántőkealapok elsősorban technológiai, egészségügyi, energetikai és – a geopolitikai környezetre reagálva – védelmi fókuszú eszközöket céloztak.

Magyarország: strukturáltabb növekedés

Magyarország M&A piaca 2025-ben mérsékelt aktivitást mutatott: 78 lezárt tranzakcióval és 2,3 milliárd eurós összértékkel. A 2025-ös régiós trendekhez illeszkedve a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált. Bár a piac lassult és a befektetők kiváró magatartást tanúsítanak, a stratégiai és technológiai fókuszú tranzakciók, valamint a védelmi és űripari érdekeltségekhez kapcsolódó ügyletek továbbra is jelentős befektetői figyelmet kaptak.

„A 2024-es magyar számokat néhány rendkívüli méretű tranzakció hajtotta. 2025-ben inkább a tudatos portfólióépítés, a technológiai kompetenciák erősítése és a stratégiai pozíciók megszilárdítása került előtérbe. Ez hosszabb távon fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre”

– hangsúlyozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.

Magyarország szempontjából különösen kedvező, hogy a régió medián EV/EBITDA-mutatója 9,9x-re emelkedett a 2024–2025-ös időszakban, ami meghaladja a nyugat-európai 8,4x-es szintet. Ez azt jelzi, hogy a KKE-piac – és ezen belül Magyarország – értékeltsége és befektetői megítélése erősödött.

Kilátások 2026-ra: fundamentumok rendben, a geopolitika kulcstényező

A KKE-régió gazdasági növekedése továbbra is meghaladja a nyugat-európai ütemet, miközben az eurózónában a kamatkörnyezet stabilizálódni látszik. Az uniós források, az állami beruházások és az ipari átalakulás – különösen az energetikai és technológiai szektorban – további M&A-aktivitást generálhatnak.

„A tőke rendelkezésre áll, a gazdasági fundamentumok erősek, és a régió versenyképessége javul. A legnagyobb kérdés a geopolitikai környezet alakulása. Ha a befektetői bizalom erősödik, 2026-ban további élénkülés várható a régióban és Magyarországon egyaránt”

– tette hozzá Szécsi Balázs.

Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 teljes jelentése elérhető a Forvis Mazars weboldalán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!