Connect with us

Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

blokkláncok

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Gazdaság

Lehetőségek hajnala a Magreb-régióban: A növekvő piacok összekapcsolása Európával

Az ipar és a kiskereskedelem stratégiai átrendeződés előtt áll: az ellátási láncoknak rövidebbé, robusztusabbá és könnyebben tervezhetővé kell válniuk.

A Magreb feltörekvő gazdaságai, különösen Marokkó, nagy lehetőségeket tartogató helyszínekként kerülnek a figyelem középpontjába. A DACHSER lehetővé teszi, hogy ezek a piacok, térségek zökkenőmentesen csatlakozzanak az európai logisztikai hálózathoz.

A megingott gazdasági lendület és az időközben nagyon hevessé vált nemzetközi vámvita ismét egyértelművé tett egy dolgot: a globális ellátási láncokkal szembeni igények növekednek. A beszerzéseknek nemcsak költséghatékonynak, hanem geopolitikailag stabilnak, gyorsan elérhetőnek és logisztikailag jól kezelhetőnek is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az európai piac szomszédságában található Magreb-régió egyre inkább kulcsfontosságú régióvá válik az ipari vállalatok számára. Versenyképes termelési feltételeikkel és növekvő ipari szektorukkal Észak-Afrika feltörekvő gazdaságai már most is keresett gyártási helyszínekké és értékesítési piacokká váltak.

A logisztika itt központi szerepet játszik, és az ügyfelek elvárásai magasak. A vállalatok megbízhatóságot, meghatározott tranzitidőket, átlátható folyamatokat, vámbiztonságot és átfogó rendszerintegrációt akarnak.

„Pontosan itt jön képbe a DACHSER: a napi kapcsolatok biztosításával, az európai hálózatba való teljes integrációval, a digitális folyamatokkal és a modern átrakó infrastruktúrával hatékony munkafolyamatokat és megbízható vámkezelést teszünk lehetővé a Magrebben”

– magyarázza Alexander Tonn, a DACHSER Road Logistics operatív igazgatója.

„Marokkó, Tunézia és – a Földközi-tenger keleti részén – Törökország piacai ígéretes kilátásokat kínálnak a jövőbeli erős növekedésre. Ahol Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet találkozik, ott a logisztika kulcsfontosságú hajtóerő. A szolgáltatás minősége, az átláthatóság és a megbízhatóság az áruk áramlási sebességének optimalizálása érdekében – pontosan ezt várják el az ügyfelek a növekvő piacokon.”

Nyugat felé tekintve a Tanger Med központi kapcsolódási pont a Magreb feltörekvő gazdaságai és a világ többi része között. A 2007-ben megnyílt és azóta folyamatosan bővített tengeri kikötő és szabadkereskedelmi övezete ma globális logisztikai központ a Gibraltári-szorosban.

Világszerte 186 másik kikötőhöz kapcsolódik, és több mint kilencmillió konténer feldolgozására, hétmillió utas és 700 000 teherautó tranzitjára, valamint egymillió jármű exportjára képes. Ezért választotta ipari helyszínévé számos ágazatból – beleértve az autóipart, a repülőgépipart, a logisztikát, a textilipart és a kiskereskedelmet – származó több mint 900 vállalat Tanger Medet.

„Az elmúlt három évben a Tanger Med tovább erősítette pozícióját, és várhatóan még fontosabbá válik”

– mondja M’hamed Chraibi, a DACHSER Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatója.

„Kezdetben a kikötő számunkra Európa kapuja és a fogyasztáshoz közeli országokba történő kiszervezés, a nearshoring pillére volt – most pedig Afrika kapujává is fejlődik.” Az új piacok keresése során az európai és globális vállalatok egyre inkább Afrika felé tekintenek. „Ezeknek a vállalatoknak a Tanger Med ideális kiindulópontot jelent a kontinens eléréséhez.”

 A potenciál korai felismerése

A DACHSER 1984 óta van jelen Marokkóban, és már korán felismerte a Tanger régióban rejlő lehetőségeket: a logisztikai szolgáltató 2003-ban nyitotta meg első telephelyét a kikötő közelében, majd 2021-ben saját raktárát a Tanger Med Hubban. Az 5500 m2 alapterületű és több mint 7000 raklaphelyes, korszerű raktár a casablancai létesítmény utódjaként szolgál, amely elérte kapacitásának határait. Különösen az ipari ügyfelek értékelik a kikötő közelségét. „Tanger Medben az az előnyünk, hogy az európai piacok megrendeléseinek előkészítését és címkézését helyi körülmények között tudjuk elvégezni” – magyarázza Chraibi. Ennek eredményeként a feldolgozási költségek jóval alacsonyabbak, mint Európában – ez egy olyan költség- és sebességbeli előny, amelyet a DACHSER tovább tud adni ügyfeleinek.

„Stabil hidat építettünk a kontinensek között”

– folytatja Chraibi.

A hangsúly itt az autóipar, a textilipar, a repülőgépipar, valamint a kiskereskedelem beszerzési és elosztási szállításain van.

„Megbízhatóan szállítjuk ügyfeleink áruit Marokkóba és Tunéziába, illetve Marokkóból és Tunéziából, akár teljes rakományként (FTL), akár részrakományként (LTL), gyűjtőszállítmányozási szolgáltatásokkal kombinálva. Az évek során tökéletesen működő infrastruktúrát hoztunk létre a zökkenőmentes beszerzési és disztribúciós logisztika biztosítása érdekében a Magreb-térségben.”

Előny a digitalizáció révén

„A Tanger Mednél folyamataink száz százalékban digitalizáltak, biztosítva a gyorsaságot és az átláthatóságot”

– mondja Chraibi.

A digitalizálás a marokkói vámkezelési folyamatokat is egyre inkább támogatja és egyszerűsíti. A DACHSER Morocco vámhatóság által jóváhagyott gazdasági szereplőként (Authorized Economic Operator, AEO) történő tanúsítása fontos mérföldkövet jelentett ebben a folyamatban.

Ahogy Chraibi mondja:

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleink számára zökkenőmentes és gyors árutovábbítást biztosítsunk.”

A szabványos folyamatok és a DACHSER saját rendszerei, mint például a Domino és az Othello, alkotják a DACHSER működésének gerincét világszerte a szárazföldi szállítmányozásban, valamint a légi és tengeri áruszállításban is, amelyből Marokkó sem kivétel.

„Minden folyamat, interfész és a szállítmánykövetés is zökkenőmentesen kapcsolódik, vagy hamarosan csatlakozik az európai hálózathoz. A rendszer bevezetése Tunéziában is hamarosan élesben indul. A DACHSER ügyfelei az EU-n kívül is egységes minőségi és szolgáltatási szabványokra támaszkodhatnak”

– mondja Chraibi.

A DACHSER az általa létrehozott „kapukra” (gateway) támaszkodik, hogy az ellátási láncokat és az áruáramlást még hatékonyabbá tegye, és még szorosabban beilleszthesse azokat a hálózatba. 2023 elején Strasbourgban hozott létre egy ilyen kaput a vállalat. A teherautók minden nap rendszeres menetrend szerinti járatokként közlekednek onnan Marokkóba.

„Rendszerünk lehetővé teszi, hogy az Európa-szerte összegyűjtött árumennyiséggel és meghatározott tranzitidőkkel megszervezzük teherautóink menetrend szerinti indulásait”

– mondja Tonn.

Az észak-afrikai piacokon tapasztalt csapat, képzett vámosztály és az európai hálózathoz történő szoros kapcsolódás biztosítják a zökkenőmentes folyamatokat és az átlátható tranzitidőket. Tunéziában a DACHSER közel 40 éves piaci tapasztalattal és saját szervezettel rendelkezik az országban. Az ország 2024 eleje óta közvetlen járatokon keresztül is elérhető: a strasbourgi és ungerhauseni (a dél-németországi Memmingen közelében) központokból a DACHSER hetente többször is indít gyűjtő- és charterszállítmányokat a Tunisz közelében található Radès kikötővárosába, valamint monastiri régióban elhelyezkedő Bennane-ba.

Befektetés a jövőbe

A régió folyamatosan növekvő fontossága a DACHSER hosszú távú beruházási terveiben is tükröződik. Az ügyfelek növekvő igényeinek kielégítése érdekében a vállalat egy újabb vámraktárat létesít a marrakeshi régióban a Mohammediában és a Tangerben már meglévő kettő mellett, ami leegyszerűsíti és felgyorsítja az import- és exportfolyamatokat. A kikötőtől nem messze fekvő Tanger Automotive City ipari és logisztikai parkban a DACHSER modern logisztikai központot épít egy 75 000 m2-es területen, amelynek befejezése 2026 júniusára várható. Az új tranzitterminál – az iroda- és raktárterületekkel együtt – összevonja a multimodális szolgáltatásokat, és ezáltal összekapcsolja az összes üzletágat: a közúti, a légi és a tengeri szállítást, valamint a raktározást. A létesítmény egy 20 000 m2-es raktárral is rendelkezik majd, benne saját vámraktárral. Az épület lesz Marokkó első olyan, magántulajdonban lévő logisztikai épülete, amely nemzetközi fenntarthatósági szabvány szerint tanúsított. A tanúsítás kiterjed az építészeti tervezésre, a felhasznált anyagokra és a berendezésekre, például a napelemek tetőre történő telepítésére, valamint a szennyvíz visszanyerésére és újrafelhasználására szolgáló rendszerre.

A DACHSER Morocco az ipari ügyfelekre összpontosít a textil-, autóipar-, repülés-, fogyasztási cikk- és elektronikai szektorokban, amelyek mindegyike erős jelenléttel rendelkezik Észak-Afrikában.

„Új létesítményünk a szállítási és logisztikai lánc mentén a szolgáltatások széles skáláját fogja lefedni”

– jelentette be Burkhard Eling, a DACHSER vezérigazgatója az alapkőletételi ünnepségen.

A kikötőhöz való közelségnek köszönhetően az ügyfelek gyors átfutási időket és optimális szállítási kapcsolatokat élvezhetnek.

Chraibi hozzáteszi:

„A Road Logistics és az Air & Sea Logistics üzletágak egy helyen történő egyesítése hatékony, teljes körű megoldásokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a DACHSER számára, hogy még jobb támogatást nyújtson ügyfelei nearshoring-tevékenységeihez.”

Chraibi csapata nagy tervekkel rendelkezik a következő évekre. Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatójaként ő határozza meg az irányt:

„További rendszeres járatok és kapacitásbővítés, hálózati jelenlétünk erősítése új telephelyekkel, további folyamatinnovációk, valamint a felelősségteljes munkaerő-tervezés révén biztosítjuk, hogy mindig egy lépéssel a régió növekedése előtt járjunk és a jövőben is első osztályú logisztikai megoldásokat kínálhassunk ügyfeleinknek.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyarországon fejlesztik a jövő hálózatát: 6G labort nyitott az Ericsson Budapesten

Az Ericsson (NASDAQ: ERIC) ma megnyitotta új 6G Laborját budapesti kutatás-fejlesztési központjában.

Az Ericsson ezzel tovább erősíti a jövő hálózatainak fejlesztésére vonatkozó elkötelezettségét, ugyanakkor fokozza a következő generációs mobiltechnológia kutatására és szabványosítására tett erőfeszítéseit.

Az új labor a jövő hálózati megoldásain dolgozik majd, és olyan alapvető 6G-funkciók fejlesztésére összpontosít, mint a hálózatok programozhatósága és a szolgáltatások rugalmas, nyílt hozzáférhetősége (network exposure). A 6G a folyamatosan fejlődő 5G Core technológiára épül, és nagyban támaszkodik a felhőalapú rendszerek, az automatizáció, a nyílt interfészek, valamint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás gyors fejlődésére.

Az Ericsson a világszinten vezető technológiai vállalatokkal és mobilszolgáltatókkal kialakított együttműködései mellett Magyarország meghatározó akadémiai intézményeivel is tervez közös kísérleteket és fejlesztéseket, többek között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE), az Óbudai Egyetemmel, valamint a HUN-REN kutatóhálózattal.

Antonio Passarella, az Ericsson Közép-Európáért és Észak-Balkánért felelős értékesítési vezetője elmondta:

„Magyarországi 6G Laborunk megnyitása megerősíti hosszú távú elkötelezettségünket a kutatás és innováció iránt. A 6G korszak felé haladva az a célunk, hogy a mai 5G Core technológiát egy még rugalmasabb, nyitottabb és intelligensebb platformmá fejlesszük, amely teljesen új felhasználási területek, iparágak és társadalmi előnyök előtt nyitja meg az utat.”

Boráros András, az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési vezetője a következőképpen nyilatkozott:

„Azzal a céllal nyitottuk meg a budapesti 6G Labort, hogy tudományos áttörések helyszíne és egyben a gyakorlati innováció műhelye is legyen. A munkánk nem csak arról szól, hogy felkészüljünk az 5G utáni világra, szeretnénk valóban hasznára lenni a társadalomnak. Azon dolgozunk, hogy az emberek a jövőben minél hatékonyabban tudjanak kommunikálni, együttműködni egymással.”

A magyarországi 6G Labor kulcsszerepet játszik majd az Ericsson globális 6G kutatási programjában, illetve annak vizsgálatában, hogy a jövő hálózatai miként támogathatják a fenntarthatóbb, reziliensebb és emberközpontú digitális társadalmak kialakulását. A kezdeményezés egyúttal erősíti a vállalat pozícióját a magyarországi innovációs ökoszisztémában, és új lehetőségeket teremt közös kutatásokra, egyetemi együttműködésekre és tehetséggondozásra.

Az Ericsson 1991 óta van jelen Magyarországon, és az Ericsson Research csapata 1996-ban kezdte meg működését. A 6G Labor budapesti létrehozásával a vállalat célja, hogy Magyarország aktív szerepet töltsön be a jövő kommunikációs technológiáinak fejlesztésében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Tovább nő a Digitális Fizetési Index, a jövő az összehangolt edukáción múlik

Mastercard Digitális Fizetési Index 2024
Kép: Mastercard

2024-ben sem szakadt meg a Mastercard Digitális Fizetési Indexének (DFI) ötödik éve tartó növekedése: a mutató most – egy pontos emelkedéssel – 63 ponton áll (a lehetséges 100-ból). Az Index öt éve változatlan módszertannal készül az összehasonlíthatóság érdekében. A növekedés hajtóereje a piaci szereplők digitális fizetési infrastruktúra fejlesztésére irányuló erőfeszítései mellett a szabályozási környezet kedvező változása volt. Az Index három pillére – Infrastruktúra, Tudás és Használat  – közül a második, azaz a leglassabban növekvő Tudás lesz a digitális fizetési ökoszisztéma fejlődésének jövőbeni letéteményese. A 2024-es DFI-jelentés ezért az edukáció fontosságát, és ebben az intézményi, illetve üzleti szereplők közös felelősségét állítja a középpontba.

Öt év alatt 12 ponttal emelkedett – folyamatos javulást mutatva – a Mastercard Digitális Fizetési Indexe Magyarországon. A minden évben azonos módszertannal kiszámított mérőszám nyilvános forrásokból származó (például jegybanki) információkra, a Mastercard saját adatállományára és kutatásaira, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel készített interjúkra támaszkodva határozza meg az egész gazdaság digitális fejlettségét is mérő mutatót. Az elmúlt öt év távlatából és a legfrissebb, 2024-es DFI-jelentésből is az látszik, hogy a vizsgált három pillér – Infrastruktúra, Tudás és Használat – közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillér erősödése mögött. Ugyanakkor a 2024-es évet meghatározta az a trend is, hogy piaci szereplők erőteljesen invesztáltak az infrastruktúrába – az új technológiák bevezetése mellett az elmúlt években a Mastercard Doppio programja maga is hatékonyan támogatta az elfogadói hálózat bővítését – valamint a szabályozási környezet is kedvezően változott. A Mastercard Doppio nevű infrastruktúra-fejlesztő kezdeményezése a magyarországi kártyaterminálok számának megduplázását tűzte ki célul, a fizetési eszközök piacának modernizálása és az adminisztráció digitalizálása mellett, lehetővé téve, hogy a kereskedők akár saját okostelefonjukat is terminálként használják.

Infrastruktúra: új, növekvő népszerűségű fizetési csatornák

Az Infrastruktúra alappillér pontszáma 79-re emelkedett, ami az előző évhez képest kismértékű, de folyamatos előrelépést mutat, főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetően. A kibocsátói oldalon a mobiltárcák elérhetősége teljeskörűvé vált (2024-ben minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat), és a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére. Ugyanakkor a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztésére van szükség. A digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát; ezen belül a szolgáltatói szegmens (pl. szakemberek, egyéni vállalkozók, stb.) a legkevésbé terminalizált.

A 2024-es év újdonsága volt a kiberbiztonsági komponensek hivatalos bevonása az infrastruktúra értékelésébe. A készpénzmentes infrastruktúra alkomponens pontszáma 77 lett – a korábbi 86-ról – ami csökkenésnek látszik, de ez nem jelez számottevő negatív fordulatot: főként abból adódik, hogy új, magasabb elvárásokat és több kiberbiztonsági mérőszámot (valós idejű csalásfigyelés, AI-alapú pontozás, kockázatalapú tranzakcióértékelés) összesít a mérőszám.

Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak; összesített értékük közel 120 milliárd forintot tett ki, ami 14-szeres növekedést jelent 2023-hoz képest.

Használat: 220 millió azonnali fizetés

A Használat pillér 55 pontra emelkedett, az érték egy ponttal haladja meg a 2023-as mutatószámot. Ez a változás elsősorban a meglévő, jól ismert digitális megoldások (érintésmentes kártyás fizetés, banki átutalások) intenzívebb alkalmazásának köszönhető. Az érintésmentes elfogadás mértéke 2024-ben közel 99%-ra nőtt. A bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya is magas, elérte a 91%-ot.

A kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 9% pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.
A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására (a tárcás tokenizált tranzakciók részaránya 23%-ról 29%-ra nőtt), és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása — még kezdeti fázisban vannak.

Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12%-os növekedést jelent, és az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki (az éves növekedés mintegy 22% volt).

Tudás: kihívások a növekedés előtt

A Tudás pillér 2024-ben stagnált: a részindex 54 ponton maradt, így ez a terület jelenti a Mastercard Digitális Fizetési Index alapján a három pillér közül a legnagyobb kihívást. A jelentés különösen hangsúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű rétegek gyengébb eredményt értek el. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban.

A csalások tapasztalata és a nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen. A Tudás pillér erősítésére irányuló javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek elérésére szabott offline és helyi jellegű kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és szabályozó hatóságok együttműködésében megvalósuló központi tájékoztatási kampányok.

„A pénzügyi digitális átállás magyarországi folyamatáról kedvező képet ad a Digitális Fizetési Index ötödik éve tartó emelkedése, ugyanakkor annak rész-adatai kijelölik azt a területet is, ahol teendőnk van a jövőbeni növekedés érdekében. Komoly szakmai érvek szólnak amellett, hogy a folyamatos fejlődés fenntartásához az edukáció terén összehangolt és célzott erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a Tudás alindexnél látható lemaradást ledolgozzuk. A digitális fizetési ökoszisztéma minden területén prioritásként kell kezelni a tudásban leszakadó csoportok felzárkóztatását, többek között a kiberbiztonsági veszélyek miatt is, amelyek nagy hatással vannak az ökoszisztéma igen magas bizalmi tőkéjének megóvására” – fogalmazott a Digitális Fizetési Index tapasztalatai kapcsán Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.

A Mastercard Digitális Fizetési Index innen letölthető.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss