Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

Jelentős érdeklődés övezi a logisztikai képzéseket Magyarországon

Berobbant a nyár, vele együtt pedig az oktatási szünetek is megkezdődtek. A félévi adatok azt mutatják, hogy a logisztikai ismeretek iránt továbbra is jelentős az érdeklődés Magyarországon. A hazai ellátásilánc-menedzsment mesterszakokra 2024-ben például 681 jelentkezés érkezett, míg a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzésében csak tavaly több mint félezer, jelenleg pedig már több mint 600 aktív hallgató tanul. Az adatok rávilágítanak, hogy a logisztikai tudás ma már számos területen jelenthet hozzáadott értéket.

A logisztikai tudás mára fontos üzleti kompetenciává vált

Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai eseményei egyaránt rámutattak arra, hogy az ellátási láncok hatékony működése alapvetően befolyásolja a vállalatok versenyképességét. A koronavírus-járvány, a nemzetközi kereskedelem változásai és egymást érő kihívásai, az e-kereskedelem térnyerése, valamint a hazai gyártóipari beruházások növekvő száma egyaránt felértékelték a logisztikai és ellátásilánc-menedzsment ismereteket. Miközben korábban a logisztikát sokan csak a szállítással és raktározással azonosították, ma már a beszerzés, a termelés, az értékesítés, a készletgazdálkodás, a projektmenedzsment és a vállalatirányítás területén is meghatározó szerepet tölt be. A vállalatok egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akik átlátják a teljes értékteremtési folyamatot.

„A logisztika ma már nem csak egy önálló szakterület a vállalatokon belül, hanem egy olyan integrált szemléletmód is, amely a beszerzéstől az értékesítésig végigkíséri a működést. Az ellátási láncok megértése vezetői kompetenciává vált, ezért egyre több szakember szeretné elsajátítani a területhez kapcsolódó ismereteket”

– mondta Dr. Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke.

Számos felsőoktatási képzés fontos eleme a logisztikai ismeretek átadása is

A logisztikai ismeretek fontosságát jelzi, hogy ma már számos felsőoktatási képzés tananyagában megtalálhatók. A hallgatók logisztikai és ellátásilánc-ismereteket szerezhetnek logisztikai mérnöki, közlekedésmérnöki, gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing, marketing, valamint ellátásilánc-menedzsment képzéseken is. Logisztikai fókuszú felsőoktatási képzések többek között Budapesten, Győrben, Debrecenben, Miskolcon, Gödöllőn és Veszprémben is elérhetők. Csak az ellátásilánc-menedzsment mesterszak az elmúlt években nyolc hazai felsőoktatási intézmény kínálatában egyaránt szerepelt, ráadásul 2024-ben az elsőhelyes jelentkezők száma alapján a nyolcadik legnépszerűbb gazdaságtudományi mesterszak volt Magyarországon. A Logisztikai Évkönyv 2025-ös kiadványának 27-es számú tanulmányában publikáltak szerint, a szakra összesen 681 jelentkezés érkezett, ebből 243 jelentkező első helyen jelölte meg a képzést. Figyelemre méltó, hogy az elsőhelyes jelentkezők közül 186-an levelező képzési formát választottak, ami jól mutatja a munkavégzés mellett megszerezhető tudás iránti igényt.

„A logisztikai ismeretek mára nem kizárólag a logisztikai vezetők számára hasznosak. Egy kereskedelmi szakember, termelési vezető, beszerző vagy akár egy vállalkozó számára is komoly versenyelőnyt jelenthet, ha érti az ellátási láncok működését és összefüggéseit”

– hangsúlyozta Dr. Doór Zoltán, aki hozzátette, hogy a munka mellett megszerezhető friss ismeretek iránti igényt ők is tapasztalják.

Kiemelkedő népszerűségnek örvend ez a logisztikai felnőttképzés is

A logisztikai tudás iránti érdeklődés nemcsak a felsőoktatásban, de a felnőttképzések piacán is jól érzékelhető. A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) több évtizede foglalkozik logisztikai tudásmegosztással és szakemberképzéssel. Képzési portfóliójának meghatározó eleme a Felsőfokú Logisztikai Menedzser képzés, amely egy nagyjából egy év alatt elvégezhető logisztikai felnőttképzés. Online és személyes formában egyaránt elérhető, Budapesten és az ország több nagyvárosában is egyaránt rendszeresen meghirdetésre kerül. A logisztikai felnőttképzés gyakorlatorientált szemléletére jellemző, hogy az oktatók jelentős része maga is aktív logisztikai, ellátásilánc- vagy vállalatvezetési szakember. Emellett hallgatóik számos logisztikai folyamatba a valóságban is betekinthetnek, például céglátogatásokon keresztül. A nagy múlttal és a versenypiac elismertségével is rendelkező oktatás népszerűségét jól mutatja, hogy csak tavaly több mint 500 hallgató vett részt a képzésben, jelenleg pedig már több mint 600 aktív diák tanul a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) különböző képzési csoportjaiban. A résztvevők között pályakezdők, középvezetők és felsővezetők egyaránt megtalálhatók.

„A vállalatok egyre nagyobb értéket tulajdonítanak azoknak a munkatársaknak, akik nemcsak a szűken vett saját szakterületüket ismerik, hanem képesek az egész ellátási lánc működésében gondolkodni. A hallgatóink jelentős része ezért a napi munkája mellett fejleszti tovább logisztikai és menedzsmentismereteit”

– emelte ki a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, aki hozzátette, hogy persze náluk is van nyári szüneti időszak, de annak végeztével folytatódnak a képzések is.

A minőségi logisztikai tudás iránti igény várhatóan tartós marad

A gyártóipar, az autóipar, a kereskedelem, az e-kereskedelem és a szolgáltató szektor fejlődése egyaránt azt mutatja, hogy a logisztikai szakemberek iránti kereslet hosszabb távon is meghatározó maradhat. Az ellátási láncok összetettségének növekedése, a digitalizáció és az adatvezérelt működés terjedése olyan tudást igényel, amely egyszerre ötvözi az üzleti, technológiai és szervezési kompetenciákat. A szakma fejlődését és a tudásmegosztás fontosságát jól jelzi, hogy a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) munkáját az elmúlt években több hazai és nemzetközi hírű rangos elismeréssel is díjazták. A szervezet évek óta MagyarBrands minősítéssel rendelkezik, 2026-ban pedig ismét Business Superbrands elismerésben is részesült, sorozatban harmadik alkalommal. A közel 40 éve működő logisztikai szakmai szervezet épp a közelmúltban vette át a legújabb Business Superbrands oklevelét is.

„A logisztika jelentősége folyamatosan erősödik a gazdaságban, ezért különösen fontos számunkra a tudásmegosztás és a szakmai utánpótlás támogatása. A Business Superbrands és a MagyarBrands elismerések egyaránt visszaigazolásai annak, hogy a szakmai közösségépítő tevékenységeink, valamint az oktatás területén végzett munkánk a versenypiac számára is jelentős értéket képviselnek”

– fogalmazott Dr. Doór Zoltán.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Harmadik alkalommal indul az Anti-Scam Month kampány, új jelentés mutatja be a többeszközös csalások fejlődését

A Bitget elindította Anti-Scam Month kezdeményezésének harmadik évét, és közzétette „The Evolution of Fraud in the Multi-Asset Era” című 2026-os csalásellenes jelentését, amely a blokklánc-biztonsági vállalattal, a SlowMisttel együttműködésben készült.

A jelentés azt vizsgálja, hogyan változnak az online csalások a digitális pénzügyi ökoszisztéma fejlődésével, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a kriptovaluták, tokenizált eszközök, részvények, CFD-k, digitális tárcák és mesterséges intelligenciával támogatott befektetési megoldások.

A jelentés szerint a felhasználói szokások átalakulása jelentősen befolyásolja a csalások működését. A Bitget Research adatai alapján a két vagy több eszközosztályban aktív felhasználók aránya 2025 közepén még nem érte el az 1%-ot, 2026 májusára azonban már meghaladta a 10%-ot. A csalók ehhez alkalmazkodva egyre gyakrabban kombinálnak több történetet, social engineering technikákat, mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat és különböző kommunikációs csatornákat egyetlen csalási folyamaton belül.

A Bitget Research és a SlowMist vizsgálatai szerint a sikeres támadások ma már ritkán épülnek egyetlen hibára. A csalók a közösségi médián, üzenetküldő alkalmazásokon, befektetői közösségeken, adathalász oldalakon és kriptotárcákon keresztül több lépésben vezetik végig az áldozatokat, mielőtt megszerzik digitális eszközeiket.

A 2025 júliusa és 2026 júniusa közötti időszakban a Bitget biztonsági rendszere több mint 150 millió rosszindulatú kérést blokkolt, 13 000-nél is több magas kockázatú IP-címet azonosított, 18 135 felhasználóvédelmi esetet kezelt, valamint 32,3 millió dollár értékű vagyon visszaszerzését segítette elő biztonsági incidensekhez és csalásokhoz kapcsolódóan.

„A biztonsági kihívások a piacok fejlődésével együtt változnak. Ahogy egyre több felhasználó fektet be kriptovalutákba, részvényekbe, tokenizált eszközökbe és mesterséges intelligenciára épülő termékekbe, úgy válnak egyre kifinomultabbá a csalási módszerek is. Ezeknek a kockázatoknak a megértése kulcsfontosságú a felhasználók védelme és a digitális pénzügyi ökoszisztéma iránti bizalom erősítése szempontjából”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a jelenlegi csalási trendeket többek között az AI által generált befektetési személyiségek, a deepfake videók, a hangklónozásos támadások, a mesterségesen létrehozott befektetői közösségek, a kriptotárcákat célzó támadások, a rosszindulatú okosszerződések és az egyre fejlettebb adathalász kampányok alakítják.

A vizsgált esetek között szerepel egy deepfake videó, amelyben a csalók a ciprusi elnök, Nikos Christodoulides nevével éltek vissza, egy mesterséges intelligenciával létrehozott befektetési reklámkampány, amely svéd befektetők ezreit károsíthatta meg, a mintegy 90 fiktív befektetőből álló Truman Show szintetikus közösségi csalás, valamint a 2026 elején dokumentált Rublevka Team kriptotárca-leürítő művelet.

A jelentés nemcsak a csalási módszereket elemzi, hanem bemutatja az áldozatok pszichológiáját, a leggyakoribb belépési pontokat, az ellopott eszközök mozgását és a visszaszerzés nehézségeit is. Emellett gyakorlati tanácsokat ad arra, hogyan erősíthetik a felhasználók fiókjaik biztonságát, miként ismerhetik fel az AI által támogatott megtévesztéseket, hogyan értékelhetik tudatosabban a befektetési lehetőségeket, és mit tehetnek egy biztonsági incidens esetén.

A Bitget 2024-ben indította el az Anti-Scam Month kezdeményezést, amelynek célja, hogy biztonsági szakértőkkel, iparági partnerekkel és szervezetekkel együttműködve növelje a felhasználók tudatosságát az egyre összetettebb online fenyegetésekkel kapcsolatban. Az idei kampány során júniusban oktatóanyagokkal, biztonságtudatossági programokkal és iparági együttműködésekkel segítik a felhasználókat digitális eszközeik védelmében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a fiatalok

Júniusban elindult a roham a diákmunkákért, de vannak olyan területek, ahol már tavasszal érdeklődnek a diákok a Job Force Iskolaszövetkezet szerint. Nyáron a legtöbb fiatalt a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben várják, de futárnak is sokan állnak a nyári szünetben.

A dolgozni vágyó fiatalok átlagosan bruttó 2000-2500 forintos órabérrel számolhatnak, de van olyan munkakör is, ahol ez elérheti a bruttó 5 ezer forintot is. Azok, akik a karrierjüket szeretnék beindítani a nyáron, leginkább a gyakornoki programokat keresik, amely mára a vállalatok számára fontos utánpótlási csatornává vált.

A nyári szünet közeledtével minden évben jelentősen megugrik a diákmunka iránti érdeklődés. Bár a legtöbb fiatal júniusban kezdi meg az álláskeresést, egyes területeken már hónapokkal korábban elindul a szervezés. Vannak olyan munkakörök és cégek, ahol a visszatérő diákokkal már február-március környékén elkezdődik az egyeztetés – derült ki a Job Force Iskolaszövetkezet összeállításból. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Ráadásul a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

A szolgáltatószektor továbbra is a legnagyobb foglalkoztató

A legtöbb diákmunkást továbbra is a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az adminisztratív területek alkalmazzák, de sok fiatal vág bele a futárkodásba is a szünetben. A legnépszerűbb diákmunkák között azonban nem a szezonális, vízparti állások vezetnek. A diákok körében jelenleg az irodai munkák a legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi pozíciók, majd a vendéglátás.

A diákmunkára továbbra is a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban koncentrálódik a kereslet, az utóbbi években a kisebb települések és a nagyvárosok vonzáskörzetében található cégek is egyre aktívabban foglalkoztatnak nyáron fiatalokat.

Bruttó 2250 forint az átlag

„A bérekben jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között. Átlagosan a bruttó órabérek jellemzően 2000–2500 forint között alakulnak, míg a futárszolgálatoknál akár bruttó 5000 forintos óradíj is elérhető. A fiatalok pedig nyáron jóval többet dolgoznak: míg a tanév során ez átlagosan havi 64 óra, nyáron a havi munkamennyiség átlagosan 100–120 órára ugrik. A legaktívabb korosztály pedig a 18 és 25 év közötti fiatalokból kerül ki”

– mondta Magony András, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a Work Force-hoz tartozó, Job Force Iskolaszövetkezet hosszú évek óta közvetít diákmunkára fiatalokat, így segítve a partnereket a zökkenőmentes munkaerő-ellátásban. Magony András szerint a munkáltatók számára a legfontosabb értékek közé a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a lojalitás tartozik. A fiatalok ezzel szemben elsősorban a rugalmasságot, a saját elvárásaiknak megfelelő munkahelyi környezetet és a jól tervezhető munkabeosztást keresik.

Egyre fontosabb utánpótlási csatorna a gyakornoki program

A szakember azt is kiemelte, hogy a gyakornoki programok szerepe egyre jobban felértékelődik mind a két fél számára. A fiataloknak a karrierjük beindítására adnak lehetőséget ezek a programok, míg a cégeknek fontos utánpótlási csatornát jelentenek. A diák valós munkakörnyezetben próbálhatja ki magát, miközben a munkáltató is megismerheti a leendő munkatársat. Sikeres együttműködés esetén a gyakornoki időszak könnyen teljes munkaidős állásajánlathoz vezethet.

„Az adataink szerint a diákok átlagosan 6 hónapot töltenek egy-egy gyakornoki program keretében a cégeknél. Elsősorban pedig a hosszú távú munka lehetőségét, valódi szakmai tapasztalatot, tanulási, fejlődési lehetőséget és versenyképes jövedelmet keresnek”

– tette hozzá Magony András.

A cégeknek érdemes azzal is számolniuk, hogy nyáron a diákok jóval több időt tudnak munkával tölteni, azaz ilyenkor átmenetileg nagyobb szerepet vállaljanak a napi működésben, a szabadságukat töltő munkavállalók okozta fennakadásokat így jól lehet menedzselni, miközben a fiatalok is még jobban elmélyíthetik a szakmai tapasztalatukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!