Gazdaság
Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?
Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.
Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.
Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.
„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”
– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.
Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.
Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).
A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.
A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.
Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.
Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.
Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.
Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.
„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”
– foglalták össze a BDO szakértői.
Gazdaság
Már nem luxus az okosrendszer az új ingatlanoknál
2026-ra a társasházaknál alapelvárássá válik a “belépő szintű” okosotthon-csomag.
Európában már minden harmadik otthon “okos”, a prognózisok szerint 2029-re 42 százalékos penetrációra számíthatunk[1] az újépítésű ingatlanoknak, illetve az ún. retrofit megoldásoknak, azaz a meglévő lakások utólagos okosításának köszönhetően. A mérnök-közgazdász szerint Magyarországon 2026-ra az új társasházaknál alapelvárássá válik egy “belépő szintű” okosotthon-csomag, az épületgépész pedig azt valószínűsíti, hogy a gépi szellőztetés és az esővízmenedzsment az okosrendszerek egyre fontosabb elemei lesznek. A szereplők 2026-ban érezhető piaci élénkülésre számítanak, a jövő pedig a prediktív, “előrelátó” funkciók bővülése felé mutat.
Az ingatlanberuházók is felismerték az okos rendszerekben rejlő potenciált
„A tapasztalat azt mutatja, hogy itthon már nem csak a kiemelt lokációkban, de akár a peremkerületekben is egyre gyakrabban legalább egy alap okosotthon csomaggal építik meg az ingatlanberuházók a lakásokat”
– árulja el Kovács Zoltán, az intelligens épületelektronikával foglalkozó iContrAll ügyvezetője.
A mérnök-közgazdász szerint a lakók 20-30 százaléka ráfizetéssel bővíti is a megkapott alaprendszert, mert méltányolja és hasznosnak ítéli a minőségi műszaki tartalmat. A jelenséget az ingatlan beruházók is felismerték, hiszen az okos megoldások egyben marketing eszközök is, értéknövelő tényezőként magasabb kategóriára pozícionálják az ingatlant – mindezt ráadásul már nem is jelentős többlet költség fejében.
Tegnap luxus – ma már alap – mi jön holnap?
Az okosotthonok terjedésével mára egyértelművé vált, hogy ami néhány éve még prémium kategóriát jelentett, 2026-ra az új építésű ingatlanok alapfelszereltségévé válik. De mit is takar pontosan ez az „alapcsomag”? Tatár Ádám, a Wavin beltéri klímamegoldásokkal foglalkozó épületgépész mérnöke szerint a hűtés-fűtés intelligens vezérlése, az okoskapcsolók, valamint a különböző szenzoros funkciók jelentik a belépőszintet. A rendszer azonban jóval tovább bővíthető: az épületgépészethez kapcsolódó megoldások – mint a vezérelt gépi szellőztetőrendszerek, a víz- és csőhálózati szenzorok, illetve az esővíz-menedzsment – mind integrálhatók a lakás digitális infrastruktúrájába.
„A trend ma már egyértelműen a prediktív, előrelátó funkciók bővülése felé mutat, ahol az otthon már a felhasználó előtt tudja, mire van szüksége. A vásárlók emellett az apró döntéseket és rutinfeladatokat csökkentő, automatikus folyamatokat – például szivárgásjelzést vagy távvezérlést – is egyre inkább elvárják”
– teszi hozzá az innovatív épületgépészeti megoldásairól ismert Wavin szakértője.
Nagy beruházás – minimális okosotthon-költség
Az olyan nagy beruházások esetében, mint a Kopaszi Gát Budapart projekt részeként a közelmúltban átadott 141 lakásos társasház, az okosrendszerek kialakításakor a feladatok összetettsége, egymásra hatása mellett a nagy lakásszám miatt is körültekintő tervezésre és precíz kivitelzésre van szükség. Ebben a projektben a Wavin intelligens felületfűtési és -hűtési rendszere, illetve az iContrAll okosotthon- és hőközponti vezérlőrendszerre is az alapfelszereltség részét képezték.
Az ilyen alapcsomagok költsége új építésű ingatlanok esetén jellemzően mindössze néhány százalékot tesz ki a teljes beruházási értékből, míg felújítás során – a meglévő rendszerek átalakítása miatt – némileg magasabb ráfordítással kell számolni. A rendszer üzemeltetéséhez egy komoly, hosszú távon is elérhető informatikai háttérre és ügyfélszolgálatra is szükség van, ennek költségét pedig már a vételárban érvényesíteni kell, hiszen a jelenlegi piaci elvárás az, hogy mindezt a vásárlók külön havidíj nélkül kapják meg.
A tapasztalatok szerint az okos megoldásokba való beruházás a fejlesztők számára mindenképpen megtérül, hiszen ezek már ma is mérhetően növelik az ingatlan értékét: a “smart” és “green premium” egyre meghatározóbb tényezővé válik a lakáspiacon.
[1] North America and European Smart Homes and Home Automation EUROPE ACCELERATES TOWARD SMART HOMES: 102.8 MILLION SMART HOMES BY 2029 – BBK – Construction Development
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Közel 45%-kal nőtt az elektromos autók iránti érdeklődés – stabil kínálat mellett élénkült a használtautó-piac 2025-ben
2025-ben kedvező számokat mutatott a hazai használtautó-piac: a Használtautó.hu adatai szerint a teljes éves érdeklődések száma több mint 130 ezerrel, közel 3%-kal nőtt az előző évhez képest, miközben a kínálat volumene stabil maradt.
Az átlagos vételár emelkedése mellett javult a kínálat minősége is: csökkent a meghirdetett autók átlagéletkora és futásteljesítménye. A keresleti növekedést döntően az elektromos és hibrid modellek, valamint a városi terepjárók iránti élénkülő érdeklődés hajtotta, ami a piac folyamatos modernizációját jelzi.
A teljes évet tekintve a Használtautó.hu felületén 4,95 millió érdeklődést regisztráltak, ami több mint 130 ezerrel, mintegy 2,7%-kal haladta meg a 2024-es értéket. A hirdetések száma eközben gyakorlatilag változatlan maradt: 2025-ben 733 ezer hirdetés szerepelt a portálon, ami nagyjából 2 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A kereslet növekedése így stabil kínálat mellett ment végbe, ami kiegyensúlyozottabb piacot eredményezett.
A kínálati árak emelkedtek: az átlagos vételár 4,78 millió forintról 5,13 millió forintra nőtt, ami 7,4%-os drágulást jelent éves szinten. Ezzel párhuzamosan azonban a kínálat minősége is javult. Az átlagos járműéletkor 12,93 évről 12,87 évre csökkent, az átlagos futásteljesítmény pedig 179 300 kilométerről 177 581 kilométerre mérséklődött, ami azt jelzi, hogy lassú, de folyamatos fiatalodás indult el a használtautó-piacon.
Az elektromos és hibrid modellek húzták növekedést
A kereslet növekedésének döntő része az alternatív hajtású járművekhez kötődött. Az elektromos autók iránti érdeklődés egyetlen év alatt 44,5%-kal nőtt, míg a hibrideknél 20,8%-os bővülés volt megfigyelhető. Együttesen több mint 123 ezerrel nőtt az elektromos és hibrid modellekhez kapcsolódó érdeklődések száma, ami önmagában szinte lefedi a teljes piac éves növekményét.
Mindeközben a benzines autók iránti kereslet enyhén, 1,7%-kal emelkedett, a dízelek esetében viszont 2%-os visszaesés történt. Ez nem hirtelen fordulatot, hanem a dízel szerepének lassú, fokozatos mérséklődését jelzi.
Árfronton is markáns különbségek rajzolódtak ki. A benzines és dízel modellek átlagára 4–7% közötti mértékben nőtt, míg az elektromos autók átlagára 3,6%-kal csökkent egy év alatt. A hibridek ára gyakorlatilag stagnált. Ennek eredményeként az elektromos és a hibrid modellek átlagára egyre közelebb kerül egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy az elektromos autók fokozatosan elérhetőbb választássá válnak a használtautó-piacon.
A városi terepjárók előretörése
A karosszériatípusok szerinti bontásban 2025 egyértelmű nyertese a városi terepjáró (crossover) kategória volt. Az ilyen kivitelű autók iránti érdeklődés 16,5%-kal nőtt, több mint 126 ezer érdeklődéssel meghaladva az előző év szintjét.
A crossoverek átlagára mindössze 1,6%-kal emelkedett, miközben továbbra is ezek a modellek képviselik az egyik legfiatalabb kínálati szegmenst, alig több mint 7 éves átlagéletkorral. A kombi kivitelű autók szintén erős évet zártak: a kereslet 2,4%-kal nőtt, az átlagéletkor enyhén csökkent, miközben az árak emelkedtek. Ezzel szemben a ferdehátú és a sedan modellek iránti érdeklődés kis mértékben visszaesett, ami a hagyományos kivitelek fokozatos háttérbe szorulását jelzi.
A legnépszerűbb modellek sorrendje 2025-ben nem változott érdemben: továbbra is az Opel Astra, a Volkswagen Golf és a Suzuki Swift vezette a keresleti toplistát, ami a piac stabilizálódását tükrözi.
„2025-ben több kedvező változás is látható volt a hazai használtautó-piacon. A 2024-es évhez képest több mint 130 ezerrel nőtt az érdeklődések száma, és bár csak kisebb mértékben, de csökkent a személyautók átlagéletkora és átlagos futásteljesítménye is. A legnépszerűbb modellek sorrendje nem változott, hiszen továbbra is az Astra, a Golf és a Swift vezeti a toplistát. A következő évre bizakodva tekintünk előre: a tavaly elindult élénkülés, az új márkák és modellek megjelenése, valamint a használt piacra kerülő flottás autók növekvő száma alapján további erősödésre számítunk a piacon”
– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.
A 2025-ös adatok alapján a hazai használtautó-piac nem hirtelen átalakuláson, hanem folyamatos modernizáción megy keresztül: nő az érdeklődés, fiatalodik a kínálat, és egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hajtású, korszerűbb járművek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Bosch érzékelőplatformja forradalmasítja a robotok mozgásérzékelését
Zökkenőmentes felhasználói élmény az új precíziós érzékelési szabványnak köszönhetően
- Három új termékváltozat a robotika, az XR fejhallgatók és szemüvegek, valamint a viselhető okoseszközök arzenáljában.
- A Bosch megőrzi vezető pozícióját a MEMS-érzékelők piacán, 4 százalékos éves növekedési ütemmel a bevétel akár a 19,2 milliárd dollárt is meghaladhatja 2030-ra.
- A mérési pontosság új szintje válik elérhetővé a prémium szórakoztatóelektronikai eszközök gyártói számára.
A robotika és a kiterjesztett valóság (Extended Reality, XR) gyors fejlődésének hátterében egy kevésbé látványos, ugyanakkor kulcsfontosságú technológia áll: a mikroelektromechanikai rendszerekre épülő szenzorok, azaz a MEMS-megoldások. Ezek az apró, mégis rendkívül kifinomult eszközök – az élő szervezetek érzékszerveihez hasonlóan – lehetővé teszik, hogy a gépek érzékeljék és értelmezzék saját mozgásukat és térbeli helyzetüket. Ez a tértudatosság az, amely a komplex algoritmusokat folyamatos mozgássá és magával ragadó digitális élménnyé formálja.
Három új csúcskategóriás érzékelő jelenik meg az egyre bővülő piacon
A CES 2026 szakkiállításon a Bosch Sensortec bemutatja a BMI5 platformot, az inerciális (gyorsulási és giroszkópos) érzékelők új generációját, amely rendkívül alacsony zajszint mellett nagy pontosságú teljesítményt nyújt a mozgás minden finom elemének rögzítésében, több eszközosztályon átívelve. A megosztott hardveres alapra épülő és intelligens szoftverrel ellátott platform három változatban kerül forgalomba: BMI560, BMI563 és BMI570. A BMI5 termékcsalád termékei a fogyasztói elektronikai eszközök gyártóinak prémium szegmensét célozza, megalapozva ezzel a MEMS-érzékelő piac további növekedését. A Yole Group piackutató és stratégiai tanácsadó cég szerint ez a piac – amelyben a Bosch őrzi vezető pozícióját – várhatóan több mint 19,2 milliárd dollár bevételű üzletággá bővülhet 2030-ra, 4 százalékos átlagos éves összetett növekedést produkálva (CAGR 2024-2030).* A nagy volumenű sorozatgyártási igények kielégítése érdekében a németországi reutlingeni Bosch félvezetőgyár (wafer fab) tisztatéri területe 35 000 négyzetméterről több mint 44 000 négyzetméterre bővült 2025 végére.
Célirányos megoldások, széleskörű felhasználhatóság
A BMI560 érzékelő élethűvé teszi a virtuális és a kiterjesztett valóság élményét. Szinte késedelem nélkül, pontosan követi a fej mozgását, lehetővé téve a 3D-s környezet interakcióit a felhasználók számára. A fejlett képstabilizátor segítségével az okostelefonok és akciókamerák éles, elmosódástól mentes fényképeket és videókat készítenek, még heves mozgás és rázkódás közben is.
A BMI563 képes kezelni a rezgéseket és az extrém mozgásokat, így ideális olyan robotokhoz, amelyeknek precízen kell navigálniuk, vagy az olyan virtuálisvalóság-vezérlőkhöz, amelyek a kéz apró mozdulatait hivatottak nyomon követni. A platform segítséget nyújt ezeknek az eszközöknek abban, hogy rendkívüli pontossággal megértsék saját környezetüket és mozgásukat. A Bosch új MEMS-érzékelője például még akkor is hatékonyan képes segíteni egy humanoid robot térbeli tájékozódását, ha kamerájának lencséje takarásba kerül.
A BMI570 javítja az okosórák és a vezeték nélküli fülhallgatók teljesítményét. Elődjéhez képest az új platform kétszeres mérési tartományt biztosít, amely lehetővé teszi a mozdulatok és gesztusok még szélesebb körének észlelését, különösen dinamikus mozdulatok esetében. Hanglejátszásra alkalmas eszközöknél pontos fejorientációs adatokat biztosít a 3D-hangélményhez, például aktívan reagál a felhasználó zenehallgatás vagy hívás közben végzett mozgására, így azt a hatást kelti, mintha a hang egy meghatározott irányból érkezne.
A műszaki mesterséges intelligencia magas színvonala felelősségteljes innovációval párosul
A peremhálózaton futó mesterséges intelligencia (Edge AI) segítségével a készülék mindig használatra kész állapotban marad (always-on). Ez annak köszönhető, hogy közvetlenül az érzékelőben ismeri fel a mozgásmintákat. Így csökken az energiafogyasztás, gyorsabbak lesznek a válaszreakciók, és további intelligens funkciók válnak elérhetővé. Ilyen például az automatikus tevékenységfelismerés egy okosórán, amelyhez nem szükséges a felhasználó külön interakciója az eszközzel. A BMI5 platform minden változata megfelel a Bosch Sensortec eddigi legmagasabb ökológiai szabványainak, ötvözve a műszaki teljesítményt a felelős innovációval. Ez az egységes architektúra lehetővé teszi az eszközgyártók számára, hogy a legmodernebb fejlesztési folyamatok is mindvégig fenntarthatóak maradjanak a termékcsaládok teljes életciklusán át.
„A BMI5 platformmal megszilárdítjuk a mozgásérzékelő eszközök következő generációjának alapját”
– mondta Stefan Finkbeiner, a Bosch Sensortec igazgatója.
„Ügyfeleink minden változat esetében élvezhetik a kiegyensúlyozott pontosság, a stabilitás és a kivételes teljesítmény előnyét, amelynek az érzékeny XR-rendszerek, a megbízható robotika és az intuitív viselhető eszközök is köszönhetők. A platform ötvözi a Bosch technikai színvonalát a felelősségteljes innovációval. Egyben tükrözi a vállalat minőségre és fenntarthatóságra vonatkozó alapértékeit, és alkalmazások széles sorát támogatja egyetlen, szabályozható architektúrával. A BMI5 család tovább növekszik, hiszen a platform legújabb variációi már a gyártósoron vannak.”
*Forrás: Status of the MEMS Industry 2025 report, Yole Group.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Ipar2 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek2 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás1 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Gazdaság1 hét ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból
-
Zöld7 nap ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Okoseszközök1 hét ago
Az LG AI technológiával definiálja újra a prémium háztartási készülékeket a 2026-os CES-en





