Gazdaság
Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?
Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.
Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.
Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.
„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”
– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.
Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.
Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).
A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.
A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.
Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.
Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.
Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.
Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.
„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”
– foglalták össze a BDO szakértői.
Gazdaság
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.
Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.
A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.
A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek
Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.
A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra
A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.
„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.
Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom
A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.
- Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
- Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
- Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.
“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez.
Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett.
Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben.
A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. Ezért jövőre lehet igazán látványos a támogatott hitelek visszaszorulása – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Az elmúlt hónapokban már csökkent a támogatott kölcsönök aránya az új lakáshitelekből – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból a BiztosDöntés.hu. Az első negyedévben még 80 százalék felett járt a kedvezményes kamatozású, állami támogatásos hitelek összege az új szerződéseken belül, ám ez szeptemberig fokozatosan 75 százalékra csökkent.
Az Otthon Start borította fel az arányokat
A támogatott lakáshitelek arányának utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenése még nem jelzett trendfordulót, de az már látszott belőle, hogy az Otthon Start iránti kereslet túl lehet a csúcson. A jegybank adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a támogatott lakáshitelek új szerződéseken belüli aránya még 22,3 százalékot ért el, miközben az idei év hasonló időszakában 78,5 százalékot. A drasztikus ugrás pedig egyértelműen az Otthon Start hitel tavaly szeptemberi megjelenésével magyarázható, ami szinte hetek alatt hatalmas keresletnövekedést okozott, ami tartósnak is bizonyult.
Az Otthon Start iránti keresletben az elmúlt hónapokban látszott először csökkenés, ami azt mutatta, hogy a kedvezményes hitelt felvenni akarók és tudók már fogyóban vannak. Eközben pedig a piaci kamatozású lakáshitelek kereslete viszonylag stabil maradt.
Visszatérnek a porondra a piaci hitelek
Az Otthon Start november közepi megszűnésével és a Wekerle Plusz hitel elindulásával viszont jóval látványosabb változás jöhet a piaci és támogatott lakáshitelek közötti arányokban a BiztosDöntés.hu szakértői szerint. Az új támogatott kölcsön potenciális közönsége ugyanis jóval szűkebb az Otthon Starténál. Ezt az életkorra, a meglévő lakástulajdonra és a hitelből vett ingatlan használatára vonatkozó szigorúbb előírások okozzák. Ráadásul a héten lezáruló Otthon Startot éppen azok vették fel leginkább, akiknek a Wekerle Plusz is szól. Az Otthon Startot főleg használt lakások vásárlásához igényelték, márpedig ennek a kamata 3 százalékról 5-re emelkedik a Wekerle Pluszban.
Mindezek alapján a támogatott kölcsönök súlya 2027-ben jelentősen csökkenhet a lakáshitelekből – úgy, hogy a közben az új szerződések összege is visszaeshet az idei csúcsévhez képest.
Óriási jóváírásokat nem adnak, de kedvezményből nincs hiány
Az Otthon Startnál gyakori, több százezer forintos egyszeri jóváírásokkal a piaci feltételű lakáshiteleiknél nem kecsegtetnek a bankok, de itt is számos kedvezményt kínálnak. A BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora szerint több pénzintézetnél is kamatkedvezményt érhet például a megfelelő összegű jövedelem rendszeres számlára utalása, a nagyobb hitelösszeg és a hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A jelzáloghiteleknél szokásos, kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén nagyon gyakoriak a bankoknál.
Az Erste 10 éves kamatperiódusú, piaci feltételű lakáshitelénél 6,34 százalékos az elérhető legalacsonyabb éves kamat. Ehhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – hitelvédelmi és lakásbiztosítás kötése is szükséges. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők a konstrukciónál.
A Gránit Bank 10 éves kamatperiódusú, piaci lakáshitele 6,18 százalékos éves kamat, és 6,67 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el.
A MagNet Bank lakáscélú jelzáloghitelénél 6,30 százalék is lehet az éves kamat. Az induló költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén elérhetők.
Az MBH Banknál 6,69 százalék is lehet a piaci feltételű lakáshitel éves kamata, ha a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet.
Az OTP Bank 1×1 Évnyerő Lakáshitelénél a futamidő első évében csak kamatot kell törleszteni. Az éves kamat akár 6,19 százalék is lehet. Induló díjkedvezmények szintén járnak a kölcsönhöz kapcsolódóan.
A K&H-nál most az 5 éves kamatperiódusú, minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legalacsonyabb, 6,79 százalékos az elérhető éves kamat. A kezdeti költségekhez kapcsolódóan is nyújt kedvezményeket a pénzügyi szolgáltató.
Az UniCredit Bank kínálatában – 20 éves futamidőt feltételezve – 6,95 százalékos, éves kamattal érhető el piaci feltételű lakáshitel a feltételek teljesítése esetén. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők.
A CIB Bank a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények mellett jóváírási akciót is érvényben tart a piaci feltételű lakáshiteleknél: itt 40 000 forint járhat a feltételek teljesítése esetén. A legalacsonyabb, elérhető éves kamat 6,19 százalék a 10 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
A Samsung Electronics bejelentette, hogy a nemzetközi márkatanácsadó, az Interbrand a hetedik egymást követő évben sorolta az 5. helyre a vállalatot az évente összeállított Best Global Brands listáján, 105,2 milliárd dolláros márkaértékével.
A Samsung így az egyetlen ázsiai székhelyű vállalat lett, amely 2020 óta minden évben a legjobb öt nemzetközi márka között szerepel.
Az Interbrand az értékelés során az alábbi tényezőket vette figyelembe:
- Rekordnyereség, amelyet az AI félvezetőkbe irányuló célzott beruházások alapoztak meg,
- Erősebb AI-versenyképesség az Eszközélmény (Device eXperience, DX) divízióban,
- Vevőközpontú márkastratégia a „One Samsung” jövőkép részeként.
A vállalat Eszközmegoldások (Device Solutions, DS) divíziója tovább növekedett azáltal, hogy növelte a nagyértékű memóriaeszközök kínálatát, hogy ezzel reagáljon az AI iránti növekvő keresletre. Emellett megőrizte élvonalbeli technológiai szerepét a HBM4 memóriák tömeggyártásával és kereskedelmi forgalmazásával.
Az Eszközélmény (DX) divízió a személyre szabott AI-élmények és az eszközök – például a mobilkészülékek, televíziók és háztartási készülékek – közötti összekapcsolhatósággal kényelmesebb megoldásokat kínál a felhasználók mindennapjaira. A Samsung idén mutatta be a Galaxy Z Fold8-at, a nyolcadik generációs kihajtható Galaxy készülékét, amely új formatervezéssel és 4:3 képaránnyal értelmezi újra a kategóriáját. A vállalat a szériával újabb generációkat tudott elérni, hiszen az új kialakítás nagyon népszerű a fiatalabb felhasználók körében.
Az Interbrand az egyik legrégebbi márkatanácsadó cég, amely évente értékeli a márkaértéket a vállalatok pénzügyi teljesítményének és kilátásainak, a márkák vásárlási döntésekre gyakorolt hatásának, valamint versenyképességének átfogó elemzése alapján. Az értékelés során a cég figyelembe veszi a stratégiát, az empátiát, a differenciálást, az ügyfelek elkötelezettségét, a következetességet és a bizalmat is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelentek a Wekerle Plusz lakáshitel részletszabályai
-
Ipar2 hét ago
A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját
-
Tippek2 hét ago
Borzongató gumiabroncs-sztorik Halloweenre: 3 végzetes hiba az utakon, ami tönkreteheti a gumikat
-
Egészség2 hét ago
Modern boszorkányok laborleteket értelmeznek és életmódváltást javasolnak




