Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben.

A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.

Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az LG kibővített AI-otthon ökoszisztémával érkezett az IFA 2026-ra

Az LG Electronics (LG) az idei berlini IFA 2026 kiállításon kibővített AI-otthon (AI Home) ökoszisztémáját mutatja be, amelyben a mesterséges intelligencia a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat egyetlen, összekapcsolt rendszerbe szervezi.

Az „Innováció rád hangolva” („Innovation in tune with you”) tematika jegyében az LG azt szemlélteti, hogyan alkalmazkodhatnak a fejlett AI-technológiák a felhasználók életmódjához, és hogyan tehetik kényelmesebbé, személyre szabottabbá és energiahatékonyabbá a mindennapokat.

Az LG standjánál az AI-otthon megoldások és a robotika mellett az európai otthonokra optimalizált háztartásigépek, nagy energiahatékonyságú készülékek, valamint prémium televíziók és audiorendszerek is helyet kapnak. A különböző kiállítási zónák egy-egy konkrét élethelyzeten keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban – az alábbiakban bemutatjuk az LG idei IFA-kitelepülésének legfontosabb állomásait.

LG „AI-zenekar”: az összekapcsolt AI-ökoszisztéma látványos nyitánya

A stand bejáratánál a látogatókat az LG „AI-zenekar” (AI Orchestra) fogadja egy 16×4 méteres kinetikus LED-installációval, amelyben az LG CLOiD otthoni robot egy összekapcsolt AI-ökoszisztéma „karmestereként” hangolja össze a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat.

A látványos installáció azt szemlélteti, hogyan működhetnek összhangban az LG különböző termékei, technológiái és szolgáltatásai – a háztartási készülékektől a televíziókon és klímákon át, egészen a robotikáig –, hogy egységes, összekapcsolt AI-otthon élményt hozzanak létre.

Az installáció egyúttal az LG „Zero Labor Home” vízióját is megjeleníti. Ennek középpontjában egy olyan otthon áll, ahol az intelligens készülékek és szolgáltatások egyre több hétköznapi feladatot képesek átvenni a felhasználóktól, csökkentve a házimunkára fordított időt és energiát.

A mindennapi élethez alkalmazkodó AI-otthon

Az LG „AI Home” zónájában az AI-otthon koncepció működés közben is megismerhető. A következő generációs AI-otthon hub, az LG ThinQ ON, valamint az LG ThinQ AI Home platform a készülékeket, a különböző helyiségeket és a szolgáltatásokat egyetlen rendszerbe kapcsolja össze. Az autentikusan kialakított otthoni környezetekben a látogatók közvetlenül is megtapasztalhatják, hogyan érti meg az LG mesterséges intelligenciája a felhasználók szokásait és az egyes terek sajátosságait, majd ezek alapján hogyan kínál releváns, személyre szabott funkciókat.

Az idei IFA-n debütál a ThinQ Claw is, a ThinQ ON-ba integrált, szöveges csevegésen alapuló AI-ügynök. A természetes nyelvi kommunikációt kontextusértelmezéssel kombinálva az otthoni körülmények, a felhasználói preferenciák és a napi rutin alapján képes releváns műveleteket javasolni.

Az LG ugyanakkor az AI-otthon kényelmét már nem kizárólag lakókörnyezetben képzeli el. Az LG ThinQ Pro integrált B2B menedzsmentmegoldás lehetővé teszi a készülékek és klímaberendezések központi vezérlését és felügyeletét, támogatva a kereskedelmi létesítmények hatékonyabb üzemeltetését.

Szintén a kiállításon látható a Homey által működtetett Home Energy Management System (HEMS), amely azt mutatja be, hogyan hangolható össze az otthoni energiatermelés, -tárolás és -felhasználás. A Homey okosotthon-platformot az Athom fejlesztette, amelyet az LG 2024-ben vásárolt fel.

Európai lakóterekre optimalizálva: Fit & Max

Az LG kibővített Fit & Max megoldása kifejezetten az európai lakóterek adottságaihoz igazodik. A koncepció olyan háztartási készülékeket fog össze, amelyek nagy kapacitást kínálnak, miközben kialakításuk révén hatékonyan illeszkednek a rendelkezésre álló térbe. A korábban csak bizonyos LG hűtőszekrény-modelleken alkalmazott Fit & Max kialakítás most már mosógépekre, szárítógépekre és mosogatógépekre is kiterjed.

A „Fit & Max Solution” zónában a látogatók olyan hűtőszekrényeket láthatnak, amelyeket letisztult, beépített dizájn és rugalmas tárolási lehetőségek jellemeznek, míg a mosógépek és szárítógépek úgy kínálnak nagyobb töltési kapacitást, hogy közben nem foglalnak nagyobb helyet[1]. A zónában új Fit & Max mosogatógépek is megtekinthetőek, köztük olyan modellek, amelyek mindössze egy óra alatt képesek a teljes mosogatási és edényszárítási ciklust végrehajtani[2].

Nagy energiahatékonyság még több felhasználó számára

Az „Energy Leadership” zóna az LG nagy energiahatékonyságú alaptechnológiáira épülő készülékeket helyezi középpontba, köztük a Dual Inverter Heat Pump™ technológiát és az inverteres kompresszormegoldásokat. A kiállított termékek között egy olyan LG mosógép is helyet kap, amely a jelenlegi európai energiahatékonysági előírások szerinti „A” energiaosztály minimumkövetelményénél akár 70 százalékkal kevesebb energiát használ[3]. Emellett nagy energiahatékonyságú hűtőszekrények, szárítógépek és mosogatógépek is megtekinthetők, amelyek kevesebb energia felhasználása mellett nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.

Az LG célja, hogy a korábban elsősorban csúcsmodellekben alkalmazott energiatakarékos technológiákat egyre szélesebb termékportfólióban tegye elérhetővé, ezáltal pedig egyre több európai fogyasztó számára tegye hozzáférhetővé a nagy energiahatékonyságú háztartási készülékeket.

Prémium kép- és hangélmények

A „Media Entertainment” zóna egy prémium médiagaléria-koncepciót mutat be, amely az LG kijelzőtechnológiáit különböző tartalomélményekkel kapcsolja össze. A kiállítás középpontjában a valódi vezeték nélküli (True Wireless) technológiát alkalmazó LG OLED W6 Wallpaper TV áll, amelyet különböző méretű televíziók vesznek körül. A képernyők között zökkenőmentesen áramló tartalom egyetlen egységes médiagaléria-show-vá áll össze.

A kiállított modellek között továbbá megtalálható a 2026-os LG OLED evo AI és a Micro RGB evo AI is. Mindkét készüléket a díjnyertes α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor hajtja, amely kiemelkedő fényerőt és pontos színmegjelenítést kínál. A Micro RGB evo „High Purity RGB Spectrum Display” technológiája emellett kivételes színélményt biztosít, a kiemelkedő színtisztaságát pedig a TÜV Rheinland tanúsította.

A gaming rajongók számára az LG a világ első olyan UltraGear monitorát is bemutatja[4], amely egyszerre támogatja az FHD felbontást és az 1000 Hz-es ultramagas képfrissítési frekvenciát. A média- és szórakoztatóelektronikai kínálatot a vállalat saját webOS smart TV platformjára épülő tartalomélmények, a StanbyME 2 Max számára kialakított lifestyle-zóna, valamint a Sound Suite otthoni audiorendszernek szentelt külön hallgatói tér egészíti ki.

LG SIGNATURE: prémium dizájn és AI a konyhában

Az „LG SIGNATURE” zóna az LG ultraprémium lifestyle márkájának időtálló formatervezését és fejlett AI-technológiáit mutatja be. Az LG SIGNATURE hűtőszekrény AI-alapú hangfelismerése érti a természetes, beszélgetésszerű megfogalmazást, és a különböző élelmiszerekhez megfelelő hűtési módokat tud ajánlani. Az LG SIGNATURE 30 hüvelykes beépíthető sütője belső AI-kamerát és AI Gourmet™ technológiát ötvöz. Ennek segítségével különféle ételeket képes felismerni, majd az adott fogáshoz megfelelő sütési módot javasol, még intuitívabb és prémiumabb otthoni gasztronómiai élményt kínálva.

„Az IFA 2026 kiállításon bemutatjuk, hogyan kapcsolhatja össze kibővített AI-otthon ökoszisztémánk zökkenőmentesen az AI-alapú háztartási készülékeket, otthoni hubokat és intelligens szolgáltatásokat, hogy kiemelkedően kényelmes és személyre szabott ügyfélélményt biztosítson”

– mondta Baek Seung-tae, az LG háztartási elektronikai üzletágának (Home Appliance Solution Company) elnöke.

„Az európai életmódhoz és lakókörnyezethez igazított termékekkel és megoldásokkal tovább erősítjük vezető szerepünket az európai prémium háztartásigép-piacon.”

Az IFA 2026 látogatói az LG Messe Berlin 18-as csarnokában található standján közvetlenül is megtapasztalhatják a vállalat kibővített AI-otthon ökoszisztémáját, Fit & Max megoldását és nagy energiahatékonyságú készülékeit, valamint a prémium média- és szórakoztatóelektronikai élményeket.

[1] Az azonos külső méretekkel rendelkező korábbi LG modellekhez képest. A kapacitás az F4J8J**** modellhez (600 mm mélység) képest 3 kg-mal, az F4J8V****** modellhez (550 mm mélység) képest pedig 2 kg-mal nőtt. A tényleges kapacitás modellenként eltérhet.

[2] Az egyórás időtartam algoritmusbeállításon alapul; a tényleges működési idő a környezeti feltételektől függően változhat. További opciók hozzáadásakor a teljes programidő megnő.

[3] Az Eco 40–60 program alapján az energiahatékonysági index (EEI) 70%-kal alacsonyabb az A energiaosztályhoz az EU 2019/2014 rendelete szerint előírt minimális EEI-követelménynél. A tényleges eredmények a töltettől, a kiválasztott programtól és a használati körülményektől függően eltérhetnek.

[4] A 2026. május 19-én nyilvánosan elérhető információk alapján, a fogyasztói márkák által bemutatott gaming monitorok között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A következő válságot még nem látjuk, de az AI már keresheti a nyomait

Geopolitikai konfliktusok, kibertámadások, ellátási láncokat érintő fennakadások és hirtelen gazdasági fordulatok jellemezték az elmúlt éveket.

Az EY nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia segíthet a vállalatoknak hamarabb észrevenni az ilyen események előjeleit, a cégek többsége azonban még mindig csak kísérletezik a technológiával.

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait”

– mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára”