Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

Új EU-tanulmány vizsgálja a nemek közötti különbségeket a deep tech befektetésekben

Egy új, EU által támogatott tanulmány rávilágít a befektetések nemek közötti különbségeire Európában, különös tekintettel a deep tech szektorra, arra az innovációs területre, amely kulcsszerepet játszik Európa hosszú távú versenyképességében, biztonságában és gazdasági ellenálló képességében.

A deep tech olyan vállalatokat jelent, amelyek tudományos áttörésekre és fejlett mérnöki megoldásokra épülnek, és gyakran kutatólaboratóriumokból vagy egyetemekről indulnak. Ide tartoznak többek között a mesterséges intelligencia, a fejlett anyagok, a félvezetők, a robotika, a kvantumtechnológiák, az éghajlati és energiarendszerek, az egészségügy és a biotechnológia, valamint az ipari technológiák területén működő cégek. A fogyasztói piacra fókuszáló digitális startupokkal szemben a deep tech vállalatok jellemzően hosszabb fejlesztési ciklusokat, speciális szaktudást és jelentős kezdeti tőkét igényelnek, mielőtt piacra lépnek.

Az Európai Unió számára a deep tech stratégiai jelentőségű. Megalapozza a zöld és a digitális átállást, erősíti az ipari vezető szerepet, és csökkenti a külső technológiáktól való függést olyan kritikus területeken, mint az energia, az egészségügy és a biztonság. Ezért a tehetségek tőkéhez jutásának biztosítása ezekben az ágazatokban nem csupán méltányossági kérdés, hanem Európa globális versenyképességének kulcsa.

Két cél: a különbség mérése és annak csökkentése

A projekt két egymást kiegészítő cél köré épült. Egyrészt olyan adatok azonosítására és egységesítésére törekedett, amelyek segítségével a nemek közötti befektetési különbség Európa-szerte következetes és átlátható módon mérhető. Másrészt közvetlen párbeszédet folytatott alapítókkal, befektetőkkel és szakpolitikai döntéshozókkal annak érdekében, hogy feltárja, miért marad fenn ez a különbség, és mi segíthet annak csökkentésében, különösen a deep tech területén.

Bár léteznek nemek szerint bontott adatok, ezek gyakran széttagoltak, eltérő definíciókon alapulnak, vagy nem hasonlíthatók össze nyilvánosan. Ez megnehezíti a döntéshozók, befektetők és az ökoszisztéma szereplői számára a haladás értékelését és a célzott beavatkozások megtervezését.

Prototípus dashboard: interaktív adatfelület a befektetési nemi különbségek feltérképezésére

A projekt egyik központi eredménye a Dealroom által kifejlesztett Gender Gap in Investments Dashboard, egy interaktív adatfelület, amely már most is átfogó képet ad a befektetésekben tapasztalható nemi különbségek jelenlegi helyzetéről. A felület egyetlen, könnyen hozzáférhető rendszeren belül gyűjti össze az európai vállalatok alapítócsapataira és kockázatitőke-befektetéseire vonatkozó adatokat.

A dashboard nem végleges megoldás, hanem egy továbbfejleszthető alap: idővel további adatforrások bevonásával bővíthető, javíthatja a lefedettséget, és árnyaltabb képet adhat arról, hogyan hatnak egymásra a nemek, az ágazatok, a finanszírozási szakaszok és a földrajzi tényezők. A hosszú távú cél egy hiteles, közös európai adatplatform kialakítása a nemek és a befektetések területén.

Mit mutatnak az adatok: a deep tech szektorban továbbra is jelentős az egyenlőtlenség

Már ebben a korai szakaszban is tartós egyenlőtlenségek rajzolódnak ki. Európa-szerte azok a startupok, amelyeknek legalább egy női alapítójuk van, az összes kockázatitőke-finanszírozási kör mindössze 14,4%-át, valamint a teljes kockázatitőke-volumen 12%-át vonzzák.

A deep tech területén az aránytalanság még markánsabb: a vállalatok mintegy 80%-át kizárólag férfiakból álló csapatok alapítják, és ők részesülnek a kockázati tőke közel 90%-ában.

Mivel a deep tech kifejezetten tőkeigényes ágazat, ezek az eltérések különösen nagy jelentőséggel bírnak. Az, hogy ma kik jutnak korai és további finanszírozáshoz, meghatározza, hogy a jövőben mely technológiák tudnak széles körben elterjedni Európában.

Az ökoszisztéma tapasztalatai: a számokon túli bizonyítékok

Az adatelemzés kiegészítéseként a projekt kiemelt hangsúlyt fektetett a kvalitatív kutatásra és az ökoszisztéma szereplőivel folytatott aktív párbeszédre.

A kutatócsapat 11 hónap alatt:
• 81 mélyinterjút készített alapítókkal, befektetőkkel, alapkezelőkkel, állami bankok képviselőivel és uniós döntéshozókkal
• 12 ökoszisztéma-eseményt szervezett Európa-szerte, több mint 1000 résztvevő bevonásával

Országoktól és ágazatoktól függetlenül a résztvevők rendszeresen strukturális akadályokra hívták fel a figyelmet, köztük a korai és növekedési tőkéhez való hozzáférés nehézségeire, a forrásbevonás során tapasztalható hitelességi hiányosságokra – különösen a deep tech területén –, a támogatási rendszerek széttagoltságára, valamint a befektetési döntéshozatalban megfigyelhető korlátozott diverzitásra.

A felismeréstől a cselekvésig: Európa prioritásai

Az adatok és az ökoszisztéma visszajelzései alapján a jelentés több cselekvési területet jelöl ki:

Egy állandó európai adatközpont létrehozása a nemek és a befektetések területén, a Dealroom dashboardra építve, majd további nyilvános és magánadatforrások bevonásával.
A beruházási adatok összehasonlíthatóságának és érthetőségének javítása közös definíciók és jelentési szabványok alkalmazásával az uniós és nemzeti finanszírozási programokban.
A korai támogatás és a növekedési finanszírozás közötti szakadék csökkentése, hogy a startupok – különösen a hosszabb fejlesztési ciklusú deep tech vállalatok – ne essenek ki a finanszírozási pályáról, mielőtt növekedési szakaszba léphetnének.
A közberuházások tudatos felhasználása a piac alakítására, az EU jelentős befektetői szerepére – köztük az Európai Innovációs Tanácsra (EIC) és befektetési ágára, az EIC Alapra – építve, a magántőke bevonzása és megfelelő ösztönzők kialakítása érdekében.
Az ökoszisztéma szereplői közötti kapcsolatok erősítése, hogy az alapítók könnyebben megtalálják a megfelelő finanszírozási útvonalakat és elérjék a kulcsfontosságú döntéshozókat.

A hosszú távú változás alapja

A tanulmány központi következtetése egyértelmű: Európában nincs hiány női innovátorokból, hiányoznak azonban azok a rendszerek, amelyek következetesen mérik, finanszírozzák és növekedési pályára állítják őket.

A közös adatbázis és az ökoszisztémán belüli együttműködések ötvözésével a projekt alapot teremt a tájékozottabb szakpolitikai irányok kidolgozásához, az előnyösebb befektetési döntésekhez, és segít megteremteni egy erősebb, inkluzívabb európai mélytechnológiai ökoszisztémát.

A tanulmány ezen a linken megtekinthető: https://gendergap-investments.eu/uploads/documents/Gender-Investment-Gap-Report-Executive-Summary.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói

A győri Széchenyi István Egyetem két jelenlegi és egy már végzett hallgatója szerepelt a napokban az RTL Cápák között című televíziós műsorában, ahol Holostep nevű startupjukat mutatták be.

A fiatalok olyan szolgáltatásokat hoztak létre, amelyek az online vásárlást emelik magasabb szintre a saját fejlesztésű szoftverük és 3D alapú technológiák segítségével. A cápák közül Balogh Péter – közismert nevén Petya – gyorsan lecsapott a lehetőségre, és betársult a vállalkozásba.

A Széchenyi István Egyetem két jelenlegi hallgatóját, a mérnök-informatikusnak tanuló Litvai Gábort és az építőmérnök szakos Malachowsky Kornélt, valamint az intézményben korábban mérnök-informatikusként végzett Gróf Eriket a közelmúltban az egész ország megismerhette, hiszen a Cápák Között című műsorban mutatták be vállalkozásukat, a Holostepet. Látványosan prezentálták fejlesztéseiket, amelyek a webshopokban vásárlók számára kínálnak jobb felhasználói élményt, az üzemeltetőknek pedig magasabb vásárlási, alacsonyabb visszaküldési arányt.

A Széchenyi István Egyetem hallgatói a Cápák között című műsorban. (Fotó: RTL/Cápák között)

Megoldásaik lehetővé teszik, hogy az érdeklődők valósághű képet kapjanak, virtuálisan ki-, illetve felpróbálhassák az adott webshopban elérhető árucikket. 3D-s megjelenítőjükkel például egy bútort tekinthetünk meg saját szobánkban, 3D konfigurátorukkal pedig egyedileg állíthatunk össze egy terméket, többek közt megtervezhetjük új autónk megjelenését. A harmadik fejlesztésük a „virtual try on”, amivel fel is próbálhatjuk az árucikket. A műsorban ezt egy Balogh Petyára virtuálisan ráhelyezett napszemüveggel illusztrálták. A számítástechnikai vonalon mozgó cápát hamar meggyőzték a látottak, hiszen alkudozás nélkül megadta a fiatalok által kért 15 millió forintot a cég 10 százalékáért. Sokat nyomott a latban, hogy vállalkozásuk mindössze egy év alatt közel 100 millió forintos árbevételt ért el.

„Kornél és Erik Szombathelyről, én a Zala vármegyei Batykról érkeztem a Széchenyi István Egyetemre, ahol barátság szövődött közöttünk”

– kezdte történetüket Litvai Gábor, a Holostep ügyvezetője. A cégnél programozással foglalkozó Gróf Erik hozzátette, a győri egyetem Állásbörzéjén ismerte meg első munkahelyét, ahol később Gábor mentora lett, aki gyakornoki pozíciót kapott ugyanannál a vállalatnál. A három fiatalt egy közös cél motiválta, hogy saját vállalkozást alapítsanak, és valami igazán innovatívat alkossanak.

„A koncepció már három-négy éve megszületett, körülbelül két éve lett belőle demózható termék, ez alapozta meg, hogy már az első üzleti évünkben profitot tudtunk termelni”

– árulta el Gábor.

„Korábban egy észt cégnél dolgoztam, amely hasonló szolgáltatásokat fejlesztett, de elsősorban a divatipar területére. A mi szerepvállalásunkat viszont a piac alakította, így a klímás cégtől a bútorgyártó vállalkozásokig széles az ügyfélpalettánk”

– emelte ki Malachowsky Kornél, akinek a vizuális, 3D-s megjelenítés a fő feladata. Hozzáfűzte, legelső ügyfelüket a hazai e-kereskedelem fórumán, a budapesti Ecommerce Expón szerezték, ahol akkor még csak látogatóként voltak jelen.

„A következő évben már kiállítóként mentünk, és borzasztóan elfáradtunk a nap végére. Az ötödik kávé után jött az ötlet, hogy egy kicsit hagyjuk el a standunkat, és nézzük meg a Cápák között kitelepülését. A beszélgetés olyan jól sikerült, hogy behívtak minket, az eredményes casting után pedig a műsorban is megmutathattuk magunkat”

– mesélte.

Visszaidézték azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a cápák között ülő Bojinka Miklós cégével akkor már kapcsolatban álltak, hogy webshopját „feltuningolják”. Ez a momentum hitelesítette szolgáltatásukat, egyben olyan pozitív hangulatot teremtett, amely sokat segített nekik prezentációjuk során. Az adás óta folyamatos az érdeklődés a Holostep iránt, naponta akár öt-hat új ügyféllel is tárgyalnak, így számuk már eléri a hetvenet, ami jóval száz feletti webshopot jelent.

„Balogh Petyával és cégével már meg is kezdődött a közös munka, folyamatosan egyeztetünk, és tervezzük közös útunkat. Érezzük a bizalmat, ami nagyon fontos számunkra”

– egészítette ki Gábor.

Balogh Petya Litvai Gáborral, Malachowsky Kornéllal és Gróf Erikkel. (Fotó: RTL/Cápák között

A fiatalok elmondták, sokat köszönhetnek a Széchenyi-egyetemnek, hiszen innen indult a barátságuk, ahogy közös vállalkozásuk ötlete is. Litvai Gáborra nagy hatást gyakoroltak azok a vállalkozásépítést ösztönző spinoffrendezvények, amelyeken tapasztalt vezetők, köztük éppen Balogh Petya is megosztotta életútját a hallgatókkal. Gróf Erik a programozás szeretetét hozta magával az egyetemről, itt vált világossá számára, hogy ebben szeretne dolgozni. Malachowsky Kornél szemléletét, vizualitását és a kreatív alkotói attitűdjét említi, amely építőmérnöki tanulmányai során fejlődött ki benne. Kapcsolódási pontnak nevezték kutatásukat is, amelyben azt vizsgálják, hogy fejlesztéseiket miként lehet alkalmazni az edukációban, interaktívabbá téve az építőmérnöki képzést.

Mindhárman úgy látják, ha valaki eltökélt, szereti azt, amit csinál, valamint hajlandó rá időt és energiát áldozni, az előbb-utóbb eredményre vezet.

„A győri egyetem kitűnő helye a kapcsolatépítésnek és a jövőbe mutató beszélgetéseknek is, amelyek során meg lehet találni azokat a társakat, akikkel érdemes nagy dolgokba belevágni”

– adták útravalóul hallgatótársaiknak a Holostep ifjú tulajdonosai.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?

képek: Freepik

Ismerős az érzés, amikor estére tele van a fejünk, fáradtak vagyunk, mégsem tudjuk megmutatni, hogy mi lett a kézzelfogható eredménye a napnak? Sokszor nem a lustaság, hanem a fókuszvesztést okozó rejtett tényezők állnak a háttérben. A következőkben végignézzük, mi történik ilyenkor, és hogyan nyerhetjük vissza a fókuszt egy technológiai középpontú, gördülékeny szemlélettel.

A kontextusváltás rejtett ára

A napunk ritkán szól egyetlen feladatról. Inkább olyan, mint egy böngésző tucatnyi füllel: egy e-mail, egy gyors egyeztetés, közben beugrik egy sürgős ügy, aztán vissza a korábbihoz, de már nem ott tartunk. A kontextusváltás nemcsak időt visz el, hanem mentális energiát is. Amikor feladatot váltunk, az agyunknak újra fel kell építenie, mi a cél, hol tartottunk, mi a következő lépés. Ez pár percnek tűnik, de ha ezt naponta sokszor játsszuk el, a végén úgy érezzük, mintha dolgoztunk volna, miközben a haladás elveszik az átmenetekben.

Ráadásul a kontextusváltás ritkán látványos. Nem lesz tőle piros jelzés a naptárban, nem írjuk fel külön, mégis ott van minden apró megszakításban. Ha szeretnénk érdemben előrébb jutni, elsőként azt érdemes észrevennünk, hogy nem mindig a feladat a nehéz vagy időigényes, hanem az, hogy folyton újra kell kezdenünk.

Az adminisztráció csapdája

Sok munkanap azért tűnik telítettnek, mert rengeteg adminisztrációval van kikövezve. A klasszikus papírmunka mellett ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a munka köré épül: státuszfrissítés, riport, visszaigazolás, átvezetés, egy gyors válasz egy üzenetre, majd még egy, és még egy. Ezek külön-külön szükségesek és indokoltnak, együtt viszont elviszik a kreatív, mélyebb gondolkodásra alkalmas idősávokat.

Mi gyakran belecsúszunk abba, hogy az adminisztrációt összekeverjük a produktivitással. Attól, hogy pörögnek a válaszok és készülnek a rövid összefoglalók, még nem biztos, hogy az a feladat halad, amitől valójában könnyebb lesz a holnapunk. Nem szabad hagynunk, hogy a rendszer életben tartása fontosabbá váljon magánál az alkotásnál; ehhez pedig szigorúan külön kell választanunk a rutinfeladatokat a valódi értékteremtéstől.

Miért tűnik el a hatékonyságunk a fájlok között?

A keresgélés az egyik legnagyobb, mégis leginkább alábecsült időrabló. Hol van az a dokumentum, melyik beszélgetésben írták, ki kérte, melyik verzió a friss, hol a korábbi döntés? Ilyenkor a hasznos percek mellett a ritmust is elveszítjük. Mire megtaláljuk az információt, addigra az agyunk már kétszer elkalandozott, és újra vissza kell hoznunk magunkat a feladathoz.

Itt válik kritikussá a jól strukturált környezet: minél kevesebb helyen kell kutatnunk, és minél következetesebb a tárolás, annál inkább kisimul a napunk. A modern digitális rendszerek – legyen az egy központi tudásbázis, egy integrált projektmenedzsment eszköz vagy egy ügyfélszolgálati szoftver – pontosan ezt a súrlódást küszöbölik ki azzal, hogy egyetlen felületen teszik elérhetővé az előzményeket és adatokat. Ha nem kell öt különböző alkalmazás között ugrálnunk a válaszokért, megőrizhetjük azt a mentális lendületet, ami a valódi haladáshoz szükséges.

Amikor a rutin felemészti a haladást

A rutin önmagában nem ellenség: biztonságot ad és stabil keretet biztosít a mindennapoknak. A probléma ott kezdődik, amikor a napunkat elárasztják az ismétlődések: azok a feladatok, amelyek naponta újra felmerülnek anélkül, hogy hosszú távú értéket teremtenének. Ugyanazok a manuális adatmásolások, ugyanazok a körök és mechanikus lépések. Az ilyen napok végére nem a jól végzett munka elégedettségét érezzük, hanem a helyben futás okozta szellemi kimerültséget.

A valódi áttörést az hozza meg, ha képesek vagyunk egy lépéssel hátrébb lépni, és külső szemlélőként vizsgálni a saját munkafolyamatainkat. Fel kell tennünk a kérdést: mi az, ami automatizálható, és mi az, amit egyetlen stratégiai döntéssel kiválthatnánk? Néha egy jól felépített sablon, egy okosan beállított automatizmus vagy a tökéletes hajszolása helyett választott standard is felszabadíthatja azt a mentális kapacitást, amire a valódi építkezéshez szükségünk van.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!