Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

blokkláncok

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Gazdaság

A bértranszparencia láthatóbbá teheti az anyasági bérhátrányt

A gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállalók bérét már ma is korrigálni kell a munkajogi szabályok alapján, az esetleges hátrány azonban a bérek összehasonlíthatóságának hiánya miatt gyakran rejtve marad.

Az uniós bértranszparencia-irányelv ezen változtathat: a munkáltatóknak átláthatóbban és objektív szempontok alapján kell működtetniük bérezési rendszerüket. A PwC szakértői szerint az új követelmények különösen fontosak lehetnek a hosszabb távollétről visszatérők számára, mivel a bérkorrekció valamennyi elemét, hátterét megismerhetik.

A visszatérők bérét már ma is védi a törvény

A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után a munkáltatónak felül kell vizsgálnia a visszatérő munkavállaló alapbérét. Ennek során az azonos munkakörű, ilyen kollégák hiányában pedig a hasonló munkakört betöltő munkavállalóknál időközben megvalósult bérfejlesztések átlagos mértékét kell figyelembe vennie. Egy többéves távollétről visszatérő munkavállaló bére tehát nem maradhat automatikusan a távozásakor érvényes szinten.

A jelenlegi rendszer legnagyobb korlátja, hogy a munkavállalók általában nem látják, mennyit keresnek az összehasonlítható munkát végző kollégák, illetve milyen béremeléseket kaptak. Így sok esetben már azt is nehéz felismerniük, hogy fennáll-e bérhátrány.

„A visszatérők bérének felülvizsgálata már ma is munkáltatói kötelezettség. A valódi kérdés azonban az, hogy a vállalat milyen összehasonlítási alapot használ, hogyan veszi figyelembe a távollét alatt végrehajtott béremeléseket, és mennyire következetesen dokumentálja a döntést”

– mondta dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda, PwC Legal szakértő ügyvédje. Emellett már ma is érvényesül az egyenlő bánásmód követelménye és az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás elve.

Az 5 százalékos eltérés már további vizsgálatot indokolhat

A bértranszparencia-irányelv alapján a munkavállalók információt kérhetnek saját bérszintjükről, valamint az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban. A nagyobb munkáltatóknak rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket is. Ha valamely munkavállalói kategóriában az eltérés eléri az 5 százalékot, és objektív szempontokkal nem indokolható, további vizsgálatokra és korrekciós intézkedésekre, adott esetben pedig a szakszervezettel közös bérértékelésre lehet szükség.

A vállalatoknak ezért felül kell vizsgálniuk a munkakör-értékelési rendszerüket, bérsávjaikat, valamint az előmeneteli és teljesítménykritériumaikat. Különösen ott lehet szükség változtatásra, ahol a bérek hosszabb idő alatt, eltérő felvételi helyzetek és egyedi vezetői döntések nyomán alakultak ki.

A transzparencia nem jelent automatikus béremelést

Az irányelv nem írja elő, hogy egy adott munkakörben mindenki ugyanannyit keressen, és a gyermekgondozásból visszatérők számára sem garantál automatikus béremelést. A szakmai tapasztalat, a teljesítmény, a felelősségi kör vagy a speciális szaktudás továbbra is indokolhat különbségeket, ha a munkáltató ezeket objektív, nemileg semleges szempontokkal igazolni tudja. A gyermekgondozás miatti távollét azonban önmagában aligha lehet megfelelő indoka egy tartós bérhátránynak. Egy esetleges jogvita során a munkáltatónak kell bemutatnia, hogy az eltérés mögött tényleges szakmai vagy munkaköri különbségek állnak.

„A bértranszparencia nem teszi azonossá a fizetéseket, hanem világosabb indoklást vár el a különbségekre. A gyermekvállalás ténye önmagában nem tarthat fenn bérhátrányt: a munkáltatónak bizonyíthatóan szakmai és munkaköri szempontokra kell alapoznia a döntéseit”

– hangsúlyozta dr. Szűcs László.

Egy hosszabb távollét alatt elmaradt projekttapasztalat vagy vezetői felelősség indokolhat eltérő bérszintet, a különbséget azonban konkrét szakmai és munkaköri szempontokkal kell alátámasztani.

A szolgálati idő szabályait is pontosítani kell

A szenioritás, a releváns szakmai tapasztalat és a teljesítmény a jövőben is legitim bérezési szempont maradhat. A munkáltatóknak ugyanakkor pontosabban kell meghatározniuk, hogyan veszik figyelembe ezeket, különösen a gyermekgondozási szabadságon töltött idő értékelésekor. Az a rendszer, amely a távollétet automatikusan jelentős bérhátránnyal kapcsolja össze, felvetheti a közvetett nemi alapú megkülönböztetés kockázatát.

Az új szabályozás önmagában várhatóan nem szünteti meg teljes egészében a gyermekvállaláshoz kapcsolódó bérhátrányt, de elősegítheti, hogy a korábban rejtve maradó különbségek láthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váljanak.

A PwC bértranszparenciáról szóló cikksorozatának első része itt érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Olvadnak a betéti kamatok – most érdemes lépni

Az alapkamat csökkenése a bankbetétek piacát sem hagyja érintetlenül: sorra mérséklődnek a kamatok, és egyre kevesebb igazán vonzó ajánlat marad.

Aki még szeretné kedvezőbb kamattal lekötni a pénzét, annak érdemes résen lenni, hiszen a most elérhető lehetőségek nem biztos, hogy sokáig velünk maradnak. A Bank360.hu összegyűjtötte, hogyan változtak a betéti kamatok, és hol érdemes még körülnézni.

Több pénzintézet is csökkentette az elmúlt hetekben a bankbetétek kamatait, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne az inflációt meghaladó mértékű, kedvező kamatozású lekötési lehetőségeket találni – írja közleményében a Bank360.hu. Aki biztonságosabb és kiszámíthatóbb megtakarítási módot keres, annak most érdemes megnézni, milyen betétlekötési lehetőségek vannak, mert a feltételek akár néhány héten belül is változhatnak. A kedvező kamat azonban nem minden: a piacon jelentős különbségeket találhatunk, nemcsak a hozam, hanem az elvárt feltételek terén is.

Mit kínálnak a bankok?

A CIB Bank Tandem Megtakarítása 6 hónapra szól. A teljes befektetett összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet. Az első kamatperiódus során a betét évi 7 százalékos kamatot biztosít, ezt követően viszont a kamatszint 0,01 százalékra mérséklődik. Magnifica kedvezménnyel a betéti kamat akár 10 százalék is lehet, szintén csak az első kamatperiódusban.

A Cofidis Bank szeptember 15-től módosítja a betétlekötés feltételeit. A 6 hónapra lekötött betét éves kamata 4,50 százalék. Ennél is magasabb kamatot lehet elérni, ha hosszabb lekötést vállalunk: egyéves lekötés esetén 5,50 százalék, kétéves lekötés esetén 5,25 százalék, hároméves lekötés esetén pedig 5 százalékos éves kamatra számíthatunk. Ha négy vagy öt évre vállaljuk a lekötést, akkor az éves kamat 3 százalék. A látra szóló betét éves kamata továbbra is 4 százalék, vagyis jelenleg akár jobban megérheti lekötés nélkül betenni a pénzt megtakarítási számlára, mint négy vagy öt évre lekötni. A minimum leköthető összeg 50 000 forint.

A Gránit Bank eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 6,85 százalékos kamatot kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,50 százalékos kamat érhető el, a jegybanki alapkamat mértékéhez kötött KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 3,75 százalékos kamatot fizet. A Tripla 3 betét 3 hónapos lekötési idő mellett kínál 4,50 százalékos éves kamatot. A Gránit Banknál a betétlekötésnek különböző feltételei vannak, ezeket mindenképp érdemes megnézni választás előtt. A megtakarítások zömét akár már 50 000 forintos összeggel is el lehet indítani, viszont szükség lehet bankszámla megnyitására, illetve aktív számlahasználatra, ami jelenthet rendszeres jövedelem érkeztetést, bankkártyás vásárlásokat vagy internetbankos regisztrációt.

A Gránit Bank a bankbetétek mellett kínál kombinált megtakarítást is. Évi 8 százalékos kamatot biztosít a 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel legalább megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon.

A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8 százalékos kamatot kínál. Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7 százalékos kamat érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.

A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 5,81 százalékos kamatot biztosít. Hat hónapos lekötés választásakor 4,83 százalékos éves kamat érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,51 százalék. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62 százalékos kamatot fizet, amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.

Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05-4,55 százalék közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20 százalékos kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3 százalékos kamat érhető el, míg bankfióki ügyintézés esetén 2 százalékos kamatot kínál a bank.

Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70 százalékos kamat érhető el, az ennél kisebb, legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig a TOP betét vehető igénybe évi 3,20 százalékos kamattal, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A TOP betétnél 3 havi és a 6 havi futamidő mellett 1,60 százalék, illetve 1,30 százalék kamatbónusz érhető el, így a végső kamat 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10 százalék és 0,80 százalék kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80 százalék, illetve 4,50 százalék. Mindkét konstrukció esetében a kamatbónusz feltétele új forrás lekötése.

Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5 százalékos kamat érhető el. A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.

A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla. Azok, akik 2026. július 14-től kezdődően új ügyfélként csatlakoznak, és egy hónapon belül személyes Azonnal Hozzáférhető Megtakarítási Számlát nyitnak, az EBKM akár 4,25 százalék is lehet az első 6 hónapban. A kamatot naponta írja jóvá a bank. A már meglévő ügyfelek ennél alacsonyabb kamattal köthetik le a pénzüket, attól függően, hogy melyik csomagban vannak.

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új kutatás: a befektetés Magyarországon már nem csak a vagyonosok műfaja

A Lightyear befektetési platform megbízásából készült új kutatás¹ szerint már rég nem csak a jómódúak tekinthetőek aktív befektetőknek a 18-64 évesek 26%-a rendelkezik legalább egy befektetési termékkel – állampapírral, befektetési alappal, részvénnyel, kötvénnyel, ETF-fel vagy kriptovalutával.

A ma megjelenő, „A magyar befektető” című tanulmány² a teljes kutatási anyagot összegzi: azt vizsgálja, kik a magyar befektetők, milyen eszközökbe fektetnek be, mitől tartanak és hogyan viselkednek valójában.

Nem nagy vagyon kell hozzá, hanem egy döntés

A tipikus magyar befektetőről élő kép (jómódú, pénzügyekben jártas, nagyvárosi életet él) a kutatás szerint már nem fedi le maradéktalanul a valóságot. Az aktív magyar befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300-500 ezer forintot keres, és több mint felük félmillió forint alatti jövedelemből fektet be. Közel negyedük teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot. A hagyományos profil nem tűnt el – a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak -, de a befektetői kör ma már jövedelmi szinteken, régiókon és korosztályokon átívelő, széles csoport.

Az óvatosság ára

A kutatás egy alapvetően óvatos befektetői attitűdöt ír le: a megkérdezettek 53%-a szerint a befektetéseik biztonsága fontosabb, mint a magasabb hozam lehetősége, és mindössze 6% kockáztatná a pénze nagy részét nagyobb hozamért. A legnagyobb félelmük nem a piaci összeomlás, hanem a befektetéseik értékének lassú elvesztése: az infláció miatt 48% aggódik, a piaci ingadozás miatt csak 33%.

A megtakarítási szokásaik azonban épp ezzel a félelemmel mennek szembe. A megkérdezettek 75%-a tart be nem fektetett megtakarítást folyószámlán, 67% készpénzt – vagyis olyan formában, amely alig vagy egyáltalán nem termel hozamot, és a leginkább kitett az inflációnak. Azokból az eszközökből, amelyek hosszú távon a legnagyobb eséllyel termelnek az inflációt meghaladó hozamot- részvényből (33%), befektetési alapból (30%), ETF-ből (19%) – jóval kevesebben tartanak. Mindeközben a befektetők 81%-a maga kezeli a portfólióját, de csak 33% tartja magát tapasztalt befektetőnek: a többség úgy hoz önálló pénzügyi döntéseket, hogy nem érzi magát magabiztosnak bennük.

A pénz már mozgásban van

A kutatás egy szélesebb fordulat közepén készült. A Magyar Nemzeti Bank 2026-os megtakarítási jelentése szerint 2025 végére a magyar háztartások először tartottak nagyobb vagyont befektetési alapokban (mintegy 16 400 milliárd forint), mint állampapírokban (13 700 milliárd forint), és az alapokat tartó értékpapírszámlák száma átlépte az egymilliót.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója így nyilatkozott:

„A legfontosabb üzenete ennek a kutatásnak, hogy a magyar befektető nem az, akinek gondoljuk. Minden negyedik aktív korú felnőtt már jelen van a piacon, és a többségük átlagkereső – a befektetések Magyarországon a mindennapi pénzügyi élet részévé váltak. Az óvatosságuk érthető és racionális, de a kutatás azt is megmutatja, hogy a megtakarításuk jelentős része épp az ellen nem véd, amitől a leginkább tartanak: az inflációtól. A jó hír, hogy a megoldáshoz szükséges eszközök – az adómentességet kínáló TBSZ-től a kis összeggel is elérhető, diverzifikált ETF-ekig – már ma is mindenki számára elérhetők. Ami a leginkább hiányzik, az az ismeret és a magabiztosság, és ezen dolgozunk: hogy a befektetés egyszerű, átlátható és alacsony költségű legyen mindenkinek, ne csak a vagyonosoknak.”

 

„A magyar megtakarítók  pontosan látják a legnagyobb kockázatot  – az inflációt -, a vagyonuk jelentős  részét mégis olyan eszközökben tartják, amelyek ez ellen nem vagy csak korlátozottan védik. Pedig a megoldás nem a nagy vagyonnal rendelkezők kiváltsága: a Tartós Befektetési Számlák és az ETF-ek ma már mindenki számára elérhető eszközök,. A mi dolgunk, hogy ezek minél többekhez eljussanak és aktívan használják is”

mondta Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős product managere.

Az állampapírok árnyékában: TBSZ és ETF

A kutatás két olyan, széles körben elérhető eszközt azonosít, amely jól illik ehhez az óvatos, kisebb összegekkel dolgozó befektetői körhöz – kihasználtságukat mégis elsősorban az ismerethiány fogja vissza.

A Tartós Befektetési Számlán elért hozamokat (TBSZ) öt év után teljesen adómentességet élveznek, és a befektetők 62%-a fontolóra is venné jövőbeli befektetéseihez. A fő előnyét azonban épp azok ismerik a legkevésbé, akiknek a leginkább hasznára válna a kezdeti vagyonépítésben: a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezők 44%-a tudja, hogy a TBSZ adómentességet biztosít, szemben a tízmillió forint feletti megtakarítással rendelkezők 82%-ával.

Az ETF-ek (exchange traded fund) a hazai lakossági befektetők körében legkevésbé ismert termék: míg a többi befektetési eszközt a megkérdezettek 97-99%-a ismeri, az ETF-eknél ez az arány 75% – a magyar befektetők negyede nem is hallott róla, és jelenleg csak 19% tart ilyet a portfóliójában. Ahol viszont a befektetők döntési helyzetbe kerülnek, az érdeklődés megugrik: a portfóliójuk újrasúlyozását tervezők 55%-a fontolóra venne egy ETF-et, szemben az összes befektető 42%-ával. Az alacsony elterjedtséget tehát nem elutasítás, hanem ismeret hiánya  magyarázza.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss