Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek

A K&H kkv bizalmi index idei legfrissebb adatai szerint a hazai cégvezetők körében a kivárás és a fokozott óvatosság jellemzi a következő időszak munkaerőpiaci tervezését. Miközben az alkalmazotti létszám alakításában a stabilitásra törekednek a vezetők, a fizetések és a béren kívüli juttatások terén mérséklődés tapasztalható; így a bérnövekedési várakozások 2021 óta nem látott szintre süllyedtek.

Az alkalmazottak számával kapcsolatos tervezés 2025. utolsó negyedévéhez képest nem mutat elmozdulást: a kkv-k túlnyomó többsége a jelenlegi csapat megtartására törekszik az idei évben. Az adatok szerint a munkaadók 80 százaléka nem tervez változást a létszámban a szektorban, miközben mérsékelt, 1-4 fős növekedéssel csupán a cégek 13 százaléka számol. A válaszadók összesen 2 százaléka jelezte, hogy ennél nagyobb léptékű, 4 főt meghaladó létszámbővítést tervezne vállalkozásnál. Ezzel szemben a cégek 6 százaléka csökkenteni tervez a foglalkoztatottak számán a következő egy évben.

A munkavállalók többsége számíthat fizetésemelésre a következő egy évben, de annak mértéke messze elmarad a korábbi években megszokottól. A bérvárakozások tovább csökkentek, és 2021 óta a legalacsonyabb értéket érték el: a cégvezetők átlagosan mindössze 5 százalékos emeléssel számolnak. A megkérdezett vezetők 62 százaléka gondolja úgy, hogy nőni fognak a bérek, miközben 36 százalékuk szerint egyáltalán nem lesz változás a fizetések terén. Emellett 2 százalékuk látja úgy, hogy ágazatukban a bérek csökkentésére fog sor kerülni.

„A béren kívüli juttatások trendjei tükrözik a fizetési várakozásokat. Ezen a téren is további visszaesés mérhető: jelenleg a vállalatok 34 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást biztosítani dolgozóinak az év folyamán. Továbbra is a 13. havi fizetések, jutalmak és prémiumok, illetve a SZÉP kártyás juttatások a legnépszerűbbek (14-14%), emellett jóval kisebb százalékban jelen van az utazási költségtérítés, valamint az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulások rendszere. A számok azt mutatják, hogy az előttünk álló évben visszafogottabb bérfejlesztéssel és juttatási csomagokkal találkozhatnak a munkavállalók a piacon”

– tette hozzá Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

A K&H kkv bizalmi indexről

A K&H Magyarországon elsőként kezdte el vizsgálni a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre jellemző várakozásait. A 2004 óta folyamatosan készített negyedéves K&H kkv bizalmi index összeállítása jelenleg 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével történik. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló 10 gazdasági tényezőt és azok várt változásait vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok. A K&H kkv bizalmi index a 10 részindex súlyozott átlaga, annak megfelelően, hogy az egyes tényezőket mennyire fontosnak ítélik a vállalkozások. A legutóbbi mérés, melyet az Impetus Research készített, 2026. február 9. és március 6. között történt. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az elektromos járművek villanyozhatják fel az autólízing szektort

Vánszorog a hazai autólízing piac, miközben az ügyfelek árérzékenyebbé és óvatosabbá váltak – mutat rá a Cofidis iparági szakemberek megkérdezésével készült gyorsfelmérése. A szektor egyszerre készül a gazdasági bizonytalanságra és az elektromos autók térnyerésére, amiben sokan a jövő egyik legnagyobb üzleti lehetőségét látják.

A lízingcégeknél a megkérdezettek arra számítanak, hogy a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is egyre inkább erősödni fog.

Nyílt végű autólízing-szolgáltatást indított a Cofidis, amelynek apropóján felmérte a bemutató partnereseményén résztvevő iparági szakértők véleményét az autólízing szektor helyzetéről. A válaszadók közül a legtöbben úgy vélik, hogy a hazai autólízing piac jelenleg stagnál (31%) vagy lassú növekedést (28%) mutat. A szektor számára jelenleg a legégetőbb kihívást a magas kamatkörnyezet, az ügyfelek csökkenő vásárlóereje, valamint az infláció és az ezzel járó költségnövekedés jelenti.

A felmérésben résztvevők döntő többsége (76%) szerint megváltoztak az ügyfelek igényei az elmúlt 3 évben. Elsősorban olcsóbb konstrukciókban gondolkodnak és kockázatkerülőbbé váltak az üzletfelek, miközben gyorsabb, egyszerűbb, rugalmasabb és lehetőleg digitális ügyintézést várnak el pénzügyi szolgáltatójuktól.

A szakemberek úgy értékelik, a következő években az autólízing piac számára az igazi veszélyt a tartósan magas finanszírozási költségek (41%) és a gazdasági visszaesés (31%) jelentheti Magyarországon. A legnagyobb növekedési potenciált pedig az elektromos autók lízingjében, a használt autók finanszírozásában, a KKV-szegmens bővülésében és a flottakezelési szolgáltatásokban látják.

A villanyautók és a hozzájuk kapcsolódó lízingkonstrukciók terjedését leginkább a magas beszerzési ár, a töltőinfrastruktúra jelenlegi hiányosságai, valamint az akadályozza, hogy a gyors technológiai fejlődés miatt bizonytalan, milyen értéket képviselnek majd ezek a járművek a futamidő végén.

A megkérdezettek többsége szerint (52%) a lízingcégeknek a finanszírozói mellett a szolgáltatói szerepük is erősödni fog a jövőben, vagyis az ügyfelek egyre inkább komplex, az autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat – például flottakezelést, biztosítást, szervizelést vagy digitális ügyintézést – várhatnak el tőlük. A nyilatkozók ötöde pedig arra számít, hogy komplett mobilitási szolgáltatóvá alakulnak át a szektor szereplői, és teljes körű autóhasználati megoldásokat kínálnak majd ügyfeleiknek

„Az autólízing piac ma már jóval többről szól, mint pusztán finanszírozásról. Az ügyfelek gyors, rugalmas és egyszerű megoldásokat várnak el, miközben azt is fontosnak tartják, hogy pénzügyi partnerük valóban értse az egyedi igényeiket és hosszú távon is megbecsülje őket. A lízingcégeknek ezért folyamatosan bővíteniük kell szolgáltatásaikat, és olyan konstrukciókat kell kínálniuk, amelyek a magánszemélyektől a KKV-kon át a nagyvállalatokig minden ügyféltípus számára releváns megoldást nyújtanak

– mondta Buzássy Csaba, a Cofidis gépjárműfinanszírozási üzletágának vezetője.

– Ezért tartottuk fontosnak, hogy bevezessük nyílt végű pénzügyi lízing konstrukciónkat. Mindez hosszú távú elköteleződés részünkről.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Mit kockáztat egy 35 éves, ha nem kezd el időben félretenni a nyugdíjra?

A legtöbb 35 éves számára a nyugdíj még távoli kérdésnek tűnik. A mindennapi kiadások, a lakhatás, a gyermeknevelés vagy éppen a karrierépítés mellett nehéz elképzelni, milyen anyagi helyzetben leszünk 30-35 év múlva. Azonban éppen ebben az életkorban lenne a legfontosabb elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, hiszen így nyerhetünk vele a legtöbbet – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.

Bár Magyarországon az állami nyugdíjrendszer várhatóan a jövőben is biztosít egy alapvető megélhetési szintet, de önmagában nem garantálja egy fiatal felnőtt jelenlegi életszínvonalának a fenntartását. Ezzel a problémával még nem sok, a 30-as éveit taposó fiatal foglalkozik, hiszen enélkül is számos pénzügyi kihívással kell szembenézniük, elég csak a 2025-ös 20 százalékot meghaladó lakásár emelkedésre gondolni.

Miért érdemes mégis foglalkozni a nyugdíjjal?

Azért, mert nyugdíjasként az állami ellátás várhatóan a korábbi jövedelemnek csak egy részét fogja biztosítani. Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjas éveket is kényelmesen élhessük, a nyugdíj előtti nettó jövedelem 70-80 százalékának megfelelő bevételre lenne szükség.

Egy átlagos keresetű munkavállaló ugyanis az aktív éveiben megszokhatja, hogy rendszeresen költ utazásra, szórakozásra, egészségmegőrzésre vagy akár a lakása fenntartására és korszerűsítésére. Nyugdíjasként azonban, ha jelentősen csökken a jövedelme, ezekre nem lesz lehetősége, következésképpen csökkenni fog az életszínvonala.

Milliókat nyerhet, aki időben elkezd félretenni

A nyugdíjcélú megtakarítás legfontosabb tényezője az idő. Minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összegből építhet fel jelentős vagyont a nyugdíjas évekre. Ha 35 évesen havi 10 ezer forintos megtakarítást vállalva lépünk be egy önkéntes nyugdíjpénztárba, nagyobb mértékű kockázatvállalás nélkül körülbelül 11,5 millió forint is lehet a várható vagyon. Ez 10 évvel számolva a nyugdíjas korba lépés után havonta közel 111 ezer forint pluszt jelent, 20 évre leosztva pedig 64 ezer forintot. Havi 15 ezer forint befizetésével pedig akár 17,35 millió forintot is össze lehet gyűjteni.

Ha a 10 ezer forintos megtakarítást tíz évvel később, 45 évesen kezdjük el fizetni, akkor a várható vagyon már csak 5,2 millió forint. Az állami nyugdíjat 10 évvel számolva így havonta 50 ezer forinttal, 20 évvel számolva pedig 29 ezer forinttal lehet kiegészíteni. Ha 55 évesen kezdünk el takarékoskodni, akkor ennek az összegnek a töredékét tudjuk csak összegyűjteni a nyugdíjig, 1,8 millió forintot. Még havi 20 ezer forintos befizetést vállalva is csak 3,6 millió forint körül alakul a várható vagyon.

A kalkulált összegek a befizetett tőkéből, a hozamból és az állami adó-visszatérítés (20%) összegéből adódnak össze.

A fiatalok nem keresik a lehetőséget

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora folyamatosan emelkedik. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a fiatalabb, 16-29 éves korosztályból kerül ki a legkevesebb tag, a létszámuk pedig évek óta stagnál vagy kis mértékben csökken. A 30-44 évesek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, nagyobb mértékben, mint amennyivel emelkedett a 45-59 évesek tábora. A 60 év felettieknél mérsékeltebb emelkedés figyelhető meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám évek óta csökken, de van ok némi bizakodásra: 2023-ban megtorpant a visszaesés és azóta növekedés látszik. Az új belépőkre vonatkozóan az OTP Nyugdíjpénztár szolgált bővebb információval. A legnagyobb nyugdíjpénztárnál 2025-ben az új belépők közül a 45-59 év közöttiek voltak a legtöbben, több mint 9200 új pénztártag került ki ebből a korcsoportból. A 30-44 év közöttieknél is közel 9000 volt az új tagok száma az OTP-nél, 16-29 év között pedig 6600 körül alakult ez a szám. Összességében az OTP Nyugdíjpénztár tagjai közül 48 százalék tartozik a 45-59 évesek táborába, közel 30 százalékuk 30-44 éves, 14 százalékuk már elmúlt 60 éves és mindössze 8 százalékot tesz ki a 16-29 éves pénztári tagok aránya.

A legnagyobb kockázat a halogatás

Sokan azért nem kezdenek nyugdíjcélú megtakarításba, mert úgy érzik, még van idejük. A valóságban azonban minden elvesztegetett év csökkenti a rendelkezésre álló időt és növeli a később szükséges havi megtakarítás összegét. A Bank360 szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül a magas összegű befizetés a legfontosabb, hanem a rendszeresség és a hosszú távú gondolkodás. Már egy mérsékelt havi megtakarítás is jelentős különbséget jelenthet évtizedek alatt. A kérdés ezért nem az, hogy túl korai-e elkezdeni a nyugdíjra való felkészülést, hanem az, hogy mennyire lesz költséges a halogatás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!