Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Advertisement Booking.com

Gazdaság

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

A szezonalitás nyáron elsősorban a Balaton környékén jellemző, illetve a szabadságok miatt az ipari szektorban, ugyanakkor számos területen – kiemeleten a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban – év közben is több tízezer diák dolgozik rendszeresen. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1.672 forint. Országos átlagban a bruttó órabérek jellemzően 1.672 – 2.000 forint körül alakulnak, míg Budapesten 2.000-2.300 forint között mozognak, de egyes kiemeltebb területeken– különösen mérnöki vagy informatikai területen – az órabérek elérhetik akár a bruttó 3.000–3.500 forint közötti szintet is.

„Becslések szerint a teljes nyári diákmunkás kereslet nagyjából 35-40%-át teszi ki a turizmus és a vendéglátás. Kiemeleten sokan dolgoznak a balatoni régióban a júniustól augusztusig tartó főszezonban vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon és a különböző szálláshelyeken. A legtipikusabb diákmunkák a pultozás, a felszolgálás, a fagylaltárusítás, a konyhai kisegítés, a jegyértékesítés, valamint a takarítás. Adataink szerint ilyenkor van olyan település a Balatonnál, ahol a diákok adják a szezonális munkaerő akár 60-70%-át is. Az átlagos órabérek ebben a szektorban bruttó 2300 forint körül alakulnak”

– mondta el Tóth Rozália a Prodiák vezetője.

A szakember kifejtette, hogy bár a nyár a legintenzívebb időszak az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt, év közben is nagyon sok diák dolgozik. Csak a Prodiák iskolaszövetkezeten keresztül 10-12 ezer diák vállal munkát, ez a teljes diákmunkások 10-12%-át teszi ki.

A turizmus mellett az ipari szektorban dolgozik a legtöbb diák a nyáron

A turizmus mellett a nyári hónapokban a gyárakban és termelőüzemekben is megugrik a diákmunkások száma, ahol a szabadságok alatt diákokkal pótolják a kieső munkaerőt a termelésben. A Prodiák adatai szerint az ipari- termelő szektor a nyáron elérhető diákmunkák nagyságrendileg 25-30%-át fedi le, a legjellemzőbbek az összeszerelési-, a csomagolási- és raktári- valamint az adminisztrációs feladatok. A multinacionális gyáraknál – főként Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – jól fizető, akár 3 műszakos diákpozíciók is megjelennek ebben az időszakban.

A bér a legfontosabb, de nem az egyetlen szempont

„A diákok munkahelyválasztás előtt több szempontot mérlegelnek. Az egyik legmeghatározóbb természetesen a bérezés, de nem csupán a magasabb órabér, hanem az időben történő kifizetés is kiemelten fontos a fiatal munkavállalók számára. Ez utóbbi kapcsán sokan a diákszövetkezeteknek is utánanéznek, és igyekeznek jól bevált, megbízható diákszövetkezethez menni. Ezt követi a munkaidő és a beosztás rugalmassága, év közben különösen az iskolai órarendhez való igazodás miatt. A munkavégzés helyszíne szintén releváns szempont, a hosszabb távú gyakornoki pozíciók esetében továbbra is sokan keresik azokat a munkákat, ahol lehetőség van otthonról, „home office”-ban dolgozni”

– összegezte Tóth Rozália.

Ezek a legkeresettebb diákmunkák

Az időszakos nyári munkák esetében a strandokon, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon elérhető pozíciók, valamint a hostess munkák a legkeresettebbek. A hosszabb távú, szellemi munkakörökben, gyakornoki pozíciók esetében változó trendek figyelhetők meg. Az informatikai és mérnöki tudással rendelkezők iránti kereslet továbbra is erős és jelentősen nőtt a verseny a tehetséges jelöltekért. Emellett egyre több olyan gyakornoki lehetőség jelenik meg, amely az angol mellett más nyelvtudást is igényel, különösen a francia és német nyelv ismerete iránt mutatkozik fokozottabb igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan, akik diákmunkásként kezdik, a gyakornoki időszakot követően főállásban is ott maradnak a munkáltatónál. Az iparban, kereskedelemben, kiskereskedelemben folyamatosan keresettek a diákmunkások az év minden hónapjában, ezen belül is a ruházati boltokban kínált pozíciók a legnépszerűbbek a diákok körében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma

Hiába a milliós követőtábor, a magyar lakosság nem kér a tartalomgyártásból. A No Fluff Jobs megbízásából készült országos kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl magasnak. A felmérés megmutatta, hogy az orvosokat, tanárokat és ápolókat övezi a legnagyobb társadalmi tisztelet, a TikTok-sztárokat viszont a kérdezettek alig 2%-a tartja hasznosnak.

Gyógyítás, gondoskodás, nevelés – ezek a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő hivatások, derült ki a No Fluff Jobs nemzetközi állásportál megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság szakmákkal kapcsolatos véleményét vizsgálta. A felmérés nemcsak a szakmák fontosságának megítélésére tért ki, hanem az azokhoz kapcsolódó érzelmekre, valamint a bérezés társadalmi megítélésére is, illetve arra is rákérdezett, hogy az egyes szakmákat a válaszadók mennyire tekintik férfiasnak vagy épp nőiesnek.

A legmegbecsültebb szakmák: orvos, ápoló, tanár

A magyar társadalom egyértelműen értékeli azokat a hivatásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a szellemi fejlődéshez. Az orvosokat a megkérdezettek 87%-a tartja „nagyon fontosnak”, az ápolókat 85%, a tanárokat pedig 80%. Ezek a szakmák a pozitív érzelmi megítélésben is élen járnak: az ápolókhoz 81%, az orvosokhoz 77%, a tanárokhoz 73% kapcsol pozitív érzéseket.

A középkategória: rendőrök, gazdálkodók, háttérszakmák

A rendőröket és gazdálkodókat szintén sokan tartják fontosnak, de kevésbé nélkülözhetetlennek érzik, mint az egészségügyi és oktatási szakmákban tevékenykedőket. A könyvelőt, a programozót vagy az ügyvédet a többség inkább hasznosnak, mintsem kiemelten fontosnak tartja.

A legmegosztóbbak: újságírók, marketingesek, influenszerek

Az egyik legérdekesebb tanulság, hogy egyes modern vagy éppenséggel a kommunikációhoz kötődő szakmák erősen megosztják a közvéleményt. Az újságírói munkát például csak minden negyedik ember érzi igazán fontosnak, míg 32% bizonytalan, 9% pedig kifejezetten negatívan vélekedik róla. Hasonló a helyzet a marketingesekkel, HR-esekkel vagy kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban is. A legelutasítottabb foglalkozás az influenszer. A válaszadók 44%-a szerint egyáltalán nem fontos, és csak 2% tekint rá „nagyon fontos”-ként. A negatív érzelmek aránya (63%) itt kiugróan magas, sokan nem érzik ennek a tevékenységnek a társadalmi értékét.

Férfias? Nőies? Semleges?

A kutatás kitért a szakmák nemi megítélésére is. A rendőri, gazdálkodói és programozói munkát a többség még mindig inkább férfiasnak tartja, míg az ápolói és könyvelői szakmák inkább nőiesnek számítanak. Jó hír ugyanakkor, hogy számos területen – például az orvos, tanár, újságíró vagy sportoló hivatások esetében – a válaszadók nagy többsége nem társít nemi szerepet a foglalkozáshoz, ami előremutató változást jelez a társadalmi gondolkodásban.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a társadalmi hasznosság érzete, az érzelmi kötődés és a sztereotípiák egyaránt szerepet játszanak abban, ki hogyan viszonyul egy-egy szakmához. A tradicionális, emberközeli hivatások továbbra is a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek, míg az újabb vagy kevésbé kézzelfogható munkák elfogadottsága még várat magára.

A CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyári diákmunka miatt sok fiatal nyit bankszámlát a következő hetekben

Elkezdődött a nyári tanítási szünet, ami sok diák számára nem csupán a vakációt jelenti, hanem nyári munkát is a szünet alatt.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint vannak, akik először lépnek a munkaerőpiacra és először lesz önálló keresetük. Sok család számára aktuális kérdést vet fel: hol érdemes számlát nyitni a gyereknek a megkeresett pénz kezelésére?

A diákok alapvetően szülői engedéllyel 16 éves kortól dolgozhatnak, de a nyári szünet alatt a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A diákmunka adózása roppant kedvező: vonatkozik rá a 25 éves kor alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, és a legtöbb esetben egyéb járulékok sem terhelik a bérüket.

„A nyári diákmunka-szezon elindulásával a fiatalok ezrei tapasztalják meg először, milyen érzés a saját munkájukért fizetést kapni. Amikor a diák már nem csak zsebpénzt kap, hanem munkabért, a bankszámla szerepe is gyökeresen megváltozik. Nem csupán egy digitális persely, hanem a gazdálkodás elsődleges eszközévé válik.” – emelte ki a bankszámla fontosságát Gergely Péter a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok is felismerték ennek a korosztálynak a speciális igényeit

A diákszámlák jellemzően díjmentes számlavezetést és díjmentes bankkártyát kínálnak, de ennél többet is nyújthatnak: nyitási bónuszokkal, jóváírásokkal és hosszútávú díjmentességgel igyekeznek megnyerni a diákokat, a jövő ügyfeleit, valamint a szüleiket.

Fontos szempont a bankválasztásnál, hogy a diák megkeresett pénze könnyen hozzáférhető legyen, és a számlahasználat ne járjon extra költségekkel.

A számlavezetés ezeknél a speciális számláknál jellemzően feltétel nélkül díjmentes, bizonyos életkorig.

Az OTP Junior számlája 24 éves korig feltétel nélkül díjmentes és 0 forint a számlához kapcsolódó bankkártya éves és kibocsátási díja. Továbbá a 14 év feletti ügyfelek havi 100 ezer forintig díjmentesen utalhatnak elektronikusan, ha a számlához beállításra kerül ez a kedvezményelem. Ezen kívül a fiatalok akár 5-30 százalék pénzvisszatérítést is kaphatnak az OTP Junior Kedvezményprogram partnereinél történő vásárlásaik után, így például a Budapest Parkban, a KFC-ben, vagy a Starbucks-ban. A külföldi nyaralás során pedig a devizaváltás lehet kedvezőbb az Árfolyam+ kedvezménnyel.

A Gránit Bank Family Junior számlacsomag a 18. életév betöltéséig díjmentes, ugyancsak díjmentes bankkártyával. Az Erstének is kedvező diákszámla ajánlata van: az EgySzámla díjcsomag diák kedvezmény 26 éves korig biztosít díjmentes számlavezetéssel és kedvezményes használatot, a hozzá kapcsolódó diákkártya éves díja is kedvező (jelenleg 2 692 forint).

A CIB, az UniCredit, a Raiffeisen és a K&H bankoknál is díjmentes a számlavezetés, az első évben a bankkártya éves díját is elengedik. Az MBH Bank pedig a számlanyitástól számított 2 éven keresztül tartja a díjmentességet a Diákszámlájára.

Nyitási bónuszok

Több bank kínál 20-60 ezer forint értékben bónuszokat, pénzvisszatérítéseket az új ügyfeleknek a számlanyitás mellé. A feltételeket is a diákokhoz illesztették és könnyebben teljesíthetők: nincs elvárt beérkező utalás, jellemzően kártyás vásárlást kell teljesíteni (5-10 darab havonta), valamint aktiválni kell a mobilbanki alkalmazást és a bankkártyát. Ezeket a vonzó összegű jóváírásokat akár még nyár vége előtt megkaphatja a számlatulajdonos és a diákmunkával megkeresett pénz kiegészíthető vele.

Előfordul, hogy a számlanyitási bónusz összege függ a fiatal aktuális életkorától. Az OTP Junior számlánál például egy kiskorú (12 éves kortól) 20 ezer forint jóváírást kaphat, míg 18 éves kortól 30 ezer forint szerezhető.

A további felmerülő költségek tekintetében bankonként eltérő kondíciókkal találkozhatunk. A bankkártyás vásárlások természetesen díjmentesek, azonban az egyéb tranzakciók, mint az átutalás, készpénzfelvétel már nem. Egy diákszámla esetén ritkábban fordulnak elő az ilyen pénzmozgások, de ezek díjait is fontos átnézni.

A készpénzfelvétel pénzbe kerül

A kedvezményes, akár a felnőtt számlákénál alacsonyabb díjak jellemzők, de például a jogszabályi ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat csak 16 éves kortól tehető. Emiatt az ATM-es készpénzfelvételnek van díja a diákok számláin, még ha nem is magas összeg.

A BiztosDöntés.hu diákszámla kalkulátora alapján ezek a díjak 270-1 864 forint között mozognak 30 ezer forintnyi készpénz ATM-ből történő felvétele esetén – tette hozzá a szakértő. A MagNet Banknál van azonban kivétel: a Csillag számlacsomag, amely szintén nulla forintos havi díjú, 14 éves kortól igényelhető, és a bank ettől az életkortól saját ingyenes készpénzfelvételt biztosít.

„A számla kiválasztásánál célszerű elsődleges szempontként a bankszámla fenntartását vizsgálni, és olyat választani, amivel hosszabb távon is jól jár a gyermek, és még jóváírást is szerezhet.„ – hangsúlyozta a BiztosDöntés.hu szakértője.

Megmarad a szülői kontroll

A gyermekek nagykorúvá válásáig csak szülő jelenlétében és beleegyezésével nyitható bankszámla. A 14. életévüket betöltve már korlátozottan cselekvőképesek jogi értelemben is, és a számlájuk felett ekkor már sokkal nagyobb szabadságot kapnak, több funkciót is érnek el.

A szülői felügyelet azonban megmarad és 18 éves korukig a bankszámla kezelésében, használatában is vannak korlátozások. Mint például a költési limitek, illetve a szülő rálátása a számlára.

Gergely Péter kiemelte: „Családonként eltérő, és egyéni döntés, hogy mennyire kontrolláljuk a gyerek bankszámla használatát, de szülőként az megnyugtató szempont, hogy nagyobb biztonságban lehet a gyerek pénze a bankban, mint a zsebében tartva. Vész esetén könnyen küldhetünk pénzt a számlára, letilthatjuk, zárolhatjuk a kártyáját és figyelemmel tudjuk kísérni a költéseit is.”

A nyári diákmunka nemcsak a pénzkeresetről és a zsebpénz kiegészítéséről szól, hanem kiváló alkalom a pénzügyi tudatosság alapjainak elsajátítására is. Az adómentesség óriási könnyebbség, de emellett fontos, hogy a megkeresett összeget a diák ne csak elkölteni tudja, hanem megtanulja beosztani, félretenni és biztonságosan kezelni. Ehhez pedig egy speciálisan fiataloknak szóló bankszámla jelentheti az ideális megoldást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!