Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

TECHXPO 2025: Az AI gyorsabban terjed, mint ahogy a szervezetek alkalmazkodni tudnak

Az AI ma gyorsabban változtatja meg a munkát, a döntéshozatalt és az egyes iparágakat, mint ahogy arra a vállalatok többsége reagálni tudna

– ez volt a TECHXPO 2025 nyitónapjának egyik legfontosabb üzenete.

A Budapesten megrendezett, négynapos technológiai és innovációs csúcstalálkozón olyan globálisan vezető nagyvállalatok hazai és nemzetközi szakértői osztották meg a gondolataikat a legfrissebb technológiai trendek kapcsán, mint a BlackRock, a Huawei, a Magyar Telekom, a Siemens vagy a Schneider Electric.

Mély szakadék nyílt a vezetők és a dolgozók között az AI megítélésében

A BlackRock engineering vezetője, Vértessy Koller Annamária előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatokon belül szakadék alakult ki az AI megítélése kapcsán. Miközben a felsővezetők háromnegyede (73%-a) úgy gondolja, hogy stratégiai szemlélettel alkalmazzák az AI-t, a munkavállalók esetében ez az arány mindössze 47%. Szinte pontosan ugyanez a megoszlás jellemzi az elmúlt egy évben bevezetett AI projektek sikerességének megítélését is (75%/45%).

A vezetők 89%-a szerint cégük rendelkezik generatív AI-stratégiával, miközben a dolgozók harmada erről nem is tud. A fejlesztők és a vezetők percepciója közti különbség olyan mértékű, hogy a szakemberek 63%-a úgy érzi: a menedzsmentnek fogalma sincs azokról az akadályokról, amelyek a napi AI-munkát valójában lassítják.

Globális sebességváltás: az AI teljes iparágakat ír át

A Huawei Cloud Europe alelnöke, Janice Peng a digitalizáció robbanásszerű gyorsulásáról beszélt: a többfelhős működés elterjedése, az okosjárművek számának meredek növekedése és a számítási kapacitás iránti étvágy új sztenderdeket tesz szükségessé minden iparágban.

A Siemens hazai vezérigazgatója, Jeránek Tamás szerint az ipari AI még az út elején jár, hatalmas fejlődési potenciállal. A vállalat 1400 AI-szakértővel és több ezer szabadalommal dolgozik azon, hogy a gyártási és energetikai rendszerek stabilan működjenek egy AI-vezérelt világban.

A Schneider Electric elnöke, Veres Zsolt az energetikai háttérfolyamatokra hívta fel a figyelmet: az AI-rendszerek energiaigénye olyan gyorsan nő, hogy az adatközpontok terhelése teljesen új energiamenedzsment-modellt követel. Mint mondta, a következő évek egyik kulcsszava a hatékonyság lesz.

Mobilitás 2035 felé: Európa óvatos, Kína száguld

A TECHXPO 2025 keretében rendezett mobilitási panel markánsan mutatta be a globális autóipari különbségeket. Kína néhány évtized alatt szinte teljesen átállt az elektromos autózásra, míg Európa hosszabb fejlesztési ciklusokkal és szigorú szabályozási környezetben próbál lépést tartani.

A szakértők szerint Európában 2035-re nem várható teljes elektromos átállás, de hajtáslánc tekintetében az elektromos és a hibrid arányában is növekedés lesz a belső égésű motorok kárára. Nagy kérdés továbbá, hogy az európai márkák a lassabb fejlesztési ciklussal, de igényesebb minőséggel versenyképesek tudnak-e maradni gyorsabban innováló kínai gyártókkal szemben.

A banki világnak az AI-t láthatatlanná kell tennie

A K&H Bank innovációs vezetője, Lóska Gergely arról beszélt, hogy az ügyfelek ma már természetesnek veszik a gyors és zökkenőmentes digitális ügyintézést. Az AI akkor működik jól, ha a felhasználó észre sem veszi — a háttérben automatizált, biztonságos és hatékony folyamatok támogatják a bankolást.

A kvantumkorszak küszöbén

A Boros Robin, a Magyar Telekom Presales Security Expert-je szerint a kvantumszámítástechnika már nem fejlesztési fázisban, hanem a béta teszt korszakában van: az IBM ma már 150 qubit feletti chipekkel végez valós számításokat, és a kvantumgépek akár egy millió számítási műveletet hajtanak végre egyetlen időpillanatban. 2026-ban életbe lép az első EU-s Kvantum Act, amely a szervezetek számára kötelezővé teszi a titkosítási rendszerek kvantumbiztossá tételét — mely egy folyamatos újratanúsítást igénylő folyamat.

Új korszak a földmegfigyelésben

Dr. Sik András a 4iG Space & Defence Chief Geodata Officere szerint a világűr mára a békés együttműködés terepéből civil és védelmi célokat egyszerre kiszolgáló, úgynevezett dual-use környezetté vált, ahol a földmegfigyelés jelentősége robbanásszerűen nő: ma 14 000 műhold kering a Föld körül, ezek 90%-a alacsony pályán, és egyre nagyobb részük téradat-előállításra szolgál. A 4iG ezért saját, 8 műholdból álló HULEO-konstellációt épít 2028-tól, és AI-alapú földmegfigyelési rendszereket fejleszt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rekordszámú automatával és megerősített háttérrel készül a szezonra a FOXPOST

A FOXPOST felkészült a Black Friday-jel induló csomagküldési szezonra: bővített csomagautomata-hálózattal, fejlesztett logisztikai kapacitásokkal és megerősített működéssel készül az év legforgalmasabb időszakára.

A szezon végéig minden erőforrását a zavartalan ügyfélkiszolgálásra összpontosítja, csak az új automaták telepítése folytatódik.

Magyarország legnagyobb csomagautomata szolgáltatójaként a FOXPOST és Packeta már több mint 3600 csomagautomatával és 1000 feletti csomagponttal áll az ügyfelek rendelkezésére.

Az év végéig további új automaták telepítése, valamint meglévő egységek bővítése is tervben van. A hálózat rekeszkapacitása így várhatóan eléri a 280 ezret, tovább növelve a szolgáltatás kényelmét és elérhetőségét.

A FOXPOST és a Packeta az egyesülés részeként az elmúlt hónapokban több régiós csomagelosztó központot integrált, depóhálózatát pedig egységes, hatékony logisztikai rendszerbe szervezte. Az új, közös elosztóbázisok már Szegeden, Székesfehérváron, Miskolcon, Zalaegerszegen, Fóton és Maglódon működnek. A legutóbbi fejlesztés Debrecenben valósult meg, ahol a FOXPOST a Trans-Sped logisztikai parkjában alakította ki új központját.

A beruházással kapcsolatban Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és ingatlangazdálkodási igazgatója hangsúlyozta:

„Magyarország egyik legszélesebb logisztikai portfóliójával teljes körű működési hátteret biztosítunk partnereinknek. Modern raktáraink és szolgáltatásaink megbízható, hatékony kiszolgálást tesznek lehetővé megbízóink részére. Bízunk benne, hogy a Trans-Sped debreceni logisztikai parkjában a FOXPOST – Packeta Grouppal együtt tovább erősítjük a régió logisztikai ökoszisztémáját”.

A hálózat egységesítése 2026-ban Győr és Pécs térségében zárul le, ahol jelenleg még különálló depók szolgálják ki az ügyfeleket, de a raktárkapacitások kiépítése ott is folyamatban van. Ezzel a vállalat fontos mérföldkőhöz érkezett, logisztikai rendszerének országos átszervezése új szakaszba lépett.

„Háttérfolyamataink optimalizálása gyakorlatilag lezárult. Az integrációs és fejlesztési csapataink azon dolgoznak, hogy az ünnepi időszakban már semmilyen új folyamat vagy bevezetés ne terhelje működésünket. Teljes figyelmünket az ügyfélkiszolgálásra és a stabil működés biztosítására fordítjuk”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Az elmúlt hónapokban a FOXPOST több jelentős fejlesztést hajtott végre a Packetával való integráció keretében. Nyáron lezárult a szervezeti összeolvadás, ezt követően optimalizálták az automata- és csomagpont-hálózatot, szeptemberben pedig megkezdődött a Z-BOX automaták integrációja is. A legutóbbi fejlesztési ütemben a vállalat racionalizálta vidéki depóhálózatát, amely kulcsszerepet játszik a logisztikai hatékonyság növelésében.

A vállalat a háttérben már előkészíti a 2026-os fejlesztéseket, azonban az ünnepi időszak alatt nem indít újabb átszervezést, hogy a szolgáltatás zavartalan maradjon mind a partnerek, mind a vásárlók számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lehetőségek hajnala a Magreb-régióban: A növekvő piacok összekapcsolása Európával

Az ipar és a kiskereskedelem stratégiai átrendeződés előtt áll: az ellátási láncoknak rövidebbé, robusztusabbá és könnyebben tervezhetővé kell válniuk.

A Magreb feltörekvő gazdaságai, különösen Marokkó, nagy lehetőségeket tartogató helyszínekként kerülnek a figyelem középpontjába. A DACHSER lehetővé teszi, hogy ezek a piacok, térségek zökkenőmentesen csatlakozzanak az európai logisztikai hálózathoz.

A megingott gazdasági lendület és az időközben nagyon hevessé vált nemzetközi vámvita ismét egyértelművé tett egy dolgot: a globális ellátási láncokkal szembeni igények növekednek. A beszerzéseknek nemcsak költséghatékonynak, hanem geopolitikailag stabilnak, gyorsan elérhetőnek és logisztikailag jól kezelhetőnek is kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az európai piac szomszédságában található Magreb-régió egyre inkább kulcsfontosságú régióvá válik az ipari vállalatok számára. Versenyképes termelési feltételeikkel és növekvő ipari szektorukkal Észak-Afrika feltörekvő gazdaságai már most is keresett gyártási helyszínekké és értékesítési piacokká váltak.

A logisztika itt központi szerepet játszik, és az ügyfelek elvárásai magasak. A vállalatok megbízhatóságot, meghatározott tranzitidőket, átlátható folyamatokat, vámbiztonságot és átfogó rendszerintegrációt akarnak.

„Pontosan itt jön képbe a DACHSER: a napi kapcsolatok biztosításával, az európai hálózatba való teljes integrációval, a digitális folyamatokkal és a modern átrakó infrastruktúrával hatékony munkafolyamatokat és megbízható vámkezelést teszünk lehetővé a Magrebben”

– magyarázza Alexander Tonn, a DACHSER Road Logistics operatív igazgatója.

„Marokkó, Tunézia és – a Földközi-tenger keleti részén – Törökország piacai ígéretes kilátásokat kínálnak a jövőbeli erős növekedésre. Ahol Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet találkozik, ott a logisztika kulcsfontosságú hajtóerő. A szolgáltatás minősége, az átláthatóság és a megbízhatóság az áruk áramlási sebességének optimalizálása érdekében – pontosan ezt várják el az ügyfelek a növekvő piacokon.”

Nyugat felé tekintve a Tanger Med központi kapcsolódási pont a Magreb feltörekvő gazdaságai és a világ többi része között. A 2007-ben megnyílt és azóta folyamatosan bővített tengeri kikötő és szabadkereskedelmi övezete ma globális logisztikai központ a Gibraltári-szorosban.

Világszerte 186 másik kikötőhöz kapcsolódik, és több mint kilencmillió konténer feldolgozására, hétmillió utas és 700 000 teherautó tranzitjára, valamint egymillió jármű exportjára képes. Ezért választotta ipari helyszínévé számos ágazatból – beleértve az autóipart, a repülőgépipart, a logisztikát, a textilipart és a kiskereskedelmet – származó több mint 900 vállalat Tanger Medet.

„Az elmúlt három évben a Tanger Med tovább erősítette pozícióját, és várhatóan még fontosabbá válik”

– mondja M’hamed Chraibi, a DACHSER Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatója.

„Kezdetben a kikötő számunkra Európa kapuja és a fogyasztáshoz közeli országokba történő kiszervezés, a nearshoring pillére volt – most pedig Afrika kapujává is fejlődik.” Az új piacok keresése során az európai és globális vállalatok egyre inkább Afrika felé tekintenek. „Ezeknek a vállalatoknak a Tanger Med ideális kiindulópontot jelent a kontinens eléréséhez.”

A potenciál korai felismerése

A DACHSER 1984 óta van jelen Marokkóban, és már korán felismerte a Tanger régióban rejlő lehetőségeket: a logisztikai szolgáltató 2003-ban nyitotta meg első telephelyét a kikötő közelében, majd 2021-ben saját raktárát a Tanger Med Hubban. Az 5500 m² alapterületű és több mint 7000 raklaphelyes, korszerű raktár a casablancai létesítmény utódjaként szolgál, amely elérte kapacitásának határait. Különösen az ipari ügyfelek értékelik a kikötő közelségét. „Tanger Medben az az előnyünk, hogy az európai piacok megrendeléseinek előkészítését és címkézését helyi körülmények között tudjuk elvégezni” – magyarázza Chraibi. Ennek eredményeként a feldolgozási költségek jóval alacsonyabbak, mint Európában – ez egy olyan költség- és sebességbeli előny, amelyet a DACHSER tovább tud adni ügyfeleinek.

„Stabil hidat építettünk a kontinensek között”

– folytatja Chraibi.

A hangsúly itt az autóipar, a textilipar, a repülőgépipar, valamint a kiskereskedelem beszerzési és elosztási szállításain van.

„Megbízhatóan szállítjuk ügyfeleink áruit Marokkóba és Tunéziába, illetve Marokkóból és Tunéziából, akár teljes rakományként (FTL), akár részrakományként (LTL), gyűjtőszállítmányozási szolgáltatásokkal kombinálva. Az évek során tökéletesen működő infrastruktúrát hoztunk létre a zökkenőmentes beszerzési és disztribúciós logisztika biztosítása érdekében a Magreb-térségben.”

Előny a digitalizáció révén

„A Tanger Mednél folyamataink száz százalékban digitalizáltak, biztosítva a gyorsaságot és az átláthatóságot”

– mondja Chraibi.

A digitalizálás a marokkói vámkezelési folyamatokat is egyre inkább támogatja és egyszerűsíti. A DACHSER Morocco vámhatóság által jóváhagyott gazdasági szereplőként (Authorized Economic Operator, AEO) történő tanúsítása fontos mérföldkövet jelentett ebben a folyamatban.

Ahogy Chraibi mondja:

„Ez lehetővé teszi számunkra, hogy ügyfeleink számára zökkenőmentes és gyors árutovábbítást biztosítsunk.”

A szabványos folyamatok és a DACHSER saját rendszerei, mint például a Domino és az Othello, alkotják a DACHSER működésének gerincét világszerte a szárazföldi szállítmányozásban, valamint a légi és tengeri áruszállításban is, amelyből Marokkó sem kivétel.

„Minden folyamat, interfész és a szállítmánykövetés is zökkenőmentesen kapcsolódik, vagy hamarosan csatlakozik az európai hálózathoz. A rendszer bevezetése Tunéziában is hamarosan élesben indul. A DACHSER ügyfelei az EU-n kívül is egységes minőségi és szolgáltatási szabványokra támaszkodhatnak”

– mondja Chraibi.

A DACHSER az általa létrehozott „kapukra” (gateway) támaszkodik, hogy az ellátási láncokat és az áruáramlást még hatékonyabbá tegye, és még szorosabban beilleszthesse azokat a hálózatba. 2023 elején Strasbourgban hozott létre egy ilyen kaput a vállalat. A teherautók minden nap rendszeres menetrend szerinti járatokként közlekednek onnan Marokkóba.

„Rendszerünk lehetővé teszi, hogy az Európa-szerte összegyűjtött árumennyiséggel és meghatározott tranzitidőkkel megszervezzük teherautóink menetrend szerinti indulásait”

– mondja Tonn.

Az észak-afrikai piacokon tapasztalt csapat, képzett vámosztály és az európai hálózathoz történő szoros kapcsolódás biztosítják a zökkenőmentes folyamatokat és az átlátható tranzitidőket. Tunéziában a DACHSER közel 40 éves piaci tapasztalattal és saját szervezettel rendelkezik az országban. Az ország 2024 eleje óta közvetlen járatokon keresztül is elérhető: a strasbourgi és ungerhauseni (a dél-németországi Memmingen közelében) központokból a DACHSER hetente többször is indít gyűjtő- és charterszállítmányokat a Tunisz közelében található Radès kikötővárosába, valamint monastiri régióban elhelyezkedő Bennane-ba.

Befektetés a jövőbe

A régió folyamatosan növekvő fontossága a DACHSER hosszú távú beruházási terveiben is tükröződik. Az ügyfelek növekvő igényeinek kielégítése érdekében a vállalat egy újabb vámraktárat létesít a marrakeshi régióban a Mohammediában és a Tangerben már meglévő kettő mellett, ami leegyszerűsíti és felgyorsítja az import- és exportfolyamatokat. A kikötőtől nem messze fekvő Tanger Automotive City ipari és logisztikai parkban a DACHSER modern logisztikai központot épít egy 75 000 m²-es területen, amelynek befejezése 2026 júniusára várható. Az új tranzitterminál – az iroda- és raktárterületekkel együtt – összevonja a multimodális szolgáltatásokat, és ezáltal összekapcsolja az összes üzletágat: a közúti, a légi és a tengeri szállítást, valamint a raktározást. A létesítmény egy 20 000 m²-es raktárral is rendelkezik majd, benne saját vámraktárral. Az épület lesz Marokkó első olyan, magántulajdonban lévő logisztikai épülete, amely nemzetközi fenntarthatósági szabvány szerint tanúsított. A tanúsítás kiterjed az építészeti tervezésre, a felhasznált anyagokra és a berendezésekre, például a napelemek tetőre történő telepítésére, valamint a szennyvíz visszanyerésére és újrafelhasználására szolgáló rendszerre.

A DACHSER Morocco az ipari ügyfelekre összpontosít a textil-, autóipar-, repülés-, fogyasztási cikk- és elektronikai szektorokban, amelyek mindegyike erős jelenléttel rendelkezik Észak-Afrikában.

„Új létesítményünk a szállítási és logisztikai lánc mentén a szolgáltatások széles skáláját fogja lefedni”

– jelentette be Burkhard Eling, a DACHSER vezérigazgatója az alapkőletételi ünnepségen.

A kikötőhöz való közelségnek köszönhetően az ügyfelek gyors átfutási időket és optimális szállítási kapcsolatokat élvezhetnek.

Chraibi hozzáteszi:

„A Road Logistics és az Air & Sea Logistics üzletágak egy helyen történő egyesítése hatékony, teljes körű megoldásokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik a DACHSER számára, hogy még jobb támogatást nyújtson ügyfelei nearshoring-tevékenységeihez.”

Chraibi csapata nagy tervekkel rendelkezik a következő évekre. Magreb és Törökország regionális ügyvezető igazgatójaként ő határozza meg az irányt:

„További rendszeres járatok és kapacitásbővítés, hálózati jelenlétünk erősítése új telephelyekkel, további folyamatinnovációk, valamint a felelősségteljes munkaerő-tervezés révén biztosítjuk, hogy mindig egy lépéssel a régió növekedése előtt járjunk és a jövőben is első osztályú logisztikai megoldásokat kínálhassunk ügyfeleinknek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!