Gazdaság

Blokkláncok és kriptovaluták – hogyan tovább?

Az utóbbi 13 évben kevés annyira megosztó pénzügyi, illetve gazdasági jelenséggel találkozhatunk, mint a kriptovaluták. 2009 volt ugyanis az év, amikor Satoshi Nakamoto kibocsátotta a Bitcoint.

Az azóta több ezerféle kriptovaluta léte és virágzása egy olyan jelenség, amit a hagyományos, nemzeti valutákra épülő bankrendszer egyelőre nem tud teljes mértékben sem megszüntetni vagy betiltani, sem integrálni vagy igazán hasznosítani, pedig mindkettőre irányulnak törekvések. Alapvetően a kriptovaluták értéke ugyanis kizárólag az azokat vásárlók, használók bizalmán múlik, míg biztonságuk, főkönyvük egyetlen nemzeti vagy más banknak sincs kiszolgáltatva. Ugyanakkor, vagy ennek ellenére, nagyon is valódi értékről beszélünk, hiszen több millió ember bizalma sok más tekintetben is kézzelfogható értéket jelent akár a politikában, akár a gazdaságban.

Ennek megfelelően az egyes kriptovaluták árfolyamát nemzetközi fizetőeszközben, jellemzően dollárban is számontartják, a 10 vezető fizetőeszköz együttes értéke, kapitalizációja például meghaladja az 1000 milliárd amerikai dollárt. Ez már semmilyen tekintetben nem nevezhető marginálisnak, ugyanakkor az arányok érzékeltetésének érdekében tegyük hozzá, hogy ez még egyetlen vállalat értékét sem éri el a világ hat legnagyobb cége közül, és az összes eddig kibocsátott kriptovaluta jelenleg számontartott értéke is kevés lenne például az Apple, a Microsoft vagy a Google megvásárlásához. Mit érdemes tehát tudni erről a titokzatosnak tűnő, de egyre jelentősebb világról? A fontos részletekbe Bárány Bence és Kemp Dániel, a magyarországi BDO Solutions IT megoldások üzletágának szakértői engedtek betekintést.

„Először is, mindenkit óvni szeretnénk attól, hogy valódi pénzt kriptopénzre váltva kereskedni kezdjen anélkül, hogy alapvetően ismerné a kriptovaluták világát és konkrétan az adott technológia működését”

– hangsúlyozták a szakértők. A hagyományos részvényekhez, értékpapírokhoz és valutákhoz kapcsolódó fogalmaknak és szabályozási környezetnek több évszázad állt rendelkezésükre, hogy beépüljenek a köztudatba, egy kriptopénz esetében pedig nemcsak a piac kiforratlansága, hanem annak technológiai háttere is lehet meghatározó.

Másrészt a hagyományos pénzeszközök és pénzhelyettesítők működése nagyjából azonos, míg a kriptovaluták egymáshoz képest is különböznek. Az egyik legfontosabb különbség például a főkönyvi nyilvántartás technikai háttere. Ez az esetek túlnyomó részében egy blokklánc, angolul „blockchain” technológia, egy megosztott és folyamatosan egyeztetett adatbázis. Ezek közös ismérve, hogy a tranzakciók, illetve betétek, számlák hitelesítését számos résztvevő – csomópont, úgynevezett „node” – biztosítja. Ebből következik, hogy a hálózatot nagyon nehéz feltörni, mivel egyetlen adat megváltoztatása a teljes hálózat manipulálását igényli.

Evidencia ezekben a megoldásokban – mondták el a szakemberek –, hogy bármilyen, a rendszer alapvető működését befolyásoló változtatás csak az összes résztvevő konszenzusával végezhető el. Az egyik meghatározó formája ennek a legelső, úgynevezett PoW (Proof of Work) technológia, amelynek értékét a felajánlott számítási kapacitás és a nagyszámú résztvevő érdekazonossága biztosítja. Hátránya, hogy egy-egy tranzakció végrehajtása, például a Bitcoin esetében, akár 10 percet is igénybe vehet, ami alkalmatlanná teszi pl. a hagyományos banki rendszerek kiváltására. További gyengesége, hogy mivel a teljes blokklánc, és így a rajta futó kriptovaluta – elsősorban a Bitcoin – értékét a felajánlott számítási kapacitás tárolja és teremti meg, a PoW hálózatok fenntartása elképesztően sok, lényegében öncélú számítási művelet folyamatos végzését igényli világszerte. Ennek energiaigénye 2021-re meghaladta Argentína éves felhasználását, miközben minden egyes Bitcoin tranzakció 300 gramm hulladékot termel a számítástechnikai alkatrészek elhasználódásával. Ez a technológiából következő tény, de egyben az ellenzők táborának egyik valós, ám a valódi ellenérdekeket gyakran elfedő érve is. További kritika, hogy a kriptovaluta-ügyletek névtelensége kontrollálatlanná, ezért a nemzetközi bűnözők „játszóterévé” teszi a fizetőeszközöket, amik felett ezért számos hatóság szeretne ellenőrzést szerezni. Ugyanakkor a készpénz is névtelen, mégsem akarják végleg betiltani – bár tény, hogy visszaszorulóban van, miközben a kriptovilág rohamosan fejlődik, talán nem is minden összefüggés nélkül. Ma nincs olyan hatóság a világon, amelyik egy Bitcoinban elindított átutalást visszafordíthatna, azonosíthatna, ellenőrizhetne vagy megakadályozhatna, és ez bizony önmagában is egyfajta hatalom. A PoW rendszerek további gyenge pontja a magas energiaigény és a rengeteg elektronikai hulladék mellett, hogy ha alacsony a résztvevő gépek száma, az kihat az összteljesítményre. Aki átveszi az irányítást a csomópontok 51%-a felett, annak lehetősége nyílik rá, hogy manipulálja a rendszert. Ez a Bitcoin estében már szinte kizárt a rengeteg résztvevő miatt, de más, gyengébb, PoW-ot használó altcoinok estében nem példátlan (pl.: Vertcoin/VTC vagy Verge/XVG).

A másik ismert és elterjedt, modernebb módszer a PoS (Proof of Stake), amely lényegében megszüntette az energiahatékonyságot érintő problémát. Itt már nem a felajánlott számítási kapacitás, hanem a résztvevők saját kriptopénze a rendszer garanciája, így a rendszert befolyásolni csak a teljes betétállomány 51%-nak megszerzésével lehet. Aki viszont megszerzi ezt a többséget, már maga is érdekelt a biztonságos működésben. Ezenfelül ismert még számos rendszer: a DPoS (Delegated Proof of Stake), a PoA (Proof of Activity), amely a két első ötvözete, a PoL (Proof of Location), a PoI (Proof of Importance) és számos más megoldás, amelyek mind majdnem ugyanolyan biztonságosak, de környezetbarátabbak és gyorsabbak a PoW rendszernél, így akár le is válthatnák azt. Csakhogy a Bitcoinban utazó számtalan bányász és befektető már érdekelt egyúttal ennek a rendszernek a fenntartásában is.

A blokkláncok mint decentralizált IT-biztonsági rendszerek tehát a kriptovaluták működtetésére jöttek létre, de segítségükkel bármilyen digitalizálható információ nagy biztonsággal őrizhető, tárolható. Evidens felhasználási terület lenne a pénzvilág, hiszen a tranzakciók, utalások, kifizetések, számlanyilvántartások, banki főkönyvek mind sokkal nagyobb biztonságban lehetnének egy ilyen rendszeren. Ebben a saját rendszerük használatából élő bankok (számlavezetési díj, tranzakciók költsége és felügyelete stb.) nem érdekeltek, ahogy a kormányok és jegybankok sem, akik a nemzeti valutákat a pillanatnyi gazdasági érdekek mentén „nyomtatják” viszonylag kevés szereplő döntése nyomán, és egy általuk működtetett, központi rendszerben nyilvántartva.

Vannak azonban más területek, ahol a blokklánc-technológia már bizonyított, és kiválóan működik. Ilyen az ellátási láncok (pl.: Heineken), élelmiszerláncok felügyelete, bizonyos helyeken az energiakereskedelem nyilvántartása, de alkalmas a megszerzett képesítések, diplomák nyilvántartására vagy más adatok őrzésére is. Az Alfa Romeo egyik új típusának szervizkönyvét például már ilyen blokkláncon hitelesítik, így nemcsak hamisítani, de lényegében elveszíteni, véletlenül kitörölni sem lehet. Ugyanígy megfelelő alternatíva lehet blokklánccal biztosítani a földregiszter bejegyzéseit, a személyes adatokat vagy a választások tisztaságát is.

Végezetül érdemes néhány szót szólni a kriptovaluták árfolyamáról, ami rengeteg hatásnak van kitéve, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mögöttes értékük. Gondoljunk arra, hogy más vonatkozásban egy kereskedelmi márka értékének nagy részét is a vevők bizalma adja.

Az árfolyam nagyban függ attól, hogy a gazdaság szereplői épp mennyire bíznak a hagyományos pénzeszközökben és pénzhelyettesítőkben. Ha például a nemzeti valuta inflálódik, esnek a tőzsdék, vagy gazdasági válság van, a hagyományos lekötések nem hoznak kamatot, azt a kriptotőzsde mindig heves reakcióval jelzi vissza. A jelentős árfolyam-ingadozások erre a szegmensre egyébként is jellemzőek, ezért is különösen veszélyes a kereskedelmük, és persze ugyanezért lehet nagyon jövedelmező is. Nagy hatással van a kereslet-kínálat egyensúlyára a bányászat költsége (pl. chiphiány és energiaárak), de a vonatkozó jogszabályok is. Ha egy gazdaságilag erős állam, mint például az USA elfogadja a Bitcoin használatát a saját területén, az kedvező hatással lehet az árfolyamra, míg a tavalyi kínai bányászati tilalom negatívan érintette az egész piacot, hiszen bármilyen valuta árfolyamát befolyásolja, hogy hányan fogadják el, hányan számolják el benne a gazdasági tevékenységüket.

Rendkívül fontosak továbbá az adott kriptovalutát képviselő személyek, akik nem feltétlenül kell, hogy bányászok vagy tulajdonosok legyenek. Amikor Elon Musk közölte, hogy lehet Bitcoinért Teslát venni, vagy akár csak tett egy pozitív megjegyzést a Dogecoinról, mindkét valutát ideiglenesen az egekbe repítette, emiatt is tekinthető a kriptovaluták piaca egy nagyon spekulatív gazdasági területnek.

„A fentiek természetesen a teljes kép csak egy szeletét adják, de annyi talán már ebből is látszik, hogy a blokkláncok és a kriptovaluták világa legalább annyira viharos, mint amennyire ígéretes. Ezzel az alapítása óta több ezer milliárd dollárossá nőtt piaccal már ma is érdemes alaposan megismerkedni, hiszen könnyen lehet, hogy a következő időszakban meghatározó szerepe lesz a legtöbb pénzüggyel foglalkozó területen. Tény, hogy igényel némi informatikai ismeretet, de a hagyományos pénzeszközök használatához is szükség van arra, hogy tisztában legyünk az alapfogalmakkal”

– foglalták össze a BDO szakértői.

Related Topics:biztonság blockchain blokklánc IT kriptovaluta nft

Up Next

Fontosabb lett az ár, mint a minőség

Don't Miss

Romániában már elérhető a Revolut hitel

Gazdaság

MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac

Áprilisban minden idők negyedik legerősebb havi eredményével zárt a magyarországi lakáshitelpiac – a szóban forgó időszak számait csak az idén márciusi, illetve a tavaly november-decemberi adatok tudták felülmúlni. A hazai lakáshitelpiac volumene már az év első egyharmadában meghaladta az 1 000 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ma publikált, 2026 áprilisára vonatkozó adatok szerint 262,4 milliárd forint volt az újonnan felvett lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 95,7%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakában felvett 134,08 milliárd forinthoz képest. Ez mindenképpen impozáns eredmény, bár érdekességként megemlíthető, hogy idén január óta ez volt az első alkalom, hogy az év/év alapú bővülés nem érte el a 100%-ot – összegzi a jegybanki adatokat Meszlényi Tamás, a Bank360 szakértője.

Változatlanul elmondható, hogy a kihelyezés túlnyomó részét az Otthon Start Program keretein belül nyújtott lakáshitelek tették ki, igaz, márciushoz képest csökkent ezen ügyletek volumene és részaránya is. Míg márciusban 203 milliárd forintnyi új OSP-hitelre kötöttek szerződést a háztartások, addig áprilisban már csak 189 milliárd forint volt ez az összeg, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Ennek megfelelően az OSP-hitelek részaránya minimálisan ugyan, de csökkent (72,2% 🡪 72%). Összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is csökkent, a márciusi 56,21 milliárd forintról 52,73 milliárd forintra, ám az OSP-hitelek nagyobb mértékű csökkenése révén előbbiek részaránya még így is emelkedni tudott, igaz, minimálisan (20% 🡪 20,1%).

Ugyanakkor az Otthon Start Program térnyerését továbbra is jól jelzi, hogy a piaci lakáshitelek esetében az újonnan kihelyezett hitelösszeg 51%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 107,57 milliárd forintnyi piaci lakáshiteltől.

A támogatott lakáshitelek összesített részaránya egyébként 79,9% volt áprilisban, ami minimálisan maradt el az idén márciusi 80%-os részaránytól. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 20,67 milliárd forint volt áprilisban, ami ugyancsak elmaradt az idén márciusi értéktől (21,82 milliárd forint).

A fenti ábrán jól látható, hogy a piaci lakáshitelek aránya 2018 második felében még a 90%-ot is meghaladta, és bár a súlyuk később csökkent, a későbbiekben is jellemzően meghaladta a 70-80%-ot. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott tavaly ősszel, amikor is az Otthon Start Program indulásával a piaci hitelek kihelyezésen belüli részaránya 20%-ra esett vissza, és azóta sem tudta elhagyni ezt a tartományt.

Márciushoz képest nem csak a volumen, hanem a szerződésszám is csökkent – az áprilisi 9 651 szerződés 5%-kal maradt el a márciusi 10 160-tól, ugyanakkor 40,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbi 6 889 darabot. A szerződések darabszáma és az összesített hitelösszeg alapján elmondható, hogy idén áprilisban 27 188 703 forint volt az újonnan kötött lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 19 463 052 forintos átlagösszeghez képest.

Meglesz idén a 2 000 milliárd?

A tavalyi évben 1 967,36 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses összege, ami 45,6%-kal múlta felül a 2024-es év 1 351,41 milliárd forintos eredményét. Ez a jelentős növekmény természetesen elsősorban az Otthon Start Program indulásával magyarázható, hiszen a tavalyi eredmény jelentős része, 40,5%-a (797,6 milliárd forint) az év utolsó három hónapjában realizálódott.

A fentiekhez képest az új kihelyezésnek 2026-ban már az év első négy hónapjában sikerült meghaladnia az ezermilliárd forintot – egészen pontosan 1 041,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az igénylők 2026. január-áprilisban. Ez 104,4%-os emelkedést jelent a 2025. január-áprilisban kihelyezett 517,09 milliárd forinthoz képest. Bár a lakás- és hitelpiaci szereplők zöme az idei év egészére nézve inkább a kereslet mérséklődésére számít, a fenti számok tükrében mégiscsak könnyen elképzelhető, hogy idén először az új kihelyezések tekintetében a 2 000 milliárd forintot is sikerül meghaladnia a hazai lakáshitelpiacnak.

A személyi hiteleknél is visszaesést hozott az április

Idén áprilisban 116,07 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések volumene, ami az idén márciusi 121,26 milliárd forinthoz képest ugyancsak némi visszaesést jelent. Ugyanakkor az is igaz, hogy év/év alapon kifejezetten jelentős, 28,3%-os bővülésről beszélhetünk, elvégre 2025 áprilisában 90,45 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre. Az idén márciusi eredményhez viszonyított visszaesés kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy az akkor kihelyezett 121,26 milliárd forint minden idők legerősebb eredménye volt, míg az áprilisi eredmény a dobogó második helyét tudhatja magáénak.

A volumenen túl a darabszám is jelentősen emelkedett, hiszen a tavaly áprilisi 27 592 darab szerződést 14,8%-kal múlta felül az idén áprilisi 31 675 darab. Az áprilisi szerződésszám és a hitelösszeg alapján azt mondhatjuk, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 664 435 forint volt, ami 11,8%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 3 278 216 forintos átlagösszeghez viszonyítva.

Csökkenés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél

A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében áprilisban 8,12 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege, ami 17,4%-os visszaesést jelent éves alapon. Ebből a hitelfajtából mindössze 422 darab szerződés született áprilisban, ami már 24,9%-os elmaradást jelez a tavalyi év azonos időszakához képest.

A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél idén áprilisban 19 233 775 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami 9,9%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi 17 494 246 forintos átlagösszeghez képest.

A babaváró bővült, a munkáshitel gyengült

Áprilisban 21,32 milliárd forint összegben vettek fel babaváró hitelt a magyar házaspárok, ami 25,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 16,96 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén márciusi, hosszú hónapok óta először bővülést jelentő 23,12 milliárd forinttól elmaradt az áprilisi eredmény (-7,8%).

A munkáshitel kihelyezése pedig éves alapon és az előző hónaphoz viszonyítva is visszaesett idén áprilisban. A tárgyalt időszak 8,91 milliárd forintos eredménye 49,5%-kal kisebb a tavaly áprilisi 17,65 milliárd forintnál, de az idén márciusi 11,34 milliárd forintnál is 21,4%-kal kisebb.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elindult Nagyorosziban az AI-ügyfélszolgálat

Elindította szabadon hozzáférhető AI-ügyfélszolgálatát Nagyoroszi. A Nógrád vármegyei, több mint 1800 lakosú község új, digitális asszisztense jelenleg még a „feltanulás” fázisában van, ismeretei egyelőre a honlapon található információkra vonatkoznak. A lakosság is csak most kezdett ismerkedni az újdonsággal, de az első tapasztalatok ígéretesek.

Nagyoroszi önkormányzata még 2023-ban csatlakozott a Munipolis nevű okoskommunikációs platformhoz, amelynek kiterjesztése az új, mesterséges intelligenciával működő ügyfélszolgálat.

A jelenleg chatfelületként elérhető fejlesztés egyelőre tanulási fázisban van, de már most is rendelkezik minden, a település hivatalos honlapján elérhető információval ‒ ismertette az újdonságot Dávid Ádám, a község projektet vezető alpolgármestere. Jelenleg Nagyoroszi honlapját havonta mintegy 2000-en látogatják, és bár a szolgáltatás csak nemrég indult, máris mintegy 70 kérdést tettek fel, melyek közül a rendszer csak kettőre nem tudott válaszolni.

Az eddigi visszajelzések alapján a felhasználók elégedettek. Ha a tesztidőszak sikeres lesz, van rá esély, hogy a szolgáltatást szóban, telefonon is igénybe lehessen majd venni, illetve hogy a tapasztalatokra, igényekre reagálva bővítsék az AI által elérhető információk körét. Dávid Ádám hozzátette, hogy az eddigiek alapján a kérdések zöme eleve olyan információkra vonatkozik, melyek több-kevesebb böngészéssel a honlapon is megtalálhatók, így ezek megválaszolása jelentős időt takarít meg a hivatalban dolgozó kollégák számára.

A mesterséges intelligenciára épülő ügyfélszolgálat által kezelt információk szinte korlátlanul bővíthetők jogszabályokkal, eseményekkel, sok minden egyébbel, és minél nagyobb egy település, annál hasznosabb egy ilyen megoldás ‒ mutatott rá Czinger Erik, az eszközt fejlesztő Munipolis hazai vezetője. Nemcsak a szóbeli, telefonos kommunikáció kézenfekvő opció, de mindez több nyelven is elérhető. Bevett gyakorlata van annak is, hogy az AI felismerve a saját korlátait, a megkeresést automatikusan a legilletékesebb önkormányzati munkatárshoz továbbítsa.

A szakember hozzátette: a nagyobb városokban, ahol több száz vagy akár ezer megkeresés érkezhet naponta különböző platformokon és nyelveken, a megoldás nagyon megkönnyíti az ott dolgozók mindennapjait. Bár Magyarországon a cég önkormányzati ügyfelei között a Nagyoroszi bevezetés az első, Csehországban és más államokban, ahol a rendszer régebb óta működik, 2025-ben már 100-as nagyságrendű önkormányzat használt AI-alapú ügyfélszolgálati megoldást, és ez 2027-re várhatóan a többszörösére emelkedik majd. Mivel a két ország működése, piaca eddig is nagyon sok hasonlóságot mutatott, itthon is dinamikus bővülésre számítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!