Gazdaság

Erre figyeljen cégvezetőként az idei évértékelőjében

Egész éves motivációt adhat a biztonságra épített vezetői értékelés az idei évzárón.

Az elmúlt időszak történéseinek következménye, hogy az emberek biztonságos jövőbe vetett hite alapvetően megingott. Kezdődött ez a Covid járvány alatt, majd folytatódott az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Ez utóbbi még nagyobb hatással van az emberek mindennapi életére, a komfortérzetüket folyamatosan veszélyben érzik. Ebben az érzékeny időszakban különösen fontos, hogy mivel készül a cégvezetés a dolgozók számára év végén. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője megosztotta tapasztalatait, hogyan készülhet fel egy cégvezető az évértékelő beszédre, milyen üzeneteket fontos átadnia a munkavállalóknak és hogyan lehet hiteles vezető a szemükben. A céges karácsonyi ajándékokat és az év végi jutalmazási rendszert is érdemes lehet átgondolni.

Az idei évértékelő beszédek kulcsszava a biztonság kell, hogy legyen

A legfontosabb, amit egy cég és cégvezető ezekben a nehéz időkben adhat a munkavállalóinak, az a biztonság. A dolgozókat meg kell erősíteni abban, hogy bár a gazdasági változások következtében sajnos az infláció nő, a munkahelyük legalább biztonságban van, a karácsonyi ünnepek után is várja őket vissza a cég. Ami a biztonság mellett még kulcsfogalom, az a jövőkép. A jelenlegi bizonytalan környezetben nagyon fontos, hogy a vállalat transzparensen közvetítse a dolgozók felé terveit, céljait. „A hangsúly tehát a biztonságon és a pozitív jövőképen kell, hogy legyen egy profi cégvezető évértékelő beszédében. Ezzel segíthet csökkenteni munkavállalók jövőbe vetett, most egyébként is magas bizonytalansági szintjét” – emeli ki Mihályi Magdolna.

Határozottság nélkül nem lesz hiteles a vezetői beszéd

Kulcsfontosságú, hogy egy vezető határozottan kommunikálja, mit szeretne a cég elérni. Nem mindegy az sem, ki és hol beszél a munkavállalókhoz. „Tapasztalat, hogy ha a közvetlen vezető, vagy esetleg egy szinttel magasabb vezetői beosztású dolgozó beszél, személyesen és egyszerre csak egy kisebb csoportnak – akár online, de semmiképpen nem írásban – akkor sokkal eredményesebben átadhatók az üzenetek. Természetesen cégkultúrafüggő, hogy ez hogyan valósítható meg” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Nem elég a határozottság, a hitelesség ugyanolyan fontos, különösen a mostani helyzetben. Egy vezető akkor lesz hiteles a munkatársai szemében, ha már korábban is betartotta ígéreteit és folyamatosan kommunikál az alkalmazottakkal legyen szó akár pozitív, akár kevésbé kedvező dolgokról. „Elengedhetetlen, hogy az üzenetek is illeszkedjenek a jelenlegi körülményekhez. Az elrugaszkodott ígéreteknek most egyáltalán nincs helye. Sokkal fontosabb azt kommunikálni az újabb és újabb projektek, beruházások helyett, hogy most az a legnagyobb kihívás, hogy az eddigi működés biztosított legyen” – javasolja a szakértő. Kiemeli: a munkavállalók, akik az év minden napján aktív résztvevői a cég életének, pontosan tudni fogják, mi reális cél és mi nem.

Érdemes kihangsúlyozni a munkavállalók meghatározó szerepét a cég életében. Fontos, hogy érezzék, a vállalkozás jövője az ő hozzáállásuktól is nagyban függ.

Eredményeket kommunikáljunk vagy eredményességet?

Az évvégi kommunikációban mindig kihívás, hogy milyen évértékelőt készítsen a vezető. „Bizalmat, biztonságot sugároz a dolgozók felé, ha száraz számok és tények – például forgalom, költség, létszám stb. – helyett arról beszél egy vezető, hogyan dolgoztak, milyen kitűzött célokat értek el. Ezeket természetesen alá lehet támasztani konkrét adatokkal, és vannak olyan területek, ahol ez megkerülhetetlen. Ebben az esetben is javasolt azonban inkább százalékos változásokat kommunikálni konkrét számok helyett” – tanácsolja a Jobtain ügyvezetője. Mihályi Magdolna elmondta: az eredményességet úgy adjuk át a munkavállalóknak, hogy minden dolgozó érezhesse közvetlen csapatának eredményeit, bele tudjon kapaszkodni egy-egy üzenetbe és érezze magáénak az elért eredményt.

Nem mindig jó ötlet „ Az év munkavállalója” díj

Sok cégnél és vállalatnál – mérettől függetlenül – bevett gyakorlat a kiemelkedő munkavállalók jutalmazása év végén. A tapasztalatok azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az ilyen fajta elismerések akár rossz érzést is kiválthatnak a munkavállalókból. „Az egyik legfontosabb dolog, amit a vállalatoknak fel kell ismerni, hogy nem minden területen van létjogosultsága az ilyen díjaknak. Mondjuk az értékesítés, ügyfélszolgálat esetében egy jól felépített mérési rendszerrel fenntartható egy ilyen szokás. Ezeken a területeken lehet a mutatók alapján alátámasztani a választást. Az olyan díjak azonban hamar hitelüket vesztik, amelyek körbejárnak. Egyik évben megkapja valaki, másik évben a mellette dolgozó, harmadik évben a következő. Ezt a gyakorlatot nem javasoljuk. Helyette sokkal személyesebb és a dolgozók szemében is jobban növeli a lojalitást egy egyéni teljesítményértékelés, amihez esetleg még bónusz is köthető” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

A jó céges ajándék: karácsonyra tárgyak helyett inkább élményt!

A jó céges karácsonyi ajándék átgondolt, illeszkedik a szervezeti létszámhoz, a cég profitabilitásához, eredményeihez és összhangban van a vállalat évértékelő kommunikációs üzeneteivel. Az semmiképpen sem jó gyakorlat, ha egy nagy vállalat azkommunikálja, hogy rekordéve volt rekordbevétellel, majd egy tollat, hűtőmágnest a munkavállalóknak karácsonyi ajándék címén. Ajándék helyett egyébként is jobb, ha inkább élményt ad a cég a dolgozóinak! Ez akkor lesz igazán különleges, ha olyan helyet választ a munkáltató, ahova a dolgozók egyébként nem valószínű, hogy elmennének. Legyen különleges a helyszín, az ellátás színvonala, a program. A tökéletes céges karácsonyi élmény plusz motivációt ad dolgozóknak és erősíti az összetartozás érzését! Fontos, hogy egy cég az évvégi ajándékozás során gondolkozzon célcsoportokban akár a tárgyi, akár az élményajándék mellett dönt. Köszönje meg az évet a munkavállalóknak, belső ügyfeleknek, partnereknek, kiemelt beszállítóknak és mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres évhez!

Munkahelyi karácsony – kölcsönzött munkavállalókkal

A karácsonyi és évértékelő események során HR-esként felmerülhet, hogy mennyire vonja be az értékelésbe a kölcsönzött munkaerő-állományt a cég. Általánosságban elmondható, hogy ugyanúgy kezelik őket a vállalatok, mint a belső munkavállalókat. Ezt egyébként törvény írja elő. Azok a cégek, ahol megfelelő a szervezeti kultúra, ott ez nem is kérdés. A kölcsönzött dolgozók ugyanúgy részt vesznek a családi napokon, különböző ünnepségeken, így természetesen a karácsonyi eseményen is. „HR szolgáltatóként a mi cégünk a munkavállalók szállásoltatásával is foglalkozik. A karácsonyi időszakot igyekszünk számukra különlegessé tenni. Volt, hogy közös ebédet szerveztünk, de olyan is, hogy az ukrán dolgozókat éveken át hazautaztattuk az ünnepekre, ez akár 700 ember utaztatását is jelentette. Ez volt a mi ajándékunk nekik. Idén először lesz tapasztalatunk a Fülöp-szigeteki kölcsönzött munkavállalókkal. Ők biztosan nem tudnak hazamenni az ünnepekre, hanem úgy látjuk, leginkább a saját kis közösségükben ünnepelnek majd. Amellett, hogy az internet segítségével összekapcsolódnak az otthoniakkal, talán akkor lenne az ünnep a legszebb számukra, ha átélhetnék a fehér karácsony hangulatát.” – összegez a Jobtain ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégvezető évértékelés tipp

Up Next

Már öt városban egymillió fölötti a négyzetméterár

Don't Miss

Ingyenes e-learning programmal segíti a magyar vállalkozónőket a WINGATE projekt

Gazdaság

Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban

Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.

A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.

Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.

Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.

A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.

A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.

Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!