Gazdaság

Erre figyeljen cégvezetőként az idei évértékelőjében

Egész éves motivációt adhat a biztonságra épített vezetői értékelés az idei évzárón.

Az elmúlt időszak történéseinek következménye, hogy az emberek biztonságos jövőbe vetett hite alapvetően megingott. Kezdődött ez a Covid járvány alatt, majd folytatódott az orosz-ukrán háború kirobbanásával. Ez utóbbi még nagyobb hatással van az emberek mindennapi életére, a komfortérzetüket folyamatosan veszélyben érzik. Ebben az érzékeny időszakban különösen fontos, hogy mivel készül a cégvezetés a dolgozók számára év végén. Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője megosztotta tapasztalatait, hogyan készülhet fel egy cégvezető az évértékelő beszédre, milyen üzeneteket fontos átadnia a munkavállalóknak és hogyan lehet hiteles vezető a szemükben. A céges karácsonyi ajándékokat és az év végi jutalmazási rendszert is érdemes lehet átgondolni.

Az idei évértékelő beszédek kulcsszava a biztonság kell, hogy legyen

A legfontosabb, amit egy cég és cégvezető ezekben a nehéz időkben adhat a munkavállalóinak, az a biztonság. A dolgozókat meg kell erősíteni abban, hogy bár a gazdasági változások következtében sajnos az infláció nő, a munkahelyük legalább biztonságban van, a karácsonyi ünnepek után is várja őket vissza a cég. Ami a biztonság mellett még kulcsfogalom, az a jövőkép. A jelenlegi bizonytalan környezetben nagyon fontos, hogy a vállalat transzparensen közvetítse a dolgozók felé terveit, céljait. „A hangsúly tehát a biztonságon és a pozitív jövőképen kell, hogy legyen egy profi cégvezető évértékelő beszédében. Ezzel segíthet csökkenteni munkavállalók jövőbe vetett, most egyébként is magas bizonytalansági szintjét” – emeli ki Mihályi Magdolna.

Határozottság nélkül nem lesz hiteles a vezetői beszéd

Kulcsfontosságú, hogy egy vezető határozottan kommunikálja, mit szeretne a cég elérni. Nem mindegy az sem, ki és hol beszél a munkavállalókhoz. „Tapasztalat, hogy ha a közvetlen vezető, vagy esetleg egy szinttel magasabb vezetői beosztású dolgozó beszél, személyesen és egyszerre csak egy kisebb csoportnak – akár online, de semmiképpen nem írásban – akkor sokkal eredményesebben átadhatók az üzenetek. Természetesen cégkultúrafüggő, hogy ez hogyan valósítható meg” – hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője.

Nem elég a határozottság, a hitelesség ugyanolyan fontos, különösen a mostani helyzetben. Egy vezető akkor lesz hiteles a munkatársai szemében, ha már korábban is betartotta ígéreteit és folyamatosan kommunikál az alkalmazottakkal legyen szó akár pozitív, akár kevésbé kedvező dolgokról. „Elengedhetetlen, hogy az üzenetek is illeszkedjenek a jelenlegi körülményekhez. Az elrugaszkodott ígéreteknek most egyáltalán nincs helye. Sokkal fontosabb azt kommunikálni az újabb és újabb projektek, beruházások helyett, hogy most az a legnagyobb kihívás, hogy az eddigi működés biztosított legyen” – javasolja a szakértő. Kiemeli: a munkavállalók, akik az év minden napján aktív résztvevői a cég életének, pontosan tudni fogják, mi reális cél és mi nem.

Érdemes kihangsúlyozni a munkavállalók meghatározó szerepét a cég életében. Fontos, hogy érezzék, a vállalkozás jövője az ő hozzáállásuktól is nagyban függ.

Eredményeket kommunikáljunk vagy eredményességet?

Az évvégi kommunikációban mindig kihívás, hogy milyen évértékelőt készítsen a vezető. „Bizalmat, biztonságot sugároz a dolgozók felé, ha száraz számok és tények – például forgalom, költség, létszám stb. – helyett arról beszél egy vezető, hogyan dolgoztak, milyen kitűzött célokat értek el. Ezeket természetesen alá lehet támasztani konkrét adatokkal, és vannak olyan területek, ahol ez megkerülhetetlen. Ebben az esetben is javasolt azonban inkább százalékos változásokat kommunikálni konkrét számok helyett” – tanácsolja a Jobtain ügyvezetője. Mihályi Magdolna elmondta: az eredményességet úgy adjuk át a munkavállalóknak, hogy minden dolgozó érezhesse közvetlen csapatának eredményeit, bele tudjon kapaszkodni egy-egy üzenetbe és érezze magáénak az elért eredményt.

Nem mindig jó ötlet „ Az év munkavállalója” díj

Sok cégnél és vállalatnál – mérettől függetlenül – bevett gyakorlat a kiemelkedő munkavállalók jutalmazása év végén. A tapasztalatok azonban egyre inkább azt mutatják, hogy az ilyen fajta elismerések akár rossz érzést is kiválthatnak a munkavállalókból. „Az egyik legfontosabb dolog, amit a vállalatoknak fel kell ismerni, hogy nem minden területen van létjogosultsága az ilyen díjaknak. Mondjuk az értékesítés, ügyfélszolgálat esetében egy jól felépített mérési rendszerrel fenntartható egy ilyen szokás. Ezeken a területeken lehet a mutatók alapján alátámasztani a választást. Az olyan díjak azonban hamar hitelüket vesztik, amelyek körbejárnak. Egyik évben megkapja valaki, másik évben a mellette dolgozó, harmadik évben a következő. Ezt a gyakorlatot nem javasoljuk. Helyette sokkal személyesebb és a dolgozók szemében is jobban növeli a lojalitást egy egyéni teljesítményértékelés, amihez esetleg még bónusz is köthető” – hívja fel a figyelmet a szakértő.

A jó céges ajándék: karácsonyra tárgyak helyett inkább élményt!

A jó céges karácsonyi ajándék átgondolt, illeszkedik a szervezeti létszámhoz, a cég profitabilitásához, eredményeihez és összhangban van a vállalat évértékelő kommunikációs üzeneteivel. Az semmiképpen sem jó gyakorlat, ha egy nagy vállalat azkommunikálja, hogy rekordéve volt rekordbevétellel, majd egy tollat, hűtőmágnest a munkavállalóknak karácsonyi ajándék címén. Ajándék helyett egyébként is jobb, ha inkább élményt ad a cég a dolgozóinak! Ez akkor lesz igazán különleges, ha olyan helyet választ a munkáltató, ahova a dolgozók egyébként nem valószínű, hogy elmennének. Legyen különleges a helyszín, az ellátás színvonala, a program. A tökéletes céges karácsonyi élmény plusz motivációt ad dolgozóknak és erősíti az összetartozás érzését! Fontos, hogy egy cég az évvégi ajándékozás során gondolkozzon célcsoportokban akár a tárgyi, akár az élményajándék mellett dönt. Köszönje meg az évet a munkavállalóknak, belső ügyfeleknek, partnereknek, kiemelt beszállítóknak és mindenkinek, aki hozzájárult a sikeres évhez!

Munkahelyi karácsony – kölcsönzött munkavállalókkal

A karácsonyi és évértékelő események során HR-esként felmerülhet, hogy mennyire vonja be az értékelésbe a kölcsönzött munkaerő-állományt a cég. Általánosságban elmondható, hogy ugyanúgy kezelik őket a vállalatok, mint a belső munkavállalókat. Ezt egyébként törvény írja elő. Azok a cégek, ahol megfelelő a szervezeti kultúra, ott ez nem is kérdés. A kölcsönzött dolgozók ugyanúgy részt vesznek a családi napokon, különböző ünnepségeken, így természetesen a karácsonyi eseményen is. „HR szolgáltatóként a mi cégünk a munkavállalók szállásoltatásával is foglalkozik. A karácsonyi időszakot igyekszünk számukra különlegessé tenni. Volt, hogy közös ebédet szerveztünk, de olyan is, hogy az ukrán dolgozókat éveken át hazautaztattuk az ünnepekre, ez akár 700 ember utaztatását is jelentette. Ez volt a mi ajándékunk nekik. Idén először lesz tapasztalatunk a Fülöp-szigeteki kölcsönzött munkavállalókkal. Ők biztosan nem tudnak hazamenni az ünnepekre, hanem úgy látjuk, leginkább a saját kis közösségükben ünnepelnek majd. Amellett, hogy az internet segítségével összekapcsolódnak az otthoniakkal, talán akkor lenne az ünnep a legszebb számukra, ha átélhetnék a fehér karácsony hangulatát.” – összegez a Jobtain ügyvezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégvezető évértékelés tipp

Up Next

Már öt városban egymillió fölötti a négyzetméterár

Don't Miss

Ingyenes e-learning programmal segíti a magyar vállalkozónőket a WINGATE projekt

Gazdaság

Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány

Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A munkaerőhiány keletről nyugatra nő

A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.

A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.

A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).

Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken

Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.

A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”

– mondta Markovich Béla.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Fordulóponton az építőipari hangulat

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali

A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.

A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.

Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:

„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”

Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek

A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.

A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.

Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.

A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”

Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.

A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.

Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.

Generali SME

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt

Megjelent a SPAR Ínyenc Katalógusa, amelyben hagyományosan az üzletlánc prémium minőségű akciós termékeivel ismerkedhetnek meg a vásárlók.

A vállalat az idei húsvét előtt csaknem 500 magas minőségű élelmiszert, köztük ünnepi ételkülönlegességek alapanyagait, italokat és desszerteket kínál 2025. március 26-től április 22-ig akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron.

„Március végén kezdődik az év egyik legforgalmasabb időszaka, a húsvéti bevásárlás a SPAR és INTERSPAR áruházakban, amelynek a csúcsa a tapasztalataink szerint nagycsütörtökön lesz. Az ünnepi felkészüléshez üzletláncunk minden húsvét előtt megjelenteti a SPAR Ínyenc Katalógust, amelyben az ünnepekhez kapcsolódó prémium minőségű, akciós árucikkeinket mutatjuk be a vásárlóink számára, akik olyan újdonsággal is találkozhatnak mind a friss-, mind pedig a szárazáru területekről, amelyek csak erre az időszakra kerülnek a kínálatunkba. Az idei szezonban a SPAR csaknem 500 prémium termékét kínálja akár 10-40 százalékkal kedvezőbb áron, ezeket a nagyobb SPAR szupermarketekben és az INTERSPAR hipermarketben találják meg a vásárlók”

– ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A SPAR Ínyenc Katalógusában az előételektől az ünnepi főétkezésekig és a desszertekig találnak a vásárlók prémium alapanyagokat, valamint késztermékeket. A magas minőségű vajaktól a tésztaféléken át a különleges ízű sajtokig csaknem 500-féle termék árát szállította le a SPAR.

Kényelmi termékekkel könnyebb a felkészülés

Azok számára, akik nem tudnak sok időt a konyhában tölteni a vendégvárás miatt, olyan kényelmi termékeket, előre elkészített előéleteket és különféle salátákat ajánl az üzletlánc, mint a DESPAR Premium antipasti, a REGNUM marhatatár beefsteak, a REGNUM jalapenos sonka, vagy a Wojnar’s tojássaláta.

Prémium húsokkal lesz teljes az ünnepi asztal

A húsok között egyebek mellett libamáj, báránycomb, borjú karaj, bontott pecsenyekacsa, marha- és sertésoldalas, és tanyasi csirke felsőcombfilé is megtalálható. A csemege kínálatból pedig különféle kolbászok, sonkaféleségek vásárolhatóak meg akciós áron.

Magas minőségű borok, sörök és desszertek is akciósan vihetők haza

Mindezek mellé az ország történelmi borvidékeiről – például Szekszárdról, Villányból, Egerből – érkező kitűnő borokat és pezsgőket, valamint hazai kézműves söröket is ajánl a SPAR. Az ünnepi fogások után pedig mindig jólesik a desszert, az üzletlánc különféle torták és péksütemények mellett csokoládékat és jégkrémeket is válogatott a katalógusába.

A SPAR Magyarország annak érdekében, hogy a vásárlói figyelmét felhívja a közelmúltban életbe lépett, 42/2025. (III.11.) kormányrendeletben rögzített, árrés-szabályozás alá eső termékekre, 2025. március 17-től a könnyebb tájékozódás érdekében feltűnő, piros árcímkékkel jelöli meg azokat. Ezek mellett legalább 700 sárga árcímkés, csökkentett árú termékkel találkozhatnak a vásárlók, és a MySPAR applikáció ajánlatai is további spórolást tesznek lehetővé számukra.

A SPAR Ínyenc katalógus online is megtekinthető ide kattintva: https://www.spar.hu/ajanlatok

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!