Gazdaság

Félünk az MI-tól, pedig az emberektől kellene

Kép forrása: Freepik

Óriási üzlet lehet a jövőben a mesterséges intelligencia manipulálása, digitális hitelesség nélkül viszont káoszba vezethet a technológia.

Az évek óta várt és beharangozott MI-forradalom végül tavaly év végén tarolta le a világot, az emberként kommunikáló ChatGPT-vel pedig ma már több mint 100 millióan beszélgetnek világszerte – ilyen gyors sikert még a techsztár Instagram és Spotify sem tudott felmutatni. A felhasználók számánál csak a félelmek nőnek gyorsabban, van, aki a munkáját, más az egész emberiség jövőjét félti a mesterséges intelligenciától. Az már most látszik, hogy a technológia jövőjét a hitelesség fogja meghatározni, egy ilyen óriási befolyással bíró eszköz és az általa használt információk manipulálása ugyanis degeszre tömheti azok zsebét, akik időben kapcsolnak. Milyen veszélyeket jelenthet az önös érdekekkel vezérelt MI a hétköznapi emberek és a gazdasági szereplők számára, és mi lehet a megoldás? Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a digitális hitelesség és – személyazonosság adhat választ a nyugtalanító kérdésekre.

A mesterséges intelligencia szépen csendben már hosszú évekkel ezelőtt a digitális korszak néma sztárjává vált: segített minket, hogy éppen azokkal a termékekkel találkozzunk a webáruházakban, melyekre online viselkedésünk alapján tényleg szükségünk van, tartalmakat ajánlott nekünk a videómegosztó platformokon, és már társaloghattunk is vele néhány kérdés erejéig az ügyfélszolgálatokat kiváltó chatbotokon keresztül. Mára a cégek 35%-a használ valamilyen AI-alapú eszközt és a becslések szerint a technológia piaca 2030-ra meghaladhatja az 1 500 milliárd dolláros álomhatárt. Mégis sokáig várattak magukra az olyan megoldások, melyek szinte „emberszabásúak”, a legkülönbözőbb témákban képesek velünk kommunikálni és tartalmakat előállítani olyan információkból, melyeket korábban elsajátított és melyeket folyamatosan tanul tőlünk. A ChatGPT éppen ezt hozta el nekünk, ha pedig valós időben összeeresztik a technológiát a mindent tudó internettel, megállíthatatlan lesz. Éppen itt a bökkenő: vajon ki mondja majd meg, hogy hiteles-e a mesterséges intelligencia által birtokolt tudás?

Káosz a köbön: vállalatokat és társadalmakat dönthet be az eltérített MI

Az MI tehát hamarosan a mindennapok kikerülhetetlen részévé válik és üzleti alkalmazások egész sora épülhet majd a megoldásra. A tartalomgyártás mellett akár a szövegek lokalizálásában, emailek megírásában, prezentációk és adatbázis-elemzések villámgyors elkészítésében, dokumentumok ellenőrzésében, de akár komoly vállalati döntések meghozatalában is segítheti a gazdasági szereplőket, míg a hétköznapi emberek számára a legalapvetőbb információforrássá válhat. Szinte mindenkinek érdekében állhat tehát egy ilyen nagy hatalommal bíró digitális eszköz befolyásolása, ráadásul a neurális hálók sajátja, hogy nem látjuk pontosan, mi zajlik bennük, így ha valaki valótlan vagy hibás információt tanít meg neki, szinte visszakövethetetlen, hogy hol csúsztak meg a fogaskerekek. Legyen szó szándékos hackertámadásról, üzleti érdekekről vagy egy jó szándékú munkavállalóról, aki rossz adatokat adott át az AI-nak, a károk felbecsülhetetlenek lehetnek.

„Vegyünk néhány gyakorlati példát. Egy előrelátó cég már most elkezdheti manipulálni az elérhető publikus tartalmakat – egyfajta jövőbeli SEO-ként –, hogy amikor a mesterséges intelligenciát összeeresztik az interneten elérhető tudásanyaggal, jobb üzleti pozícióba kerüljön. Vagy nézzünk egy vállalati alkalmazottat, aki egy bizonyos beszállítót részesítene előnyben, ehhez pedig csupán az automatizált döntéshozó alkalmazást kell majd befolyásolnia adott esetben valótlan információkkal. Vannak viszont drámaibb területek is, ahol közvetlenül életeket veszélyeztethet a megbabrált AI: már napjainkban is végeznek műtéteket a mesterséges intelligencia segítségével, ha itt hiba vagy manipulatív beavatkozás történik, az végzetes lehet. Az emberek már most is elvesznek a rájuk zúduló információdömpingben, bizalmatlanok, nem tudják, mit hihetnek el és mit nem – ha erre a digitális útvesztőre ráeresztjük az AI-t, az könnyen káoszt teremthet” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

Már most lépni kell, hogy az MI „tiszta” maradhasson

Úgy tűnik tehát, hogy a hitelesség a mesterséges intelligencia térnyerésével még fontosabb lesz, ehhez pedig mihamarabbi változásnak kell elindulnia abban, ahogy a digitális térben létezünk. „Míg a fizikai térben jól behatárolt szabályok és törvények szerint élünk, szórakozunk, dolgozunk, online leírhatunk szinte bármit, arc nélkül mondhatunk sértő véleményt másokról a közösségi oldalakon vagy tehetünk közzé képeket, videókat az azon szereplők kifejezett engedélye nélkül. Elengedhetetlen, hogy mihamarabb bevezessük a digitális személyazonosságot, mellyel minden, az online térben létrehozott információt és cselekedetet valós személyhez rendelhetünk, így azok hitelességéért mindenképpen felelősséget vállal valaki. Ezzel már a keletkezésükkor azonosíthatóvá válnak azok az adatok, melyek a mesterséges intelligencia és a társadalmak jövőbeli tudásanyagának alapját adják” – teszi hozzá a szakértő.

A probléma megoldására több kezdeményezés is indult a közelmúltban: februárban az Európai Bizottság közzétette az európai digitális személyazonossági tárca (EUDI-tárca) megvalósításához szükséges közös uniós keretrendszer első változatát, a magyar kormány pedig tavaly december végén fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot, mely első lépésként többek között elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás létrehozásáról is rendelkezik. „Nem utolsó sorban itt is meg kell említenünk, hogy az emberek éppen attól félnek, amit nem értenek, ezért mind szélesebb társadalmi körben, mind az AI-megoldásokat alkalmazó vállalatok munkavállalói körében kulcsfontosságú az edukáció. Ha megértjük, hogyan működik a technológia és azt is, hogy a mesterséges intelligencia is manipulálható, tudatosabban használhatjuk majd és tisztán láthatjuk az esetleges veszélyeket is” – hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston, digitális stratéga, és oktatási szakértő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hitelesség manipuláció mesterséges intelligencia

Up Next

Rekordok a hazai közösségi finanszírozásban

Don't Miss

Kvantumbiztos ePénztárgépet fejlesztett a CMO

Gazdaság

Nagyon megdrágultak a céges bankszámlák költségei

A BiztosDöntés.hu becslése alapján csak az elmúlt két évben összesen akár 70 százalékkal is növekedhettek a kis- és mikrovállalkozások bankszámla költségei, a magas infláció és a pénzügyi tranzakciós illeték emelkedése következtében.

A szakportál kiszámolta, hogy mennyivel drágultak az utalások a tranzakciós illeték legutóbbi áthárítása óta.

Nagyon megdrágultak az átutalások díjai

A vállalkozások – a lakossággal ellentétben – nem kapnak díjkedvezményt az átutalások első 50 000 forintjára, nincs ingyenes készpénzfelvétel, QR-kódos fizetés vagy fizetési kérelem sem. Ebben a szektorban nem szokás korlátlan díjmentes átutalási lehetőséget adni a bankok részéről, így a vállalkozások csillapítás nélkül a nyakukba kapják a piaci költségnövekedési hatásokat.

Ezt pedig beépítik a viszonteladói vagy végfelhasználói áraikba, így a céges banki díjemeléseket is végső soron a lakosság fizeti meg.

Mennyibe kerül most néhány millió forint átutalása?

A BiztosDöntés.hu piaci gyűjtést végzett 2024 decemberében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy jelenleg mennyibe kerül néhány millió forint átutalása több részletben, a számlavezetés havidíjával és a legolcsóbb céges bankkártya éves díjának egyhavi átlagával együtt egy meglévő KKV esetében. Az elemzés alapját az adta, hogy az idén augusztus 1-től érvényes pénzügyi tranzakciós illetékemelést mára jórészt minden bank beépítette a vállalkozóknak kínált bankszámlái díjazásába.

1 millió forint átutalása 10 darab, egyenként 100 000 forintos átutalásként:

(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 3 290 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M Számlacsomag 7 320 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 7 364 Ft
UniCredit Bank- FixPont számlacsomag 7 458 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2 8 107 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 8 386 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 9 790 Ft
K&H Bank – Start extra 10 877 Ft
MagNet Bank – Mars 12 374 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 14 910 Ft

Mint látszik, a legolcsóbb és legdrágább vállalkozói számla konstrukció között több mint négyszeres a különbség.

3 millió forint átutalása 6 darab, egyenként 500 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 494 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 15 800 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 17 078 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M számlacsomag 19 830 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2+ 19 907 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 22 000 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 24 186 Ft
K&H Bank – Start extra 25 577 Ft
MagNet Bank – Mars 27 146 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 27 910 Ft

Ennél a számításnál a különbség a legolcsóbb és a legdrágább között már több, mint tízszeres. De a legolcsóbb utáni első bankszámla is több, mint hatszor drágább összdíjazású.

5 millió forint átutalása 5 darab, egyenként 1 000 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 295 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 24 659 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 28 058 Ft
Gránit Bank- Alapszámla 2+ 31 407 Ft
Erste Bank – Vállalkozói M Számlacsomag 32 690 Ft
OTP Bank – Kisvállalkozói E-számlacsomag 33 750 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 3 38 613 Ft
K&H Bank – Start extra 41 777 Ft
MagNet Bank – Jupiter 42 672 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 43 150 Ft

Mint látszik, itt a legolcsóbb és a legdrágább közötti különbség már közel hússzoros a BiztosDöntés.hu vállalkozói bankszámla kalkulátora szerint. Azonban a legolcsóbb és a következő legolcsóbb konstrukció között is több, mint tízszeres a különbség a banki összköltségben.

A táblázatokban az élen végző BinX Zrt. az első magyar alapítású és tulajdonú neobank, melyet az MNB felügyel. A BinX-et a Számlázz.hu alapító hozták létre, így Számlázz.hu-s integrációkat (egyszerűsített számlanyitási folyamat, autokassza és számlakifizetés) is kínál. A BinX teljes értékű pénzforgalmi számlavezetést végez, a számlanyitást a bankokhoz hasonlóan automatikusan jelentik a NAV és a cégnyilvántartás felé.

Jelenleg az egyetlen olyan pénzforgalmi számlát, melyet pár perc alatt szelfivel meg lehet nyitni, a BinX kínálja Magyarországon.

A számlához prémium bankkártya kapcsolódik alapáron, de a Számlázz.hu #profi díjcsomagjára előfizetők számára a BinX-Számlázz.hu co-branded kártya éves díja ingyenes. A BinX az ügyfelei általa kezelt pénzét mindenkor az MNB-nél, vagy alacsony kockázatú értékpapírokban (pl. magyar állampapírban) tartja.

Az áfakörön kívüli vállalkozások lakossági bankszámlát is használhatnak

Az áfa hatálya alá nem tartozó, illetve jelenleg a KATA adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozások a drága pénzforgalmi bankszámla helyett a sokkal kedvezőbb díjú lakossági bankszámlával is bankolhatnak. Ezek a számlák azonban nem csak olcsóbbak, de olyan készpénzfelvételi és átutalási kedvezményeket is biztosítanak, amelyek vállalkozói számlákon egyáltalán nem érhetők el.

Gergely Péter ezért azt tanácsolja ezeknek az egyéni vállalkozóknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és válasszanak vállalkozásuk pénzügyeinek lebonyolítására egy kedvező bankszámlát a hagyományosan drága céges bankszámla helyett, amellyel jelentős bankköltséget spórolhatnak meg.

Akik már most is lakossági bankszámlát használnak, azok számára a következő pár hónapban emelkednek a díjak a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása miatt, amihez kisvártatva hozzájön még a bank szokásos évi egyszeri inflációs díjemelése is.

Számukra érdemes lehet még az év végén vagy a következő év elején áttekinteni a banki ajánlatokat, és a megemelkedett bankköltségek elfogadása helyett kedvezőbb számlacsomagot választaniuk az új évre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa

Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.

A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozditasaban_2024.08_compressed.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökkent a garázsok túlárazottsága, de így is magas az átlagár

A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!