Gazdaság
Elképesztőek a lakásbiztosítási díjkülönbségek a banki THM-mutatókban
Májustól immár a lakásbiztosítások díját is tartalmaznia kell a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM).
A BiztosDöntés.hu felmérése szerint a példaszámításokban teljesen eltérő fedezeti összegekkel és díjakkal számolnak a bankok. Ugyanakkor a biztosítási díjak THM-be emelése extrém magas fedezet esetén sem akadályozza a hitelnyújtást.
Májustól a jelzáloghitelek teljes hiteldíj mutatójába (THM) a bankoknak be kell számítaniuk az ingatlanra megkötött vagyonbiztosítás díj összegét. A bankok hirdetményeit böngészve az embernek nem feltétlenül támad olyan érzése, hogy átláthatóbb lett az árazás – kommentálta a változásokat Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hétszeres díjkülönbség a számításban
A szabályozás szerint miután a bankok számára a vagyonbiztosítás díja a szerződéskötést megelőzően nem feltétlenül ismert, így a havonta esedékes díjat a példaszámításokban egy előzetesen megadott táblázatból veszik. A listát áttekintve szembetűnő, hogy drasztikus különbségek vannak a beszámított vagyonbiztosítási értékek között. Egy 30 milliós hitelbiztosítéki értékkel rendelkező ház esetében a Gránit Bank 808, az Erste viszont hétszer nagyobb, 5698 forintos havi biztosítási díjjal számolja a THM-et. Az Erste ugyanis annak ellenére, hogy a biztosítási összeget a lokáció (Budapest/megyeszékhely/vidék), az ingatlan típusa (családi ház/lakás) és a biztosítási összeg figyelembevételével számolja ki, a hirdetményében csak egyetlen, értékhatártól független havi díjat jelenít meg fedezetenként.
Másképp számol a bank, másképp a biztosító
Abban sem sikerült egységes feltételeket teremteni, hogy a hitelbiztosítéki érték számításakor milyen sávokra vonatkozzon a meghirdetett biztosítási összeg. Ennek köszönhetően a BiztosDöntés.hu gyűjtésében szereplő 9 hitelintézet 12 eltérő hitelfedezeti értéksávval számol, amely megnehezíti az összehasonlítást. Ráadásul – teszi hozzá Gergely Péter – a lakásbiztosítás díját amúgy nem a hitelfedezeti érték határozza meg. A biztosítók díjkalkulációt az ingatlan típusa (társasházi lakás, családi ház, sorház, ikerház), elhelyezkedése, a lakóterület nagysága, az ingatlan építésének éve, a falazat és a tető típusa alapján számítják ki. Ezek közül a díjkalkulációban csak a Raiffeisen Banknál jelenik meg egyértelmű díjszámítási eltérés annak függvényében, hogy az ingatlan lakás vagy családi ház-e.
A mai lakásbiztosítások az ingatlan értékéhez automatikusan számítanak egy ingósági értéket, ezzel csökkentve az alulbiztosítottság kockázatát. Ez ugyanakkor csak javasolt összeg, az ügyfélnek érdemes áttekintenie a lakásban/házban lévő értékeinek összegét a biztosítás megkötése előtt, hogy kár esetén megfelelő védelemmel rendelkezzen. Az ingóságok biztosítási díja nagyot dobhat a biztosítás díján.
Mindenesetre a THM-kalkulációkban szereplő komoly vagyonbiztosítási díj eltérések leképezik a lakásbiztosítási területen amúgy észlelhető komoly díjkülönbséget: ma egy 40 éves, 80 négyzetméteres budapesti téglalakás havi biztosítási díját megúszhatjuk 1000 forintból is, ám más biztosítónál ugyanerre a fedezetre akár 4500 forintot is elkérhet havonta a biztosító a kalkulációk alapján – emlékeztet Gergely Péter.
A hitelfelvételt nem akadályozza
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor bármilyen magas szintet is határoznak meg a THM-ben a bankok, azzal szinte bizonyosan nem kell számolni, hogy a lakásbiztosítás díja lenne akadálya annak, hogy a bankok kölcsönt tudjanak nyújtani. A 2009. évi CLXII., a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény előírásai szerint a fogyasztónak nyújtott kölcsön THM-je nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Miután jelenleg az alapkamat 13 százalék, nincs az az extrém lakásbiztosítás, amely a jelenleg a piacon elérhető 9-14 százalék körüli THM-mel bíró hiteleket ilyen, a fogyasztási hitelek esetében is extrém magas szintek közelébe tudná emelni. A biztosítási díjak beszámítása az esetek döntő részében néhány bázisponttal emeli csak a banki hitelek THM-szintjét – mondta Gergely Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság7 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Gazdaság1 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Mozgásban1 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja