Gazdaság
Eljött az alku ideje
Az erősödő kínálati piacon kezdenek helyzetbe kerülni a vevők, az eladók lényegében egy éve trendszerűen egyre nagyobb árengedményre hajlandóak az ingatlan értékesítésekor. Az Otthon Centrum adatai szerint a használt házak piacán nyolc éve volt legutóbb ilyen magas az alku mértéke.
Az idei év első negyedévében a téglalakásoknál átlagosan 7,8, a panellakásoknál 8,1, míg a használt házaknál 12,3 százalékot engedtek az eladók a meghirdetett árból az eladási folyamat végéig. Ezek az értékek a panellakásoknál 1,4, a házaknál 0,6 százalékkal voltak magasabbak az előző negyedévi adatoknál, míg a téglalakások árengedménye tizedpontosan azonos az előző negyedévével. Az alku mértékének növekedése minden ingatlantípus esetében nagyjából az előző év II. negyedévétől trendszerűen nő, ami azt mutatja, hogy a piacon jobb helyzetbe kerültek a vásárlók – hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
A panellakásoknál a teljes alku mértéke 8,1 százalék volt az idei I. negyedévben. A legkisebb alkura a belvárosi kerületekben nyílt lehetőség, hiszen a hirdetési árak az adásvételig mindössze 6,6 százalékkal csökkentek. Ezzel szemben a főváros más térségeiben többet lehetett alkudni, például Budán 8,1 százalékot, a külső pesti kerületekben 9,2 százalékot. A megyei jogú városokban 7, míg a kisebb városokban már 10 százalék a teljes árengedmény mértéke.
„A panellakások esetében az elérhető árengedmény utoljára 2020 III. negyedévében volt ilyen magas, mint most”
– foglalta össze a piaci folyamatokat a szakember, aki elmondta: ugyan az előző negyedévhez képest csak 1,4 százalékkal lehetett többet alkudni, a tavalyi évben végig emelkedett az alku mértéke, és az egy évvel ezelőtti, 4,1 százalékos teljes alku napjainkra megduplázódott. Az árengedmény legkisebb mértékben a megyei jogú városokban változott 0,6 százalékkal, ezzel szemben a fővárosban 1,8 százalékkal nőtt az árengedmény mértéke az előző negyedévhez képest. Ugyanakkor a kisebb városokban, agglomerációs településeken 3 százalékkal emelkedett az árengedmény az előző negyedévhez viszonyítva.
A téglalakásoknál a meghirdetett árak átlagosan 7,8 százalékkal mérséklődtek, mire a felek aláírták az adásvételi szerződést. „Legutóbb két éve, a Covid második és harmadik hullámának közepén lehetett ilyen sokat alkudni”
– folytatta Soóki-Tóth. Az országos átlagban mért, 7,8 százalékos teljes árengedmény megegyezik ugyan az előző negyedévivel, azonban nem elhanyagolható változás, hogy az utóbbi egy évben nőtt ez az érték, és az eladók most 3 százalékkal többet engednek az árból, mint egy évvel ezelőtt, vagyis 2022 első negyedévében.
A legkisebb mértékű alkut Pest megyében mérte az Otthon Centrum 5,1 százalékkal, míg a régióközpontokban is csak 6,2 százalék volt a teljes árengedmény. A fővárosi 7,9 százalék átlagos értéknek felel meg, viszont a képet némiképp árnyalja, hogy a budai oldalon kicsivel kevesebbet, a pesti oldalon kicsivel többet lelhetett alkudni. A megyei jogú városokban mért 8,3 százalék, igaz nem sokkal, de átlag feletti értéknek számít, szemben a kisebb városokban mért, 9,7 százalékos árengedménnyel, melynek köszönhetően már érezhetően a vevők kerültek helyzetbe.
A használt házak piacán 12,3 százalék a teljes alku mértéke. Ilyen magas árengedményre legutóbb 2015 első felében volt példa. Az alku mértéke a házak esetében 4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest. Az előző negyedévben elsősorban ott nőtt az árengedmény mértéke, ahol a tavalyi év második felében nem történt számottevő változás, így a külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 2-3 százalékkal emelkedett az alku mértéke az előző negyedévhez viszonyítva.
Az ekkora mértékű árengedmény kezd általánossá válni ebben a szegmensben, hiszen a főváros budai kerületein kívüli mindenhol 10 százalék felett alakult az alku mértéke az első három hónapban. A régió központokban 10 százalék, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 12 százalék, a kisebb városokban 13 százalék, míg a külső pesti kerületekben és a községekben 14 százalék a teljes árengedmény. Ugyanakkor az alku mértéke nagyban függ a ház minőségétől: a jobb állapotú házaknál kevesebbet engednek az eladók, míg a rossz, korszerűtlen ingatlanok esetében még a fent említett értékeknél is nagyobb engedményt érhetnek el a vásárlók.
A szerződéskötéskori árengedmény a házak esetében 8,2 százalék, a paneleknél 4,7 százalék, a téglalakásoknál 4,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a hirdetési árból ingatlan típustól függetlenül jellemzően 3-4 százalékot engednek az eladók a hirdetési időszakban, míg az árengedmény nagyobb részét már a konkrét szerződéskötéskor alkudják ki a vevők. Ez a lakások esetében az árengedmény több, mint felét jelenti, míg a házaknál az árengedmény kétharmadát érik el a vevők a szerződés aláírását közvetlenül megelőző tárgyalások során.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Hibrid munkavégzés során korszerű beléptetőrendszerekkel ellenőrizhető az irodai jelenlét
A hibrid munkavégzés terjedésével és állandósulásával a vállalatoknak egyre nagyobb kihívást jelent a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.
A SMARTme Building Technologies Kft. szakértője szerint a korszerű beléptetőrendszerek kulcsszerepet játszanak a modern irodai környezetben, segítve a hatékony munkaidő-kezelést, statisztikakészítést és biztonságot.
Öt éve végleg átalakult a munkavégzés világa
A 2019-ben kezdődő, majd 2020-ban elterjedő járvány örökre megváltoztatta a munka világát. A koronavírus-járvány időszaka mindkét féltől – a munkaadóktól és természetesen a munkavállalóktól is – teljesen más, a korábbiaktól eltérő hozzáállást követelt meg. Mivel az ezt megelőző időszakban a teljes távollét, tehát a távmunka csak a rendkívüli körülmények miatt váltotta fel a jelenléti munkavégzést, így az új helyzetre válaszul, 2020-tól kezdődően a hibrid munkavégzés sokkal elterjedtebbé és szélesebb körben elfogadottá vált különböző szektorokban. Nem is csoda, hiszen a hibrid modell ötvözheti a távmunka és az irodai munka előnyeit: munkakörtől függően hetente több otthoni munkanapot, azaz home office-t tesz lehetővé.
Az új modell továbbra is velünk marad
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar felnőttkorú lakosság egészét reprezentáló ezer fős mintán végzett kutatást 2025 szeptemberében a távmunka hazai elterjedtségét vizsgálva. Kiderült, hogy a munkavállalók 29 százalékának volt lehetősége otthonról (is) dolgozni. Az önálló értelmiségi szakmákban a távmunka előfordulása 80 százalék feletti, és ebben a felsővezetők több mint fele is érintett. Kiderült az is, hogy a home officeban (is) dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják. A GKI szerint Magyarországon a következő 2-3 évben nem az lesz a fő kérdés, hogy marad-e a home office, hanem hogy milyen formában. Míg az állami és konzervatív szektor visszaszorítja, addig a multik és tudásalapú cégek megőrzik, és a kompromisszum a heti 1-2 napos otthoni munkavégzést tartalmazó hibrid modell lehet.
Új kihívásokat hozott a hibrid munkavégzés – megoldás az korszerű beléptetőrendszer
A korábban kialakult új munkarend állandósulásával a vállalatok immár évek óta új kihívásokkal néznek szembe: jelentős feladat a munkaidő nyilvántartása, a jelenlét követése és a biztonságos irodai működés fenntartása.
„A hagyományos papír alapú vagy Excel-táblás nyilvántartások ma már nem elegendőek. A modern beléptetőrendszerek integráltan tudják kezelni a hibrid jelenlétet, miközben biztosítják az adatok pontosságát, a kellő biztonság kialakítását és a jogszabályi megfelelést. Többek között olyan kérdésekre kell választ találni, hogy ki van jelen az irodában, és mikor, hogyan biztosítható az épület hozzáférése és biztonsága, illetve hogyan lehet pontos adatot nyerni a munkaidőről és jelenléti statisztikákról”
– véli Móró Tibor, a SMARTme Building Technologies Kft. ügyvezető igazgatója.
A valós üzleti életben gyakori, hogy a felelős személy nem tartózkodik a helyszínen, mégis biztosítani kell a hozzáférést valakinek – például karbantartás, fontos szállítmány vagy külső szolgáltató esetén. A beléptetőrendszerek lehetővé teszik időkorlátos hozzáférés biztosítását kártya, PIN-kód vagy QR-kód segítségével, amely csak előre meghatározott időszakban érvényes, így a belépés teljesen kontrollált, a kulcsokat pedig nem kell fizikailag átadni. Ez a megoldás növeli a biztonságot, miközben rugalmasságot biztosít a napi működéshez.
A korszerű beléptetőrendszerek lényege, hogy a teljes kontroll a döntéshozónál marad, így minden belépés naplózva van, a kamerafelvételek visszanézhetők, a hozzáférések időkorlátosan és személyre szabottan szabályozhatók. Ez a megoldás nem csupán a hozzáférés biztosítására alkalmas, hanem valódi eszköz a létesítmény átlátható és biztonságos működtetéséhez.
„Az sem elhanyagolható szempont, hogy a beléptetőrendszerekből nyert adatok segítik a vezetőket, hiszen használatukkal elemezhető, hogy mely napokon, mely osztályokban a legmagasabb az irodai jelenlét, mely munkatársak használják leginkább a hibrid lehetőségeket, illetve, hogy hol lehet optimalizálni az irodai kapacitást és erőforrásokat. Elmondható, hogy a digitális nyilvántartás lehetővé teszi a tudatos iroda- és kapacitásgazdálkodást, miközben biztosítja a munkavállalók adatvédelmi jogait”
– tette hozzá a SMARTme szakértője.
A fentieken túl a modern beléptetőrendszerek képesek parkolás-menedzsent funkciót és rendszámos belépést is biztosítani. Az előbbi esetében az irodaházakban vagy az ipari parkokban gyakran jelentkező problémára kínálnak hatékony, fennakadásoktól mentes parkolási rendet és rendszert, míg az utóbbi esetében a periméteren való áthaladáskor az is megoldható, hogy nemcsak kártyaolvasó kerülne fel, hanem rendszámfelismerő kamera is, amely integrálva van a beléptető rendszerbe. Ilyenkor az illetőnek nem kell kártyát mutatnia a belépéshez, hanem csak behajt a saját autójával. A beléptetőrendszer mégis azonosítja és regisztrálja a belépést. Egy esetleges munkaidő nyilvántartó kiegészítéssel az illető adott napi munkaidő kezdését is elindítja a rendszámra, kártyaolvastatás nélkül.
Mindezek alapján az korszerű beléptetőrendszerek előnyei:
– valós idejű jelenlét-nyilvántartás – látható, ki tartózkodik az irodában,
– munkaidő-elszámolás és statisztikák készítése – HR folyamatok támogatása,
– integráció más rendszerekkel – például kamerák, riasztók vagy IT-eszközök hozzáférése,
– rugalmas hozzáférés-kezelés – hétvégi, késő esti vagy távoli munkavégzés esetén is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében
A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.
Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.
Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).
„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”
– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.
Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.
„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen”
– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.
Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón
Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.
A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.
Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.
A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.
Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.
Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.
Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.
A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.
CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.
Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Olimpikonokkal tesztelték a Xiaomi 15T Pro okostelefonok fotós képességeit
-
Gazdaság2 hét ago
Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt
-
Mozgásban2 hét ago
A Kia EV4 bekerült a 2026-os Év Autója díj döntősei közé
-
Okoseszközök2 hét ago
A Nothing bejelentette a Phone (3a) Lite okostelefont
-
Okoseszközök2 hét ago
Színek és fények ünnepe: így kel életre a mexikói Día de Muertos a MIDO karóráin
-
Okoseszközök2 hét ago
Gigantikus, átlátszó OLED tévékből készült csillárral nyűgözte le az LG az APEC látogatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
iRobot Roomba Max 705 Combo 2 az 1-ben robotporszívó
-
Gazdaság1 hét ago
Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál



