Idén januártól több önkéntes nyugdíjpénztár is emelt a minimálisan elvárt havi tagdíjon – hívták fel a figyelmet a Grantis szakértői.

Emelkednek idén a tagdíjak

2025-től több önkéntes nyugdíjpénztár is megemelte a minimum tagdíjat. Az Alfánál 9 ezer forintról 10 ezer forintra, az Aranykornál 10 ezer forintról 12 ezer forintra, a Bizalomnál 7 ezer forintról 8 ezer forintra növekedett a havi tagdíj. A Pannóniánál 6 ezer forintról 8 ezer forintra, az OTP-nél 8 ezer forintról 10 ezer forintra emelkedett a tagdíj – derült ki a Grantis öngondoskodási szakértőinek összeállításából.

A Honvéd nyugdíjpénztárnál rendszerint az aktuális minimálbér 60 százaléka alapján számolják az éves minimális tagdíjat. A tavalyi 13 340 forintról így idén 14 540 forintra emelkedett a havi tagdíj.

A legalacsonyabb tagdíj elvárás jelenleg az Életútnál van, havi 5 000 forint. A legmagasabb pedig a Honvédnál, ahol 14 540 forint a havonta fizetendő tagdíj mértéke.

A pénztártagok fele továbbra sem fizeti a díjat

A Grantis szakértői felhívták arra is a figyelmet, hogy a jelenlegi 1 millió 69 ezer fős taglétszámmal már legalább minden tizedik magyar önkéntes nyugdíjpénztári tag.

A tagoknak viszont mindössze csak a fele fizeti rendszeresen a tagdíjat. A pénztáraknál nem kötelező a havi befizetés, negyedévente, illetve évente is lehet teljesíteni a tagdíjat, azonban a tagok fele még így is elmulasztja ezt megtenni.

Bár a pénztárak többsége nem szankcionálja a késlekedést és a passzivitást, de a pénztártag nyugdíjcélja veszélybe kerülhet, ha nem takarékoskodik.

A független alkusz korábban megvizsgálta a nyugdíjbiztosítások minimumdíjait is. A biztosítók többsége jellemzően legalább 10-12 ezer forintos havi rendszeres megtakarítást vár el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elvárt a rendszeresség, ott jellemzően jobban kitartanak a megtakarítók a nyugdíjcéljuk mellett.

A Grantis szakértői emlékeztetnek: a minimum díjaknál érdemes nagyobb összeget félretenni nyugdíjcélra, hogy a nyugdíjas években valódi segítséget nyújtson a megtakarítás.

Idén lakáscélra is felhasználható a megtakarítás

A szakértők emlékeztettek, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a 2025-ös év folyamán kivételes módon, adómentesen hozzáférhetők ingatlancélú felhasználásra.

Ingatlancélnak számít a lakáshitelhez szükséges önerő biztosítása, a lakáshiteltörlesztés, az ingatlanvásárlás, az építkezés és a felújítás is. A kifizetést a pénztártag nemcsak saját maga, de a házastársa vagy a gyermeke számára is kérheti.

A megtakarítás felvételére a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg keretéig van lehetőség. A feltételek teljesülése esetén a pénztárak az igényléstől számítva 60 napon belül fizetnek.

Kétszámjegyű hozamok a pénztáraknál

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokkal egészen kiemelkedő hozamokat tudtak a megtakarítók elérni, bőven kétszámjegyű volt a növekedés. Míg a portfóliók jelentős része 10-20 százalékkal gyarapította a nyugdíjra gyűjtögetőket, volt olyan portfólió is, ahol 30 százalék feletti hozamot lehetett zsebre tenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az áttörés elsősorban annak köszönhető, hogy ma már a webshopokban is gyorsan elérhetőek ezek a kölcsönök, az emberek pedig utaznak a 0%-os THM-es akciókra.

Az ügyfelek számára egész biztosan kedvező lesz Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy újfajta költségmentes részletfizetést kínáló megoldások kerültek piacra – a szolgáltatók versenyén a fogyasztók nyerhetnek leginkább.

Sokadik reneszánszát éli az áruhitelezés Magyarországon: az elmúlt évtizedben már-már eltemetett szolgáltatással kapcsolatban az elmúlt hónapok arról tanúskodnak, hogy egyre többen élnek az áruhitel ajánlatokkal. 

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2024 novemberében historikus rekordra, 5,72 milliárd forintra futott fel a folyósított áruhitelek összege, ami közel 30%-kal haladja meg az egy évvel ezelőtti mértéket. A növekedés az év egészére jellemző volt: az év első 11 hónapjában 42,2 milliárd forintra szerződtek az ügyfelek áruhitelre valamilyen kereskedelmi bankkal – a kihelyezés harmadával volt magasabb, mint 2023-ban.

Az év első 11 hónapjában 163 475 szerződés köttetett, ez 14%-kal haladja meg 2023-as adatokat. Az elmúlt évtizedben nem volt rá példa, hogy egyetlen hónapban 20 000 szerződést meghaladó kontraktust kössenek a finanszírozók, márpedig tavaly novemberben 22 158 áruhitel szerződést hagytak jóvá a pénzintézetek.

Az internet dobta meg a számokat

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a felfutás egyik legfontosabb oka az, hogy az ügyfelek egyre nagyobb része vásárol az interneten. Mára a webshopokba is megérkeztek az áruhitel ajánlatok, amelyeket az ügyfelek könnyedén, néhány többlet kattintással és némi elektronikus adatszolgáltatással tudnak igényelni. 

Gergely Péter szerint az áruhitelek felfutásának másik oka, hogy a lakosság valóban elkezdte bepótolni a vágtató infláció idején elmaradt tartós eszköz beruházásait – de ezt még sokan nem tudják-merik egy összegben finanszírozni. 

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a megnövekedett aktivitáshoz így az is kellett, hogy a kereskedők is felmérjék azt, hogy számukra komoly forgalmi eredményt hozhat az, ha az ügyfeleik számára részletfizetést tesznek lehetővé. Ennek köszönhetően ma szinte minden hónapban elérhetőek a kereskedőknél akciós, 0%-os THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett elérhető hiteltermékek. Az akciózás kifejezetten igaz volt az év végi időszakra, amikor a karácsonyi bevásárlást számos fizikai kereskedő és webáruház 0%-os THM-es akciókkal könnyítette meg.

Azt, hogy az áruhitelek igénybevételénél magas a 0%-os ajánlatok igénybevétele, Gergely Péter szerint mindennél jobban bizonyítja az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által kimutatott átlagos áruhitel THM tavaly novemberben 11,7 százalék volt, ami 5 százalékponttal az ugyanebben a hónapban folyósított személyi kölcsönök átlagos 16,7 százalékos THM szintje alatt van. 

Versenytársak mellett fut a szekér

Gergely Péter szerint érdekes, hogy az áruhitelek épp akkor futnak fel, amikor a piacon megjelentek a trónkövetelők. 

Míg korábban sokan úgy vélték, a személyi kölcsönök piaca falja majd fel az áruhitelezést, most sokan figyelik a piacon, hogy milyen sikerrel járnak majd azok a fintech kezdeményezések, amelyek a „buy now, pay later” (BNPL, vásárolj most, fizess később) elven működve kínálnak a kereskedőknek faktoring szolgáltatást. Ilyenkor a BNPL szolgáltató az ügyfelek helyett azonnal kifizeti a számla ellenértékét a kereskedőnek – leszámítva belőle a bonyolításért kért, jellemzően havi 1-3 százalékos díjat. 

Az ügyfél számára a szolgáltatás ingyenes, számára tehát lehetővé válik az, hogy költségmentesen, több részletben fizesse meg az áru ellenértékét.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a BNPL megoldás jellemzően rövid távú, 3-6 hónapos részletfizetést engedélyez az ügyfeleknek, ezzel szemben az áruhitelek esetében nem ritka a 10-12 hónapos, sőt – magasabb összegek esetén – akár 24 hónapos futamidő. 

A finanszírozók és a kereskedők jellemzően több futamidőt ajánlanak, a klasszikus áruhitel kamat a folyószámla és hitelkártya kamatok nagyjából 20-24 százalékos szintjén van. Ez a viszonylag magas kamat teszi ugyanakkor lehetővé azt, hogy a finanszírozó a kereskedővel megállapodva és a költségeket közösen viselve  – időszakra, futamidőre és a hitelösszegre szűrten – 0%-os THM-es akciókat tudjon ajánlani. 

A szolgáltatók között kialakuló versenynek minden bizonnyal az ügyfelek lesznek a nyertesei: egész biztosan bővül majd az áruhitelek (vagy ahhoz hasonló BNPL lehetőségek) elérhetősége – és egyre több helyen lesz mód valóban költségmentes részletfizetésre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A minap az egyik budapesti CBA Príma üzletben – a magyarországi boltok közül elsőként – hivatalosan bevezették a qvik azonnali fizetési rendszerét.

A Magyar Nemzeti Bank által tavaly útjára bocsátott megoldás a hazai Laurel retailinformatikai cég Raiffeisen Bankkal közös fejlesztőmunkája révén kezdhet el terjedni a magyar kiskereskedelemben. A vásárlóknak és a kereskedőknek is előnyös és nemzetstratégiai szempontból is lényeges technológia terén hazánk úttörő szerepet tölt be Európában, de a közeljövőben várhatóan uniós szinten kötelezővé válik a qvik szolgáltatás.

„A Laurel több mint három évtizedes története során mindig is élen járt az új kereskedői fizetési megoldások bevezetésében, és ez nincs másként a 2022-ben elindult Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) 1.0 továbbfejlesztett változatának tekinthető qvik esetén sem”

– kezdi a részletek ismertetését a cég ügyvezetője, Bessenyei Attila.

A retail-IT szektor vezető hazai megoldásszállítója több mint két éve dolgozik a Raiffeisen Bankkal a fejlesztésen, a közös munka eredményeként pedig Magyarországon elsőként álltak elő azzal a keretrendszerrel, amelynek tapasztalatait alapul véve az MNB 2024. szeptember 2-án elindította és szabványosította a qviket. A Laurel azóta lehetővé tette a qvik alkalmazását a saját fejlesztésű, országszerte több mint 6000 pénztárgépen futó Laura kasszaszoftverén, utat nyitva ezzel a megoldás széles körű térnyerésének az itthoni üzletekben.

A qvik a CBA L&F Kft. égisze alá tartozó, a Budapest IV. kerületében lévő Munkásotthon utcai Príma üzletben debütált, és eleinte a hazai tulajdonú üzletlánc 9 egységében lesz elérhető. Mindez egy teljesen új, minden más fizetési rendszertől független technológia, amelyhez vevői oldalon egy magyar bankszámlára és mobilbank-alkalmazásra van szükség, míg a kereskedőnek egy a fizetési tranzakciót kezelő szolgáltatót kell bevonnia a folyamatba. Ilyen téren fontos fejlemény, hogy a kiadás alatt lévő PSR EU-szabályozás többek között ezt a fizetési rendszert is kötelezővé teszi az Unió területén működő bankok, fizetési szolgáltatók számára.

A qvikkel a fizikai boltokban háromféleképpen lehet fizetni. A pénztárgép megjeleníthet egy QR-kódot, amit a vásárló mobilalkalmazással leolvas, ezzel egy fizetési tranzakciót generál, ami jóváhagyás után végbe is megy. Emellett a pénztárgép NFC eszközön is sugározhat fizetési igényt, illetve – amennyiben a kassza már „ismeri” a vásárlót, például törzsvásárlói kártya vagy a rövidesen érkező eNyugta regisztráció alapján – van lehetőség fizetési kérelmet is küldeni, így a számla kiegyenlítése minden interakció nélkül, azonnal megtörténik.

A folyamat a vevők számára biztonságos, hisz például nincs szükség hozzá bankkártyára, és minden ellenkező híreszteléssel ellentétben díjmentes, miközben a bankkártyaalapú fizetés kényelmét nyújtja, sőt adott esetben még annál is egyszerűbb. Kereskedői oldalon pedig a kártyás fizetésnél számottevően kedvezőbb díjszabás és a bankszámlán azonnal megjelenő pénz is az előnyök közé tartozik, ráadásul a qvikhez nincs szükség kártyaterminálra (a QR-kód a kassza kijelzőjén megjeleníthető) és szolgáltatófüggő hardverek telepítésére sem. Emellett sokaknak az sem mellékes szempont, hogy a szóban forgó rendszer használatával a kereskedő teljesíti a kötelezően biztosítandó elektronikus fizetési lehetőséget az üzletében.

„A fenti előnyök egyre többek számára világosak, így azt várjuk, hogy a qvik rendkívül gyorsan fog terjedni a hazai boltokban, ennek megfelelően már nálunk is rengetegen érdeklődnek a lehetőség iránt. A Laurel folyamatosan fejleszti az egyes fizetési szolgáltatókhoz tartozó kasszaillesztéseket, és várhatóan még idén az összes nagy szereplővel sor kerül az integrációra. A folyamat támogatására más fejlesztők számára is biztosítjuk a kasszaoldali, beépíthető fizetési modulokat”

– zárta gondolatait Bessenyei Attila.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!