Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Így vált Budapest a kockázatkezelés fellegvárává

kockázatkezelés

15 éves a Morgan Stanley kockázati részlege Magyarországon.

A Morgan Stanley több száz pénzügyi szakembert, kvantitatív elemzőt, informatikust és kockázatkezelőt foglalkoztat budapesti irodájában, akik szorosan együttműködnek a globális tőkepiacok sűrűjében dolgozó New York-i, londoni vagy épp hongkongi kollégáikkal. A bank első magyarországi kockázatkezelési csapatának létrehozása egybeesett a 2008-2009-es pénzügyi világválsággal, ami azt is jelenti, hogy a részleg idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Az évek során a kockázatkezelés területe folyamatos fejlődésen esett át, és a budapesti munkatársak mindezt első kézből tapasztalhatták.

„Amikor a budapesti csapat megalakult, a Morgan Stanley kockázatkezelési részlege kizárólag a bank központi irodáiban működött, például New Yorkban, Londonban és Hongkongban. A terület szerepe rengeteget változott az évek során a Morgan Stanley-nél, és ezzel párhuzamosan nőtt az itt alkalmazott magasan képzett szakemberek száma is. A globális kockázatkezelési csapatunknak immár közel negyede Budapesten dolgozik”

mondta el Mayer Dániel, a budapesti kockázatkezelés részleg vezetője, aki frissdiplomás közgazdászként egyike volt annak a tíz szakembernek, akikkel a csapat 2008-ban elindult. Hozzátette:

„A terület egyre nagyobb hangsúlyt kapott az alapításunk óta, és ebben nemcsak a bank üzleti modelljének változása játszott szerepet, hanem a szigorodó szabályozási követelmények is jelentős növekedést hoztak.”

Új területek és innovatív megközelítések

Az első budapesti csapat a hitelkockázattal foglalkozott, vagyis azzal a potenciális veszteséggel, amit a bank abban az esetben szenved el, ha az ügyfelek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.

„A bank 2009-től kezdődően egyre több kockázatkezelési funkciót telepített Budapestre, és nőtt a magasabb szintű pozíciók száma is”

mondta el Tiszai Attila, aki szintén tagja volt az első csapatnak, ma pedig a magyarországi iroda hitelkockázati részlegének vezetője. Idővel olyan területekkel egészült ki az eredeti budapesti tevékenységi kör, mint a piaci, a likviditási vagy éppen a portfóliókockázat.

„Megjelentek olyan nem hagyományos rizikótípusok is, mint a klímaváltozásból fakadó kockázat, amivel szintén foglalkozunk a magyarországi irodában”

árulta el Tiszai.

Az elmúlt 15 év a kockázatkezelés módszereiben is fontos változásokat hozott. Ilyen például a felhasználható adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése.

„A ma alkalmazott kockázati modellek hatalmas mennyiségű adatra épülnek, és ezeknek a modelleknek a folyamatos validálása fontos része lett a szakmának”

magyarázza Gisela Shameti. Gisela, aki Albániából érkezett Magyarországra tanulni, 2008-ban matematikus és közgazdász végzettséggel csatlakozott a Morgan Stanley-hez, és miután több szerepben is kipróbálta magát a részlegnél, jelenleg a likviditási és tőkekockázat, illetve a stressztesztelés és adatelemzés területén tölt be vezető pozíciót.

„Számos természettudományos és műszaki hátterű szakember dolgozik ma különböző kvantitatív munkakörben a divíziónál”

hangsúlyozza.

Megfelelni a szigorúbb szabályozásnak

A szabályozási környezet jelentősen átalakult 2008 óta, ami világszerte gyökeres változásokat hozott a pénzügyi szektorban.

„A bankoknak ma jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk arra, hogy megfeleljenek jelentéstételi kötelezettségeiknek. Itt, Budapesten olyan hatóságokkal állunk kapcsolatban, mint az Európai Központi Bank, valamint a Bank of England keretében működő Prudential Regulatory Authority”

mondta el Csibrák Emese. A szakember számos pozíciót töltött be a kockázatkezelési részlegen, amióta tizenöt éve csatlakozott az első budapesti csapathoz, jelenleg pedig a bankszabályozással foglalkozó osztály vezetője a budapesti irodában. Hozzátette:

„A szabályozási környezet változása 2008 óta egy új kockázatelemzési módszert is életre hívott: a stressztesztelést, ami az egyik legfontosabb innováció a szakmában a 2008-2009-es pénzügyi világválság óta.”

A stressztesztelés célja, hogy megmutassa a cég vezetésének és a hatóságok számára, hogy szélsőséges helyzetekben mi történik a portfólió értékével, és hogy a cég rendelkezik-e elegendő tőkeforrással és likviditással az ilyen forgatókönyvek bekövetkezésének esetére is. Míg a korábbi módszerek a 95%-os valószínűségi tartományon belüli eshetőségekre összpontosítottak, addig a stresszteszt a fennmaradó 5%-ra. Az éghajlatváltozás, a világjárvány és a geopolitikai kihívások tovább erősítették az új megközelítés létjogosultságát.

Így vonzza a tehetségeket Budapest

A Morgan Stanley budapesti kockázatkezelői szorosan együttműködnek a globális piacokon aktív New York-i és londoni kollégákkal – a hibrid munkavégzés elterjedése pedig még inkább elmosta a földrajzi határokat az irodák között. A budapesti csapat már önmagában is sokszínű: a munkatársak egyharmada hazánk határain túlról érkezett, több mint 40 országból vonzott tehetségeket a befektetési bank a magyar fővárosba. „Inspiráló és lelkesítő ilyen sokféle munkatárssal együtt dolgozni, főleg egy olyan vállalati kultúrában, amely az együttműködésre, az érdemek alapján történő előrelépésre és a tudásmegosztásra alapul” – hangsúlyozza Tiszai Attila.

„A kockázatkezelés ma főszerepet játszik a pénzintézetek életében – független belső kontrollfunkciót lát el, tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot és a vezető döntéshozókat, illetve biztosítja, hogy a bank megfeleljen a szabályozásoknak – teszi hozzá Mayer Dániel. – A kockázatkezelés megnövekedett súlya és fontossága hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer a világgazdaság viharosabb időszakai alatt is megőrizze stabil működését, és a Morgan Stanley-nél ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik Budapest.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Debrecen húzza a vidéki lakáspiacot

Érd maradt a legdrágább vidéki város az új építésű lakások piacán, miközben Szeged feljött a második helyre az ársorrendben. Az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbb új lakás továbbra is Debrecenben épül, ahol az átlagos négyzetméterár eléri 1,3 millió forint.

A megyei jogú városok új építésű lakáspiacán továbbra is Debrecen a legaktívabb piac, miközben országosan enyhén csökkent a kínálat, az árak pedig tovább emelkedtek. Az Otthon Centrum második negyedéves felmérése szerint a 25 megyei jogú városban jelenleg 293 lakóingatlan-fejlesztési projekt zajlik, amelyekben összesen több mint 7300 lakás épül. Bár a fejlesztői aktivitás valamelyest mérséklődött az év elejéhez képest, a négyzetméterárak növekedése nem lassult.

A projektek száma negyedéves alapon 1,7 százalékkal, a fejlesztés alatt álló lakások száma pedig 4,3 százalékkal csökkent. A kínálat szűkülése ugyanakkor nem fékezte az árak emelkedését. Az új építésű lakások átlagos négyzetméterára 1,32 millió forintra nőtt, ami három hónap alatt 4 százalékos, míg éves összevetésben 12,1 százalékos drágulást jelent.

„Az új építésű lakások piacán továbbra is erős a kereslet, miközben a fejlesztők egyre magasabb kivitelezési és finanszírozási költségekkel szembesülnek. Ez a kettősség magyarázza, hogy a kínálat mérsékelt csökkenése mellett az árak tovább emelkednek”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

A fejlesztések földrajzi eloszlása alapján továbbra is Debrecen számít az ország legaktívabb új építésű piacának. A hajdúsági vármegyeszékhelyen jelenleg 57 projekt van folyamatban, amivel jelentősen megelőzi a második helyezett Szegedet (45 projekt) és a harmadik Nyíregyházát (27 projekt). A sorban utánuk Győr, Székesfehérvár és Pécs következik. A kisebb városok közül Szombathely emelkedik ki 14 futó fejlesztéssel. Ezzel szemben a nagyobb vidéki központok közül Miskolc meglehetősen visszafogott aktivitást mutat, mindössze nyolc beruházással. A lista végén Békéscsaba és Esztergom áll, ahol csupán egy-egy kisebb lakásszámú fejlesztés zajlik. Dunaújvárosban és Salgótarjánban továbbra sincs aktív társasházi lakásépítés.

Nemcsak a projektek száma, hanem a fejlesztés alatt álló lakások volumene alapján is Debrecen vezet: a városban jelenleg több mint 1500 új lakás épül. Szeged mintegy 1200 lakással a második helyen áll, míg Győr közel 800 lakással foglalja el a harmadik helyet.

Az árszint tekintetében továbbra is Érd áll az élen, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára eléri1,52 millió forintot. A második helyre Szeged került 1,4 millió forintos átlaggal, míg Sopron és Székesfehérvár holtversenyben, 1,39 millió forintos árszinttel következik a sorban.

 „Az élmezőnyben egyre kisebbek az árkülönbségek. A legnagyobb vidéki városok többségében már 1,2–1,4 millió forintos négyzetméterárakkal találkoznak a vásárlók, miközben az egyes projektek közötti eltéréseket egyre inkább a műszaki tartalom, az energiahatékonyság és az elérhető szolgáltatások színvonala határozza meg”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor. A szakember szerint figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi megyei jogú városban átlépte az új építésű lakások átlagos négyzetméterára az egymillió forintot. Kivételt egyedül Baja jelent, ahol a 948 ezer forintos középérték ugyan még elmarad ettől a határtól, de már megközelíti a lélektani küszöböt.

A második negyedévben 24 új projekt indult el, amelyek keretében összesen 313 lakás építése kezdődött meg. A beruházások döntő többségében az értékesítés is elindult: 23 projektben, összesen 303 lakás esetében már a hirdetések is megjelentek, míg egyes beruházásoknál a fejlesztők egyelőre kivárnak a piacra lépéssel. Az új projektek terén ismét Debrecen bizonyult a legaktívabb piacnak, ahol egyetlen negyedév alatt hét új projekt rajtolt el, ezzel is tovább erősítve a város vezető szerepét a vidéki újépítésű lakások piacán.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lezárult a FOXPOST és a Packeta csomagautomata-hálózatának egyesítése

A korábbi Packeta csomagautomaták teljes egészében integrálódtak a FOXPOST hálózatába. Az összeolvadással egységessé vált a csomagfeladás folyamata, valamint elkészült az új FOXPOST mobilalkalmazás, amelyen keresztül a vállalat teljes, több mint ötezer átvételi pontból álló hálózata elérhető.

Az egyesüléssel létrejött Magyarország legnagyobb csomagautomata-hálózata. A korábbi Packeta Z-BOX automaták FOXPOST Z-BOX néven működnek tovább. A vállalat hálózata jelenleg mintegy 3800 csomagautomatából és 1350 átvevőhelyből áll.

„Az integráció legösszetettebb szakaszát zártuk most le, de a munka ezzel még nem ért véget. A következő hónapokban a rendszer finomhangolására, a szolgáltatások további fejlesztésére és a fennmaradó integrációs feladatok lezárására koncentrálunk. Terveink szerint a teljes integrációs folyamat a karácsonyi szezonra lezárul”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

Elkészült az új FOXPOST alkalmazás

Az integrációval egy időben elkészült a FOXPOST új mobilalkalmazása, amely a vállalat teljes csomagautomata-hálózatát egyetlen felületen kezeli. Az alkalmazásban a felhasználók csomagot adhatnak fel és vehetnek át, nyomon követhetik küldeményeiket, valamint intézhetik az utánvétes fizetéseket is. Az alkalmazásból elérhetők a FOXPOST A-BOX és Z-BOX automaták, valamint a Packeta Z-Pontok is.

Az új alkalmazás letölthető az iOS és Android alkalmazásáruházakból. A korábbi Packeta-felhasználóknak nem kell új regisztrációt létrehozniuk, elegendő a korábban használt felhasználói adataikkal bejelentkezniük. A belépést követően a korábbi csomagelőzmények és a folyamatban lévő küldemények automatikusan megjelennek.

A FOXPOST alkalmazás bevezetését többhetes tesztelési időszak előzte meg. A vállalat a bevezetést követően is folyamatos frissítésekkel és fejlesztésekkel reagál a felhasználói visszajelzésekre és az üzemeltetési tapasztalatokra.

Változik a csomagfeladás és a fizetés

Az integráció a csomagfeladás folyamatát is érinti. A legfontosabb változás, hogy a regisztrált felhasználók ezentúl a csomag létrehozásakor, a SimplePay rendszerén keresztül fizetik ki a feladási díjat.

Ez nem jelent újdonságot azoknak, akik korábban Packeta Z-BOX automatát használtak, a FOXPOST ügyfelei számára azonban változást hoz. Korábban ugyanis az A-BOX automatáknál a feladási díjat a helyszínen, bankkártyával is ki lehetett fizetni. Ez a lehetőség a jövőben csak a regisztráció nélküli csomagfeladás esetén marad meg. Az egységesítésre a két hálózat működésének összehangolása miatt volt szükség.

„Tudjuk, hogy ez a korábbi FOXPOST-felhasználók számára megszokást igénylő változás. Az egységes működés ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy a teljes hálózatot egy rendszerként hatékonyan üzemeltessük és fejlesszük, ezáltal a szolgáltatás minősége folyamatosan javuljon” – mondta Radeczky Zoltán.

A FOXPOST a változásokról folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a vállalat weboldalán, közösségi médiafelületein, videó formájában és hírlevelében.

Karácsonyt idéző forgalom nehezítette az átállást

Az integráció utolsó szakasza nem volt zökkenőmentes. A folyamatot eredetileg a nyári, alacsonyabb forgalmú időszakra tervezték, ugyanakkor a vártnál lényegesen nagyobb csomagmennyiség nehezítette az átállást, ami megnövelte a működési problémák számát. A vállalat szerint a kiugró forgalom egyik oka, hogy a július 1-jén életbe lépett új uniós vámintézkedések előtt jelentősen emelkedett a Kínából érkező rendelések száma.

A társaság számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, és folyamatosan emelt kapacitással dolgozik a fennmaradó problémák megszüntetésén. Jelenleg a működési problémák fokozatosan mérséklődnek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

AI-asszisztensek által kezdeményezett fizetések fogadása

Újabb mérföldkőhöz érkezett az AI-asszisztensekre épülő digitális fizetés: a Mastercard bevezette az ehhez szükséges Agent Pay technológiát, amelynek fogadására a K&H is felkészítette rendszereit.

A bank rendszerei már képesek azonosítani azokat a tranzakciókat, amelyeket a felhasználó megbízásából mesterséges intelligencia alapú alkalmazások indítanak. Ez fontos lépés afelé, hogy a jövőben az AI-asszisztensek a kereséstől a fizetésig támogathassák a vásárlási folyamatot.

A mesterséges intelligenciára épülő digitális asszisztensek egyre több feladatot képesek elvégezni a felhasználók helyett. A jövőben lehetővé válhat, hogy egy AI-asszisztens ne csak termékeket keressen vagy ajánlatokat hasonlítson össze, hanem a felhasználó kérésére megszervezzen egy utazást, kiválassza a legkedvezőbb ajánlatot, majd a jóváhagyást követően a fizetést is lebonyolítsa.

Az ilyen úgynevezett AI-asszisztált fizetések elterjedésének egyik alapfeltétele, hogy a pénzügyi rendszer képes legyen felismerni és megfelelően kezelni azokat a tranzakciókat, amelyeket nem közvetlenül az ügyfél, hanem egy általa felhatalmazott digitális asszisztens kezdeményez. A Mastercard ezért olyan technológiai fejlesztést vezetett be, a Mastercard Agent Pay-t, amely lehetővé teszi az ilyen tranzakciók azonosítását. A K&H rendszerei már felkészültek ezek fogadására és kezelésére.

A fejlesztés nem azt jelenti, hogy az AI-asszisztensek már ma tömegesen vásárolnak a felhasználók helyett, ugyanakkor megteremti az ehhez szükséges technológiai alapokat. A cél, hogy az ügyfelek a jövőben könnyebben és gyorsabban intézhessék online vásárlásaikat, miközben a döntés és az ellenőrzés továbbra is náluk marad.

„Az AI-alapú digitális asszisztensek fejlődésével a pénzügyi szolgáltatásoknak is alkalmazkodniuk kell az ügyfelek új és jövőbeni igényeihez egyaránt. Nemsokára egyre természetesebb lehet, hogy valaki egy AI-asszisztenst kér meg egy utazás megszervezésére, egy termék felkutatására vagy akár egy rendszeres beszerzés lebonyolítására. Az ilyen megoldások egyik legnagyobb előnye, hogy könnyebbé és gyorsabbá teszik a mindennapi ügyintézést és vásárlást. Az ügyfél továbbra is kontroll alatt tartja a döntést, miközben az AI leveszi a válláról az időigényes keresés és szervezés jelentős részét. A K&H-nak, mint innovativ, a jövőre időben készenálló banknak, célja, hogy ezekben az új élethelyzetekben is biztonságos, kényelmes és megbízható fizetési megoldásokat biztosítson ügyfeleinek. A mostani fejlesztés fontos technológiai alapot teremt ahhoz, hogy az AI által kezdeményezett fizetések a jövőben zökkenőmentesen működhessenek”

– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.

A technológia biztonságos működését többek között olyan megoldások támogatják, amelyek lehetővé teszik az AI által kezdeményezett tranzakciók egyértelmű azonosítását, miközben a felhasználók továbbra is meghatározhatják a jóváhagyási feltételeket és a költési korlátokat. Igy az AI-asszisztensek a jövőben ugyanúgy megbízható segítői lehetnek a vásárlásoknak, mint ahogyan ma az információkeresésben vagy a tartalomkészítésben segítik a felhasználókat.

A K&H fejlesztése lehetővé teszi, hogy ügyfelei biztonságosan használhassák a digitális kereskedelem következő generációs megoldásait, amikor az AI-asszisztensek a vásárlási folyamat természetes részévé válnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss