Gazdaság

Így vált Budapest a kockázatkezelés fellegvárává

15 éves a Morgan Stanley kockázati részlege Magyarországon.

A Morgan Stanley több száz pénzügyi szakembert, kvantitatív elemzőt, informatikust és kockázatkezelőt foglalkoztat budapesti irodájában, akik szorosan együttműködnek a globális tőkepiacok sűrűjében dolgozó New York-i, londoni vagy épp hongkongi kollégáikkal. A bank első magyarországi kockázatkezelési csapatának létrehozása egybeesett a 2008-2009-es pénzügyi világválsággal, ami azt is jelenti, hogy a részleg idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Az évek során a kockázatkezelés területe folyamatos fejlődésen esett át, és a budapesti munkatársak mindezt első kézből tapasztalhatták.

„Amikor a budapesti csapat megalakult, a Morgan Stanley kockázatkezelési részlege kizárólag a bank központi irodáiban működött, például New Yorkban, Londonban és Hongkongban. A terület szerepe rengeteget változott az évek során a Morgan Stanley-nél, és ezzel párhuzamosan nőtt az itt alkalmazott magasan képzett szakemberek száma is. A globális kockázatkezelési csapatunknak immár közel negyede Budapesten dolgozik”

– mondta el Mayer Dániel, a budapesti kockázatkezelés részleg vezetője, aki frissdiplomás közgazdászként egyike volt annak a tíz szakembernek, akikkel a csapat 2008-ban elindult. Hozzátette:

„A terület egyre nagyobb hangsúlyt kapott az alapításunk óta, és ebben nemcsak a bank üzleti modelljének változása játszott szerepet, hanem a szigorodó szabályozási követelmények is jelentős növekedést hoztak.”

Új területek és innovatív megközelítések

Az első budapesti csapat a hitelkockázattal foglalkozott, vagyis azzal a potenciális veszteséggel, amit a bank abban az esetben szenved el, ha az ügyfelek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.

„A bank 2009-től kezdődően egyre több kockázatkezelési funkciót telepített Budapestre, és nőtt a magasabb szintű pozíciók száma is”

– mondta el Tiszai Attila, aki szintén tagja volt az első csapatnak, ma pedig a magyarországi iroda hitelkockázati részlegének vezetője. Idővel olyan területekkel egészült ki az eredeti budapesti tevékenységi kör, mint a piaci, a likviditási vagy éppen a portfóliókockázat.

„Megjelentek olyan nem hagyományos rizikótípusok is, mint a klímaváltozásból fakadó kockázat, amivel szintén foglalkozunk a magyarországi irodában”

– árulta el Tiszai.

Az elmúlt 15 év a kockázatkezelés módszereiben is fontos változásokat hozott. Ilyen például a felhasználható adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése.

„A ma alkalmazott kockázati modellek hatalmas mennyiségű adatra épülnek, és ezeknek a modelleknek a folyamatos validálása fontos része lett a szakmának”

– magyarázza Gisela Shameti. Gisela, aki Albániából érkezett Magyarországra tanulni, 2008-ban matematikus és közgazdász végzettséggel csatlakozott a Morgan Stanley-hez, és miután több szerepben is kipróbálta magát a részlegnél, jelenleg a likviditási és tőkekockázat, illetve a stressztesztelés és adatelemzés területén tölt be vezető pozíciót.

„Számos természettudományos és műszaki hátterű szakember dolgozik ma különböző kvantitatív munkakörben a divíziónál”

– hangsúlyozza.

Megfelelni a szigorúbb szabályozásnak

A szabályozási környezet jelentősen átalakult 2008 óta, ami világszerte gyökeres változásokat hozott a pénzügyi szektorban.

„A bankoknak ma jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk arra, hogy megfeleljenek jelentéstételi kötelezettségeiknek. Itt, Budapesten olyan hatóságokkal állunk kapcsolatban, mint az Európai Központi Bank, valamint a Bank of England keretében működő Prudential Regulatory Authority”

– mondta el Csibrák Emese. A szakember számos pozíciót töltött be a kockázatkezelési részlegen, amióta tizenöt éve csatlakozott az első budapesti csapathoz, jelenleg pedig a bankszabályozással foglalkozó osztály vezetője a budapesti irodában. Hozzátette:

„A szabályozási környezet változása 2008 óta egy új kockázatelemzési módszert is életre hívott: a stressztesztelést, ami az egyik legfontosabb innováció a szakmában a 2008-2009-es pénzügyi világválság óta.”

A stressztesztelés célja, hogy megmutassa a cég vezetésének és a hatóságok számára, hogy szélsőséges helyzetekben mi történik a portfólió értékével, és hogy a cég rendelkezik-e elegendő tőkeforrással és likviditással az ilyen forgatókönyvek bekövetkezésének esetére is. Míg a korábbi módszerek a 95%-os valószínűségi tartományon belüli eshetőségekre összpontosítottak, addig a stresszteszt a fennmaradó 5%-ra. Az éghajlatváltozás, a világjárvány és a geopolitikai kihívások tovább erősítették az új megközelítés létjogosultságát.

Így vonzza a tehetségeket Budapest

A Morgan Stanley budapesti kockázatkezelői szorosan együttműködnek a globális piacokon aktív New York-i és londoni kollégákkal – a hibrid munkavégzés elterjedése pedig még inkább elmosta a földrajzi határokat az irodák között. A budapesti csapat már önmagában is sokszínű: a munkatársak egyharmada hazánk határain túlról érkezett, több mint 40 országból vonzott tehetségeket a befektetési bank a magyar fővárosba. „Inspiráló és lelkesítő ilyen sokféle munkatárssal együtt dolgozni, főleg egy olyan vállalati kultúrában, amely az együttműködésre, az érdemek alapján történő előrelépésre és a tudásmegosztásra alapul” – hangsúlyozza Tiszai Attila.

„A kockázatkezelés ma főszerepet játszik a pénzintézetek életében – független belső kontrollfunkciót lát el, tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot és a vezető döntéshozókat, illetve biztosítja, hogy a bank megfeleljen a szabályozásoknak – teszi hozzá Mayer Dániel. – A kockázatkezelés megnövekedett súlya és fontossága hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer a világgazdaság viharosabb időszakai alatt is megőrizze stabil működését, és a Morgan Stanley-nél ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik Budapest.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:kockázatkezelés magyarország morgan stanley

Up Next

Magyarország legjobb társasháza lett az újbudai Lake11 Home & Park

Don't Miss

Az űrtechnológiát és a mesterséges intelligencia adatelemzését használja üzleti döntésekhez az új magyar fejlesztés

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A nyár robbantja be igazán a személyi kölcsön piacot

Egy friss banki felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 2 százaléka finanszírozná banki hitelből a nyaralását, illetve 1 százalék kérne barátoktól, családtagoktól kölcsönt ilyen célra.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ennek némileg ellentmond, hogy az MNB statisztikái alapján rendszerint a nyári hónapok valamelyike jelenti darabszámban a csúcsot a személyi hiteleknél.

Bár saját bevallásuk szerint kevesen finanszírozzák a nyaralásukat banki hitelből, a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint mégis jellemzően a nyári hónapok valamelyikén történik a legtöbb folyósítás. Tavaly például átlagosan havi 25 385 darab szerződést kötöttek a bankok, miközben júliusban 30 982 darabot, ami a legmagasabb érték volt 2024-ben. Ugyanakkor a szerződéses összeg nem júliusban volt a legmagasabb: ekkor 67,1 milliárd forint értékben vettek fel fedezetlen hitelt a magyarok, miközben a legerősebb hónap a december volt 85,4 milliárd forinttal.

Emiatt a nyári hónapokban alacsonyabb az átlagos hitelösszeg is: 2024-ben átlagosan 2,55 millió forintot vettek fel a magyarok, míg a nyári hónapokban 2,39 millió forint volt az átlag. Vagyis többen igényelnek ilyenkor ingatlanfedezet nélküli hitelt, ám általában kisebb összegre van szükségük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Nyaralásra gyorsan, számlanyitás nélkül kell a hitel

A nyáron felvett hitelek esetében az ügyfelek részéről gyakori igény, hogy akár 1-2 millió forintot meghaladó hitelösszeget is gyorsan tudjanak felvenni, mégpedig anélkül, hogy az adott banknál ehhez számlát kellene nyitni. Gergely Péter szerint ez az elvárás az úgynevezett PSD2-alapú jövedelem-ellenőrzésnek köszönhetően már mind több helyen meg is valósítható.

Ez egy uniós irányelv, amely a bankolás digitalizációját segíti. Ennek során az ügyfél beleegyezésével egy fintech szolgáltató vagy egy másik bank rövid időre betekinthet a hitelbírálathoz szükséges bankszámla-információkba.

Ilyen megoldással dolgozik például a Trive Bank, ahol kizárólag online lehet hitelt igényelni, akár munkaidőn kívül és hétvégén is. A hiteligénylés gyors és egyszerű, szelfivel elvégezhető, és a pénz akár 15 percen belül is a számlán lehet.

A bank nem kéri, hogy bankszámlát nyisson nála az ügyfél, a pénzt pedig az általa megjelölt számlára utalja. Előny még, hogy 11 hazai bank netbankjával működik az információmegosztás, így gyakorlatilag bárhol is van számlája valakinek, igényelheti a hitelüket. A Trive Bank eHitel Expressz személyi kölcsönével 450 ezer forint igényelhető 6 hónapos futamidőre, a kamat pedig fix 12 százalék.

Hasonlóan működik a Cofidis Bank Fapados kölcsöne, ami akár 20 perc alatt is igényelhető, a bírálathoz szükséges adatok elektronikus átadásával. A lehetséges hitelösszeg 20 perces igénylés esetén 1 millió és 3 millió forint között lehet. A 20 perces kölcsönt feltétele, hogy az igénylőnek legyen kártya alapú személyi igazolványa, illetve a számlavezető bankja a K&H, az MBH vagy az OTP legyen.

Saját ügyfeleknek több bank is ad gyorskölcsönt

Több bank is biztosít arra lehetőséget a saját ügyfeleinek, hogy mobilapplikáción keresztül online igényeljenek kölcsönt. Ehhez azonban rendszerint az szükséges, hogy már hónapok óta a bank ügyfele legyen az igénylő, és a jövedelme is oda érkezzen.

A CIB Bank ügyfelei, ha jogosultak az előzetesen jóváhagyott hitelajánlatra, akkor egy egyszerű, teljes mértékben online folyamaton keresztül igényelhetnek kölcsönt.

Az Erste Bank ügyfelei a George applikáción keresztül mindössze néhány kattintással tudnak személyi kölcsönt igényelni.

A K&H Bank ügyfelei ugyancsak pár perc alatt igényelhetnek gyorskölcsönt. Ehhez szükséges, hogy legalább 6 hónapja a bankhoz érkezzen a jövedelmük, és az legalább a minimálbér összegét elérje. A számlájukat azonban egyedül kell használniuk, és rendelkezniük kell mobilbank vagy e-bank hozzáféréssel.

Az OTP Banknak szintén van a nap 24 órájában igényelhető gyorskölcsöne meglévő ügyfelek számára. A kölcsönt akkor igényelhetik, ha rendszeres jövedelmük az OTP-hez érkezik, és rendelkeznek internetbank hozzáféréssel.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla

Új lehetőség nyílt meg a magyar háztartások előtt az energiahatékonysági felújítások finanszírozására: az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében akár teljes padlásfödém-szigetelést vagy több százezer forintos hozzájárulást lehet kapni fűtéskorszerűsítésre, homlokzatszigetelésre.

A Mapei Kft. szerint a támogatás jelentős része kihasználatlan marad, mert a lakosság túlnyomó része nem is hallott róla.

2025 nyarán háromféle államilag támogatott otthonfelújítási konstrukció fut párhuzamosan, amelyek kombinálhatók egymással: a vidéki felújítási támogatás, a 0 százalékos energetikai hitel, valamint az EKR. A Mapei Kft. szakértői szerint utóbbi a legnagyobb meglepetést hozhatja, hiszen nem kell rá pályázni, nem kell hozzá jövedelemvizsgálat, életkori megkötés vagy értékbecslés – mégis akár milliós nagyságrendű támogatásra jogosít.

„Az EKR-rel a szolgáltatók szó szerint megvásárolják tőlünk az energiamegtakarítást”

– fogalmaz Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az energiaszolgáltatókat jogszabály kötelezi arra, hogy évente meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást érjenek el. Ezt részben lakossági korszerűsítések támogatásával teljesítik. A felújítás után kiállított energiamegtakarítási tanúsítványokat (HEM) a kivitelezők gyűjtik be, a pénzügyi elszámolás ezen keresztül történik – így a lakosság számára az eljárás gyors és egyszerű marad.

A támogatás típusa függ a korszerűsítés fajtájától: padlásfödém-szigetelés esetén akár 100 százalékos költségfinanszírozás is elérhető, homlokzatszigetelés vagy nyílászárócsere esetén pedig 30–40 százalékos támogatási arány a jellemző. A kivitelezők már 2023-ban több mint 40 ezer ilyen felújítást végeztek el EKR-keretből – jellemzően teljesen térítésmentesen.

Bár az EKR-támogatás igényléséhez nem szükséges pályázatot benyújtani, a támogatás feltétele a megfelelő dokumentáció biztosítása. A kivitelezésről előtte-utána fotókat kell készíteni, elengedhetetlen a vállalkozói szerződés megléte, és igazolni kell a munkálatok megvalósulását is – ezek hiányában a támogatás nem hívható le.

Június 12-én lép életbe a módosított jogszabály: ennek értelmében emelkedik az energiaszolgáltatók által elérendő megtakarítási mennyiség, nő a támogatható intézkedések köre, valamint több támogatás jár a komplex, több munkát tartalmazó felújítások után.

„Az EKR az egyetlen olyan lakossági felújítási támogatási forma Magyarországon, amelyhez nem kell pályázatot írni, mégis több százezer forint megtakarítást jelenthet. A háromféle támogatás összehangolt kihasználásával egy-egy háztartás akár 6–7 millió forintos felújítást is finanszírozhat, minimális önerővel”

– hangsúlyozza Markovich Béla.

Akik energiahatékonysági felújításon gondolkodnak, mielőbb kezdjék el a tájékozódást, és ha lehet, vonjanak be energetikai vagy pályázati tanácsadót a folyamat gördülékeny és szabályszerű lebonyolítása érdekében. Érdemes már most megkezdeni a tervezést, ugyanis a piaci előrejelzések szerint az év második felében várhatóan emelkedni fognak az építőanyagárak, miközben a kivitelezői kapacitások szűkülhetnek. Aki időben lép, az nemcsak jelentős összegeket takaríthat meg, hanem elkerülheti a későbbi torlódásokat és hosszabb várakozási időket is.

Mi az az EKR?

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egy 2021 óta működő jogszabályi keret, amely kötelező energiamegtakarítást ír elő a szolgáltatóknak. A rendszer működése során a vállalatok a lakosság által elért energiahatékonysági eredményeket is beszámíthatják, így közvetetten finanszírozzák az otthoni korszerűsítéseket. A tanúsított megtakarítást a kivitelezők HEM (Hiteles Energiamegtakarítás) formájában gyűjtik be, és elszámolják a szolgáltatók felé.

További hasznos információk és gyakorlati tanácsok elérhetők a témában a Mapei TV 237. adásában, amely megtekinthető a következő linken: https://www.facebook.com/bela.markovich/posts/pfbid0QF7zFUooGCg5bhLywy4BfBkahM2Rvii1EifmHGZ6SMaQrsx1f6759vn3fCmkQ1Afl.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hiába a hitelcsúcs – harmadára esett a kölcsönből megvehető új lakások száma

Hiába ért el közel 3 éves csúcsot az új lakások finanszírozására folyósított hitelösszeg áprilisban, Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra figyelmeztet, hogy az új lakások árának elképesztő drágulása miatt a most folyósított hitelből harmadannyi átlagos méretű lakás megvásárlása lehetséges, mint 2022-ben volt.

Rövid távon a fizetőképes kereslet csökkenése akár a beruházások visszafogását is magával hozhatja – kérdés, mennyit tud ebből tompítani a Lakhatási Tőkeprogram.

Közel három éves csúcsra jutott az új lakások finanszírozására felvett hitelek összege: 2025 áprilisában 17,58 milliárd forint értékben szerződtek a bankokkal az ügyfelek új lakások építésére. Ennél magasabb összeget utoljára 2022 júniusában vettek fel a magyar családok, akkor 22,35 milliárd forint értékben finanszírozott új lakásvásárlást a magyar bankrendszer – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén áprilisban a teljes lakossági lakáshitel-kihelyezés 13,11 százalékát tette ki az új lakások finanszírozása. Ilyen magas arányt – lényegesen kisebb, 13,31 milliárdos hitelösszeg mellett – legutóbb 2024 februárjában regisztrált a jegybanki statisztika. A számok alapján tehát ismét lendületet kapott az új lakáspiaci hitelezés, de Gergely Péter szerint ez az élénkülés csalóka lehet.

Harmadannyi lakásra elég a felvett kölcsön

A BiztosDöntés.hu szakértője arra figyelmeztet, hogy a hitelösszegek mögötti reálérték valójában csökkenő tendenciát mutat. Míg a 2022 júniusi rekordösszegből még több mint 503 darab, átlagosan 60 négyzetméteres új lakás megvásárlását lehetett volna fedezni Budapesten, addig 2025 áprilisára – a jelenlegi, budapesti újépítésű lakásokra jellemző, 1,6 millió forintos négyzetméterárral számolva – alig több, mint harmadára, 183 lakásra zuhant a folyósított hitelösszegből megvehető fővárosi lakások száma.

Faramuci módon még 2024 februárjában is kedvezőbb volt a helyzet: az akkori 13,31 milliárdos hitelösszegből akkor 173 darab átlagos méretű új lakás finanszírozása lett volna lehetséges Budapesten – pont tízzel (5 százalékkal) kevesebb, mint napjainkban, pedig a mostani hitelvolumen közel harmadával magasabb.

Ez jól mutatja, hogy a lakásárak emelkedése milyen mértékben csökkenti a hitelből megvásárolható lakások számát. Hiába élénkül a hitelezés, ha közben a vásárlóerő reálértéken zsugorodik – fogalmaz Gergely Péter.

A fejlesztések is veszélybe kerülhetnek

A szakértő szerint a mostani trend aggasztó lehet a piac egészére nézve is. Ha a jelenlegi árnövekedési ütem tartós marad, az új lakások iránti kereslet könnyen korlátokba ütközhet, ami a beruházások visszafogását, a kínálat szűkülését, végső soron pedig az árak további emelkedését is eredményezheti.

Egyelőre nem látszik, hogy rövid távon tud-e segíteni a negatív trendhatás csökkentésében a kormány Lakhatási Tőkeprogramja. Az eredetileg 200 milliárd forintos kerettel induló programot a márciusi pályázat eredményei – 23 induló alap, amelyek közül 19 megfelelt – 300 milliárd forintra emelték.

A program a múlt év végi várakozások szerint hosszabb távon 800 – 1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat el (ami mintegy 30 ezer új lakás megépítését jelentheti), s olyan struktúrát hoz létre, ami folyamatossá teheti az új lakásépítési volumen bővülését. Ám az árak emelkedését majd csak akkor mérsékelheti, ha a program hatására valóban nagy mennyiségű, minőségi lakás kerül a piacra – ideiglenes “árkorrekciót” önmagában nem hoz létre.

A lakásvásárlók számára így rövid távon már nemcsak az alacsony kamat vagy a támogatás a kulcskérdés – hanem az is, hogy mekkora lakást kaphatnak ugyanannyi pénzért, mint néhány éve – emelte ki Gergely Péter.

Az 5 százalékos hitel sem segít

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 35 év alattiak első saját tulajdonú lakásának megvásárlására felvehető kedvezményes, maximum 5 százalékos kamatozású lakáshitel semmilyen változást nem hozott a fővárosban, sőt a megyeszékhelyeken sem. Ennek legfőbb oka az, hogy a hitel csak olyan, legalább A+ energetikai besorolású új lakásokhoz igényelhető, amelyek négyzetméterára nem haladja meg az 1,2 millió forintot, ilyenből azonban nagyon kevés van.

Így az október végéig elérhető kölcsön nagyrészt a vidéki és kisvárosi lakásvásárlásokat támogatja majd, de a zöld kritériumok teljesítése miatt a kedvezményes hitel ott sem tud átütő lenni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!