Gazdaság

Így vált Budapest a kockázatkezelés fellegvárává

15 éves a Morgan Stanley kockázati részlege Magyarországon.

A Morgan Stanley több száz pénzügyi szakembert, kvantitatív elemzőt, informatikust és kockázatkezelőt foglalkoztat budapesti irodájában, akik szorosan együttműködnek a globális tőkepiacok sűrűjében dolgozó New York-i, londoni vagy épp hongkongi kollégáikkal. A bank első magyarországi kockázatkezelési csapatának létrehozása egybeesett a 2008-2009-es pénzügyi világválsággal, ami azt is jelenti, hogy a részleg idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Az évek során a kockázatkezelés területe folyamatos fejlődésen esett át, és a budapesti munkatársak mindezt első kézből tapasztalhatták.

„Amikor a budapesti csapat megalakult, a Morgan Stanley kockázatkezelési részlege kizárólag a bank központi irodáiban működött, például New Yorkban, Londonban és Hongkongban. A terület szerepe rengeteget változott az évek során a Morgan Stanley-nél, és ezzel párhuzamosan nőtt az itt alkalmazott magasan képzett szakemberek száma is. A globális kockázatkezelési csapatunknak immár közel negyede Budapesten dolgozik”

– mondta el Mayer Dániel, a budapesti kockázatkezelés részleg vezetője, aki frissdiplomás közgazdászként egyike volt annak a tíz szakembernek, akikkel a csapat 2008-ban elindult. Hozzátette:

„A terület egyre nagyobb hangsúlyt kapott az alapításunk óta, és ebben nemcsak a bank üzleti modelljének változása játszott szerepet, hanem a szigorodó szabályozási követelmények is jelentős növekedést hoztak.”

Új területek és innovatív megközelítések

Az első budapesti csapat a hitelkockázattal foglalkozott, vagyis azzal a potenciális veszteséggel, amit a bank abban az esetben szenved el, ha az ügyfelek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.

„A bank 2009-től kezdődően egyre több kockázatkezelési funkciót telepített Budapestre, és nőtt a magasabb szintű pozíciók száma is”

– mondta el Tiszai Attila, aki szintén tagja volt az első csapatnak, ma pedig a magyarországi iroda hitelkockázati részlegének vezetője. Idővel olyan területekkel egészült ki az eredeti budapesti tevékenységi kör, mint a piaci, a likviditási vagy éppen a portfóliókockázat.

„Megjelentek olyan nem hagyományos rizikótípusok is, mint a klímaváltozásból fakadó kockázat, amivel szintén foglalkozunk a magyarországi irodában”

– árulta el Tiszai.

Az elmúlt 15 év a kockázatkezelés módszereiben is fontos változásokat hozott. Ilyen például a felhasználható adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése.

„A ma alkalmazott kockázati modellek hatalmas mennyiségű adatra épülnek, és ezeknek a modelleknek a folyamatos validálása fontos része lett a szakmának”

– magyarázza Gisela Shameti. Gisela, aki Albániából érkezett Magyarországra tanulni, 2008-ban matematikus és közgazdász végzettséggel csatlakozott a Morgan Stanley-hez, és miután több szerepben is kipróbálta magát a részlegnél, jelenleg a likviditási és tőkekockázat, illetve a stressztesztelés és adatelemzés területén tölt be vezető pozíciót.

„Számos természettudományos és műszaki hátterű szakember dolgozik ma különböző kvantitatív munkakörben a divíziónál”

– hangsúlyozza.

Megfelelni a szigorúbb szabályozásnak

A szabályozási környezet jelentősen átalakult 2008 óta, ami világszerte gyökeres változásokat hozott a pénzügyi szektorban.

„A bankoknak ma jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk arra, hogy megfeleljenek jelentéstételi kötelezettségeiknek. Itt, Budapesten olyan hatóságokkal állunk kapcsolatban, mint az Európai Központi Bank, valamint a Bank of England keretében működő Prudential Regulatory Authority”

– mondta el Csibrák Emese. A szakember számos pozíciót töltött be a kockázatkezelési részlegen, amióta tizenöt éve csatlakozott az első budapesti csapathoz, jelenleg pedig a bankszabályozással foglalkozó osztály vezetője a budapesti irodában. Hozzátette:

„A szabályozási környezet változása 2008 óta egy új kockázatelemzési módszert is életre hívott: a stressztesztelést, ami az egyik legfontosabb innováció a szakmában a 2008-2009-es pénzügyi világválság óta.”

A stressztesztelés célja, hogy megmutassa a cég vezetésének és a hatóságok számára, hogy szélsőséges helyzetekben mi történik a portfólió értékével, és hogy a cég rendelkezik-e elegendő tőkeforrással és likviditással az ilyen forgatókönyvek bekövetkezésének esetére is. Míg a korábbi módszerek a 95%-os valószínűségi tartományon belüli eshetőségekre összpontosítottak, addig a stresszteszt a fennmaradó 5%-ra. Az éghajlatváltozás, a világjárvány és a geopolitikai kihívások tovább erősítették az új megközelítés létjogosultságát.

Így vonzza a tehetségeket Budapest

A Morgan Stanley budapesti kockázatkezelői szorosan együttműködnek a globális piacokon aktív New York-i és londoni kollégákkal – a hibrid munkavégzés elterjedése pedig még inkább elmosta a földrajzi határokat az irodák között. A budapesti csapat már önmagában is sokszínű: a munkatársak egyharmada hazánk határain túlról érkezett, több mint 40 országból vonzott tehetségeket a befektetési bank a magyar fővárosba. „Inspiráló és lelkesítő ilyen sokféle munkatárssal együtt dolgozni, főleg egy olyan vállalati kultúrában, amely az együttműködésre, az érdemek alapján történő előrelépésre és a tudásmegosztásra alapul” – hangsúlyozza Tiszai Attila.

„A kockázatkezelés ma főszerepet játszik a pénzintézetek életében – független belső kontrollfunkciót lát el, tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot és a vezető döntéshozókat, illetve biztosítja, hogy a bank megfeleljen a szabályozásoknak – teszi hozzá Mayer Dániel. – A kockázatkezelés megnövekedett súlya és fontossága hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer a világgazdaság viharosabb időszakai alatt is megőrizze stabil működését, és a Morgan Stanley-nél ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik Budapest.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:kockázatkezelés magyarország morgan stanley

Up Next

Magyarország legjobb társasháza lett az újbudai Lake11 Home & Park

Don't Miss

Az űrtechnológiát és a mesterséges intelligencia adatelemzését használja üzleti döntésekhez az új magyar fejlesztés

Gazdaság

Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától

A Panasonic Heating & Cooling Solutions a European Heat Pump Association (EHPA) legfrissebb adataira hívja fel a figyelmet, amelyek jól mutatják, milyen jelentős fejlődésen ment keresztül a hőszivattyús technológia Európában.

A kontinensen már 29,3 millió lakossági hőszivattyú működik, miközben az értékesítések 2025-ben ismét növekedésnek indultak. Ennek köszönhetően ma már több tízmillió európai háztartás fűti és hűti otthonát úgy, hogy jóval kevésbé van kitéve a fosszilis energiahordozók világpiaci ármozgásainak.

Az EHPA adatai szerint 2025-ben 21 európai országban összesen 2,9 millió hőszivattyút értékesítettek, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez egyértelműen jelzi, hogy a lakosság és a telepítő szakemberek bizalma ismét erősödik a technológia iránt. A legdinamikusabb növekedés ráadásul Európa leghidegebb éghajlatú országaiban figyelhető meg. Norvégiában ezer háztartásra már 650 hőszivattyú jut, Finnországban pedig több mint 540, ami a legmagasabb arány egész Európában. Ezek az eredmények egyértelműen cáfolják azt a régóta élő tévhitet, miszerint a hőszivattyúk hideg időjárás mellett kevésbé hatékonyak.

Enrique Vilamitjana, a Panasonic Heating & Cooling Solutions Europe ügyvezető igazgatója, valamint az EHPA igazgatótanácsának tagja elmondta:

„Ezek az adatok jól mutatják, hogy a hőszivattyúk mára túlléptek az ígéretek szintjén: bizonyított technológiává váltak. Közel 30 millió európai otthon fűtése és hűtése működik már úgy, hogy kevésbé függ a fosszilis energiahordozók árának ingadozásától, és ez a szám tavaly tovább emelkedett. Az EHPA igazgatótanácsának tagjaként nap mint nap követem a szakpolitikai egyeztetéseket, ugyanakkor az igazi eredmények ezekben az otthonokban láthatók. Most az a feladatunk, hogy a következő 30 millió háztartás számára is egyszerűvé tegyük ezt a választást.”

A piac élénkülése országról országra is jól érzékelhető. Németországban 2025-ben 50 százalékkal nőtt a hőszivattyúk értékesítése, és történetük során először az újonnan eladott fűtési rendszerek felét már ezek tették ki. Dániában 36 százalékos bővülést mértek. Franciaország továbbra is Európa legnagyobb hőszivattyúpiaca: tavaly 528 ezer készüléket értékesítettek, az országban pedig már megközelítőleg hétmillió berendezés működik. A második helyen Olaszország áll, ahol 423 ezer új hőszivattyút adtak el. Az EHPA becslése szerint a kontinensen működő hőszivattyúk 2025-ben összesen mintegy 9,7 milliárd euró energiabehozatali költség megtakarításához járultak hozzá, amelynek előnyeit végső soron a háztartások és a vállalkozások élvezik.

A piac további bővülését az európai szabályozási környezet is támogathatja. Az Európai Bizottság jelenleg az Elektrifikációs Cselekvési Terv előkészítésén dolgozik, amelynek célja az elektrifikáció felgyorsítása, valamint a villamos energia és a földgáz árkülönbségének kezelése. Emellett a tagállamokat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a hőszivattyúkra és a villamos energiára vonatkozó adókat, illetve áfakulcsokat. A Panasonic ennek megfelelően továbbra is folyamatosan fejleszti európai hálózatát, hogy a telepítők és a lakossági felhasználók számára egyaránt egyszerűbbé tegye az energiahatékony, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású fűtési és hűtési megoldásokra való átállást.

Új lendületet adhatna a piacnak a kombinált támogatási rendszer

A magyarországi hőszivattyúpiac az ingatlanpiac visszafogott teljesítménye ellenére is stabilan teljesít, és az idei évben várhatóan az előző évhez hasonló eredményeket ér el. Az energiaválság, valamint a tartósan magas rezsiköltségek hatására egyre több háztartás választ korszerű hőszivattyús fűtési rendszert, amelynek elterjedését a kedvezményes H tarifa és a folyamatosan bővülő napelemes kapacitás is támogatja.

„Egyre gyakrabban merül fel egy olyan támogatási konstrukció bevezetésének igénye, amely a napelemet, az energiatárolást és a hőszivattyút egyetlen, integrált rendszerként kezeli. Jelenleg Magyarországon még nem érhető el ilyen célzott támogatás, pedig óriási lehetőség rejlik benne. Hazánk az elmúlt években a napelemes villamosenergia-termelés területén a világ élvonalába került, Chile és Görögország mögött a harmadik helyen áll. Erre a kiemelkedő adottságra építve egy olyan program, amely a meglévő napelemes rendszerek akkumulátorral és hőszivattyúval történő kiegészítését, illetve új, integrált rendszerek telepítését ösztönözné, országos szinten is jelentős energiamegtakarítást eredményezhetne”

– mondta Bánhalmi Zoltán, a Panasonic Heating & Cooling Solutions magyarországi kereskedelmi képviselője.

A szakember szerint egy ilyen rendszerrel a napelemes berendezések által megtermelt villamos energia döntő része helyben hasznosulhatna, elsősorban a hőszivattyús fűtés és hűtés energiaigényének fedezésére.

„Tovább növelhetné az érdeklődést, ha a H tarifás mérőn elszámolt fogyasztás szembeállítható lenne a napelemes rendszer által az A1 mérőn visszatáplált villamos energiával. Az ilyen megoldások hosszú távon érdemben hozzájárulhatnának Magyarország fosszilisenergia-függőségének csökkentéséhez”

– tette hozzá.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A Kontron Hungary és a Kontron Csoport továbbra is a megszokott IT tanácsadási és rendszerintegrációs tevékenységét végzi, csupán a Microsoft licencek értékesítése került ki a magyarországi portfólióból.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!