Gazdaság

Így vált Budapest a kockázatkezelés fellegvárává

15 éves a Morgan Stanley kockázati részlege Magyarországon.

A Morgan Stanley több száz pénzügyi szakembert, kvantitatív elemzőt, informatikust és kockázatkezelőt foglalkoztat budapesti irodájában, akik szorosan együttműködnek a globális tőkepiacok sűrűjében dolgozó New York-i, londoni vagy épp hongkongi kollégáikkal. A bank első magyarországi kockázatkezelési csapatának létrehozása egybeesett a 2008-2009-es pénzügyi világválsággal, ami azt is jelenti, hogy a részleg idén ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Az évek során a kockázatkezelés területe folyamatos fejlődésen esett át, és a budapesti munkatársak mindezt első kézből tapasztalhatták.

„Amikor a budapesti csapat megalakult, a Morgan Stanley kockázatkezelési részlege kizárólag a bank központi irodáiban működött, például New Yorkban, Londonban és Hongkongban. A terület szerepe rengeteget változott az évek során a Morgan Stanley-nél, és ezzel párhuzamosan nőtt az itt alkalmazott magasan képzett szakemberek száma is. A globális kockázatkezelési csapatunknak immár közel negyede Budapesten dolgozik”

– mondta el Mayer Dániel, a budapesti kockázatkezelés részleg vezetője, aki frissdiplomás közgazdászként egyike volt annak a tíz szakembernek, akikkel a csapat 2008-ban elindult. Hozzátette:

„A terület egyre nagyobb hangsúlyt kapott az alapításunk óta, és ebben nemcsak a bank üzleti modelljének változása játszott szerepet, hanem a szigorodó szabályozási követelmények is jelentős növekedést hoztak.”

Új területek és innovatív megközelítések

Az első budapesti csapat a hitelkockázattal foglalkozott, vagyis azzal a potenciális veszteséggel, amit a bank abban az esetben szenved el, ha az ügyfelek nem tudják teljesíteni pénzügyi kötelezettségeiket.

„A bank 2009-től kezdődően egyre több kockázatkezelési funkciót telepített Budapestre, és nőtt a magasabb szintű pozíciók száma is”

– mondta el Tiszai Attila, aki szintén tagja volt az első csapatnak, ma pedig a magyarországi iroda hitelkockázati részlegének vezetője. Idővel olyan területekkel egészült ki az eredeti budapesti tevékenységi kör, mint a piaci, a likviditási vagy éppen a portfóliókockázat.

„Megjelentek olyan nem hagyományos rizikótípusok is, mint a klímaváltozásból fakadó kockázat, amivel szintén foglalkozunk a magyarországi irodában”

– árulta el Tiszai.

Az elmúlt 15 év a kockázatkezelés módszereiben is fontos változásokat hozott. Ilyen például a felhasználható adatok mennyiségének robbanásszerű növekedése.

„A ma alkalmazott kockázati modellek hatalmas mennyiségű adatra épülnek, és ezeknek a modelleknek a folyamatos validálása fontos része lett a szakmának”

– magyarázza Gisela Shameti. Gisela, aki Albániából érkezett Magyarországra tanulni, 2008-ban matematikus és közgazdász végzettséggel csatlakozott a Morgan Stanley-hez, és miután több szerepben is kipróbálta magát a részlegnél, jelenleg a likviditási és tőkekockázat, illetve a stressztesztelés és adatelemzés területén tölt be vezető pozíciót.

„Számos természettudományos és műszaki hátterű szakember dolgozik ma különböző kvantitatív munkakörben a divíziónál”

– hangsúlyozza.

Megfelelni a szigorúbb szabályozásnak

A szabályozási környezet jelentősen átalakult 2008 óta, ami világszerte gyökeres változásokat hozott a pénzügyi szektorban.

„A bankoknak ma jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk arra, hogy megfeleljenek jelentéstételi kötelezettségeiknek. Itt, Budapesten olyan hatóságokkal állunk kapcsolatban, mint az Európai Központi Bank, valamint a Bank of England keretében működő Prudential Regulatory Authority”

– mondta el Csibrák Emese. A szakember számos pozíciót töltött be a kockázatkezelési részlegen, amióta tizenöt éve csatlakozott az első budapesti csapathoz, jelenleg pedig a bankszabályozással foglalkozó osztály vezetője a budapesti irodában. Hozzátette:

„A szabályozási környezet változása 2008 óta egy új kockázatelemzési módszert is életre hívott: a stressztesztelést, ami az egyik legfontosabb innováció a szakmában a 2008-2009-es pénzügyi világválság óta.”

A stressztesztelés célja, hogy megmutassa a cég vezetésének és a hatóságok számára, hogy szélsőséges helyzetekben mi történik a portfólió értékével, és hogy a cég rendelkezik-e elegendő tőkeforrással és likviditással az ilyen forgatókönyvek bekövetkezésének esetére is. Míg a korábbi módszerek a 95%-os valószínűségi tartományon belüli eshetőségekre összpontosítottak, addig a stresszteszt a fennmaradó 5%-ra. Az éghajlatváltozás, a világjárvány és a geopolitikai kihívások tovább erősítették az új megközelítés létjogosultságát.

Így vonzza a tehetségeket Budapest

A Morgan Stanley budapesti kockázatkezelői szorosan együttműködnek a globális piacokon aktív New York-i és londoni kollégákkal – a hibrid munkavégzés elterjedése pedig még inkább elmosta a földrajzi határokat az irodák között. A budapesti csapat már önmagában is sokszínű: a munkatársak egyharmada hazánk határain túlról érkezett, több mint 40 országból vonzott tehetségeket a befektetési bank a magyar fővárosba. „Inspiráló és lelkesítő ilyen sokféle munkatárssal együtt dolgozni, főleg egy olyan vállalati kultúrában, amely az együttműködésre, az érdemek alapján történő előrelépésre és a tudásmegosztásra alapul” – hangsúlyozza Tiszai Attila.

„A kockázatkezelés ma főszerepet játszik a pénzintézetek életében – független belső kontrollfunkciót lát el, tanácsokkal látja el az igazgatótanácsot és a vezető döntéshozókat, illetve biztosítja, hogy a bank megfeleljen a szabályozásoknak – teszi hozzá Mayer Dániel. – A kockázatkezelés megnövekedett súlya és fontossága hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer a világgazdaság viharosabb időszakai alatt is megőrizze stabil működését, és a Morgan Stanley-nél ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik Budapest.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:kockázatkezelés magyarország morgan stanley

Up Next

Magyarország legjobb társasháza lett az újbudai Lake11 Home & Park

Don't Miss

Az űrtechnológiát és a mesterséges intelligencia adatelemzését használja üzleti döntésekhez az új magyar fejlesztés

Advertisement Booking.com

Gazdaság

A bankok tartják a vállalásukat – de ezzel a hitelfelvevők járhatnak rosszul

Ahogy azt sejteni lehetett, bár bankszámla-díjaikat nem emelik, más területeken lépnek a bankok.

Az önmérséklet a korábbi lakáshitel díjátvállalási-akciók csökkenéséhez vezethet – figyelmeztet a friss banki változások alapján Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A bankok önként vállalták, hogy a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjaikat – a számlavezetési, a tranzakciós és a kapcsolódó szolgáltatások díjait – nem emelik meg 2026. június 30-ig. A jelzáloghitelekhez kapcsolódó díjak és költségek azonban nem tartoznak a vállalás hatálya alá, és ezt most egyre több hitelfelvevő a saját bőrén tapasztalja meg – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Fontos látni, hogy a bankszámlákra és a lakossági alapdíjakra vonatkozó árbefagyasztás nem érinti a lakáshitelekhez kapcsolódó úgynevezett külső költségeket. Ezek egy részét a bankok zöme eddig átvállalta az ügyféltől, vagy – részben vagy egészben – visszatérítette azokat. Most azonban várhatóan gyakoribb lesz, hogy ezek az átvállalások csökkennek, s az emelkedő díjakat a bank egyre nagyobb részben, vagy akár teljes egészében áthárítja az ügyfélre – mondja Gergely Péter.

Dráguló értékbecslés és biztosítás

A BiztosDöntés.hu adatai szerint több bank is emelte az értékbecsléssel és vagyonbiztosítással kapcsolatos díjait az elmúlt hetekben:

Az Erste Bank 2025. június 1-jétől a lakások és építési telkek értékbecslésének díját 46 ezer forintról 55 ezer forintra emelte a lakáshiteleinél, míg egy lakóház értékbecslése már 70 ezer forintba kerül. A komplexebb „értékbecslés + műszaki szakértés” díja 62 ezerről 90 ezer forintra nőtt, ami 45 százalékos drágulás.

A CIB Bank szintén június 1-jétől a CSOK Plusz hitelhez kapcsolódó értékbecslés díját 56 ezer forintról 65 ezer forintra emelte új lakás esetén.

A MagNet Bank már 2025. május 1-jétől módosította a kötelező vagyonbiztosítási díjait: például egy 50 millió forint feletti biztosítéki értékű ingatlan esetén a havi díj 1 292 Ft-ról 1 398 Ft-ra nőtt.

Belefér a THM-be? A válasz: attól függ

A THM (teljes hiteldíj mutató) célja, hogy a hitelfelvevő számára összehasonlíthatóvá tegye a hiteltermékek valódi költségét. Ugyanakkor nem minden díj kerül bele automatikusan a THM-be – és ez félreértésekhez vezethet.

A vagyonbiztosítás díja például akkor része a THM-nek, ha a bank a hitelnyújtás feltételeként előírja a biztosítás meglétét – ami persze a legtöbb esetben így van. Ilyenkor még akkor is számolni kell vele, ha a pontos díj nem ismert, mert a bank a saját, belső szabályzatában meghatározott referenciadíjat köteles alkalmazni – magyarázza Gergely Péter. Ez jogszabályban rögzített kötelezettség, és a pénzintézetek évente kétszer kötelesek közzétenni az ehhez használt értéksávokat és összegeket.

A földhivatali nyilvántartásból (TAKARNET-en keresztül) lekért tulajdoni lap díja, illetve az ingatlan-nyilvántartási eljárási díj szintén része a THM-nek, ha a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező ezeket előírja, és azok összege ismert vagy becsülhető. Ezek ugyanis a hitelhez közvetlenül kapcsolódó, kötelező eljárási költségek.

A közjegyzői díj azonban nem része a THM-nek, mivel nem a hitelezőnek fizetendő, hanem egy független harmadik félnek, s ez még akkor is így van, ha a hitelnyújtás feltételeként szükséges – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Mit jelent ez a gyakorlatban a hitelfelvevőnek?

Egy átlagos lakáshitel esetében az induló költségek a következőkből állhatnak:

Értékbecslés: 55 000 – 90 000 Ft;
Közjegyzői díj: 40 000 – 70 000 Ft;
Földhivatali eljárási díj (tulajdonjog bejegyzés): 6 600 Ft;
TAKARNET-lekérdezés: 3 000 – 6 000 Ft
+ a vagyonbiztosítás díja.

A fenti költségek közül a legutóbbi időkig a bankok a TAKARNET lekérdezés díját a legtöbbször magukra vállalták, az értékbecslés díját sokan nem számították fel (vagy utólag jóváírták), a közjegyzői díjakat pedig részben vagy egészben (általában fix felső határig) visszatérítették.

Gergely Péter szerint ezzel akár 150-180 ezer forintot is megtakaríthattak a lakáshitel felvevők. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az egymással versengő bankok bizonyára kétszer is meggondolják, hogy rontsák-e saját ügyfélszerző képességüket, ám azt is látni kell, hogy a számladíj-befagyasztás előre nem várt bevételkiesést okoz számukra.

Így bizony kérdés, hogy mi lesz erősebb: a verseny árleszorító, vagy a költségek kigazdálkodhatóságának díjemelő hatása. Az indulás azt jelzi, hogy a bankok egyelőre nem egy irányba indultak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyar alapítványokat is támogatna a Morgan Stanley

Először nyílt meg magyar jótékonysági szervezetek számára a Morgan Stanley civil pályázata.

A Budapesten háromezer szakembert foglalkoztató globális pénzintézet célja olyan innovatív ötletek támogatása, amelyek kézzel fogható hatást gyakorolnak a gyerekek és fiatalok egészségére, mentális jóllétére, oktatási lehetőségeire. A győztesek 100 ezer font támogatást kaphatnak, szakmai mentorálásban részesülnek, és nemzetközi kapcsolati hálót is építhetnek. A jelentkezési határidő július 7.

A Morgan Stanley budapesti irodája – mely a globális pénzügyi szolgáltató egyik legnagyobb informatikai és elemző központja – 2006-os megnyitása óta együtt dolgozik magyar civil szervezetekkel.

Az elmúlt években a cég természettudományos orientációs programot indított középiskolás lányoknak a Nők a Tudományban Egyesülettel Smartiz néven, ösztöndíjat biztosított hátrányos helyzetű diákoknak a HBLF Romaster programja keretében, valamint tehetséges roma fiatalokat támogatott a Van Helyed Egyesülettel partnerségben. A vállalat munkatársai részt vettek jótékonysági evezős versenyeken a beteg gyerekeket támogató Bátor Tábor javára, modern technológiák használatára tanították civil szervezetek munkatársait, illetve pénzügyi ismereteket oktattak roma gyerekeknek a BAGázs Egyesülettel.

„A Morgan Stanley egyik alapértéke a giving back filozófia, az a törekvés, hogy adjunk vissza a közösségnek, amelynek részei vagyunk. Mindez abból a meggyőződésből fakad, hogy csak akkor lehet sikeres egy vállalat, ha az a társadalom, amelyben működik, szintén sikeres – mondta el Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője. – Egy társadalom sikerességének kulcsa pedig a következő generáció – ezért indítottunk számos olyan programot, amelyek a fiatalok életesélyeit javítják, méghozzá elsősorban tudással, készségekkel, ismeretekkel – függetlenül attól, hogy milyen háttérből érkeznek.”

Nemcsak a nyertesek nyernek – szakmai támogatás a pályázat minden résztvevőjének

A pénzintézet most újabb együttműködési lehetőséget kínál a hazai alapítványoknak, egyesületeknek. Az EMEA Impact Through Innovation Awards díjra a Morgan Stanley a teljes európai, afrikai és közel-keleti régióból várja civil szervezetek jelentkezését, és az elismerés története során először Magyarországról is.

A programra legfeljebb 5 millió font (kb. 2,25 milliárd forint) éves bevételű alapítványok és egyesületek jelentkezhetnek. Olyan újító ötlettel lehet pályázni, amelyek képesek érdemben javítani gyerekek és fiatalok egészségét, mentális jóllétét és oktatási, tanulási lehetőségeit. Lehet jelentkezni vadonatúj kezdeményezéssel, de már kipróbált, pilot fázisban lévő projekttel is, amely készen áll a továbbfejlesztésre.

A program keretében a régióból összesen tíz szervezet részesülhet 100 ezer fontos – kb. 45 millió forintos – támogatásban ötlete megvalósításához. A Morgan Stanley külön figyelmet fordít azokra a szervezetekre is, amelyek végül nem kerülnek be a díjazott tíz közé: ők szakmai workshopokon, képzéseken és networking eseményeken vehetnek részt – ingyenesen. Ezeken a programokon a szervezetek képviselői iparági vezető szakemberektől kapnak majd útmutatót a szervezetfejlesztéshez, és megoszthatják egymással tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat.

„A pályázattal olyan kezdeményezéseket szeretnénk támogatni, amelyek gyakorlati megoldásokat kínálnak valós problémákra, különösen a fiatalabb generációk esélyeinek javításában. Az elmúlt években itthon is láttuk, milyen eredményeket hozhat, ha civil szervezetekkel közösen gondolkodunk – ezt a tapasztalatot szeretnénk most szélesebb körben is kamatoztatni”

– mondta Fogarasi Norbert, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.

A társadalmi felelősségvállalás új korszaka: együttműködés, nem adományozás

A vállalati és civil szféra együttműködése egyre tudatosabb és stratégiaibb formát ölt. Míg korábban a cégek elsősorban adományozóként jelentek meg, ma már egyre gyakoribbak az olyan partnerségek, ahol nemcsak pénz, hanem szakértelem, technológia, önkéntes munka és kapcsolati tőke is a közös célokat szolgálja.

Erre jó példa a Morgan Stanley és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő Salva Vita Alapítvány együttműködése. A partnerség során nemcsak érzékenyítették a cég munkatársait, de konkrét technológiai megoldások is születtek. Tehetséges diákcsapatok és önkéntesen dolgozó programozó kollégák bevonásával olyan digitális eszközt fejlesztettek, amely segít a fogyatékkal élő munkakeresők képességeinek felmérésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A családok fele felélné a családi adókedvezményekből befolyó plusz pénzt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint a családi adókedvezmények növekedése révén befolyó többletpénzt a többség felélné, és mindössze minden negyedik család tenné félre annak egy részét vagy egészét.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint, ha a plusz pénzt befektetnék, akkor öt év alatt akár 6,7 – 8,4 millió forintjuk is összegyűlhetne.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss elemzése szerint a családi adókedvezmény növeléséből származó bevételt a válaszadók csaknem fele (47%) mindennapi kiadásokra költené, vagyis egyszerűen felélné azt. Minden ötödik (19%) megkérdezett a pénzből nagyobb beruházásokat valósítana meg, míg 12 százalék a meglévő hiteleit fizetné vissza belőle.

A megkérdezettek mindössze 7 százaléka tenné félre a kedvezmény teljes összegét, míg 16 százalék legalább egy részét megtakarítaná.

A kérdés azért időszerű, mert 2025. július 1-jétől jelentősen nő a gyermekek után járó személyi jövedelemadó (szja) kedvezmény összege, valamint a következő négy évben fokozatosan bevezetik a két és három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét is. Ezek pedig együttesen komoly plusz bevételt jelentenek majd a családoknak.

2026-ra megduplázódik a családi adókedvezmény összege

Ma egy gyermek után 10 ezer, kettő után 20 ezer, három után 33 ezer forint a családi adókedvezmény nettó összege. 2025. július 1-jétől ezek 15 ezer, 30 ezer, illetve 49 500 forintra, majd 2026-tól 20 ezer, 40 ezer és 66 ezer forintra nőnek. Eszerint a családok gyerekszámtól függően 10 ezer, 20 ezer, illetve 33 ezer forint plusz jövedelemmel rendelkeznek majd.

Amennyiben ezt a pénzt a család nem elkölti, hanem például minden hónapban 5 éves futamidejű Fix Magyar Állampapírt vásárol belőle, aminek a kamata jelenleg 6,5 százalék, a negyedévente kifizetett kamatot pedig ismét befektetik, akkor öt év múlva körülbelül 720 ezer, 1,4 millió, illetve 2,4 millió forintjuk lesz. (Természetesen nem tudhatjuk, hogy ez a papír végig elérhető lesz-e, de az egyszerűség kedvéért úgy számoltunk, hogy évi 6,5 százalékos hozamot termel a rendszeres befizetés.)

2029-ig minden két vagy három gyermeket nevelő édesanya szja-mentességet kap

A kormány több lépcsőben bevezetve, életük végéig személyi jövedelemadó-mentességet biztosít azoknak a nőknek, akik több gyermeket neveltek fel. (A legalább négygyermekes édesanyák már 2020 óta mentesülnek az szja fizetése alól.)

2026. január 1-jétől a 40 év alatti, kétgyermekes anyákra terjed ki az adómentesség, majd 2027-től a 40 és 50 év közöttiekre, 2028-tól az 50 és 60 év közötti korosztályra, 2029-től pedig a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a kedvezményt.

A KSH szerint 2025. márciusban 550 ezer forint volt a bruttó medián kereset, vagyis a magyarok fele ennél kevesebbet, illetve ennél többet keresett akkor. Ebből 82 500 forint az szja összege, vagyis ekkora plusz bevétellel rendelkezik a család, amennyiben a férj érvényesíteni tudja a gyerekek után járó szja-kedvezményt.

Ha erre nincs lehetőség, akkor a nettó pénzügyi előny a családi adókedvezmény érvényesítése után fennmaradó adó összege, hiszen az szja-mentesség miatt az adókedvezményt már nincs miből érvényesíteni.

Ha a család ezt az összeget nem elkölti, hanem befekteti, akkor 6,5 százalékos éves kamattal 5 év alatt csaknem 6 millió forintjuk gyűlhet össze. Amennyiben pedig az gyerekek után járó adókedvezményt plusz összegét is félre tudják tenni, akkor pedig 6,7 – 8,4 millió forintjuk lehet majd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!