Gazdaság
Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása
A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után
Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.
Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.
„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”
– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.
Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.
Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?
A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.
„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”
– záporoznak bennük a kérdések.
A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.
Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?
A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.
Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.
Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:
„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”
– fejtette ki Pálos Ildikó.
Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?
Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.
Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?
Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.
A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:
„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”
El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!
Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?
Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.
A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.
Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.
A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.
Meggyászolni a vállalkozói létet
„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”
– mesélte Pálos Ildikó.
Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?
Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.
A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.
A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki a BellResearch reprezentatív kutatásából.
Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel. A problémára a Telekom nemrég lezárult digitalizációs pályázatának tapasztalatai is rámutatnak: a 144 jelentkező több mint fele semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást nem használ.
A Magyar Infokommunikációs jelentés legfrissebb, a vállalkozások digitalizációjára vonatkozó adatai szerint a mikrovállalkozások 99 százaléka e-mailezik, 85 százaléka online intézi banki ügyeit, 82 százaléka pedig az interneten végzi hivatalos teendőit. A 10-49 fős cégeknél ezek az arányok gyakorlatilag elérik a 100 százalékot. A digitális működésből adódóan egy fél napos internetkiesés a kisvállalatok 71 százalékánál, a mikrovállalkozások 36 százalékánál már érezhető vagy súlyos üzleti veszteséget okozna. Ennek ellenére a digitális biztonság sok vállalkozásnál továbbra sem élvez prioritást. A mikro- és kisvállalatok 93-94 százaléka szerint az elmúlt évben nem érte őket érdemi informatikai fenyegetés. A mikrovállalkozások 91 százaléka nem használ fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem tervezi növelni az erre szánt költést.
A kibertámadások a magyar vállalkozások számára egyre jelentősebb pénzügyi kockázatot jelentenek
Az Republikon Intézet Telekom megbízásából készült kutatásának adatai szerint a magyar vállalkozások 80 százaléka már szembesült valamilyen kiberbiztonsági incidenssel, leggyakrabban adathalász üzenetekkel. Az esetek 18 százaléka az elmúlt két évben tényleges anyagi kárt is okozott, ami jól mutatja, hogy a kibertámadások nem csupán informatikai, hanem egyre komolyabb üzleti és pénzügyi kockázatot is jelentenek. A védekezés hatékonyságát ugyanakkor a szakemberek felkészültsége is befolyásolja. Az elmúlt 12 hónapban a mikrovállalatoknál az IT- vagy kiberbiztonsági szakemberek kevesebb mint 5 százaléka vett részt digitális vagy informatikai képzésben, míg a kis- és középvállalatok esetében ez az arány mindössze 15-20 százalék volt.
A Telekom pályázata is rávilágított a hiányosságokra
A Telekom kisvállalkozásoknak meghirdetett digitalizációs pályázatára 144 jelentkezés érkezett, többségében 1-4 fős mikrovállalkozásoktól. A pályázók több mint fele (55 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem használ semmilyen internetes biztonsági szolgáltatást, további közel ötödük pedig kizárólag ingyenes vagy az operációs rendszerbe épített védelemre hagyatkozik. Fizetős vírusvédelmet mindössze minden negyedik jelentkező használ.
„A vállalkozások elleni támadások sokszor nem a technikát, hanem az emberi figyelmetlenséget használják ki. A hatékony védelmi rendszerek feladata, hogy az üzlet ilyenkor se álljon meg – a Telekom erre kínál jól használható megoldásokat. A vállalkozások a biztonsági fejlesztéseikkel nemcsak a saját üzletüket védik, hanem az ügyfeleiket is, miközben nekik is több hasznot vagy kevesebb elmaradt bevételt eredményezhet, ha fejlettebb biztonsági eszközöket használnak”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A vállalkozások biztonságosabb digitális működését olyan szolgáltatások segíthetik, mint a havidíjas alkalmazásként hatékony végpontvédelmet nyújtó Norton 360, a Microsoft 365 Security Assessment, amely segít átláthatóan felmérni, hogy a vállalkozás meglévő informatikai rendszerei mennyire biztonságosak, valamint a Cisco Umbrella, amely hatékony védelmet nyújt az adathalászattal és más online fenyegetésekkel szemben. A digitális biztonság további fontos eleme a kiberbiztosítás, amely egy esetleges kibertámadás vagy adatvédelmi incidens következtében felmerülő pénzügyi károk enyhítésében nyújthat segítséget.
Három vállalkozás digitalizációját támogatja a Telekom
A Telekom most lezárult digitalizációs pályázatán a szakmai zsűri három olyan vállalkozást választott ki, amelyek fejlesztési céljai és kiindulóhelyzete más kisvállalkozások számára is tanulságos példaként szolgálhatnak.
- Gabatti Kft. – Ötfős víz-, gáz- és fűtésszerelő vállalkozás, amely a digitalizáció első lépéseinél tart: eddig a számlázáson kívül nem használt digitális rendszert. Elsősorban saját weboldalt és erősebb online jelenlétet szeretne kialakítani.
- Fire Focus Kft. – Szombathelyi tűzvédelmi és épületgépészeti cég, amely a jelenleg papíralapú tűzvédelmi dokumentációját és nyilvántartását helyezné át egy online partnerfelületre.
- Szeitz Optika – 2003 óta működő budapesti szolgáltató, amely a látásvizsgálatok és a páciensadatok papíralapú kezelését digitalizálná.
“Elismerésük egyben azt is megmutatja, hogy a digitalizáció minden vállalkozás számára valódi előrelépést jelenthet: hatékonyabb működést, új lehetőségeket és nagyobb sikereket hozhat. A díjazott vállalkozások hiteles példái annak, hogy a megfelelő digitális megoldásokkal minden vállalkozás fejlődhet és még sikeresebbé válhat.”
– nyilatkozta Sipos Tamás, a Magyar Telekom Kis-, és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A három nyertes 12 hónapig díjmentesen veheti igénybe a Telekom testre szabott digitális szolgáltatásait, amelyek hozzájárulnak vállalkozásuk működésének fejlesztéséhez és kiberbiztonságuk erősítéséhez.
Magyarországon a KSH havi adatai szerint 2026 júliusában körülbelül 866 ezer működő vállalkozást tartottak nyilván jogi egység szinten. A KSH éves adatai szerint 2024-ben kb. 898 ezer KKV mintegy 2,2 millió főt foglalkoztatott. Hatásuk nagyobb, mint gondolnánk. Ha ők fejlődnek és mindenki hozzájárul saját hétköznapi teljesítményével az ország működéséhez, az egész ország előrelép. Ezért elkötelezett a Telekom a kisvállalkozások digitális felzárkóztatása mellett.
Hello Biznisz platformja kifejezetten a fenti célcsoportnak kínál könnyen alkalmazható megoldásokat, szakmai és közösségi támogatást a digitalizáció előnyeinek kihasználásához. A vállalkozók a Hello Biznisz felületén díjmentesen fordulhatnak kérdéseikkel a Telekom Digitalizációs Asszisztenséhez is: a mesterséges intelligencia alapú megoldás a Hello Biznisz tudásbázisára építve a vállalkozása egyedi profiljához igazítja a válaszait az online jelenléttel, a digitális marketinggel, az automatizálással és a digitalizációval kapcsolatban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben.
A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. Ezért jövőre lehet igazán látványos a támogatott hitelek visszaszorulása – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
Az elmúlt hónapokban már csökkent a támogatott kölcsönök aránya az új lakáshitelekből – számolta ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból a BiztosDöntés.hu. Az első negyedévben még 80 százalék felett járt a kedvezményes kamatozású, állami támogatásos hitelek összege az új szerződéseken belül, ám ez szeptemberig fokozatosan 75 százalékra csökkent.
Az Otthon Start borította fel az arányokat
A támogatott lakáshitelek arányának utóbbi hónapokban megfigyelhető csökkenése még nem jelzett trendfordulót, de az már látszott belőle, hogy az Otthon Start iránti kereslet túl lehet a csúcson. A jegybank adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a támogatott lakáshitelek új szerződéseken belüli aránya még 22,3 százalékot ért el, miközben az idei év hasonló időszakában 78,5 százalékot. A drasztikus ugrás pedig egyértelműen az Otthon Start hitel tavaly szeptemberi megjelenésével magyarázható, ami szinte hetek alatt hatalmas keresletnövekedést okozott, ami tartósnak is bizonyult.
Az Otthon Start iránti keresletben az elmúlt hónapokban látszott először csökkenés, ami azt mutatta, hogy a kedvezményes hitelt felvenni akarók és tudók már fogyóban vannak. Eközben pedig a piaci kamatozású lakáshitelek kereslete viszonylag stabil maradt.
Visszatérnek a porondra a piaci hitelek
Az Otthon Start november közepi megszűnésével és a Wekerle Plusz hitel elindulásával viszont jóval látványosabb változás jöhet a piaci és támogatott lakáshitelek közötti arányokban a BiztosDöntés.hu szakértői szerint. Az új támogatott kölcsön potenciális közönsége ugyanis jóval szűkebb az Otthon Starténál. Ezt az életkorra, a meglévő lakástulajdonra és a hitelből vett ingatlan használatára vonatkozó szigorúbb előírások okozzák. Ráadásul a héten lezáruló Otthon Startot éppen azok vették fel leginkább, akiknek a Wekerle Plusz is szól. Az Otthon Startot főleg használt lakások vásárlásához igényelték, márpedig ennek a kamata 3 százalékról 5-re emelkedik a Wekerle Pluszban.
Mindezek alapján a támogatott kölcsönök súlya 2027-ben jelentősen csökkenhet a lakáshitelekből – úgy, hogy a közben az új szerződések összege is visszaeshet az idei csúcsévhez képest.
Óriási jóváírásokat nem adnak, de kedvezményből nincs hiány
Az Otthon Startnál gyakori, több százezer forintos egyszeri jóváírásokkal a piaci feltételű lakáshiteleiknél nem kecsegtetnek a bankok, de itt is számos kedvezményt kínálnak. A BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora szerint több pénzintézetnél is kamatkedvezményt érhet például a megfelelő összegű jövedelem rendszeres számlára utalása, a nagyobb hitelösszeg és a hitelfedezeti biztosítás megkötése is. A jelzáloghiteleknél szokásos, kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén nagyon gyakoriak a bankoknál.
Az Erste 10 éves kamatperiódusú, piaci feltételű lakáshitelénél 6,34 százalékos az elérhető legalacsonyabb éves kamat. Ehhez – egyéb feltételek teljesítése mellett – hitelvédelmi és lakásbiztosítás kötése is szükséges. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők a konstrukciónál.
A Gránit Bank 10 éves kamatperiódusú, piaci lakáshitele 6,18 százalékos éves kamat, és 6,67 százalékos teljes hiteldíj mutató mellett érhető el.
A MagNet Bank lakáscélú jelzáloghitelénél 6,30 százalék is lehet az éves kamat. Az induló költségekhez kapcsolódó kedvezmények szintén elérhetők.
Az MBH Banknál 6,69 százalék is lehet a piaci feltételű lakáshitel éves kamata, ha a kölcsön összege eléri a 30 millió forintot, és az egyéb feltételek is teljesülnek. A kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket a pénzintézet.
Az OTP Bank 1×1 Évnyerő Lakáshitelénél a futamidő első évében csak kamatot kell törleszteni. Az éves kamat akár 6,19 százalék is lehet. Induló díjkedvezmények szintén járnak a kölcsönhöz kapcsolódóan.
A K&H-nál most az 5 éves kamatperiódusú, minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél a legalacsonyabb, 6,79 százalékos az elérhető éves kamat. A kezdeti költségekhez kapcsolódóan is nyújt kedvezményeket a pénzügyi szolgáltató.
Az UniCredit Bank kínálatában – 20 éves futamidőt feltételezve – 6,95 százalékos, éves kamattal érhető el piaci feltételű lakáshitel a feltételek teljesítése esetén. Induló díjkedvezmények szintén elérhetők.
A CIB Bank a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezmények mellett jóváírási akciót is érvényben tart a piaci feltételű lakáshiteleknél: itt 40 000 forint járhat a feltételek teljesítése esetén. A legalacsonyabb, elérhető éves kamat 6,19 százalék a 10 éves kamatperiódusú minősített fogyasztóbarát lakáshitelnél.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján
A Samsung Electronics bejelentette, hogy a nemzetközi márkatanácsadó, az Interbrand a hetedik egymást követő évben sorolta az 5. helyre a vállalatot az évente összeállított Best Global Brands listáján, 105,2 milliárd dolláros márkaértékével.
A Samsung így az egyetlen ázsiai székhelyű vállalat lett, amely 2020 óta minden évben a legjobb öt nemzetközi márka között szerepel.
Az Interbrand az értékelés során az alábbi tényezőket vette figyelembe:
- Rekordnyereség, amelyet az AI félvezetőkbe irányuló célzott beruházások alapoztak meg,
- Erősebb AI-versenyképesség az Eszközélmény (Device eXperience, DX) divízióban,
- Vevőközpontú márkastratégia a „One Samsung” jövőkép részeként.
A vállalat Eszközmegoldások (Device Solutions, DS) divíziója tovább növekedett azáltal, hogy növelte a nagyértékű memóriaeszközök kínálatát, hogy ezzel reagáljon az AI iránti növekvő keresletre. Emellett megőrizte élvonalbeli technológiai szerepét a HBM4 memóriák tömeggyártásával és kereskedelmi forgalmazásával.
Az Eszközélmény (DX) divízió a személyre szabott AI-élmények és az eszközök – például a mobilkészülékek, televíziók és háztartási készülékek – közötti összekapcsolhatósággal kényelmesebb megoldásokat kínál a felhasználók mindennapjaira. A Samsung idén mutatta be a Galaxy Z Fold8-at, a nyolcadik generációs kihajtható Galaxy készülékét, amely új formatervezéssel és 4:3 képaránnyal értelmezi újra a kategóriáját. A vállalat a szériával újabb generációkat tudott elérni, hiszen az új kialakítás nagyon népszerű a fiatalabb felhasználók körében.
Az Interbrand az egyik legrégebbi márkatanácsadó cég, amely évente értékeli a márkaértéket a vállalatok pénzügyi teljesítményének és kilátásainak, a márkák vásárlási döntésekre gyakorolt hatásának, valamint versenyképességének átfogó elemzése alapján. Az értékelés során a cég figyelembe veszi a stratégiát, az empátiát, a differenciálást, az ügyfelek elkötelezettségét, a következetességet és a bizalmat is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
37 éve a magyar otthonokban: Nosztalgikus kampánnyal ünnepli a jászfényszarui televíziógyártást a Samsung
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint
-
Okoseszközök2 hét ago
PC-szintű munkakörnyezettel érkezett meg a HONOR Pad 20
-
Tippek2 hét ago
Őszi checklist autósoknak: 5 lépés az első fagyok előtt, amelyek megelőzhetik a téli baleseteket
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia átalakítja az adatközpontokat: egyre fontosabb a gyorsabb kiépítés és a nagyobb rugalmasság
-
Gazdaság2 hét ago
Döntött az ENSZ: világszintű új szabályrendszer az automatizált és autonóm vezetés területén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért kell évtizedekre előre gondolkodniuk az ingatlanfejlesztőknek egy gyorsan változó piacon?
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelentek a Wekerle Plusz lakáshitel részletszabályai





