Gazdaság

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.

„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”

– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.

Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?

A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”

– záporoznak bennük a kérdések.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.

Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?

A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.

Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.

Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:

„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”

– fejtette ki Pálos Ildikó.

Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?

Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.

Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?

Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.

A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:

„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”

El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!

Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?

Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.

A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.

Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.

A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.

Meggyászolni a vállalkozói létet

„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”

– mesélte Pálos Ildikó.

Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?

Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:családi generációváltás partner probléma tabu vállalkozás

Up Next

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Don't Miss

Számlanyitás 3 perc alatt, átutalás azonnal

Gazdaság

Egyre nagyobb probléma az öregedő hazai járműpark

Az Europ Assistance közelmúltban végzett reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a magyar autósok közel fele (49%) 16 évesnél idősebb gépjárművet használ.

Ez azért is aggasztó, mert felmérés szerint a gépkocsi tulajdonosok csupán kicsivel több mint kétötöde (43%) rendelkezik olyan anyagi kockázatot csökkentő megoldással, mint a casco biztosítás és/vagy az asszisztencia-szolgáltatás így a tulajdonosok nagy többsége teljesen védtelen egy-egy autós vészhelyzet (karosszéria sérülés, vagy meghibásodás) esetén. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar háztartások közel háromnegyede (72%) rendelkezik saját gépkocsival, az autósok több mint fele (57%) pedig legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat.

Az Europ Assistance a közelmúltban végzett átfogó, reprezentatív felmérést a magyarok autóhasználati és gépjárművel kapcsolatos biztosítási szokásai kapcsán. A kutatás megállapítja, hogy a 18-69 éves lakosság közel háromnegyedének (72%) háztartásában van saját autó, minden ötödik személy háztartásában pedig több gépjármű is megtalálható. A felmérés szerint hazai autók 49 százaléka legalább 16 éves, a 6-15 éves gépjárművek aránya 34 százalék, és csupán minden hatodik gépkocsi fiatalabb évjáratú: 1-5 éves. A megállapítások összecsengenek a KSH által közölt adatokkal is, melyek szerint a magyarországi személyautók átlagéletkora 2024-ben már elérte a 16,2 évet.

A kutatás továbbá rámutat, hogy a magyar autósok több mint fele (57%) legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat autójával, minden harmadik autótulajdonos pedig havonta legalább egyszer. A lakosság másik harmada évente 1-3 alkalommal autózik országhatáron belül, és csak minden ötödik autósra igaz, hogy sosem vagy két évnél is ritkábban utazik ilyen távon.

Növelni kell a tudatosságot – vannak kockázatcsökkentő megoldások

Az elöregedő járműpark egyik szomorú következménye, hogy gyakrabban fordulnak elő meghibásodások, így emelkedik annak veszélye, hogy az autótulajdonosoknak hirtelen mélyen a zsebükbe kelljen nyúlni, ha valamilyen meghibásodás, vagy karosszéria sérülés történik. Ennek ellenére az autósok 53 százaléka semmilyen asszisztencia vagy CASCO biztosítással sem rendelkezik, melyek anyagi segítséget jelentenek a váratlan helyzetekben.

Legyen szó új vagy több éves járműről, bármikor történhet váratlan meghibásodás. Gyakran jelentkezhetnek akkumulátor problémák vagy elektromos hibák, előfordulhat a hűtőfolyadék szivárgása vagy hiánya, a vezérműlánc elszakadása, de egy defekt is komoly gondot okozhat. Modernebb autók esetében a szoftver és szenzorok hibái jelentkezhetnek.

„Mindössze a magyar autótulajdonosok alig több mint negyede (27%) köt asszisztencia biztosítást, ami professzionális vészhelyzeti, útközbeni segítségnyújtást jelent. Pedig érdemes előrelátónak lenni, hiszen az elöregedő autók esetében egyre nő a meghibásodás veszélye akár menetközben is, ami miatt az esetleges mentési, szállítási költségek is hirtelen megterhelhetik a családi kasszát, míg a havi körülbelül 1400 forinttól elérhető gépjármű asszisztencia-szolgáltatás egyfajta pénzügyi és pszichés védőhálót biztosít az útközben bekövetkező vészhelyzetek esetére, kiszámíthatóbbá téve a családi költségtervezést is”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.

A háztartásban saját autóval rendelkező 18-69 éves magyarok körülbelül ötöde rendelkezik CASCO biztosítással, 14 százalék kapott ingyenesen gépjármű asszisztencia szolgáltatást (márkakereskedéstől vagy szervíztől), 13 százalékuk pedig önálló asszisztencia szolgáltatást (amiért külön fizetnek egy szolgáltatónak) vesz igénybe.

A kutatás rámutat továbbá, hogy az autósok 91 százaléka hasznosnak tartja a gépjárműasszisztenciát, kétharmaduk számára pedig lényeges szempont, hogy a szolgáltatás bármilyen korú és kilométeróra-állású autóra is megköthető legyen.

Érdemes elővigyázatosnak lenni, rövidebb utakon is megtörténhet a baj

A vezetés során is érdemes körültekintően eljárni, baleset ugyanis rövidebb utakon, akár egy gyors városi bevásárlás alkalmával is megtörténhet. A KSH adatai szerint 2025 első félévében összesen 6629 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, tehát nem kell külföldre utazni, hazánk határain belül, kisebb távolságokon is megtörténhet a baj.

„Koccanás vagy az autó meghibásodása esetén senki sem szeretne az autópálya mentén vagy adott esetben egy forgalmas út közepén vesztegelni. Ilyen esetekben nyújt megnyugtató megoldást az AutoSOS szolgáltatás. Egyetlen telefonszám tárcsázásával érhető el a gyors, 0-24 órában hívható segítség, a szolgáltató kiérkezéséről pedig e-mail vagy SMS üzenet formájában kapnak automatikus értesítést az érintettek. Szakértő kollégáink többek között az autó helyszíni javítását és szervízbe szállítását is intézik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik idősebb autóval rendelkeznek, hiszen asszisztencia-szolgáltatásunk bármilyen korú, és futásteljesítményű autóra vonatkozik”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés

Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.

A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.

Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.

A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak

Azonnal, alkalmazásból menedzselhető szolgáltatások, aszerint, hogy éppen növekszik vagy csökken a vállalkozás telekommunikációs igénye.

A hazai vállalkozások számára a számos lehetőség mellett kihívást jelent a nehezen kiszámítható üzleti környezet; még a stabil cégek esetén is előfordul, hogy míg az egyik hónapban bővül, a másikban már visszafogja a költségeit. Rugalmasság, digitális ügyintézés, költséghatékonyság – ezt kínálja a Yettel új üzleti megoldása azoknak a KKV-knak, amelyek nemcsak alkalmazkodni, hanem fejlődni is szeretnének.

A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) adják a hazai foglalkoztatottság 65%-át, és becslések szerint 50-55%-kal járulnak hozzá a hazai GDP termeléshez, miközben a cégek számára a folyamatosan változó gazdasági környezetben a költséghatékonyság és a rugalmasság kulcsfontosságú tényezőkké váltak. A vállalkozásoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk: miközben a digitalizáció és a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, egyúttal új elvárásokat is támaszt feléjük. A Yettel most bejelentett legújabb fejlesztései pontosan ezekre az igényekre adnak választ: elindul a Yettel Business ReFlex hűségnélküli, mégis kedvező feltételeket biztosító tarifacsalád, valamint a Yettel Business mobilalkalmazás, amely a mobilról menedzselhető üzleti funkciók révén teljesen új szintre emeli az üzleti ügyfélélményt.

Rugalmas tarifa, hűségidő nélkül, mégis kedvező feltételekkel

A Yettel Business ReFlex tarifák lényege, hogy a vállalkozások igényeire, kötelező hűségidő vállalása nélkül alakíthatóak: nincs kötelező 2 éves hűségidő, mégis kedvező árak és feltételek érhetők el, szabadon lehet váltani nagyobb vagy kisebb tartalmú tarifacsomagok között, akár havonta. Így a cégek gyorsan reagálhatnak a piaci változásokra, valamint bővülő vagy éppen csökkenő telekommunikációs igényeikre. A hűség nélküli ajánlatokhoz havi visszatérítés is jár, amelyet a vállalkozás akár készülékvásárlásra, tartozékokra vagy számlajóváírásra is felhasználhat – akár összevontan, egy nagyobb értékű telefonbeszerzéshez is.

Yettel Business app: digitális ügyfélélmény, egy helyen minden

Az új Yettel Business app kifejezetten a társaság kis- és középvállalati méretű üzleti ügyfelei számára készült, egyedülálló fejlesztés a hazai mobilkommunikációban. Az alkalmazás lényegében azt a digitális élményt kívánja biztosítani, amit a Yepp tarifa kínál a lakossági ügyfelek számára: egyetlen alkalmazáson keresztül elérhető kényelmes és rugalmas ügyintézés, költségkontroll és kedvezmény-érvényesítés. A Yettel Business appban az ügyfelek önállóan menedzselhetik előfizetéseiket, módosíthatják tarifáikat, rendelhetnek extra szolgáltatásokat attól függően, hogy növekszik vagy csökken a vállalkozás igénye a telekommunikációs szolgáltatásokra. A tranzakciók azonnal teljesülnek, nem szükséges Yettel üzletbe látogatni ezek elintézésére. A platform folyamatosan bővül, az ügyfelek visszajelzései alapján újabb hasznos funkciókkal és lehetőségekkel.

Technológiai háttér és ügyfélközpontúság

A Yettel az elmúlt években közel 100 milliárd forintos hálózatfejlesztést hajtott végre, így ma már országosan 99% feletti – lakosságra vetített, kültéri – lefedettségű 4G és több mint 1000 bázisállomáson elérhető szupergyors 5G hálózat áll az üzleti ügyfelek rendelkezésére. A vállalat 2028-ig további több tízmilliárd forintos fejlesztést tervez Magyarországon.

„A KKV-szektor a hazai foglalkoztatás kétharmadát biztosítja, és becslések szerint a GDP több mint felét állítja elő, így gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A Yettelnél az elmúlt évek hálózatfejlesztései mellett arra törekszünk, hogy olyan üzleti megoldásokat kínáljunk, amelyek valódi válaszokat adnak a vállalkozások működési, növekedési céljaihoz. A ReFlex tarifacsalád és a Yettel Business app bevezetésével a rugalmasságot, a digitális ügyintézést és az egyedi igényekre szabható költségstruktúrát helyezzük előtérbe – mindezt egy technológiailag élenjáró, országos lefedettségű mobilhálózatra építve.”

– mondta Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!