Gazdaság

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.

„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”

– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.

Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?

A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”

– záporoznak bennük a kérdések.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.

Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?

A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.

Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.

Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:

„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”

– fejtette ki Pálos Ildikó.

Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?

Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.

Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?

Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.

A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:

„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”

El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!

Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?

Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.

A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.

Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.

A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.

Meggyászolni a vállalkozói létet

„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”

– mesélte Pálos Ildikó.

Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?

Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:családi generációváltás partner probléma tabu vállalkozás

Up Next

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Don't Miss

Számlanyitás 3 perc alatt, átutalás azonnal

Gazdaság

Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) bizonyos módosítással és a kockázatok átgondolása mellett kedvezőnek tartja a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) átalakítási irányát, a vagyonadó tervezetével kapcsolatban pedig a vállalkozói tőke óvatos kezelését javasolja.

Kata: jó irány, egy fontos módosítással

A Kamara üdvözli, hogy a nyár elején készített kamarai javaslatcsomag több eleme is megjelenik a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatában. Külön fontos elem, hogy a katás kisvállalkozók újra számlázhatnak vállalkozásoknak és más szervezeteknek. A vállalkozások felé történő számlázás magasabb közterhe segíthet csökkenteni az adóoptimalizálási kockázatokat – a kérdés, hogy eléggé –, a 22 millió forintra emelt bevételi határ pedig szintén kedvező változás.

Az MKIK ugyanakkor látja, hogy sok kisvállalkozó a 2022 előtti kedvező katát várta vissza, ezért számukra a magasabb közteher csalódás lehet. A korábbi rendszer változatlan visszaállítása viszont költségvetési szempontból nehezen lenne fenntartható. A tervezet így kompromisszum: szélesebb kör számára teszi elérhetővé az egyszerű adózást, és nagyobb jövedelemhez nagyobb közteherviselést kapcsol.

A Kamara egy ponton további módosítást tartana indokoltnak. A vállalkozások közötti (B2B) számlázás után fizetendő 15 százalékos többletteher jelenleg nem növeli a társadalombiztosítási-ellátási alapot. Az arányos közteherviselés elve szerint a magasabb befizetéshez magasabb nyugdíj- és pénzbeli egészségbiztosítási jogosultságnak is kellene tartoznia. Ezért az MKIK a társadalmi egyeztetésen azt javasolja, hogy a többletadó meghatározott része növelje a katás vállalkozó társadalombiztosítási-ellátási alapját.

Egyúttal célszerű megvizsgálni, hogy a jelenlegi változat, amely jóval kedvezőbb az egyéni vállalkozók átalányadójánál, milyen elszívó hatással jár, illetve mekkora a veszélye annak, hogy munkavállalók újra katásokká váljanak?

Vagyonadó: a működő vállalkozói tőkét óvatosan kell kezelni

Az MKIK tisztában van azzal a kormányzati céllal, hogy a kiemelkedően vagyonosak nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz. A vagyonadó azonban nemzetközi tapasztalatok szerint az egyik legnehezebben jól kialakítható adónem: míg 1990-ben 12 a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó ország alkalmazott általános nettó vagyonadót, 2026-ra csak négy. 2024-ben ezek az adók az OECD- és EU-országok adóbevételének mindössze 0,4 százalékát adták.

Amennyiben a vagyonadó megvalósul, a Kamara álláspontja szerint célszerű világosan szétválasztani a fogyasztási és pénzügyi célú magánvagyont a gazdaságban működő vállalkozói tőkétől. Egy sikeres cég értéke mögött gépek, ingatlanok, technológia és munkahelyek állnak, nem a tulajdonos szabad pénze. Ha a társasági részesedéseket évente vagyonadó terheli, az likviditási gondot okozhat, és forrást vonhat el a beruházásoktól és a munkahelyteremtéstől. A svájci példa sem követhető mechanikusan, mert ott a vagyonadó egy teljesen más tőkejövedelem-adózási környezetbe illeszkedik.

Ezen felül megfontolandó a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) vagyonadóval történő sújtása, különös tekintettel arra, hogy a következő időszakban az Európai Unió bruttó hazai termék (GDP) növekedésének 70 százalékát a kkv-szektortól várják az elemzők. A jelenleg is alultőkésített magyar kkv-szektor még sérülékenyebbé válik. A magyar tulajdonosok hátrányban lesznek a külföldi tulajdonosokkal szemben, ami a cégek külföldi kézbe adását ösztönzi. A régióban a szomszédos országokhoz képest is hátrányba lesznek a magyar vállalkozások.

A Kamara javasolja, hogy legyen szélesebb körű vállalkozói konzultáció, illetve a kormány jelölje ki, hogyan méri az intézkedésnek a gazdaságra gyakorolt hatását. A Kamara ebben szakemberei révén támogatást tud nyújtani.

Mindezeket figyelembe véve, az MKIK ezért a társadalmi egyeztetésen a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentességét javasolja. Olyan szabályozást tart célszerűnek, amely nem kényszeríti a tulajdonost arra, hogy pusztán az adófizetés miatt forrást vonjon ki a cégből.

A Kamara szerint a társadalmi igazságosság és a gazdasági növekedés nem ellentétes cél. Amennyiben a nagyobb hozzájárulás a kérés a kiemelkedően vagyonosak felé, akkor az úgy történjen, hogy közben nem gyengül a magyar vállalkozások tőkeereje és versenyképessége.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél

Kereskedelmi igazgatóként Balogh Tibold csatlakozott Magyarország első mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, a CETIN Hungary Zrt. csapatához szeptemberben.

A szakember több mint húsz évnyi vezetői tapasztalattal és ICT piaci háttérrel érkezik a vállalathoz.

Balogh Tibold a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi tevékenységének irányítójaként fontos szerepet kap a vállalat stratégiájának megvalósításában. Vezetői gyakorlata, piacismerete és üzletfejlesztési szemlélete értékes támogatást nyújt majd a CETIN növekedési lehetőségeinek kiaknázásában.

Szakmai háttere egyaránt kiterjed a szolgáltatói és a technológiai oldalra. Karrierje során jelentős tapasztalatot szerzett a vállalati ügyfélkiszolgálás, ICT-megoldások fejlesztése, valamint nagykereskedelmi (wholesale) üzleti együttműködések kialakítása területén.

Pályafutása során számos olyan szerepkört töltött be, ahol új üzletágak felépítéséért, portfólió- és termékfejlesztésért, üzleti növekedésért és komplex üzleti transzformációk megvalósításáért felelt olyan vállalatoknál, mint a Vodafone, az ELMŰ – E.ON, az Alcatel-Lucent és a Nokia.

Az utóbbi öt évben AI fókuszú innovációs és transzformációs projekteken dolgozott, ahol mesterséges intelligenciára épülő üzleti megoldások fejlesztését és piaci bevezetését vezette.

„Tibold olyan szakember, aki különösen alkalmas új lehetőségek azonosítására, új üzleti modellek kialakítására és a kereskedelmi terület élén a növekedés megerősítésére

– mondta Kübler-Andrási Judit, a CETIN Hungary vezérigazgatója.

– Tapasztalata a nagykereskedelmi és vállalati üzletágak építésében pontosan illeszkedik a CETIN terveihez: infrastruktúránkat még több ügyfél és szolgáltatás számára szeretnénk elérhetővé tenni.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből

Október 30-ig lehet beadni a pályázatokat a szélerőművi kapacitások bővítésének első fordulójára és a kormány elképzelései szerint a következő években összesen akár 4000 MW plusz teljesítmény is jöhet majd szélenergiából a további fejlesztések eredményeként.

A megújuló energia részarányának növekedése a magyar energiamixben örvendetes fejlemény és fontos lépés az energiaátmenet során, azonban az elvárt eredményhez kulcsfontosságú, hogy rugalmas, decentralizált, digitális megoldásokat alkalmazó villamosenergia-hálózat is rendelkezésre álljon.

A magyar kormány által meghirdetett új szélenergia-fejlesztési program fontos szerepet játszhat abban, hogy a hazai energiarendszer kiegyensúlyozottabb legyen. A kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy 330 MW-os hazai szélerőművi kapacitás néhány éven belül akár mintegy 4000 MW-tal bővülhet. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus végén már meg is hirdette az első pályázatot 702 MVA hálózati csatlakozási kapacitás kiosztására, amelyre október 30-ig lehet jelentkezni.

Magyarországon az elmúlt években intenzíven bővült a napenergia-termelési kapacitás, a 2020-ashoz képest mintegy négyszeres a növekedés, és a Mavir adatai alapján idén május elejére a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége meghaladta a 8600 GW-ot. Miközben a naperőművek napközben nagy mennyiségű tiszta energiát képesek előállítani, a termelésük a napszakok és időjárási körülmények miatt gyorsan változik. A szélenergia az eltérő termelési profilja miatt értékes kiegészítője lehet a napenergiának: megfelelő hálózati infrastruktúrával hozzájárulhat az energiatermelés kiegyensúlyozásához, ezáltal pedig az energia-fogyasztási csúcsok jelentette kihívások kezeléséhez és így összességében az energiabiztonság növeléséhez.

„A világ egy új energiakorszakba lép át, amelyben gyorsan nő az elektromosáram-igény, melynek kiszolgálásához egyre nagyobb mértékben támaszkodunk a megújuló energiaforrásokra. Ez a folyamat ugyanakkor fokozott terhelést jelent a villamosenergia-hálózatok számára. A hatékony, biztonságos és a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő áramellátás érdekében új megközelítésre van szükség nem csupán az elektromos áram termelése, hanem annak elosztása és tárolása kapcsán is. A megújuló energiaforrások fokozott alkalmazását, az új termelési és felhasználási módokat egyaránt támogató, rugalmas, decentralizált hálózatokra van szükség, amelyek kialakításában kulcsszerepet játszik az energiatechnológia, vagyis az energetikai és az ICT technológiák integrációja”

– mutatott rá Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Digitális hálózatirányítás az új energiakorszak kihívásainak kezelésére

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalataként digitális megoldásokkal támogatja az energiarendszerek üzemeltetőit abban, hogy valós időben lássák, elemezzék és optimalizálják a hálózat működését. Az EcoStruxure Grid architektúrára épülő megoldások lehetővé teszik a hálózati állapotok folyamatos monitorozását, az üzemzavarok gyorsabb felismerését és kezelését, valamint az energiaáramlások hatékonyabb szabályozását.

A digitális hálózatmenedzsment segítségével javítható az energiaellátás megbízhatósága, csökkenthetőek a hálózati veszteségek, gyorsabban azonosíthatók és kezelhetők a meghibásodások és hatékonyabban integrálhatók a decentralizált megújuló energiaforrások.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!