Gazdaság

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.

„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”

– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.

Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?

A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”

– záporoznak bennük a kérdések.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.

Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?

A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.

Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.

Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:

„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”

– fejtette ki Pálos Ildikó.

Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?

Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.

Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?

Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.

A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:

„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”

El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!

Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?

Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.

A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.

Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.

A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.

Meggyászolni a vállalkozói létet

„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”

– mesélte Pálos Ildikó.

Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?

Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:családi generációváltás partner probléma tabu vállalkozás

Up Next

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Don't Miss

Számlanyitás 3 perc alatt, átutalás azonnal

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!