Gazdaság

Tabuk miatt fuccsol be a családi vállalkozások utódlása

A vállalkozások 80 százaléka megy csődbe az alapító halála után

Ma már ismert tény, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben alapított vállalkozások alapítói tömegesen mennek nyugdíjba, elindítva ezzel a rendszerváltó régióra jellemző generációváltás hullámot. Egy friss kutatás szerint ráadásul a vállalkozók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban, ami számos problémát vet fel.

Az utódlásban sokkal tapasztaltabb nyugati országok statisztikái azonban vészjóslóak: a vállalkozások 80 százaléka ezt a váltást nem éli túl, azaz az alapító halálát követő egy, másfél éven belül csődbe mennek.

„Ennek egyik fő oka, hogy a generációváltás nem csak a cégről, hanem a családtagokról is szól. A staféta átadásával járó érzelmeknek ugyanakkora hangsúlyt kellene kapnia, amelyekről nem tudunk, nem tanultunk meg beszélni. Ez egy érzelmi hullámvasút, a családon belüli kimondott és kimondatlan személyes ellentétektől kezdve, a vasárnapi ebédek hangulatát régóta mérgező, meg nem oldott problémákon át, egészen a cég elengedésével együtt járó gyász feldolgozásáig”

– magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.

Nézzük most azt az általában jellemző öt kritikus témát, amelyekről, ha a családi cégek szereplői nem vesznek tudomást, a vállalkozásuk láthatja kárát.

Hogyan hozzam fel az utódlás témáját?

A Generációk Partnere szakértője szerint az alapítók többségének nincs problématudata. Azt gondolják, örökké fognak élni. Nem akarnak beszélni az utódlásról, hiszen még hetvenévesen – akár két infarktus után is – „jó egészségnek” örvendenek. Olyan ez a téma számukra, mintha a temetésüket tervezgetnék, ezért inkább a homokba dugják a fejüket. Az utódokban viszont egyre jobban erősödik a kérdés, hogy mikor, hogyan történik már meg a generációváltás.

„Megkapom a tulajdonrészt? Vagy meg kell vennem? Ha igen, miből? Vagy majd örökölni fogom? Addig is hogyan viselkedjek a cégben tulajdonosként, amit elvárnak tőlem a szüleim úgy, hogy valójában még ők a tulajdonosok, és a cégnél mindenki így is kezeli őket? Ahhoz, hogy az én nevem szerepeljen a papírokon, arra kell várnom, hogy ők meghaljanak? Ezt nem kívánom!”

– záporoznak bennük a kérdések.

A fentieket támasztja alá az is, hogy a Generációk Partnere és a Pannon Egyetem friss kutatása szerint a válaszadók 61 százalékának semmilyen terve nincs az utódlással kapcsolatban.

Hogyan mondjam el, hogy nem akarom átvenni a céget?

A szakértő szerint nem ritka eset, amikor az utód nem akarja átvenni a családi vállalkozást.

Egyszerűen más az érdeklődési köre. Esetleg gyerekként mély nyomot hagyott benne az, hogy az apja mindig a vállalkozással volt elfoglalva, ritkán volt otthon, kapcsolata ezért rosszabb lehet a gyerekeivel.

Gyakran fennáll, hogy a családi ebédek, események is a munka körül forogtak, és a maximum egyhetes családi vakáció sem volt valódi pihenés, mivel az apa folyamatosan telefonált. Az utód márpedig nem akarja ezt az utat járni. Ebben a helyzetben az apa által létrehozott örökség inkább teher, és komoly lelki dilemmákat okozhat:

„Hogyan mondjam el apámnak, hogy nem akarom átvenni a céget. A céget, amelyet állítólag nekem, nekünk épített. Én máshogy képzelem az életem! Más a célom, mást szeretnék csinálni!”

– fejtette ki Pálos Ildikó.

Hogyan mondjam el gyermekemnek, hogy nem alkalmas a cégvezetésre?

Az előző helyzet fordított helyzetben is igen mardosó dilemma, főleg, ha az alapító a gyermekében már kezdetektől fogva saját utódját látta. Egy ponton túl azonban be kell látni, hogy az utód nem alkalmas a staféta továbbvitelére. Erre azonban a vállalkozók többsége nem képes.

Az apa vívódik: „Hogyan mondjam el neki? Milyen apa vagyok én, hogy a saját gyerekemet kitúrom a cégből, amit neki építettem? Még lehetőséget sem adok neki?

Magukat áltatják, kiskapukat keresnek, különböző pozíciókba helyezik gyereküket, abban bízva, hátha megtalálják azt a területet, amiben majd jeleskedni tud.

A szakértő tapasztalata szerint ebbe nem csak a szülő-gyerek kapcsolat roppanhat bele, de maga a vállalkozás is. Azzal, hogy a cég egyes pozícióiba nem a szükséges tapasztalattal, kompetenciákkal rendelkező szakembert ültetjük, magát az üzletet veszélyeztetjük. Tegyük fel magunknak a kérdést:

„Egy üres, meghirdetett pozícióra valóban a gyermekemet venném fel a jelentkezők közül?”

El kell tehát dönteni, hogy hajlandóak vagyunk-e lemondani a cégvezetői poszt családon belüli átörökítéséről, vagy inkább kockáztatjuk életünk munkáját. Ezen a ponton fontos kihangsúlyozni, amit sokan nem tudnak, hogy a tulajdonosi és a cégvezetői szerep szétválasztható!

Melyik gyerekemnek adjam? Hogy mondjam meg a másiknak, hogy nem ő kapja?

Pálos Ildikó arra is rámutatott, hogy a családi vállalkozások amúgy is cifra érzelmi képletét remekül bonyolítja, amennyiben az alapítónak több gyermeke is van.

A testvérek ugyanis nem ritkán versengenek, harcolnak a vezetői szerepekért, a vállalkozás irányításért. Az alapító pedig nem akar döntésével féltékenységet, sértettséget, vagy a mellőzöttség érzését kialakítani egyik gyermekében sem.

Előfordulhat továbbá, hogy az utódoknak más-más jövőképük, céljaik vannak a vállalkozással kapcsolatban, ami további konfliktusokat és érzelmi feszültséget szülhet.

A kiválasztott utódnak pedig hatalmas érzelmi terhet jelent az alapító hagyatékának és elvárásainak megfelelni úgy, hogy a testvére(i) sokszor inkább a kudarcának, minthogy a sikerének drukkolnának.

Meggyászolni a vállalkozói létet

„Egy évtizedek alatt fáradtságos munkával felépített vállalkozást valaki más kezébe adni – még ha az a saját gyerekünké is – a legtöbb alapító számára pokolian nehéz”

– mesélte Pálos Ildikó.

Az egyik héten még naponta „tizensok” órát dolgozik, majd a staféta átadása után hirtelen heti hét szabadnap zúdul rá élete végéig. A tétlenség közben számtalan kérdéssel őröli magát: mi lehet most a cégemmel? Eddig tőlem függött ott minden, most viszont valaki más vezeti, és én egyáltalán nem szólhatok bele? Vajon ugyanúgy működik, mint az én időszakomban?

Mivel ezzel sokan nem tudnak megbirkózni, és hiába adták át a stafétát, szépen elkezdenek visszajárni a céghez. Itt-ott besegítenek, tanácsot adnak, óhatatlanul is lassítva ezzel az utód önállósodását, megnehezítve hitelességének, pozíciójának megerősödését.

A Generációk Partnere szakértőjének tapasztalatai alapján a sikeres elengedés egyik kulcsa, hogy az alapító találjon magának egy új kihívást, célt. Lehet ez a korábbi cégéből külön jogi személyként leválasztott terület (termékfejlesztés, ingatlanfejlesztés, fuvarozás…stb.), egy teljesen új vállalkozás, vagy egy addig elhanyagolt hobbi.

A Generációváltás a családi vállalkozásokban című könyv társszerzője szerint a fenti tabu témák, érzelmi mintázatok sajnos ilyen vagy olyan formában a családok, családi vállalkozások többségénél megtalálhatóak. A szereplők többségéből azonban hiányzik a problématudat, és vagy büszkeségből, vagy bizalmatlanságból nem kérnek szakértői segítséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:családi generációváltás partner probléma tabu vállalkozás

Up Next

Karrierváltás: 600 ezerhez közelít a junior informatikusok átlagbére

Don't Miss

Számlanyitás 3 perc alatt, átutalás azonnal

Gazdaság

A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján

A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.

A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.

A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra

A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.

A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.

„Az idei mezőny kivételesen erős volt

– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.

– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”

Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján

– mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.

– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”

A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az ablaktörlőtől a kevlárig: különleges nők, akik átírták az autózás történetét

Az autózás világa tele van különleges teljesítményekkel, legyen szó innovatív fejlesztésekről vagy lenyűgöző autós kalandokról, amelyekről már mindenki hallott. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy számos ilyen eredmény a nőknek köszönhető.

A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azon hölgyek előtt (is) tiszteleg, akik zseniális meglátásaikkal és technikai fejlesztéseikkel biztonságosabbá és kényelmesebbé tették a közlekedést.

A technológia és a biztonság úttörői

Az autózás története elképzelhetetlen lenne Bertha Benz bátor vállalkozása nélkül. 1888-ban ő volt az első, aki egy közel 200 kilométeres útra indult az első automobillal, de az ő nevéhez fűződik az első „szervizelés” is: útközben jött rá a fékbetétek szükségességére, és egy cipész segítségével bőrből készíttette el azokat.

Hasonló úttörő szellem hajtotta Clärenore Stinnest is, aki 1927 és 1929 között elsőként autózta körbe a földet. Két évig tartó expedíciója során érintette a Szaharát és a befagyott Bajkál-tavat is. Ezt az utat olyan fejlesztések tették lehetővé, mint például Mary Anderson találmánya, aki 1903-ban szabadalmaztatta az első kézi működtetésű ablaktörlőt, miután megfigyelte, hogy a sofőröknek ki kell szállniuk az autóból a hó letakarításához. Az ő ötlete nélkül ma elképzelhetetlen lenne a biztonságos közlekedés rossz látási viszonyok között.

Innováció, amely irányt mutat

A közlekedésbiztonság másik nagy alakja Florence Lawrence, akit nemcsak az első filmcsillagként, hanem az „irányjelző” anyjaként is tisztelhetünk. Ő fejlesztette ki azt a mechanikus kart, amely jelezte a kanyarodási szándékot, valamint a hátsó jelzést, amely fékezéskor egy „Stop” feliratot villantott fel. Ezek a megoldások vetették meg az alapját a ma használatos modern index- és féklámparendszereknek. Ezt a szemléletet vitte tovább Stephanie Kwolek is, a kevlár feltalálója. Az általa kifejlesztett rendkívül ellenálló anyag ma már nemcsak a golyóálló mellények, hanem a prémium gumiabroncsok szerkezetének is nélkülözhetetlen eleme, fokozva azok tartósságát és biztonságát.

A versenypályáktól a mindennapi biztonságig

A női innovátorok öröksége ma is tovább él, többek között a versenypályákon, ahol a hölgyek nemcsak tervezőként, hanem pilótaként is a határokat feszegetik. A skót származású Susie Wolff például hosszú versenyzői pályafutást tudhat maga mögött, amely során a DTM (német túraautó-bajnokság) mezőnyében, majd később a Williams Formula–1-es csapatának tesztpilótájaként is bizonyított. Ezekben a nemzetközi versenysorozatokban kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági fejlesztések, a pilóták védelméért pedig többek között a minőségi abroncsok is felelnek. A Hankook technológiai partnere a Formula E világbajnokságnak és hivatalos gumiszállítója a WRC-nek, ahol a legzordabb terepviszonyok között bizonyítanak az abroncsok.

Ebben a professzionális világban kulcsszerep jut az olyan szakembereknek, mint Sabina Park, a Hankook Tire tesztpilótája, aki nap mint nap a legextrémebb körülmények között teszteli az új fejlesztésű abroncsokat. Az ő precizitása és tapasztalata közvetlenül járulhat hozzá ahhoz, hogy a Hankook termékei a közutakon is maximális biztonságot nyújthassanak.

A nőnap tiszteletére a Hankook külön köszönetét fejezi ki azon hölgyeknek – a történelmi feltalálóktól a mai mérnökökön át a tesztpilótákig –, akik aktívan formálják a technológiai fejlődést. Legyen szó egy esős autópályás szakaszról vagy sűrű városi forgalomról, a biztonság egyik alapfeltétele az autó kifogástalan műszaki állapota és a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzése. A Hankook szakértelmével és megbízható termékeivel minden sofőrt támogat abban, hogy mindenki épségben érjen úticéljához.

Boldog nőnapot kíván a Hankook!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Miért éri meg csapatépítőt szervezni?

kép: Freepik

Egy jól működő csapat mögött sokszor több van, mint szakmai tudás és jól meghatározott munkakörök. A bizalom, a jó kommunikáció és az egymás iránti nyitottság legalább ilyen fontos tényezők. Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy a céges csapatépítők nem csupán kellemes kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly hatással lehetnek a munkatársak együttműködésére, motivációjára és hosszú távon a vállalat teljesítményére is.

A közös programok lehetőséget adnak arra, hogy a kollégák kilépjenek a mindennapi irodai környezetből, és egymást egy egészen más oldalról is megismerjék.

A közös élmények erősítik a kapcsolatokat

A munkahelyi kommunikáció gyakran formális keretek között zajlik: meetingeken, e-mailekben, projektmegbeszéléseken. Egy csapatépítő program azonban teljesen más helyzeteket teremt.

Amikor a munkatársak együtt oldanak meg feladatokat, részt vesznek egy közös játékban vagy akár csak egy vacsora mellett beszélgetnek, sokkal természetesebb módon kezd kialakulni köztük a kapcsolat. Ezek az élmények segítenek lebontani a hierarchikus falakat, és közelebb hozzák egymáshoz a csapat tagjait.

A személyesebb kapcsolatok pedig a hétköznapi munkában is érezhetőek: könnyebbé válik az együttműködés, gyorsabb a kommunikáció, és gyakran a konfliktusok is könnyebben kezelhetők.

Növeli a motivációt és az elköteleződést

A munkavállalók számára fontos érzés, hogy a cég értékeli őket, és törődik a jóllétükkel. Egy jól megszervezett csapatépítő program pontosan ezt az üzenetet közvetíti.

Amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy a munkaadó időt és energiát fordít arra, hogy közös élményeket teremtsen számukra, erősödik a kötődésük a szervezethez. Ez a fajta elismerés sokszor többet jelent, mint egy formális jutalom vagy bónusz.

A motivált munkavállalók pedig nemcsak hatékonyabban dolgoznak, hanem hosszabb távon is szívesebben maradnak a cégnél.

Javítja a kommunikációt a csapaton belül

A csapatépítő programok gyakran olyan feladatokra épülnek, amelyekben a résztvevőknek együtt kell gondolkodniuk és döntéseket hozniuk. Ez fejleszti a kommunikációs készségeket, és segít abban is, hogy a munkatársak jobban megértsék egymás gondolkodásmódját.

Sok vezető számol be arról, hogy egy-egy ilyen program után a kollégák nyitottabban kommunikálnak egymással, könnyebben kérnek segítséget, és bátrabban osztják meg az ötleteiket.

Ez különösen fontos olyan szervezeteknél, ahol a projektek több részleg együttműködését igénylik.

Kreativitást és új ötleteket hozhat

A megszokott környezetből való kilépés gyakran inspiráló hatással van az emberekre. Egy kirándulás, egy közös főzés vagy egy kreatív workshop során sokszor olyan beszélgetések indulnak el, amelyek a mindennapi munkában nem történnének meg.

Nem ritka, hogy egy csapatépítő program során születnek meg új ötletek, vagy egy régóta fennálló problémára talál valaki váratlan megoldást.

A kötetlen légkör ugyanis segít felszabadítani a gondolkodást.

Az ottalvós csapatépítők különleges ereje

Az egynapos csapatépítők is hasznosak lehetnek, de az igazán emlékezetes élményeket sokszor az ottalvós programok adják.

Amikor egy csapat több napot tölt együtt egy másik helyszínen – például egy vidéki hotelben vagy természetközeli környezetben –, sokkal mélyebb kapcsolatok alakulhatnak ki.

Az esti beszélgetések, a közös vacsorák, a kötetlen programok olyan élményeket teremtenek, amelyekre a résztvevők még hosszú idő után is emlékeznek.

Az ottalvós csapatépítő előnyei többek között:

több idő jut valódi beszélgetésekre, nem csak programokra
erősebb közösségi élmény alakul ki, mert a csapat együtt tölti a teljes napot
a munkatársak jobban megismerik egymás személyiségét, nem csak a szakmai szerepüket
könnyebben kialakul a bizalom, ami a munkahelyi együttműködés alapja

Egy ilyen program után gyakran egészen más hangulat alakul ki az irodában. A kollégák sokkal természetesebben fordulnak egymáshoz, és a csapat valóban közösséggé válik.

A közös élmények hosszú távon is hatnak

Egy jól sikerült csapatépítő program hatása nem ér véget azzal, hogy a munkatársak visszatérnek az irodába. Az ott szerzett élmények sokszor hónapokig, sőt évekig hatással vannak a csapat működésére.

A közös emlékek erősítik az összetartozás érzését, javítják a munkahelyi légkört, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók szívesebben, motiváltabban végezzék a munkájukat.

Ezért mondják sokan, hogy a csapatépítés nem költség, hanem befektetés: egy olyan élmény, amely hosszú távon a vállalat sikeréhez is hozzájárul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!