A legtöbb 35 éves számára a nyugdíj még távoli kérdésnek tűnik. A mindennapi kiadások, a lakhatás, a gyermeknevelés vagy éppen a karrierépítés mellett nehéz elképzelni, milyen anyagi helyzetben leszünk 30-35 év múlva. Azonban éppen ebben az életkorban lenne a legfontosabb elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, hiszen így nyerhetünk vele a legtöbbet – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.

Bár Magyarországon az állami nyugdíjrendszer várhatóan a jövőben is biztosít egy alapvető megélhetési szintet, de önmagában nem garantálja egy fiatal felnőtt jelenlegi életszínvonalának a fenntartását. Ezzel a problémával még nem sok, a 30-as éveit taposó fiatal foglalkozik, hiszen enélkül is számos pénzügyi kihívással kell szembenézniük, elég csak a 2025-ös 20 százalékot meghaladó lakásár emelkedésre gondolni.

Miért érdemes mégis foglalkozni a nyugdíjjal?

Azért, mert nyugdíjasként az állami ellátás várhatóan a korábbi jövedelemnek csak egy részét fogja biztosítani. Ahhoz azonban, hogy a nyugdíjas éveket is kényelmesen élhessük, a nyugdíj előtti nettó jövedelem 70-80 százalékának megfelelő bevételre lenne szükség.

Egy átlagos keresetű munkavállaló ugyanis az aktív éveiben megszokhatja, hogy rendszeresen költ utazásra, szórakozásra, egészségmegőrzésre vagy akár a lakása fenntartására és korszerűsítésére. Nyugdíjasként azonban, ha jelentősen csökken a jövedelme, ezekre nem lesz lehetősége, következésképpen csökkenni fog az életszínvonala.

Milliókat nyerhet, aki időben elkezd félretenni

A nyugdíjcélú megtakarítás legfontosabb tényezője az idő. Minél korábban kezd valaki félretenni, annál kisebb havi összegből építhet fel jelentős vagyont a nyugdíjas évekre. Ha 35 évesen havi 10 ezer forintos megtakarítást vállalva lépünk be egy önkéntes nyugdíjpénztárba, nagyobb mértékű kockázatvállalás nélkül körülbelül 11,5 millió forint is lehet a várható vagyon. Ez 10 évvel számolva a nyugdíjas korba lépés után havonta közel 111 ezer forint pluszt jelent, 20 évre leosztva pedig 64 ezer forintot. Havi 15 ezer forint befizetésével pedig akár 17,35 millió forintot is össze lehet gyűjteni.

Ha a 10 ezer forintos megtakarítást tíz évvel később, 45 évesen kezdjük el fizetni, akkor a várható vagyon már csak 5,2 millió forint. Az állami nyugdíjat 10 évvel számolva így havonta 50 ezer forinttal, 20 évvel számolva pedig 29 ezer forinttal lehet kiegészíteni. Ha 55 évesen kezdünk el takarékoskodni, akkor ennek az összegnek a töredékét tudjuk csak összegyűjteni a nyugdíjig, 1,8 millió forintot. Még havi 20 ezer forintos befizetést vállalva is csak 3,6 millió forint körül alakul a várható vagyon.

A kalkulált összegek a befizetett tőkéből, a hozamból és az állami adó-visszatérítés (20%) összegéből adódnak össze.

A fiatalok nem keresik a lehetőséget

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora folyamatosan emelkedik. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy a fiatalabb, 16-29 éves korosztályból kerül ki a legkevesebb tag, a létszámuk pedig évek óta stagnál vagy kis mértékben csökken. A 30-44 évesek száma jelentősen csökkent az elmúlt években, nagyobb mértékben, mint amennyivel emelkedett a 45-59 évesek tábora. A 60 év felettieknél mérsékeltebb emelkedés figyelhető meg.

Az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám évek óta csökken, de van ok némi bizakodásra: 2023-ban megtorpant a visszaesés és azóta növekedés látszik. Az új belépőkre vonatkozóan az OTP Nyugdíjpénztár szolgált bővebb információval. A legnagyobb nyugdíjpénztárnál 2025-ben az új belépők közül a 45-59 év közöttiek voltak a legtöbben, több mint 9200 új pénztártag került ki ebből a korcsoportból. A 30-44 év közöttieknél is közel 9000 volt az új tagok száma az OTP-nél, 16-29 év között pedig 6600 körül alakult ez a szám. Összességében az OTP Nyugdíjpénztár tagjai közül 48 százalék tartozik a 45-59 évesek táborába, közel 30 százalékuk 30-44 éves, 14 százalékuk már elmúlt 60 éves és mindössze 8 százalékot tesz ki a 16-29 éves pénztári tagok aránya.

A legnagyobb kockázat a halogatás

Sokan azért nem kezdenek nyugdíjcélú megtakarításba, mert úgy érzik, még van idejük. A valóságban azonban minden elvesztegetett év csökkenti a rendelkezésre álló időt és növeli a később szükséges havi megtakarítás összegét. A Bank360 szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül a magas összegű befizetés a legfontosabb, hanem a rendszeresség és a hosszú távú gondolkodás. Már egy mérsékelt havi megtakarítás is jelentős különbséget jelenthet évtizedek alatt. A kérdés ezért nem az, hogy túl korai-e elkezdeni a nyugdíjra való felkészülést, hanem az, hogy mennyire lesz költséges a halogatás.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A lakhatás kérdése ma már messze túlmutat az ingatlanpiacon: egyszerre társadalmi, gazdasági és versenyképességi tényező. A változó környezetben egyre nagyobb szerepet kapnak azok a lakhatási megoldások, amelyek képesek megfizethető, fenntartható és kiszámítható kereteket biztosítani.

Napjainkban a feltételek Magyarországon is kialakulóban vannak ahhoz, hogy intézményi alapokon működő, megfizethető bérlakásszektor bontakozzon ki. Ez pedig a lakhatáson túlmutató, új lehetőségeket is nyit: hozzájárul a munkaerő mobilitásához, támogatja a beruházások megvalósulását és erősíti a gazdaság versenyképességét is.

A PwC Magyarország és az Óbuda Group közös konferenciáján szociológiai, műszaki, pénzügyi és jogi nézőpontból vizsgálták meg, hogy milyen feltételek mellett épülhet ki Magyarországon egy kiszámíthatóbb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb bérlakáspiac. A szakértők egyetértettek abban, hogy egy célzott kezdeti ösztönzés elindíthatja a piacot – a jelenlegi szakpolitikai irányok pedig már ezt a fordulatot vetítik előre.

Jelentős igény van a megfizethető lakhatásra

A Periféria Központ két, egymást kiegészítő kutatása alapján Budapesten a lakosság mintegy 60 százaléka potenciálisan érintett a lakhatási nehézségekben, miközben körülbelül 21 százalék tartozik egy szűkebb, fizetőképes és bérlakásra nyitott csoportba. A megfizethetőnek tartott és a piaci bérleti díj közötti különbséget jól szemlélteti, hogy míg az érintettek körülbelül 129 ezer forintos havi díjat tartanának reálisnak, addig a piaci bérleti díj jóval efölött, mintegy 177 ezer forint körül alakul.

„A Periféria Központ kutatásai világosan megmutatják, hogy a megfizethető bérlakások iránt egyszerre jelenik meg erős társadalmi kereslet és munkaerőpiaci kényszer. A legnagyobb kérdés az, hogy ezt a jól látható igényt sikerül-e fenntartható kínálattá alakítani”

– hangsúlyozta Jelinek Csaba.

A lakhatási probléma közben nem áll meg Budapestnél. Egy másik elemzés szerint országosan mintegy 100 ezer lakás hiányzik a rendszerből, különösen azokban az ipari és gazdaságilag gyorsan növekvő térségekben, ahol a munkaerő mobilitása kulcskérdés. Jelinek Csaba ennek kezelésére szakpolitikai irányváltást, a megfizethető lakhatás jogi és intézményi kereteinek tisztázását, célzott pénzügyi ösztönzőket – ideértve a támogatott finanszírozást, adókedvezményeket és az elérhető uniós forrásokat – valamint diverz, intézményes bérlakásrendszer kiépítését vázolta fel.

A bérlakásszektor mint a fenntartható városfejlesztés kulcseleme

A bérlakásépítés évszázados városfejlesztési hagyományokra épül, ugyanakkor a mai lakhatási kihívások új szemléletet követelnek meg. Csernik Tamás, az Óbuda Group tervezési igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a sikeres bérlakásprogramok nem pusztán új lakások létrehozását jelentik, hanem olyan, a városi szövetbe illeszkedő lakókörnyezetek kialakítását, amelyek a különböző élethelyzetekhez

igazodó lakásmixet, magas lakhatási minőséget és valódi közösségi funkciókat is kínálnak. A tervezés során egyaránt figyelembe kell venni a telepítési és urbanisztikai környezet, az inkluzivitást, a mobilitási kapcsolatokat, az energiahatékonyságot és a fenntartható üzemeltetés követelményeit.

A professzionális bérlakásszektor fejlesztése egyszerre teremt társadalmi és gazdasági értéket: szélesíti a lakhatási kínálatot, támogatja a munkaerő mobilitását, hozzájárul a városi területek megújulásához, miközben stabil és hosszú távon értékálló befektetési lehetőséget kínál. A „future-proof” megközelítés a flexibilitást, az adaptív építészeti kialakítást és a technológiai alkalmazkodóképességet kapcsolja össze.

„A jövő bérlakás-fejlesztése nem pusztán új lakások építéséről szól, hanem olyan hosszú távon működőképes, fenntartható és emberközpontú városi környezet megteremtéséről, amely egyszerre szolgálja a lakók életminőségét, a városok fejlődését és a befektetések stabilitását”

– emelte ki Csernik Tamás.

A tőke eddig kivárt

A jelenlegi lakáspiaci környezet nem ösztönzi kellőképpen az intézményi bérlakásfejlesztéseket: finanszírozási, szabályozási és megtérülési feltételek egyszerre hátráltatják a szektor bővülését.

A kínálat skálázásának egyik fő korlátja, hogy a bérlakás ma nem illeszkedik az intézményi befektetési logikába. Pintér Attila, a PwC Magyarország ingatlantanácsadási szakértője rámutatott, hogy a lakóingatlanok bérbeadásában becslések szerint a lakossági oldalon15–20 ezer milliárd forintnyi vagyon koncentrálódik, mégsem alakult ki olyan intézményi keret, amely a kockázatokat szétterítené, a belépési korlátott csökkentené és az üzemeltetést mérethatékonnyá tenné. Az intézményi befektetői aktivitást az egyéb eszközosztályokhoz képest alacsonyabb éves hozam és a magas finanszírozási költség is visszafogja.

A piaci torzulást tovább erősíti, hogy a szabályozási és támogatási környezet elsősorban a vételi keresletet ösztönzi, nem pedig a kínálatot. A lakossági támogatások jellemzően tulajdonszerzést segítenek, miközben a bérlakásfejlesztések nem kapnak hasonlóan célzott ösztönzést. A bérbeadási piacon ráadásul a vállalati befektetők több szempontból hátrányban vannak a magánszemélyekhez képest (áfa, “rezsivédett” közművek, kamatszint és hitelezési futamidő). Az intézményi bérlakás projektek hiánya meglátszik a lakásépítések számán is: a magyar lakásállomány megújulásához évente mintegy 40 ezer új lakás megépítésére lenne szükség, miközben a tényleges éves volumen ennek nagyjából a fele.

„Jelenleg a vállalati befektetőknek magasabb költségek és alacsonyabb hozamok mellett kellene hosszú távra elköteleződniük, miközben a rendszer inkább a magánbefektetőket támogatja. Ebben a környezetben érthető, hogy az intézményi tőke nem jelenik meg tömegesen a bérlakáspiacon”

– fogalmazott Pintér Attila.

A jogi bizonytalanság közvetlenül visszafogja a kínálatot

A bérlakáspiac fejlődése megfelelő jogi környezet nélkül nem tervezhető. Faragó János, a PwC Legal ügyvédje szerint a fenntartható bérlakásrendszer alapja a kiszámíthatóság: olyan keretrendszerre van szükség, amely a bérlőknek és a bérbeadóknak is ugyanolyan hosszú távú biztonságot ad, mint a saját tulajdonú lakás. A jelenlegi működés egyik legnagyobb problémája ugyanis a felek közötti bizalom hiánya. A bérbeadók a nemfizetéstől és a hosszadalmas végrehajtási folyamatoktól tartanak, a bérlők pedig gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat a rövid távú, nehezen tervezhető szerződési feltételek miatt.

A lehetséges jogi fejlesztési irányok között Faragó János egyrészt az intézményi bérbeadói státusz bevezetését emelte ki, amely egyértelműen definiálná a piaci szereplőket, akik hatósági regisztrációt követően különböző kedvezményekben részesülnének, ugyanakkor számos operatív kötelezettség vonatkozna rájuk (pl. ügyfélszolgálat, szolgáltatási szintek). A másik fontos szabályozási irány a hosszú távú lakásbérbeadás támogatása lenne. Ez elsősorban a bérbeadó számára jelentené a rendes felmondás

kizárását hosszú távra, a bérlő számára azonban – az élethelyzet változása esetére – lehetővé tenné a rendes felmondást bizonyos feltételek mellett. A kiszámítható jogi környezetet szintén erősítené, ha dedikált vitarendezési fórumokat hoznának létre egyes lakásbérleti szerződésekből fakadó jogviták rendezésére.

„A bérlakáspiac csak akkor tud érdemben fejlődni, ha a jogi és szabályozási környezet egyszerre teremt stabilitást a befektetőknek és biztonságot a bérlőknek. Ehhez jól definiált intézményi bérbeadói körre, kiszámítható hosszú távú szerződéses viszonyokra és hatékony vitarendezési mechanizmusokra van szükség”

– mondta Faragó János.

A szabályozási folyamat közben európai szinten is gyorsul: az Európai Bizottság 2025 végén bemutatott megfizethető lakhatási terve szerint Európának évente több mint 2 millió új otthonra lenne szüksége, ami – a lakásfejlesztések jelenlegi üteméhez képest – hozzávetőleg 150 milliárd euró éves többletberuházási igényt jelent. A Bizottság közleménye szerint a jövőben nemcsak a „szociális”, hanem a „megfizethető” lakhatás is támogatható terület lesz.

Lakhatás mint munkaerőpiaci kérdés

A lakhatás egyre közvetlenebbül hat a munkaerőpiac működésére is, hiszen nemcsak a mobilitást, hanem a toborzást és a megtartást is érdemben befolyásolja – Csanády Miklós, az Óbuda Group projektmenedzsment igazgatója ebben a témakörben kérdezte a foglalkoztatók és önkormányzatok szempontjait megvitató, „Városok és foglalkoztatók” című kerekasztal résztvevőit. Reider Gabriella, a Fővárosi Lakásügynökség igazgatója a megfizethető bérlakást egy olyan modellként írta le, melyben a lakhatási költségek nem veszélyeztetik a bérlők megélhetését. Az ügynökségi gyakorlatban ez akár 30 százalékkal alacsonyabb bérleti díjat is jelenthet önkormányzati támogatás bevonásával. A modell bővítésének egyik korlátjaként a magántulajdonosok bizalmatlanságát említette, holott az ügynökségi konstrukció önkormányzati garanciát és aktív üzemeltetési közvetítést is kínál.

A vidéki ipari térségekben a lakhatási nyomás még közvetlenebbül jelenik meg. Erdei Edit, a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója szerint Debrecenben és környékén a nagy ipari beruházások rendkívül intenzív keresletet generáltak, amely gyakorlatilag felszívta a korábban üresen álló lakásállományt. Ebben a helyzetben a fenntartható bővülés feltétele a fejlesztők, a munkáltatók és az önkormányzatok közötti strukturált együttműködés. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője szerint a lakhatás mára a toborzás és megtartás egyik meghatározó tényezőjévé vált, amelyre a vállalatoknak is aktívan reagálniuk kell – ennek részeként a cég már most is több száz munkavállaló elhelyezéséről gondoskodik a régióban.

Tervezhetőség nélkül nincs finanszírozhatóság

A tömeges bérlakásfejlesztések előtt eddig elsősorban a megvalósíthatóság és a finanszírozhatóság akadályai álltak. Zalai Péter, a PwC Legal igazgatója arról kérdezte a „Megvalósíthatóság” című kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, hogy miért nem indultak el nagyobb léptékben ezek a projektek Magyarországon. Juhász Gergely, a PwC cégtársa szerint a megvalósíthatóság egyik kulcsa a hatékonyságnövelés: a hazai magas ingatlanfejlesztési költségek és piaci torzulások miatt a hazai befektetők más lehetőségeket kerestek eddig, és a nemzetközi befektetők távol maradtak. Nagy Gergely (OTP Bank) arra mutatott rá, hogy finanszírozói oldalról a bérlakáspiac intézményesülése azért akadt el, mert a bérbeadásból elérhető, körülbelül 4 százalékos tiszta hozam elmarad más befektetési lehetőségekétől. Morvai Zsolt (MBH Bank) a széles körben hozzáférhető, kifejezetten ilyen projektekre szabott finanszírozási program hiányát emelte ki. Botos Bálint, a Forestay Group ügyvezető partnere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldön ismert, diverzifikációs célú befektetői logika – például nyugdíjalapok jelenléte – Magyarországon egyelőre nem épült ki széles körben. Sok piaci szereplő az ideális feltételek kialakulására vár, miközben a fejlődéshez saját kockázatvállalásra és határozott állami „kezdőlökésre” egyaránt szükség van – érvelt Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

A tervezhetőséget stabil és kedvező áfa-szabályok, megfelelő finanszírozási keretek és hosszú távon kiszámítható szabályozói környezet teremthetik meg. Amennyiben mindezek rendelkezésre állnak, és egy kezdő löket – például állami támogatás vagy kedvezményes hitel – is megérkezik, megjelenhetnek az intézményes bérlakás-projektek hazánkban; a kerekasztal résztvevőinek egybehangzó várakozása szerint elsősorban Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A győri Széchenyi István Egyetemen már hagyomány, hogy díszdiploma-adományozással ünneplik meg az intézményben ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett egykori hallgatókat. A jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) végzett mérnököket két ünnepségen köszöntötték június 4-én.

A Széchenyi István Egyetem felhívására több mint 210-en jelentkeztek, akik közül mintegy 160 ötven éve vagy régebben végzett hallgatónak személyesen adták át a díszdiplomát az intézmény győri campusán szervezett ünnepségeken. A délelőtti és a délutáni rendezvényen többek között távközlési, közlekedési, út-, híd- és vasútmérnöki területen oklevelet szerzett szakembereket köszöntöttek.

Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese az eseményen elmondta: a mára kilenc karral működő győri intézményben a multidiszciplinaritás olyan előnyt jelent, amiből nemcsak a hallgatók, de a vállalati partnerek és a térség gazdasága is profitál.

„Egyetemünk 17 ezer hallgatóval, köztük csaknem kilencven ország mintegy ezer külföldi hallgatójával, több mint 82 ezer végzettjével olyan különleges közösséget alkot, amelyre méltán lehetünk büszkék. Eredményeink sokat tesznek hozzá a hazai felsőoktatási és tudományos élethez, és olyan lehetőségeket teremtenek a fiataloknak, amelyek révén magasan képzett, naprakész tudással felvértezett szakemberekké válhatnak. A széchenyis diploma értékét jelzi a nálunk oklevelet szerzők gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és számos kitűnő karrierút, amely egyetemünk falai közül indult”

– emelte ki. Rámutatott, az intézmény alapvető célja a hallgatók sikeres szakmai pályára való felkészítése, aminek eredményét leghitelesebben az aranydiplomások sikerei igazolják.

Kuti József, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára már a most díszdiplomát átvevő volt hallgatókat is tanította, ezért egykori oktatóként, de még inkább barátként szólt az ünnepeltekhez. Mint mondta, 1976 számára is emlékezetes év volt. Felidézte a győri campus megépítését, a Budapestről Győrbe költözést, valamint visszaemlékezett a Felvételi Bizottság elnökeként átélt kihívásokra és a képzések folyamatos bővítésére is.

„Számítottunk rátok, akik konzulensként és más módokon segítettétek az intézmény munkáját. Örömmel köszöntöm ma azokat, akik az elmúlt ötven évben hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez”

– emelte ki. Rámutatott: a szakmaiakon túl szoros emberi kapcsolatok köttettek, és egy erős közösség alakult ki, aminek egyik kiemelkedő eseménye az aranydiplomák átadása.

Lessné Greff Aranka az akkor induló postaüzemi szak egykori hallgatójaként vehette át a díszoklevelet.

„Az első évet még Budapesten végeztük, és a másodikra érkeztünk Győrbe, vagyis részesei voltunk a campus megnyitásának. Húszan jártunk a szakra, és nagyon összetartó csapat voltunk, tizennégyen most is itt vagyunk”

– mondta el. Hozzátette, azóta rengeteget változott és fejlődött az intézmény.

„Akkoriban sok üres terület volt ott, ahol ma impozáns épületek állnak. Alig ismertünk rá egykori tanulmányaink helyére, ami alól talán csak a kollégium kivétel, hiszen ott éltük mindennapjainkat”

– jegyezte meg.

Szaktársa, Bors Erzsébet ugyancsak jó szívvel emlékezett vissza a Győrben töltött évekre.

„Életem legszebb időszaka volt ez, élveztük a szabadságot, és egy jó közösségbe tartozhattunk. A tanulás mellett rengeteg programot szerveztünk, és jól esett, hogy a város lakói már akkor azt mondták ránk: itt vannak az egyetemisták”

– idézte fel a fél évszázada történteket az egykori hallgató, aki férjét is itt ismerte meg. Sági Zoltánnak az ünnepségen posztumusz adták át az aranydiplomát.

„Nagyon jó visszagondolni, hiszen nekünk a fiatalságunkat jelenti az az időszak. Egykori szaktársaimmal ma is tartom a kapcsolatot, a 45 éves évfordulónkat is a győri campuson ünnepeltük. Most is egy nappal korábban érkeztünk, hogy legyen idő a baráti beszélgetésekre”

– árulta el Sneider Csaba, aki szintén ötven éve végzett a postaüzemi szakon. Úgy látja, aki itt tanult, jól tudta kamatoztatni a megszerzett tudást, akár a szakmájában, akár a következő generációk képzésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!