Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

munkaerőhiány

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.

Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala

emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.

„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.

„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell

A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.

„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.

A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.

Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra

A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.

„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”

– véli a szakértő.

Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg

2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.

„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– összegez Mihályi Magdolna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben.

A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.

Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az LG kibővített AI-otthon ökoszisztémával érkezett az IFA 2026-ra

Az LG Electronics (LG) az idei berlini IFA 2026 kiállításon kibővített AI-otthon (AI Home) ökoszisztémáját mutatja be, amelyben a mesterséges intelligencia a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat egyetlen, összekapcsolt rendszerbe szervezi.

Az „Innováció rád hangolva” („Innovation in tune with you”) tematika jegyében az LG azt szemlélteti, hogyan alkalmazkodhatnak a fejlett AI-technológiák a felhasználók életmódjához, és hogyan tehetik kényelmesebbé, személyre szabottabbá és energiahatékonyabbá a mindennapokat.

Az LG standjánál az AI-otthon megoldások és a robotika mellett az európai otthonokra optimalizált háztartásigépek, nagy energiahatékonyságú készülékek, valamint prémium televíziók és audiorendszerek is helyet kapnak. A különböző kiállítási zónák egy-egy konkrét élethelyzeten keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban – az alábbiakban bemutatjuk az LG idei IFA-kitelepülésének legfontosabb állomásait.

LG „AI-zenekar”: az összekapcsolt AI-ökoszisztéma látványos nyitánya

A stand bejáratánál a látogatókat az LG „AI-zenekar” (AI Orchestra) fogadja egy 16×4 méteres kinetikus LED-installációval, amelyben az LG CLOiD otthoni robot egy összekapcsolt AI-ökoszisztéma „karmestereként” hangolja össze a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat.

A látványos installáció azt szemlélteti, hogyan működhetnek összhangban az LG különböző termékei, technológiái és szolgáltatásai – a háztartási készülékektől a televíziókon és klímákon át, egészen a robotikáig –, hogy egységes, összekapcsolt AI-otthon élményt hozzanak létre.

Az installáció egyúttal az LG „Zero Labor Home” vízióját is megjeleníti. Ennek középpontjában egy olyan otthon áll, ahol az intelligens készülékek és szolgáltatások egyre több hétköznapi feladatot képesek átvenni a felhasználóktól, csökkentve a házimunkára fordított időt és energiát.

A mindennapi élethez alkalmazkodó AI-otthon

Az LG „AI Home” zónájában az AI-otthon koncepció működés közben is megismerhető. A következő generációs AI-otthon hub, az LG ThinQ ON, valamint az LG ThinQ AI Home platform a készülékeket, a különböző helyiségeket és a szolgáltatásokat egyetlen rendszerbe kapcsolja össze. Az autentikusan kialakított otthoni környezetekben a látogatók közvetlenül is megtapasztalhatják, hogyan érti meg az LG mesterséges intelligenciája a felhasználók szokásait és az egyes terek sajátosságait, majd ezek alapján hogyan kínál releváns, személyre szabott funkciókat.

Az idei IFA-n debütál a ThinQ Claw is, a ThinQ ON-ba integrált, szöveges csevegésen alapuló AI-ügynök. A természetes nyelvi kommunikációt kontextusértelmezéssel kombinálva az otthoni körülmények, a felhasználói preferenciák és a napi rutin alapján képes releváns műveleteket javasolni.

Az LG ugyanakkor az AI-otthon kényelmét már nem kizárólag lakókörnyezetben képzeli el. Az LG ThinQ Pro integrált B2B menedzsmentmegoldás lehetővé teszi a készülékek és klímaberendezések központi vezérlését és felügyeletét, támogatva a kereskedelmi létesítmények hatékonyabb üzemeltetését.

Szintén a kiállításon látható a Homey által működtetett Home Energy Management System (HEMS), amely azt mutatja be, hogyan hangolható össze az otthoni energiatermelés, -tárolás és -felhasználás. A Homey okosotthon-platformot az Athom fejlesztette, amelyet az LG 2024-ben vásárolt fel.

Európai lakóterekre optimalizálva: Fit & Max

Az LG kibővített Fit & Max megoldása kifejezetten az európai lakóterek adottságaihoz igazodik. A koncepció olyan háztartási készülékeket fog össze, amelyek nagy kapacitást kínálnak, miközben kialakításuk révén hatékonyan illeszkednek a rendelkezésre álló térbe. A korábban csak bizonyos LG hűtőszekrény-modelleken alkalmazott Fit & Max kialakítás most már mosógépekre, szárítógépekre és mosogatógépekre is kiterjed.

A „Fit & Max Solution” zónában a látogatók olyan hűtőszekrényeket láthatnak, amelyeket letisztult, beépített dizájn és rugalmas tárolási lehetőségek jellemeznek, míg a mosógépek és szárítógépek úgy kínálnak nagyobb töltési kapacitást, hogy közben nem foglalnak nagyobb helyet[1]. A zónában új Fit & Max mosogatógépek is megtekinthetőek, köztük olyan modellek, amelyek mindössze egy óra alatt képesek a teljes mosogatási és edényszárítási ciklust végrehajtani[2].

Nagy energiahatékonyság még több felhasználó számára

Az „Energy Leadership” zóna az LG nagy energiahatékonyságú alaptechnológiáira épülő készülékeket helyezi középpontba, köztük a Dual Inverter Heat Pump™ technológiát és az inverteres kompresszormegoldásokat. A kiállított termékek között egy olyan LG mosógép is helyet kap, amely a jelenlegi európai energiahatékonysági előírások szerinti „A” energiaosztály minimumkövetelményénél akár 70 százalékkal kevesebb energiát használ[3]. Emellett nagy energiahatékonyságú hűtőszekrények, szárítógépek és mosogatógépek is megtekinthetők, amelyek kevesebb energia felhasználása mellett nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.

Az LG célja, hogy a korábban elsősorban csúcsmodellekben alkalmazott energiatakarékos technológiákat egyre szélesebb termékportfólióban tegye elérhetővé, ezáltal pedig egyre több európai fogyasztó számára tegye hozzáférhetővé a nagy energiahatékonyságú háztartási készülékeket.

Prémium kép- és hangélmények

A „Media Entertainment” zóna egy prémium médiagaléria-koncepciót mutat be, amely az LG kijelzőtechnológiáit különböző tartalomélményekkel kapcsolja össze. A kiállítás középpontjában a valódi vezeték nélküli (True Wireless) technológiát alkalmazó LG OLED W6 Wallpaper TV áll, amelyet különböző méretű televíziók vesznek körül. A képernyők között zökkenőmentesen áramló tartalom egyetlen egységes médiagaléria-show-vá áll össze.

A kiállított modellek között továbbá megtalálható a 2026-os LG OLED evo AI és a Micro RGB evo AI is. Mindkét készüléket a díjnyertes α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor hajtja, amely kiemelkedő fényerőt és pontos színmegjelenítést kínál. A Micro RGB evo „High Purity RGB Spectrum Display” technológiája emellett kivételes színélményt biztosít, a kiemelkedő színtisztaságát pedig a TÜV Rheinland tanúsította.

A gaming rajongók számára az LG a világ első olyan UltraGear monitorát is bemutatja[4], amely egyszerre támogatja az FHD felbontást és az 1000 Hz-es ultramagas képfrissítési frekvenciát. A média- és szórakoztatóelektronikai kínálatot a vállalat saját webOS smart TV platformjára épülő tartalomélmények, a StanbyME 2 Max számára kialakított lifestyle-zóna, valamint a Sound Suite otthoni audiorendszernek szentelt külön hallgatói tér egészíti ki.

LG SIGNATURE: prémium dizájn és AI a konyhában

Az „LG SIGNATURE” zóna az LG ultraprémium lifestyle márkájának időtálló formatervezését és fejlett AI-technológiáit mutatja be. Az LG SIGNATURE hűtőszekrény AI-alapú hangfelismerése érti a természetes, beszélgetésszerű megfogalmazást, és a különböző élelmiszerekhez megfelelő hűtési módokat tud ajánlani. Az LG SIGNATURE 30 hüvelykes beépíthető sütője belső AI-kamerát és AI Gourmet™ technológiát ötvöz. Ennek segítségével különféle ételeket képes felismerni, majd az adott fogáshoz megfelelő sütési módot javasol, még intuitívabb és prémiumabb otthoni gasztronómiai élményt kínálva.

„Az IFA 2026 kiállításon bemutatjuk, hogyan kapcsolhatja össze kibővített AI-otthon ökoszisztémánk zökkenőmentesen az AI-alapú háztartási készülékeket, otthoni hubokat és intelligens szolgáltatásokat, hogy kiemelkedően kényelmes és személyre szabott ügyfélélményt biztosítson”

– mondta Baek Seung-tae, az LG háztartási elektronikai üzletágának (Home Appliance Solution Company) elnöke.

„Az európai életmódhoz és lakókörnyezethez igazított termékekkel és megoldásokkal tovább erősítjük vezető szerepünket az európai prémium háztartásigép-piacon.”

 

Az IFA 2026 látogatói az LG Messe Berlin 18-as csarnokában található standján közvetlenül is megtapasztalhatják a vállalat kibővített AI-otthon ökoszisztémáját, Fit & Max megoldását és nagy energiahatékonyságú készülékeit, valamint a prémium média- és szórakoztatóelektronikai élményeket.

[1] Az azonos külső méretekkel rendelkező korábbi LG modellekhez képest. A kapacitás az F4J8J**** modellhez (600 mm mélység) képest 3 kg-mal, az F4J8V****** modellhez (550 mm mélység) képest pedig 2 kg-mal nőtt. A tényleges kapacitás modellenként eltérhet.

[2] Az egyórás időtartam algoritmusbeállításon alapul; a tényleges működési idő a környezeti feltételektől függően változhat. További opciók hozzáadásakor a teljes programidő megnő.

[3] Az Eco 40–60 program alapján az energiahatékonysági index (EEI) 70%-kal alacsonyabb az A energiaosztályhoz az EU 2019/2014 rendelete szerint előírt minimális EEI-követelménynél. A tényleges eredmények a töltettől, a kiválasztott programtól és a használati körülményektől függően eltérhetnek.

[4] A 2026. május 19-én nyilvánosan elérhető információk alapján, a fogyasztói márkák által bemutatott gaming monitorok között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A következő válságot még nem látjuk, de az AI már keresheti a nyomait

Geopolitikai konfliktusok, kibertámadások, ellátási láncokat érintő fennakadások és hirtelen gazdasági fordulatok jellemezték az elmúlt éveket.

Az EY nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia segíthet a vállalatoknak hamarabb észrevenni az ilyen események előjeleit, a cégek többsége azonban még mindig csak kísérletezik a technológiával.

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait”

– mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára”

– mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss