Gazdaság

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.

„Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”

– emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.

„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.

„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell

A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.

„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.

A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.

Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra

A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.

„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”

– véli a szakértő.

Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg

2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.

„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:drasztikus felmérés ksh munkaerőhiány növekedés probléma

Up Next

Idén több mint 70 ezer forintot terveznek költeni a magyarok karácsonyi ajándékokra

Don't Miss

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Gazdaság

A Messer kiadta 2025-ös fenntarthatósági jelentését

A világ legnagyobb magántulajdonban lévő ipari gázszakértője, a Messer közzétette 2025-ös fenntarthatósági jelentését, amely megerősíti hosszú távú elkötelezettségét a felelős működés, a biztonság és a munkavállalók iránt. A vállalat az elmúlt évben az energiahatékonyság növelésére, a működési teljesítmény javítására és a szervezeti ellenállóképesség erősítésére összpontosított, miközben továbbra is kiemelt figyelmet fordított az átláthatóságra és a felelős vállalatirányításra.

2025-ben a Messer több olyan kezdeményezést indított, amelyek hozzájárultak a működési hatékonyság növeléséhez és a piaci alapú üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) 2%-os csökkentéséhez az előző évhez képest. Az intézkedések között szerepelt a megújuló villamosenergia beszerzése, napenergia-beruházások megvalósítása Ázsiában, Európában és Amerikában, valamint a levegőszétválasztó üzemek technológiai fejlesztése. Utóbbiak keretében a vállalat hulladékhő-visszanyerő rendszerekbe, valamint korszerű kompresszor- és vezérléstechnikai megoldásokba is beruházott.

„A Messer fenntarthatósági szemlélete a működési fegyelemre és a folyamatos fejlődésre épül”

– mondta Bernd Eulitz, a vállalat vezérigazgatója.

„Létesítményeink és erőforrásaink hatékonyabb működtetésével egyszerre erősítjük versenyképességünket és teljesítjük munkavállalóink, ügyfeleink, valamint a társadalom felé vállalt felelősségünket.”

A Messer ipari gázai és alkalmazástechnológiai megoldásai továbbra is támogatják az ügyfeleket környezetvédelmi és működési céljaik elérésében. A vállalat tiszta hidrogénmegoldásai hozzájárulnak az ipar és a közlekedés dekarbonizációjához, míg az autogén technológiák csökkentik az üzemanyag-felhasználást és a károsanyag-kibocsátást a magas hőmérsékletű ipari folyamatokban. Emellett az ipari gázok alkalmazása a szennyvízkezelésben is fontos szerepet játszik a technológiai víz tisztításában és újrahasznosításában. A Messer emellett ZeCarb márkanéven olyan szén-dioxid-kezelési szolgáltatási portfóliót is kialakított, amely az ipari kibocsátások leválasztását, hasznosítását és tárolását támogatja.

A biztonság és a munkavállalók továbbra is a Messer fenntarthatósági stratégiájának középpontjában állnak. A vállalat saját munkatársai számára a biztonsági kultúra erősítésére és a szakmai fejlődés támogatására helyezi a hangsúlyt különböző képzési és elkötelezettségi programokon keresztül, köztük az éves Messer Biztonsági Nap megszervezésével. Ügyfelei és partnerei számára pedig világos biztonsági előírásokat és testreszabott programokat biztosít a biztonságos együttműködés támogatására.

A Messer 2014 óta önkéntesen készít fenntarthatósági jelentéseket. A 2025-ös kiadvány bemutatja, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat üzleti működésébe, összegzi az elért eredményeket, valamint ismerteti az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Szabványoknak (ESRS) való megfelelés érdekében tett előkészületeket. Ennek részeként a vállalat független, korlátozott bizonyosságot nyújtó hitelesítést szerzett kettős lényegességi értékelésére és egyes nem kulcsfontosságú teljesítménymutatóira vonatkozóan.

A Messer fenntarthatósági törekvéseit erős vállalatirányítási rendszer támogatja, amely az etikus működésre, a szabályozási megfelelőségre és a kiberbiztonságra építve szolgálja a hosszú távú növekedést.

„A fenntarthatóság a Messernél nem különálló kezdeményezés, hanem működésünk, kockázatkezelésünk és hosszú távú értékteremtésünk szerves része”

– hangsúlyozta Patricia Hargil, a Messer fenntarthatósági vezetője.

„Jelentésünk bemutatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén elért előrelépéseinket, biztonság- és emberközpontú vállalati kultúránkat, valamint a felelős üzleti működés iránti elkötelezettségünket teljes értékláncunkban. Emellett azt is tükrözi, hogy jelentéstételünket folyamatosan igazítjuk a változó szabályozói és érintetti elvárásokhoz.”

A 2025-ös fenntarthatósági jelentés az alábbi oldalon érhető el: https://www.messer.hu/fenntarthatosag – Messer Hungarogaz Kft

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Konkurenciából üzlettárs? Meglepő trend söpör végig a hazai kkv szektoron!

Új szintre lépett a hazai kkv-k együttműködési hajlandósága: a 2026 első negyedévére vonatkozó K&H bizalmi index felmérés szerint már tízből hat vállalkozás nyitott arra, hogy partnerségre lépjen más piaci szereplőkkel. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cégek egyre inkább felismerik a közös fellépésben rejlő lehetőségeket, és a korábbinál több területen keresik aktívan a stratégiai együttműködéseket versenyképességük megőrzése érdekében.

Új üzleti modell körvonalazódik tehát a kkv-knál, mind inkább előtérbe kerül a partnerség a versengés helyett.

Az együttműködések fő mozgatórugója továbbra is az ügyfélszerzés, a kkv-k pénzügyi döntéshozóinak 88 százaléka ezt tartja kulcsfontosságúnak. Szorosan mögötte következik a forgalomnövelés (87%), valamint a kapcsolati háló bővítése és a tudásmegosztás (mindkettő egyaránt 84%). A partnerségek emellett a hatékonyságnövelésben is komoly szerepet játszanak: a cégek 79 százaléka költségcsökkentést, míg 67 százaléka a termék- vagy szolgáltatáskínálat bővítését várja tőlük. A kínálati bővítés iránti szándék ráadásul két év alatt 7 százalékponttal erősödött.

Jelentősen megugrott az érdeklődés a komplexebb megoldások iránt is: minden második cég hajlandó lenne termékeit vagy szolgáltatásait összekapcsolni másokéval, 46 százalékuk pedig kölcsönös kedvezmények nyújtásában is gondolkodik. A közös termékfejlesztések iránt is nagy az érdeklődés, a válaszadók 43 százaléka jó lehetőséget lát ebben.

Ezzel párhuzamosan a marketingterületen is oldódnak a korábbi fenntartások. Míg egy éve a cégvezetők kétharmada elutasította a közös reklámkampányokat, ez az arány idén 7 százalékponttal csökkent. Még nagyobb az elmozdulás a hűségprogramok terén, ahol az ellenállás egy év alatt 20 százalékponttal esett vissza, így már minden harmadik vállalkozás nyitott az ilyen jellegű kooperációra is. Hasonló tendencia figyelhető meg a közös promócióknál és nyereményjátékoknál is, különösen az egymás tevékenységét kiegészítő cégek körében.

„Kifejezetten pozitív fejlemény, hogy a hazai vállalkozások nyitnak egymás felé és egyre több tevékenységben el tudják képzelni a közös munkát. Jelenleg a legnépszerűbb együttműködési forma a kölcsönös ajánlás. Minden ötödik kkv akár eltérő profilú céget is ajánlana partnereinek, míg további egyharmaduk kiegészítő tevékenységet végző vállalkozásokkal működne együtt. A K&H Banknál mi is támogatjuk a vállalkozások közötti kollaborációt, a könnyű és gyors bankolás mellett üzleti közösséggel és ingyenesen elérhető online tananyagokkal segítjük a cégek fejlődését”

– emelte ki Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője a friss bizalmi index eredményei alapján.

A K&H bizalmi index számai alapján egyértelműen kimondható: a hazai kkv-szektor egyre jobban felismeri, hogy az együttműködés nem gyengeség, hanem stratégiai előny, és ez a megközelítés akár új irányt is adhat a piac fejlődésének.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Népszerű pékáru termékek lettek olcsóbbak a SPAR-nál

Újabb árcsökkentést hajtott végre a SPAR Magyarország, ezúttal a pékáru-kategóriában: összesen 14 népszerű termék normál fogyasztói ára mérséklődött, további árucikkeknél pedig már az elmúlt hetekben csökkentek az árak. Az intézkedésnek köszönhetően a vásárlók a mindennapi fogyasztás részét képező friss és helyben sütött pékárukhoz kedvezőbb áron juthatnak hozzá.

A SPAR Magyarország az elmúlt időszakban következetesen azon dolgozott, hogy a mindennapi bevásárlás során versenyképes árakat biztosítson vásárlóinak. Ennek részeként több alapvető élelmiszer-kategóriában is mérsékelte az árakat, és folyamatosan vizsgálja a további lehetőségeket az árak csökkentése érdekében. A vállalat célja, hogy az alacsonyabb árakat a megszokott minőség és széles választék megtartása mellett kínálja.

A mostani intézkedés mértéke terméktől függően 4% és 22% között alakul, ami egyes esetekben akár 70 forintos ármérséklést is jelent. Az új fogyasztói árak 2026. május 11-től jelentek meg az üzletek polcain. Az intézkedés többek között olyan kedvelt termékeket érint, mint a vágott suli zsemle, a virslis rácsos, a sonkás-sajtos croissant, a különböző pizzaszeletek, valamint az édes pékáruk és rétesek egy része.

A friss pékáru-kategória a SPAR kínálatának egyik legfontosabb pillére: az üzletekben naponta többször frissen sütött, változatos termékek biztosítják a fogyasztók számára a folyamatos frissességet és kényelmet. A választékban a klasszikus alaptermékek mellett jelentős szerepet kapnak a sós és édes snackek, valamint a gyors étkezést támogató megoldások is.

Az árcsökkentés hátterében több tényező együttes hatása áll: egyes tételek esetében a kedvezőbb beszerzési feltételek és az árfolyam alakulása is lehetővé tette az árak mérséklését, míg a hazai gyártású termékeknél az alapanyagköltségek változása is hozzájárult a kedvezőbb fogyasztói árak kialakításához.

Példák a jelentős árcsökkentéssel érintett termékekre:

Vágott suli zsemle: -22%
SPAR virslis rácsos: -20%
Gyűrűs fánk, csokoládé ízű: -18%
Sonkás-sajtos croissant: -17%
Sonkás-kukoricás pizzaszelet: -15%
Kovászos burgonyás vekni: -11%
Mákos rétes*: -6%
Túrós rétes*: -6%
Bolognai rombusz: -5%
Belga csokoládés-meggyes párna*: -4%
Spenótos-fetás töltött börek*: -4%

Több népszerű péktermék ára pedig már az elmúlt időszakban lecsökkent: a SPAR túrós táska ára 22%-kal, a SPAR kakaós csiga ára 14%-kal, míg a fahéjas csiga ára 12%-kal mérséklődött. Emellett további közkedvelt cikkek, mint a Retro kifli és a SPAR sajttal szórt pogácsa is kedvezőbb áron érhető el.

A pékáru-kategória dinamikusan fejlődik a SPAR-nál: a kínálat rendkívül széles, az INTERSPAR hipermarketekben közel 400, míg a SPAR szupermarketekben több mint 200 féle pékáru termék érhető el. A fejlesztések során kiemelt hangsúlyt kaptak a speciális igényeket kiszolgáló termékek – például a gluténmentes, vegán és proteines újdonságok -, valamint a REGNUM húsüzemi háttérre épülő, magas minőségű sós pékáruk.

A *-gal jelölt termékek csak kiemelt üzletekben érhetőek el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!