Gazdaság
Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon
A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.
„Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”
– emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.
„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon
A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.
„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”
– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.
A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell
A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.
„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”
– emeli ki Mihályi Magdolna.
Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban
A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.
A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.
Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra
A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.
„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”
– véli a szakértő.
Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg
2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.
„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”
– összegez Mihályi Magdolna.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A bértranszparencia egy kultúraváltási sokk, amire a cégek többsége nem áll készen
A 2026 nyarán életbe lépő EU-s bértranszparencia- kötelezettség jelentősen felrázza a magyar munkaerőpiacot, mégis a hazai vállalatok jelentős része nincs felkészülve a változásra. A Jobtain friss, HR vezetők és döntéshozók körében végzett kutatása rávilágít: a cégek túlnyomó többsége tud ugyan az új szabályozásról, de csak kevesen értik pontosan, milyen mélyreható hatásokkal jár majd a bérstruktúrára, a kultúrára és a működésre.
„A bértranszparencia nem adminisztratív feladat, hanem kultúraváltási kényszer, amit nem elég HR szinten kezelni”
– fogalmaz Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Június 7-től az Európai Unió kötelezővé teszi a bértranszparencia irányelv alkalmazását tagállamaiban, így Magyarországon is. A szabályozás a nemek közötti bérszakadék csökkentését és a bérdiszkrimináció felszámolását célozza. A 250+ fős cégeknek évente, a 150–249 fős cégeknek 2027-től háromévente, a 100–149 fős cégeknek pedig 2031-től szintén háromévente kell jelenteniük a bérkülönbséget. 5 százalék feletti eltérés esetén a munkáltatónak igazolnia, majd korrigálnia kell a különbséget.
A legnagyobb félelem: felszínre kerülnek a szervezeti tabuk
A kutatás szerint a cégek döntő része attól tart, hogy a kötelező bérnyilvánosság felszínre hozza a belső bérfeszültségeket, és olyan különbségeket tesz láthatóvá, amelyekre eddig nem kellett magyarázatot adni. A második legnagyobb kockázat a munkavállalói elégedetlenség és demotiváció megjelenése, amit szorosan követ a „nehezen indokolható bérkülönbségek” problémája. Mihályi Magdolna szerint ez a helyzet valójában nem új konfliktust hoz, hanem a meglévőt mutatja meg.
„A transzparencia önmagában nem okoz problémát, csak kimondja azt, amit eddig mindenki sejtett”
– hangsúlyozza.
A HR marad egyedül a frontvonalban – pedig ez szervezeti szintű változás
A válaszadók 70 százaléka szerint a terhelés leginkább a HR-re hárul majd, miközben csak kevesen látják át, hogy a bértranszparencia vezetői és szervezeti szintű felelősség. A kutatás is alátámasztja: sok vezető még mindig „HR-projektként” tekint a közelgő szabályozásra, ami a szakértő szerint komoly csapdahelyzet.
„A bértranszparencia nem kizárólag HR-feladat. Ha a vezetés nem veszi komolyan, a HR szétesik a tűzoltásban”
– mutat rá Mihályi Magdolna.
A cégek többsége még mindig nem kezdte el a felkészülést
A vállalatok jelenleg inkább kivárnak és csak napirenden tartják a rohamosan közelgő határidőt. A bérstruktúra felülvizsgálatát a cégek mintegy fele tervezi, közel 20 százalékuk szerint a jelenlegi rendszer fenntartható, míg 30 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben. A kutatás szerint sok vállalatnál azonban még semmilyen lépés nem történt, pedig a bérsávok kialakítása, a munkakörök egységesítése és a belső kommunikáció előkészítése hónapokat vehet igénybe. A bértranszparencia bevezetésével a legnagyobb várható költség a cégek szerint a bérek korrigálása, ami egyértelmű jelzés: a szervezetek tudják, hogy az új szabályozás láthatóvá teszi az elmaradásokat.
„A bértranszparencia megmutatja, hol vannak a repedések. A kérdés nem az, hogy lesz-e bérrendezés – hanem az, hogy mikor és mennyire fájdalmasan”
– hangsúlyozza a Jobtain ügyvezetője. A kutatásban résztvevő cégek több mint fele szerint a vezetők felkészítése, több mint 25 százalékuk szerint a belső kommunikáció szintén jelentős többletköltségeket okoz majd a vállalatoknak.
A legnagyobb akadály: tudás- és időhiány
A válaszadók szerint a felkészülés három fő gátja: a tudáshiány, az időhiány és az, hogy a téma egyszerűen nem prioritás. Ez a kombináció azonban rendkívül veszélyes.
„Aki még most sem kezd el készülni, később már csak válságkezelni fog. A toborzásra is csapást mérhet ez a hozzáállás, de aki időben lép és komolyan veszi a szabályozást, az versenyelőnyhöz juthat”
– mutat rá a szakértő. A kutatásban résztvevők többsége szerint viszont a bértranszparencia megnehezíti a toborzást, mert szűkíti a tárgyalási mozgásteret. Mihályi Magdolna úgy véli, ez akkor valós félelem, ha a cég kultúrája és bérstratégiája nincs rendben. Kiemeli: a transzparencia valójában nem a mozgásteret korlátozza, csak megköveteli a professzionális rendszereket. Akinek ez megvan, gyorsabban, tisztábban és hatékonyabban fog toborozni. A bérek átláthatósága – különösen a fiatalabb generáció körében – növelheti a bizalmat.
Az év HR stressztesztjén kiderül, melyik vállalat működik következetesen
A bértranszparencia nem kommunikációs projekt, hanem szervezeti transzformáció, amely egyszerre érinti a kompenzációs rendszert, a szervezeti kultúrát, a vezetői szerepeket és a működési folyamatokat. A kutatás egyértelműen rámutatott a vállalatok és a piac eltérő érettségi szintjére, ami a helyzet kezelésében is meg fog mutatkozni.
„Ez az időszak nem arról szól, hogy megússzuk a transzparenciát. Hanem arról, hogy felkészítjük a szervezetet egy tisztább, következetesebb működésre. Aki most lép, az biztosan nyer”
– összegez a Jobtain szakértője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Mindent az ügyfelekért: így készülnek a biztosítók a lakásbiztosítási kampányra
Számos kedvezménnyel és bővülő szolgáltatásokkal készülnek a biztosítók az idei lakásbiztosítási kampányra. Március elején már harmadik alkalommal mondhatják fel az ügyfelek a meglévő szerződésüket az évfordulótól függetlenül, és köthetnek új szerződést. A Bank360 a kampány kapujában arról kérdezte a biztosítókat, hogy milyen akciókkal várják idén az ügyfeleket.
Díjkedvezménnyel, ingyenes asszisztenciával és extra szolgáltatásokkal is készülnek idén a biztosítók, hogy meggyőzzék az ügyfeleket arról, hogy érdemes lakásbiztosítást váltani, vagy ha még nincs biztosításuk, akkor megéri csomagot választani és megkötni. A biztosítók a Bank360 pénzügyi szakportálnak nyilatkoztak arról, hogy mivel készülnek a március elején induló lakásbiztosítási kampányra.
Az Alfa Biztosító több kedvezménnyel is készül a kampányra. A már meglévő alfás szerződéssel rendelkező ügyfeleknek ingyenes „home-assistance” szolgáltatást nyújtanak a következő egy évre. Ezzel a szolgáltatással olyan hirtelen fellépő, vészhelyzeti károk esetén nyújtanak szakiparosokon keresztül segítséget, mint például egy elektromos zárlat a házban, vagy csőtörés, dugulás, zárba beletört kulcs.
A leendő Alfa ügyfeleknek a kampány időszakában, illetve azt követően (2,5 hónapig), 10 százalékkal kedvezőbb díjon kínálják a biztosítást, az érvényben lévő, várhatóan június 30-ig tartó árstop díjaihoz viszonyítva is.
Az Alfa a díjkedvezmény mellett még egy ingyenes, szabadon választott szolgáltatást is nyújt. Az opciók között megtalálható készpénzbiztosítás, kiterjesztett garancia és mobileszköz biztosítás, lakásdoktor szolgáltatás, besurranás elleni biztosítás, napkollektorok és napelemek biztosítása, állati kártevők okozta károk és kerti veszélytelenítés. A választott szolgáltatás a szerződés lezárásáig díjmentes marad.
A Generali Biztosító kedvezményei között van, ami már most is elérhető. A Házőrző lakásbiztosítás alapdíja 2026. január 24. és 2026. május 15. között akár 48 százalékkal is olcsóbb lehet néhány feltétel teljesítése esetén. Emellett a választott csomagtól függően 1-4 havi díjkedvezményt is ajándékba adnak az első évben, ha valaki új lakásbiztosítást köt e-kommunikáció választásával.
A Generali egy új szolgáltatással is előrukkolt, amely választásával teljes kár esetén a lakás vagy lakóépület újraépítési költségeit, illetve az általános háztartási ingóságok ismételt beszerzéséhez szükséges összegét fizeti ki a biztosító akkor is, ha ez meghaladja a biztosítási összeget. Ezt a szolgáltatást azért tartja fontosnak a Generali, mert a legkörültekintőbben megkötött és folyamatosan értékkövetett szerződés esetén sem tudhatjuk előre, hogy biztosan elegendő lesz-e egy később bekövetkezett kárnál, fedezi-e az otthonunk újbóli megépítésének költségét, vagy azt az összeget, amiből újra meg tudjuk vásárolni az ingóságainkat.
A K&H Bank olyan termék-, és folyamatfejlesztési lépésekkel készül a kampányra, amelyek célja, hogy könnyű és gyors ügyfélélményt kínáljanak. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az ügyfelek a felmondási folyamat során figyelmesen kövessék a szükséges határidőket, és új szerződés megkötése előtt könnyen, átfogóan tudjanak tájékozódni a választott termék feltételeiről.
A Colonnade Biztosító többek között bérlői felelősségbiztosítással készül a kampányra, illetve okosotthonra is lehet kiegészítő modult választani plusz költség nélkül. A digitális fejlesztések közül az új társasház biztosítás online kalkulátort emelték ki: a legfeljebb hat albetétből álló kisebb társasházak esetében már azonnal, online is megköthető a biztosítás, míg a nagyobb társasházak az adatok beküldését követően rövid időn belül aláírható díjajánlatot kapnak.
Szintén újdonság, hogy online már elérhető a rövid távra bérbe adott ingatlanokra kidolgozott kiegészítő csomag. Ez többek között arra az esetre is fedezetet nyújt, ha egy káresemény miatt az ingatlan átmenetileg nem adható bérbe, és emiatt bevételkiesés éri a tulajdonost.
Az Union Biztosító együttkötési kedvezménnyel várja az ügyfeleket. Azok, akik Union Lakásbiztosítás ajánlatukkal egy időben rendszeres díjas Union egyéni élet- vagy balesetbiztosítást, illetve kötelező vagy casco biztosítást kötnek, vagy már rendelkeznek ilyen szerződéssel, kedvezményt kapnak. A tavalyi évben népszerű Extra szolgáltatási csomag kiegészítést idén is díjmentesen kínálja az Union, 600 ezer forint szolgáltatási limit erejéig. A lakáskampányban az ügyfelek választhatnak, hogy az Extra szolgáltatási csomag kiegészítést igénylik díjmentesen vagy az újonnan bevezetett Onko-Plusz kiegészítő biztosítást, amely a rosszindulatú daganatos megbetegedéssel történő diagnosztizálást követően nyújt egyösszegű, 1 millió forintos térítést, illetve a biztosított ügyfél második orvosi vélemény igénybevételére is jogosult.
A biztosítási összeggel kötött, épület vagyoncsoportra is szerződő ügyfelek részére a Plusz biztosítási védelem elnevezésű szolgáltatást díjmentesen nyújtja az Union, amely keretében totálkár esetén a szerződésben megjelölt biztosítási összegen felül további 10 százalék erejéig nyújt fedezetet.
Az Allianz Biztosító csomagjai háromszintű fedezeti rendszerben érhetők el. Az Allianz Otthonom Pro úgynevezett „all risks” vagyonbiztosítási fedezetet kínál, amely minden váratlan káreseményre kiterjed – a feltételekben meghatározott kizárások és szolgáltatások kivételével. Így az Allianz Otthonom lakásbiztosítás akár fedezetet nyújthat a home office környezetben használt céges eszközök védelmére, a vandalizmus okozta károkra, vagy akár olyan gyakorlati segítségek igénybevételére, mint a darázsfészek biztonságos eltávolítása.
Ezt várják a biztosítók a 2026-os kampánytól
A Groupama Biztosító közleménye alapján egyre többen ismerik a lakásbiztosítási kampány lehetőségét, a lakástulajdonosok 65 százaléka már hallott róla. Az idei kampánytól a Groupama változó ügyféligények miatt főként átszerződésekre számít, illetve összességében azt várja, hogy csökkenni fog az alulbiztosítottság. A biztosítással rendelkezők ötöde szerint jelenlegi szerződésük nem fedezné ingatlanuk helyreállítási költségeit egy esetleges káresemény után, így több százezer otthon esetében továbbra is aktuális lehet a felülvizsgálat.
Az Unionnál és az Alfánál a tavalyi intenzitással számolnak, de utóbbi véleménye szerint nehéz megjósolni az aktivitást, hiszen ez még csak a harmadik kampány lesz. Szintén a tavalyihoz hasonló ügyfélmozgásra számít a Colonnade, hozzátéve, hogy az elmúlt évben számos ügyfél felülvizsgálta és átkötötte biztosítását, de még mindig sok az alulbiztosított vagy elavult biztosítási szerződés a piacon. A Generali Biztosító január végétől kezdődően tájékoztatta ügyfeleit a lakásbiztosításával és a kampánnyal kapcsolatos tudnivalókról. Ennek hatására az ügyfelek kiemelten a biztosítás aktualizálásával, kedvezőbb feltételekre való átkötésével kapcsolatban tesznek fel kérdéseket.
Az Allianz válaszában kiemelte, hogy a lakásbiztosítási piac az elmúlt években élénkebb szakaszokon és lassabb periódusokon is átesett. Bár a két évvel korábban tapasztalt kampányintenzitás mérséklődött már a tavalyi évben is, 2026-ban nem számítanak a trendektől jelentősen eltérő ügyfélmozgásra. A K&H az előző évhez képest mérsékeltebb, de érdemi ügyfélérdeklődésre számít, ugyanakkor a piaci mozgások pontos mértéke előre nehezen becsülhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Történelmi csúcsra ugrott a régiós M&A befektetők aránya 2025-ben
A Forvis Mazars és a Mergermarket most kiadott befektetői jelentése szerint a közép- és kelet-európai (KKE) régió M&A-piaca 2025-ben a globális bizonytalanságok – az amerikai vámfeszültségek és az orosz–ukrán háború – ellenére is erős, értékalapú teljesítményt nyújtott. A jelentés kiemeli: tavaly történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya.
A piacot egyértelműen a nagyvállalati tranzakciók dominálták, miközben a kisebb ügyletek száma csökkent. A régiós trendekkel összhangban a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált: bár az összérték elmaradt a 2024-es csúcstól, a stratégiai, technológiai, valamint védelmi és űripari fókuszú ügyletek továbbra is élénk befektetői érdeklődést váltottak ki.
A KKE-régióban 2025-ben 1312 tranzakciót regisztráltak, ami 9 százalékos visszaesést jelent a 2024-es 1446 ügylethez képest. Ezzel párhuzamosan azonban az ismert összérték 36 százalékkal, 42,5 milliárd euróra emelkedett. Ez éles kontrasztot mutat az előző évvel összevetve, amikor a tranzakciószám még enyhén bővült, de az összérték visszaesett. A 2025-ös adatok arra utalnak, hogy a befektetők fókusza egyértelműen a stratégiai jelentőségű, prémium eszközök irányába tolódott.
„A 2025-ös év azt bizonyítja, hogy a tőke jelen van a régióban, és a befektetők hajlandók jelentős összegeket mozgósítani a magas minőségű, hosszú távon értékteremtő célpontokért. A volumen csökkenése nem a piac gyengülését, hanem a fókusz átrendeződését jelzi”
– nyilatkozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Rekord intraregionális aktivitás és erősödő régiós befektetők
Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2025-ben történelmi csúcsra emelkedett a régión belüli befektetések aránya. A KKE-országokból érkező felvásárlók által vezetett inbound tranzakciók az összes ismert ügyletérték 21 százalékát adták, ami rekordnak számít.
Ez azt mutatja, hogy a régiós befektetők – legyenek stratégiai vagy pénzügyi szereplők – egyre aktívabban terjeszkednek határokon átnyúlóan, ami a piac érettségét és önbizalmát tükrözi.
A technológiai szektor továbbra is a régió legfontosabb inbound célterülete maradt: 2025-ben 126 ilyen ügyletet regisztráltak. Jelentős aktivitás volt tapasztalható az ipari, az energia- és közmű-, valamint a pénzügyi szektorban is, különösen a bankkonszolidáció területén.
A magántőke-piac trendjei leképezték a teljes M&A-piac alakulását. A buyout tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent, ugyanakkor az ismert összérték 19 százalékkal, 7,7 milliárd euróra emelkedett. A kilépések (exitek) összértéke 60 százalékkal nőtt 2024-hez képest.
A magántőkealapok elsősorban technológiai, egészségügyi, energetikai és – a geopolitikai környezetre reagálva – védelmi fókuszú eszközöket céloztak.
Magyarország: strukturáltabb növekedés
Magyarország M&A piaca 2025-ben mérsékelt aktivitást mutatott: 78 lezárt tranzakcióval és 2,3 milliárd eurós összértékkel. A 2025-ös régiós trendekhez illeszkedve a magyar piac szerkezete is kiegyensúlyozottabbá vált. Bár a piac lassult és a befektetők kiváró magatartást tanúsítanak, a stratégiai és technológiai fókuszú tranzakciók, valamint a védelmi és űripari érdekeltségekhez kapcsolódó ügyletek továbbra is jelentős befektetői figyelmet kaptak.
„A 2024-es magyar számokat néhány rendkívüli méretű tranzakció hajtotta. 2025-ben inkább a tudatos portfólióépítés, a technológiai kompetenciák erősítése és a stratégiai pozíciók megszilárdítása került előtérbe. Ez hosszabb távon fenntarthatóbb növekedési pályát vetít előre”
– hangsúlyozta Szécsi Balázs, a Forvis Mazars pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokért felelős igazgatója.
Magyarország szempontjából különösen kedvező, hogy a régió medián EV/EBITDA-mutatója 9,9x-re emelkedett a 2024–2025-ös időszakban, ami meghaladja a nyugat-európai 8,4x-es szintet. Ez azt jelzi, hogy a KKE-piac – és ezen belül Magyarország – értékeltsége és befektetői megítélése erősödött.
Kilátások 2026-ra: fundamentumok rendben, a geopolitika kulcstényező
A KKE-régió gazdasági növekedése továbbra is meghaladja a nyugat-európai ütemet, miközben az eurózónában a kamatkörnyezet stabilizálódni látszik. Az uniós források, az állami beruházások és az ipari átalakulás – különösen az energetikai és technológiai szektorban – további M&A-aktivitást generálhatnak.
„A tőke rendelkezésre áll, a gazdasági fundamentumok erősek, és a régió versenyképessége javul. A legnagyobb kérdés a geopolitikai környezet alakulása. Ha a befektetői bizalom erősödik, 2026-ban további élénkülés várható a régióban és Magyarországon egyaránt”
– tette hozzá Szécsi Balázs.
Az Investing in CEE: Inbound M&A report 2025/2026 teljes jelentése elérhető a Forvis Mazars weboldalán.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Tesla új Supercharger állomást nyit Szegeden
-
Ipar2 hét ago
Űrtechnológia forradalmasíthatja az építkezések nyomonkövetését – ismét az ESA-val dolgozik együtt a Paulinyi & Partners
-
Szórakozás2 hét ago
A jövő mérnökei csapnak össze a 2026. február 14-i RobonAUT versenyen
-
Tippek2 hét ago
Garantálni kell a következő években felépülő új lakások biztonságát
-
Szórakozás2 hét ago
Budapest, Eger és Hajdúszoboszló a párok legkedveltebb úti célja Valentin-napon
-
Ipar2 hét ago
AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését
-
Gazdaság2 hét ago
Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?
-
Gazdaság2 hét ago
„Cápát fogtak” a Széchenyi István Egyetem hallgatói




