Gazdaság

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.

„Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”

– emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.

„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.

„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell

A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.

„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.

A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.

Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra

A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.

„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”

– véli a szakértő.

Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg

2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.

„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– összegez Mihályi Magdolna.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:drasztikus felmérés ksh munkaerőhiány növekedés probléma

Up Next

Idén több mint 70 ezer forintot terveznek költeni a magyarok karácsonyi ajándékokra

Don't Miss

Vállalkozni a válságok alatt? Igen!

Gazdaság

Ilyen környezetben készülnek az állatorvosi vakcinák

Ezek a technológiák segítik a Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékeinek hazai gyártását.

A legtöbb kutya- és macskatartó számára ismerősek lehetnek Magyarország legnagyobb állategészségügyi vállalatának, a több mint száztíz éves hazai múltra visszatekintő Ceva-Phylaxia állatgyógyászati termékei. A közel 1500 munkatársat alkalmazó, kutatással, vakcinagyártással és -kereskedelemmel egyaránt foglalkozó vállalat oltóanyagai világszerte segítik a baromfi-, a sertés és kérődzőállományok egészségének megőrzését is.

A cég budapesti és monori üzemeiben szigorú gyógyszeripari előírásoknak kell megfelelni a gyártás teljes folyamata során, hogy mindig egyformán magas minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezt az állandó és energiagazdálkodási szempontból is hatékony, illetve fenntartható környezetet biztosítják modern, digitalizált épületautomatizálási megoldások.

A két telephelyen az elmúlt években folyamatos fejlesztések történtek ezen a téren, amelyhez a Siemens Zrt. szállította – partnerein, az SBT Automatika Kft.-n és az ELSZÖV-Automatika Kft.-n keresztül – az épületgépészeti automatizálási feladatokat irányító szoftveres megoldásokat, valamint a pontos mérésekhez precízen kalibrálható, megfelelő tanúsítványokkal ellátott szenzorokat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az olyan paraméterek, mint például a hőmérséklet vagy a páratartalom a szigorú határértékeken belül maradjanak a gyártási folyamat során. Az átlátható és könnyen kezelhető riportolási funkcióknak köszönhetően pedig az adatok a hitelességét és biztonságát is garantálni tudja az alkalmazás.

A gyártás zökkenőmentességét emellett a Siemens ipari automatizálási megoldások is támogatják a Ceva-Phylaxia üzemeiben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban

A Zuglói Városközpont új irodaépületeit Siemens-termosztátokkal szerelték fel.

A Bosnyák tér mellett épült meg Budapest legújabb városnegyede: a Zuglói Városközpont. A nagyszabású beruházás keretében, hét hektáros területen, egy lakó- és hét irodaépületet alakítottak ki, üzleti helyiségekkel és mélygarázsokkal együtt.

Az irodáknak, üzleteknek otthont adó Zenit Corso. Forrás: Zenit Corso

A projekt során központi szerepet töltött be a környezettudatosság: az épületek energiahatékonyságát geotermikus energia biztosítja, a fűtési és melegvíz-előállító rendszerek ezzel a technológiával és korszerű hőszivattyús megoldással működnek majd. Ez a lakók számára az átlagosnál jelentősebb alacsonyabb rezsiköltségeket, az irodák bérlőinek pedig a fenntarthatósági előírások könnyedén történő teljesítését biztosítja majd. Emellett az ingatlanokat az alig egy év múlva életbe lépő mérésügyi rendelkezéseknek való megfelelésre is előkészítették: egyedi, távoli leolvasásra is alkalmas hőmennyiségmérőkkel szerelték fel őket.

Ahhoz, hogy a bérlők hatékonyan tudják kezelni, valamint a saját igényeik szerint alakítani ezeket a fűtés-hűtési rendszereket, korszerű, univerzális és kommunikációképes termosztátok kerültek az irodaépületekbe, amelyeket a Siemens Zrt. szállított partnerén, a Welltech ZRt.-n keresztül.

Az összesen beépített, több mint 3 ezer készülék szinte bármilyen fűtőrendszerhez (pl. radiátor, padlófűtés, fan-coil rendszerek) könnyedén hozzáilleszthető a számos ki- és bemeneti csatlakozójának köszönhetően. Így oldható meg például az ablaknyitás-érzékelés is, ami a hatékonyabb hűtés-fűtésvezérlést teszi lehetővé, és hozzájárul az energiaköltségek csökkentéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?

A jelszavak egyre nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek, miközben a kezelésük is egyre nehézkesebbé válik.

A vállalatoknak olyan azonosítási megoldásokra van szükségük, amelyek csökkentik a rizikót és egyszerűsítik a mindennapi működést. A január 28-i adatvédelem napja jó apropó a jelszómentes és többlépcsős hitelesítés bevezetésére. Az OpenText tapasztalatai szerint a siker kulcsa az egységes menedzselhetőség, az átgondolt bevezetés és a központi felügyelet.

„A jelszavak koncepciója valójában egy oximoronra épül. Az elképzelés szerint a jelszó véletlenszerű karakterekből áll, és könnyen megjegyezhető. De ami könnyen megjegyezhető, az sajnos nem véletlenszerű, mint például az, hogy ‘Susan’. Ami viszont valóban véletlenszerű, mint például az ‘r7U2*Qnp,’ azt nehéz megjegyezni.”

-mondta Bruce Schneier, amerikai kriptográfus, kiberbiztonsági és adatvédelmi szakértő.

A legtöbb digitális rendszerhez évtizedeken keresztül felhasználónevek és jelszavak megadásával lehetett hozzáférni. Ez a megoldás azonban ma már egyre kevésbé számít biztonságosnak. A közelgő adatvédelmi világnap jó alkalmat ad arra, hogy a vállalatok felülvizsgálják, milyen azonosítási módszerekkel védik értékes információikat.

Veszélyes és nehézkes

A kiberbűnözők célzott módszerekkel használják ki a jelszavak gyenge pontjait. Gyakori támadási forma az adathalászat (phishing), amikor a felhasználókat megtévesztő weboldalakra irányítják, hogy megszerezzék a belépési adataikat. A problémát a rossz emberi szokások is súlyosbítják. Sokan alkalmaznak ugyanis gyenge, egyszerűen kitalálható kódokat, vagy ugyanazokat az azonosítókat használják több felületen. A Verizon 2025-ös adatvédelmi incidensekről szóló jelentése is alátámasztja, hogy a hitelesítő adatok a leggyakoribb támadási pontok közé tartoznak: a kibertámadások 22 százalékánál ezek jelentették a kiindulási pontot.

Amellett, hogy biztonsági kockázatot rejtenek, a jelszavak a mindennapi használat során is nehézségeket okoznak. Sok ember számára gondot jelent a rengeteg különböző jelszó megjegyzése és begépelése. Az elfelejtett jelszavak kezelése és helyreállítása ráadásul gyakran az IT-részlegekre is plusz terheket ró.

A jelszavakon túl

Mindezek fényében érthető, hogy a vállalatok egyre inkább érdeklődnek a többlépcsős, illetve jelszómentes hitelesítési megoldások iránt, amelyek javítják a felhasználói élményt, miközben csökkentik az adminisztrációs nehézségeket és a biztonsági kockázatokat. Ma már sokféle alternatíva közül választhatnak a szervezetek: hardveres tokenek, proximity- vagy okoskártyák, vagy épp mobiltelefonos azonosítás SMS-es, push-értesítéses vagy időalapú (TOTP) megoldással. Egyre elterjedtebbek a biometrikus azonosítók is, például az ujjlenyomat- és az arcfelismerés.

Az OpenText szakértői szerint a vállalatoknak érdemes több szempontot is mérlegelni, amikor kiválasztják a számukra ideális megoldás. Ezek között természetesen az első helyen áll a biztonság, de szinte hasonlóan fontos a felhasználói élmény, beleértve az egyszerű regisztrációt és bejelentkezést. Célszerű emellett figyelembe venni a költségeken kívül a kezelhetőséget és skálázhatóságot, illetve azt is, hogy mennyire könnyen illeszthető bele a technológia a meglévő informatikai környezetbe. Sok esetben komoly előnyt jelent, ha a rendszer testre szabható, és képes adaptív hitelesítésre, vagyis az adott helyzethez igazítja a hitelesítés erősségét, például a használt eszközhöz, a bejelentkezés körülményeihez vagy az aktuális kockázati szinthez. Mindez azonban csak akkor működik hatékonyan, ha a megoldás nem növeli indokolatlanul az adminisztrációs terheket.

Egységes kezelés, kétségtelen biztonság

Az OpenText szakértői szerint minden hitelesítési megoldás csak annyira biztonságos, amennyire hatékonyan menedzselik. A jelszómentes módszerek magas szintű védelmet nyújthatnak, azonban még a legmodernebb technológiák is sebezhetővé válhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően, és hiányoznak a jól beállított szabályok. Ez különösen akkor jelent kockázatot, ha a vállalatok többféle hitelesítési módszert alkalmaznak párhuzamosan, eltérő rendszerekben.

Ebben nyújt segítséget az OpenText Advanced Authentication, amellyel a szervezetek minden azonosítási módszert egyetlen felületen, egységesen kezelhetnek a hagyományos eszközöktől kezdve a legújabb, jelszómentes megoldásokig. Az átlátható menedzselés egyszerűsíti az üzemeltetést és a felügyeletet, és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy következetesen alkalmazhassák a biztonsági beállításokat a teljes szervezeten belül. A megoldás több mint harminc különböző hitelesítési módszert támogat, és rugalmasan skálázható a szervezet méretéhez, felépítéséhez és működési igényeihez mérten.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!