Connect with us

Gazdaság

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

munkaerőhiány

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.

Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala

emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.

„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.

„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell

A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.

„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.

A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.

Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra

A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.

„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”

– véli a szakértő.

Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg

2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.

„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– összegez Mihályi Magdolna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre nagyobb probléma az öregedő hazai járműpark

Az Europ Assistance közelmúltban végzett reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a magyar autósok közel fele (49%) 16 évesnél idősebb gépjárművet használ.

Ez azért is aggasztó, mert felmérés szerint a gépkocsi tulajdonosok csupán kicsivel több mint kétötöde (43%) rendelkezik olyan anyagi kockázatot csökkentő megoldással, mint a casco biztosítás és/vagy az asszisztencia-szolgáltatás így a tulajdonosok nagy többsége teljesen védtelen egy-egy autós vészhelyzet (karosszéria sérülés, vagy meghibásodás) esetén. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar háztartások közel háromnegyede (72%) rendelkezik saját gépkocsival, az autósok több mint fele (57%) pedig legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat.

Az Europ Assistance a közelmúltban végzett átfogó, reprezentatív felmérést a magyarok autóhasználati és gépjárművel kapcsolatos biztosítási szokásai kapcsán. A kutatás megállapítja, hogy a 18-69 éves lakosság közel háromnegyedének (72%) háztartásában van saját autó, minden ötödik személy háztartásában pedig több gépjármű is megtalálható. A felmérés szerint hazai autók 49 százaléka legalább 16 éves, a 6-15 éves gépjárművek aránya 34 százalék, és csupán minden hatodik gépkocsi fiatalabb évjáratú: 1-5 éves. A megállapítások összecsengenek a KSH által közölt adatokkal is, melyek szerint a magyarországi személyautók átlagéletkora 2024-ben már elérte a 16,2 évet.

A kutatás továbbá rámutat, hogy a magyar autósok több mint fele (57%) legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat autójával, minden harmadik autótulajdonos pedig havonta legalább egyszer. A lakosság másik harmada évente 1-3 alkalommal autózik országhatáron belül, és csak minden ötödik autósra igaz, hogy sosem vagy két évnél is ritkábban utazik ilyen távon.

Növelni kell a tudatosságot – vannak kockázatcsökkentő megoldások

Az elöregedő járműpark egyik szomorú következménye, hogy gyakrabban fordulnak elő meghibásodások, így emelkedik annak veszélye, hogy az autótulajdonosoknak hirtelen mélyen a zsebükbe kelljen nyúlni, ha valamilyen meghibásodás, vagy karosszéria sérülés történik. Ennek ellenére az autósok 53 százaléka semmilyen asszisztencia vagy CASCO biztosítással sem rendelkezik, melyek anyagi segítséget jelentenek a váratlan helyzetekben.

Legyen szó új vagy több éves járműről, bármikor történhet váratlan meghibásodás. Gyakran jelentkezhetnek akkumulátor problémák vagy elektromos hibák, előfordulhat a hűtőfolyadék szivárgása vagy hiánya, a vezérműlánc elszakadása, de egy defekt is komoly gondot okozhat. Modernebb autók esetében a szoftver és szenzorok hibái jelentkezhetnek.

„Mindössze a magyar autótulajdonosok alig több mint negyede (27%) köt asszisztencia biztosítást, ami professzionális vészhelyzeti, útközbeni segítségnyújtást jelent. Pedig érdemes előrelátónak lenni, hiszen az elöregedő autók esetében egyre nő a meghibásodás veszélye akár menetközben is, ami miatt az esetleges mentési, szállítási költségek is hirtelen megterhelhetik a családi kasszát, míg a havi körülbelül 1400 forinttól elérhető gépjármű asszisztencia-szolgáltatás egyfajta pénzügyi és pszichés védőhálót biztosít az útközben bekövetkező vészhelyzetek esetére, kiszámíthatóbbá téve a családi költségtervezést is”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.

A háztartásban saját autóval rendelkező 18-69 éves magyarok körülbelül ötöde rendelkezik CASCO biztosítással, 14 százalék kapott ingyenesen gépjármű asszisztencia szolgáltatást (márkakereskedéstől vagy szervíztől), 13 százalékuk pedig önálló asszisztencia szolgáltatást (amiért külön fizetnek egy szolgáltatónak) vesz igénybe.

A kutatás rámutat továbbá, hogy az autósok 91 százaléka hasznosnak tartja a gépjárműasszisztenciát, kétharmaduk számára pedig lényeges szempont, hogy a szolgáltatás bármilyen korú és kilométeróra-állású autóra is megköthető legyen.

Érdemes elővigyázatosnak lenni, rövidebb utakon is megtörténhet a baj

A vezetés során is érdemes körültekintően eljárni, baleset ugyanis rövidebb utakon, akár egy gyors városi bevásárlás alkalmával is megtörténhet. A KSH adatai szerint 2025 első félévében összesen 6629 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, tehát nem kell külföldre utazni, hazánk határain belül, kisebb távolságokon is megtörténhet a baj.

„Koccanás vagy az autó meghibásodása esetén senki sem szeretne az autópálya mentén vagy adott esetben egy forgalmas út közepén vesztegelni. Ilyen esetekben nyújt megnyugtató megoldást az AutoSOS szolgáltatás. Egyetlen telefonszám tárcsázásával érhető el a gyors, 0-24 órában hívható segítség, a szolgáltató kiérkezéséről pedig e-mail vagy SMS üzenet formájában kapnak automatikus értesítést az érintettek. Szakértő kollégáink többek között az autó helyszíni javítását és szervízbe szállítását is intézik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik idősebb autóval rendelkeznek, hiszen asszisztencia-szolgáltatásunk bármilyen korú, és futásteljesítményű autóra vonatkozik”

– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés

Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.

A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.

Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.

A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.

A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak

Azonnal, alkalmazásból menedzselhető szolgáltatások, aszerint, hogy éppen növekszik vagy csökken a vállalkozás telekommunikációs igénye.

A hazai vállalkozások számára a számos lehetőség mellett kihívást jelent a nehezen kiszámítható üzleti környezet; még a stabil cégek esetén is előfordul, hogy míg az egyik hónapban bővül, a másikban már visszafogja a költségeit. Rugalmasság, digitális ügyintézés, költséghatékonyság – ezt kínálja a Yettel új üzleti megoldása azoknak a KKV-knak, amelyek nemcsak alkalmazkodni, hanem fejlődni is szeretnének.

A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) adják a hazai foglalkoztatottság 65%-át, és becslések szerint 50-55%-kal járulnak hozzá a hazai GDP termeléshez, miközben a cégek számára a folyamatosan változó gazdasági környezetben a költséghatékonyság és a rugalmasság kulcsfontosságú tényezőkké váltak. A vállalkozásoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk: miközben a digitalizáció és a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, egyúttal új elvárásokat is támaszt feléjük. A Yettel most bejelentett legújabb fejlesztései pontosan ezekre az igényekre adnak választ: elindul a Yettel Business ReFlex hűségnélküli, mégis kedvező feltételeket biztosító tarifacsalád, valamint a Yettel Business mobilalkalmazás, amely a mobilról menedzselhető üzleti funkciók révén teljesen új szintre emeli az üzleti ügyfélélményt.

Rugalmas tarifa, hűségidő nélkül, mégis kedvező feltételekkel

A Yettel Business ReFlex tarifák lényege, hogy a vállalkozások igényeire, kötelező hűségidő vállalása nélkül alakíthatóak: nincs kötelező 2 éves hűségidő, mégis kedvező árak és feltételek érhetők el, szabadon lehet váltani nagyobb vagy kisebb tartalmú tarifacsomagok között, akár havonta. Így a cégek gyorsan reagálhatnak a piaci változásokra, valamint bővülő vagy éppen csökkenő telekommunikációs igényeikre. A hűség nélküli ajánlatokhoz havi visszatérítés is jár, amelyet a vállalkozás akár készülékvásárlásra, tartozékokra vagy számlajóváírásra is felhasználhat – akár összevontan, egy nagyobb értékű telefonbeszerzéshez is.

Yettel Business app: digitális ügyfélélmény, egy helyen minden

Az új Yettel Business app kifejezetten a társaság kis- és középvállalati méretű üzleti ügyfelei számára készült, egyedülálló fejlesztés a hazai mobilkommunikációban. Az alkalmazás lényegében azt a digitális élményt kívánja biztosítani, amit a Yepp tarifa kínál a lakossági ügyfelek számára: egyetlen alkalmazáson keresztül elérhető kényelmes és rugalmas ügyintézés, költségkontroll és kedvezmény-érvényesítés. A Yettel Business appban az ügyfelek önállóan menedzselhetik előfizetéseiket, módosíthatják tarifáikat, rendelhetnek extra szolgáltatásokat attól függően, hogy növekszik vagy csökken a vállalkozás igénye a telekommunikációs szolgáltatásokra. A tranzakciók azonnal teljesülnek, nem szükséges Yettel üzletbe látogatni ezek elintézésére. A platform folyamatosan bővül, az ügyfelek visszajelzései alapján újabb hasznos funkciókkal és lehetőségekkel.

Technológiai háttér és ügyfélközpontúság

A Yettel az elmúlt években közel 100 milliárd forintos hálózatfejlesztést hajtott végre, így ma már országosan 99% feletti – lakosságra vetített, kültéri – lefedettségű 4G és több mint 1000 bázisállomáson elérhető szupergyors 5G hálózat áll az üzleti ügyfelek rendelkezésére. A vállalat 2028-ig további több tízmilliárd forintos fejlesztést tervez Magyarországon.

„A KKV-szektor a hazai foglalkoztatás kétharmadát biztosítja, és becslések szerint a GDP több mint felét állítja elő, így gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A Yettelnél az elmúlt évek hálózatfejlesztései mellett arra törekszünk, hogy olyan üzleti megoldásokat kínáljunk, amelyek valódi válaszokat adnak a vállalkozások működési, növekedési céljaihoz. A ReFlex tarifacsalád és a Yettel Business app bevezetésével a rugalmasságot, a digitális ügyintézést és az egyedi igényekre szabható költségstruktúrát helyezzük előtérbe – mindezt egy technológiailag élenjáró, országos lefedettségű mobilhálózatra építve.”

– mondta Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss