Gazdaság
Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon
A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.
„Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala”
– emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.
Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.
„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”
– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon
A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.
„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”
– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.
A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell
A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.
„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”
– emeli ki Mihályi Magdolna.
Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban
A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.
A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.
Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra
A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.
„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”
– véli a szakértő.
Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg
2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.
„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”
– összegez Mihályi Magdolna.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
You may like
-
Nem tolonganak a bankok az állampapíros betétesekért
-
Európa legpechesebb fociklubjai
-
Szárnyal a budapesti használtautó-piac
-
Megugrottak a HONOR Magic7 Pro európai eladásai a versenytársak készülékeinek megjelenése után
-
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
-
Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják
Gazdaság
Kihaló fajok, elsivatagosodó Európa: innovációval és közös lépésekkel még megmenthető a jövő
Környezetünk megóvása és a fenntarthatóság korunk legsürgetőbb és legösszetettebb problémája, amiről bőven van még mit tanulnunk. A téma különösen aktuális napjainkban. De mekkora valójában a baj? Tehetünk-e bármit a környezetkárosító folyamatokkal szemben? Milyen szerep jut a vállalatoknak? És milyen utakat kínálnak a megoldáshoz az innovatív technológiák? Elgondolkodtató tényekkel érkezik a Bosch Magyarország Podcast legújabb adása, mely a fenntarthatóság legrejtettebb dimenzióiba enged betekintést.
Egyre több az aggasztó jel és mára világossá vált: a szemünk előtt, soha nem látott ütemben zajlik a klímaváltozás és a fajok pusztulása, amit az emberiség életmódja okoz. A háttérben meghúzódó okokat, a vállalatokat és egyéneket egyaránt érintő sürgető tennivalókat veszi sorra a Bosch Magyarország Podcast friss epizódjában Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató, valamint Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője és Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere.
A dinoszauruszok óta nem halt ki ennyi faj
Először is érdemes tisztáznunk, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a jövőnkre. A legsúlyosabb környezeti probléma egyértelműen a fajok pusztulása, hiszen a biodiverzitás a Föld védekezőképességének az alapja – hangzik el a podcastban. A hatodik kihalási hullám zajlik most, amelyhez hasonló legutoljára 65 millió évvel ezelőtt történt, amikor a dinoszauruszok eltűntek a bolygónkról. Ebben szerepe van a mai klímaváltozásnak, melynek legfőbb oka a szén-dioxid-kibocsátás.
Ez eddig ismerősen csenghet, de abba már nem feltétlen gondolunk bele, hogy a szén-dioxid akár néhány évtized alatt képes megváltoztatni az éghajlatot, ami radikálisan átalakíthatja az életfeltételeket és a termelési lehetőségeket még a ma élő emberek életében.
Antal Miklós szerint az „enyhébb” eset az, hogy a jövőben még erősebbé válik a már most is érezhető sivatagosodás, a világ bizonyos részei élhetetlenné válnak, ami magával hozza a migrációt és nő a további geopolitikai konfliktusok esélye. De az a forgatókönyv is lehetséges, hogy az Észak-atlanti áramlás gyengülése gyökeresen megváltoztatja Nyugat-Európa klímáját, emiatt Európa egy részén pillanatok alatt hatalmas épületállomány és közlekedési rendszerek válnak használhatatlanná, festi le a nem túl rózsás jövőképet a szakértő.
Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője
Körtekonzerv a Föld körül
Vessünk egy pillantást azokra a mindennapi szokásainkra is, amelyek döntő hatással vannak bolygónk sorsára. Nemcsak az számít, mit vásárolunk, hogyan utazunk, mivel fűtünk, mennyi hulladékot termelünk, hanem az is, hogy mit eszünk. Elgondolkodtató például a világot – és a közösségi médiát is – bejáró körtekonzerv esete, melyet Szalóczy Miklós példaként oszt meg a hallgatókkal. Észak-Amerikában kapható ez a termék, melynek alapanyaga Argentínából származik, ám Thaiföldön csomagolják, így kétszer körbeutazza az óceánt, mire a vásárlókhoz eljut. Mindez miért lehetséges? Azért, mert van rá fogyasztói igény, hívja fel a figyelmet a szakember a Bosch Magyarország podcast friss epizódjában.
Bosch: a fenntarthatóság a tervezőasztalon kezdődik
Valóban nagy tehát a baj: a környezet pusztulásának mérsékléséhez, a fenntartható fejlődéshez sürgős lépésekre van szükség. Könnyen belátható, hogy a lakosság mellett a vállalatok, a gyártás, a kereskedelem világában zajló tevékenységek – méretük és intenzitásuk miatt – ugyancsak hozzájárulnak a környezet szennyezéséhez, de egyben lehetőséget adnak a zöldebb jövő megteremtésére is. A Bosch podcast szakértője rámutat az egyik igen fontos és reményt keltő trendre a gazdasági szereplők körében: egyre több vállalat tesz komoly fenntarthatósági vállalásokat, köszönhetően a jogszabályi kötelezettségeknek, a vevők elvárásának vagy éppen önként vállalt szigorú célkitűzéseiknek. „A Boschnál a fenntarthatóság már a tervezőasztalon kezdődik” – mutat rá a hosszú távú gondolkodás fontosságára Szalóczy Miklós. A szakértő szerint hamarosan eljuthatunk oda is, hogy a fenntartható működés a vállalatok sikerességének és versenyképességének alapja lesz.
Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató
Önellátó gyárak: a hidrogén kiserőműveké lehet a jövő
A Föld erőforrásainak védelmét és az energiahatékonyságot – számtalan más intézkedés mellett – a Bosch például úgy javítja, hogy 99%-ban zöldenergiát vásárol és a világszerte meglévő több mint 400 telephelye közül 110 telephelyen kiserőművek segítségével saját, megújuló energiát állít elő. Ezek közül az egyik legizgalmasabb megoldás a vállalat egyik németországi gyárában működik Salzglitterben, ahol a gázüzemű hidrogéntermelő rendszert kiegészítették egy 5MW-os napelemrendszerrel, amelynek segítségével a napenergiából zöldhidrogént állítanak elő. Ez jól tárolható, számos módon felhasználható, például üzemanyagcellában elektromos árammá visszaalakítva járművekben, termelési folyamatokban. „Jól látható, hogy az energiatárolás a zöld átállás fontos területe, melyben a hidrogén valószínűleg kulcsfontosságú szereplő lesz” – emeli ki Antal Miklós a podcastban.
Az innovatív vállalatok és a fogyasztók összefogásával megmenthető lehet a jövő
Sokan azt gondolják, hogy az egyén szintjén nem érdemes változtatni, mert „az úgysem számít semmit”. Ez azonban tévedés, a fenntarthatóbb életmódhoz újra kell gondolnunk alapvető értékeinket, szokásainkat. Számos módon tehetünk a környezetünkért mi magunk is, és ehhez egyre több innovatív technológia is segítségünkre van: elég, ha csak az egyre hatékonyabb elektromos autózásra, a még sokkal energiahatékonyabb tömegközlekedésre, vagy akár az utazási igények csökkentésére gondolunk.
Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően
A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni a fenntarthatóság aktuális kérdéseiről, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország Youtube, Spotify, Apple Podcasts, és Simplecast podcast-csatornáin!
Bosch Magyarország Podcast – Balról jobbra: Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere, Antal Miklós mérnök-fizikus, az MTA–ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője, humánökológia oktató, Szalóczy Miklós mérnök-menedzser, a Bosch globális energiahatékonysági munkacsoportjának vezetője
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Átadták a Science Park új közmű- és úthálózatát
Újabb hazai és nemzetközi befektetők bevonzása a cél az SZTE Science Parkba, amelynek közmű- és úthálózata 2024 decemberére készült el 9,5 milliárd forintos állami forrásból.
A fejlesztés ünnepélyes átadását február 7-én tartották, beszédet mondott Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Fendler Judit, az universitas kancellárja.
Befejeződött a szegedi Science Park közmű- és úthálózatának fejlesztése, melyre a kormány 9,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított. Ebből az alkalomból átadóünnepséget és emléktábla avatást rendeztek 2025. február 7-én, amelyen részt vettek mások mellett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a magyar kormány, a szegedi önkormányzat és az akadémiai szféra képviselői, valamint a kivitelező cégek és a sajtó munkatársai.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora a közműhálózat fontosságát orvosi hasonlattal érzékeltette: a szervezetben található erek és idegek hálózata nélkül még a legkiválóbb elme sem működhetne. – A több mint egy évtizeddel ezelőtt megkapott szovjet laktanyát átformáltuk olyan területté, ami a jövőt fogja építeni. Mielőtt az egyetemi fejlesztések megkezdődtek, az ELI ALPS települt ide, sikerült létrehozniuk a világ egyik legfejlettebb lézertechnológiai központját, majd a Rheinmetall is csatlakozott, amely a világ új mobilitását fogja biztosítani néhány éven belül. Az eddigi eredmények alapján is büszkék lehetünk, de a jövőben további fejlődés vár ránk – mondta a rektor.
Az ünnepségre eljött Lantos Csaba energiaügyi miniszter, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány korábbi kuratóriumi tagja. Amikor részt vehetett az egyetem életében, fontosnak tartotta, hogy segítse az akadémiai és az üzleti szféra közeledését. – Érezhetőek voltak annak a jelenségnek a hátrányai, amit Bay Zoltán világhírű fizikusunk úgy írt le, hogy „szerintem nem beszélik ugyanazt a nyelvet, ezért sohasem jutnak egyről a kettőre.” Márpedig ezt a szakadékot át kell hidalni ahhoz, hogy a tudomány és a gazdaság fejlődése egymást erősítse – hangsúlyozta Lantos Csaba. – Számolnunk kell azzal is, hogy mindkét területen egyre gyorsabb ütemű a fejlődés. Ebben a versenyben talpon maradni csak úgy lehet, ha tudatosan megdolgozunk azért, hogy összekössük egyetemeinket, kutatóhelyeinket a világ tudományos életével és a versenyszférával. Erre pedig keresve sem találnánk jobb példát, mint a Szegedi Tudományegyetem és a hozzá kapcsolódó Science Park – mondta el az energiaügyi miniszter. Szerinte a most átadott beruházásokkal létrejön egy önálló városrész, amely a gyakorlatorientált oktatás és az innovációs együttműködések terepe lesz.
– Egyetemünk életében a Science Park fejlesztési koncepciója az első olyan próbálkozás volt, ahol kiléptünk a szűken vett oktatási, kutatási, gyógyítási térből, és már a kezdetekben az volt a szándékunk, hogy a terület alkalmas legyen arra, hogy ide vonzzon magas hozzáadott értéket produkáló piaci cégeket és kutatási innovációkat – hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Felidézte, hogy a Science Park közművesítése és az úthálózat kiépítése szűk másfél év alatt valósult meg 9,5 milliárd forint hazai költségvetési forrásból. 2023 nyarán kezdték meg a nyertes ajánlattevők, a Colas Út Építőipari Zrt. és a DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. a munkálatokat. 2024 decemberében, határidőre el is készült a 85 hektáros terület teljes belső úthálózata, valamint az ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz-, a villamos- és távközlési hálózat. Kialakították a csapadékvíz elvezetésének rendszerét, a közvilágítást, elvégezték a kertészeti munkálatokat.
– Így tudtunk megfelelni az első világcég, a Rheinmetall által támasztott igényeknek, ennek köszönhető, hogy ide telepítik azt az üzemüket, amely a hidrogénmeghajtású járműgyártáshoz kapcsolódó termékeket fogja Szegeden gyártani. A fejlesztés persze nem most indult. A terület közepén 2011-től 15 hektáron felépült a világ legfejlettebb lézeres kutatóközpontja, 2022-ben pedig az egyetem átadhatta a volt tiszti szállásból átalakított, 3300 négyzetméteres inkubátorházat – sorolta az eddig elért eredményeket a kancellár, nem elfeledve a tavaly májusban átadott Energetikai Innovációs Tesztállomást sem. Dr. Fendler Judit elmondta, meggyőződése, hogy a beruházásnak hála hamarosan további hazai és nemzetközi vállalkozásokat köszönthetünk itt befektetőként, ezzel növelve régiónk gazdasági erejét. A befektetők megjelenése és az egyetem együttműködése erősíti a szegedi egyetem magasan képzett hallgatóinak helyben maradását, csökkenti az általános elvándorlást.
Az átadóünnepség zárásaként Dr. Fendler Judit, Lantos Csaba és Prof. Dr. Rovó László leleplezte azt az emléktáblát, amely a Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Park közművesítésének és úthálózatának átadása alkalmából készült.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Szigetvári József a PortfoLion csapatában folytatja
Szigetvári József februártól Venture Partner pozícióban csatlakozik az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion Capital Partners kockázati- és magántőke alapkezelőhöz, ahol évtizedes tapasztalatával, szekértői szerepben támogatja a PortfoLion jelenlegi és jövőbeli portfóliócégeinek növekedését és nemzetközi terjeszkedését.
Szigetvári József az utóbbi két évtizedben egyaránt vezetett online médiaportfoliót, épített nemzetközi szinten is sikeres e-kereskedelmi vállalkozást és vett részt a legnagyobb iparági szervezetek irányításában. A Szallas Group vezérigazgatójaként, egészen egy évvel ezelőttig, több mint egy évtizeden át irányította a közép-kelet-európai szállásfoglalási piac meghatározó szereplőjét, és aktív szerepet vállalt a cégcsoport nemzetközi terjeszkedési stratégiájának megvalósításában. Nem csak a Szallas Group felvásárlásának előkészítésében vett részt, de vezetése alatt számos európai ország helyi szereplőjének felvásárlását és integrációját is megvalósította, így a cég régiós szereplőként is sikerrel vette fel a versenyt a legnagyobb globális szállásfoglalási oldalakkal.
“A Szallas Groupnál megvalósított buy-and-build stratégia a PortfoLion befektetési filozófiájának is központi eleme, aminek a más cégekre és iparágakra való átültetésében Józsi tapasztalata felbecsülhetetlen”
– emelte ki Molnár András, a PortfoLion vezérigazgatója.
“A célunk, hogy ne csupán tőkét biztosítsunk a portfóliócégek számára, hanem partnerként minden, a növekedéshez elengedhetetlen feltételt megteremtsünk számukra. Ebben kulcsszerepet játszanak az iparági szakértők, akik mélyebb piaci ismereteikkel és operatív tapasztalatukkal még komplexebb támogatást nyújtanak a vállalkozások számára.”
– tette hozzá Molnár András.
A venture partner szerepkör a nemzetközi tőkebefektetési gyakorlatban olyan tapasztalt szakemberek bevonását jelenti, akik iparági tudásukkal, kapcsolatrendszerükkel és operatív tapasztalatukkal segítik a befektetési alapok munkáját és portfóliócégeik fejlődését. A venture partnerek gyakran közvetítő szerepet töltenek be a befektetési alap és a vállalatok között, támogatva a cégépítést, a növekedési stratégiát és az akvizíciós lehetőségeket.
„Több mint egy évtizede dolgozom szorosan befektetőkkel, és ennek jelentős részét a PortfoLion csapatával együttműködésben töltöttem. Mindig is érdekelt, milyen a másik oldalról, befektetőként támogatni a vállalatokat – nemcsak az operatív kihívások megoldásában, hanem az új lehetőségek megtalálásában is.”
– foglalta össze Szigetvári József, a PortfoLion új venture partnere.
Jelenleg Szigetvári olyan portfolionos vállalatokkal dolgozik együtt, mint a 4FIZJO és a Pepita, amelyek saját piacukon már most is meghatározó szereplők, és erős alapra építkezve vágtak bele növekedési terveik megvalósításába. A PortfoLion és Szigetvári közös célja, hogy a meglévő portfoliócégek támogatása mellett újabb sikersztorikat találjanak. Olyan vállalkozásokat keresnek, amelyek illeszkednek a PortfoLion stratégiájához, és megfelelő tőkével, szakmai tudással és tapasztalattal sikeres nemzetközi terjeszkedésen mehetnek keresztül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest
Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek
Új fejezet nyílik a filmgyártásban Magyarországon
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
Mapei: 2025 a lehetőség éve az építőiparban
Digitális lopásvédelmet mutatott be az elektromos kerékpárok akkumulátoraihoz a Bosch eBike Systems
Érkezik az Eclipsa Audio: a Samsung 3D hangélménye a 2025-ös tévékészülékeihez és hangprojektoraihoz
A HONOR Magic7 Lite a DXOMARK akkumulátor rangsorának első helyezettje
Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják
Technokrata.hu
Kihaló fajok, elsivatagosodó Európa: innovációval és közös lépésekkel még megmenthető a jövő
Színt vallott 2024-ről az egyik lakástakarék: erős évet zárhattak tavaly a pénztárak
A magyar pénzügyi szféra meghatározó szereplői a CEE régió legnagyobb fintech konferenciáján
A Széchenyi István Egyetemen végeztek az ország első ESG mesterszakosai
SZEzonnyitó: az autó-motor sport és a járműipari technológiák élvonalában a Széchenyi István Egyetem
Tovább bővül az eÁfa-rendszer funkcionalitása
A Samsung tovább mélyíti elkötelezettségét az óceánok védelmében
A fogászat jelene és jövője: riasztó adatok és új technológiai áttörések
A Z és Alfa generáció ekkora százaléka nyitott a kriptó alapú nyugdíjra
A Husqvarna a legöregebb robotfűnyírót keresi Európában
Műszaki-Magazin.hu
Innovációval és közös lépésekkel még megmenthető a jövő
Az 5 leggyakoribb kérdés bérméréssel kapcsolatban
A sikeres piaci növekedés receptje az elégedett munkaerővel kezdődik
Új angol nyelvű képzések a Széchenyi István Egyetemen
Párizsi hátraarc
Megérkezett a századik gyakornok a Schneider Electrichez
Új hidrogén töltőpontok érkezhetnek Európa fő útjaira
Űrtechnológiát hoz a hálószobákba a tollszakma hazai képviselője
Magyar innováció segíti az erdők fenntarthatóságát
A szaharai porviharok miatt kevesebb energiát termelhetnek az itthoni napelemek
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
-
Szórakozás2 hét ago
Forma-1 versenyautókkal bővült a Hot Wheels palettája
-
Okoseszközök2 hét ago
Megugrottak a HONOR Magic7 Pro európai eladásai a versenytársak készülékeinek megjelenése után
-
Mozgásban2 hét ago
Szárnyal a budapesti használtautó-piac
-
Gazdaság2 hét ago
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
-
Okoseszközök2 hét ago
Mesterséges intelligencia a mobilokban: Itt a jövő, megérkeztek az okos asszisztenssel felvértezett telefonok!
-
Ipar2 hét ago
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
-
Okoseszközök2 hét ago
A Huawei bemutatta újdonságait Budapesten