Gazdaság

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

munkaerőhiány

A szakképzettséget nem igénylő munkakörökben öt és félszeresére nőtt a munkaerőhiány az elmúlt tíz évben. Egyes szektorokban olyan mértékű hiány van jelenleg, ami soha nem tapasztalt kihívások elé állítja a vállalatokat.

Az elmúlt egy évben bejelentett ipari fejlesztésekkel további közel 28 ezer új munkahely jön létre. Az ország potenciális munkaerő-tartaléka mintegy 300 ezer fő a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján, de ez a mutató regionálisan eltérő értékeket mutat. A munkaerő-tartalékot aktivizálni kell elsősorban az iskolázottság növelésével és a gyermeket nevelő anyák munkaerőpiacra történő visszatérésének további támogatásával. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala

emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

Az előrejelzések alapján a munkanélküliségi ráta 2023-ban akár 3,6%-re, 2024-ben pedig 3,1%-re is csökkenhet, de ezzel tulajdonképpen Magyarország eléri a teljes foglalkoztatottságot a munkaképes lakosság tekintetében. Az elkövetkező években körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség, ennek mindössze csak egy része, biztosítható belföldről. Van még belső tartalék, azonban őket aktivizálni kell.

„Abban az országban, ahol közel 3-4%-os csak a munkanélküliség, gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság a munkaképesek körében és szinte mindenki dolgozik, aki dolgozni szeretne. Körülbelül 0,5-0,8 százalékkal csökkenthető még a munkanélküliségi ráta becsléseink szerint. Vannak ugyanis olyan munkakörök és pozíciók, amire a jelenleg nem dolgozó magyar munkavállalók valamilyen oknál fogva nem alkalmasak és ez a jövőben megnyíló új munkahelyekre is igaz”

– hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Tíz év alatt drasztikusan nőtt a munkaerőhiány Magyarországon

A KSH adatai alapján 2012-es évet összehasonlítva 2022-vel szinte minden foglalkoztatási csoportban nőtt a munkaerőhiány. A legdrasztikusabb emelkedés a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások terén tapasztalható, itt közel 3500-ről több mint 19 000-re nőtt a betöltetlen álláshelyek száma. A gépkezelők, összeszerelők, járművezetők között is 2012-ben még mindössze 3 600 üres pozíció volt, addig tavaly már több mint 13 000 álláshely volt betöltetlen.

„A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő és az egyéb felső, vagy középfokú végzettséget igénylő munkakörökben is 2,5 szeresére nőtt a munkaerőhiány 10 év alatt. Ebben a kimutatásban ráadásul még nem szerepelnek a 2023-as adatok, valamint a következő évekre tervezett nagyberuházások miatt prognosztizált több tízezer új álláshely”

– tájékoztat a Jobtain ügyvezetője.

A gazdasági növekedés munkahelyeket teremt és erre reagálni kell

A munkaerőhiányt a gyors gazdasági növekedés indukálta és ehhez társult egy nagyobb elvándorlási hullám is a 2010-es évek elején. Azóta ugyan megindult a visszavándorlás, azonban ez még nem olyan mértékű, amellyel a jelenlegi munkaerőhiány mérsékelhető lenne.

„A munkaerő-tartalékot minél előbb aktivizálni kell. Emellett pedig a magyar munkahelyek megtartásához jelenleg elengedhetetlen a külföldi munkavállalók behozatala. A szabályozások lehetővé tették a munkaerőhiány csökkentésére a külföldi munkavállalók nagyobb arányú és egyszerűsített alkalmazását a minősített HR szolgáltató partnerek számára. A munkaerő-kölcsönzők szerepe egyre jobban felértékelődik. Ők szervezett keretek között külföldi, kölcsönzött munkavállalókkal tudják majd mérsékelni a munkaerőhiányt”

– emeli ki Mihályi Magdolna.

Soha nem dolgoztak még ennyien a 45-69 éves korosztályban

A férfiak és nők foglalkoztatási rátája a 45-69 éves korosztályban jóval magasabb mint 13 éve. Férfiaknál a 35-55 éves korosztályban több mint 90 százalékos a foglalkoztatottság, de még a 65 éves korosztályban is kiemelkedő, mintegy 70 százalék. 2009-ben a 65 éves férfiak közel 15 százaléka dolgozott csak. Míg akkor a 35 évesek körében volt a legmagasabb a foglalkoztatottsági arány – de még mindig csak 85 százalék -, addig ma a 45 évesek körében az. Jelenleg ebben a korosztályban a férfiak 95 százalékának van munkája.

A nők esetében érdekesség, hogy 2009-ben és 2022-ben is 35 éves korukig közel 80 százalékos a foglalkoztatottsági arány. Míg 2009-ben a nők 35 éves korában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, majd fokozatosan csökkent, addig a tavalyi adatok alapján 45 éves korig emelkedik folyamatosan ez a mutató és éri el a majdnem 90 százalékot majd, sokkal lassabb volumenű csökkenést mutat, mint korábban. A 60 éves nők közel 80 százaléka dolgozik még jelenleg, míg 2009-ben mindössze 55 százalékuknak volt munkája. 65 éves kor felett a nyugdíjrendszernek köszönhetően körülbelül kiegyenlítődik az arány, körükben 10 százalékos a foglalkoztatottság jelenleg is – derül ki a KSH adataiból.

Segíteni kell az anyák visszatérését a munkaerőpiacra

A nők körében a 25-49 éves korosztályban a három vagy többgyermekesek foglalkoztatási rátája 2012-höz képest 10 év alatt ugyan 20 százalékkal nőtt, még mindig mindössze 66 százalékuk dolgozik jelenleg.

„Ez viszonylag alacsony arány, főleg európai összevetésben. A munkaerő-tartalék aktivizálásának egyik fontos fókuszterülete lehet a jövőben a nagycsaládos anyák hatékonyabb, illetve korábbi bevonása a munkaerőpiacra. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a vállalatok optimalizálják a munkafeltételeiket, és családbarát munkaidővel, egyéni munkarenddel, különböző műszakokkal stb. támogassák a munkába állást”

– véli a szakértő.

Egy külföldi vendégmunkás három magyar munkahelyet tart meg

2000-ről 2022-re 2,7-szeresére nőtt a külföldi munkavállalók száma itthon. Míg 2000 és 2015 között mindössze 5 ezer fővel nőtt a külföldiek száma Magyarországon, – 20 ezer főről körülbelül 25 ezer főre, – addig 2022-ben már több mint 55 ezer külföldi állampolgár dolgozott hazánkban a KSH adatai alapján. Az ázsiai állampolgárok száma megnégyszereződött 2022-re, az ukránoké pedig mintegy ötszörösére nőtt, aminek egyik fő oka az orosz-ukrán háború.

„Külföldi munkavállalókra szükség van Magyarországon, csak így biztosítható, hogy folytatódjanak és meg is valósuljanak a beruházások, fejlesztések és a magyar munkavállalók munkája se kerüljön veszélybe. A kölcsönzött külföldi dolgozók nem a magyar emberektől veszik el a munkát, hanem a magas létszámigényű beruházásoknál a termelés beindításához és a produktivitás növeléséhez szükséges a jelenlétük, amivel összességében a magyar gazdaság versenyképességét szolgálják. A külföldi befektetők ugyanis nem visznek beruházásokat olyan országokba, ahol nem számíthatnak elegendő mennyiségű és minőségű munkaerőre”

– összegez Mihályi Magdolna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Felhasználónként évente akár 250 dollárjába is kerülhet az ügyfélszolgálatoknak a jelszóvisszaállítás

A jelszó-visszaállítások első ránézésre jelentéktelen apróságnak tűnhetnek egy ügyfélszolgálat mindennapos feladatai között.

Ez azonban nem is állhatna messzebb az igazságtól a TOPdesk Magyarország szakértője szerint: a jelszavak kezelése jelentős költséget jelenthet a cégeknek, és az ügyfélszolgálaton dolgozók hatékonyságát is nagyban csökkentheti, ha sok az ilyen jellegű feladat.

Sokba kerül az új jelszó

A Gartner felmérése szerint az informatikai ügyfélszolgálati hívások 30-50%-a jelszó-visszaállítással kapcsolatos. Az adott szervezet méretétől és a végfelhasználók számától függően ez hetente akár több tíz órányi munkaidőt is jelenthet. Egyes esetekben ez azt jelenti, hogy az IT ügyfélszolgálat munkatársai a munkanapjuk közel 40%-át manuális jelszó-visszaállításokkal töltik.

Ráadásul a jelszó-visszaállítási kérések kezelése nem csak rendkívül időigényes, de költséges is. A Burton Group globális becslése szerint a jelszó-visszaállítások évente akár 250 dollárba is kerülhetnek felhasználónként. Egy 500 végfelhasználóból álló, közepes méretű szervezet esetében ez évi 125 000 dollárra rúg.

A szervezetre gyakorolt hatás

„A manuális jelszó-visszaállításokkal nem csak az a probléma, hogy rendkívül költségesek. Mivel az informatikai részlegek munkaidejük nagy részét a jelszavak visszaállításával és más ismétlődő feladatokkal töltik, nem jut lehetőségük olyan hosszú távon nagy értékű stratégiai projektekbe fektetni, mint például a modernizáció vagy a valódi problémák feltárása és kezelése”

– mondja Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing és értékesítési vezetője.

A szakértő szerint ráadásul nemcsak az informatikai részleg számára jelentenek terhet a jelszó-visszaállítások, hanem a szervezet egészére is. Amíg a végfelhasználók a jelszavuk visszaállítására várnak, a munkájuk félbemarad, ami nemcsak a produktivitásukra és a szervezet egészére, hanem a cég ügyfeleire is negatívan hat.

Automatizált folyamatok

A jelszó-visszaállítások okozta problémákra a szakértő szerint az automatizálás a válasz, amit a legkönnyebben egy chatbot segítségével, vagy egy önkiszolgáló portálon valósíthat meg egy vállalat.

„A Gartner felmérése szerint a jelszó-visszaállítás automatizálása akár 40%-kal csökkentheti a szervizhívások számát és a végfelhasználók állásidejét – ami gyorsan jelentős költségmegtakarítást eredményez”

– tette hozzá Zakrzewski Anita.

A Forrester kutatása szerint ráadásul az automatizálás bevezetését követően a munkavállalók elégedettsége is 69%-kal javult. A WorkMarket és a KRC Research jelentése szerint pedig a vezetők 78%-a pedig úgy gondolja, hogy a feladatok automatizálása minden érintett produktivitását növelheti.

Az automatizálás azt is lehetővé teszi, hogy az IT ügyfélszolgálat munkatársai az összetettebb problémákra fókuszáljanak, és a valódi szakértelmet igénylő fejlesztésekbe fektessék az idejüket, ami végső soron javítja a munkával való elégedettséget és a hatékonyságot. Ez pedig mint az ügyfélszolgálati, mind a végfelhasználói oldalon összességében optimálisabb munkakörnyezetet eredményez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel

easyticket jegykiadó automata

A BEKS Kommunikációs Technika Kft. több mint 20 éve foglalkozik a Welcome3 Komplex néven jegyzett integrált beléptető- és értékesítőrendszer fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével. A Welcome3 Komplex rendszer több, országosan ismert fürdőben, gyógyfürdőben, stadionban és más létesítményben működik országszerte.

Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.

A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.

Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái

A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.

Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.

A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.

Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.

A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:

  • az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
  • ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
  • az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
  • a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.

A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.

Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.

A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.

Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:

  • Alulértékesítés:

Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.

  • Túlértékesítés:

A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.

Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.

Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.

Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.

Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel

A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:

  • meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
  • a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.

A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.

  • Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
  • A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
  • A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
  • Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.

Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:

  • A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
  • A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
  • A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.

A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.

  1. Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.

A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.

A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.

Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:

  • például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
  • vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.

Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.

Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.

  1. Anomália detektáló modul

A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.

Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.

A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.

Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.

A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.

  1. Központi vezérlő modul

A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.

EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel

A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.

Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.

A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.

Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.

Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.

Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.

A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.

Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.

A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.

easyticket jegykiadó automata

A jegykiadó automata főbb jellemzői:

Vandálbiztos monitor

  • 19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
  • Felbontás: 1280×1024 px
  • Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
  • 1000 nit fényerő
  • 6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
  • Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
  • Beépített hűtésszabályozás
  • Beépített fényerőszabályzás

Bankkártyás fizetés

  • Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
  • Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
  • Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
  • Biztos kártyaolvasás és gyors működés
  • A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
  • Kártyazár, vészkioldás
  • Vandálbiztos

Távfelügyelet

  • Belső hőmérséklet mérése
  • Belső páratartalom mérése
  • Áramfelvételek mérése
  • Beépített akkumulátorok felügyelete
  • Távoli lekapcsolás és újraindítás
  • Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé

easyticket jegykiadó

A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.

Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.

További információ:                       marketing.easy-ticket.hu

A rendszer fejlesztője:                   BEKS Kommunikációs Technika Kft.          www.beks.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség

Megjelent a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötete, melyet a nemzetközi versenyjogi konferencián mutat be a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal október 22-én rendezi meg az 50. Európai Versenynapot, melynek előkészületei már javában zajlanak. A Várkert Bazárban megrendezésre kerülő nemzetközi eseményen a versenyjog legkiválóbb európai és hazai szakemberei vitatják meg a versenyképesség és a fenntarthatóság kapcsolatát a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, illetve kockázatait. A nemzeti versenyhatóság a rangos konferencián mutatja be a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötetét is „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” címmel. A könyv digitális formában már elérhető a GVH honlapján.

Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. Az európai versenyjog egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményén a versenypolitika legaktuálisabb kérdésköreit vitatják meg hazai és külföldi szakemberek. A 2024. október 22-én, Budapesten megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő témakört ölel majd fel.

versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában állnak, így elengedhetetlen a témakörök versenypolitikai vetületeinek vizsgálata is. Míg a stabil gazdasági növekedés és a nemzetgazdasági versenyképesség számára alapvető táptalajt biztosít a tisztességes piaci verseny, addig az olyan eszközökön keresztül, mint az ún. zöld mentesítés, a fenntarthatósági célokhoz is jelentősen hozzájárulhat a versenypolitika.

2023. május 2-án lépett hatályba a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA). Az Európai Uniós szabályozás célja, hogy a versenyjogi szabályozást kiegészítve biztosítsa, hogy a multinacionális óriásplatformok ne élhessenek vissza piaci helyzetükkel. A rendezvény keretében Európa versenyjogi jogalkalmazói megvitatják – közel másfél éves távlatból visszatekintve – a jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait és tanulságait.

A konferencia harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása nyújtotta lehetőségek, illetve annak kockázatai alkotják. Az MI rohamos előretörésével elengedhetetlenné vált, hogy azon szakpolitikai területek, melyeket érinteni fog felkészüljenek terjedésének lehetséges következményire. A téma különösen aktuális, tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A Gazdasági Versenyhivatal különös figyelmet fordít az MI technológiára. Éppen ezért a nemzeti versenyhatóság 2024 elején piacelemzést indított, hogy feltárja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az MI számos előnye mellett felvetheti az MI-alapú innováció koncentrációját a tőkeerős vállalkozások javára, és a fogyasztók döntéseire is hátrányosan hathat, ha nem kellően átlátható a működése. A nemzeti versenyhatóság két, egymásra épülő podcast epizódban is foglalkozott a témával (Dr. Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt részletesen a MI-technológiával összefüggő dilemmákról), melyek meghallgathatóak a GVH Podcast csatornáján.

A Gazdasági Versenyhivatal a konferencia nyitó panelbeszélgetésének keretében bemutatja a Versenytükör könyvek szakkönyv-sorozatának legújabb, „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary”című kötetét. Az angol nyelvű szakmai kiadvány bemutatja az uniós versenyjog hatásait a magyar versenypolitikára Magyarország két évtizedes Európai Uniós tagságának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján, de – többek között – kitér arra is, hogy a magyar versenyjog hogyan járult hozzá az EU versenyjogának fejlesztéséhez.

Versenytükör-könyvsorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen magyar szerzők – elsősorban a GVH műhelyében készülő – tanulmányainak kiadására. A könyvsorozat keretében eddig két kiadvány jelent meg Közbeszerzés és versenyjog”, illetve „A hazai fogyasztóvédelmi jog áttekintése: alapok, kihívások, aktualitások” címekkel. A szakkönyv-sorozat legújabb része – a korábbi kötetekkel együtt – digitális formában elérhető a nemzeti versenyhatóság honlapján.

A „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” című kötet itt érhető el.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss