Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek

MANAP

A MANAP Iparági Egyesület tagjai között végzett felmérése szerint a tagok többsége – a rekordokat döntögető magyar napelemes statisztikák mellett – komoly nehézségekkel küzd, és nem gondolja, hogy a következő pár évben számottevően javulnának az iparág és benne vállalkozása kilátásai.

Ami különösen fájó, hogy több mint 80 (!) százalékuk egyes vagy kettes osztályzatot ad a magyarországi szabályozásra.

A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.

A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.

Szabályozási akadályok

A válaszadók 80%-a az itthoni szabályozási környezetet nevezi meg a naperőtelepítések fő gátjaként: 10-ből 8 tag az ötfokozatú skálán elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott a magyarországi szabályozási környezetre. A szabályozási kihívásokat látva az iparág növekedése és fejlődése komoly akadályokba ütközik.

Borús kilátások

Még a középtávú kilátásokat is csak közepesnek látják a válaszadók, ahol a harmad részük a következő 3-6 év kilátását egészen gyengeként ítéli meg. Az iparág bizonytalanságokkal küzd, amelyek befolyásolják az jövőbeni kilátásokat. A MANAP tagsága a smart/tárolós rendszerek piacában bízik leginkább, de a tagok 40 százaléka érintett a naperőművek telepítésében és fejlesztésében és ez a szegmens is biztatóbb kilátásokkal bír, mint a lakossági háztartási méretű kiserőművek, amelyek kilátásaival kapcsolatban – főleg az állami kifizetések lassúsága miatt – az iparágban tevékenykedő vállalkozások nagyon szkeptikusak.

Ügyfél-tudatosság alacsony

A MANAP tagjainak nincs túlzottan jó tapasztalata a ügyfeleik napenergiával kapcsolatos informáltságáról, még a leginkább informált üzleti ügyfelek is csak 3,8 pontot kapnak a 5-ből.  Ez az informáltság szintén akadályozza a napelemes iparág fejlődését Magyarországon.

RRF-pályázat nehézségei

Az előző évek nehézségei között a tagok különösen rosszul élik meg az RRF-pályázat kapcsán a közvetlen kivitelezői kifizetések akadozását, a lassú elbírálást és a bonyolult és időigényes adminisztrációt.

A HMKE-piac

A háztartási méretű kiserőművek piacán a tagok háromnegyede aktív. Szerintük a leginkább befolyásoló (sőt: fájó) esemény a szaldó-elszámolás kivezetése, a HMKE-betáp stop és a bruttó elszámolás bevezetése volt az elmúlt időszakban, de a 100%-os pályázat nehézségei is a fajsúlyos momentumok között voltak.

„Mindannyian érezzük és éreztük az elmúlt időszak nehézségeit: a kutatásunkból egy kifejezetten negatív kép rajzolódik ki a magyarországi napelemes piacon tevékenykedő cégek mindennapjairól, miközben maga a napenergia elterjedése hónapról-hónapra csúcsot dönt Magyarországon –kifejezetten a napelemes cégek erőfeszítéseinek köszönhetően, és sajnos egyértelműen az ő kárukra, hiszen nekik kell finanszírozniuk a   lakossági pályázatokat, miközben sokszor azon aggódtak az elmúlt években, milyen új, számukra negatív kimenetelű törvények és rendeletek jelennek meg este a Magyar Közlönyben.”

– nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

„Különösen fájó, hogy a helyzet egyértelműen romlik: 2020-hoz képest minden mutató jelentősen romlott a magyarországi napelemes piacon a válaszadó tagok szerint. 2020-ben még a cégek 72%-a számolt be növekedésről. 2023-ban már csak 23%. Az iparág közép távú kilátásait illetően a „nagyon jó” vagy „jó” választ adók aránya háromnegyedről egynegyedre esett vissza, míg a szabályozási környezet megítélése a „rossz” vagy „nagyon rossz“ választ adók esetében 10%-ról 80%-ra ugrott.”

– tette hozzá Szolnoki Ádám.

A felmérést a Catapult Innovation Lab készítette a MANAP tagjainak körében 2023 végén és 2024 elején.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új növekedési szakaszba lépett a TC2: többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban

Tizedik működési évét megkezdve többségi tulajdonrészt szerzett a szerb Kombinat IT Services vállalatban a TC2.

A döntést az elmúlt egy év sikeres szakmai együttműködése alapozta meg, amely során a két vállalat több felhő-natív rendszer megvalósítását igénylő projekten dolgozott együtt.

Az akvizíció célja, hogy a TC2 platformszintű mérnöki és felhőüzemeltetési szakértelmét alkalmazásmodernizációs és alkalmazásfejlesztési képességekkel egészítse ki, és ügyfelei számára a teljes életciklus mentén egységes, üzleti fókuszú szolgáltatást nyújtson. A lépés a vállalat tudatosan felépített fejlődési ívének következő állomása.

A TC2 az elmúlt tíz évben szakértői indulásból regionálisan is releváns, nagyvállalati fókuszú technológiai partnerré vált. Egyre erősebben jelent meg az az ügyféligény, hogy a stabil, skálázható felhőplatformokra épülő rendszerek mellett az alkalmazások modernizációja és fejlesztése is egységes szemléletben, egy kézben valósuljon meg.

A TC2 2024-ben kezdett szorosabban együttműködni a Kombinat IT Services-szel olyan projektekben, ahol a modern fejlesztési és DevOps technológiák magas szintű ismerete, valamint a nagyvállalati környezetben elvárt szállítási minőség egyaránt kulcsszerepet kapott. A Kombinat web-, mobil-, adat- és IoT-fejlesztési tapasztalata, valamint felhő-natív architektúrák és AI-alapú alkalmazásmodernizációs megoldások terén szerzett szakértelme egészíti ki a TC2 platformszintű mérnöki tudását.

„Az elmúlt egy év közös munkája egyértelművé tette számunkra, hogy a platformszintű gondolkodás és az alkalmazásfejlesztési szemlélet integrálása valódi ügyfélértéket teremt. Az alkalmazásokba integrált, üzleti célokra szabott innovatív megoldások és ezek teljeskörű fejlesztés- és üzemeltetés támogatása révén ügyfeleink számára mérhető versenyelőnyt biztosítunk”

– mondta Sepsy Károly, a TC2 üzletfejlesztési vezetője.

A többségi tulajdonszerzéssel a TC2 célja a már bizonyított közös képességek szervezeti szintű integrálása. Az egységes működés ügyféloldalon rövidebb fejlesztési ciklusokat, kisebb szállítási kockázatot és egyértelmű felelősségvállalást jelent, különösen komplex nagyvállalati és államigazgatási környezetben.

„Egy bizonyos érettségi szint felett nem csak az a kérdés, mit teszünk a szolgálatásfejlesztés során, hanem az is, hogyan tudjuk hosszú távon biztosítani ugyanazt a gondolkodásmódot, minőséget és felelősségvállalást a teljes értéklánc mentén. Ez a lépés erről szól”

– tette hozzá Révész Róbert, a TC2 társalapítója és CEO-ja.

A TC2 a közös képességek további mélyítésére, a felhő-natív fejlesztések és a komplex vállalati megoldások erősítésére, valamint regionális jelenlétének bővítésére fókuszál. A jubileumi év így egy új, integrált növekedési fejezet kezdetét jelenti.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Első lakás vásárlása A–Z-ig: hitel, önerő, támogatások, rejtett költségek

első lakás vásárlása

Első lakást venni ma Magyarországon egyben életcél és stresszforrás. Az ingatlanárak magasak, a szabályok folyamatosan változnak, közben mindenki mást mond: „most kell venni”, „most tilos venni”, „inkább bérelj”.

A bizonytalanság helyett érdemes számokban, konkrét szabályokban és átlátható lépésekben gondolkodni. Ebben segítünk: végigmegyünk azon, hogyan néz ki egy reális első lakás-projekt 2025-ben – hitellel, önerővel, támogatásokkal és azokkal a költségekkel, amelyekről kevesebbet beszélnek.

Mit jelent valójában az, hogy „első lakás”?

A hétköznapi értelemben „első lakás” az, amikor most vásárolod meg az első saját otthonodat – ezt megteheted egyedül és párként is.

A támogatásoknál és kedvezményes hiteleknél azonban külön fogalom az „első közös otthon” és az „első lakástulajdon”:

  • CSOK Plusz esetén az „első közös otthon” azt jelenti, hogy a házaspárnak korábban nem volt olyan lakása, amelyben mindkét igénylőnek tulajdoni hányada volt.
  • Otthon Start programnál az a fő szempont, hogy ez legyen az első saját lakástulajdonod, legfeljebb meghatározott kivételekkel (pl. kis mértékű örökölt résztulajdon).

A gyakorlatban ez annyit jelent: hiába bérelsz évek óta, a támogatott konstrukciók szemében akkor „első lakásos” ügyfél vagy, ha eddig nem volt érdemi lakástulajdonod, és most szeretnél végre saját otthont.

Mennyi önerőre kell készülnöd – papíron és a valóságban?

A nagy kijózanító pont általában itt jön el: a bank nem finanszírozza a teljes vételárat.

  • A jegybanki adósságfék-szabályok miatt a legtöbb esetben legfeljebb 80%-ig mehet a hitel, azaz minimum 20% önerőt várnak el.
  • CSOK Plusz és Otthon Start esetén – a jogszabályi könnyítéseknek köszönhetően – akár 10% önerővel is elérhető a támogatott hitel, ha a banki kockázatvállalás ezt lehetővé teszi.

Ez azonban csak a „papíron szükséges” önerő. A valódi önerő akkor derül ki, ha hozzászámolod:

  • az ügyvédi díjat,
  • a közjegyzőt, értékbecslést, földhivatali díjakat,
  • a felújítás és bútorozás költségét,
  • és legalább 3–6 hónapnyi vésztartalékot, amit nem költesz lakásra.

Egy 60 milliós lakás esetén a 20% önerő 12 millió forint. Ha ehhez hozzácsapsz mondjuk 2–4 milliót felújításra, bútorra, plusz a járulékos költségekre, valójában 14–16 millió forint körüli saját forrásra van szükséged egy biztonságos tranzakcióhoz.

Mit néz a bank, amikor lakáshitelt kérsz?

1. Jövedelem és terhelhetőség

A banknak nem az a kérdés, hogy „akar-e neked hitelt adni”, hanem hogy hosszú távon bírni fogod-e a törlesztést. Ezért részletesen átnézik:

  • a munkaviszonyodat (határozatlan vs. határozott, próbaidő, vállalkozói múlt),
  • a jövedelem nagyságát és stabilitását,
  • a meglévő hiteleidet, hitelkereteidet, hitelkártyáidat,
  • a háztartás teljes terheltségét (ha ketten igényeltek).

A Magyar Nemzeti Bank szabálya alapján meghatározott a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), ami plafont szab annak, hogy a nettó jövedelmed hány százaléka mehet hiteltörlesztésre. A bank akár ennél szigorúbb belső limitet is használhat, ezért fordul elő, hogy a kalkulációkhoz képest kevesebb hitelt engednek.

2. Ingatlan értéke – nem a hirdetés dönt

Hiába hirdetik a lakást 60 millióért, a bank a saját értékbecslője által megállapított forgalmi értékből indul ki. Ha a szakértő szerint reálisan csak 54 milliót ér, akkor:

  • a hitel maximuma erre a 54 millióra számolódik,
  • a különbözetet neked kell kipótolni plusz önerőből.

Ez az a pont, ahol sokan kénytelenek újraírni a költségvetést, vagy olcsóbb lakást keresni.

3. Futamidő és kamat – miért fontos a 3%?

Első lakásnál a legtöbben hosszú futamidőt (20–25 év) választanak, hogy a havi törlesztő beleférjen a fizetésbe. Ez önmagában nem probléma, ha tudatosan kezeled.

A kulcskérdés inkább az, hogy:

  • piaci lakáshitelt választasz (változó kamatkörnyezettel), vagy
  • államilag támogatott, fix 3%-os konstrukciót tudsz igénybe venni.

A CSOK Plusz egy legfeljebb 3%-os fix kamatozású, akár 50 millió forintig felvehető lakáshitel gyermekvállaló házaspároknak. A második és harmadik gyermek után tőkeelengedés is jár, gyermekenként akár 10-10 millió forinttal.

Az Otthon Start program pedig egy fix 3%-os kamatozású, maximum 50 millió forintos, legfeljebb 25 éves futamidejű, kifejezetten első lakástulajdon szerzését célzó lakáshitel, amelyhez elég lehet akár 10% önerő is. Jelentős különbség, hogy ezt házasság és gyermekvállalás nélkül, egyedülállóként is igényelheted.

Piaci hitelekhez képest ez a két konstrukció a mostani kamatkörnyezetben több tízezer forinttal alacsonyabb havi törlesztőt jelenthet ugyanarra a hitelösszegre.

Milyen támogatásokra számíthatsz első lakásnál?

CSOK Plusz – családalapítás mellé 3%-os hitel és tőkeelengedés

A CSOK Plusz lényege:

  • házaspárok vehetik igénybe,
  • legalább egy vállalt vagy meglévő gyermek kell,
  • a hitelösszeg a gyerekszámtól függ:
    • 1 gyermek: max. 15 millió forint,
    • 2 gyermek: max. 30 millió forint,
    • 3 gyermek: max. 50 millió forint,
  • a kamat legfeljebb 3%, 10–25 éves futamidővel.

A második és minden további újonnan született gyermek után a tőketartozásból 10–10 millió forintot elengedhetnek, így a futamidő végére akár érdemben csökkenhet a visszafizetendő összeg.

Otthon Start – 3%-os fix kamat azoknak is, akik nem CSOK-képesek

Az Otthon Start lakáshitel azok számára jelent nagy lehetőséget, akik:

  • első saját lakásukat veszik,
  • nem feltétlenül házasok, nem biztos, hogy vállalnak gyermeket,
  • de szeretnének a magas piaci kamatok helyett fix, 3% körüli támogatott kamattal hitelt felvenni.

A főbb paraméterek:

  • fix, legfeljebb 3%-os kamat,
  • maximum 50 millió forintos hitelösszeg,
  • legfeljebb 25 éves futamidő,
  • alacsonyabb minimális önerő (akár 10%),
  • a 2025. novemberi rendeletmódosítások után a jogosultsági feltételek több ponton enyhültek, például az elvárt önerő és az igénybe vehető adóstársak köre is rugalmasabb lett.

Babaváró hitel – extra segítség az önerőhöz

A Babaváró továbbra is szabad felhasználású, gyermekvállaláshoz kötött, kamattámogatott hitel, amelynek összegét sokan beforgatják önerőként lakásvásárlásba. Ha a bank elfogadja, ez gyakorlatilag:

  • javítja az önerő arányát,
  • kombinálható CSOK Plusszal vagy Otthon Starttal is.

Illetékmentesség – láthatatlan, de nagyon nagy tétel

CSOK Plusz esetén a program egyik fontos előnye, hogy az így vásárolt ingatlan után nem kell 4%-os vagyonszerzési illetéket fizetni. Egy 60 milliós lakásnál ez 2,4 millió forint megtakarítást jelent.

Otthon Startnál az illetékmentesség szabályai részben eltérhetnek, ezért mindig friss, banki vagy hivatalos forrásból érdemes tájékozódni a konkrét ügylet előtt.

A rejtett költségek, amik meg tudják borítani a költségvetést

Első lakásnál nagyon sokan kizárólag a vételár + hitel kombinációban gondolkodnak, majd meglepődnek, hogy elfogy a pénz, mire kulcsra kész az otthon.

A leggyakoribb, alábecsült tételek:

Ügyvédi díj

Az adásvételi szerződést ügyvédnek kell ellenjegyeznie, hitel esetén a dokumentáció bonyolultabb. A díj jellemzően:

  • a vételár 0,5–1%-a, vagy
  • fix, 150–300 ezer forint közötti összeg.

Értékbecslés, közjegyző, földhivatal

Az értékbecslés díja több tízezer forint, a közjegyzői okirat a hitelszerződésnél akár százezres nagyságrend, a földhivatali eljárások is külön tételek – együtt könnyen elérik a félmilliós nagyságrendet.

Felújítás és bútor

Egy 50–60 m²-es lakásnál egy „nem luxus”, de kulturált szintű:

  • festés,
  • kisebb műszaki javítások,
  • konyha- és fürdőszoba-ráncfelvarrás,
  • alap bútorozás

nagyon könnyen 3–5 millió forintba kerül. Ha ezt nem számolod bele induláskor, szinte biztos, hogy túlnyújtózol a takarón.

Biztosítások

Lakásbiztosítás nélkül nem kapsz jelzáloghitelt. Emellett a bank élet- vagy hitelfedezeti biztosítást is javasolhat. Ezek együtt:

  • havi 5–20 ezer forint plusz,
  • ami 20–25 év alatt több százezer–milliós tétellé nő.

Lépésről lépésre: így érdemes felépíteni az első lakás projektet

  1. Számolj, mielőtt beleszeretsz egy lakásba

Első lépésként ne a hirdetési oldalakra menj fel, hanem egy lakáshitel kalkulátor használatával nézd meg:

  • mekkora hitelösszeg fér bele a jövedelmedbe,
  • milyen törlesztőre számíthatsz 15, 20 vagy 25 éves futamidő mellett,
  • mi történik, ha a CSOK Plusz vagy az Otthon Start 3%-os kamata helyett piaci hitelt kellene felvenned.

Ha a számok kijózanítóak, még mindig olcsóbb most módosítani a terveken, mint később eladósodva kapkodni.

  1. Előminősítés – ne a banknál derüljön ki, hogy kevés

Érdemes előzetes hitelbírálatot kérni. Így:

  • nagyjából látod, mekkora hitelre számíthatsz,
  • tudni fogod, hogy jogosult lehetsz-e CSOK Pluszra vagy Otthon Startra,
  • az eladó felé komolyabb vevőként tudsz megjelenni.
  1. Lakáskeresés a valódi kereten belül

Ha a számítások szerint 60 milliós projekt fér bele, ne 65-70 milliós lakásokat nézegess, „majd csak megoldjuk” alapon. Számolj azzal is, hogy az értékbecslő lehet óvatosabb az árral.

  1. Szerződéskötés: ne csak az árra figyelj

A foglaló (tipikusan a vételár 10%-a) mellett az adásvételi szerződésben érdemes rögzíteni:

  • milyen feltételekkel léphetsz vissza, ha a bank elutasít,
  • meddig kell beadni a hitelkérelmet,
  • mik a folyósítás határidői.

Ezek a mondatok sok milliós vitahelyzetet tudnak megelőzni.

  1. Hitel és támogatások igénylése profi háttérrel

CSOK Plusz, Otthon Start, Babaváró, piaci hitel – mindegyik más szabályrendszer, határidő és dokumentumcsomag. Érdemes olyan pénzügyi portált vagy tanácsadót választani, aki:

  • nem egyetlen bank termékét „tolja”,
  • hanem több bank lakáshitel-ajánlatát hasonlítja össze,
  • és segít abban, hogy a támogatott 3%-os konstrukciókból hozd ki a maximumot.
  1. Folyósítás, birtokbaadás, átírás

Ha minden feltétel teljesült, a bank folyósít, az eladó átadja a lakást, a földhivatal bejegyzi a tulajdonjogodat és a jelzálogjogot. Itt már „csak” az a feladat, hogy:

  • az órák állását jegyzőkönyvben rögzítsétek,
  • elindítsd az átírásokat (víz, gáz, villany, távhő, közös költség),
  • és elkezdődhessen a felújítás-bútorozás.

Miért érdemes független pénzügyi portálon keresztül kalkulálni?

Első lakásnál nem pár ezer forint különbségről beszélünk. Ha rosszul választasz hitelt, konstrukciót vagy futamidőt, az:

  • havonta akár 20–40 ezer forinttal magasabb törlesztőt,
  • teljes futamidőre vetítve pedig milliós többletet is jelenthet.

Egy független pénzügyi portál:

  • lakáshitel kalkulátor segítségével megmutatja, mennyi hitelt kaphatsz,
  • külön ki tudja számolni a CSOK Plusz és az Otthon Start 3%-os hiteleinek hatását,
  • segít abban, hogyan kombináld a támogatott hiteleket a piaci megoldásokkal,
  • és előre jelzi, ha valamilyen feltétel miatt egy-egy banknál biztosan elbuknál.

Az első lakásvásárlás életed egyik legnagyobb pénzügyi döntése. Nem kell fejből tudnod a jogszabályokat és a banki apróbetűs részt, de érdemes a számokkal tisztában lenni, mielőtt aláírod az adásvételit. Ebben egy jól felépített, naprakész pénzügyi portál és egy okosan használt lakáshitel kalkulátor adhat olyan biztonságot, amire egy ekkora döntésnél valóban szükség van.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Otthoni energiatároló program: a MANAP javaslatai a pályázóknak

A kormány közzétette az Otthoni Energiatároló Program részletes pályázati felhívását, amelynek célja, hogy lakossági napelemes rendszerekhez energiatároló berendezések telepítését támogassa vissza nem térítendő, legfeljebb 2,5 millió forint támogatással.

A támogatást olyan magánszemélyek igényelhetik, akiknél a beruházás helyszíne magyarországi lakóingatlan, és akik már rendelkeznek napelemes rendszerrel vagy annak telepítését vállalják. A pályázat fontos lehetőséget kínál a zöldenergia hatékonyabb felhasználására és a háztartások energia-önellátásának növelésére. Ugyanakkor a beruházás sikerét és hosszú távú megtérülését nagymértékben befolyásolják a technikai megoldások, a kivitelezési döntések és a választott gyártók, ezért a Manap javaslataival abban kíván segítséget nyújtani, hogy a pályázók megalapozott döntéseket hozhassanak, és csökkentsék az energiatároló rendszerekhez kapcsolódó kockázatokat.

A program jelentős lehetőség a háztartások energiafüggetlenségének növelésére és rezsiköltségeik csökkentésére, ugyanakkor a műszaki megvalósításban szakmai körültekintést igényel. Ezért a MANAP tudatos döntéshozatalra hívja fel a pályázók figyelmét, különösen a kivitelezőválasztás, a gyártói háttér értékelése, és az eszközök telepítési helyének műszaki és biztonsági szempontjai vonatkozásában. A pályázat 2026. február 2-án 10:00 órakor indul, és részletes feltételei elérhetők a kormany.hu/otthonienergiatarolo oldalán.

A 2026. február 2-án induló első pályázati szakaszban nem szükséges kivitelezőt választani.

A pályázati felhívás értelmében a támogatási kérelem benyújtásához nem szükséges előzetesen kivitelezőt kijelölni vagy szerződést kötni. A kiírás szerint a szerződéskötésre csak az igazolási szakaszban (2026. március 16-tól kezdődően) lesz szükség, így fontos időt szentelni arra, hogy a kivitelező listán szereplő vállalkozások ajánlatait alaposan megvizsgálják és értékeljék a műszaki tartalom, ár és megbízhatóság alapján.

Ajánlott:

  • több kivitelezőtől ajánlatot kérni,
  • alternatív műszaki megoldások (különböző gyártók, típusok) esetén is több variációt bekérni,
  • a kivitelező hátterét, referenciáit, tapasztalatát és műszaki alkalmasságát szakmai szempontok mentén összehasonlítani.
  • meggyőződni arról, hogy a meglévő rendszerhez illeszkedő műszaki megoldást tud-e ajánlani, mert egy meglévő rendszer átépítése/módosítása komolyabb szakértelmet kíván, mint egy teljesen új rendszer kiépítése.

Gyártói háttér és termék-összehasonlítás fontossága

A támogatott energiatároló rendszerek eszközkiválasztása hosszú távra szóló döntés,

  • érdemes több gyártó termékét összehasonlítani garanciális feltételek, műszaki adatok és valós piaci jelenlét alapján,
  • külön figyelmet érdemel, hogy a gyártó rendelkezik-e európai/hazai, magyar nyelvű támogatási háttérrel, technikai ügyféltámogatással, elérhető szervizzel,
  • a jelentősen olcsóbb termékek esetén különösen alapos gyártói és megfelelőségi vizsgálat javasolt.

Telepítés és elhelyezés – műszaki és tűzvédelmi szempontok

A tárolók elhelyezésével kapcsolatban kiemelten fontos:

  • megkülönböztetni a beltéri és kültéri telepítési szabályokat,
  • betartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek előírásait (pl. tűzeseti lekapcsolás, jelölések, áramköri kialakítás, tűzjelző telepítése beltérben),
  • kiválasztani azt a helyet, ahol a berendezések biztonságosan, a hálózati és ingatlanállapotnak megfelelően telepíthetők, melyre a fenti szabályzat és irányelvek útmutatást adnak.

Tudatos döntés = hosszú távú megtérülés és biztonság

A lakossági energiatárolási pályázat kiemelkedő lehetőség a zöldenergia hatékonyabb hasznosítására és a háztartási önellátás növelésére. Azonban a technikai, szerződéses és gyártói döntések mind hozzájárulnak a beruházás hosszú távú sikeréhez és megtérüléséhez. A jelenlegi szabályozási és támogatási struktúra lehetővé teszi, hogy a pályázók lépésről lépésre, megfelelő információk birtokában hozzák meg döntéseiket — így maximálva a pályázatból és a beruházásból származó előnyöket és ami a tárolós rendszereknél még fontosabb, minimalizálva a kockázatokat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss