Gazdaság
A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek
A MANAP Iparági Egyesület tagjai között végzett felmérése szerint a tagok többsége – a rekordokat döntögető magyar napelemes statisztikák mellett – komoly nehézségekkel küzd, és nem gondolja, hogy a következő pár évben számottevően javulnának az iparág és benne vállalkozása kilátásai.
Ami különösen fájó, hogy több mint 80 (!) százalékuk egyes vagy kettes osztályzatot ad a magyarországi szabályozásra.
A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.
A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.
Szabályozási akadályok
A válaszadók 80%-a az itthoni szabályozási környezetet nevezi meg a naperőtelepítések fő gátjaként: 10-ből 8 tag az ötfokozatú skálán elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott a magyarországi szabályozási környezetre. A szabályozási kihívásokat látva az iparág növekedése és fejlődése komoly akadályokba ütközik.
Borús kilátások
Még a középtávú kilátásokat is csak közepesnek látják a válaszadók, ahol a harmad részük a következő 3-6 év kilátását egészen gyengeként ítéli meg. Az iparág bizonytalanságokkal küzd, amelyek befolyásolják az jövőbeni kilátásokat. A MANAP tagsága a smart/tárolós rendszerek piacában bízik leginkább, de a tagok 40 százaléka érintett a naperőművek telepítésében és fejlesztésében és ez a szegmens is biztatóbb kilátásokkal bír, mint a lakossági háztartási méretű kiserőművek, amelyek kilátásaival kapcsolatban – főleg az állami kifizetések lassúsága miatt – az iparágban tevékenykedő vállalkozások nagyon szkeptikusak.
Ügyfél-tudatosság alacsony
A MANAP tagjainak nincs túlzottan jó tapasztalata a ügyfeleik napenergiával kapcsolatos informáltságáról, még a leginkább informált üzleti ügyfelek is csak 3,8 pontot kapnak a 5-ből. Ez az informáltság szintén akadályozza a napelemes iparág fejlődését Magyarországon.
RRF-pályázat nehézségei
Az előző évek nehézségei között a tagok különösen rosszul élik meg az RRF-pályázat kapcsán a közvetlen kivitelezői kifizetések akadozását, a lassú elbírálást és a bonyolult és időigényes adminisztrációt.
A HMKE-piac
A háztartási méretű kiserőművek piacán a tagok háromnegyede aktív. Szerintük a leginkább befolyásoló (sőt: fájó) esemény a szaldó-elszámolás kivezetése, a HMKE-betáp stop és a bruttó elszámolás bevezetése volt az elmúlt időszakban, de a 100%-os pályázat nehézségei is a fajsúlyos momentumok között voltak.
„Mindannyian érezzük és éreztük az elmúlt időszak nehézségeit: a kutatásunkból egy kifejezetten negatív kép rajzolódik ki a magyarországi napelemes piacon tevékenykedő cégek mindennapjairól, miközben maga a napenergia elterjedése hónapról-hónapra csúcsot dönt Magyarországon –kifejezetten a napelemes cégek erőfeszítéseinek köszönhetően, és sajnos egyértelműen az ő kárukra, hiszen nekik kell finanszírozniuk a lakossági pályázatokat, miközben sokszor azon aggódtak az elmúlt években, milyen új, számukra negatív kimenetelű törvények és rendeletek jelennek meg este a Magyar Közlönyben.”
– nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.
„Különösen fájó, hogy a helyzet egyértelműen romlik: 2020-hoz képest minden mutató jelentősen romlott a magyarországi napelemes piacon a válaszadó tagok szerint. 2020-ben még a cégek 72%-a számolt be növekedésről. 2023-ban már csak 23%. Az iparág közép távú kilátásait illetően a „nagyon jó” vagy „jó” választ adók aránya háromnegyedről egynegyedre esett vissza, míg a szabályozási környezet megítélése a „rossz” vagy „nagyon rossz“ választ adók esetében 10%-ról 80%-ra ugrott.”
– tette hozzá Szolnoki Ádám.
A felmérést a Catapult Innovation Lab készítette a MANAP tagjainak körében 2023 végén és 2024 elején.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében
Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.
Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.
A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.
Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.
„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”
– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.
„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”
– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.
„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”
– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.
„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”
– emelte ki Nagy Elek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Gazdaság1 hét ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Tippek1 hét ago
Adni Öröm! – Országos összefogás az iskolakezdéshez
-
Gazdaság5 nap ago
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
-
Mozgásban2 hét ago
Így alakítja át a jövőt a töltés, a parkolás és a navigáció digitalizációja
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant
-
Ipar2 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája
-
Tippek2 hét ago
Elindult a nevezés a Hégető Honorka-díjra