Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A magyar napenergiapiac szereplői közül sokan a túlélésért küzdenek

MANAP

A MANAP Iparági Egyesület tagjai között végzett felmérése szerint a tagok többsége – a rekordokat döntögető magyar napelemes statisztikák mellett – komoly nehézségekkel küzd, és nem gondolja, hogy a következő pár évben számottevően javulnának az iparág és benne vállalkozása kilátásai.

Ami különösen fájó, hogy több mint 80 (!) százalékuk egyes vagy kettes osztályzatot ad a magyarországi szabályozásra.

A MANAP legfrissebb, 2023 végén és 2024 elején végzett kutatása drámai kihívásokat tárt fel a magyarországi napelemiparágban, ahol a tagvállalatok többsége küzd a túlélésért. A felmérés eredményei rávilágítanak az ágazatot sújtó problémákra, amelyekből kiemelkedik a tagok által nagyon rossznak tartott szabályozási környezet, és a lakossági napelem-pályázatok kifizetésének lassúsága.

A tagok 43 százaléka a túlélésért küzd, illetve szenved a visszaeséstől, csupán mindössze ötödük számolt be stabil vagy növekvő helyzetről. Ez rámutat a magyarországi napelemiparágban tevékenykedő vállalkozások széles körű kihívásaira.

Szabályozási akadályok

A válaszadók 80%-a az itthoni szabályozási környezetet nevezi meg a naperőtelepítések fő gátjaként: 10-ből 8 tag az ötfokozatú skálán elégtelen vagy elégséges osztályzatot adott a magyarországi szabályozási környezetre. A szabályozási kihívásokat látva az iparág növekedése és fejlődése komoly akadályokba ütközik.

Borús kilátások

Még a középtávú kilátásokat is csak közepesnek látják a válaszadók, ahol a harmad részük a következő 3-6 év kilátását egészen gyengeként ítéli meg. Az iparág bizonytalanságokkal küzd, amelyek befolyásolják az jövőbeni kilátásokat. A MANAP tagsága a smart/tárolós rendszerek piacában bízik leginkább, de a tagok 40 százaléka érintett a naperőművek telepítésében és fejlesztésében és ez a szegmens is biztatóbb kilátásokkal bír, mint a lakossági háztartási méretű kiserőművek, amelyek kilátásaival kapcsolatban – főleg az állami kifizetések lassúsága miatt – az iparágban tevékenykedő vállalkozások nagyon szkeptikusak.

Ügyfél-tudatosság alacsony

A MANAP tagjainak nincs túlzottan jó tapasztalata a ügyfeleik napenergiával kapcsolatos informáltságáról, még a leginkább informált üzleti ügyfelek is csak 3,8 pontot kapnak a 5-ből.  Ez az informáltság szintén akadályozza a napelemes iparág fejlődését Magyarországon.

RRF-pályázat nehézségei

Az előző évek nehézségei között a tagok különösen rosszul élik meg az RRF-pályázat kapcsán a közvetlen kivitelezői kifizetések akadozását, a lassú elbírálást és a bonyolult és időigényes adminisztrációt.

A HMKE-piac

A háztartási méretű kiserőművek piacán a tagok háromnegyede aktív. Szerintük a leginkább befolyásoló (sőt: fájó) esemény a szaldó-elszámolás kivezetése, a HMKE-betáp stop és a bruttó elszámolás bevezetése volt az elmúlt időszakban, de a 100%-os pályázat nehézségei is a fajsúlyos momentumok között voltak.

„Mindannyian érezzük és éreztük az elmúlt időszak nehézségeit: a kutatásunkból egy kifejezetten negatív kép rajzolódik ki a magyarországi napelemes piacon tevékenykedő cégek mindennapjairól, miközben maga a napenergia elterjedése hónapról-hónapra csúcsot dönt Magyarországon –kifejezetten a napelemes cégek erőfeszítéseinek köszönhetően, és sajnos egyértelműen az ő kárukra, hiszen nekik kell finanszírozniuk a   lakossági pályázatokat, miközben sokszor azon aggódtak az elmúlt években, milyen új, számukra negatív kimenetelű törvények és rendeletek jelennek meg este a Magyar Közlönyben.”

– nyilatkozta a felmérés kapcsán Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

„Különösen fájó, hogy a helyzet egyértelműen romlik: 2020-hoz képest minden mutató jelentősen romlott a magyarországi napelemes piacon a válaszadó tagok szerint. 2020-ben még a cégek 72%-a számolt be növekedésről. 2023-ban már csak 23%. Az iparág közép távú kilátásait illetően a „nagyon jó” vagy „jó” választ adók aránya háromnegyedről egynegyedre esett vissza, míg a szabályozási környezet megítélése a „rossz” vagy „nagyon rossz“ választ adók esetében 10%-ról 80%-ra ugrott.”

– tette hozzá Szolnoki Ádám.

A felmérést a Catapult Innovation Lab készítette a MANAP tagjainak körében 2023 végén és 2024 elején.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss