Gazdaság
Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek
A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.
A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.
A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.
Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció
A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.
Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.
A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.
Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.
Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.
„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”
– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.
Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát
Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.
A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.
„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”
– mondta Hegyi Tibor.
A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.
Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.
„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”
– tette hozzá a szakember.
Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között
Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).
„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”
A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
K&H: mobilon is elérhető lakáshitel- és támogatástervezővel jelentkezett a bank
Nem kell előre tudni, hogy melyik állami támogatás vagy hitelkonstrukció lehet megfelelő a terveinkhez: a K&H új digitális lakáshitel- és támogatástervezője az ügyfelek céljaiból és élethelyzetéből kiindulva segíti a szóba jöhető lehetőségek könnyű és gyors áttekintését.
Az augusztus óta elérhető megoldás a lakáscélú finanszírozás mellett más hitellehetőségek tervezését is támogatja, és mobilon is használható.
A lakásvásárlás, az építkezés vagy egy felújítás finanszírozásának megtervezésekor az ügyfeleknek többféle állami támogatást, kedvezményes konstrukciót és piaci hitelt kell mérlegelniük. A döntést nehezítheti, hogy az egyes lehetőségek eltérő feltételekhez kötődnek, és nem mindig egyértelmű, melyek jöhetnek szóba az adott élethelyzetben.
A K&H lakáshitel- és támogatástervezője ezért nem egy előre kiválasztott hiteltermékből indul ki. Elsőként azt kérdezi meg az ügyféltől, mit szeretne megvalósítani: ingatlant vásárolna vagy építene, meglévő otthonát újítaná fel, korszerűsítené vagy bővítené, esetleg nincs konkrét ingatlancélja. A további kérdések és kitöltendő adatok a válaszokhoz igazodnak. A hitelkiváltás iránt érdeklődők számára a felület időpontfoglalási és visszahíváskérési lehetőséget biztosít, hogy szakértő segítségével tájékozódhassanak a lehetőségeikről.
A megadott információk alapján a tervező személyre szabott áttekintést állít össze a lehetséges finanszírozási megoldásokról. A saját források mellett figyelembe veszi a szóba jöhető állami támogatásokat és kedvezményes konstrukciókat, valamint az adott célhoz illeszkedő piaci jelzálog- vagy személyi hiteleket. A tervezés során többek között a CSOK Plusz, a Babaváró Hitel, a Munkáshitel és az Otthon Start Program lehetőségei is megjelenhetnek, amennyiben azok relevánsak az ügyfél számára.
„A lakásvásárlás önmagában is nagy döntés, miközben az ügyfeleknek számos támogatási és finanszírozási lehetőség között kell eligazodniuk. A K&H lakáshitel- és támogatástervezővel ezt a tájékozódást szeretnénk könnyebbé és gyorsabbá tenni: az ügyfél a saját élethelyzetéből indulhat ki, és digitálisan kaphat áttekintést a számára szóba jöhető lehetőségekről. Ha pedig tovább lépne, szakértő kollégáink segítségét is egyszerűen igénybe veheti.”
– mondta Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője.
A digitális tervező a kh.hu weboldalon, valamint a K&H e-bankban és mobilbankban is elérhető. Az ügyfelek a tervezés eredményét e-mailben is megkaphatják, így később visszatérhetnek az áttekintett lehetőségekhez.
A folyamat a tájékozódás után is támogatja a továbblépést: az ügyfelek időpontot foglalhatnak, vagy visszahívást kérhetnek, ha szakértővel szeretnék átbeszélni a lehetőségeiket. A K&H célja, hogy a digitális tervezés és a személyes tanácsadás egymást kiegészítve segítse a pénzügyi döntések előkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?
Tapasztalt HR-szakemberrel erősítette meg csapatát a Prohuman, hogy még nagyobb segítséget nyújthasson a HR területén a vállalatok versenyképességének megőrzésében.
A Prohuman 2026 augusztusától kiemelt partnerség keretében nyerte meg Nagy Andrea fejlesztő szakembert, aki a SkillCompass csapat HR-szakértőjeként erősíti a céget.
„Ez az új szolgáltatási terület segít abban, hogy egy-egy vállalat pontosabban lássa, milyen tudásra és készségekre van szükség ma, és mire lesz szükség holnap. Felmérhetjük, mennyiben tudja ezeket biztosítani a cég jelenlegi szakemberállománya, hol vannak hiányok, és milyen képzésekkel érdemes fejleszteni a munkatársakat. Akár egyéni szinten is megmutathatjuk, ki hol tart, milyen fejlődési lehetőségei vannak, és megfelelő képzés után mely munkakörben tudja legjobban hasznosítani a képességeit. Ez segít abban, hogy a vállalat időben felkészüljön a változásokra, és rendelkezésére álljon a működéshez és a növekedéshez szükséges szakértelem és létszám”
– mondta el Nagy Andrea.

tb-photo.hu
A szakember több mint 25 éve dolgozik a HR és a szervezetfejlesztés világában. Vállalati HR-vezetői tapasztalatára építve immár 15 éve támogat vezetőket, csapatokat és szervezeteket a fejlődésben. Munkájának fókuszában a vezetőfejlesztés, a kultúraváltás, a kompetenciafejlesztés és a stratégiai szervezeti átalakulások állnak.
Az AI mindent felülír, de fel lehet készülni arra, hogy versenyben maradhasson a vállalat
A munka világa egyre inkább a képességek, feladatok és döntések összekapcsolódó hálózatára épül, miközben a hagyományos, merev munkaköri keretek önmagukban már egyre kevésbé adnak választ a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira. A Prohuman SkillCompass rendszere ezt a szemléletváltást támogatja azzal, hogy láthatóvá teszi a szervezetekben rejlő kompetenciákat, segíti azok tudatos fejlesztését, és olyan alapot teremt, amelyre a fejlesztés, a tehetségmenedzsment, az utánpótlás-tervezés és a szervezeti átalakulás is építhető.
„A jövőálló szervezetek nem munkaköröket terveznek, hanem célokat bontanak le feladatokká, és azokat képességekhez illesztik, szükség szerint fejlesztik ezeket a képességeket, és olyan működést építenek, ahol a változás nem kényszer, hanem tudatosan alakítható lehetőség. Ez nem egy HR-trend, hanem egy működési logika. Amikor a szervezet nem munkakörökben, hanem projektekben, feladatokban, képességekben és fejlődési lehetőségekben kezd gondolkodni, sokkal gyorsabban tud reagálni a változásokra, és jobban képes kiaknázni az emberekben rejlő potenciált”
– fogalmazott Nagy Andrea.
A Prohuman kiemelt szerepet bíz Nagy Andreára a SkillCompass szakmai képviseletében, a módszertan gyakorlati bevezetésének támogatásában és a skillalapú szervezeti gondolkodás hazai erősítésében. Nagy Andrea számára mindez egy új stratégiai fókuszterületet jelent, miközben továbbra is a Parrish & Crawler International szakmai vezetőjeként folytatja tréneri, coaching- és szervezetfejlesztési tevékenységét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban
Továbbra is jelentősen elmarad a nők aránya a logisztikában, ráadásul 10 év alatt ebben alig volt előrelépés. A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hirdeti meg negyedik alkalommal az Év Női Logisztikusa díjat a Navigátorvilág szakmai médiummal közösen.
A kezdeményezés a fuvarozásban, a szállítmányozásban és a logisztikában dolgozó női szakemberek eredményeire irányítja a figyelmet és a pályaválasztás előtt állóknak is megmutatja az ágazatban rejlő lehetőségeket. Az Év Női Logisztikusa mellett idén is keresik az Év Fiatal Női Logisztikusát, az ajánlásokat pedig 2026. november 11-ig várják a szervezők.
A logisztikához sokan még mindig elsősorban a kamionokat és a raktárakat társítják, miközben az ágazat a szállítmányozástól az ellátási láncok tervezésén át a digitális fejlesztésekig számos szakmai és vezetői karrierutat kínál.
Még mindig kevés a női vezető
Ráadásul jelentősen elmarad a nők aránya a férfiakétól a logisztikában, különösen a vezetői pozíciókban. A raktározásban és a szállítást támogató tevékenységekben dolgozók női aránya 26 százalékos volt az EU-ban 2024-ben, ami minimális előrelépést jelent a 2014-es 25 százalékhoz képest az European Labour Authority felmérése szerint.
A Waberer’s Csoport célja, hogy támogassa a női jelenlét növelését az ágazatban, ezért hozta létre 2023-ban a Navigátorvilág szaklappal együtt az Év Női Logisztikusa díjat. A díjra olyan női szakembereket várnak, akik szakmai tudásukkal, eredményeikkel és munkatársaikra gyakorolt hatásukkal is kiemelkednek. Az ajánlásokban a sikeres projektek és a szakmai életút mellett annak bemutatása is fontos, hogyan járul hozzá a jelölt vállalata fejlődéséhez, illetve miként támogatja és ösztönzi a környezetében dolgozókat.
„Sok kiváló női szakember dolgozik a logisztikában, de az eredményeik gyakran csak a saját vállalatukon belül ismertek. Ezzel a díjjal szeretnénk megmutatni, kik ők, milyen utat jártak be, és mit értek el. A korábbi nyertesek történeteiből az is látszik, hányféle módon lehet ebben az ágazatban sikeres karriert építeni. Azt szeretnénk, hogy ezek a példák azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik most gondolkodnak a pályaválasztáson”
– mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.
Szakmai eredmények és példamutató pályák
Az Év Női Logisztikusa díjat elsőként, 2023-ban Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője nyerte el, míg a különdíjat Unger Tímea, a Continental Magyarország logisztikai vezetője vehette át. 2024-ben megosztott első helyen Balogh Ágota, a Royal Sped Zrt. vezérigazgatója és Palicska Judit Magdolna, a Waberer’s Network Kft. ügyvezetője kapta az elismerést. 2025-ben Juhászné Seres Orsolya, a Trans-Sped Kft. szállítmányozási osztályvezetője lett az Év Női Logisztikusa. A díjazásakor bemutatott pályafutása során junior szállítmányozóból egy harmincfős csapat vezetőjévé vált.
A 2024-ben elindított Év Fiatal Női Logisztikusa kategória első nyertese Zámbó Nikolett, a Waberer’s Csoport szállítmányozási igazgatója volt. 2025-ben pedig Varasdi-Mestyán Gitta Margit, a Speed Sped’03 Kft. logisztikai vezetője érdemelte ki az elismerést, aki önálló logisztikai osztály felépítésével és belső rendszerek fejlesztésével is bizonyította rátermettségét.
Így lehet ajánlani jelöltet
A korábbi évekhez hasonlóan ajánlás útján lehet bekerülni a versenybe. Az ajánlásban a jelölt szakmai pályafutását, meghatározó eredményeit és esetleges korábbi elismeréseit kell bemutatni, valamint röviden megindokolni, miért érdemes a díjra. Az ajánlást maga a jelölt is beküldheti.
A pályázatokat Word- vagy PDF-formátumban, jó minőségű, nagy felbontású fényképpel együtt várják a szervezők 2026. november 11-ig a marketing@waberers.com vagy a bandy@kozlekedesvilag.hu elérhetőségekre.
A részletes pályázati feltételek és az Év Fiatal Női Logisztikusa kategória jogosultsági feltételei a 2026-os pályázati kiírásában elérhetőek itt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Nem elég zöldnek látszani: kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell a vállalatoknak a fenntarthatósági állításaikat
-
Gazdaság2 hét ago
Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél
-
Szórakozás2 hét ago
Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét
-
Tippek2 hét ago
Őszi utakra hangolva: erre figyeljünk, amikor a hidegebb hónapokban autóba ülünk
-
Okoseszközök2 hét ago
A jó alvás a csenddel kezdődik– technológia a nyugodtabb éjszakákért
-
Ipar2 hét ago
Akár ötödével is csökkentheti az épületek energiafogyasztását az MI
-
Gazdaság2 hét ago
Kamarai álláspont a kata átalakításáról és a vagyonadó tervezetéről
-
Egészség1 hét ago
Hogyan válasszunk valóban bio barát termékeket a mindennapokhoz?




