Gazdaság

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

„A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

– mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:cégek felmérés magyar produktivitás reprezentatív

Up Next

Megvannak 2024 legvonzóbb hazai munkaadói

Don't Miss

Rekordszámú kiállítóval várták a jelen és a jövő agrárszakembereit a Széchenyi István Egyetemre

Gazdaság

Három trend, amely 2026-ban teljesen átírja a kriptopiacot

2026 elején három olyan trend emelkedett ki, amelyek alapjaiban formálhatják át a kriptovilágot: a mesterséges intelligencia és a blokklánc összekapcsolódását, a valós eszközök tokenizációját (RWA), valamint a stablecoinok térnyerését.

Fél év telt el, és az adatok azt mutatják: mindhárom folyamat gyorsabban halad, mint arra sokan számítottak.

AI és kripto: véget ért a hype, kezdődik a valódi felhasználás

Az év elején az AI-hoz kapcsolódó kriptotokenek átlagosan 16%-ot veszítettek az értékükből. Ez azonban nem jelentette a technológia kudarcát – inkább megtisztította a piacot.

Azok a projektek maradtak talpon, amelyek mögött valódi felhasználás áll. A Bittensor, a Render és az ASI Alliance például sikeresen átvészelte a korrekciót, míg több mint 900 olyan AI-token tűnt el, amelynek nem volt valódi blokkláncos aktivitása. Az egyik legjobb példa az x402 protokoll. Egyetlen hónap alatt 75 millió tranzakciót dolgozott fel, átlagosan mindössze 32 cent értékben. Ez azért fontos, mert ilyen kis összegű fizetéseket a hagyományos bankkártya-rendszerek már nem tudnak gazdaságosan kezelni. Stablecoinokkal viszont igen.

“A következő nagy kihívás már nem az elfogadottság, hanem a méretezhetőség. Az x402 mögött ma már olyan óriásvállalatok állnak, mint a Visa, a Mastercard, az AWS és a Google”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

Tokenizáció: a kísérletekből valódi pénzügyi infrastruktúra lett

A tokenizált valós eszközök piaca január óta 12 milliárd dollárról 34 milliárd dollárra nőtt. Ez közel 180%-os növekedés mindössze hat hónap alatt. Ma már nem az a kérdés, hogy működik-e a tokenizáció, hanem az, milyen gyorsan válik a pénzügyi rendszer részévé. Ezt jól mutatja a Canton Network, amely napi 350 milliárd dollár értékű repoügylet elszámolását végzi blokkláncon.

A kereslet is egyre erősebb. A tokenizált arany forgalma már az első negyedévben meghaladta a teljes tavalyi évet, míg a SpaceX IPO-ja egyetlen hónap alatt 3,86 milliárd dolláros forgalmat generált tokenizált részvényekből. A tokenizáció hosszú távon a magánbefektetők számára is megnyithatja az utat olyan befektetésekhez, mint az ingatlanok, a magánhitelek vagy az infrastruktúra-projektek, miközben gyorsabb és folyamatos kereskedést tesz lehetővé.

Stablecoinok: ez már nem kriptó, hanem fizetési infrastruktúra

A stablecoinok teljes piaci értéke 2026 első felében 300 milliárd dollárról több mint 315 milliárd dollárra nőtt. Még beszédesebb azonban a tranzakciós volumen. 2025-ben a stablecoinok 33 billió dollárnyi tranzakciót bonyolítottak le, ami meghaladta a Visa és a Mastercard együttes, 25,5 billió dolláros éves forgalmát. Ez már nem csak a kriptoszektorról szól, hanem a globális fizetési infrastruktúra átalakulásáról.

Az USDC csak 2026 első negyedévében 21,5 billió dollárnyi tranzakciót dolgozott fel, ami egy év alatt 263%-os növekedést jelentett. Ez azt mutatja, hogy a stablecoinokat egyre többen használják valódi fizetésekre, nem csupán befektetésként.

A következő növekedési hullámot várhatóan a nemzetközi vállalati fizetések, a vállalati pénzügyi rendszerek és az AI-alapú automatizált tranzakciók hajtják majd.

Mi következik?

Hat hónap alatt mindhárom trend új szintre lépett.

Az AI és a kriptó túljutott az első komoly piaci korrekción. A tokenizáció már intézményi szinten is működik. A stablecoinok pedig olyan forgalmat bonyolítanak, amely már a világ legnagyobb fizetési hálózataival is versenyez.

A három terület ráadásul egyre inkább összekapcsolódik. A stablecoinokkal fizető AI-rendszerek és a tokenizált valós eszközök kereskedelme már nem a jövő ígérete, hanem egy ma is működő technológia.

A következő hónapok legfontosabb kérdése már nem az lesz, hogy ezek a megoldások elterjednek-e, hanem az, hogy milyen gyorsan.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Stratégiai akvizícióval erősít Magyarországon a Promise Group az AI-korszakban

A mesterséges intelligencia néhány év alatt az üzleti informatika egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A vállalatok ma már nem csupán licenceket keresnek, hanem olyan technológiai partnereket, amelyek a felhőszolgáltatásoktól az AI-megoldásokon át a kiberbiztonságig képesek támogatni digitális fejlődésüket. Erre a piaci átalakulásra reagál a Promise Group is, magyarországi jelenlétét a Kontron Partner Kft. akvizíciójával erősítette, amely jelenleg Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését.

Stratégiai befektetés Magyarországon

A Promise Group közép-európai növekedési stratégiájának részeként a csoport magyarországi leányvállalata, az APN Promise Hungary Kft. felvásárolta a Kontron Partner Kft. tulajdonjogát. Az egyeztetések még 2025-ben kezdődtek, a tranzakció pedig 2026 első felében zárult le.

Az akvizíciót követően 2026. július 1-től a felvásárolt vállalat Promise Enterprise Hungary Kft. néven folytatja működését. A cél nem pusztán a piaci részesedés növelése, hanem egy olyan, hosszú távon fenntartható szervezet kialakítása, amely egyszerre kínál Microsoft-licencelési, felhőalapú, mesterséges intelligencia- és kiberbiztonsági megoldásokat.

A magyarországi akvizíció szervesen illeszkedik a Promise Group 2025–2030 közötti nemzetközi növekedési stratégiájába, amelynek középpontjában a regionális terjeszkedés, valamint a Microsoft-ökoszisztémára épülő szolgáltatások fejlesztése áll.

Folytonosság a partnerek számára

Az integráció során kiemelt szempont a működés folytonosságának biztosítása. A Promise Enterprise Hungary Kft. néven tovább működő vállalat esetében valamennyi szerződés, szolgáltatás, CSP-megoldás, kapcsolattartó és támogatási folyamat változatlan marad, miközben az ügyfelek a nemzetközi vállalatcsoport szakmai tudásához és erőforrásaihoz is hozzáférhetnek.

A licenceléstől a digitális transzformációig

Az informatikai piac az elmúlt években alapvetően megváltozott. A Microsoft Copilot, az Azure AI és más generatív AI-megoldások alapjaiban alakítják át a vállalatok működését. A hangsúly ma már nem pusztán a szoftverlicenceken, hanem az üzleti tanácsadáson, a felhőmigráción, az adatplatformokon, a kiberbiztonságon és a mesterséges intelligencia bevezetésén van. Ebben a környezetben a Promise Group stratégiai technológiai partnerként támogatja ügyfeleit a digitális transzformáció teljes folyamatában.

Nemzetközi háttér, helyi szakértelem

A Promise Group ma már 16 országban van jelen, az elmúlt évben hét új piacra lépett be, és mintegy 300 szakemberrel támogatja partnereit. A kétszeres Microsoft Partner of the Year díjas vállalat több mint 600 partnerrel dolgozik együtt, platformján több mint 5000 Azure-előfizetést kezel, miközben a Microsoft CSP-disztribúció mellett marketing-, oktatási, finanszírozási és technológiai támogatást is nyújt. Hosszú távú célja, hogy a régió vállalatai számára stratégiai technológiai partnerként segítse a mesterséges intelligenciára, a felhőszolgáltatásokra és a kiberbiztonságra épülő digitális transzformációt, amelyben a magyar piac kiemelt szerepet tölt be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!