Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Kiderült, mennyire produktívak a magyar cégek

magyar

A hibrid munkavégzésre hosszabb távon is fel kell készülnünk: a magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik – ez is kiderül Magyarország első országos reprezentatív produktivitás-kutatásából.

A megkérdezettek negyede arra számít, hogy amikor a vállalati IT-helpdeskhez fordul, nem fogják érteni egymást, mert más nyelvet beszélnek. A többség sem közös tudástárat, sem kollaborációs eszközt nem vesz igénybe a munkája során, a feladatok nyilvántartására és átadására pedig legtöbben Excelt használnak az erre kifejlesztett alkalmazások helyett. A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

A feladatkezelési és kollaborációs megoldásokat szállító META-INF és az NRC online országos kutatása azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a magyar szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.

Mindenki a saját malmában: gyenge lábakon áll a kollaboráció

A mindennapi üzleti folyamatok és a projektek összetettsége csapatokon és divíziókon átívelő együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál.

Általában igaz, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál gyakoribb a kollaborációs platformok alkalmazása. Ezek azok az eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy csapat tagjai közös munkát végezzenek, és információkat, tudást osszanak meg egymással, akár egy dokumentum közös szerkesztéséről, akár komplex projekt végigviteléről van szó.

A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de érdekesség, hogy az egyedül dolgozó szellemi munkát végzők többször veszik igénybe (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozások (26%). Az egészségügyben, oktatásban, közigazgatásban, jogászi szakmában és élelmiszeriparban szignifikánsan alacsonyabb, míg a tudomány, a technológia, a kultúra területén, illetve az infrastrukturális és energiaszektorban magasabb ezen eszközök elterjedtsége.

Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására (74% inkább vagy teljes mértékben egyetért ezzel az állítással), illetve általános belső kommunikációra (67%), legkevésbé pedig céges folyamatok modellezésére, automatizációra (39%) használják.

Úgy tűnik, a hibrid munkavégzés hosszabb távon is velünk marad: a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik.

A kollaborációs eszközök különös jelentőséget kapnak a hibrid munka világában. Nemcsak a csapat irányításában nélkülözhetetlenek, de abban is, hogy az otthonról dolgozó kollégák is megkaphassák a számukra motivációt jelentő pozitív visszajelzéseket”

– mondta Hegyi Tibor, a META-INF társügyvezetője.

Nincs otthona a kollektív tudásnak, és még mindig Excelben hegesztjük a feladatlistát

Csupán a válaszadók 34 százalékának munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a szervezeten belüli információ kezelésére, szerkesztésére, a megkérdezettek 15 százaléka pedig nem is tudott válaszolni a tudástár meglétét firtató kérdésre.

A tudásmegosztó rendszert nem használók mintegy fele (49%) úgy véli, hogy enélkül is el tudja végezni a munkát, egyharmaduk szerint viszont ennek segítségével hatékonyabban tudna dolgozni.

„Ez az eredmény minket is meglepett. Pedig a magányos zseni tudása ma már nem elég ahhoz, hogy egy vállalat kiemelkedőt alkosson. A siker alapja a csapatjáték, a sokféle, egymással együttműködő kompetencia. A szervezet kollektív tudásának kibontakoztatásában fontos szerepet kapnak a tudásmegosztó eszközök”

 – mondta Hegyi Tibor.

A más kollégáknak szánt feladatok átadására és nyomon követésére használható feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést (silókat), és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt. A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.

Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége, pedig a válaszadók jelentős többsége (83%) szerint ezek a rendszerek hatékonyabbá teszik a munkavégzést. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.

„Abban, hogy amit csak lehet, táblázatkezelővel oldunk meg, számomra a magyar lélek kifogyhatatlan kreativitása nyilvánul meg. Ma már azonban nem kell konyhai barkácsolásokhoz folyamodnunk, ha átlátható módon akarjuk követni egy feladat vagy projekt alakulását. Erre találták ki az online feladatkezelő rendszereket”

– tette hozzá a szakember.

Nem értjük egymás nyelvét: fordítási nehézségek az IT és a többi osztály között

Az IT helpdesk – akár az ügyfelek, akár a kollégák problémáinak megoldására hivatott – a szervezetek neuralgikus pontja. A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%). Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a help deskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének. Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).

„Az ügyféltámogatás – akár belső, akár külső ügyfelekről van szó – nem felesleges költség, hanem stratégiai fontosságú terület a hosszú távú üzleti sikerekre törő vállalatok számára – mondta Gáspár Attila, a META-INF társügyvezetője. – A belső ügyfelek, azaz a kollégák elégedettsége meghatározó a munkavállalók motivációjának erősítésében, ezáltal a vállalati produktivitás növelésében. A külső ügyfelek megelégedettsége pedig az elköteleződés erősítésén túl a jó hírnév terjesztésével is hozzájárul a sikeres működéshez és hosszútávú növekedéshez.”

A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék. A META-INF ezentúl a tervek szerint rendszeresen összeállítja és publikálja az indexet, hogy nyomon kövesse a változásokat ezen a területen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung Galaxy S26 Ultra nyerte a „Best in Show” díjat a 2026-os Mobile World Congress Global Mobile Awards gáláján

A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.

A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.

A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra

A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.

A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.

„Az idei mezőny kivételesen erős volt

– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.

– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”

 Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján

mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.

– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”

A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az ablaktörlőtől a kevlárig: különleges nők, akik átírták az autózás történetét

Az autózás világa tele van különleges teljesítményekkel, legyen szó innovatív fejlesztésekről vagy lenyűgöző autós kalandokról, amelyekről már mindenki hallott. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy számos ilyen eredmény a nőknek köszönhető.

A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azon hölgyek előtt (is) tiszteleg, akik zseniális meglátásaikkal és technikai fejlesztéseikkel biztonságosabbá és kényelmesebbé tették a közlekedést.

A technológia és a biztonság úttörői

Az autózás története elképzelhetetlen lenne Bertha Benz bátor vállalkozása nélkül. 1888-ban ő volt az első, aki egy közel 200 kilométeres útra indult az első automobillal, de az ő nevéhez fűződik az első „szervizelés” is: útközben jött rá a fékbetétek szükségességére, és egy cipész segítségével bőrből készíttette el azokat.

Hasonló úttörő szellem hajtotta Clärenore Stinnest is, aki 1927 és 1929 között elsőként autózta körbe a földet. Két évig tartó expedíciója során érintette a Szaharát és a befagyott Bajkál-tavat is. Ezt az utat olyan fejlesztések tették lehetővé, mint például Mary Anderson találmánya, aki 1903-ban szabadalmaztatta az első kézi működtetésű ablaktörlőt, miután megfigyelte, hogy a sofőröknek ki kell szállniuk az autóból a hó letakarításához. Az ő ötlete nélkül ma elképzelhetetlen lenne a biztonságos közlekedés rossz látási viszonyok között.

Innováció, amely irányt mutat

A közlekedésbiztonság másik nagy alakja Florence Lawrence, akit nemcsak az első filmcsillagként, hanem az „irányjelző” anyjaként is tisztelhetünk. Ő fejlesztette ki azt a mechanikus kart, amely jelezte a kanyarodási szándékot, valamint a hátsó jelzést, amely fékezéskor egy „Stop” feliratot villantott fel. Ezek a megoldások vetették meg az alapját a ma használatos modern index- és féklámparendszereknek. Ezt a szemléletet vitte tovább Stephanie Kwolek is, a kevlár feltalálója. Az általa kifejlesztett rendkívül ellenálló anyag ma már nemcsak a golyóálló mellények, hanem a prémium gumiabroncsok szerkezetének is nélkülözhetetlen eleme, fokozva azok tartósságát és biztonságát.

A versenypályáktól a mindennapi biztonságig

A női innovátorok öröksége ma is tovább él, többek között a versenypályákon, ahol a hölgyek nemcsak tervezőként, hanem pilótaként is a határokat feszegetik. A skót származású Susie Wolff például hosszú versenyzői pályafutást tudhat maga mögött, amely során a DTM (német túraautó-bajnokság) mezőnyében, majd később a Williams Formula–1-es csapatának tesztpilótájaként is bizonyított. Ezekben a nemzetközi versenysorozatokban kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági fejlesztések, a pilóták védelméért pedig többek között a minőségi abroncsok is felelnek. A Hankook technológiai partnere a Formula E világbajnokságnak és hivatalos gumiszállítója a WRC-nek, ahol a legzordabb terepviszonyok között bizonyítanak az abroncsok.

Ebben a professzionális világban kulcsszerep jut az olyan szakembereknek, mint Sabina Park, a Hankook Tire tesztpilótája, aki nap mint nap a legextrémebb körülmények között teszteli az új fejlesztésű abroncsokat. Az ő precizitása és tapasztalata közvetlenül járulhat hozzá ahhoz, hogy a Hankook termékei a közutakon is maximális biztonságot nyújthassanak.

A nőnap tiszteletére a Hankook külön köszönetét fejezi ki azon hölgyeknek – a történelmi feltalálóktól a mai mérnökökön át a tesztpilótákig –, akik aktívan formálják a technológiai fejlődést. Legyen szó egy esős autópályás szakaszról vagy sűrű városi forgalomról, a biztonság egyik alapfeltétele az autó kifogástalan műszaki állapota és a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzése. A Hankook szakértelmével és megbízható termékeivel minden sofőrt támogat abban, hogy mindenki épségben érjen úticéljához.

Boldog nőnapot kíván a Hankook!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Miért éri meg csapatépítőt szervezni?

ottalvós csapatépítő előnyei
kép: Freepik

Egy jól működő csapat mögött sokszor több van, mint szakmai tudás és jól meghatározott munkakörök. A bizalom, a jó kommunikáció és az egymás iránti nyitottság legalább ilyen fontos tényezők. Éppen ezért egyre több vállalat ismeri fel, hogy a céges csapatépítők nem csupán kellemes kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly hatással lehetnek a munkatársak együttműködésére, motivációjára és hosszú távon a vállalat teljesítményére is.

A közös programok lehetőséget adnak arra, hogy a kollégák kilépjenek a mindennapi irodai környezetből, és egymást egy egészen más oldalról is megismerjék.

A közös élmények erősítik a kapcsolatokat

A munkahelyi kommunikáció gyakran formális keretek között zajlik: meetingeken, e-mailekben, projektmegbeszéléseken. Egy csapatépítő program azonban teljesen más helyzeteket teremt.

Amikor a munkatársak együtt oldanak meg feladatokat, részt vesznek egy közös játékban vagy akár csak egy vacsora mellett beszélgetnek, sokkal természetesebb módon kezd kialakulni köztük a kapcsolat. Ezek az élmények segítenek lebontani a hierarchikus falakat, és közelebb hozzák egymáshoz a csapat tagjait.

A személyesebb kapcsolatok pedig a hétköznapi munkában is érezhetőek: könnyebbé válik az együttműködés, gyorsabb a kommunikáció, és gyakran a konfliktusok is könnyebben kezelhetők.

Növeli a motivációt és az elköteleződést

A munkavállalók számára fontos érzés, hogy a cég értékeli őket, és törődik a jóllétükkel. Egy jól megszervezett csapatépítő program pontosan ezt az üzenetet közvetíti.

Amikor a dolgozók azt tapasztalják, hogy a munkaadó időt és energiát fordít arra, hogy közös élményeket teremtsen számukra, erősödik a kötődésük a szervezethez. Ez a fajta elismerés sokszor többet jelent, mint egy formális jutalom vagy bónusz.

A motivált munkavállalók pedig nemcsak hatékonyabban dolgoznak, hanem hosszabb távon is szívesebben maradnak a cégnél.

Javítja a kommunikációt a csapaton belül

A csapatépítő programok gyakran olyan feladatokra épülnek, amelyekben a résztvevőknek együtt kell gondolkodniuk és döntéseket hozniuk. Ez fejleszti a kommunikációs készségeket, és segít abban is, hogy a munkatársak jobban megértsék egymás gondolkodásmódját.

Sok vezető számol be arról, hogy egy-egy ilyen program után a kollégák nyitottabban kommunikálnak egymással, könnyebben kérnek segítséget, és bátrabban osztják meg az ötleteiket.

Ez különösen fontos olyan szervezeteknél, ahol a projektek több részleg együttműködését igénylik.

Kreativitást és új ötleteket hozhat

A megszokott környezetből való kilépés gyakran inspiráló hatással van az emberekre. Egy kirándulás, egy közös főzés vagy egy kreatív workshop során sokszor olyan beszélgetések indulnak el, amelyek a mindennapi munkában nem történnének meg.

Nem ritka, hogy egy csapatépítő program során születnek meg új ötletek, vagy egy régóta fennálló problémára talál valaki váratlan megoldást.

A kötetlen légkör ugyanis segít felszabadítani a gondolkodást.

Az ottalvós csapatépítők különleges ereje

Az egynapos csapatépítők is hasznosak lehetnek, de az igazán emlékezetes élményeket sokszor az ottalvós programok adják.

Amikor egy csapat több napot tölt együtt egy másik helyszínen – például egy vidéki hotelben vagy természetközeli környezetben –, sokkal mélyebb kapcsolatok alakulhatnak ki.

Az esti beszélgetések, a közös vacsorák, a kötetlen programok olyan élményeket teremtenek, amelyekre a résztvevők még hosszú idő után is emlékeznek.

Az ottalvós csapatépítő előnyei többek között:

  • több idő jut valódi beszélgetésekre, nem csak programokra
  • erősebb közösségi élmény alakul ki, mert a csapat együtt tölti a teljes napot
  • a munkatársak jobban megismerik egymás személyiségét, nem csak a szakmai szerepüket
  • könnyebben kialakul a bizalom, ami a munkahelyi együttműködés alapja

Egy ilyen program után gyakran egészen más hangulat alakul ki az irodában. A kollégák sokkal természetesebben fordulnak egymáshoz, és a csapat valóban közösséggé válik.

A közös élmények hosszú távon is hatnak

Egy jól sikerült csapatépítő program hatása nem ér véget azzal, hogy a munkatársak visszatérnek az irodába. Az ott szerzett élmények sokszor hónapokig, sőt évekig hatással vannak a csapat működésére.

A közös emlékek erősítik az összetartozás érzését, javítják a munkahelyi légkört, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók szívesebben, motiváltabban végezzék a munkájukat.

Ezért mondják sokan, hogy a csapatépítés nem költség, hanem befektetés: egy olyan élmény, amely hosszú távon a vállalat sikeréhez is hozzájárul.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss