Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Nem ígérkezik könnyűnek a jövő a vetőmagszektor számára

Exportpiaci zavarok és áremelkedések nehezítik a hazai vetőmagszektor helyzetét, hosszabb távon pedig a klímaváltozás hatásait kellene tompítani a stratégiai jelentőségű ágazatban, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A rendezvényen a Vetőmag Szövetség-díjat az idei évben Pavelka Árpád vette át a több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismeréseként.

„Ma két összetett kihívás áll a mezőgazdaság előtt: az egyik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a másik pedig a globalizáció miatt felértékelődő élelmiszer-szuverenitás kérdése, azaz az élelmiszerellátást minél nagyobb arányban hazai forrásokból kellene előállítani. A magyar mezőgazdaságban óriási potenciál rejlik, különösen a baromfi-, a sertés- és szarvasmarha-ágazatokban, a gabonafélék feldolgozásában, valamint a kertészetben. Mindezeknek az alfája és omegája a vetőmag, a biológiai alapok megteremtése, amely nélkül ezek az ágazatok nem lehetnek sikeresek. Ezért is mondhatjuk, hogy a hazai vetőmagszektor nemzetgazdasági jelentőséget tölt be a gazdaságunkban és minden eszközzel segíteni kell a fejlődését”

– hangsúlyozta Prof. Dr. Gyuricza Csaba rektor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gödöllői küldöttgyűlésén.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora köszöntőjében kifejtette: az egész agrárgazdaság jövőjét jelenti az oktatás és a kutatás, ebben nagy lépést jelent az agrár-felsőoktatás integrációja a MATE létrehozásával. Az intézmény egyesíti az oktatást, a gyakorlati agrárkutatást és a gazdálkodást. Az agrártudományi központ Közép-Európában az egyik legnagyobb agrárfókuszú felsőoktatási intézménnyé vált, amely lendületet adhat az élelmiszergazdaságnak a jövőben.

A küldöttgyűlésen Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke kifejtette: nem csillapodnak a időjárási anomáliák, így az az ágazat kitettsége nem csökken a környezetben lezajló folyamatos változások miatt. A klímaváltozás annyira felgyorsult az utóbbi években, amelyre nagyon nehéz felkészülni. Különösen nagy kihívás egy olyan ágazatnak, amelynek legalább 10-15 évre előre kellene prognosztizálni, hogy a majdan köztermesztésbe kerülő fajtáknak milyen körülményeknek kell megfelelniük.

„Az időjárás rendkívül kiszámíthatatlanná vált. Ez akkora nyomást helyez a termelésre, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk. A globális hőmérséklet-emelkedés nálunk is tapasztalható, a 2023-as év a legmelegebb évünk volt 1850 óta. A Kárpát-medencében a prognózisok szerint az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Utóbbi jelei az Alföldön már láthatóak, itt gyakorlatilag az elmúlt években többször is rendkívüli aszály sújtotta a térséget. Az idei tavaszi vetés is pont csapadékszegény időszakra esett. A legfontosabb cél a helyzet kezelésre az öntözés fejlesztése. A szakmai elkötelezett és tudatosan készülve a kihívásokra, óriási energiát fordít minden területen arra, hogy új, stresszhelyzeteknek ellenállóbb fajtákat nemesítsen”

– ismertette Takács Géza.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezetnek és Terméktanácsnak 1205 tagja van. A vetőmag-előállítás hazánkban mintegy 110 ezer hektáron zajlik, az előállított vetőmagok értéke meghaladja a 180 milliárd forintot. Ebből a hazai gazdaságok igényeinek kiszolgálása mellett jelentős exporttevékenységet folytatnak az ágazat szereplői. A legjelentősebb célországok közé az Európai Unió és a Független Államok Közösségének államai tartoznak.

Az exportorientált ágazat számára nagy problémát jelent az orosz-ukrán háború, amelynek következményeként a keleti piacokra irányuló vetőmagexport visszaesett. A konfliktushelyzet és az Oroszországban bevezetett adminisztrációs szabályok miatt négy év alatt az Oroszországba irányuló kukorica vetőmagexport a negyedére csökkent. Ezt a kiesést jelenleg a többi piacon nem lehet pótolni. Ezen felül az inputanyagok árának folyamatos emelkedése is nehéz helyzetbe hozta a szektort.

Takács Géza a szövetség munkájával kapcsolatban elmondta: rendkívül fontos a szerteágazó vetőmagágazati információk folyamatos összegyűjtése és a tagság, valamint a kormányzat felé való közvetítése. A szakember kiemelten fontosnak és példaértékűnek nevezte a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával minden évben megvalósított kukorica, őszi búza és őszi káposztarepce posztregisztrációs fajtakísérleteket, amelyek objektív eredményeket adnak a vizsgált fajták teljesítményéről és nagy érdeklődésre tartanak számot a gazdálkodók körében.

A küldöttgyűlésen a szövetség vezetői átadták az idei Vetőmag Szövetség-díjat. Varga Dóra üvegművész alkotását 2024-ben Pavelka Árpád kapta, aki négy évtizede dolgozik a zöldségvetőmagok területén. Emellett a szakember tevékeny szerepet vállalt a Vetőmag Szövetség elnökségében, éveken át vezette a zöldségvetőmag szekció munkáját, képviselte hazánkat a Nemzetközi Vetőmag Szövetség elnökségében, valamint aktívan segítette a szervezet nemzetközi kapcsolatainak erősítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új ICT igazgatóval gyorsítja üzleti szolgáltatásainak bővítését a Yettel

Az új vezető feladata a vállalat ICT-üzletágának felépítése és a komplex vállalati technológiai szolgáltatások fejlesztése. Papp Dávid 2026 novembertől ICT igazgatóként csatlakozik a Yettel Magyarországhoz.

Az új vezető feladata a vállalat üzleti (B2B) ICT-üzletágának további fejlesztése, valamint annak felgyorsítása, hogy a Yettel a megbízható telekommunikációs szolgáltatások mellett egyre szélesebb körű, összetett technológiai megoldásokkal támogassa üzleti, vállalati ügyfeleit.

Papp Dávid közel húszéves tapasztalattal rendelkezik a telekommunikációs és technológiai szektorban, műszaki, üzletfejlesztési és kereskedelmi vezetői területeken egyaránt. Karrierje jelentős részét a Vodafone Magyarországnál töltötte. A vállalati vezetékes termékfejlesztés technológiai vezetőjeként szerepet vállalt a társaság konvergens szolgáltatóvá alakulásában, később B2B műszaki igazgatóként a Vodafone és a UPC vállalati műszaki szervezeteinek integrációját irányította. Az 5G for Enterprise program vezetőjeként az ipari privát mobilhálózatokra épülő üzletág megalapozásáért felelt, míg vállalati értékesítési és marketingigazgatóként az adatvezérelt működésre, az iparági szegmentációra és az üzleti növekedésre összpontosított. Egy rövid, pénzügyi szolgáltatási szektorban tett kitérőt követően stratégiai és működésfejlesztési tanácsadással foglalkozott. Ebben a szerepében már a Yettel csapatával is dolgozott együtt a vállalat belső transzformációs projektjében.

A szakember szemlélete szerint a siker alapját a folyamatos megújulás, az ügyfélközpontúság és a valódi üzleti értékteremtés jelenti.

„Olyan technológiai korszakban élünk, amikor a tegnap bevált megoldásai már nem feltétlenül jelentik a holnap versenyelőnyét. Hiszek a folyamatos megújulásban, az adatokra épülő, józan döntésekben és abban, hogy csak azzal érdemes foglalkoznunk, ami valódi értéket teremt. A Yettelnél olyan ügyfélközpontú ICT-üzletágat szeretnénk építeni, amely ötvözi a legújabb technológiákat a kiemelkedő szolgáltatási minőséggel, és ahol a csapatunk nem egyszerűen követi, hanem aktívan alakítja a piac fejlődését”

– mondta Papp Dávid, a Yettel Magyarország ICT igazgatója.

Papp Dávid érkezése tovább erősíti a Yettel vállalati technológiai fókuszát. A társaság 2026 őszén üzleti folyamatok automatizálását támogató, UiPath szolgáltatással bővítette vállalati portfólióját, az új ICT szervezeti egység pedig ennek az iránynak a további építését, valamint új, komplex szolgáltatások piacra vitelét támogatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?

Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.

A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.

Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.

Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket

A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni. 

A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.

A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja

Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.

Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.

„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”

– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.

„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”

– tette hozzá a szakértő.

Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni

A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát. 

A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.

„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”

– hangsúlyozta Ipacs Roland.

Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss