Követhetetlenné vált az adók fizetésének rendszere azzal, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül is levonhat köztartozásokra összegeket az akár más adóra szánt pénzünkből. Ezen a gyakorlaton változtatna a MINKE (Minősített Könyvelők Egyesülete) javaslata.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évente több mint 20 ezer milliárd forintnyi adót szed be az állampolgároktól és a vállalkozásoktól. A közel hatvan féle adónemet 110 számlára kell a magyarországi adózóknak elutalni. Különösen nagyobb vállalatoknál a könyvelők számára fontos feladat, hogy az adók befizetési határideje előtt minden egyes számlára időben ott legyen a megfelelő összeg.

Nem volt könnyű feladat a sok számla között az átláthatóság: ha egyik adószámlán túlfizetés volt, akkor az adózónak vagy könyvelőjének egy külön nyomtatványon kellett kérni az átvezetést, vagy a többlet kiutalását. Jó elképzelésnek tűnt az az újítást, hogy most már a NAV automatikusan átvezeti az összegeket, ha látja, hogy egyik számlán többlet, a másikon hiány van.

Mindez a gyakorlatban mégis nagyon rosszul működik.

„A legnagyobb probléma, hogy nem rendeltek határidőket ahhoz, hogy mikor történhet meg az automatikus átvezetés. Hiába ellenőrzi a könyvelő, hogy van elég pénz egy adószámlán, lehet a NAV önkényesen átvezeti egy másik számlára”

– emelte ki Harkai István, a Minősített Könyvelők Egyesületének (MINKE) elnöke.

Mindez azért igen bosszantó, mert amikor az adózók szeretnének a saját számláik között átvezetni, annak 30 napos ügyintézési határideje van. Ez igencsak nehezen érthető, amikor a bankszámlák között azonnal át lehet vezetni összegeket. Pont ebből a lassú ügyintézésből is adódnak problémák: az adózó vagy könyvelője megkéri az átvezetést, de mire az megtörténhetne, a NAV már automatikusan is átvezethet a számlák között, és még az is lehet, hogy duplán vezetik így át a pénzeket.

Bürokratikus befizetés 

Magyarországon nem is olyan egyszerű tehát az adók megfizetése sem. A száznál is több adófolyószámla közül a legtöbben csak legfeljebb néhány tucatot használnak, de a nehézkesen használható informatikai rendszerekben ezek nyomonkövetése is kihívásos. Felmerülhet a kérdés, hogy egyáltalán mi szükség van ezekre, hiszen más országokban akár egyetlen számlára utalva is lehet az adókat sokkal könnyebben rendezni.

Az automatikus átvezetés ráadásul már nem csak a NAV-nál vezetett adószámlákon lévő előírások megfizetésére használható fel. Ma már más közterhekre is le tudja vonni az adóhatóság a folyószámla többletét. Ebben pedig az a legnagyobb kihívás, hogy ezek a tartozások meg sem jelennek a NAV-os folyószámla felületen.

A NAV az önkormányzati adóhatóságok kérésére a helyi adókra is levonhatja a túlfizetést – de itt is felmerül, hogyha időközben elutalják a pénzt, akkor duplán jelenik meg az önkormányzatnál, onnan viszont nem lehet a NAV felé átvezetni.

Nem nyer az állam se igazán az automatikus átvezetésekkel, hiszen eddig sem lehetett az adószámláról kiutalni, ha más számlán hiány volt. Azonban ezt az ellenőrzést 30 napos határidővel, manuálisan végezték el, pedig ez is automatizálható és gyorsítható lenne.

Nagyobb átláthatóságra van szükség

Sokat javítana a helyzeten, ha több információ lenne elérhető. A legnagyobb probléma, hogy ma nem kapnak a könyvelők és az adózók arról értesítést, hogy a NAV átvezetett összegeket a számlák között. Így sok esetben elutasítják az átvezetési kérelmeket, mert ők már időközben maguktól cselekedtek.

A jelenlegi rendszer kaotikus helyzetet teremt, követhetetlen a számlák változása, nem lehet kiszámolni, hogy az egyes adók határidejére mikor melyik számlán mekkora összeg lesz.

„Sokat segítene, ha az átvezetésről kapnának az adózók értesítést, és lenne például nyolc napjuk a tartozása rendezésére, mielőtt a NAV önállóan átvezeti az összegeket, vagy ne történhessen NAV általi átvezetés egy folyamatban lévő, adózótól érkező kérelem könyveléséig”

– emelte ki a MINKE javaslatát Harkai István.

Igen bosszantó a jelenlegi rendszerben, hogy akár néhány ezer forintot is átvezethet a NAV, ésszerű lenne egy minimum értékhatár bevezetés, ami lehetne például egymillió forint. Már csak azért is lenne mindez ésszerű, mert a költségvetés helyzetét mindez nem befolyásolná. A könyvelők gyakorlati tapasztalatainak beépítésével azonban sokkal hatékonyabbá tehető lenne az adószámlák kezelése.

A Minősített Könyvelők Egyesülete (MINKE) hivatalosan is eljuttatta javaslatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) az automatikus átvezetések átláthatóságának javítása érdekében. A szervezet reméli, hogy az adóhatóság figyelembe veszi a szakmai szempontokat, és a közeljövőben pozitív változásokat eszközöl az értesítési rendszerben, valamint az automatikus átvezetések gyakorlati kivitelezésében. Céljuk, hogy a vállalkozások és könyvelők számára egy követhetőbb és igazságosabb rendszert biztosítsanak, amelyben minden fél tisztában lehet a pénzmozgásokkal és azok határidejével.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Miközben Magyarországon már minden 4. bankkártyával fizetett forintot online kereskedőnél fizetünk, aggodalomra ad okot, hogy az ázsiai globális piacterek, kiemelten a Temu előretörése miatt a hagyományos kereskedésekben gyorsabban nőtt a kártyás fizetések aránya, mint a hazai webshopokban – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Minden hazai kibocsátású bankkártyával itthon elköltött 100 forintból 24-et már online kereskedőnél fizetünk – mutat rá a kiskereskedelem teljes átalakulására Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy történelmi csúcsra jutott az online bankkártyás költés: a magyar webshopokban kifizetett 876 milliárd forint 17,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szinteket. Eközben a fizikai kereskedőknél elköltött 3719 milliárd forint „csak” 8,3 százalékos növekedést jelent.

Lassabb lett az online fizetések növekedése

Fontos ugyanakkor látni, hogy a tranzakciók számának növekedésében a hazai bankkártya történelemben először fordult elő, hogy a fizikai kereskedőknél itthon lebonyolított tranzakciók arányaikban jobban tudtak növekedni, mint az online boltokban lebonyolított bankkártyás forgalom.

Míg a bankkártyáinkkal/óráinkkal 2024 első negyedévében 407 millió alkalommal fizettünk a boltokban, ami 10,4 százalékos növekedést jelent, addig a hazai webshopokban elért új rekord, a hagyományosan erős karácsonyi negyedéves forgalomra is ráverő 50,2 millió kártyás vásárlás csak 8,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 46,1 millió kártyás vásárlás számát.

A Temu letarolja a hazai online kereskedelmet

A hazai internetes kereskedelem iránti érdeklődés megtorpanását Gergely Péter szerint teljesen egyértelműen az ázsiai webshopok, ezen belül a Temu előretörése magyarázza. A külföldi internetes vásárlások darabszáma közel háromszor gyorsabb bővülést mutatott az év elején éves összevetésben, mint a hazai online kereskedők forgalma.

Az idei első három hónapban már több mint 36,3 millió külföldre irányuló internetes vásárlást regisztrált a Magyar Nemzeti Bank, a nemzetközi online piactereken elköltött 556 milliárd forint 27,7 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi 435 milliárdos értéket.

A hazai webshopok térnyerésének végét jól mutatja a BiztosDöntés.hu szakértője szerint az, hogy míg egy évvel korábban az internetes kereskedelemben lezajló bankkártyás fizetések 61 százaléka hazai kereskedőknél bonyolódott, a magyarországi internetes bankkártyás vásárlások aránya idén március végéig már csak 58 százalékos súlyt képviselnek. A vásárlások értékében ennél is komolyabb a visszaesés: egy évvel ezelőtt a teljes online bankkártyás fizetési forgalom kétharmada hazai webshopokban bonyolódott, idén, az első negyedévben ez az arány már alig haladja meg a 61 százalékot.

Kétszer annyiért vásárolunk a neten, mint a boltban

Az ázsiai vetélytársak előretörése ellenére a BiztosDöntés.hu szakértője szerint minden kereskedőnek érdemes elgondolkodnia, hogy a hagyományos kereskedelmet internetes értékesítéssel is megtámasztja. Ezt Gergely Péter szerint mindennél jobban alátámasztja, hogy a hagyományos boltokban bonyolított vásárlásoknál az átlagos bankkártyás fizetés összege 9.130 forint volt, miközben a webshopokban ennek közel kétszeresét, több, mint 17.450 forintot költenek a vásárlók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Négy hónap után májustól bizonyosan nem vernek rá a lakossági lekötött betétek átlagkamatai az inflációra.

Ráadásul a kamatcsökkentések folyamatosak, ám így is lehet a korábbiaknál jobb ajánlatokat találni a piacon – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az év elején négy hónapon keresztül élvezhették a lakossági ügyfelek azt, hogy a pénzintézeteknél lekötött bankbetétekre kínált kamatok átlaga meghaladta az inflációt, azaz a reálkamatot. Ez a tendencia májusban egészen bizonyosan véget ért – hívta fel a figyelmet Gergely Péter.

A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy a pénzromlás mértékének drasztikus visszaesése és a jegybanki alapkamat ettől elmaradó mértékű csökkenése miatt a bankbetétekre az év elejétől számottevően magasabb kamatot kínáltak a bankok, mint amekkora mértékű volt az adott hónapra kimutatott infláció. Márciusban a visszatekintő infláció 3,6 százalékon állt, a bankok ugyanakkor ebben a hónapban átlagosan 4,15 százalékos átlagos éves kamatot fizettek a náluk pénzüket lekötő ügyfeleknek.

Májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az infláció éves szinten 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lekötött betétekre fizetett átlagos kamat már áprilisban is alig haladta meg ezt a szintet –  4,08 százalék volt. A május végén bekövetkezett 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentésnek köszönhetően egész biztosan a 4 százalékos szint alá bukhattak a betéti kamatszintek a BiztosDöntés.hu szakértője szerint. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Gergely Péter – a tendencia júniusban is tovább folytatódik – ezt mutatják a legújabb kamatváltozások.

A bankbetétekért folyó versenyben érdekelt pénzintézetek zöme a mindenkori jegybanki alapkamathoz köti lakossági betéti kamatainak szintjét. Miután pedig az MNB Monetáris Tanácsa júniusban igen korán, már 18-án megtartotta kamatdöntő ülését, amelyen az alapkamat szintjét további 25 bázisponttal, 7 százalékra csökkentette, a banki ajánlatok már a hónap harmadában kisebb kamatszintekre álltak. 

A MagNet Banknál emeléssel ért fel a kamatcsökkentés

A MagNet Bank már június 17-én több termék kamatát csökkentette. A Hello Betét a korábbi 5 százalék helyett már csak 4,5 százalékot fizet. A Prizma betétnél ennél is komolyabb, 70 bázispontos volt a vágás: a korábbi 5,76 százalék helyett a betét már csak évi 5,06 százalékot fizet 3 hónapra. A fél éves lekötés 0,3 százalékpontos csökkenéssel megúszta, az új kamat itt 5,03 százalék. A 12 hónapos betétnél ugyanakkor maradt a korábbi 4,71 százalékos éves kamat. A Hűség Betét kamatai egységesen 20 bázisponttal csökkentek.

A 36 hónapos lekötési idővel bíró Aktív Plusz Betétnél az első 3 hónapra járó kiemelt kamat a Prizma Betét 3 hónapos lekötésével megegyező mértékben 70 bázisponttal, 5,06 százalékra esett. Ugyanakkor kedvező változás, hogy a fennmaradó időszakban már csak a mindenkori alapkamatnál 3,25 százalékkal alacsonyabb kamatot fizet a bank – korábban 4,50 százalék volt a kamatelvonás mértéke. Más kérdés, hogy két nappal a kedvező változás bejelentése után a Monatáris Tanács kamatdöntése miatt a fizetendő kamat évi 4-ről 3,75 százalékra csökkent. Igaz, ez a kamatelvonás mértékének csökkenése miatt így is 50 bázisponttal magasabb mérték, mint amit a betét után június elején kamatként számíthattak az ügyfelek. A hasonlóan jegybanki alapkamathoz kötött kamatozású Mentor Plusz betétnél is hasonló lépést tett a bank, azaz itt is a korábbiaknál 125 bázisponttal kisebb, 3,25 százalék az elvonás az MNB alapkamathoz képest, ha az ügyfél netbankon keresztül köti le a betétet.  

A Gránit Bank egyelőre nem nyúlt a jegybanki alapkamathoz kötött, KamatMax Plusz betétjének kamatképzéséhez, az a mindenkori alapkamat -1,75 százalékot fizet, ez jelenleg 5,25 százalék. Változás ugyanakkor, hogy az eddigi 13 hónap helyett 12 hónap lett a betét futamideje.

A Gránit Bank egyéb betéteinél is „átvezette” az MNB kamatcsökkentését: szerdától a 3 hónapos futamidejű eBank betét 5,25 százalék helyett így 5,00 százalékot fizet. A hasonló lekötési idővel bíró Tripla3 betétnél a hasonló mértékű kamatcsökkenés után 4,75 százalék az éves kamat, a Szimpla betétnél 3,75 százalékra csökkent a kamat-ajánlat. A hónapról-hónapra magasabb kamatot ajánló Felemelő betét a teljes, 12 hónapos futamidő végére a korábbi 4,70 százalék helyett 4,45 százalékos egységesített betéti kamatláb mutatóval (EBKM) fut tovább a július 12-től lekötött betétek esetén. A Szimpla betét (3 hónapos futamidejű) éves kamata 4,00 százalékról 3,75 százalékra csökkent.

Július is kamatcsökkenéssel indul

Gergely Péter szerint a kamaterózió folytatódik. Július 3-tól a látra szóló Cetelem Takarékszámla kamata már azoknak is csak 5 százalék lesz, akik 2024. február 12. előtt nyitották a számlájukat – nekik ma még 7 százalékos éves kamatot fizet a bank a számlaegyenleg után. A lekötött betéteknél 8 hónapra 7,25 százalék helyett 6,50 százalékra csökkent a kamat. Éves lekötésre a kamatcsökkenés 0,5 százalékpont lett, a kamat 6,75 százalékról 6,25 százalékra csökkent. 18 hónapos és 2 éves lekötésre a kamatcsökkenés mértéke 25 bázispont, az új kamat 6, illetve 5,75 százalék lett. 

Kecsegtető ajánlat azért van

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint ugyanakkor most is van extra kamat. A K&H Bank ugyanis hétfőtől újraindította Rajt betétjét: a pénzintézetnél már legalább 1 hónapja számlát vezető, de betétet eddig le nem kötő ügyfelek 90 napra évi 7,50 százalékos kamatot kaphatnak minimálisan 500 ezer forintos betétjük után. Az ajánlat azért alaposan módosult a május közepéig élő ajánlathoz képest, hiszen akkor még évi 11 százalék arányos kamatát kapták 3 hónapra az ügyfelek. 

Gergely Péter szerint a szigetként megmaradó kiemelt ajánlatok ellenére az év második felében kismértékben emelkedő infláció miatt jó eséllyel nem lesz olyan hónap, amikor az MNB a pénzromlás mértékénél magasabb átlagos lakossági betétkamatot tud majd kimutatni. 

Az MBH Banknak is vannak még jó ajánlatai, ahol az éves kamat 6,50 százalék, vagy akár 11,00 százalék is lehet, de ehhez már Prémium ügyfélnek kell lenni minimum 8 millió forintos egyenleggel, friss pénzt kell lekötni és egyes ajánlatoknál még más feltételeknek is meg kell felelni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!