Gazdaság

Mit tehetnek a vállalatok a munkahelyi jóllét érdekében?

A munkahelyi elégedettség helyzete az IT- és a HR-szektorba.

A munkahelyi jóllét csak egy jól hangzó fogalom, vagy a gyakorlatban is alkalmazott munkaerőt megtartó eszköz? A No Fluff Jobs legújabb kutatása arra kereste a választ, hogy az IT- és HR-szakemberek tapasztalatai alapján melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják a munkavállalók fejlődését és elégedettségét. A riportból az is kiderül, a szektor munkavállalói tartanak-e attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíthetik a munkájukat.

Boldogság, elégedettség, jóllét – egyéni törekvéseink, céljaink alapján mást és mást értünk ezek alatt, azonban mindannyian azt szeretnénk, ha a magánéletünk és a munkahelyünk összhangban lenne egymással.

„Néha csak az összetartozás, az elfogadás és a tisztelet érzésére van szükség ahhoz, hogy boldognak érezzük magunkat a munkahelyünkön. Ezeket azonban csak olyan környezetben lehet igazán átélni, amely a szervezeti struktúra minden szintjén elősegíti az őszinteséget és a tiszteletet”

– emel ki egy apróságnak tűnő, de nagyon is lényeges szempontot Tomek Bujok, a No Fluff Jobs CEO-ja, amelyet érdemes lenne a vállalatoknak figyelembe venni.

Hosszú távon ugyanis kifizetődő lehet számukra, ha a munkahelyi jóléti szolgáltatásokba invesztálnak, hiszen ezek az intézkedések kulcsfontosságúak lehetnek mind a munkavállalók megtartásában, mind pedig a jobb, vonzó munkakörnyezet kialakításában. Számos tanulmány alátámasztja, hogy azok a munkavállalók, akik boldogok, és elkötelezettnek érzik magukat a munkájuk iránt, magasabb munkateljesítményt nyújtanak, kevesebb betegszabadságot vesznek igénybe és kisebb valószínűséggel hagyják el a vállalatot.

Van, ami a pénznél is fontosabb

A felmérés szerint eltérő motivációk tapasztalhatók az IT-szakemberek és a HR-sek munkahelyi elvárásai között. Érdekesség, hogy míg az IT-sek esetében a magas fizetés a lista élére került, HR szakemberek számára a magas fizetés csak az 5. legfontosabb tényező (57,7%), helyette a támogató és kiegyensúlyozott munkahelyi környezetet és a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozzák. Ugyanakkor mindkét terület munkavállalói között a második és a harmadik legfontosabb helyre került a munka és a magánélet egyensúlya (74,5, illetve 73,1%), illetve a kötetlenebb munkavégzés lehetősége – az IT-specialisták 73,7%-a preferálná a távmunkát, míg a HR-szakemberek 68,1%-a a rugalmas munkaidőt.

Bár az IT-szakemberek kiemelten fontosnak tartják a technikai tudásuk értékelését, és közel egynegyedük (23,6%) elismeri a fejlődési lehetőségek meglétét, 17,8% nem használja ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, mert azok nem az ő igényeihez igazodnak. A válaszadók 29,1%-a arról számolt be, hogy egyáltalán nincs lehetősége, hogy fejlessze készségeit.

Az eredmények alapján a munkáltatóknak érdemes megvizsgálni, hogyan tudják jobban személyre szabni a nem pénzügyi juttatásokat is, hogyan lehet a fejlesztési programokat jobban összehangolni az IT-szakemberek sajátos igényeivel. Az időgazdálkodás vagy a munkaterhelés elosztásának javításával, valamint hozzáférhető, releváns és rugalmas fejlesztési lehetőségek biztosításával jelentősen növelhető az informatikusok elégedettsége.

Határ a munka és a magánélet között

Sok informatikai szakembernek nehézséget okoz a munka és a magánélet közötti egészséges határok fenntartása. A válaszadók 39,6%-a néha hazaviszi a munkát, ami hozzájárulhat a stresszhez és hatással lehet a személyes időre. Ugyanakkor majdnem ugyanekkora részük (47,1%) ügyel arra, hogy ne vigye haza a munkát, ami azt mutatja, hogy a munkaidőn belüli munkahelyi kötelezettségek kezelése egyensúlyban van.

Szintén aggodalomra ad okot: az informatikusok több mint harmada (37,9%) a szabadsága alatt vagy munkaidő után is bekapcsolva tartja a munkahelyi telefonját, ez az állandó készenlét pedig negatívan befolyásolhatja a szabadidőt és a családi életet. A betegség alatti munkavégzés is meglehetősen gyakori. A válaszadók 38,6%-a a betegség ellenére is dolgozik.

A HR-szakemberek esetében még rosszabb a helyzet a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában. Több mint 52%-uk bekapcsolva hagyja a munkahelyi telefonját szabadság alatt vagy munkaidő után, 44%-uk néha hazaviszi a munkát, ugyanennyien szabadidejükben is gondolnak a munkára, közel 43%-uk betegen is dolgozik, valamint 35,8%-uk havonta túlórázik.

Az eredmények mégis azt mutatják, hogy a megkérdezettek többsége (IT – 64,7%, HR – 67%) elégedett a munka és a magánélet egyensúlyával. Ugyanakkor van még mit javítani azon, hogy a munkavállalók nagyobb hányada tudja optimálisan összeegyeztetni a szakmai és a magánéletét. A rugalmas munkaidő-beosztás javítása és a támogató munkakultúra előmozdítása tovább javíthatná az elégedettségi szintet.

Az elvándorlás kockázata

A felmérés eredményei szerint az informatikusok közel 21%-a jelenleg aktívan keres állást, valamint körülbelül 41%-uk nyitott új lehetőségekre. Ezzel párhuzamosan 47,2%-uk nyitott külföldi, költözéssel járó állásajánlatokra is.

Az, hogy a válaszadók majdnem fele hajlandó lenne külföldre költözni egy jobb állásajánlatért, arra utal, hogy a jelenlegi munkahelyi környezet és juttatások nem feltétlenül elégítik ki maradéktalanul az igényeiket.

Ez a nyitottság a külföldi lehetőségekre különösen fontos jelzés a munkáltatók számára, hogy a munkahelyi elégedettség javítása érdekében törekedjenek a munkavállalói igények kielégítésére. Ide tartozhat a versenyképes fizetés, a rugalmas munkaidő, a munka és magánélet egyensúlya, valamint a karrierfejlesztési lehetőségek biztosítása. Ezek a lépések nemcsak a munkahelyi elégedettséget növelhetik, hanem a tehetségek megtartását is elősegíthetik, csökkentve az elvándorlás kockázatát.

Tévesek lennének az informatikusok félelmét hirdető szalagcímek?

A kutatás szerint sem a mesterséges intelligencia fejlődése, sem az iparági válság nem befolyásolja negatívan a munkahelyi stabilitás érzését. A megkérdezettek majdnem 73%-a nem aggódik amiatt, hogy a közeljövőben elveszíti az állását.

Azonban a bizonytalan és aggódó válaszok rámutatnak arra, hogy bizonyos tényezők, mint például a gazdasági környezet vagy a munkaerőpiac változásai befolyásolják az alkalmazottak biztonságérzetét. A vállalatok számára fontos lehet a munkahelyi kommunikáció, és az alkalmazottak támogatása a bizonytalanságok kezelésében.

Ugyanez a helyzet a HR-esek esetében is az IT-szektorban. A válaszadók többsége (66,5%) nem aggódik jelentősen a munkahelyének elvesztése miatt a közeljövőben, ami a munkahelyi biztonság és stabilitás érzésére utal.

A No Fluff Jobs magyarországi munkavállalók megkérdezésével végzett felmérésében mindkét célcsoportban a válaszadók többsége a 25–34 éves korosztályba tartozik, míg a második legnagyobb csoport a 35–44 éves korosztály. Az adatok szerint a válaszadó informatikusok többsége (78,49%) férfi, míg 20,4%-a nő. A HR-esek esetében fordított a helyzet – a válaszadók 88,4%-a nő és 11%-a férfi.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:elégedettség felmérés fluff jobs munkahelyi nő

Up Next

Új imázsfilmmel erősíti munkáltatói márkáját a Lufthansa Systems Hungária

Don't Miss

Magyarországról erősít a Publicis Groupe CEE HR csapata

Gazdaság

Nagyon megdrágultak a céges bankszámlák költségei

A BiztosDöntés.hu becslése alapján csak az elmúlt két évben összesen akár 70 százalékkal is növekedhettek a kis- és mikrovállalkozások bankszámla költségei, a magas infláció és a pénzügyi tranzakciós illeték emelkedése következtében.

A szakportál kiszámolta, hogy mennyivel drágultak az utalások a tranzakciós illeték legutóbbi áthárítása óta.

Nagyon megdrágultak az átutalások díjai

A vállalkozások – a lakossággal ellentétben – nem kapnak díjkedvezményt az átutalások első 50 000 forintjára, nincs ingyenes készpénzfelvétel, QR-kódos fizetés vagy fizetési kérelem sem. Ebben a szektorban nem szokás korlátlan díjmentes átutalási lehetőséget adni a bankok részéről, így a vállalkozások csillapítás nélkül a nyakukba kapják a piaci költségnövekedési hatásokat.

Ezt pedig beépítik a viszonteladói vagy végfelhasználói áraikba, így a céges banki díjemeléseket is végső soron a lakosság fizeti meg.

Mennyibe kerül most néhány millió forint átutalása?

A BiztosDöntés.hu piaci gyűjtést végzett 2024 decemberében, amelyben arra volt kíváncsi, hogy jelenleg mennyibe kerül néhány millió forint átutalása több részletben, a számlavezetés havidíjával és a legolcsóbb céges bankkártya éves díjának egyhavi átlagával együtt egy meglévő KKV esetében. Az elemzés alapját az adta, hogy az idén augusztus 1-től érvényes pénzügyi tranzakciós illetékemelést mára jórészt minden bank beépítette a vállalkozóknak kínált bankszámlái díjazásába.

1 millió forint átutalása 10 darab, egyenként 100 000 forintos átutalásként:

(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 3 290 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M Számlacsomag 7 320 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 7 364 Ft
UniCredit Bank- FixPont számlacsomag 7 458 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2 8 107 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 8 386 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 9 790 Ft
K&H Bank – Start extra 10 877 Ft
MagNet Bank – Mars 12 374 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 14 910 Ft

Mint látszik, a legolcsóbb és legdrágább vállalkozói számla konstrukció között több mint négyszeres a különbség.

3 millió forint átutalása 6 darab, egyenként 500 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 494 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 15 800 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 17 078 Ft
Erste Bank- Vállalkozói M számlacsomag 19 830 Ft
Gránit Bank – Alapszámla 2+ 19 907 Ft
OTP Bank – Vállalkozói SPRINT csomag 22 000 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 1 24 186 Ft
K&H Bank – Start extra 25 577 Ft
MagNet Bank – Mars 27 146 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 27 910 Ft

Ennél a számításnál a különbség a legolcsóbb és a legdrágább között már több, mint tízszeres. De a legolcsóbb utáni első bankszámla is több, mint hatszor drágább összdíjazású.

5 millió forint átutalása 5 darab, egyenként 1 000 000 forintos átutalásként:
(utalások díja + havidíj + egy hónapra eső éves kártyadíj összesen)

BinX – Pénzforgalmi számla 2 295 Ft
MBH Bank- Lendület Számlacsomag 24 659 Ft
UniCredit Bank- FixPont Számlacsomag 28 058 Ft
Gránit Bank- Alapszámla 2+ 31 407 Ft
Erste Bank – Vállalkozói M Számlacsomag 32 690 Ft
OTP Bank – Kisvállalkozói E-számlacsomag 33 750 Ft
Raiffeisen Bank – Vállalkozói Aktív Számla 3 38 613 Ft
K&H Bank – Start extra 41 777 Ft
MagNet Bank – Jupiter 42 672 Ft
CIB Bank – Partner Médium vállalkozói számlacsomag 43 150 Ft

Mint látszik, itt a legolcsóbb és a legdrágább közötti különbség már közel hússzoros a BiztosDöntés.hu vállalkozói bankszámla kalkulátora szerint. Azonban a legolcsóbb és a következő legolcsóbb konstrukció között is több, mint tízszeres a különbség a banki összköltségben.

A táblázatokban az élen végző BinX Zrt. az első magyar alapítású és tulajdonú neobank, melyet az MNB felügyel. A BinX-et a Számlázz.hu alapító hozták létre, így Számlázz.hu-s integrációkat (egyszerűsített számlanyitási folyamat, autokassza és számlakifizetés) is kínál. A BinX teljes értékű pénzforgalmi számlavezetést végez, a számlanyitást a bankokhoz hasonlóan automatikusan jelentik a NAV és a cégnyilvántartás felé.

Jelenleg az egyetlen olyan pénzforgalmi számlát, melyet pár perc alatt szelfivel meg lehet nyitni, a BinX kínálja Magyarországon.

A számlához prémium bankkártya kapcsolódik alapáron, de a Számlázz.hu #profi díjcsomagjára előfizetők számára a BinX-Számlázz.hu co-branded kártya éves díja ingyenes. A BinX az ügyfelei általa kezelt pénzét mindenkor az MNB-nél, vagy alacsony kockázatú értékpapírokban (pl. magyar állampapírban) tartja.

Az áfakörön kívüli vállalkozások lakossági bankszámlát is használhatnak

Az áfa hatálya alá nem tartozó, illetve jelenleg a KATA adózási formát alkalmazó egyéni vállalkozások a drága pénzforgalmi bankszámla helyett a sokkal kedvezőbb díjú lakossági bankszámlával is bankolhatnak. Ezek a számlák azonban nem csak olcsóbbak, de olyan készpénzfelvételi és átutalási kedvezményeket is biztosítanak, amelyek vállalkozói számlákon egyáltalán nem érhetők el.

Gergely Péter ezért azt tanácsolja ezeknek az egyéni vállalkozóknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és válasszanak vállalkozásuk pénzügyeinek lebonyolítására egy kedvező bankszámlát a hagyományosan drága céges bankszámla helyett, amellyel jelentős bankköltséget spórolhatnak meg.

Akik már most is lakossági bankszámlát használnak, azok számára a következő pár hónapban emelkednek a díjak a pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása miatt, amihez kisvártatva hozzájön még a bank szokásos évi egyszeri inflációs díjemelése is.

Számukra érdemes lehet még az év végén vagy a következő év elején áttekinteni a banki ajánlatokat, és a megemelkedett bankköltségek elfogadása helyett kedvezőbb számlacsomagot választaniuk az új évre.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A körforgásos gazdaságra fókuszál az SZTNH új, kkv-kat támogató kiadványa

Az ipari termeléshez, hulladékkezeléshez köthető környezeti problémák bolygónk egyik legnagyobb kihívása: Európában évi 2,2 milliárd tonna hulladékot termelünk, a legfrissebb Circularity Gap Report szerint azonban a globális gazdaság csak 7,2 %-ban tekinthető körforgásosnak.

A változás szükségességét egyre több piaci szereplő ismeri fel, a Boston Consulting Group felmérése szerint globálisan a vállalatok 65 %-nál a klímaváltozással szembeni küzdelem és a fenntarthatóság kiemelt jelentőséggel bír. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) aktívan tesz azért, hogy a hazai vállalkozások IP (szellemi tulajdon) tudatosak legyenek ezen a téren is, ezért pozitív példákat, és a témában leginkább releváns oltalmi formákat ismertető kiadvánnyal, valamint edukatív kampánnyal segíti a fenntartható működésre törekvő kkv-kat.

A körforgásos gazdaság az erőforrások fenntartható és hatékony felhasználását jelenti: a termékek életciklusa alatt a lehető legtöbbször hasznosítják azokat, így csökkentve a hulladéktermelést és az erőforrás-felhasználást. A „Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű kkv-knak” című kiadvány, valamint az ehhez kapcsolódó IP Hősök kampány célja, hogy a körforgásos működést szem előtt tartó cégek számára is bemutassa, hogyan szerezhetnek jogi védelmet, növelhetik piaci- és versenyelőnyüket oltalomszerzéssel.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) 2022-es kkv-jelentése szerint szinte minden (93%) – a felmérésben résztvevő – szellemitulajdon-jogot regisztrált kis- és középvállalkozás pozitív hatást tapasztalt üzleti tevékenységében. „A szellemi tulajdonjogok hasznosítása bevételt is hozhat egy kkv-nak. A tudatosan felépített és kezelt szellemi tulajdonjogi portfólió versenyelőnyt jelent a piacon és vonzóbbá teszi a vállalkozást a befektetők számára is. A legfontosabb azonban, hogy jogbiztonságot teremt, megvédve a vállalkozásokat például a hamisítókkal, másolókkal szemben. Az oltalom megszerzése az első lépés a sikeres innováció hasznosításhoz” – emeli ki Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

A kiadvány részletesen tárgyalja a szellemi tulajdon szerepét a körforgásos gazdaságban, az IP stratégia jelentőségét, bemutatja a különböző oltalomtípusokat, valamint olyan innovatív magyar cégeket, amelyek a fenntartható fejlődésért dolgoznak, és tudatosan alkalmazzák a szellemi tulajdonvédelem eszközeit. A megfelelő oltalmakkal körülbástyázott szellemi tulajdon jogilag tisztázott státusza ugyanis megkönnyíti és elősegítheti annak hasznosítását, értékesítését. A fenntartható innovációk iparjogvédelmi oltalmazása piaci előnyt jelenthet a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalkozások számára is, és jó példaként ösztönözhetik a többi szereplőt is, hogy tartsák szem előtt a körkörös gazdaság elveit. Az ilyen jellegű innovációk hasznosítása és ezen értékekre épülő – például védjeggyel megkülönböztetett – márkák ösztönzik a fogyasztókat, hogy környezetbarát szolgáltatásokat és termékeket válasszanak, elősegítve a társadalmi és környezeti jólétet.

Szellemitulajdon-védelem a körforgásos gazdaságban – Iránytű KKV-knak: https://ipmindenkinek.hu/images/KORFORGASOS/IP_Hosok_a_korforgasos_gazdasag_elomozditasaban_2024.08_compressed.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Csökkent a garázsok túlárazottsága, de így is magas az átlagár

A lakáspiaccal ellentétben a fedett gépkocsitárolók országos átlagára éves szinten csökkenő tendenciát mutat, ám óriási különbségek alakultak ki az egyes települések között: a rekorder Kecskemét, ahol az Otthon Centrum hálózata révén értékesített garázsok átlagára majdnem eléri a tízmillió forintot, ami jócskán felülmúlja a fővárosi árszintet is.

A garázsok idei országos átlagára az előző éves átlagértéknél 6,8 százalékkal alacsonyabb, így a vevők átlagosan 6,8 millió forintot fizettek egy fedett parkolóért 2024-ben. Az árcsökkenés magyarázata azonban nem a lanyhuló kereslettel, hanem sokkal inkább az árkorrekcióval magyarázható.

A főváros esetében a budai kerületekben, illetve a belvárosban 6-7 millió forint közötti sávban mozog az átlagár. A XIII. kerületben 6,7, a IX. kerületben 6,15 millió forint egy garázs átlagára. A külső pesti kerületekben már előfordulnak 6 millió forint alatti fedett gépkocsibeállók, de ezekben a városrészekben a kereslet is jelentősen alacsonyabb.

„A budapesti kerületek árai tovább konvergáltak egymáshoz és a korábbi években tapasztalt, nagy különbség már nincs jelen a városrészek között, ugyanakkor a nagyobb méretű garázsokért több millió forinttal többet is elkérnek, csak úgy, mint azokért, ahol a tároló is benne van az árban”

– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum összesítését. Az elemzési vezető arra is kitért, hogy az elhelyezkedésen kívül a garázsok mérete és jellege is árbefolyásoló tényező: egy nagyobb méretű, önálló garázsért mindig átlag feletti árat kérnek. Ugyanakkor a keresletet nagyban befolyásolja, hogy a környéken mennyire sűrű a beépítés, és milyen a közterületi parkolási lehetőség.

A garázsok ára főváros-szerte az országos átlaggal megegyező mértékben csökkent az utóbbi fél évben. A III. kerületben például 2,7 százalékkal, a IX. kerületben 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.

A szakember azt is elmondta, hogy a vidéki megyei jogú városokban a garázsok iránti kereslet valamivel mérsékeltebb, hiszen több hely van az autók tárolására. A csökkenő kereslet hatása mégsem tükröződik sok településen az árakban, ugyanis a garázsok alapterülete rendszerint több négyzetméterrel nagyobb a fővárosi átlagnál. Másfelől több az egyedi garázs és kevesebb a több tucat autó tárolására alkalmas teremgarázs. Ezzel magyarázható, hogy az országos árrekorder Kecskemét, ahol 9,9 millió forint az átlagár, míg Debrecenben 8 millió forint azátlagérték. A kisebb városokat ennél mérsékeltebb árak jellemzik, Várpalotán például 4,1 millió forint az átlag. Az ár számottevően a vidéki városok többségében nem változott idén, és 5 százalékon belüli ingadozás az irányadó.

Ugyanakkor a garázsok árazásában akár egy településen belül is jelentős eltérések adódhatnak – hívta fel a figyelmet Soóki-Tóth Gábor. Az árat ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy fedett tárolót, mélygarázs beállóhelyet vagy különálló garázst kíván vásárolni a vevő. Jellemzően az utóbbi tartozik az átlagár feletti kategóriába, míg a fedett autóbeállók akár harmadával is olcsóbbak lehetnek. Továbbá a garázs állapota és az, hogy új vagy használt, szintén árbefolyásoló tényező.

Az új építésű projektekhez kapcsolt parkolók ára pedig legújabban már a hely méretétől függően is eltérő lehet, ugyanis egyre több fejlesztő diverzifikálja teremgarázs-kínálatát azzal, hogy a kisebb autó tulajdonosainak kedvezőbb áron kínálja a csökkentett méretű helyet, míg a nagy autóval közlekedőknek extra méretű és drágább parkolóhelyet alakít ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!