Connect with us

Gazdaság

Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség

Megjelent a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötete, melyet a nemzetközi versenyjogi konferencián mutat be a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal október 22-én rendezi meg az 50. Európai Versenynapot, melynek előkészületei már javában zajlanak. A Várkert Bazárban megrendezésre kerülő nemzetközi eseményen a versenyjog legkiválóbb európai és hazai szakemberei vitatják meg a versenyképesség és a fenntarthatóság kapcsolatát a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, illetve kockázatait. A nemzeti versenyhatóság a rangos konferencián mutatja be a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötetét is „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” címmel. A könyv digitális formában már elérhető a GVH honlapján.

Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. Az európai versenyjog egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményén a versenypolitika legaktuálisabb kérdésköreit vitatják meg hazai és külföldi szakemberek. A 2024. október 22-én, Budapesten megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő témakört ölel majd fel.

versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában állnak, így elengedhetetlen a témakörök versenypolitikai vetületeinek vizsgálata is. Míg a stabil gazdasági növekedés és a nemzetgazdasági versenyképesség számára alapvető táptalajt biztosít a tisztességes piaci verseny, addig az olyan eszközökön keresztül, mint az ún. zöld mentesítés, a fenntarthatósági célokhoz is jelentősen hozzájárulhat a versenypolitika.

2023. május 2-án lépett hatályba a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA). Az Európai Uniós szabályozás célja, hogy a versenyjogi szabályozást kiegészítve biztosítsa, hogy a multinacionális óriásplatformok ne élhessenek vissza piaci helyzetükkel. A rendezvény keretében Európa versenyjogi jogalkalmazói megvitatják – közel másfél éves távlatból visszatekintve – a jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait és tanulságait.

A konferencia harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása nyújtotta lehetőségek, illetve annak kockázatai alkotják. Az MI rohamos előretörésével elengedhetetlenné vált, hogy azon szakpolitikai területek, melyeket érinteni fog felkészüljenek terjedésének lehetséges következményire. A téma különösen aktuális, tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A Gazdasági Versenyhivatal különös figyelmet fordít az MI technológiára. Éppen ezért a nemzeti versenyhatóság 2024 elején piacelemzést indított, hogy feltárja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az MI számos előnye mellett felvetheti az MI-alapú innováció koncentrációját a tőkeerős vállalkozások javára, és a fogyasztók döntéseire is hátrányosan hathat, ha nem kellően átlátható a működése. A nemzeti versenyhatóság két, egymásra épülő podcast epizódban is foglalkozott a témával (Dr. Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt részletesen a MI-technológiával összefüggő dilemmákról), melyek meghallgathatóak a GVH Podcast csatornáján.

A Gazdasági Versenyhivatal a konferencia nyitó panelbeszélgetésének keretében bemutatja a Versenytükör könyvek szakkönyv-sorozatának legújabb, „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary”című kötetét. Az angol nyelvű szakmai kiadvány bemutatja az uniós versenyjog hatásait a magyar versenypolitikára Magyarország két évtizedes Európai Uniós tagságának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján, de – többek között – kitér arra is, hogy a magyar versenyjog hogyan járult hozzá az EU versenyjogának fejlesztéséhez.

Versenytükör-könyvsorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen magyar szerzők – elsősorban a GVH műhelyében készülő – tanulmányainak kiadására. A könyvsorozat keretében eddig két kiadvány jelent meg Közbeszerzés és versenyjog”, illetve „A hazai fogyasztóvédelmi jog áttekintése: alapok, kihívások, aktualitások” címekkel. A szakkönyv-sorozat legújabb része – a korábbi kötetekkel együtt – digitális formában elérhető a nemzeti versenyhatóság honlapján.

A „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” című kötet itt érhető el.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

2025-ben is Top Employer minősítést kapott a Yettel

Sorozatban a második alkalommal szerepel a mobilszolgáltató a legjobb hazai munkáltatók listáján. Idén 20 hazai cég szerezte meg a független nemzetközi intézet, a TOP Employers Institute minősítését.

A tavalyi évet követően 2025-ben is a legjobb magyarországi munkáltatók közé került a Yettel a független nemzetközi intézet, a Top Employers Insitute auditja alapján, mely egy kiemelkedő munkáltatói gyakorlatokat tanúsító globális intézmény. Programja révén lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a legkülönbözőbb területeken értékeljék, és javítsák a munkavállalói környezetet. Segít megismertetni a jó gyakorlatokat, miközben a sikeresen pályázó szervezetek hitelesített, minősített és elismert munkáltatókká válhatnak. A cégcsoportban a hazai vállalaton kívül a bolgár Yettel is megszerezte a minősítést. Magyarországról idén összesen 20 cég került a listára.

„Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy idén is megszereztük a legjobb munkáltatóknak járó címet, mert ez visszaigazolja, hogy jó úton járunk a generációkon átívelő inspiráló munkahellyé válás útján, és hogy mindaz, amit a kollégákért teszünk, valódi hatással bír, és ez nemzetközi mezőnyben is elismerést szerez” – mondta el Szalai Enikő, a Yettel HR vezérigazgató-helyettese. „Elkötelezettek vagyunk abban, hogy hosszú távon is életben tartsuk a jól működő gyakorlatainkat, és figyelembe vegyük a fiatalabb generációval érkező új igényeket is, ezeket összhangba hozzuk a vállalaton belül”

– tette hozzá.

A vállalat 2025-ben igyekszik a még fejlesztendő területekre fektetni a hangsúlyt: külön fókuszt kap idén a szervezeti kultúra további finomhangolása, a munkáltatói márka építése és a kiválasztási folyamat erősítése.

A Yettelnél különösen büszkék a kollégáknak biztosított kiemelkedő juttatási csomagra és a munkavállalói életciklus tudatos támogatására és követésére. Évek óta sikeres az apasági szabadság, amelynek keretében a törvényileg biztosított 5 napon felül további 4 hetes fizetett távollétet igényelhetnek azok, akiknek partnere gyermekvállalás miatt szülési szabadságra megy, valamint a nagyszülői szabadság, amelynek keretében a vállalatnál 5 nap fizetett szabadság jár azon munkavállalóknak, akiknek unokájuk született. A cégnél minden kollégának alanyi jogon jár élet-, betegség- és balesetbiztosítás, valamint magánegészségügyi szolgáltatás, és évek óta jól működik az a program, amely minden munkavállalónak díjmentesen elérhető szakmai tanácsadást nyújt jogi, pénzügyi, egészségügyi és életmódbeli, vagy akár lelki, magánéleti problémák esetében. A koronavírus járvány idején hozta létre és azóta is működteti a vállalat a Szolidaritási Alapot, amelynek célja, hogy azokat a kollégákat segítse, akiknek váratlan és nehéz pénzügyi helyzettel kell szembenézniük.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén

Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.

Az OECD 2025. január 15-én publikálta azon országok listáját, amelyek belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak. Az érintett országok átmeneti QDMTT Safe Harbour (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax) státuszt szereztek, amely jelentős előnyt jelent a globális minimumadó-kötelezettségek teljesítése során. Magyarország is bekerült ezen elismert országok közé, ami fontos mérföldkő a magyarországi multinacionális vállalatcsoportok számára.

A QDMTT Safe Harbour státusz lényegében azt jelenti, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező országokban (például Magyarországon) működő csoporttagok vonatkozásában külföldi országok nem vethetnek ki további globális minimumadó-kötelezettséget, az érintett csoporttagok vonatkozásában egyedül azok saját országában merülhet fel kiegészítőadó-fizetési kötelezettség.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A magyarországi csoporttagok vonatkozásában a külföldi végső anyavállalat mentesül a globális minimumadó kiszámítása és megfizetése alól a magyarországi csoporttagok vonatkozásában, hiszen a magyar szabályozás megfelel az OECD elvárásainak, így a csoporttagok magyarországi megadóztatása elégséges a globális minimumadó rendszerének szempontjából

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az OECD az átmeneti safe harbour státuszt szerzett országok listáján túl egy adminisztratív iránymutatást is kiadott a halasztott adókat érintő átmeneti szabályok értelmezésével kapcsolatban. Továbbá, a kiegészítő adóra vonatkozó adatszolgáltatás (GloBE Information Return, GIR) tervezete, illetve annak iránymutatásai is frissültek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál

Folyamatosan nő a választható befektetési portfóliók száma az önkéntes nyugdíjkasszáknál, ám a választás – a részletes termékismertetők miatt – így sem lett sokkal nehezebb.

Bár a pénztáraknál akár 70 százalékos részvénykitettségű konstrukciók is elérhetők, a vagyon legnagyobb szeletét változatlanul a magyar állampapírok adják.

Tovább emelkedik a választható portfóliók száma az önkéntes nyugdíjpénztáraknál: miközben a kasszák indulásakor még három – egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázati szintű – konstrukcióból lehetett választani a szolgáltatóknál, ma már az öt-hat csomagból álló választék is általánosnak tekinthető a piaci szereplőknél – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Az egyes portfóliók kiválasztása ugyanakkor – tette hozzá a szakértő – nem lett sokkal nehezebb: a szolgáltatók weblapjain szereplő tájékoztatók alapján nem túlságosan bonyolult megtalálni a leginkább testhezálló konstrukciót, hiszen a kasszák sokszor igen részletesen megadják a befektetési portfólió összetételét, illetve azt is, hogy az melyik korosztálynak ajánlott. 

Hetven százaléknyi részvényarány is előfordulhat

Választható portfóliókból jelenleg az Aranykor Nyugdíjpénztár ajánl a legtöbbet – összesen kilencet. Ezek közül viszont csak egy tekinthető magas kockázatúnak, kettő közepesnél magasabb, egy közepes, 2 közepesnél alacsonyabb, három pedig mérsékelt kockázatú. 

A választható konstrukciók száma alapján az élmezőnyben van az OTP Nyugdíjpénztár is, ahol összesen hat konstrukcióból válogatnak a tagok. Ezek közül a legóvatosabb befektetési politikát folytató, „Kockázatkerülő” néven futó portfóliót kifejezetten a már nyugdíjas, vagy közvetlenül nyugdíj előtt álló (62 év feletti) tagoknak ajánlja a pénztár, miután a befektetéseket kizárólag pénzpiaci eszközök, vagyis rövid lejáratú állampapírok és bankbetétek alkotják.

A sor végén viszont a „Dinamikus” névre keresztelt portfólió áll az OTP Nyugdíjpénztárnál, amit kifejezetten a magas kockázatot vállaló, az aktív éveik elején álló, azaz 16-35 éves pénztártagoknak ajánlanak. E portfólió befektetéseinek közel 90 százalékát hazai és nemzetközi részvények, illetve külföldi kötvények alkotják, hosszú távon kiemelkedően magas hozam elérését ígérve – ez indokolja a 25-35 évre ajánlott befektetési időtávot.

Az Alfa Nyugdíjpénztárnál szintén hat befektetési stratégia közül választhatnak a tagok: itt a legmagasabb kockázati szintű portfóliónál 70 százalék a részvények aránya. 

A Prémium Nyugdíjpénztár „cél-dátum” megjelöléssel látta el öt különböző portfólióját, amelyeket a tagok születési dátuma – illetve várható nyugdíjba vonulásának időpontja – szerint kategorizáltak. A legnagyobb kockázati szint vállalása az 1990 után született tagoknak javasolt: a kockázati besorolás a portfólió indulásakor magas szintű, viszont 2045-től közepes, míg 2050-től kezdődően alacsony kockázatúnak minősül.

A Pannónia Nyugdíjpénztár három eltérő befektetési bázis portfóliót kínál, amelyek a Zafír, Smaragd és Rubin nevet viselik – ezek közül utóbbi a legmagasabb kockázati szintű –, ám ezek mellé két kiegészítő portfólió is választható. 

„A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztása egy szolgáltató kínálatán belül nem túlságosan bonyolult: minél közelebb állunk a nyugdíjba lépés várható időpontjához, annál alacsonyabb kockázatú befektetési csomagot érdemes választani”

– mondta a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megfelelő szolgáltató kiválasztásához érdemes az online nyugdíjpénztári kalkulátort is igénybe venni.

Még mindig az állampapír az úr

Bár a kasszáknál kínált portfóliókban akár a 60-70 százalékos részvénysúly is elérhető, a teljes vagyont vizsgálva egyáltalán nem ez a helyzet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024. harmadik negyedévében a magyar állampapírok adták a legnagyobb, 44 százalékos szeletét a kezelt vagyonnak – igaz, ez érezhető csökkenést tükröz az egy évvel korábbi 46,4 százalékos súlyhoz képest. 

A befektetési jegyek viszont egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a vagyonból: ezek részesedése 30,5-ről 32,7 százalékra emelkedett egy év alatt. A részvények aránya pedig – bár szintén emelkedik – még mindig 10 százalék alatt jár az önkéntes nyugdíjkasszák portfóliójában. 

Az MNB adatai szerint egyébként szeptember végére új csúcsra, 2164,5 milliárd forintra nőtt az önkéntes nyugdíjpénztári szektor vagyona, ami igen dinamikus, 19  százalék feletti növekedést tükröz 2023. azonos időszakához képest. Gergely Péter szerint pedig borítékolható, hogy a 2024. végi adatok is új rekordokat hoznak az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, hiszen a kedvező tőkepiaci környezet is támogatja a vagyon további növekedését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss