Gazdaság
Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség
Megjelent a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötete, melyet a nemzetközi versenyjogi konferencián mutat be a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal október 22-én rendezi meg az 50. Európai Versenynapot, melynek előkészületei már javában zajlanak. A Várkert Bazárban megrendezésre kerülő nemzetközi eseményen a versenyjog legkiválóbb európai és hazai szakemberei vitatják meg a versenyképesség és a fenntarthatóság kapcsolatát a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, illetve kockázatait. A nemzeti versenyhatóság a rangos konferencián mutatja be a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötetét is „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” címmel. A könyv digitális formában már elérhető a GVH honlapján.
Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. Az európai versenyjog egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményén a versenypolitika legaktuálisabb kérdésköreit vitatják meg hazai és külföldi szakemberek. A 2024. október 22-én, Budapesten megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő témakört ölel majd fel.
A versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában állnak, így elengedhetetlen a témakörök versenypolitikai vetületeinek vizsgálata is. Míg a stabil gazdasági növekedés és a nemzetgazdasági versenyképesség számára alapvető táptalajt biztosít a tisztességes piaci verseny, addig az olyan eszközökön keresztül, mint az ún. zöld mentesítés, a fenntarthatósági célokhoz is jelentősen hozzájárulhat a versenypolitika.
2023. május 2-án lépett hatályba a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA). Az Európai Uniós szabályozás célja, hogy a versenyjogi szabályozást kiegészítve biztosítsa, hogy a multinacionális óriásplatformok ne élhessenek vissza piaci helyzetükkel. A rendezvény keretében Európa versenyjogi jogalkalmazói megvitatják – közel másfél éves távlatból visszatekintve – a jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait és tanulságait.
A konferencia harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása nyújtotta lehetőségek, illetve annak kockázatai alkotják. Az MI rohamos előretörésével elengedhetetlenné vált, hogy azon szakpolitikai területek, melyeket érinteni fog felkészüljenek terjedésének lehetséges következményire. A téma különösen aktuális, tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A Gazdasági Versenyhivatal különös figyelmet fordít az MI technológiára. Éppen ezért a nemzeti versenyhatóság 2024 elején piacelemzést indított, hogy feltárja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az MI számos előnye mellett felvetheti az MI-alapú innováció koncentrációját a tőkeerős vállalkozások javára, és a fogyasztók döntéseire is hátrányosan hathat, ha nem kellően átlátható a működése. A nemzeti versenyhatóság két, egymásra épülő podcast epizódban is foglalkozott a témával (Dr. Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt részletesen a MI-technológiával összefüggő dilemmákról), melyek meghallgathatóak a GVH Podcast csatornáján.
A Gazdasági Versenyhivatal a konferencia nyitó panelbeszélgetésének keretében bemutatja a Versenytükör könyvek szakkönyv-sorozatának legújabb, „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary”című kötetét. Az angol nyelvű szakmai kiadvány bemutatja az uniós versenyjog hatásait a magyar versenypolitikára Magyarország két évtizedes Európai Uniós tagságának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján, de – többek között – kitér arra is, hogy a magyar versenyjog hogyan járult hozzá az EU versenyjogának fejlesztéséhez.
A Versenytükör-könyvsorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen magyar szerzők – elsősorban a GVH műhelyében készülő – tanulmányainak kiadására. A könyvsorozat keretében eddig két kiadvány jelent meg „Közbeszerzés és versenyjog”, illetve „A hazai fogyasztóvédelmi jog áttekintése: alapok, kihívások, aktualitások” címekkel. A szakkönyv-sorozat legújabb része – a korábbi kötetekkel együtt – digitális formában elérhető a nemzeti versenyhatóság honlapján.
A „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” című kötet itt érhető el.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Világszerte megnőtt az érdeklődés a biológiai megoldások iránt a mezőgazdaságba
A biológiai kezeléseknek a jövőben egyre nagyobb szerepe lesz a növénytermesztésben, áll a Syngenta elemzésében.
A vállalat szerint a biológiai készítmények olyan, a sikeres termesztést érintő fontos mozzanatokban tudnak hatékony segítséget adni a növényeknek, mint az időjárási stresszhelyzetek – hőség, aszály, hideg – kezelése, hatásainak enyhítése.
Világviszonylatban a biológiai alapokon nyugvó készítmények felhasználása 4,5%-kal dinamikusabban növekszik a hagyományos növényvédelmi termékekhez képest. Főként a biostimulátorok és a tápanyag-hasznosulást segítő anyagok iránt nő a kereslet. Magyarországon az ilyen készítmények felhasználási aránya a szántóföldi körülmények között egyelőre kisebb, míg a zöldség- és gyümölcskultúrákban a felhasználásuk már jóval általánosabb, áll a Syngenta elemzésében.
„A biológiai megoldások használata terén azon országok vannak élen, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés dominál, illetve ahol már szükség van a vízkímélő technológiák alkalmazására a klimatikus tényezők miatt. Szántóföldi körülmények közt a biostimulátorok alkalmazása főleg a mediterrán térségben – például Olaszországban és Görögországban - már Európán belül is technológiai elemnek tekinthető, hiszen a klímaváltozás hatásait ezen régiók már előbb és intenzívebben érzékelték. A biológiai növényvédelemre számos régióban láthatunk működő és terjedő technológiákat, erre talán legjobb példa az afrikai országok kukoricatermesztésében még nagyobb gondot okozó aflatoxin termelő gombafajok elleni küzdelem”
– ismertette Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere.
A biológiai megoldások iránt a jövőben nagyobb kereslet várható Európában. Az Európai Unió agrárpolitikája a fenntartható módon történő gazdálkodás felé próbálja orientálni a termelőket. Kitűzött cél, hogy 2050-re 50%-kal több fenntartható módon előállított élelmiszer-alapanyagot kell előállítani. A fogyasztói igények változásai is ebbe az irányba mutatnak: a vásárlók keresik a zöldebb, fenntarthatóbb gazdálkodásból származó élelmiszereket, ennek a szerepe a jövőben várhatóan még inkább felértékelődik. Termelői oldalról is egyre többen figyelnek oda a talajaik védelmére, egészségére, és a növényeik igényeinek a pontos és tudatos kiszolgálására. Emellett kihasználják az Agrár Ökológiai Programban a mikrobiológiai és növénykondicionáló készítmények alkalmazásával elérhető extra támogatási lehetőséget is.
Dr. Nagy Viktor szerint a legnagyobb problémát a fokozódó időjárási anomáliák okozzák, amelyek kezdenek megszokottá válni hazánk területén is. A növények nem képesek kitérni a környezet okozta stresszorok elől, így nekik minden védekező funkciójukat élettani, biokémiai alapon kell megoldani. A növények természetes alkalmazkodóképessége azonban nem tud lépést tartani a környezeti változás gyorsaságával, ezért segítségre szorulnak. A biológiai lehetőségek alkalmazásával a növényekben eleve meglévő védekezőmechanizmusokat tudják erősíteni és ellenállóbbá tenni a környezeti stresszel szemben. Ahhoz azonban, hogy a biológiai készítményekkel valós eredményt lehessen elérni, a saját alkalmazkodóképességünkre is szükség van. Meg kell ismerni magát a növényeket, a növények igényeit és ezek speciális igényeire adható egyedi megoldásokat. Kétségtelenül ez egy rögös út, amit a gazdáknak és a gyártó cégeknek közösen kell sok-sok tanulás mentén bejárniuk. Viszont ha helyes időpontban és megfelelő készítménnyel végzik el a kijuttatást, az megtérülő befektetés.
Vezető agrárpiaci szereplőként a Syngenta eltökélt abban, hogy a fogyasztók számára olyan élelmiszert tudjanak a gazdálkodók előállítani, amely biztonságos és valamennyi fogyasztói elvárásnak eleget tesz. A vállalat nem titkolt szándéka, hogy a világ és hazánk vezető szereplőjévé váljon a biológiai termékek szegmensében, és tudással, tapasztalattal, a termelők edukációjával hozzájáruljon egy fenntarthatóbb gazdálkodáshoz.
A vállalat portfóliójában jelenleg 30 termék elérhető. A fejlesztések a biostimuláció és környezeti stressz okozta károk mérséklése, a talajegészség megóvása és javítása, a tápanyag- és vízhasznosítás hatékonyságának növelése és a biológiai növényvédelem hatékonyságának javítása érdekében zajlanak. A készítmények kutatása terén nagy hangsúly helyeződik az úgynevezett alapkutatási szakaszra. A növények bonyolult biokémiai szabályozásának sok szegmense máig ismeretlen a tudomány számára. Ezen növényélettani folyamatok kutatása, megismerése elsődleges prioritás.
A Syngenta Biológiai Megoldások olyan termékeket foglal magába, amelyek a növények speciális igényeire egyedi megoldást tudnak kínálni. Megtalálhatók köztük biológia növényvédőszerek (Taegro), tápanyag-hasznosulást segítő biostimulátorok (Vixeran), klasszikus, kipermetezhető biostimulátorok (Megafol, Quantis, Isabion, YieldOn, Viva stb.), biostimulátor csávázószer (Epivio Energy) és vannak termésnövelő anyagok (Boroplus, MicroNP) is.
A Syngenta Biológiai Megoldások közül a biostimulátor készítmények elsősorban a környezeti stressz okozta károk mérséklésére alkalmazhatóak. Egészen a csírázáskori erősebb fejlődés támogatásától, a vegetáció során jelentkező szárazság és hőstressz, hideg- és fagyhatás esetén, esetlegesen egy bekövetkező mechanikai sérülés (jég-, szél-, vagy homokverés) utáni gyors regenerálódás elősegítésére, a főbb termésképződési időszakokban a mennyiségi és minőségjavítási célzattal.
A termésnövelő készítmények növénykultúrától függően lehetnek starter-, öntöző- és lombtrágyák. Összetételük az adott növény fejlődési szakaszához és akkori igényeihez megfelelő arányban igazodik. Vannak olyan készítmények, amelyek kifejezetten szántóföldi kultúrákban jelenthetnek megoldást, míg vannak olyan termékek, amelyek többkultúrás felhasználást tesznek lehetővé és valamennyi termesztett kultúrában alkalmazható a szántóföldektől kezdve az ültetvényeken át, egészen a zöldségkultúrákig. Sőt, akár még dísznövényeink is kaphatnak segítséget a Syngenta Biológiai Megoldások segítségével. A legfontosabb viszont az, hogy mindig az adott kultúrában és az adott probléma kezelésére ajánlott terméket válasszák, valamint, hogy a kijuttatás időzítését a szakértői ajánlat alapján végezzék el.
Fotó kredit: Syngenta
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai
A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.
A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.
Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.
„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”
– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.
„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”
– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!
Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.
Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések
Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.
Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.
Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.
Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár
Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.
Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért
A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.
A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.
Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Minden jel arra mutat, hogy emelkedniük kellene a lakáshitel kamatoknak, de…
-
Szórakozás2 hét ago
Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait
-
Mozgásban2 hét ago
Bridgestone abroncsokon hasít az új Porsche Macan Electric és Panamera
-
Egészség2 hét ago
Magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
-
Ipar2 hét ago
Új, közvetlen járatot indít a DACHSER Hungary Kecskemétről Bulgáriába
-
Tippek2 hét ago
Weboldalad nincs az élmezőnyben? Így javíthatsz rajta!
-
Gazdaság2 hét ago
Szigetvári József a PortfoLion csapatában folytatja
-
Okoseszközök1 hét ago
Hangalapú bankolás – ahol az IT és a nyelvtudomány találkozik