Gazdaság
EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kommunikációs Technika Kft. több mint 20 éve foglalkozik a Welcome3 Komplex néven jegyzett integrált beléptető- és értékesítőrendszer fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével. A Welcome3 Komplex rendszer több, országosan ismert fürdőben, gyógyfürdőben, stadionban és más létesítményben működik országszerte.
Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.
A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.
Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái
A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.
Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.
A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.
Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.
A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:
- az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
- ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
- az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
- a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.
A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.
Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.
A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.
Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:
- Alulértékesítés:
Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.
- Túlértékesítés:
A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.
Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.
Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.
Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.
Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel
A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:
- meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
- a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.
A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.
- Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
- A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
- A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
- Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.
Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:
- A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
- A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
- A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.
A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.
- Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.
A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.
A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.
Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:
- például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
- vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.
Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.
Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.
- Anomália detektáló modul
A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.
Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.
A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.
Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.
A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.
- Központi vezérlő modul
A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.
EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel
A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.
Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.
A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.
Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.
Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.
Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.
A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.
Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.
A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.
A jegykiadó automata főbb jellemzői:
Vandálbiztos monitor
- 19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
- Felbontás: 1280×1024 px
- Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
- 1000 nit fényerő
- 6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
- Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
- Beépített hűtésszabályozás
- Beépített fényerőszabályzás
Bankkártyás fizetés
- Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
- Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
- Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
- Biztos kártyaolvasás és gyors működés
- A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
- Kártyazár, vészkioldás
- Vandálbiztos
Távfelügyelet
- Belső hőmérséklet mérése
- Belső páratartalom mérése
- Áramfelvételek mérése
- Beépített akkumulátorok felügyelete
- Távoli lekapcsolás és újraindítás
- Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé
A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.
Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.
További információ: marketing.easy-ticket.hu
A rendszer fejlesztője: BEKS Kommunikációs Technika Kft. www.beks.hu
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj
A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.
A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.
„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.
Nem divat már középvezetőnek lenni
A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.
A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.
Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.
Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.
A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják
Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.
Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.
A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.
A vezetőhiány a legnagyobb költség
A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.
Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.
Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.
A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja
Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.
A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.
A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.
A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.
„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”
– mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.
Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra
Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.
Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában. A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.
„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”
– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése
Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.
A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit. A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig. A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora
-
Ipar1 hét ago
Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét
-
Mozgásban2 hét ago
Elindult a VIP-jegyek értékesítése a hazai MotoGP-re és leterítették a záró aszfaltréteget a pályán
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre nagyobb jövedelemtől adnak csak személyi hitelt a bankok