Gazdaság

Nem várt helyről kapnak támadást a hitelt nyújtó pénzintézetek

Miközben a klasszikus bankokat elkényelmesíti, hogy magas kamatszintek mellett is eddig nem látott összegben veszik fel az emberek a személyi hitelt, a Cofidis után most a Provident is rekord alacsony kamatokkal akciózik – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Miközben a jegybanki alapkamat tavaly december vége és idén augusztus között 400 bázisponttal lett alacsonyabb (azóta újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történt) és a lakáshitelek esetében is 2 százalékpontot meghaladó mértékben esett az év elejéhez képest az átlagos hitelköltség-mutató (THM), addig a személyi hitelek THM-je 2023 decembere és 2024 augusztusa között mindössze 164 bázisponttal csökkent – augusztus végén 17,22 százalékon állt. Mindez Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azt mutatja, hogy a pénzintézetek továbbra is nagyon vonakodva teszik vonzóbbá a fogyasztási hiteleiket.

De miért is tennék? – teszi fel a kérdést a szakértő emlékeztetve arra, hogy ilyen extrém magas kamatszintek mellett is számottevő kereslet mutatkozik a személyi kölcsönök iránt: az év első nyolc hónapjában közel 525 milliárd forint értékű személy hitelt vettek fel az emberek a bankokban. Ez az összeg több mint 50 százalékkal haladja meg a 2023-as időarányos értéket és abszolút csúcsnak számít a személyi hitelezés hazai történetében.

Gergely Péter arra emlékeztetett, hogy a szemmel láthatóan elkényelmesedett pénzintézetek új kihívókat kapnak. A pénzügyi portál korábban már jelezte, hogy a Cofidisnél először csökkent 10 százalék alá személyi kölcsönök kamata. 9,9 százalékon férhetnek hozzá a kölcsönhöz azok, akik 3, 4 vagy 5 éves futamidőre vesznek fel 3 millió forintos személyi kölcsönt és a havi jövedelmük eléri a nettó 450 000 forintot.

Az újabb kihívó a Cofidis-hez hasonlóan a fogyasztási hitelekre specializálódott, jellemzően magasabb kamatozás mellett kisebb összegű hitelnyújtásban érdekelt Provident. A társaságnál október 21-éig igényelhető a Praktikus kölcsön. A hitel kamata itt is évi 9,9 százalék, a maximálisan igényelhető hitelösszeg egymillió forint, a futamidő 22 hónap. Az igényléshez mindössze havi nettó 100 000 forint rendszeres jövedelmet kell felmutatni. Sem a Cofidis, sem a Provident nem vezet számlát, így más bankokkal ellentétben itt nem kell az igazolt jövedelemnek a banki számlára érkeznie. A Provident más termékeivel szemben a praktikus kölcsön nem heti, hanem az itthon megszokott havi törlesztésű, többletköltséget abban az esetben kell fizetni, ha az ügyfél igénybe veszi a pénzügyi cég otthoni szolgáltatás csomagját.

Gergely Péter szerint a klasszikus pénzintézetek továbbra is 2,6 millió forintos átlagos személyi kölcsönnél jóval magasabb hitelösszeget igénylő ügyfeleknek adnak alacsony kamatot, de emellett sok esetben extra magas jövedelmi elvárás is feltétele a vonzó kamatnak – amely ugyanakkor egyelőre még kétszámjegyű minden más versenytársnál.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátora szerint a legkedvezőbb kamathoz az UniCredit Banknál 450 000 forintos a jövedelem-limit, ám a 10,59 százalékos kamathoz minimum 7 millió forint igénylésére van szükség.

A CIB Banknál a 10,99%-os, legkedvezőbb kamatozású hitelhez szintén legalább 7 millió forintot kell igényelnünk és ezen a kamat szinten csak az “A” ügyfélminősítéssel bíró hiteligénylők kaphatnak kölcsönt.

Az Erste 10,79 százalékos kamattal igényelhető Most Extra Személyi Kölcsönéhez elegendő a 400 000 forintos jövedelem, viszont ehhez a kamathoz már 8 millió forint igénylése szükséges.

Gergely Péter szerint ugyanakkor a kedvező inflációs adatok és az év végi felfutó érdeklődést kihasználni akaró bankok kamatversenye egész biztosan azt okozza majd, hogy a legjobb bonítású, nagy összegű kölcsönt igénylő ügyfeleknek szóló kamatajánlatok több hitelintézetnél is áttörik a 10 százalékos alsó határt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!