Connect with us

Gazdaság

5 meglepő és kevésbé ismert tény a szélenergiáról

szélenergiaszektor
Képek forrása: Freepik

A szélenergia az egyik legtisztább és legalacsonyabb környezeti terhelésű energiaforrás. Kiválóan kiegészíti a napelemeket, hiszen olyankor is képes termelni, amikor nincs napsütés. Így nem meglepő, hogy évről-évre több szélturbinát telepítenek, szakértői becslések szerint 2028-ig megduplázódhat a jelenlegi kapacitás. Cikkünkben 5 olyan izgalmas tényt mutatunk be erről a zöld energiaforrásról, amelyet kevesen ismernek. Te hányról hallottál már?

Szórakoztató tények a szélenergiáról, amelyeket sokan nem ismernek

Az üvegházhatású gázkibocsátás körülbelül háromnegyede az energiafelhasználásból származik. Ám 2023-ban a globális energiatermelés csupán 30 százaléka származott környezetkímélő, megújuló forrásokból. Ahhoz, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésünk fenntartható módon folytatódhasson, elengedhetetlen, hogy jelentősen növekedjen a zöld források aránya. Ebben játszik fontos szerepet a szélenergia, amely az egyik legzöldebb energiaforrás mindközül. Következzen 5 olyan tény, amely más megvilágításba helyezi a szélenergiát.

1. Sokezer éve hasznosítjuk a szélenergiát

A szélenergia már sokezer éve szolgálja az emberiséget, igaz, felhasználása a múltban jelentősen eltérő volt. Jelenlegi ismereteink szerint elsőként az egyiptomiak kezdték el kiaknázni a szélben rejlő lehetőségeket a nílusi vízi közlekedéshez, időszámításunk előtt 5000 évvel. A technológiai fejlődés következtében Kínában és a Közel-Keleten további módokat találtak a szélenergia hasznosítására: időszámításunk előtt 200-ban már szélmalmokat és szélmeghajtású vízpumpákat használtak. Érdekesség, hogy az első modern turbinákra hajazó berendezés megjelenéséig egészen 1854-ig kellett várni. A vízpumpálásra használt első modern turbinát az Amerikai Egyesült Államokban, New York-ban üzemelték be.

2. A szélenergia az egyik legnagyobb hozzájárulású fenntartható forrás

Energiamix alatt az energiatermeléshez használt források összességét értjük. 2023-ban a globális megoszlás az alábbiak szerint alakult:

  1. Kőolaj: 54564 TWh
  2. Szén: 45565 TWh
  3. Földgáz: 40102 TWh
  4. Vízerőmű: 11014 TWh
  5. Atomenergia: 6824 TWh
  6. Szélerőmű: 6040 TWh
  7. Napelem: 4264 TWh
  8. Egyéb megújulók: 2428 TWh
  9. Bioüzemanyagok: 1318 TWh

Ahogy a fenti felsorolás is mutatja, a szélenergia az egyik legnagyobb hozzájárulású megújuló forrás. Szakértők szerint szerepe még fontosabb lehet a jövőben a gyors növekedési ütem miatt. 2023 mérföldkövet jelentett, hiszen ez volt az első olyan év, amikor a telepített szélerőmű-kapacitás meghaladta az 1000 gigawattot.

szélenergia

3. 300 ezer embernek ad munkát a szélenergiaszektor az EU-ban

A szélenergiaszektor előnyei nem merülnek ki az alacsony ökológia terhelésnél, hiszen nagymértékben támogatja a gazdasági fejlődést is. Az Európai Bizottság becslése szerint 2022-ben több mint 300 ezer embernek adott munkát az EU-ban. A jelentésben az alábbi becslés olvasható a szektor jövőjéről:

„A szélenergiaszektor jelentősen hozzájárul az EU gazdaságához, elősegítve a növekedést, hosszú távon fenntartható munkahelyeket teremtve. A Wind Europe 2023-as versenyképességi jelentése szerint a szélenergia ipara 2022-ben körülbelül 300 ezer munkahelyet biztosított az EU-ban. Az REPowerEU célkitűzések keretében a munkahelyek száma várhatóan 936 ezerre nő 2030-ra.”

4. Szélturbinák telepíthetők akár a tengerben is

Tudtad, hogy a szélturbinák nem csak szárazföldön telepíthetőek? Az úgynevezett offshore szélfarmok akár 60 kilométerre is lehetnek a szárazföldtől. Előnyük, hogy jelentősen magasabb teljesítményt nyújtanak, mint a szárazföldi turbinák, az erősebb és akadálymentes széláramlás kihasználása miatt. További pozitívum, hogy minimális vízszennyezéssel járnak, hiszen a lakóterülettől távol találhatók. Ám a kezdeti beruházás rendszerint magasabb, hiszen a telepítés több előkészülettel és munkálattal jár.

5. A szélfarmokkal olcsóbban termelhetünk energiát, mint szén- és földgázerőművekkel

Környezetbarát, munkahelyeket teremt, akkor is termel energiát, amikor nem süt a nap – túl szép, hogy igaz legyen? A buktató biztosan az alacsony hatékonyságú, költséges energiatermelés, ugye? Nos, a Nemzetközi Energia Ügynökség megújuló energiaforrásokról szóló 2023-as jelentése szerint a szárazföldi szélfarmokkal megtermelt energia olcsóbb, mint az új és a meglévő szén- és földgáz erőművekkel előállított energia.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem élünk olyan jól, mint ahogy az MNB adatai mutatják

Soha még ilyen jelentős pénzügyi vagyonnal nem bírtak a háztartások, mint manapság. Ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint érdemes kritikával szemlélni a jegybank friss kimutatásait.

Papíron egyre gazdagabbak vagyunk

Csúcsra jutott a háztartások nettó pénzügyi vagyona: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2024 III. negyedévének végén a háztartások hiteleit és a velük szemben fennálló követeléseket is leszámítva már több, mint 90 000 milliárd forint pénzügyi vagyonnal bírt a lakosság. 

Természetesen a háztartások pénzügyi eszközei is csúcsra jutottak: meghaladták a 106 ezer milliárd forintot – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

Ami rendkívül szembetűnő: a kimutatás szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-hez képest közel 50 százalékkal emelkedett, de éves összevetésben is 14 százalékos volt a növekedés – ez pedig kétszámjegyű nettó vagyonbővülést jelent, hiszen az infláció ebben az időszakban mindössze 3 százalék volt éves szinten.

Egy háztartásra 26 milliónyi vagyon jut

Gergely Péter szerint ugyanakkor több szempontból is érdemes kritikus szemmel nézni az adatokat – nem szabad a számokat látva kijelenteni, hogy egy hazai háztartás átlagosan 26 millió forintot meghaladó vagyonnal bír.

Egyrészt azért, mert hihetetlen mértékű vagyonkoncentráció jellemzi a világot és így Magyarországot is. Gergely Péter a jegybank elemzésére emlékeztet, amely szerint Magyarországon a lakossági pénzügyi vagyon kétharmada a felső 10 százalék kezében van. 

Gergely Péter szerint a másik komoly tételt az a módszertani különbség okozza, hogy a pénzügyi vagyonba az MNB nem számítja bele az ingatlanok értékét, ugyanakkor a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészt igen – noha egy-egy vállalkozás értékesíthetősége általában messze rosszabb kondíciókkal bír és időigényesebb, mint egy házeladás. 

A nem pénzügyi vállalatokban lévő háztartási részesedések a háztartások pénzügyi vagyonának immár stabilan 30 százalékot meghaladó részét képezik. Ha az MNB vagyonkoncentrációra vonatkozó kitételeit és a fenti torzítást kivesszük a rendszerből, akkor azt láthatjuk, hogy a háztartások 90 százaléka 24 251 ezer milliárd forint megtakarítás jellegű vagyonnal bír csak – hívja fel a figyelmet BiztosDöntés.hu szakértője. Gergely Péter szerint még ez is 6,6 milliós átlagos vagyont jelent – de a koncentráció természetesen a 90 százalékon belül is jelentős. 

Sokaknak semmilyen vagyonuk nincs

Az OTP Öngondoskodási Index tavaly őszi felmérésében a válaszadók 21 százaléka mondta azt, hogy semmilyen megtakarítása nincs, 23 százalékának pedig a mindennapi kiadások menedzselése is nehézséget okoz. 

A CIB Bank felmérésében a válaszolók 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, 23 százalékuk pedig 1 millió forint alatti megtakarítással bír. Az MBH Bank felmérésében válaszolók 25 százaléka a megtakarításának hiányát azzal indokolta, hogy minden pénzre szüksége van a megélhetéshez, míg 26 százalékuk arról beszélt, hogy hiteltörlesztése akadályozza meg abban, hogy félretegyen – emlékeztet a BiztosDöntés.hu szakértője.

A fentiek fényében tehát korai még győzelmi fanfárokat fújni a lakosság jobb anyagi helyzete kapcsán. Ám Gergely Péter szerint egyéb adatok – például a lakosság felfutó hiteligénye – már azért azt jelzi, hogy az inflációs idők elmúltával már biztosabb lábon állnak a családok. 

Egyre többen mernek elmaradt, de szükséges beruházásba kezdeni, és a megtakarítási kedv a jegybanki statisztikákból azért visszaköszönő erősödését is fontos értékelni.

A megtakarítási képesség erősödését jelzi vissza az Erste Bank felmérése is, amely szerint a megtakarítani tudó magyarok 2024-ben átlagosan 46 135 forintot tettek félre havonta, ami több mint a duplája a 2019-es szintnek, amikor még csak 21 970 forintot tudtak átlagosan megtakarítani az emberek – jelezte a pénzügyi szakértő. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest

A Magenta Moments kedvezményprogram felületén keresztül decemberben elérhető nyereményjátékok, ünnepi ajánlatok és kedvezmények, valamint az adventi időszakban ingyenesen, illetve féláron igénybe vehető filmkínálat mellett a Telekom ügyfelei által december 2. és 31. között öt napra bármikor bekapcsolható, korlátlan adatforgalom is hozzájárulhatott az ünnepeket alatti mobiladat használat növekedéséhez, amely nagyságrendileg 15%-kal emelkedett az előző év ugyanezen időszakában mérthez képest.

A Telekom ügyfelek mobil adatforgalma továbbra is növekszik, 2023-hoz viszonyítva 2024. év közben kb. 20 %-os forgalomnövekedés volt tapasztalható. A tavalyi év mobil adatforgalmi szempontból kiemelkedő eseménye a vállalatnál a 2024-es Párizsi Olimpia volt, a csúcsot pedig a 100 méteres pillangóúszás döntője alatt mérték, ahol Milák Kristóf aranyérmet szerzett.

2024-ben az ünnepek alatt a Telekom vezetékes internetszolgáltatásának adatforgalma a mobiladatforgalommal megegyező mértékben, 15%-kal volt magasabb 2023 ugyanezen időszakához képest. Szilveszterkor a korábbiakhoz hasonlóan alacsonyabb, az előző napok csúcsértékeihez képest pedig 17%-kal kevesebb forgalmat mértek a Telekom szakértői. Az ünnepi időszakban megfigyelhető volt a streamingszolgáltatások forgalmának megugrása, köszönhetően annak is, hogy a Telekom ügyfelei otthoni Tv-szolgáltatásaik mellett a Max, a Netflix, a Selekt és a Sky Showtime streaming-szolgáltatásait is elérhetik. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően a szilveszteri ünneplést az emberek idén január elsején is a képernyők előtt pihenték ki.

2024-ben a vezetékes internetszolgáltatás adatforgalmában ismételten ideiglenes csúcsokat okoztak a játék letöltések. Forgalmi növekedés volt tapasztalható az OTT TV forgalmaknál a magyar érintettségű sporteseményeknél, futball mérkőzéseknél is, a Labdarúgó Európabajnokság magyar-német mérkőzését pedig 16000 Telekom előfizető nézte Telekom TVGO-n keresztül.

December 24. és 27. között a hangforgalomban nem történt jelentős változás és az ünnepek alatt a mobil- és vezetékes hangforgalom a hétvégéken megszokott szintre mérséklődött. Az új év első fél órájában a mobil hangforgalom elérte egy átlagos munkanap forgalmi csúcsértékét. A vezetékes hangforgalomban az újévi köszöntések miatt január 1-én a hétköznapinak megfelelő forgalmi értékeket mértek a hálózatban.

A Telekom előfizetői által küldött SMS darabszámában nem látszott jelentős növekmény szilveszter éjszakáján 2023-hoz képest.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

AI-területen kötött stratégiai megállapodást az LG és a Microsoft

Az LG a 2025-ös CES-en mindenki számára kézzelfogható és átélhető módon mutatta be, hogy miként képzeli el a mesterséges intelligencia szolgáltatásaival átitatott hétköznapokat, illetve bejelentette, hogy stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Microsofttal.

William Cho, az LG elnök-vezérigazgatója Los Angelesben, a CES kiállításon megtartott LG World Premiere sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az LG Electronics (LG) stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Microsofttal. A tervek szerint az együttműködés keretében a partnerek az LG különböző szektorokból – például az otthoni, a mobilitási és a kereskedelmi szférából – származó termék-, valamint ügyfélismereteit a Microsoft mesterségesintelligencia-technológiájával ötvözik azzal a céllal, hogy vezető szerepet tölthessenek be az empatikus, integrált AI-szolgáltatások megvalósításában.

A két vállalat különböző terek, többek között otthonok, járművek, szállodák és irodák „AI-ügynökeinek” továbbfejlesztésén dolgozik. Az LG már jelenleg is a Microsoft hangfelismerő és beszédszintetizáló technológiáit alkalmazza az önvezérlő AI Home Hubhoz. E technológiák lehetővé teszik, hogy az intelligens otthoni központ megértse a különböző akcentusokat, kiejtéseket és köznyelvi kifejezéseket.  A tervek között szerepel olyan AI-ügynökök kifejlesztése is, amelyek nemcsak megértik az ügyfeleket és interakcióba lépnek velük, hanem igényeiket és preferenciáikat is képesek előre jelezni.

A 2025-ös CES-en azt is bejelentették a felek, hogy az AI-adatközpontok gyorsan növekvő piacán szintén együttműködnek a jövőben. E partnerség célja, hogy LG AI-adatközpontokra optimalizált hőmenedzsment-rendszereinek és fejlett hűtési technológiáinak révén növelje az energiahatékonyságot az AI-infrastruktúra kritikus fontosságú pontjain. Az együttműködő felek a partnerség keretében azt tervezik, hogy hatékonyabb és fenntarthatóbb, újgenerációs adatközpontokat hoznak létre.

“Gondoskodó intelligencia”

Az LG a CES-en mindenki számára látványos, kézzelfogható és átélhető módon is bemutatta, hogyan is képzeli el az AI-szolgáltatásaival átitatott hétköznapokat. Az LG ún. „gondoskodó intelligencia” koncepciója újradefiniálja a mesterséges intelligencia hagyományos, technikai értelmezését azáltal, hogy az ügyfélélmény paradigmájának forradalmasítására összpontosít. Ez a koncepció az AI-technológiát használja fel annak érdekében, hogy jobban megértse az ügyfeleket, minél inkább felismerje az érzéseiket, ezáltal személyre szabottabb és differenciáltabb élményeket nyújtson számukra.

„Az LG-nél a mesterséges intelligenciát a minket körülvevő fizikai életterekbe integráljuk. A teret ugyanakkor nem pusztán fizikai helyként, hanem – legyen szó az otthonról, a mobilitás világáról, a kereskedelmi területekről, vagy akár a virtuális terekről – olyan környezetként fogjuk fel, ahol holisztikus élmények kelhetnek életre”

– mondta William Cho. A vezérigazgató szerint e vízió megvalósításához három alapvető elemre van szükség: összekapcsolt eszközökre, vezérlésre alkalmas AI-ügynökökre, valamint integrált szolgáltatásokra.

Az összekapcsolt eszközök, amelyeken keresztül a mesterséges intelligencia kapcsolatba léphet a felhasználókkal, az LG egyik legnagyobb értékét jelentik. Egyrészt azért, mert világszerte immár több száz millió LG okoseszközt használnak, másrészt pedig az okosotthon-megoldásokat kínáló Athom tavalyi felvásárlásának köszönhetően az LG jelenleg már több mint 170 globális márka IoT-eszközeivel kínál zökkenőmentes kapcsolódási lehetőséget.

Ami az AI-ügynököket illeti, az LG továbbfejleszti FURON nevű mesterségesintelligencia-ügynökét, amely a nagy nyelvi modellekre épülő generatív AI erejét kombinálja a valós idejű térérzékeléssel és a felhasználói szokásmintákról szóló ismeretekkel. Ez az innovatív AI-ügynök valós időben képes megérteni a felhasználói helyzeteket és azok kontextusait, könnyedén koordinálva az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy személyre szabottabb és reszponzívabb felhasználói élményt nyújtson, mindezt a személyes adatok maximális védelme mellett.

Hogyan is nézhet ki mindez a hétköznapok során?

FURON, az LG AI-ügynöke, ha reggel megfázásra utaló jeleket – például köhögést – érzékel, felajánlhatja a szoba hőmérsékletének emelését. Ha pedig munkába menet az utastérbe épített érzékelők azt veszik észre, hogy a kávés termoszunk nélkül ültünk be az autóba, rákérdezhet, hogy betervezzen-e az útvonalba egy közeli kávézót. Ez nem minden, hiszen a biometrikus adatokat figyelve felismeri, ha egy munkamegbeszélés előtt megemelkedik a vezető pulzusa, a stressz enyhítése érdekében ekkor megnyugtató hatású zenéket játszhat le az autó hangrendszerén. Ha pedig baleset vagy dugó nehezíti a közlekedést, alternatív útvonalakat ajánl fel, illetve lehetővé teszi, hogy akár a kocsiból vegyünk részt egy videokonferencián.

Munka után, otthon az AI-technológiával felszerelt tévé emeli még magasabb szintre a szórakozás élményét. Elemzi a néző környezetét, szokásmintáit és múltbeli választásait, amelyek alapján személyre szabott tartalmakat ajánlj. Ha pedig a felhasználó megemlíti, hogy nehezen hallja a párbeszédet egy videós tartalomban, a mesterséges intelligencia módosít a hangzáson, és a háttérzajoktól elkülönítve javítja a hang tisztaságát, ami ráadásul úgy hallatszik, mintha a tévéképernyő közepéről szólna.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss