510 ezer fölé emelkedett a nyugdíjbiztosítási szerződések száma – vette észre a Grantis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb statisztikájában. Az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyesz mellett továbbra is ez a legdinamikusabban növekedő nyugdíjcélú megtakarítási forma.

Magabiztosan félmillió felett a nyugdíjbiztosítási állomány

Idén nyáron lépte át először a félmilliót az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma, az MNB legújabb statisztikájában pedig már 510 286 nyugdíjbiztosítási szerződés szerepel az idei harmadik negyedéves adatok alapján.

Az elmúlt egy évben nagyjából 30 ezer szerződéssel, azaz 6 százalékkal emelkedett a nyugdíjbiztosítási állomány. Az összes nyugdíjbiztosítási szerződés elsöprő többségét teszik ki a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítások, legutóbb 506 464 szerződést számláltak. Az egyszeri díjas szerződések száma továbbra is apad, amelynek hátterében az extrapofit adó játszik szerepet.

A díjbevételek is dinamikusan növekednek

A nyugdíjbiztosítás díjbevételek is szépen gyarapodnak: az idén eddig 126,5 milliárd forint folyt be, ami 42,6 százalékos növekedést jelent a második negyedévi 87,35 milliárd forinthoz képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 16,26 százalékos az emelkedés. A növekedés leginkább az indexálásnak, azaz az éves értékkövetésnek köszönhető.

A díjbevételek és a szerződések számából megállapítható, hogy tavaly havi 24 ezer forint körül alakult az egy megtakarítóra jutó átlagos havi díj.

Töretlen a nyugdíjbiztosítások népszerűsége

A nyugdíjbiztosítás népszerűségéhez hozzájárul, hogy ez az egyetlen olyan nyugdíj előtakarékossági forma, amelyhez a szerződéskötéskor aktuális nyugdíjkorhatár (jelenleg 65 év) betöltésekor hozzá lehet férni, így a megtakarítás felvételét nem érinti egy esetleges nyugdíjkorhatár emelés.

Ez a nyugdíj megtakarítási forma a többihez képest a lejárat mellett térít rokkantság és halál esetén is. Utóbbi esetében az aktuális számlaértéken felül akár több millió forint értékben. Kedvezményezett megjelölésével pedig elkerülhető a szerződő halála esetén hagyatéki eljárás, és jellemzően néhány héten belül adó- és illetékmentesen hozzáférhetnek az örökösök a pénzhez.

A nyugdíjbiztosítások után évi 130 ezer forintos adójóváírás is érvényesíthető. A jövő évi adójóváírások megszerzésére még idén év végéig is van lehetőség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ma már nem kérdés, hogy a fejlett technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) alkalmazása fontos kitörési ponttá válik a gazdaságok, vállalatok számára.

A cégeknek ezért olyan felelős vezetőt kell kijelölniük, aki kézben tartja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokat, átalakításokat, újításokat – állapítja meg elemzésében a KPMG.

Az AI-átalakulás irányítására egyre több vállalat hoz létre új vezetői pozíciót: a CAIO-t (chief artificial intelligence officer). Egyes kutatások szerint az amerikai közép- és nagyvállalatok mintegy 11 százaléka, köztük a Morgan Stanley, a Dell, a helyi SAP, a Levi’s vagy a KPMG LLP már ki is nevezte ezt a vezetőt, vagy létrehozott egy ezzel egyenértékű pozíciót. A KPMG arra számít, hogy ez a tendencia a közeljövőben felgyorsul. A cég 1 milliárd dollárnál nagyobb árbevételű amerikai vállalatok körében végzett legutóbbi negyedéves GenAI-felmérése szerint 45 százalék már felvett, vagy a következő 12 hónapban tervezi, hogy felvesz új vezetőt az AI vállalati folyamatokba történő bevezetésének felügyeletére.

A KPMG GenAI pulzus felmérése szerint a vállalatok 46 százaléka arra számít, hogy a GenAI használata új bevételi forrásokat, 54 százalékuk szerint pedig új üzleti modelleket hoz létre a következő 12 hónapban. Ehhez dinamikusan alakítani és fejleszteni kell az üzleti területeket és funkciókat átfogó stratégiákat. A legtöbb vállalat nem rendelkezik olyan felsővezetőkkel, akik képesek lennének kezelni egy olyan gyors, funkciókon átívelő és mindent felforgató jelenséget, mint ez a technológia. Tehát nem biztos, hogy fenntartható, ha továbbra is a vezérigazgatóra hagyatkoznak a GenAI-stratégia irányításában – egyelőre 34 százalékuk mégis ezt teszi.

Pro és kontra – kell-e vezető az AI-átalakulás élére?

Persze a vállalatokat meg kell különböztessük az alapján, hogy milyen mértékben és milyen célból használnák a mesterséges intelligenciát. Vannak olyanok, amelyek AI-vállalattá alakulnak át, AI-termékeket és -szolgáltatásokat fejlesztenek és értékesítenek. Mások az egész cégnél AI megoldásokat vezetnek be annak érdekében, hogy átalakítsák működésüket és üzleti tevékenységüket és ezáltal gyorsabban ragadhassák meg az új lehetőségeket. A harmadik csoport pedig elsősorban egy újabb eszközként tekint az AI-ra, hogy növelje a termelékenységet a szervezet egyes részein – legalábbis egyelőre. Valószínűleg ők fogadják majd el legkésőbb külön szerepkörként a CAIO-t. Az első két kategóriába tartozó vállalkozások azonban valószínűleg kineveznek egy ilyen vezetőt, vagy erősen fontolgatják ezt.

Egyébként nem mindenki ért egyet azzal, hogy szükség lenne CAIO-ra. A Harvard Business Review tavaly arról írt, hogy a vezető AI- és adatfelelősök kudarcra vannak ítélve, mert nagy nyomás alatt kell egyensúlyozniuk egy olyan technológiával, amely hatalmas kockázatokat hordoz magában és nagy lehetőségeket kínál. Mások szerint egy újabb szerepkör hozzáadása felesleges bonyodalmakat hozna a vezetésben, különösen akkor, ha a meglévő vezetők már hatékonyan kezelik az AI-val kapcsolatos feladatokat. Ráadásul a lépés újabb komoly költséggel is járna, mivel a hatékony működéshez egy külön csapatot is fel kell építeni hozzá – ez különösen a kisebb cégek számára jelent többlet ráfordítást.

„Egy azonban kétségtelen tény: az AI sikeres integrálása a szervezet egészére kiterjedő feladat”

– állapítja meg Rakó Ágnes, a KPMG partnere.

„Ezért abban az esetben, ha az AI-jal a következő három évben komolyan számol egy vállalat, tartós előnyökkel járhat a tudatos tervezés, és egy CAIO kinevezése.”

Ez minél korábban megtörténik, annál könnyebb kialakítani és koordinálni az átalakítást, mielőtt az üzleti területek és funkciók hasonló képességekbe fektetnének be. Aki pedig gyorsan kapcsol, hamarabb rátalálhat a megfelelő szakemberekre az egyébként meglehetősen szűkös külső vagy belső piacon.

„Még ha a C-level vezetők közül többeknek világos is, hogy mit kell kezdeni az AI-val, nem haszontalan ha van egy dedikált szószólója az átalakulásnak, aki prioritást ad a folyamatnak, felgyorsítja a kritikus döntéseket, és segít leküzdeni a belső – kulturális, jogi és megfelelési – akadályokat, amelyek egyébként lassítanák a technológia bevezetését”

– teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG partnere.

Milyen egy jó CAIO?

Rakó Ágnes szerint ez a szerep tulajdonképpen egy olyan látnoki vezetőt kíván, aki felfogja a technológiában rejlő átalakító potenciált, átlátja, hogyan alakíthatja át az AI az üzletet, hogyan juthat el a kísérleti projektektől az értékteremtésig. Behatóan ismeri a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket, és tisztában van az AI korlátaival is. Megbízható partner, kapcsolatokat épít az egész vállalaton belül, csökkenti az előítéleteket, képes az egész vállalatot bevonni a mesterséges intelligencia kihívásaira való gyors és dinamikus reagálásba.

A pozíció egyébként várhatóan inkább csak a következő három-öt évben lesz fontos. A mesterséges intelligencia integrálása a mindennapi munkafolyamatokba egyre megszokottabbá válik majd. A CAIO szerepe ezért nem is igazán egy új üzleti funkció felállításához hasonlíthat, hanem inkább egy új mozgalom elindításához, amely önfenntartóvá válik. Ezt támasztja alá az is, hogy korábban, konkrét technológiákra létrehozott vezetői pozíciók – például az internetért felelős vezető vagy a felhőért felelős vezető – nagyrészt eltűntek, amint az adott technológiák szélesebb körben elterjedtek.

A KPMG szerint a mesterséges intelligenciához a C-suite-ban egy teljes munkaidős üzleti vezetőre van szükség, aki felhatalmazást kap arra, hogy bátran, gyorsan és felelősségteljesen hajtsa végre a szükséges lépéseket. Eddig a legtöbb jelenlegi CAIO-ra a cégen belül bukkantak rá, de a KPMG arra számít, hogy idővel a vállalatok nagyobb arányban alkalmaznak majd külsősöket. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak azt tudja, hogyan rázhatja fel a dolgokat a technológia, hanem azt is, hogyan lehet az egész vállalatot és annak dolgozóit a jövő felé mozdítani.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

2024 egyik legérdekesebb világpiaci trendje a márka együttműködések, azaz a kollaborációk kirobbanása volt.

Ez a trend egyelőre inkább a külföldi és jellemzően a globális márkák életében volt látható, de már itthon is bontogatja a szárnyát. Egyre több kisebb és nagyobb márkánál jelent meg ez a típusú együttműködés, ahol a cél az, hogy a márkák kiaknázzák egymás erősségeit, új közönséget érhessenek el és növelhessék láthatóságukat a piacon. 

Amíg jellemzően a kollaborációk ki szoktak merülni a pár ezres vagy tízezres kuponokban, ahhoz képest a több mint 500 ezer forintnyi ingyen szolgáltatás az egyéni és társas vállalkozóknak elég abszurdnak tűnik, pedig így év végére ezt a Billingo online számlázó mégis behúzta. Szürrealitás ide vagy oda, ennyi ingyen üzleti szolgáltatást kapni nettó 48 ezerért, az figyelmet érdemel. A kalapba 16 jól ismert üzleti szolgáltató dobta be a portékáját, ami önmagában sem kevés, így az összefogás jellege közel sem hétköznapi.

Sárospataki Albert, a Billingo alapítója elmondta, hogy a 10 éves évfordulójuk apropójaként szerettek volna valami olyasmit adni a vállalkozóknak, amivel a 2025-ös képességeikhez és eredményeikhez jelentősen hozzá tudnak járulni.

„A kisvállalkozók a saját bőrükön érzik, hogy most többet kell tenni az eredményekért, több segítségre van szükségük, mint eddig korábban bármikor. Ebben pedig most szeretnénk egy olyan példát mutatni a vállalkozóknak, amivel reméljük, hogy egymás támogatása jobban felértékelődik és nagyobb figyelmet kapnak a vállalkozói összefogások”

– fogalmazott Albert.

A jövő évre való felkészülés az év végével aktualitást nyer, érdemes mindenkinek számot vetnie az idei évéről és átgondolni mik azok a lehetőségek és eszközök, amikkel pozitívan lehet befolyásolni a következő 12 hónapunk eredményességét.

„Az edukációnak és tudásnak eddig is jelentős szerepe volt, de talán soha nem lesz annyira fontos, mint 2025-ben. Helyzetbe kell hozzuk vállalkozóinkat Magyarországon, együtt kell szintugrást elérnünk, ehhez pedig most sok olyan eszközt elhoztunk, ami ehhez garantáltan hozzájárul, megtettünk hozzá egy nagy lépést. Fontosnak tartottuk a mostani kezdeményezésünkben, hogy nem kedvezményeket, hanem valóban ingyen szolgáltatásokat hozzunk el a vállalkozónak, jelentős értékben, jelentős hozzájárulással”

– mondta Sárospataki Albert.

Üzleti szoftverek, álláshirdetési csomag, többféle oktatási csomag, mesterséges intelligencia képzés, marketing és sales támogatási pakkok, és nem utolsó sorban 10 meghatározó üzleti könyv. Ez mind ingyen elérhető, a Billingóhoz csatlakozva most decemberben. Ez talán a 2025-ös év egyik legnagyobb üzleti ugródeszkája, több, mint 500 ezer forint értékű szolgáltatás támogatásban.

2025 remélhetőleg a kollaborációk éve lesz, ahol sok ilyen és hasonló kezdeményezés fog még megszületni, amivel az egyéni és kisvállalkozók nyerhetnek a legtöbbet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!