Connect with us

Gazdaság

Visszafogott év után erős az ünnepi szezon

Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek és 6 személyt ajándékoznak meg.

A PwC karácsonyi vásárlás kutatásából az is kiderül, hogy a TEMU és más külföldi online platformok előretörése ellenére a vásárlók többsége még mindig a hazai kereskedőknél költi el a karácsonyi ajándékra szánt összeg túlnyomó részét.

„A konjunktúra időszaka több mint két éve véget ért, és a fogyasztók átgondoltabban és visszafogottabban költenek – ennek ellenére az idei év utolsó időszakában a kereskedők ismét élénkülő keresletre és jó forgalomra számíthatnak”

– mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország Digital Commerce and Research csapatának vezető menedzsere, a kutatás vezetője.

Black Friday: bár nincs egy „igazi”, a hosszabb akciós időszak jól bevált

A legfrissebb piaci adatok szerint a vásárlók újra megnyitották pénztárcáikat, különösen a Black Friday akciók és a karácsonyi szezon során. A megkérdezettek 58%-a élt vagy tervez élni a kedvezményekkel, bár előzetesen csak 11% jelezte ezt a szándékát. A vásárlók többsége (55%) saját célra szerzett be olyan termékeket, amelyeket egyébként is megvett volna, de ilyenkor olcsóbb. A karácsonyi ajándékok beszerzése is jelentős volt (41%), és 14% olyan terméket választott, amelyet normál esetben nem vett volna meg, de a kedvező akciók miatt mégis megtette. A termékek árát a nők 52%-a nagymértékben figyelembe vette vásárláskor (szemben a férfiak 34%-ával), és ők azok, akik az akciókra is fogékonyabbak (39%, míg a férfiaknál ez az arány csak 24%). A fenntarthatósági szempontok is a nőknél számítanak jobban.

A fogyasztók 75%-a hazai webáruházakból rendelt online, 34% külföldi webáruházakat választott, míg 28% hagyományos üzletekben és plázákban élvezte a Black Friday kedvező árainak előnyeit. A vásárlók jónak ítélték a webáruházak-üzletek szolgáltatását (4,0), kissé kevésbé jónak az akcióban szereplő termékeket (3,89), és még kevésbé az árakat (3,73) de kifejezetten elégedettek voltak a Black Friday során a kiszállító futárszolgálatokkal (5-ből 4,1-es értékelés).

261 milliárd forintos karácsonyi költés várható

Idén a fogyasztók összesen 261 milliárd forintot terveznek karácsonyi ajándékokra fordítani. Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az ünnepekre, átlagosan 84 036 forintot költenek, és 6 személyt ajándékoznak meg. A legnagyobb összeget, 115,9 milliárd forintot hazai online áruházakban tervezik elkölteni, míg a bevásárlóközpontokban és plázákban 56,6 milliárd forintot, hagyományos boltokban és szaküzletekben pedig 48,7 milliárd forintot. Külföldi internetes áruházakban a vásárlók saját bevallásuk szerint 29 milliárd forintot fognak otthagyni. 3,1 millió fő vásárol karácsonyi ajándékot, ami költés szempontjából a belföldi negyedik negyedéves online forgalom 20%-át jelenti.

A TEMU egy év alatt letarolta a piacot és a karácsonyi költésekből sem maradhat ki

Az online vásárlók körében a TEMU rendkívüli népszerűségnek örvend. Az internetezők 43%-a, ami körülbelül 1,8 millió főt takar, idén már rendelt a TEMU-n keresztül átlagosan 4,3 alkalommal és vásárlásonként 11 ezer forint értékben. A TEMU-t használók általánosságban elégedettek a szolgáltatással és a termékekkel; egyetlen szempont (ár, szállítás gyorsasága, ügyfélszolgálat, minőség, visszáru) sem kapott 3,5 alatti értékelést.
A külföldről vásárlók körében legnépszerűbb 3 áruház a TEMU, a Shein és az Aliexpress. A TEMU-n 66% vásárolt, ebből 10% nem tervezi újra, 56% viszont igen, és 11% eddig nem vásárolt itt, de tervezi.

A recesszió ellenére idén sem marad el a karácsony

A válaszadók 74%-a tervez ajándékokat beszerezni karácsonyra, átlagosan 6 személynek. A vásárlások időzítése változatos: 31% már szeptemberben és októberben megkezdte a beszerzést, 38% a Black Friday akciókat használta ki, míg 40% decemberben, az utolsó hetekben intézi az ajándékvásárlást.

A gazdasági helyzet hatása érzékelhető a vásárlási szokásokban. A válaszadók 42%-a kisebb értékű ajándékokat választ, 27% jobban meggondolja, hol költ, 25% jobban utánajár az áraknak, mint korábban, és 24% számára fontosabbak lettek az akciók és leárazások. Csak 9% állítja, hogy a gazdasági helyzet nincs hatással karácsonyi költésére.

A 30 év alattiak több mint fele (51%) online keresőmotorok segítségével tájékozódik az ünnepi akciókról – a 60 év felettieknél ez az arány csak 27% -, kézzel készített ajándékokat is a fiatalok adnak a legszívesebben (29%), és jellemzően ők hagyják a legutolsó pillanatra az ajándékbeszerzést (65%).

Ajándékválasztáskor a minőség (4,48) és a megajándékozottak igényei (4,46) a legfontosabb szempontok, de az ár-érték arány (4,37) és az ár (4,16) is jelentős szerepet játszanak, különösen a fiataloknál, ahol 70% ezt nagymértékben figyelembe veszi. A fenntarthatósági szempontok kevésbé hangsúlyosak, 3,57-es átlagos értékelést kaptak, de ez a legfiatalabbaknál kapta a legalacsonyabb értéket (5-ből 3,26-ot).

A legnépszerűbb ajándékok között a játékok (45%), ruházati cikkek (42%), könyvek (41%) és szépségápolási termékek (33%) szerepelnek. Minden ötödik vásárló tervez szórakoztató elektronikai eszközt (21%) vagy lakásfelszerelési és barkács terméket (21%) ajándékozni. A fiataloknál az utalványok és élményajándékok (23%) a nyerők.

Az online vásárlók is üzletekbe járnak karácsonyi ajándékokért

Karácsonykor még mindig a hagyományos üzletek dominálnak: a fogyasztók 44%-a főként itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor 37% mind a hagyományos, mind az online csatornákat használja. Csak online beszerzést 13% preferál, míg kizárólag üzletben 7% intézi a vásárlást.

A hazai webáruházak népszerűsége töretlen, az online vásárlók 93%-a innen rendel. A bevásárlóközpontok és plázák is népszerűek (65%), ahogy a hagyományos boltok, szaküzletek és szupermarketek is (61%). Külföldi internetes áruházakból 35% rendel, míg interneten, magánszemélytől 10% szerzi be a termékeket.

„Az online vásárlás térnyerése ellenére a hagyományos üzletek továbbra is fontos szerepet játszanak a karácsonyi szezonban, hiszen a fogyasztók 44%-a még mindig itt szerzi be az ajándékokat. Ugyanakkor az online és hagyományos vásárlási csatornák kombinációja egyre gyakoribb, miközben a külföldi platformok, mint a TEMU, látványos növekedést mutatnak. A vásárlók azonban a karácsonyi költéseik túlnyomó részét továbbra is hazai kereskedőknél hagyják, ami biztató jel a helyi gazdaság számára”

– foglalta össze a kutatás eredményeit Timár Szabolcs, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss