Gazdaság
Átadták a Science Park új közmű- és úthálózatát
Újabb hazai és nemzetközi befektetők bevonzása a cél az SZTE Science Parkba, amelynek közmű- és úthálózata 2024 decemberére készült el 9,5 milliárd forintos állami forrásból.
A fejlesztés ünnepélyes átadását február 7-én tartották, beszédet mondott Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Dr. Fendler Judit, az universitas kancellárja.
Befejeződött a szegedi Science Park közmű- és úthálózatának fejlesztése, melyre a kormány 9,5 milliárd forint költségvetési forrást biztosított. Ebből az alkalomból átadóünnepséget és emléktábla avatást rendeztek 2025. február 7-én, amelyen részt vettek mások mellett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a magyar kormány, a szegedi önkormányzat és az akadémiai szféra képviselői, valamint a kivitelező cégek és a sajtó munkatársai.
Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora a közműhálózat fontosságát orvosi hasonlattal érzékeltette: a szervezetben található erek és idegek hálózata nélkül még a legkiválóbb elme sem működhetne. – A több mint egy évtizeddel ezelőtt megkapott szovjet laktanyát átformáltuk olyan területté, ami a jövőt fogja építeni. Mielőtt az egyetemi fejlesztések megkezdődtek, az ELI ALPS települt ide, sikerült létrehozniuk a világ egyik legfejlettebb lézertechnológiai központját, majd a Rheinmetall is csatlakozott, amely a világ új mobilitását fogja biztosítani néhány éven belül. Az eddigi eredmények alapján is büszkék lehetünk, de a jövőben további fejlődés vár ránk – mondta a rektor.
Az ünnepségre eljött Lantos Csaba energiaügyi miniszter, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány korábbi kuratóriumi tagja. Amikor részt vehetett az egyetem életében, fontosnak tartotta, hogy segítse az akadémiai és az üzleti szféra közeledését. – Érezhetőek voltak annak a jelenségnek a hátrányai, amit Bay Zoltán világhírű fizikusunk úgy írt le, hogy „szerintem nem beszélik ugyanazt a nyelvet, ezért sohasem jutnak egyről a kettőre.” Márpedig ezt a szakadékot át kell hidalni ahhoz, hogy a tudomány és a gazdaság fejlődése egymást erősítse – hangsúlyozta Lantos Csaba. – Számolnunk kell azzal is, hogy mindkét területen egyre gyorsabb ütemű a fejlődés. Ebben a versenyben talpon maradni csak úgy lehet, ha tudatosan megdolgozunk azért, hogy összekössük egyetemeinket, kutatóhelyeinket a világ tudományos életével és a versenyszférával. Erre pedig keresve sem találnánk jobb példát, mint a Szegedi Tudományegyetem és a hozzá kapcsolódó Science Park – mondta el az energiaügyi miniszter. Szerinte a most átadott beruházásokkal létrejön egy önálló városrész, amely a gyakorlatorientált oktatás és az innovációs együttműködések terepe lesz.
– Egyetemünk életében a Science Park fejlesztési koncepciója az első olyan próbálkozás volt, ahol kiléptünk a szűken vett oktatási, kutatási, gyógyítási térből, és már a kezdetekben az volt a szándékunk, hogy a terület alkalmas legyen arra, hogy ide vonzzon magas hozzáadott értéket produkáló piaci cégeket és kutatási innovációkat – hangsúlyozta Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Felidézte, hogy a Science Park közművesítése és az úthálózat kiépítése szűk másfél év alatt valósult meg 9,5 milliárd forint hazai költségvetési forrásból. 2023 nyarán kezdték meg a nyertes ajánlattevők, a Colas Út Építőipari Zrt. és a DÉLÚT Építő és Bányászati Kft. a munkálatokat. 2024 decemberében, határidőre el is készült a 85 hektáros terület teljes belső úthálózata, valamint az ivóvíz-, a szennyvíz-, a gáz-, a villamos- és távközlési hálózat. Kialakították a csapadékvíz elvezetésének rendszerét, a közvilágítást, elvégezték a kertészeti munkálatokat.
– Így tudtunk megfelelni az első világcég, a Rheinmetall által támasztott igényeknek, ennek köszönhető, hogy ide telepítik azt az üzemüket, amely a hidrogénmeghajtású járműgyártáshoz kapcsolódó termékeket fogja Szegeden gyártani. A fejlesztés persze nem most indult. A terület közepén 2011-től 15 hektáron felépült a világ legfejlettebb lézeres kutatóközpontja, 2022-ben pedig az egyetem átadhatta a volt tiszti szállásból átalakított, 3300 négyzetméteres inkubátorházat – sorolta az eddig elért eredményeket a kancellár, nem elfeledve a tavaly májusban átadott Energetikai Innovációs Tesztállomást sem. Dr. Fendler Judit elmondta, meggyőződése, hogy a beruházásnak hála hamarosan további hazai és nemzetközi vállalkozásokat köszönthetünk itt befektetőként, ezzel növelve régiónk gazdasági erejét. A befektetők megjelenése és az egyetem együttműködése erősíti a szegedi egyetem magasan képzett hallgatóinak helyben maradását, csökkenti az általános elvándorlást.
Az átadóünnepség zárásaként Dr. Fendler Judit, Lantos Csaba és Prof. Dr. Rovó László leleplezte azt az emléktáblát, amely a Science Park Szeged Tudományos és Innovációs Park közművesítésének és úthálózatának átadása alkalmából készült.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök7 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök4 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar4 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság