Connect with us

Gazdaság

Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest. Élénkülő online vásárlási kedv

Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.

„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”

emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.

A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak

Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere

„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel.”

Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.

Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok

A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).

Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált”

– tette hozzá a szakember.

A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.

Tovább hódítanak a csomagautomaták

A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott.  Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.

A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.

10-ből 4 rendelést már előre fizetünk

A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.

„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás”

– hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.

2025-ös e-kereskedelmi trendek

A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.

  1. Marketplace megoldások terjedése

A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.

  1. Külföldre lépés kényszere

A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.

  1. Vásárlói élmény kimaxolása

A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.

„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”

– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Legalább 1,2 milliós nettó kereset kell majd az Otthon Start és a CSOK Plusz teljes kihasználásához

150 millió forintra emeli a kormány a szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel megvásárolható családi házak maximális értékét, míg a lakások esetében marad a 100 millió forintos plafon.

Ezzel azokat kívánják támogatni, akik gyereket vállalnának, így kombinálni tudják a CSOK Plussszal, ami összességében akár 100 millió forint finanszírozást is jelenthet. Ehhez azonban módosítani kell a CSOK Plusz jogszabályt, itt ugyanis az első közös lakásszerzők esetében az ingatlan bekerülési költsége nem haladhatja meg a 80 millió forintot – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A másik akadályt a támogatások együttes kihasználásához szükséges nettó igazolt jövedelem jelentheti a szakértő szerint.

Egyre biztosabb, hogy szeptembertől valóban elérhető lesz az Otthon Start lakáshitel, aminek kamata az állami támogatásnak köszönhetően fix 3 százalék, míg a maximális hitelösszeg és futamidő 50 millió forint, illetve 25 év lesz.

A konstrukció egyetlen személyi feltétele, hogy az igénylő az első saját tulajdonú lakását vagy házát vásárolja meg, vagyis a kort és a családi állapotot illetően nincs elvárás, mint ahogy gyermeket sem kell vállalni hozzá.

Ugyanakkor a megvásárolni kívánt ingatlan vételárát eddig 100 millió forintban tervezte maximálni a kormány, ám a napokban úgy döntöttek, hogy a családi házak esetében 150 millió forintra növelik a vételár felső határát. 

Ezzel az agglomerációban családi házat vásárlók, valamint azok a fiatal házaspárok – a feleség nem töltheti be a 41. életévét – járhatnak különösen jól, akik gyermeket szeretnének, és felvennék mellé az ugyancsak 3 százalékos kamatú CSOK Plusz lakáshitelt is.

A támogatások kombinálása lehet az igazán nyerő pénzügyileg

A gyermekvállaláshoz kötött  CSOK Plusz hitel maximális összege három gyerekre akár 50 millió forint is lehet. A gyermekvállalási támogatásnak köszönhetően ráadásul a másodiktól minden egyes gyermek érkezésével 10-10 millió forinttal csökken a fennálló tőketartozás, ezzel együtt pedig a havi törlesztő. 

Az Otthon Starttal együtt így 100 millió forint, fix 3 százalékos kamatú lakáshitelhez is hozzájuthatnak majd azok a fiatal házaspárok, akik gyermeket is vállalnának. 

Amennyiben a feleség nem töltötte be a 35. életévét, akkor ezek mellé felvehetik az akár 11 millió forintos, kamatmentes és szabad felhasználású Babaváró hitelt is. 

Kevesen tudják majd kihozni belőle a maximumot

Amennyiben egy fiatal, három gyermeket vállaló házaspár a Babaváró, a CSOK Plusz és az Otthon start lakáshitel kombinálásával venne meg egy 150 millió forint vételárú családi házat, akkor reálisan legalább 15 millió forint önerőre lesz szükségük, miközben további 24 millió forint piaci lakáshitelt is fel kell még venniük – jegyzi meg Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

(Bár a Babaváró részben vagy akár egészben önerő lehet, ekkora összegű lakáshitelnél a bankok jellemzően elvárják, hogy ne kizárólag hitel biztosítsa az önerőt. Ezért a BiztosDöntés.hu úgy számolt, hogy a 10 százalék önerőt ténylegesen saját forrásból biztosítja a pár.)

A három támogatott és a piaci hitel kombinálakor – a Gránit Bank kínálja jelenleg a legkedvezőbb, 6,49 százalékos THM-et – 689 728 forint lesz a havi törlesztő.  (Az első 12 hónapban a CSOK Pluszra csak kamatot kell fizetni, így ebben az időszakban 570 973 forint lesz a havi kiadás.) 

Ehhez Gergely Péter szerint a párnak legalább 1,2 millió forint nettó igazolt jövedelemre lesz szüksége. 

Mivel a KSH szerint a keresetek mediánértéke – foglalkoztatottak fele ennél többet, fele pedig kevesebbet visz haza – 2025. áprilisban 392 700 forint volt, ez alapján a házaspárok fele ezt biztosan nem tudja majd kihasználni, hiszen ilyen jövedelemmel egy pár 785 400 forintot keres. 

Az ennél jelentősen magasabb, 486 500 forintos átlagkereset is kevés lehet ehhez, hiszen egy átlagkeresetű pár 973 ezer forintot visz haza, ami 227 ezer forinttal még mindig alatta marad a minimálisan szükségesnél. 

Jogszabályt is kell majd módosítani

A CSOK Plusznál a lakás vételára az első közös lakásszerzők esetében nem haladhatja meg a 80 millió forintot a hatályos jogszabály szerint, ezért ahhoz, hogy akár egy 150 millió forintos családi házat lehessen megvásárolni az Otthon Start és a CSOK Plusz kombinálásával, ahhoz szeptemberig még módosítani kell azt. Gergely Péter szerint ez várhatóan meg is történik majd, és nagy valószínűséggel a lakások esetében itt is 100 millió forint, míg a családi házaknál 150 millió forint lesz a felső értékhatár.  


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Már most érdemes elkezdeni készülni az Otthon Start hitelre

Várhatóan szeptembertől indul az Otthon Start Program, ami fix 3 százalékos kamatú lakáshitelt kínál azoknak, akik az első saját tulajdonú lakásukat vagy házukat vásárolnák meg.

Nem érdemes azonban őszig várni, célszerű már most elkezdeni a felkészülést, így a program indulásakor az első között kaphatod meg a lakáshitelt. Azért is érdemes időben lépni, mert nem tudni, meddig lesz majd elérhető a szuperolcsó lakáshitel – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

1. A 2 éves folyamatos TB-jogviszony igazolása
Az Otthon Start lakáshitel feltétele lesz a legalább 2 éves folyamatos TB jogviszony megléte, amit igazolni is kell majd. Ha valaki nem biztos a dolgában, akkor a jogviszonyt ellenőrizheti személyesen a kormányhivatalban, vagy online is lekérheti az Ügyfélkapun keresztül. Fontos azonban, hogy a dokumentum 30 napig érvényes, így az igénylés benyújtásakor újat kell majd kérni – figyelmeztet Hargitai-Szabó Katalin, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A CSOK Plusz és a Falusi CSOK igénylésekor ugyancsak legalább 2 éves egybefüggő TB jogviszony az előírás, amelyben összesen legfeljebb 30 nap megszakítás lehet. Valószínűleg az Otthon Start Programnál is hasonlóképpen rendelkeznek majd.

2. Fontos a köztartozásmentesség
Egy nettó 5 ezer forintot meghaladó összegű adótartozás, vagy egy 30 ezer forintot meghaladó adótartozásnak nem minősülő köztartozás is megakaszthatja a hitelfelvételt. A kérelem benyújtása előtt ezért ellenőrizni kell, hogy nincs-e köztartozásunk, és ha van, rendezzük azt minél hamarabb. Erről online is kérhetünk információt az Ügyfélkapun keresztül.

3. Ellenőrizzük a bankszámlakivonatunkat
Alapvető elvárás a lakáshiteleknél, hogy a munkabér átutalással, bankszámlára érkezzen. Jellemzően 3-6 havi kivonatot kér a bank, és amit kevesen tudnak, ezeken nem csupán a jövedelmet ellenőrzik.

Hargitai-Szabó Katalin szerint rizikós lehet például, ha a bírálat során arra utaló jelet találnak, hogy szerencsejátékozunk. Ne legyenek a kivonaton tartozások és rendezetlen hitelek sem, mint ahogy az is probléma lehet, ha az egyenlegünk folyamatosan mínuszban van. Amennyiben az látszik a számlán, hogy a meglévő hiteleinket nem tudják időben levonni, akár a második, harmadik próbálkozásra sem, az a bank számára intő jel – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

4. A munkaviszony hossza és formája is okozhat meglepetéseket
A bankok legalább 3-6 hónapos, lehetőleg határozatlan idejű munkaviszonyt várnak el az aktuális munkahelyen. A próbaidő azonban nem elfogadott, illetve természetesen a felmondás alatt állók sem igényelhetnek hitelt. Ha mégis munkahelyet vált valaki, akkor meg kell várnia, amíg letelik a próbaideje.

A határozott idejű munkaszerződés önmagában nem kizáró ok, de nem minden bank fogadja el, ahol pedig igen, ott plusz feltételeket szabhatnak. Ilyen lehet például, hogy legalább egyszer már meg volt hosszabbítva, a lejárati idővel kapcsolatban pedig kiköthetik, hogy még legalább 6-12 hónap legyen hátra belőle. Az is előfordul, hogy munkáltatói szándéknyilatkozatot kérnek a majdani hosszabbításról. Mivel ezt illetően komoly eltérések vannak az egyes bankok között, célszerű már nyáron utánajárnunk, hogy hol kaphatunk zöld utat.

5. Ne legyünk elmaradásban más hitellel!
Amikor hitelt igénylünk, a bankok mindig bekérdeznek a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), közkeletű nevén a BAR listába.

Két dolgot kell itt megtudniuk:
1. Milyen meglévő hiteleink vannak, hiszen ez alapján döntik el, hogy a nettó jövedelmünk elbírja-e a felvenni kívánt hitel havi törlesztőjét.
2. Ellenőrzik, hogy nem vagyunk-e elmaradásban egy meglévő hitelünkkel. A KHR-ben akkor jelenik meg negatív státusz, ha legalább 90 napig folyamatosan a bruttó minimálbér összegét elérő elmaradásban vagyunk. Ha az elmaradás még fennáll, akkor úgynevezett aktív KHR-esnek számítunk, míg ha már rendeztük a tartozást, akkor úgynevezett passzív státuszban leszünk egy ideig. Ez utóbbi esetben van esélyünk hitelhez jutni, de a lehetőségeink meglehetősen szűkösek ameddig nem kerülünk le a negatív KHR listáról.

Ha hiteligénylésnél derül csak ki, hogy problémás ügyfélként vagyunk nyilvántartva a KHR listán, akkor jó eséllyel elutasítják a kérelmünket az Otthon Start esetében is. Éppen ezért, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes lehet akár előre ellenőrizni a dolgot. Erre a szakértő szerint szerencsére már több ingyenes lehetőség is van.

6. Ellenőrizzük, hogy mire elég a jövedelmünk
A jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) határozza meg, hogy a havi nettó jövedelmünk milyen mértékben terhelhető hitellel: 600 ezer forint jövedelem alatt 50 százalék, míg 600 ezer forinttól 60 százalék a limit. Fontos, hogy ez az arány a legalább 10 éves kamatperiódusú, vagy a futamidő végéig rögzített kamatú jelzáloghiteleknél alkalmazható (az Otthon Start ez utóbbiba tartozik), rövidebb kamatperiódusnál nem mennek el eddig a bankok. Ebbe kell tehát beleférnie az új és a meglévő hitelek törlesztőrészleteinek.

Fontos, hogy a klasszikus kölcsönökön kívül a hitelkártyák és a folyószámla-hitelkeretek is adósságnak minősülnek, mégpedig akkor is, ha egyetlen forintot sem használtunk fel ezekből. Jellemzően a keretösszeg 5 százalékával számolnak a bankok, ami egy 600 ezer forintos hitelkártya esetén 30 ezer forint havi kiadást jelent.

Ezért már most ellenőrizzük, hogy a jövedelmünk mekkora hitelösszegre lenne elegendő az Otthon Start hitel esetében, és ha szükséges, szüntessük meg a hitelkeretet és a hitelkártyát, esetleg fizessük vissza idő előtt a meglévő hiteleinket, amennyiben van erre lehetőségünk.

7. Térképezzük fel az ingatlanpiacot
Az ingatlanhirdetések, statisztikák, szakmai elemzések böngészésével reális képet kaphatunk az adott környék árairól, kínálatáról. Ezzel elkerülhető lehet egy túlárazott ajánlat, valamint képbe kerülhetünk a pénzügyi lehetőségeinket illetően is. Az Otthon Start program biztosan felpezsdíti az ingatlanpiacot, ezért még fontosabb, hogy naprakészek legyünk a reális árakat illetően.

8. Kérjünk előzetes hitelbírálatot
Akár már az ingatlankeresés előtt készíttethetünk előzetes hitelbírálatot a kiválasztott bankoknál. Ennek során adósminősítést végeznek, és megállapítják, hogy mekkora összegű kölcsönt kaphatunk. Erről egy úgynevezett előbírálati igazolás készül, így tisztában leszünk azzal, hogy pénzügyileg meddig nyújtózkodhatunk. A dokumentum az eladó bizalmát is növelheti, ugyanis azt jelzi, hogy a bank hitelképesnek tart bennünket.

Fontos, hogy az előbírálati igazolás jellemzően 1-3 hónapig érvényes, amennyiben pedig lejár, akkor újabb bírálatot végez a bank – figyelmeztet a szakértő.

9. Tervezzük meg, hogy miből lesz meg a szükséges önerőnk
A lakáshitelhez elengedhetetlen a megfelelő összegű önerő. Ez jellemzően az ingatlan vételárának 20-30 százaléka, az Otthon Start Programnál viszont 10 százalék is elegendő lehet.

Minél hamarabb gondoljuk át, hogy ezt miből tudjuk majd előteremteni. Ha van lakástakarékpénztári megtakarításunk (LTP), akkor ez önerőként is felhasználható, de szóba jöhet akár a Babaváró támogatás vagy éppen a munkáshitel is. Illetve elkezdhetünk félretenni erre a célra, lemondva akár a nyaralásról, ha ez szükséges ahhoz, hogy összegyűljön az önerő.

10. Készüljünk fel a kemény alkura
2025 májusában átlagosan 1-7 százalékot lehetett alkudni a lakások irányárából a Duna House becslése szerint, ám természetesen ingatlanonként változó, hogy mennyit enged az eladó.

A BiztosDöntés.hu szakértőinek tapasztalata szerint az árak már az Otthon Start hírére emelkedni kezdtek, vagy ha nem is emeltek árat az eladók, a vásárlók alkupozíciója romlott jelentősen. Vevőként ezért kemény ellenállásra készülhetünk, és célszerű gondosan felépítenünk az alku során alkalmazandó stratégiánkat is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Idősebb korosztályok nyomulnak a hitelpiacon

Bár a 10 százalékos önerő lehetősége miatt sokan a fiataloktól várták a bátrabb hitelfelvételt, a valóság ennek épp az ellenkezője – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A CSOK+ tavaly januári bevezetése óta egyre bővül a 10 százalékos önerő igénybevételének lehetősége a fiatalok számára, miközben normál esetben legalább 20 százalékot várnak el a bankok. A fiatalok ráadásul többnyire alacsonyabb jövedelemmel, kisebb tartalékkal vágnak neki az otthonteremtésnek, így azt gondolhatnánk, hogy elsősorban az esetükben nő a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát jelző, úgynevezett hitelfedezeti (Loan to Value – LTV) mutató.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meglepetésre ez mégsem így van, sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként. 

Generációs különbségek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi adatai szerint a 30-40-es korosztályban 42,4 százalékról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik a lakás árának legfeljebb 50 százalékát vették fel hitelként, és a 18–30 éves korosztályban is mindössze 2,09 százalékkal csökkent egy év alatt (33,06 százalékról 30,97 százalékra) az arányuk. 

Ezzel szemben az 51–60 évesek körében idén márciusban az egy évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékkal többen vállalták, hogy a megvásárolt otthon vételárának több, mint 50 százalékát hitelből fizetik: az arányuk 37,4 százalékról 42,2 százalékra nőtt). 

Meglepő, de a 61. életévüket meghaladóknál ennél is erőteljesebben, közel 10 százalékkal (74,4 százalékról 64,8 százalékra) zsugorodott az óvatosabb, alacsony LTV-tartományba eső hitelek aránya, míg a 70+-osok körében 74,2 százalékról 56 (!) százalékra zuhant az ingatlan értékének legfeljebb felét hitelből fedezők aránya.  

Ez a változás több dolgot is jelezhet – mondta el a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egyrészt azt, hogy az idősebb lakosság egyre nyitottabb a hiteltermékekre, különösen akkor, ha meglévő ingatlant cserélnek, vagy ha gyermekeiket, unokáikat támogatják a lakásvásárlásban. 

A másik oldalról az is visszaköszön, hogy a hitelintézetek ma már szívesebben finanszíroznak idősebb ügyfeleket, akár nyugdíjközeli életkorban is. A bankok közül több – CIB, Gránit, K&H, MagNet, OTP – már 75 éves koráig engedi, hogy valaki hiteladós legyen – az MBH pedig akár e feletti korig is nyújt lakáshitelt, ha a annak lejáratakor maximum 70 éves adóstárs is van a szerződésben.  

De talán ennél fontosabb – tette hozzá Gergely Péter –, hogy a fiatalabbak ezzel szemben továbbra is felelős hitelfelvételre törekszenek, és sokszor akkor is magasabb önerőt vállalnak, ha egyébként 10 százalék is elegendő volna.  

Erre utal az is, hogy bár a 70 százalék feletti LTV-vel felvett hitelek aránya egy év alatt 27,2 százalékról 29,9 százalékra emelkedett, a legkisebb, 6,6 százalékos növekedést (30,24 százalékról 32,24 százalékra) a 31-40 éves korosztályban lehetett tapasztalni. Mindez azt mutatja, hogy bár a közbeszéd gyakran a fiatalokat tartja „kockázatos” adósoknak, a számok inkább azt bizonyítják, hogy ők sokkal óvatosabban, felelősebben állnak a hitelfelvételhez. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, hogy ez a trend az új, Otthon Start hitel bevezetése után is megmarad-e. 

A nyugdíjasok pörgetik a hitelpiacot 

A trendek másik érdekes következménye, hogy a korábban ritkábban hitelt igénylő idősebb korosztály ma már jóval aktívabbá vált a lakáshitel-piacon. Jól mutatja ezt, hogy az MNB adatai szerint az 51 évesnél idősebb hitelfelvevők aránya az összes szerződő között 2024 áprilisa és 2025 márciusa között 14,4 százalékról 17,3 százalékra nőtt.  

Összességében a 40 év feletti hitelfelvevők aránya egy év alatt 38,6 százalékról közel 50 százalékra emelkedett, azaz minden második lakáshitel felvevő már 40 év feletti, és a növekedés döntően az 50+-os korosztályhoz kötődik. Ez nemcsak azt mutatja, hogy nő az idősebb hitelfelvevők száma, hanem azt is, hogy egyre fontosabb a lakáspolitikai eszközök tervezésénél ennek a csoportnak a bevonása. 

Lakáspolitikának is követnie kell a demográfiai átrendeződést 

Éppen ezért örvendetes, hogy a szeptemberben induló, legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start hitel már nem életkorhoz, hanem élethelyzethez kötött – emelte ki Gergely Péter. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy végre valóban célzottan és méltányosan tudják támogatni azokat, akik az első lakásukat vásárolnák meg – függetlenül attól, hogy az adott ügyfél 28 vagy 51 éves. 

Ezáltal azok a vásárlók is hozzáférhetnek a kedvező hitelhez, akik eddig kimaradtak, például mert életkoruk, családi státuszuk, vagy éppen a gyermekvállalás elvárása miatt nem feleltek meg a CSOK Plusz feltételeinek. 

Bár részletes, életkor szerinti lakhatási statisztikák jelenleg nem állnak rendelkezésre, a BiztosDöntés.hu becslése szerint a 30–49 éves korosztályban több százezer ember él nem saját tulajdonú ingatlanban – legtöbbjük albérletben. Az ő lakáshoz jutásuk szempontjából is lényeges, hogy a jövőbeli támogatási konstrukciók ne kizárólag életkorhoz, házassághoz kössék a jogosultságot, hanem rugalmasabb, helyzetalapú megközelítést alkalmazzanak – fogalmazott Gergely Péter. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss