Connect with us

Gazdaság

Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia

Július elsejétől minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligencia elemez valós időben a Központi Visszaélésszűrő Rendszerben (KVR).

Ez új szintre emeli az online csalások elleni védelmet. A rendszer másodpercek alatt dönt arról, mehet-e egy utalás vagy sem, így az ügyfelek észre sem veszik, de a pénzük nagyobb biztonságban lesz – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Július 1-jén elindul a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amely minden azonnali fizetési tranzakciót mesterséges intelligenciával elemez és kockázati indexszel lát el, ezzel új szintre emelve a digitális csalások elleni védekezést – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Egyértelmű felelősség

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából a Giro Zrt. által üzemeltetett új rendszer a bankoktól beérkező tranzakciós adatokat valós időben veti össze a folyamatosan bővülő, a bankok által küldött csalásgyanús mintázatokat tartalmazó központi adatbázissal, és egy 1 és 10 közötti kockázati pontszámot rendel hozzájuk. A rendszer úgy lett kialakítva, hogy az értékelés és visszajelzés egy másodperc alatt megtörténjen – így az azonnali fizetés fő vívmánya, az 5 másodpercen belüli utalás továbbra is biztosított lesz. 

A KVR visszajelzése alapján a bankoknak kell dönteniük arról, hogy teljesítik-e az utalást, elutasítják vagy csak megállítják, amíg az ügyféltől megerősítést nem kérnek. Fontos változás, hogy ha az MNB által visszaküldött kockázati érték 7-es vagy annál magasabb, és a bank nem végez külön ellenőrzést, akkor kérdés nélkül köteles lesz megtéríteni az esetleges csalásból eredő kárt. 

Ugyanez a kötelezettség érvényes akkor is, ha egy átutalást nem előzte meg erős ügyfélhitelesítés – bár ilyen esetek aránya ma már elenyésző – jelezte a BiztosDöntés.hu szakértője.

Egyre jobban dolgoznak a saját rendszerek

A bankoknak nemcsak jogszabályi kötelességük, de jól felfogott érdekük is a saját visszaélésszűrő rendszerek működtetése – ezek hatása már most is látványos – mondta Gergely Péter. Az elmúlt négy évben az átutalásos csalások sikerességi aránya 83 százalékról 35 százalékra csökkent, miközben a csalók az eltulajdonítani akart összegeknek idén már csak 56 százalékát tudták ténylegesen megszerezni, szemben a 2021 első negyedévi 84 százalékkal.

Bár a támadások száma és értéke tovább növekszik, az egy tranzakcióra jutó kár rekordalacsony: a lakossági ügyfelektől 2025 első negyedévében egy sikeres csalás során átlagosan 822 ezer forintot sikerült megszerezniük a bűnözőknek, ami két éve a legalacsonyabb érték, és 2020 óta mindössze négy negyedévben volt kisebb az egy ügyfélre jutó veszteség. Egy éve a mostani összegnél harmadával többet 1,27 millió forintot takarítottak le egy-egy lakossági számláról átlagosan a bűnözők.

Gergely Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a banki rendszerek aktív védelmi tevékenysége az ügyfelek anyagi kitettségét is jelentősen csökkentette. Az idei első negyedévben a megvalósult, illetve a bankok által előzetesen megállított csalárd visszaélések kevesebb mint harmadánál kellett az ügyfeleknek lenyelniük a veszteséget, az érintett összegeknek pedig mindössze 46 százalékát veszítették el. Két évvel korábban ez még 53, illetve 58 százalék volt. 

Az előzetesen megállított tranzakciók így nemcsak csökkentették a csalások számát, de látványosan mérsékelték az ügyfelek veszteségeit is – tette hozzá BiztosDöntés.hu szakértője.

A világ élvonalában

A KVR nem váltja ki a bankok egyedi csalásszűrő rendszereit, hanem megerősíti azokat. Olyan, több szereplőt érintő mintázatok és anomáliák kiszűrésére is képes ugyanis, amelyek egy-egy bank saját ügyfélállományán belül nem feltétlenül bukkannának fel. 

Ilyen például, amikor a csalók több megtévesztett ügyféltől ugyanarra a gyűjtőszámlára utaltatnak pénzt, hiszen a központi rendszer valós időben észleli, ha egy számlára rövid idő alatt több, egymással korábban nem kapcsolatban álló ügyféltől érkezik pénz.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar fejlesztés. Bár több ország – például az Egyesült Királyság vagy Kanada – is kísérletezik valós idejű, központi fraud-szűréssel, ilyen mértékű, az adott országban működő valamennyi banki szereplőre nézve kötelező és teljes körű megvalósításra eddig még nem volt példa. A KVR így nemcsak technológiailag, de működési modelljében is a pénzügyi biztonság új szintjét képviseli – vélekedik Gergely Péter.

A csalók elleni harc fontos elemei a banki mobilalkalmazások is

A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik.  

Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, mellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter.

A banki hívás beazonosítása a Gránit Bank és az OTP Bank applikációjában működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket. 

Az átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így például az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank és az OTP Bank ügyfelei is élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban. 

A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók. 

Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók. 

Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést. 

Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Tovább emelkedett a fővárosban a panellakások ára

Jelentősen csökkent a téglalakás panellel szembeni árelőnye a fővárosban, miután egy év alatt 36 százalékkal emelkedett a házgyári lakások átlagos négyzetméterára, ismertette Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető az első féléves adatokat. Mindhárom használt szegmensben áremelkedést mért az Otthon Centrum.

A korábbinál alacsonyabb hitelkamat, illetve az igénybe vehető támogatások sokfélesége együttesen hat a fővárosi ingatlanpiacra, a keresletnövekedés pedig áremelkedéssel párosul, így éves szinten a panel, a tégla és a családi ház esetében is drágult az átlagos négyzetméterár – összegezte az első féléves budapesti adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, négyzetméterenként átlagosan 1,33 millió forintért keltek el a téglalakások, míg a panellakásokért 1,078 milliót, a házakért 810 ezer forintot fizettek a vevők. Az idei árak mindhárom használt szegmensben magasabbak a tavalyi év azonos időszakában mértnél. A legkevésbé, vagyis 12,4 százalékkal a házak drágultak, míg a téglalakások 21,8 százalékkal, a panellakások 36,2 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve.

A társasházi téglalakások négyzetméterára 1,33 millió forint a fővárosban. A legmagasabb átlagos négyzetméterárat az V. kerületben mérte az Otthon Centrum, 1,76 millió forinttal. Ezt az árszintet az I. kerület közelítette meg, 1,75 millió forintos középértékkel, ettől nem sokkal marad le a II. kerület 1,68 millió, és a XIII. kerület 1,65 millió forinttal. A budai és belvárosi kerületek – a VIII. kerület kivételével – meghaladták a milliós négyzetméterárat, sőt, a budai kerületek többsége megközelítette a másfél milliós négyzetméterárat. A VI., IX. és XIV. kerületben átlagosan 1,2 millió forint négyzetmétere egy ingatlannak. A sort a VIII. kerület zárja, 972 ezer forinttal. A külső pesti kerületek közül a IV. kerület emelkedik ki 994 ezer forinttal, de a többi kerület árszintje is jobbára 900 ezer forint körül alakul. Legkedvezőbb áron a XVIII. kerületben lehet téglalakást venni, négyzetméterenként 766 ezer forintért. A téglalakások jelenlegi árszintje 21,8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát. A legtöbb kerületben kétszámjegyű az áremelkedés. Csupán néhány kerületben (III., IV., XVII. és XVIII.) nem nőttek az árak. Ugyanakkor az I. és XIII. kerületben 30 százalékot meghaladó a drágulás.

A panellakások átlagos négyzetméterára az első félévben 1,077 millió forint. A legmagasabb fajlagos ár a XIII. kerületben irányadó, 1,25 millió forinttal. Ezt csak a XI. kerület közelíti meg (1,22 millió forint), de a belvárosi és budai lakótelepek többsége is átlépte már a milliós négyzetméterárat: a III., IV., VIII. és XIV. kerület átlagos négyzetméterára 1,1 millió forint körül alakul. Egymillió forint alatt csak a külső pesti kerületekben lehet panellakást vásárolni. Ott sincs számottevő különbség, mivel a kerületek között 900 ezer és 1 millió forint között alakul a fajlagos átlagár. Az előző év azonos időszakánál 36,2 százalékkal drágább egy négyzetméter, ami azt mutatja, hogy a relatíve olcsó panelek iránt megnőtt a kereslet. Minden kerületben kétszámjegyű az emelkedés, ami a legtöbb kerületben 30-40 százalék közötti áremelkedést jelent. Jellemzően az olcsóbb lakótelepek drágultak nagyobb mértékben, például a XVIII. és a XX. kerületben lévők.

Az elmúlt félévben a használt házak négyzetméterenként 810 ezer forintért cseréltek tulajdonost. A budai és külső pesti kerületek között továbbra is jelentős különbség rajzolódik ki. Előbbire egymillió forint feletti négyzetméterár jellemző, például a III. kerületben 1,32 millió forint a középérték. Némileg kedvezőbb a XXII. kerület 955 ezer forintos ára. Ezzel szemben a külső pesti kerületek átlaga 705 ezer forint és egyedül a XIV. kerület éri el a milliós átlagot (1,007 millió Ft).  A dél-pesti kerületek az átlagnál olcsóbbak: a XX. kerületben 561 ezer, a XVIII., XXI. és XXIII. kerületben egyaránt 600 ezer forint a négyzetméterár átlaga. Egy év alatt 12,4 százalékkal nőtt az árszint ebben a szegmensben. Amíg a pesti oldalon 16 százalékos a drágulás, addig a budai oldalon alig volt változás, ami a korábban irányadó magas ár miatti szűkebb kereslettel magyarázható.

„Az árképzésben továbbra is meghatározó a lokáció, valamint az ingatlan állapota: a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok rendre a szegmensben mért kerületi átlagnál drágábban kelnek el”

– összegzett Soóki-Tóth Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Panelek újabb reneszánsza: a leggyorsabban értékesíthető lakástípus

Egyre nagyobb a különbség az egyes ingatantípusok értékesítési ideje között: a leggyorsabban a házgyári technológiával épült lakások kelnek el, míg a használt házak országos átlagban majdnem hét hónapot töltenek a piacon, ismertette az Otthon Cetrum elemzési vezetője az első féléves adatokat.

Az év első félévében ingatlantípusonként eltérő trend jellemezte az értékesítési időket. Míg a lakások forgási sebessége gyorsult, addig a házak eladásához szükséges idő tovább nőtt, azaz egyre nagyobb a különbség az egyes ingatlantípusok értékesítési ideje között – összegezte Soóki-Tóth Gábor az első féléves adatokat. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a panellakások értékesítési ideje az első félévben átlagosan 50 nap volt, míg a társasházi lakásoké 84, a családi házaké pedig 201 nap. Egyúttal megjegyezte, hogy a panellakások esetében egy éve csökken a forgási idő, és a tavalyi III. negyedévben mért 80 nap az idei II. negyedévre – jelentős javulás után – 50 napra mérséklődött.

Hagyományosan a nagyvárosokban töltik a legkevesebb időt a piacon az ingatlanok, így a panellakások is. Ennek megfelelően 2025. II. negyedévében a régióközpontokban keltek el leggyorsabban a panelek, mindössze 39 nap alatt, de ezt az értéket majdnem hozták Pest külső kerületei is 43 nappal, míg a főváros budai részén 52, a belső pesti kerületekben 49 nap az átlag, ami nagyjából megfelel országos átlagnak. A kisebb városokban (59 nap) és a megyei jogú városokban (66 nap) az értékesítéshez az országos átlagnál hosszabb időre volt szükség.

A társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 84 nap volt a II. negyedévben, ami szintén jelentősen kevesebb az I. negyedévben mért átlagértéknél. Ugyanakkor Soóki-Tóth Gábor megjegyezte, a használt téglalakások forgási sebességének gyorsulása csak a második negyedévre érvényes, mert az I. negyedéves érték még megegyezett a tavalyi éves átlaggal. Ebben a szegmensben a külső pesti kerületek forgási sebessége a legkedvezőbb a II. negyedévben mért 54 nappal, amelyet a régióközpontok 60 napos átlaga követ. A belvárosi és budai kerületek szinte párhuzamosan pörögtek 73 és 76 nappal. A megyei jogú városokban 87 nap az irányadó, míg a kisebb városokban, illetve a fővárosi agglomerációban 130-135 nap, bő négy hónap volt az átlagos értékesítési idő ebben a szegmensben.

A használt házak átlagos értékesítési ideje az idei első és második negyedévben egyaránt 201 nap volt.

„Ez az érték a tavalyi évhez és az előző év utolsó negyedévéhez képest egyaránt bő két héttel hosszabb idő”

– emelte ki az elemzési vezető.

Soóki-Tóth Gábor elmondta, a településtípusok értékesítési idejében itt alakult ki a legnagyobb különbség. A külső pesti kerületek 138 napos átlagértéke a legkedvezőbb, de még a megyei jogú városok 150 napos, a régióközpontok 162 napos átlaga is jelentősen kedvezőbb az országos átlagnál. Pest vármegyében 185 nap, Budán, ahol a magas árak némileg hűtötték a keresletet, átlagosan 204 napot kellett várni a sikeres üzletzárásra. A kisebb városokra és községekre pedig bőven 200 nap feletti érték jellemző: a kisvárosokban 217, a községekben 250 nap a mértékadó az év második negyedévében.

„A felújításra szoruló és korszerűtlen használt házat a legnehezebb eladni, ez a trend tartósnak ígérkezik, a vevők többsége nem építkezni, hanem költözni szeretne”

– magyarázta Soóki-Tóth Gábor.

„A jelenlegi trend egyértelműen arról árulkodik, hogy továbbra is a nagyvárosokban élénk az ingatlanpiac. Továbbra is a kedvezőbb árazású és jó elhelyezkedésű ingatlantípusok fogynak a leggyorsabban, a drágább körzetekben, különösen a családi házak, villák esetében nagyobb türelemre van szükség az eladáshoz.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése

A 750 ezer forintot is elérheti a junior informatikusok bruttó kezdő fizetése, amely így több mint 6 százalékkal meghaladhatja a KSH által július közepén publikált, mintegy 703 ezer forintos bruttó hazai átlagkeresetet.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt a juniorok elhelyezkedése egy hat-nyolc hónapos képzés után akár négy-hat hónapig is eltarthat, ám a legtöbb iparágban zajló digitalizációs hullámnak köszönhetően a különböző szektorokban szerzett tapasztalatokkal – például a jogi, egészségügyi, pénzügyi, mérnöki vagy oktatási szakmai múlttal – rendelkezők manapság is gyorsan elhelyezkedhetnek, és a fizetésük 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti – összegzi a partnercégeitől szerzett tapasztalatokat az egyik legnagyobb hazai IT képzési központ, a PROGmasters.

Előnyben vannak a komplexebb tudással rendelkező jelöltek

„A 2024-es évvel ellentétben az idei év első felében már azt láttuk, hogy a multinacionális nagyvállalati partnercégeink – például az OTP Bank, az UNIQA Raiffeisen Software Service Kft., a Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. vagy a tervek szerint évi 100 új junior fejlesztővel bővülő NIX – mellett a digitalizálódó kis- és középvállalatok is aktívabban toboroznak junior programozókat és szoftvertesztelőket. Az elmúlt időszakban például a világ számos országában működő Liferay, a Grepton, vagy a DPC is felvett új juniorokat tőlünk”

– mondja Kardos Ádám, a PROGmasters társ-ügyvezetője.

A partnercégek manapság az egy-egy területre specializálódott szakemberekkel – tehát például a programozók esetében a backend vagy frontend fejlesztőkkel – szemben előnyben részesítik a generalistákat, azaz a mindkét területhez értő full-stack fejlesztőket. A szoftvertesztelők esetében ugyancsak a komplexebb tudással rendelkező – a manuális és az automata tesztelés terén is jártas – szakemberekre mutatkozik nagyobb igény a munkaerőpiacon – mutat rá a PROGmasters.

850 ezer körül a jogi, mérnöki vagy pénzügyi előélettel rendelkező junior informatikusok bruttó kezdő fizetése

Az IT-szakmai felkészültség és a soft skillek – azaz a kommunikációs és kooperációs készségek – mellett az is lényeges szempont a partnercégek számára, hogy a junior informatikusok jártasak-e az adott szektor folyamataiban.

„Többek között a generatív AI és a felhőalapú technológiák térnyerése okán a legtöbb iparág komoly digitalizációs hullámban van, ezért a partnercégeink körében nagyon keresettek az IT-n kívüli szakmai képzettséggel is rendelkező, illetve különböző iparágakban szerzett tapasztalatokkal érkező juniorok. Így például a legaltech-, a biotech-, az insurtech- vagy a fintech-forradalom miatt népszerűek a jogi, egészségügyi vagy pénzügyi szakmai múlttal rendelkező, magukat informatikussá átképző szakemberek”

– foglalja össze a munkaerőpiac igényeit a PROGmasters társ-ügyvezetője.

Ezek a szakemberek már juniorként is akár 850 ezer forintos bruttó kezdő alapfizetésre számíthatnak, ami 2-4 év után, medior szinten már a bruttó 1,1-1,5 millió forintot is elérheti.

4-6 hónap alatt juthatnak álláshoz a kezdők – a cégek sok pozíciót meg sem hirdetnek

A hazai gazdaság gyenge teljesítménye miatt a junior informatikusok elhelyezkedésének időtartama a 2022-ig jellemző, átlagosan 2-3 hónaphoz képest a duplájára nőtt, így jelenleg a 4-6 hónapot is elérheti.

„A munkaadóknál azonban előnnyel indulnak azok a juniorok, akik dolgoztak már legalább pár hónapot éles fejlesztési projekten – így ők a hat-nyolc hónapos képzés után általában négy hónap alatt elhelyezkedhetnek –, ezt szolgálja az intenzív gyakornoki programunk is”

– mondja Kardos Ádám.

„Tapasztalataink szerint a cégek a junior pozíciók jelentős részét – a korábbiakhoz hasonlóan – most sem hirdetik meg nyilvánosan, a jelöltek többségét inkább ajánlás útján, például állásbörzéken válogatják ki a munkaadók”

– teszi hozzá a PROGmasters társ-ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss