Ipar

Önvezető járművek és virtuális szimuláció

Valósággá vált az Ipar 4.0 a Boschnál Hatvanban.

Önvezető járművek szállítják az alkatrészeket, a késztermékeket és a csomagolóanyagokat a Bosch két hatvani épülete között. Digitális, felhőbe integrált rendszer követi a termékek útját, automata jármű-beléptetés, speciális hordozható nyomtatók, valamint drónok is segítik a munkatársakat – a jövő logisztikai központja a Bosch hatvani telephelyén már valóság. A Connected Hubban már elindultak az automatizált járművek is, ezzel pedig teljessé vált az Ipar 4.0 koncepció megvalósítása.

„A 62 ezer négyzetméteres épület, amely a Bosch harmadik legnagyobb raktárközpontja Európában, csomagolási és raktározási szolgáltatásokat nyújt a vállalat magyarországi és regionális gyárai számára. A Connected Hub emellett a Bosch kelet-európai gyárainak köztes raktárbázisaként is funkcionál”

– mondta Kerstin Barth, a Connected Hub vezetője.

A raktárközpont a Bosch hatvani telephelyének részeként szorosan együttműködik a gyárral, amely a vállalatcsoport gépjármű-elektronika részlegének legnagyobb gyártóközpontja a világon. A közös munka különösen a folyamatok és az Ipar 4.0 szabványok fejlesztése terén jelentős, továbbá egyedülálló lehetőséget nyújt az innovatív ipari-technológiai megoldások tesztelésére és bevezetésére.

„A Bosch a dolgok internetének stratégiájában a teljes ellátási lánc digitalizációját és a hálózatba kapcsolt működést tűzte ki célul. A Connected Hub a régióban egyedülálló Ipar 4.0 és logisztikai megoldásaival ennek a víziónak a megvalósult, kimagasló példája. Az Ipar 4.0 megoldások ma már a Bosch mindennapjainak részét képezik, alkalmazásuk jelentősen növeli a vállalat hatékonyságát és segíti a versenyképesség fenntartását”

– hangsúlyozta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

IoT, hálózatba kapcsoltság és Ipar 4.0

A Bosch Ipar 4.0 koncepciója az úgynevezett digitális iker megvalósítását tűzte ki célul. Ez azt jelenti, hogy az adott telephelyen a teljes külső ellátási lánc digitális mását hozzák létre. A virtuális ikertestvér a dolgok internetén keresztül valós idejű kapcsolatot tart fizikai párjával, így teljesen élő szimulációja a valós folyamatoknak. A Connected Hubban ez a digitális iker a Bosch saját fejlesztésű, felhő-alapú InTrack-megoldására épül, ez az a rendszer, amely a logisztikai folyamatot a termékek megrendelésétől és szállításától kezdve a raktárbázisba érkezésükig nyomon követi. A folyamatok különböző alkalmazásokkal okostelefonon, tableten és számítógépen is könnyedén követhetők. A megoldás nemcsak átláthatóbbá teszi a szállítást, hanem a szükséges fizikai munka mennyiségét is csökkenti, továbbá kíméli a környezetet, hiszen nincsen papíralapú dokumentáció. A megoldás a Bosch saját fejlesztése, amelyet a hatvani Connected Hub tesztelt, és itt alkalmazzák a teljes rendszert elsőként a világon.

Önvezető járművek és drónok a logisztika szolgálatában

A Connected Hubban található innovatív rendszerek többsége a Bosch saját fejlesztése, mint például a Dock&Yard vagy Cross Dock applikáció. A raktárbázis építészete egyedi, hiszen a Connected Hub közvetlenül, egy hídon keresztül kapcsolódik a szomszédos gyár négy csarnokához. A híd különböző magasságban lévő szintjeit egy spirálút kapcsolja össze a gyárral, amelyen keresztül a teljesen önvezető járművek szállítják a termékeket és a nyersanyagokat.

Az önvezető járművek, az úgynevezett milkrunok, lézeres navigációt használnak, érzékelőkkel mérik a távolságokat és a szögeket, valamint azt is észlelik, ha valaki vagy valami elállja az útjukat. Ilyen esetben azonnal leállnak, és csak az akadály megszűnését követően indulnak újra. A 24 tagból álló milkrun-flottát teljes körű biztonsági rendszerrel szerelték fel, mely többek között figyeli a járművek sebességét is, így a balesetek vagy hibák lehetősége is csökken. A milkrunok naponta mintegy 800 kilométert tesznek meg az épületekben. Az autonóm járműflotta az általa végzett tevékenységek összetettsége és a forgalom volumenét tekintve is egyedülálló a világon. Az intelligens szoftvernek köszönhetően nemcsak egymással, hanem a logisztikai központ egyéb rendszereivel, például a vészjelző rendszerrel is összeköttetésben vannak, és folyamatosan kommunikálnak.

A logisztikai központba érkező, és onnan távozó szállítmányokat RFID-címkékkel (rádiófrekvenciás azonosító) látják el, ami segíti a készletek és az anyagok nyomon követését. A Connected Hubban szkennerek, hordozható nyomtatók és az RFID technológia is támogatja a hatékony logisztikai folyamatokat, a leltározást pedig drónok használatával teszik még egyszerűbbé.

Hatvanban működik a világ harmadik legnagyobb Bosch raktárbázisa

A logisztikai központ elsődleges célja a raktározás, az itt tárolt készletek többsége az autóiparhoz köthető. A Connected Hub emellett a vállalat magyarországi gyárainak ellátásáért is felel. A logisztikai központban átlagosan mintegy 11 ezer terméket tárolnak, és naponta körülbelül kétszáz kamion fordul meg a telephelyen. A Connected Hubban a raktározáshoz kapcsolódóan egy különleges csomagolóanyag-mosót is üzemeltetnek, amely naponta 20-25 ezer különféle csomagolóláda tisztítását végzi. A logisztikai szolgáltatásokat teljes egészében a Bosch működteti.

A hatvani Inpark területén fekvő raktárközpontot a Bosch az állami tulajdonú, de piaci alapokon működő Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-től (NIPÜF) bérli. A Connected Hub kialakítása során a vállalat nagy szabadságot kapott a létesítmény tulajdonosától, a logisztikai központot teljesen a Bosch igényeire szabva alakították ki, külön figyelmet fordítva a fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontokra is.

Fenntartható raktárközpont

A hatvani logisztikai központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának része. A világon a Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával, naponta mintegy 240 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Fő feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek kiszolgálása érdekében biztosítsák a folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot az egész értékfolyamat során.

Több raktár egyesítésével a Bosch jelentősen – évi 586 tonnával – járul hozzá a CO₂-kibocsátás csökkentéséhez a hatvani telephelyen, hiszen a korábbi regionális és helyi szállítások száma csökkent. A környezettudatosság jegyében a targoncaflotta lítiumion alapú akkumulátorokkal működik, ami egyrészt lehetőséget ad a zöld energia használatára. A központosított raktározás eredménye, hogy a Bosch Hatvanban 30 százalékkal csökkentette a visszaváltható csomagolási készletet. Az ipari hulladékkezelés is környezetbarát módon zajlik, szelektíven gyűjtik a fát, a műanyagot és a papírt.

A Bosch a tervek szerint halad előre a klímavédelmi céljainak teljesítésében. 2020 tavaszán a vállalat világszerte több mint 400 telephelye vált klímasemlegessé. Ennek eredményeként a Bosch lett az első olyan globális ipari vállalat, amelynek saját telephelyei – köztük a magyarországiak – nem hagynak szénlábnyomot maguk után. A Bosch arra törekszik, hogy a beszállítóktól az ügyfelekig terjedő teljes értékláncában a 2018-as szinthez képest 2030-ra 15 százalékkal csökkentse a CO₂-kibocsátást. Mindez összesen 67 millió tonna kibocsátáscsökkentést jelent majd.

Up Next

Félelmetes robotot kaphat a kínai hadsereg

Don't Miss

Fuvarszervezés térképi alapon

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!