Ipar
Magyarországon is rákapcsolt az elektromobilitásra a Bosch
Az egyik legfontosabb trend jelenleg az autóiparban az elektromobilitás, amely egyre inkább a Bosch meghatározó üzleti területévé válik.
A vállalat 2021-ben mintegy 700 millió eurót, összességében pedig már ötmilliárd eurót költött az elektromobilitással és üzemanyagcellákkal kapcsolatos fejlesztésekre. Az elektromobilitással összefüggésben az elmúlt években Magyarországon is folyamatosak voltak a fejlesztések és a beruházások.
„Célunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén”
– mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt miskolci, maklári és hatvani telephelyein.
Budapesten fejlesztik az e-mobiltást jövőjét
„Az elektromobilitás terén egyetlen más vállalatnak sincs a Bosch csoportéhoz hasonló széles körű kínálata: az eBike-tól az építőipari munkagépekig, a szilícium-karbid chiptől a teljesen integrált e-tengelyig terjed a vállalat portfóliója”
– hangsúlyozta Gergen Péter, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ e-mobilitásért felelős vezetője. Az autózás területén a Bosch a legkisebb városi autótól egészen a nagyméretű tehergépjárművekig nyújt elektromos megoldásokat.
A magyarországi Bosch csoport, és különösen a Budapesti Fejlesztési Központ egyre hangsúlyosabb szerepet játszik az elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztések területén. A vállalat budapesti telephelyén a mild hibridektől (48 V-os, rásegítéses rendszer) a teljesen elektromos autókig az elektromos hajtáslánc szinte összes komponensét fejlesztik, beleértve többek között az elektromos motorok és inverterek komponenseit, az energiamenedzsment rendszereket, valamint a töltőelektronikát is.
A Bosch a tisztán akkumulátoros technológia mellett piacvezető az üzemanyagcellás hajtásrendszer-technológiát érintő fejlesztésekben. A Bosch csoportnál ezeknek a fejlesztéseknek a legfontosabb központja Németország, de már a Budapesti Fejlesztési Központban is foglalkoznak az üzemanyagcellás rendszerek komponenseinek fejlesztésével. Budapesten többek között az üzemanyagcella feltöltő kompresszorának az elektronikáját és mechanikáját fejlesztik.
Csak Budapesten a vállalat háromezer munkatársa dolgozik a jövő autóipari technológiáin, ebből többszáz mérnök kifejezetten az elektromobilitással összefüggő fejlesztésekkel foglalkozik. A vállalat most épülő, új campusa az elektromobilitáshoz és az autonóm járművekhez köthető kutatás-fejlesztések újabb fontos helyszíne lesz. Olyan innovációs központ, amely többek között a magyar mérnökök tudását és ötleteit felkarolva járul hozzá a még biztonságosabb és fenntartható, zöld mobilitás megteremtéséhez. Az új létesítmény várhatóan 2022 második félévében nyitja meg kapuit.
Új kapacitások és gyártási tevékenység
A Bosch Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra aktív együttműködésével folytatja fejlesztéseit, szorosan összekapcsolva az egyetemi alkalmazott kutatást és az ipari fejlesztéseket. A vállalatcsoport 2021-ben több fontos, elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztési projekten dolgozott. A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. és a Miskolci Egyetem közös projektjében olyan új gyártási eljárás és alkatrész született, amely komoly előrelépést jelent a jövő gépjárműveinek megalkotásában. A motorok hűtéséhez fejlesztett műszaki megoldások nemcsak technológiai előrelépést jelentenek, hanem a projekt eredményeként a konzorcium tagjainál új, az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési kapacitások, kompetenciák is létrejöttek.
A vállalat miskolci autóipari telephelye a K+F tevékenység mellett fontos gyártóközpontja is a Bosch elektromobilitási törekvéseinek. A Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. újgenerációs termékei, például a fékrásegítő motor, illetve a menetstabilizátor a hibrid és elektromos meghajtású járművek nélkülözhetetlen alkatrészei. Az autóipari komponensek mellett a gyár fontos terméke az eBike-okhoz készülő elektromos hajtás is, amelyhez az akkumulátorokat a cégcsoport másik miskolci üzeme, a Robert Bosch Power Tool Kft. fejleszti és gyártja.
A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft. ettől az évtől további e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészek, például új generációs inverterek gyártását tervezi. A Robert Bosch Automotive Steering Kft. pedig összesen 70 ezer négyzetméter termelési és logisztikai területet, valamint egy integrált, modern szolgáltatóközpontot és irodai területet is kialakít Makláron. Ennek köszönhetően a jövő kormányműveit gyártják Makláron, hiszen az autóipar átalakulásával egyre nagyobb igény van az elektromos kormánymű-rendszerekre. Amellett, hogy környezetbarát az elektromos kormánymű technológiája, jól együttműködik a különböző asszisztensrendszerekkel az automatizált vezetés egyik kulcselemeként.
Cél a szén-dioxid-mentes közlekedés
A Bosch K+F tevékenységének fókuszában az elektromobilitás, a hidrogén és a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések állnak, amelyek hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez. A Bosch arra készül, hogy az elektromos járművek iránti kereslet világszerte nő. A várakozások szerint 2035-ben az újonnan regisztrált járművek 60 százaléka már elektromos lesz. Az elektromobilitás alaptevékenység lesz a Bosch számára, a vállalat ugyanakkor nyitott valamennyi jövőbeni erőátviteli technológia irányába, folyamatosan fejleszti a belső égésű motorokat is, és elkötelezett támogatója a nulla károsanyag-kibocsátású járművezetésnek.
Ipar
Itt az utolsó esélyünk a GMO-k kontrollálására
Legkorábban már március elején elfogadhatja az Európai Parlament azt a rendelet-tervezetet, ami lényegében megszünteti a hatósági kontrollt és nyomon követést az új géntechnológiával készült, génmódosított termékek (új GMO-k) felett. Aki ezzel nem ért egyet ‒ legyen szó szervezetről vagy magánszemélyről ‒ még van lehetősége jelezni ezt a magyar európai parlamenti képviselők felé, akik csak akkor tudnak hatékonyan fellépni a tervezet jelen formája ellen, ha megvan hozzá a megfelelő társadalmi támogatottságuk.
„A géntechnológia olyan eljárás, amit lehet felelősen és felelőtlenül használni, illetve elfogadni vagy elutasítani, mindez döntés kérdése. Ökológiai gazdálkodókat minősítő szervezetként mi teljes mértékben elutasítjuk a génmódosítás élelmiszeripari és agrárfelhasználását, mert nem ebben látjuk a megoldást, de elfogadjuk, ha másoknak erről más a véleményük”
‒ vezette fel a problémát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője.
A szakértő azonban azt már elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendelet épp a döntés lehetőségét vonná meg az emberektől és intézményektől azzal, hogy sem a biztonsági ellenőrzés, sem a nyomonkövethetőség nem lenne kötelező ezekre a termékekre a továbbiakban, ahogy a csomagoláson sem kellene feltüntetni, hogy a termék génmódosított alapanyagokból készül. Ezzel – véleménye szerint – sérülne a fogyasztók önrendelkezési joga: információ híján nem mérlegelhetnék, mit szeretnének enni és mit nem, és ez csak az egyik komoly probléma.
A szervezet szerint ugyanis a nemesítők és termelők sem tudnának dönteni a vetőmaghasználatról. A jelöletlen termékek például megnehezítenék a biogazdálkodást, ahol tilos a GMO-k alkalmazása, ideértve az új technológiájú GMO termékeket is.
Legalább ilyen jelentős kockázat, hogy a GMO vetőmagot előállító cégek szabadalmaztathatnák a vetőmagokat, így nagy multinacionális cégek határozhatnák meg, mit vessenek a gazdák, mit egyenek a fogyasztók. Azok a termelők, akik olyan vetőmagot használnak, amely hordozza a cég által levédett tulajdonságokat, akár perelhetőek lennének, ha azt nem az adott cégtől vették.
Végül és messze nem utolsósorban a biztonsági ellenőrzés kötelezettségének megszűntetése azzal járna, hogy alapvetően ezen GMO-t elállító cégek jóérzésén vagy költési hajlandóságán múlna, hogy mennyi és milyen alapos vizsgálatnak vetik alá ezeket a termékeket és terményeket a forgalmazás előtt. Nyilván szándékosan senki nem okoz kárt, de a GMO közép- és hosszú távú hatásairól eddig nem készültek kellően kimerítő vizsgálatok. Ha a rendelet átmegy, már a rövid távú hatásokban sem lehetünk majd biztosak.
„Mindez messze nemcsak a hazai biogazdálkodók, vagy a Biokontroll véleménye. Számos holland, német, francia, olasz és más tudományos intézet figyelmeztet a veszélyre”
‒ tette hozzá a szakember.
Nagyon úgy néz ki, hogy a rendelet ezen formáját ellenzők egyetlen dolgot tehetnek: csatlakozhatnak a tagállamok állampolgárainak azon tömegéhez, akik írásban fejezik ki szándékukat és véleményüket a követhetetlen GMO-használat ellen. Ha sikerül elérni a kellő létszámot, a kötelező jelölés és ellenőrzés megtartása talán elérhető. Erre a levélírásra számos szervezet, így a Biokontroll is lehetőséget ad honlapján a https://www.biokontroll.hu/vedjuk-meg-a-gmo-mentes-mezogazdasagot/ címen, ahol a kezdeményezéshez csatlakozni kívánók azt is bejelölhetik, név szerint mely képviselőknek szeretnék elküldeni a levelet.
„Bízunk benne, hogy minél többen kifejtik majd ellenvéleményüket, mert ha a tervezet átmegy, olyan szellemet engedünk ki a palackból, amit nem lehet újra kontroll alá vonni. A GMO termelésben érintett nemzetközi cégek eddig is mindent megtettek az üzleti érdekeik érvényesülését gátló jogi biztosítékok lebontására. Reméljük, ezt a kísérletet is sikerül közösségi összefogással megakadályozni”
‒ zárta szavait Dr. Roszík Péter.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár
Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.
A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.
👉 Regisztráció ezen a linken >>
Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.
A webinár főbb témái:
- Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
- Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
- Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
- Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
- Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben
Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)
Időtartam: 15:00–16:00 (CET)
Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója
👉 Regisztráljon ezen a linken >>
A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára
Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.
Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.
Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.
A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.
A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.
A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Az IKEA visszahív bizonyos NYMÅNE falilámpákat az áramütés veszélye miatt
-
Ipar2 hét ago
Szabványváltás a DÁP eAzonosítás mögött – Mi várható és hogyan lehet rá felkészülni?
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében
-
Gazdaság2 hét ago
Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt
-
Gazdaság2 hét ago
Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt
-
Egészség2 hét ago
Algoritmusok a mosoly mögött – így formálja át az AI a fogszabályozás jövőjét
-
Okoseszközök2 hét ago
7 havas helyszín, ahol digitális eszközök dolgoznak a háttérben
-
Szórakozás2 hét ago
Új magyar korcsolya-rekord döntötte meg az eddigi kanadai csúcstartót








