A vállalkozók kerültek a középpontba a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2025 őszén megrendezett hét országjárásán, amelyek minden vármegyébe eljutottak és összesen 3200 vállalkozót és 2500 reménybeli, leendő vállalkozót értek el.

A Kamara megújult vezetése a szemléletváltás jegyében meghirdette a kamarai reneszánszt, amelynek részeként indultak el az országjárások. Az eseménysorozatokon a jövő kihívásaira készítették fel a résztvevőket az üzleti alapok, a vállalkozásindítás, a generációváltás, a beszállítás, az innováció, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.

 Az alapításának idén 175. évfordulóját ünneplő Kamara minőségi szintre emelte a szervezet és a területi kamarák együttműködését a vállalkozókkal. Az országjárásokon kapott információk kézzelfogható segítséget nyújtanak a vállalkozóknak, a korábbi években nem volt példa arra, hogy néhány hónap alatt ennyi céget érjen el a Kamara hasonló eseményeken.

A Vállalkozói Iránytű képzés 18 helyszínen, összesen 296 aktív résztvevővel zajlott. A legnépszerűbb témák az üzleti alapok és üzleti modell tervezés, a pénzügyi tervezés és árazás, valamint a marketing és online kommunikáció voltak. A résztvevők visszajelzései minden várakozást felülmúltak: a tananyagot 86% „nagyon jónak” értékelte, a tanultakat 100% alkalmazhatónak tartja, 67% „nagyon sok” új ismeretet szerzett, a képzés pedig 100%-os ajánlási aránnyal zárt, a résztvevők egyharmada szerint a színvonal meghaladta az elvárásokat. A program így nem csupán gyakorlati tudást adott, hanem inspiráló közösségi élményt és értékes kapcsolatépítési lehetőséget is biztosított a fiatal vállalkozók számára.

A Nulladik lépés – Vállalkozásismereti Roadshow mindössze két hónap alatt országszerte 19 vármegyében és Budapesten, összesen 21 helyszínen zajlott, és csaknem 2500 fiatal vett részt az egynapos képzéseken. Már most több mint húsz pályázat érkezett a kapcsolódó mentorprogramra, ez a szám várhatóan meghaladja majd az ötvenet. Ismert vállalkozók – köztük a Lipóti Pékség, a VakVarjú étteremlánc és Tomán Szabina – személyes előadásai minden helyszínen zsúfolásig megtöltötték a termeket, a fiatalok pedig nemcsak az előadásokon voltak aktívak, hanem a szünetekben is sorban álltak, hogy saját vállalkozói ötleteikről kérjenek tanácsot az oktatóktól és a vendégektől.

A Generációs mozaik – Erő a különbségekben! országos képzéssorozat 17 helyszínen zajlott, 359 jelentkezővel, akik közül 243-an sikeresen teljesítették a képzést és tanúsítványt szerzett. Az oktatók naprakész példákkal szemléltették a generációk közötti kommunikáció és együttműködés kihívásait, míg a csoportos feladatok és esettanulmányok közvetlen felismeréseket hoztak a munkahelyi gyakorlatokkal kapcsolatban. A programmal az országos kamarai együttműködés eredményeként a résztvevők pozitívabb szemléletet alakítottak ki a különböző korosztályokról, miközben a képzés stabil alapot teremtett a kamara felnőttképzési kínálatának további bővítéséhez.

Az Országos Kamarai Beszállítói Program lehetőséget teremtett a nagyvállalatok és a hazai kkv-k közötti közvetlen kapcsolatépítésre. A programsorozaton összesen 86 nagyvállalat és 1013 regisztrált beszállító vett részt, az érintettek 1457 tárgyalást folytattak le. Ezek az adatok a Kamara által eredetileg kitűzött célok csaknem másfélszeresét érik el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta minden évben megszervezett beszállítói fórum mintájra szervezte meg az országos kamara a hét állomásos programsorozatot. Budapest mellett Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs és Tatabánya látta vendégül a roadshow-t. A programokon előre ütemezett, 15 perces szakmai egyeztetések biztosították a célzott kapcsolatfelvételt a vállalkozások és a nagyvállalatok képviselői között.

Az országos innovációs roadshow-n 350 vállalkozás kapott gyakorlati útmutatást a fejlesztések beindításához, megismerkedhettek a legújabb technológiai trendekkel, a pályázati lehetőségekkel és a sikeres innovációs stratégiákkal. A vállalkozások egyértelműen a GINOP Plusz 2.1.3-24 pályázat iránt érdeklődtek leginkább: a résztvevők többsége a támogatási összeg tervezett duplázásáról, a pályázat negyedik körének várható indulási időpontjáról, a sikeres pályázatíráshoz és megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokról, valamint a már lezárt és eredményesen végrehajtott projektek konkrét példáiról érdeklődött. Az Egerből indult eseménysorozat Szombathelyre, Pécsre, Kecskemétre, Gödöllőre és Nyíregyházára látogatott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a Kamara, valamint háttérintézmények együttműködésében. Kiemelkedő érdeklődés kísérte a gödöllői állomást, ahol Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter személyesen tartott előadást, és közvetlenül válaszolt a vállalkozók kérdéseire.

A Kiberbiztonsági védőháló a kkv-szektor számára című rendezvénysorozat a három budapesti alkalom mellett Debrecenbe, Miskolcra, Győrbe, Szegedre, Nyíregyházára, Veszprémbe és Kecskemétre látogatott el. Összesen 130-an vettek részt a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programja és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közös workshopjain, amely a NIS2 auditra készítette fel a vállalkozásokat. Az audit kötelező a kritikus infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az EU kiberbiztonsági irányelvének megfelelően, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A rendezvénysorozat a digitális átállás és a kiberfenyegetések növekedése miatt kialakult vészhelyzetre reagál, amely különösen a kkv-kat érinti.

Az Üzleti siker a mesterséges intelligenciával digitalizációs nap a kkv-k számára országjárás 24 állomásán összesen 1100-an vettek részt. A Modern Vállalkozások Program 2.0 (MVP 2.0) keretében az országjárás szeptembertől decemberig négyszer a fővárosba, 16 alkalommal megyeszékhelyre, és négyszer olyan városba látogatott el, ahol működik területi kamara. Minden állomáson részt vehettek az érdeklődők a Digitális Ébresztő nevű, mesterséges intelligencia szemináriumon, emellett az Irányító Hatóság képviselői a forrásokról, informatikai cégek pedig digitális megoldásokról és az általuk elérhető üzleti előnyökről tájékoztatták az érdeklődő cégeket. A 2026-ban is folytatódó, összesen 90 állomásos sorozat a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében valósult meg. Az MVP 2.0 részeként a rendezvények mellett ingyenes, személyre szabott szakértői tanácsadással segítik a magyar cégek digitális átállását és versenyképességük növelését.

Mindezek mellett a részben az MKIK tulajdonában lévő, a magyarországi vállalkozások finanszírozását, fejlesztését segítő KAVOSZ Zrt. is tartott ősszel egy 15 állomásos országjárást, amelyen a szervezet kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatták a Demján Sándor Tőkeprogramot is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az áramhálózatok védelmi sebezhetőségét lehet így kiküszöbölni.

A digitalizálódó villamosenergia-hálózatokban, különösen az egyre elterjedtebb digitális alállomásokban a pontos időszinkronizálás elengedhetetlen a védelmi és irányítástechnikai rendszerek számára. Ez teszi lehetővé, hogy a kritikus védelmi funkciók megszakítás nélkül működjenek, és zavartalan maradjon a fogyasztók, így például a lakosság áramellátása.

Ezen a téren jelent előrelépést egy új megoldás, ami nem csupán növeli a villamos hálózatok megbízhatóságát, de egy kibervédelmi sebezhetőséget is kiküszöböl.

A szinkronizáció szerepe

Időszinkronizáció alatt azt értjük, hogy az összes kommunikációképes eszköznek azonos időalapon kell működnie, akár mikroszekundumos mértékig.

Az időmérés alapját képező időjelek fogadásához a hagyományos villamos védelmi eszközök „csak” globálisan pontos időjeleket igényelnek, ilyenek például a globális műholdas navigációs rendszerek (GNSS). Azonban az ún. process bus rendszerekben, –amelyek a modern, digitális alállomásokon az intelligens elektromos eszközöket kötik össze az elsődleges berendezésekkel,–a mért értékek helyessége, sőt értelmezhetősége, elsősorban a konzisztens helyi pontosságtól függenek, nem pedig a külső globális időjel-forrásoktól.

Emellett a külső időjel-források sebezhetőek lehetnek bizonyos természeti jelenségekkel (pl. napviharokkal) vagy szándékos beavatkozásokkal szemben, ami „időalap-ugrásokhoz” vezethet a referenciaértékként használt időben.

Ilyen zavarok esetében vagy akár a téli-nyári időszámításra való átálláskor, az alállomások rendszerei kénytelenek újraszinkronizálni magukat, hogy ismét összhangba kerüljenek az időalapként használt értékkel. Ehhez azonban előfordul, hogy ideiglenesen le kell állítani a kritikus védelmi funkciókat, ami kiberbiztonsági sebezhetőséghez, téves kioldásokhoz vagy akár egyes berendezések üzemkieséséhez, és költséges leállásokhoz vezethetnek.

Belső óra: Siprotec 5 PTP Grandmaster Clocks

Ezt a kockázatot küszöböli ki a Siemens szabadalmaztatás alatt álló technológiája.

A villamos rendszerek vezérlésére és felügyeletére tervezett Siemens Siprotec 5 eszközökbe ún. „Precision Time Protocol (PTP) Grandmaster Clock (GMC)” órákat építenek be. Ezek megfelelnek annak a nemzetközi szabványnak, ami a hálózati eszközök óráinak kevesebb mint mikroszekundumos pontossággal történő szinkronizálását írja elő. Azaz egy rendkívül stabil, helyi időalapot biztosítanak.

A megoldás lényege, hogy az eszközök belső oszcillátort (rezgéskeltőt) használnak elsődleges időreferenciaként, így függetlenítik magukat a külső GNSS-jelektől. A zökkenőmentes „PTP grandmaster” átkapcsolási technológia pedig biztosítja, hogy amikor az elsődleges órák (pl. a GPS vevő által érzékelt időjelkezelő szerver) visszatérnek, azok először az aktív PTP Grandmaster Clock órákkal szinkronizálódnak, és csak ezután veszik vissza eredeti szerepüket.

Ezáltal megakadályozhatók az átkapcsolások során fellépő, zavaró időalap-ugrások, és a védelmi funkciók folyamatosan elérhetőek maradnak. Azaz a rendszer ellenállóbb lesz a kibervédelmi sebezhetőségekkel szemben is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az építőipar 2025-ben gyakorlatilag padlóra került Magyarországon: az ÉVOSZ konjunktúrafelmérése szerint az építőipari cégek 60 százaléka árbevétel csökkenéssel számol, 90 százaléka kedvezőtlennek látja a piaci helyzetet.

A megrendeléshiány, a bizonytalan gazdasági környezet és a késedelmes fizetések sok vállalkozást az összeomlás szélére sodort. A Mapei trendelemzése szerint a mélyponton a felújítási boom és a támogatott hitelek jelenthetnek fordulatot az ágazatnak.

2026-ra a nemzetközi előrejelzések mérsékelt, de stabil növekedésről beszélnek, miközben világszerte ugyanazok a hajtóerők rajzolják át az ágazatot: szakemberhiány, előretörő moduláris építés, digitalizáció, energiahatékonyság és fenntarthatóság, amely egyre inkább iparági normává válik.

„Az energiahatékonysági fókusz Magyarországon még erősebb, mert a piaci igények mellett az állami programok is ebbe az irányba terelik a lakosságot”

– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a 3 százalékos támogatott hitel az új lakások piacát élénkítheti, míg az energetikai felújítási program a meglévő épületállomány korszerűsítését gyorsíthatja. A két intézkedés együtt már a 2025-ös gyenge év után is stabilizáló hatást gyakorolhat az ágazatra.

A Mapei várakozásai szerint a felújítási hullám több éven át fennmaradhat. Ennek nemcsak a támogatások az oka, hanem az is, hogy egy korszerűsített lakás lényegesen kevesebb energiát fogyaszt, és a piaci értéke is érzékelhetően nő. A program hatására emelkedő energetikai felújítások akkor is jelentős keresletet tarthatnak fenn, ha az új építések lassabban indulnak el. A 3 százalékos hitel ráadásul közvetve tovább erősíti a felújítási piacot: sok vevő korszerűtlen, felújítandó lakást vásárol, amelynek energetikai modernizálása azonnali beruházássá válik. Ez tovább növeli a keresletet a hőszigetelési, befejező munkák, gépészeti és egyéb korszerűsítési megoldások iránt.

Elvárt hatékonyság miatt felértékelődő minőség

Az energetikai otthonfelújítási támogatás igazolt, érdemi energiamegtakarítást vár el: a korszerűsítésnek el kell érnie az előírt 30 százalékos hatékonysági szinteket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettség keletkezhet. Ez látványosan csökkenti a félmegoldások iránti nyitottságot, mert azok nem garantálják a szükséges teljesítményt.

Az árérzékeny hazai piacon az elmúlt években gyakran a minőség látta kárát a megrendelésekért folytatott árversenynek. A támogatási feltételek viszont könnyen visszafordíthatják ezt a logikát, mert a korszerűsítések csak igazolt teljesítménnyel számolhatók el. Ezt pedig a minőségi rendszerek képesek garantálni.

„A lakosság kockázatkerülőbbé válik, nő a tanúsított rendszerek és a garanciát vállaló kivitelezők szerepe, ezzel a minőség felértékelődik. Az olcsó alternatívák kockázata a támogatási feltételek fényében túl magas”

– mutat rá Markovich Béla.

A kereslet felfutása azonban óhatatlanul magával hozza a szakemberhiány további erősödését, különösen a megbízható, jó szakemberek körében. Az ÉVOSZ adatai szerint 2025-ben a vállalkozások jelentős része megrendeléseinek csökkenése ellenére is komoly munkaerőhiánnyal küzd a szakipari munkáknál.

„Az élénkülő kereslet és a szakemberhiány kínálkozó lehetőség a kontároknak is, akiket mágnesként vonz a könnyű pénz ígérete. A megrendelőknek ezért a szokottnál is körültekintőbben kell kivitelezőt és rendszert választaniuk, ha nem akarnak elesni a támogatástól, mert a munka minősége nem felel meg az előírásoknak”

– figyelmeztet Markovich Béla.

A jövő építőipara digitális és moduláris

Megállíthatatlan globális trend a digitalizáció térnyerése az építőiparban: a 3D-s tervezés, a BIM-rendszerek, a drónos felmérések, a digitális építési naplók, az online projektkövetés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások gyorsan terjednek. A nemzetközi előrejelzések szerint az építőipari digitalizáció piaca tartósan, erőteljes ütemben bővül, és jelentős költség- és időmegtakarítást eredményezve.

Magyarországon egyelőre kevésbé látványos, de jól érzékelhető a digitális megoldások terjedése. Az ÉVOSZ adatai szerint a következő egy évben a vállalkozások 45 százaléka tervez valamilyen digitális eszközt – például BIM-et vagy projektmenedzsment-szoftvert – bevezetni. A digitális építési napló, a dokumentált teljesítés, a fotóval alátámasztott minőségellenőrzés és az elszámolásokhoz szükséges adminisztráció egyre inkább a képernyőkre költözik.

A nemzetközi elemzések szerint a moduláris építés piaca a következő években jelentősen bővülhet, és a következő évtized elejére már a teljes építési volumen érzékelhető részét adhatja. A hazai trendek is erre utalnak: látványosan nő az ilyen szolgáltatásokat kínáló cégek jelenléte a közösségi médiában, és egyre több vállalkozás lép piacra. A következő néhány évben várhatóan már a statisztikákban is megjelenik ez az elmozdulás.

„A moduláris építés azonban nem a klasszikus építkezés végét jelenti, hanem annak átalakulását: egyre több folyamat kerül gyárba, míg a helyszíni munka elsősorban az illesztésre, a beüzemelésre és a befejező feladatokra koncentrál”

– mondta Markovich Béla.

2026: visszapattanás helyett fokozatos erősödés

Az építőiparban nem gyors visszapattanásra, hanem lassú, de fokozatos élénkülésre lehet számítani jövőre, amelyet elsősorban a lakossági felújítások, az energiahatékonyságot ösztönző programok és a kedvezményes hitelek hajtanak. A Mapei Kft. várakozásai szerint ez a lassú, de fenntartható növekedés határozhatja meg a hazai építőipart 2026-ban és azon túl is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!