Connect with us

Ipar

Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok

robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.

Forrás: Computerworld

Ipar

Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója, valamint a vállalat kulcsfontosságú vezetői egy Las Vegasban (Nevada, USA) tartott sajtótájékoztatón ismertették a vállalat 2025-ös üzleti stratégiáját.

A vezérigazgató elmondta, hogy a gyorsan változó globális piaci környezethez igazodó megvalósítási stratégiákkal kell kiépíteni a strukturális versenyképességet és felgyorsítani a minőségi növekedést.

Cho kiemelte az innovatív üzleti modellek, például az előfizetéses szolgáltatási üzletág és a webOS-alapú reklám- és tartalomüzletág révén elért pozitív előrelépést, amelyek bizonyítják, hogy az LG rugalmasan reagál a változó piaci igényekre. „A példátlan piaci bizonytalanságok és a változó versenyhelyzet közepette alapvetően más stratégiákra és pontos végrehajtásra van szükség” – hangsúlyozta.

Az LG először két évvel ezelőtt mutatta be 2030-as jövőképét, a globális piaci fellendülés azonban elhúzódik, miközben a geopolitikai kockázatok, például a nagy nemzetek kereskedelempolitikájának változása egyre hangsúlyosabbá válik. A kínai vállalatokkal folytatott verseny paradigmája is eltolódik az áralapú versenytől a technológiára való összpontosítás felé.

A 2030-as jövőkép (Future Vision 2030) részeként az LG célja, hogy meglévő eszközközpontú üzletágainak tevékenységét kiterjessze a mobilitásra és a kereskedelmi területekre. A több évtizedes fogyasztókról szerzett tudást, bevált módszereket és technológiai szakértelmet felhasználva a vállalat olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely összekapcsolja és javítja az emberek hétköznapi tevékenységek során szerzett élményeit.

„A kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is jelentős lehetőségeink vannak”

– tette hozzá Cho.

„Az egyedi ügyfélélményre összpontosítva folyamatos növekedést fogunk elérni.”

Üzleti paradigmák átalakítása a piaci igények kielégítéséért

Az LG új üzleti modellekkel, például előfizetés-alapú szolgáltatásokkal és online márkabolttal növeli piaci jelenlétét. A vállalat erősségeire építve – túllépve az árvezérelt versenyen – az előfizetéses üzletág ötvözi az eszközöket és szolgáltatásokat, hogy nagyobb kényelmet és rugalmasságot biztosítson. Az ügyfelek az igényeiknek megfelelő időtartam erejéig használhatják a termékeket, miközben optimalizált karbantartási szolgáltatásokat kapnak. Ezáltal az LG szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az ügyfeleivel, és rendszeres bevételhez juthat.

Az LG tovább erősíti versenyelőnyét is azzal is, hogy fejleszti helyszíni szervizszolgáltatásait és diverzifikálja értékesítési csatornáit. Idén a vállalat Indiában, Szingapúrban és Hongkongban is elindítja ezt a szolgáltatását, a Malajziában, Thaiföldön és Tajvanon történt sikeres bevezetést követően.

2024-ben az LG előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétele több mint 75 százalékkal, 2 ezer milliárd dél-koreai vonra nőtt az azt megelőző évhez képest, túlszárnyalva az előzetesen 1,8 ezer milliárd vonra kitűzött célt. Az LG azt tervezi, hogy 2030-ra több mint háromszorosára növeli ezt az összeget, az előfizetéses szolgáltatásokat pedig a növekedés egyik kulcsfontosságú hajtóerejeként használná ehhez.

A vállalat adatvezérelt online márkaboltja szintén gyors ütemben növekszik, az értékesítés több mint 80 százalékkal emelkedett az előző évhez képest a tavaly novemberi Black Friday időszakban.

A platformalapú szolgáltatási üzletág bővítése a webOS segítségével

A platformalapú szolgáltatási üzletág, amely hozzájárul az LG üzleti struktúrájának magas nyereséget hozó modellé történő átalakításához, a tervek szerint 2030-ig több mint ötszörösére növeli bevételeit. Ennek révén végül ez az üzletág az LG teljes üzemi nyereségének 20 százalékát hozza majd. Ez az üzleti modell a világszerte értékesített LG eszközök százmillióit olyan platformként hasznosítja, amelyeken keresztül – a felhasználók számára nyújtott tartalom, személyre szabott reklámok és szolgáltatások révén – bevételt képes termelni.

Az LG e téren elért legutóbbi sikerének egyik legjobb példája a vállalat webOS okostévé operációs rendszerén alapuló reklám- és tartalomüzletág, amely tavaly felülteljesítette ezer milliárd vonos árbevételi tervét.

Az idei évtől kezdve a webOS átfogó tartalomplatformként funkcionál különböző eszközök és megoldások számára, beleértve az informatikai termékeket és a jármű-infotainment rendszereket is. A webOS emellett a hirdetők számára kínált, AI-alapú Digital Out of Home (DOOH) megoldásokkal is bővülve integrált médiahirdetési platformmá fejlődik, amely a különböző bel- és kültéri helyszíneken képes differenciált tartalmi élményt nyújtani.

Ennek érdekében az LG tavaly év végén szervezeti átalakítás keretein belül kezdeményezte a kijelző-alapú részlegek, vagyis a tévé-, a digitáliskijelző-, a monitor- és a laptop-üzletágak integrációját. A vállalat emellett különböző opciókat vizsgál annak érdekében, hogy további üzleti lehetőségekhez jusson fúziók és felvásárlások (M&A), valamint partnerségek révén.

Gyorsuló növekedés a B2B szektorban – jó példa a HVAC-üzletág

A B2B szektorban történő növekedés felgyorsítása érdekében a vállalat a fűtési, szellőzési és légkondicionálási (HVAC) üzletágra összpontosít, amely számára az előrejelzések szerint az AI-korszak gyors növekedést ígér. Az LG létrehozta a dedikált LG Eco Solution (ES) üzleti részleget azért, hogy a meglévő HVAC üzletágát új szintre emelje. A HVAC üzletág így a vállalat tervei szerint – az autóipari alkatrész- és intelligens gyári részleg mellett – jelentős szerepet fog játszani az LG B2B üzletágának nagyobb sikerre vitelében.

Az LG HVAC üzletág a vállalat iparágvezető alaptechnológiáit alkalmazó, nagy hatékonyságú, nagy teljesítményű megoldások átfogó portfóliójával büszkélkedhet. Korszerű termékei a lakossági légkondicionálóktól kezdve az épületek, iskolák és közintézmények számára tervezett légkondicionáló-rendszereken és a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok kiváltására tervezett fűtési megoldásokon át a fejlett hűtéstechnológiáig terjednek. Ez utóbbiakat napjainkban az AI infrastruktúra egyik kulcsfontosságú elemét képező adatközpontok energiahatékonyságának optimalizálására alkalmazzák. Emellett a legfontosabb piacokon az LG felgyorsítja a lokalizált, végponttól végpontig terjedő üzleti struktúra kialakítását, amely magában foglalja a K+F-et, a gyártást, az értékesítést és a karbantartást, mindemellett pedig régióspecifikus megoldások kifejlesztésére is alkalmas.

Az LG várakozásai szerint 2030-ra a B2B üzletág a vállalat összes bevételének mintegy 45 százalékát teszi majd ki a 2021-es mintegy 27 százalék, illetve a múlt év végi 35 százalék után.

Merész K+F kezdeményezések a jövő megatrendjei mentén

A vállalat megújítja jövőbeli technológiai K+F portfólióját, hogy az összhangban legyen a kulcsfontosságú stratégiai irányokkal: ide tartozik az üzleti potenciál maximalizálása, a platformalapú szolgáltatási üzletágak bővítése, a B2B üzletágak bővülésének felgyorsítása és új növekedési lehetőségek gyors kereskedelmi hasznosítása. Az LG fejlett K+F erőfeszítéseinek több mint 75 százaléka a vállalat közép- és hosszú távú stratégiájához illeszkedő technológiákra, valamint alapvető technológiák megszerzésére összpontosít ígéretes jövőbeli területeken.

Az LG továbbra is nyolc alapvető technológia – szoftver, rendszerchip, AI, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, következő generációs számítástechnika, valamint felhő/adat – területén igyekszik erősödni. A vállalat kifejezetten arra törekszik, hogy

Cho vezérigazgató „3B” (Build, Borrow, Buy – fejlesztés, kölcsönzés, vásárlás) stratégiáját alkalmazza a belső képességek fejlesztésével, külső szakértelem kihasználásával és technológiák megszerzésével. Ez az irányvonal az LG technológiai szerepének megerősítése érdekében globális technológiai óriásvállalatokkal, ígéretes startupokkal és egyetemi kutatókkal való partnerségek kialakítását is magában foglalja. Ezenfelül az LG tovább erősíti K+F erőfeszítéseit olyan magas potenciálú jövőbeli területeken, mint a kvantumszámítástechnika és az űrtechnológia.

Munkacsoportok kialakítása a strukturális versenyképesség javítására a vezérigazgató irányításával

Üzleti portfóliójának átalakítása mellett az LG a strukturális versenyképesség – minőség, költség és szállítás – megerősítésére összpontosít, ezzel reagálva a fokozódó globális versenyre.

Idén az LG e területek támogatására egy új felülvizsgálati rendszert hoz létre a vezérigazgató vezetésével. Minden üzleti részleg és központi szervezet munkacsoportot állít fel, hogy innovációs eredményeket érjen el és biztosítsa a vállalat vezető szerepét a termékek és technológiák, a gyártási hatékonyság, a K+F és különböző vállalati műveletek terén, mindezt Cho vezérigazgató személyes felügyelete mellett.

Az LG emellett alapos előkészületeket tesz annak érdekében, hogy stratégiailag reagáljon a külső bizonytalanságokra. Belső és külső szakértőkkel együttműködve a vállalat többfajta forgatókönyvet készít ezekre az esetekre, a megfelelő reagálás érdekében pedig különböző megoldókulcsokat is kidolgoz. Ez az előre tervezés várhatóan minimalizálja a külső tényezők üzletre gyakorolt hatását, és új lehetőségeket tár fel.

Fenntartható beruházás a növekedésért

Bár az LG arra számít, hogy az üzleti környezet az elkövetkező években is jelentős bizonytalanságokkal fog szembesülni, elkötelezett a stratégiai beruházásai fenntartása mellett. Az alapvető üzleti versenyképesség biztosítása és a jövőbeli növekedés fenntartása érdekében ezeket a beruházásokat a stratégiai prioritások mentén „maximalizálja” a cég.

A képességekbe és a kutatás-fejlesztésbe szánt beruházások mellett az LG aktívan vizsgálja a befektetési források stratégiai elosztását is a tőkebefektetések és az összeolvadások terén, hogy tovább gyorsítsa a vállalat növekedését. Korábban az LG bejelentette, hogy 2030-ig több mint 50 ezer milliárd koreai vont kíván befektetni a portfólió átalakítása és a minőségi növekedés előmozdítása érdekében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Ez a német üzem adhat példát a hazai iparvállalatoknak

üzem

Amikor a termelékenység és a fenntarthatóság kéz a kézben jár.

Alacsonyabb energiafelhasználás és kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett is lehet növelni a termelékenységet, – ezt bizonyítják a leginkább fenntartható működésükért díjazott gyárak, akik elnyerik a Világgazdasági Fórum „Global Lighthouse Network” elismerését. Ezek az üzemek technológiai újítások révén érnek el jelentős előrelépést a környezetkímélőbb működés terén, így példát mutatva a fenntartható fejlődés felé.

Az egyik ilyen, frissen kitüntetett gyár Németországban, a bajorországi Fürth-ben található. Itt a termelőüzem energiafogyasztását modern eszközök bevetésével 64 százalékkal csökkentették, 72 százalékkal mérsékelték az egy egységnyi termelésre vetített a szén-dioxid-kibocsátást, miközben 145 százalékkal emelkedett a gyár termelékenysége. Ez már nem az első Siemens-gyártóegység, amit mintagyárként ismernek el: a németországi ambergi és erlangeni, illetve a csengtui (Kína) üzem is elnyerte már ezt a díjat.

Fókuszban az energiahatékonyság

Az 1954-ben alapított fürth-i telephelyen mintegy 1700 munkavállaló dolgozik ipari automatizálási termékek fejlesztésén és gyártásán. Itt készülnek például a SIMATIC HMI érintőképernyős ipari kijelzőpanelek, amelyek világszerte irányítópultként szolgálnak a gyártási folyamatok során.

A telephely már 2026-ban el tervezi érni a nettó zéró kibocsátást, ami négy évvel előzheti meg a Siemens globális vállalati célkitűzéseit. Ezért itt már 2012-ben létrehoztak egy interdiszciplináris fenntarthatósági csapatot, akik szisztematikus intézkedéseket vezettek be az energiafogyasztás és a CO₂-kibocsátás csökkentésére. Emellett 2019 és 2023 között az üzemben az ipari hulladék egységnyi termelésre vetített mennyisége is csökkent 47 százalékkal.

Ezeknek az energiahatékonysági intézkedéseknek a középpontját egy, az épületek és a gyártás energiahatékonyságának javítását célzó program jelenti. A telephelyen több mint 350 mérőeszköz gyűjti a teljesítményadatokat, ami az energiafogyasztás célzott csökkentést teszi lehetővé az egységes működő szoftvereknek köszönhetően.

A rendszer konkrét fejlesztéseket is képes automatikusan javasolni a további megtakarítási lehetőségek kiaknázásához. Ennek köszönhetően például a világítási rendszereknél 952 MWh (megawattóra), az épületautomatizáció terén pedig 103 MWh energiát takarítottak meg, ami hozzávetőlegesen 2 ezer háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. A megtakarítási eredmények a legyártott termékek karbonlábnyomán is meglátszanak, amelyet a mérőeszközök által gyűjtött adatok alapján, pontosan ki tudnak számítani; – ehhez pedig az esetek 90 százalékában a Siemens erre a célra kifejlesztett, SiGREEN szoftverét használják.

Modernizált hálózatok és körforgásosság

A villamoshálózati incidensekből (például az időjárás vagy túlterhelés okozta áramkimaradásokból) eredő energiaveszteségeket egy elektromágneses szűrőrendszer kialakításával minimalizálják a telephelyen. Ezzel a 2019 és 2023 közötti vizsgált időszakban az összes áramfogyasztás 3,8 százalékát tudták megtakarítani, valamint ezáltal stabilabbá vált az energiaellátás, és csökkent a leállások kockázata is.

Az ipari hulladék csökkentésére továbbá körforgásos szemléletet alkalmaznak. A helyszínen működik egy javítóüzem is, amelynek segítségével már 310 különböző termék élettartamát sikerült meghosszabbítani, ez a szám pedig 2026-ra várhatóan 2 ezerre emelkedik majd. Így, a termékek hosszabb élettartamából adódóan, karbonlábnyomuk is csökken, ráadásul az üzem megspórolja a selejtezés és az új termék gyártásából adódó CO2-kibocsátást is.

Karbonmentesítés

Mindemellett további intézkedésekkel is csökkentik a telephely energiafogyasztását, növelve az erőforrás-hatékonyságot, és ösztönözve az önellátóvá válást. 2023 őszén például egy 3300 négyzetméteres napelemes rendszert telepítettek a parkolóház tetejére, amely 460 kWp (kilowatt-peak) csúcskapacitással rendelkezik.  Összehasonlításképp: egy átlagos háztartási napelemes rendszer 2-5 kWp csúcskapacitással üzemel. Ez egyébként az egyik legnagyobb ilyen rendszer, amit Siemens-létesítményen elhelyeztek.

Emellett a gyár a nitrogént is helyben állítja már elő a gyártási folyamatok, például a hegesztési eljárások kiszolgálására, így 2024-től már nincs szüksége nitrogénszállítások fogadására sem. Az ipari folyamatokból származó hulladékhőt pedig az épület fűtésére használják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Újabb villamos alállomást modernizáltak a Dunántúlon

siemens e.on zalaszentgrót állomás

Környezetbarát berendezések kerültek a zalaszentgróti transzformátorállomáshoz.

Egyre több hazai háztartásban telepítenek napelemeket, illetve használnak elektromos fűtési- és légkondicionáló berendezéseket, ami kihívások elé állítja a folyamatosan egyre komplexebbé váló villamosenergia-hálózatokat. A növekvő energiaigények kiszolgálása, valamint a megújuló energiatermelők nagyobb fokú kihasználása érdekében jött létre az Európai Unió által támogatott Danube InGrid áramhálózat-fejlesztési projekt, amelynek célja az E.ON Hungária Csoport észak-dunántúli villamos hálózatának, valamint a nyugat-szlovákiai villamos elosztóhálózatnak a megújítása okos hálózati megoldásokkal.

A program keretében Magyarországon már több transzformátorállomást is átadott az E.ON, korábban Kisbéren és Gyermelyen. Nemrég pedig egy 2,2 milliárd forintból megvalósuló zöldmezős beruházás keretében Zalaszentgróton állt üzembe egy újabb egység, amelyhez, a korábbiakhoz hasonlóan, a Siemens Zrt. szállította a középfeszültségű kapcsolóberendezéseket.

Ezek az alállomási NXAir M típusú, 24 kV és 1250 A teljesítményű berendezések alacsony karbantartási igényüknek, valamint légszigetelésüknek köszönhetően fenntartható és biztonságos megoldást jelentenek az energiaellátáshoz. Az új alállomás teljesen automatizált, illetve minden funkcióban motorizált, ezért távolról is irányítható. Az üzemeltető szakemberek akár mobileszközről is láthatják a berendezések aktuális állapotát, és időben képet kaphatnak az esetleg szükséges beavatkozásokról, anélkül, hogy folyamatosan a helyszínen kéne tartózkodniuk. Ez jelentős humánerőforrás-megtakarítást jelent, ami a jelenlegi, szakemberhiányos környezetben kulcsfontosságú lehet.

Az E.ON Hungária Csoport által a projekt keretében üzembehelyezett alállomások új fogyasztók, megújuló energiatermelők, illetve akár több ezer lakossági naperőmű újonnan történő csatlakozását teszik lehetővé. A digitális megoldások alkalmazásával a térség hálózatának nem csak a kapacitása növekszik, hanem rugalmasabbá is válik, csökken a feszültségingadozások száma, valamint az intelligens rendszereknek köszönhetően egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabban észlelhető, azonosítható és elhárítható a probléma. Mindemellett a kapcsoló- és vezénylőépületek saját energiaigényét a helyszínen telepített napelemek segítségével fedezik.

2025-ben az E.ON Hungária csoport további új távműködtetésű alállomások üzembehelyezését tervezi az észak-dunántúli régióban a kapacitások bővítése és az ellátásbiztonság növelésének érdekében. Az új alállomásokba is a Siemens Zrt. szállítja a kapcsolóberendezéseket a projekt keretében, mindösszesen 131 mező nagységrendben. Továbbá a Danube InGrid projekt keretében a technológiai vállalat az E.ON elosztóhálózatát is bővítette mintegy száz darab Siemens 8DJH típusú középfeszültségű körhálózati kapcsolóberendezéssel, amelyek az utcai betonházakban teljesítenek szolgálatot.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss