Connect with us

Ipar

Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok

robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.

Forrás: Computerworld

Ipar

A Samsung csatlakozik a Carbon Trusthoz

A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.

A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.

Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.

Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.

A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.

A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.

Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”

„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”

– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Az ABB továbbfejlesztett hajtása új életre kelti a NASA szélcsatornáját

Az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás részeként az ABB az Amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) számára korszerűsítette a változtatható sebességű hajtást (VSD), amivel legalább 10 évvel meghosszabbítja a hamptoni (Virginia állam) Langley Kutatóközpontban található National Transonic Facility (NTF) elnevezésű szélcsatorna élettartamát.

A nagy magasságú és a hangsebességhez közeli repülési körülmények közötti szimulálására alkalmas szélcsatornát a repülőgépek teljesítményének és üzemanyag-fogyasztásának optimalizálására használják. Ezt a szélcsatornát használták korábban a Boeing 777-es, az űrsikló és gyorsítórakétájának tesztelésére is.

2021-ben a NASA mérnökei megállapították, hogy a hajtás alkatrészeinek elöregedése miatt szükség van a szélcsatorna középfeszültségű (MV) hajtásának korszerűsítésére. Az ABB 1997-ben szállította a berendezést, amely a maga nemében a világ legnagyobb teljesítményű frekvenciaváltós hajtása: a 101 megawattos (MW) hajtás transzszonikus sebességgel áramló levegőben vagy nitrogén közegben, környezeti vagy kriogén hőmérsékleten képes tesztelni a modelleket. Ennek eredményeként az NTF a repülési körülmények szélesebb skáláját képes szimulálni, mint bármely más szélcsatorna, lehetővé téve a mérnökök számára, hogy egyedülálló információkat szerezzenek a tesztelt modellről, és tökéletesítsék a repülőgépek konstrukcióit.

Miután az ABB szervizszakértői kiértékelték a meglévő hajtás teljesítményét és gépészeti csatlakozásait, a következő lépésben egy modern, kiváló hatásfokú elektronikai komponensekből álló megoldást dolgoztak ki, amely megfelel az eredeti hajtás maximális teljesítményének, miközben magas rendelkezésre állást és megbízhatóságot biztosít.  A fejlesztések eredménye a hajtás olyan korszerűsítése volt, amely során a meglévő alapterületen belül a kulcsfontosságú alkatrészeket az ABB legújabb, legmodernebb technológiára cserélték. Az új megoldás keretében végrehajtott korszerűsítés a hajtás kis részét (a vezérlőegységet) érintette, ami minimalizálta a projekt átfutási időtartamát és a szélcsatorna üzemszünetét, illetve a keletkező hulladék és a logisztika igények lehető legnagyobb mértékű minimalizálásával példát mutatott a körforgásos megközelítésben.

„A NASA az ABB szakértelmére, technológiájára és szervizszolgáltatásaira támaszkodott annak érdekében, hogy az NTF szélcsatorna magas megbízhatóságot és üzemidőt biztosítson a tesztelési programok maximális rendelkezésre állása érdekében, és optimalizálja eszközeinek életciklusra vetített értékét”

– mondta Oswald Deuchar, az ABB Hajtások üzletágához tartozó Modernization Services részlegének vezetője.

„A szélcsatorna élettartamának legalább 10 évvel történő meghosszabbítása támogatja a NASA-t üzemeltetési céljai elérésében, miközben a hajtás kulcsfontosságú alkatrészeinek korszerűsítése a hatékonyságot és a körkörös gazdasági szemléletet mutatja.”

A NASA a korszerűsítési projektet az ABB Motion OneCare szerviz-megállapodás első részeként rendelte meg, amely a pótalkatrészekre és a karbantartásra is kiterjed. Ez a fajta megállapodás rugalmasságot biztosít az olyan üzemeltetők számára, mint a NASA, hogy a kívánt szervizszolgáltatásokat összekapcsolhassák, és így optimalizálhassák motorjaik, generátoraik és meghajtóik életciklusát.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új verzióval jelentkezik a Siemens fejlesztői környezete

Erős tartalmi bővítéssel érkezik a piacra a TIA Portal legújabb, 20-as verziója.

Az iparvállalatok által használt Siemens fejlesztői platform olyan képeségekkel segíti a mérnökök munkáját, mint a mesterséges intelligencia, az integrált tesztelés, valamint a felhőalapú képességek. Segítségével még hatékonyabbá válhat például az ipari vezérlők (PLC-k) és kijelzők (HMI-k) programozása.

Korszerű mozgásvezérlés és teljeskörű kompatibilitás

A TIA Portal V20-at a teljesítmény növelésére és a munkafolyamatok egyszerűsítésére tervezték, de az új verzió lehetőséget biztosít a legmodernebb automatizációs funkciók kihasználására is. A Siemens kibővítette a TIA Portal kompatibilitását a teljes SIMATIC vezérlőportfólióra, így a 20-as verzió támogatja a legkorszerűbb PLC-ket, például az új moduláris S7-1500-at, valamint a Hannover Messe szakkiállításon bemutatott SIMATIC S7-1200 G2-t. Ezek az eszközök gyorsabb, precízebb és biztonságosabb gyártási folyamatokat tesznek lehetővé.

Segítségükkel a komplex gépépítési feladatok is könnyebben elvégezhetőek, az integrált mozgásvezérlési funkciók, a nagyobb számítási kapacitás és a rugalmas gépbiztonsági megoldások révén. Az S7-1200 G2 például támogatja a többtengelyes vezérlést és az egyszerű kinematikai mozgások irányítását is. A továbbfejlesztett kommunikációs teljesítmény, valamint a nagyobb memória pedig biztosítják az adatok gyors kezelését.

Az új NFC (Near Field Communication) funkció lehetővé teszi a diagnosztikai, működési és eszközadatok közvetlen elérését, amely csökkenti a gépek állásidejét, és gyorsabb adatkezelést biztosít. A magasabb fokú PLC-kompatibilitás mellett a TIA Portal V20 optimalizált programozási lehetőségeket is kínál, illetve gyorsabb programfutási elemzést biztosít a szervizelési, illetve karbantartási feladatokhoz.

Generatív AI és felhőintegráció – fókuszban a biztonság

A TIA Portalban elérhető a generatív mesterséges intelligencia képessége is. A Siemens Industrial Copilot rendszere egyszerűbbé teszi a programozási feladatokat, és gyorsabbá a hibaelhárítást. Az új verzió folyamatosan megkapja funkcionális és biztonsági frissítéseket, így a felhasználók mindig a legújabb technológiai megoldásokkal dolgozhatnak.

A kiberbiztonsági megoldások és az AI-támogatás terén is újításokat kínál a rendszer. Lehetővé teszi többek közt a SIMATIC PLC-k gyártási környezetben történő csatlakoztatását a központi felhasználókezelő rendszerhez. Ez a hozzáférés-ellenőrzés megkönnyíti a szerviztechnikusok számára a terepi eszközök elérését, vállalati hitelesítő adatok használatával. Segítségével az automatizálási eszközök jogosultságkezelése az IT-infrastruktúrához hasonló módon történik.

A rendszer zökkenőmentes adatcserét biztosít a TIA Portal, a TIA Portal Cloud, valamint a Project Server Cloud között, így lehetővé teszi a több munkaterület közötti hatékony együttműködést is. Az automatizált felhőalapú mentések és a folyamatos regressziós tesztek emellett magas kódminőséget biztosítanak.

A decemberben érkező, új verzió használatához szükséges upgrade licenszt és a telepítő anyagokat a TIA Portal SUS (Software Update Service) előfizetéssel rendelkező ügyfelek automatikusan megkapják.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss