Connect with us
Hirdetés

Ipar

Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok

robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.

Forrás: Computerworld

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Egységes, fenntartható kapcsolatok Európában

A 2025-ös Transport logistic kiállításon a cargo-partner és a Nippon Express közösen mutatják be az egész Európát lefedő, egységes közúti szállítási hálózatukat, a „ONE Road” projektet.

A rendezvény egyik központi témája a fenntarthatóság lesz, ahol a látogatók konkrét megoldásokat ismerhetnek meg a légi, tengeri, közúti és vasúti szállítás környezeti terheinek csökkentésére.

A cargo-partner 2024 óta a NIPPON EXPRESS HOLDINGS, INC. cégcsoport tagja, így a 2025-ös kiállításon a Nippon Express-szel közösen, az A4-es csarnok 319/420-as standjánál képviselteti magát. 2025. június 2–5. között a látogatók első kézből ismerhetik meg a cargo-partner kibővített globális hálózatát, az európai közúti szállítást új alapokra helyező „ONE Road” projektet, valamint a különböző szállítási módokra kidolgozott fenntartható megoldásokat.

A kétévente megrendezésre kerülő müncheni Transport logistic 1978 óta a világ egyik legjelentősebb logisztikai, mobilitási, IT- és ellátásilánc-menedzsment szakkiállítása. A esemény a nemzetközi szállítmányozási szektor meghatározó döntéshozóit és szakértőit hozza össze, hogy közösen alakítsák a logisztika jövőjét.

Egységes közúti hálózat Európában: „ONE Road” projekt

A kiállítás egyik legjelentősebb újdonsága a „ONE Road” névre keresztelt közös projekt, amelyet a cargo-partner és a Nippon Express dolgozott ki. A kezdeményezés célja egy egész Európára kiterjedő, egységes közúti szállítási hálózat létrehozása. A projekt a cargo-partner erős közép- és kelet-európai jelenlétére, valamint a Nippon Express nyugat-európai tapasztalataira épül, így biztosítva a zökkenőmentes, határokon átívelő közúti szállításokat.

A hálózat minden igényt lefed – a gyűjtőfuvaroktól kezdve a részrakományos (LTL) és komplett (FTL) szállításokig – és már most is egységes működéssel van jelen Olaszországban. A tervek szerint hamarosan Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is elérhetővé válik. A szolgáltatások megbízhatóságát, gyorsaságát és rugalmasságát a cargo-partner kulcsfontosságú regionális központjai – Bécs, Żory, Ljubljana, Zágráb és Szófia – garantálják.

Fenntartható logisztika – közös felelősség

A fenntarthatóság a cargo-partner másik kiemelt fókuszpontja lesz a transport logistic 2025 kiállításon. A vállalat elkötelezetten dolgozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésén, és aktívan támogatja ügyfeleit ESG-céljaik elérésében. Fenntartható szállítási megoldásaik között olyan korszerű alternatívák szerepelnek, mint a fenntartható repülőgép-üzemanyag (SAF), tengeri üzemanyag (SMF), hidrogénezett növényi olaj (HVO), elektromos tehergépjárművek, valamint vasúti és intermodális szállítási lehetőségek.

2025-ben a cargo-partner elnyerte az EcoVadis ezüst minősítését, amellyel a fenntarthatóság szempontjából a világ vállalatainak legjobb 8%-ába sorolták. A vállalat a „Mérni – Optimalizálni – Csökkenteni” elv alapján dolgozik, amely a GLEC- és ISO-szabványoknak megfelelő adatokra épül, és valódi, mérhető kibocsátáscsökkentést eredményez. Ügyfeleik számára hivatalos, hitelesített CO₂e-csökkentési tanúsítványokat biztosítanak – a teljes átláthatóság és elszámoltathatóság jegyében.

A cargo-partner emellett bemutatja az eseményen a teljes logisztikai szolgáltatási portfólióját is: légi, tengeri, közúti és vasúti szállítás, raktározás, valamint iparágra szabott megoldások az autóipar, high-tech, gyógyszeripar, élelmiszeripar, divat és kiskereskedelem területén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Jelentősen csökkenhet a nem tervezett áramszünetek száma a Schneider Electric új megoldásával

Akár 40 százalékkal is csökkenhet a nem tervezett áramszünetek száma a villamos hálózatokban a Schneider Electric új, mesterséges intelligenciát is használó digitális megoldása, a „One Digital Grid Platform” révén.

A platform valós idejű áttekintést, prediktív elemzést és automatizálást kínál, ami lehetővé teszi a hálózatok hatékonyságának, rugalmasságának és ellenállóképességének növelését.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a Milánóban megrendezett „Digital Grid Innovation Days 2025” eseményen mutatta be a villamos hálózatok felügyeletét és üzemeltetését forradalmasító „One Digital Grid Platform” megoldást. Az integrált, mesterséges intelligenciával (MI) működő platform biztosítja a szükséges adatokat és műszaki alapot a független szoftvermegoldások integrálásához, lehetővé téve a közműszolgáltatók számára, hogy felgyorsítsák a hálózat modernizációját és megkönnyítsék a megújuló forrásból származó és megfizethetőbb energia szolgáltatását, miközben csökkentik a teljes üzemeltetési költséget.

Az egyszerűbb, ellenállóbb, rugalmasabb és biztonságosabb hálózat alapja

Sok közműszolgáltató olyan elavult hálózati rendszerekre támaszkodik, amelyek nem rendelkeznek a növekvő villamosenergia-igény, a szélsőségesebb időjárási események és az elosztott energiaforrások, mint például a tetőkön elhelyezett napelemek, az elektromos járművek töltése és az akkumulátortárolás gyors terjedése miatt szükséges skálázhatósággal, automatizációval és integrációval. A „One Digital Grid Platform” révén a közműszolgáltatók egy olyan eszközhöz jutnak, amivel nem csupán felgyorsíthatják a hálózataik korszerűsítését, de növelhetik azok megbízhatóságát és csökkenthetik költségeiket azáltal, hogy a kulcsfontosságú szoftvereket egy biztonságos és skálázható ökoszisztémába integrálják.

A platform valós idejű áttekintést, prediktív elemzést és automatizálást tesz lehetővé a hatékonyság és rugalmasság növelése érdekében a hálózaton belül. A Schneider Electric új megoldása révén akár 40 százalékkal csökkenthető a nem tervezett áramkimaradások száma, sokkal gyorsabban lehet integrálni a hálózatba az elosztott energiaforrásokat, illetve 60 százalékkal kevesebb időt vehet igénybe az új alkalmazások telepítése. A „One Digital Grid Platform” még idén elérhető lesz a közműszolgáltatók számára.

„A hálózatmenedzsment holisztikus, adatvezérelt megközelítést igényel, amely a rugalmasságot, a hatékonyságot és az ellenállóképességet helyezi előtérbe. A „One Digital Grid Platform” segítségével a közműszolgáltatók csökkenthetik a hálózat komplexitását, javíthatják a megbízhatóságot, mérsékelhetik az áramszünetek számát és integrálhatják az elosztott energiaforrásokat a megnövekedett energiaigény kiszolgálása érdekében. Azzal, hogy egy olyan nyílt, moduláris és MI-alapú architektúrát biztosítunk, amely összekapcsolja a megoldásokat a hálózat teljes életciklusa során a tervezéstől kezdve az üzemeltetésen át az ügyfelek bevonásáig, segítünk a közműszolgáltatóknak egy dinamikusabb, a saját és ügyfeleik folyamatosan változó igényeihez igazodó energetikai infrastruktúra kiépítésében”

– mutatott rá Ruben Llanes, a Schneider Electric „Digital Grid” részlegének vezérigazgatója.

Első helyen a hálózatok digitalizációjában

A Schneider Electric az első helyre került az ABI Research „2025 Competitive Ranking on Grid Digitalization Technologies” rangsorában. Az elemzés számos kritérium alapján értékeli a vezető megoldásszállítók innovációs készségét, illetve a rendszerek telepítése kapcsán nyújtott teljesítményét. A Schneider Electric az első helyet a szoftverei minőségével, valamint a fenntarthatóság, a rugalmasság és a működési kiválóság iránti elkötelezettségével érdemelte ki.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára

Míg a vállalkozások többsége továbbra is a következő „csodapályázatra” vár, addig azok, akik nyitottak a modern energiafinanszírozási megoldásokra, már most évek óta kiszámítható és jelentősen alacsonyabb villamosenergia-költségekkel működnek.

A szakértők szerint az energiaárak fluktuációjára és a támogatási forrásokra való várakozás helyett érdemes új típusú beruházási modellekben gondolkodni.

Villamosenergia: Európa élmezőnyébe került Magyarország

2024 második felében Magyarország Európa egyik legmagasabb céges áramárával szembesült: több fogyasztási sávban is a második–negyedik legdrágább ország lett. Ez jelentős versenyhátrányt okoz a hazai vállalkozások számára, különösen azoknak, akik továbbra is a piaci áraknak és a hálózati függőségnek vannak kitéve. A jelenlegi volatilis környezetben elkerülhetetlenné vált az alternatív, kiszámíthatóbb energiaellátási megoldások felé való nyitás – például a PPA konstrukciók vagy energiatárolók révén.

Egyre több cég ismeri fel, hogy a hagyományos, pályázati forrásokra alapozott fejlesztések túl sok bizonytalanságot hordoznak. Nemcsak az elbírálási idő hosszú, hanem a pályázati feltételek is gyorsan változhatnak, és gyakran utófinanszírozással működnek, ami likviditási kockázatokat jelenthet a vállalkozások számára. Ezzel szemben a PPA (Power Purchase Agreement) konstrukciók vagy az energiatárolók lízingfinanszírozása azonnali megoldást nyújtanak, kiszámítható költségek mellett.

Túl a pályázatokon: a kivárás ára

„Azt látjuk, hogy rengeteg magyar cég kivár” – fogalmaz Kovács István, az A1 Solar ügyvezetője. „Sokan évek óta halogatják az energetikai beruházásaikat abban a reményben, hogy majd jön egy vissza nem térítendő pályázat, ami mindent megold. Csakhogy közben az energiaárak hektikusan változnak, az idő pedig telik, és ez komoly veszteség azoknak, akik nem lépnek időben.”

A valóság az, hogy a villamos energia piaci ára hosszú távon nem csökken, és a jelenlegi szabályozási, geopolitikai és zöldátállási trendek inkább további volatilitást jeleznek előre. A kWh-onkénti árak kiszámíthatatlansága üzletileg tervezhetetlenné teszi a működést azok számára, akik kizárólag a hálózatra és a jelenlegi tarifákra hagyatkoznak.

0%-os belépő? – Igen, van ilyen

„Szerencsére ma már léteznek olyan konstrukciók, ahol a beruházás akár teljes önerő nélkül megvalósítható” – mondja Radeczki Gergő, a Creditexpert Kft. ügyvezetője. „Nem csak arról van szó, hogy nem kell beruházási költséget (CAPEX) vállalni, hanem arról is, hogy egy ilyen konstrukció működési költségként (OPEX) számolható el. Ráadásul a könyvelésben sem jelenik meg a beruházás, így nem rontja a vállalkozás hitelképességét, nem kell a finanszírozással foglalkoznia az anyavállalatnak sem.”

Ez különösen előnyös multinacionális cégek, közepes vállalatcsoportok, vagy exportáló KKV-k számára, akiknél minden likvid eszköz számít, és akik nem akarnak újabb pénzügyi terheket felvenni az energetikai fejlesztésre.

PPA – nem csak az energiaszektor kiváltsága

A legnépszerűbb konstrukciók közé tartozik az ún. PPA (Power Purchase Agreement),

amely egy olyan hosszú távú szerződés, amelyben a fogyasztó vállalja, hogy egy adott időszakon keresztül egy előre rögzített áron vásárolja meg a villamosenergiát – teszi hozzá Radeczki Gergő, jellemzően egy napelemparkból vagy más megújuló energiaforrásból. Ez nemcsak a költségek kiszámíthatóságát garantálja, hanem segít csökkenteni a fosszilis energiaforrásoktól való függőséget is. Az energiatároló rendszerek pedig lehetővé teszik, hogy a megtermelt, de azonnal fel nem használt energia később kerüljön felhasználásra – ez különösen fontos lehet a csúcsidei fogyasztás optimalizálásához. A PPA keretében a beruházást a szolgáltató végzi el – így a cég gyakorlatilag bérli a rendszert és garantáltan olcsóbb energiát vásárol, mint a hálózati ár.

Az új finanszírozási modellek – legyen szó PPA-ról, operatív lízingről vagy projektfinanszírozásról – lehetővé teszik, hogy a cégek jelentős beruházásokat hajtsanak végre anélkül, hogy saját forrásból kellene előteremteniük a teljes beruházási összeget. Így azok a vállalkozások, amelyek mernek kilépni a megszokott gondolkodási keretek közül, nemcsak versenyelőnyre tehetnek szert, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb működést biztosíthatnak maguknak.

Energiaközösségek, karbonkvóták – mi jön még?

Az energiaszektor előtt álló egyik legfontosabb trend az energiaközösségek kialakulása – ezek lehetővé teszik, hogy több cég vagy intézmény közösen termeljen és ossza el az energiát. Ez különösen vonzó lehet ipari parkok, logisztikai központok vagy városi övezetek esetében, ahol a közös érdeken alapuló energiamegosztás megtérülő beruházás lehet.

Emellett a karbonkvóták piaca is jelentős átalakuláson megy keresztül, és már nemcsak a nagy kibocsátók, de a közepes cégek is találkoznak azzal, hogy a kibocsátási lábnyom csökkentése konkrét versenyelőnyt jelenthet – vagy épp kötelező elvárássá válik partnerek vagy hatóságok részéről.

Teljes körű szolgáltatás – egykapus ügyintézéssel
Az A1 Solar és a Creditexpert együttműködése lehetővé teszi, hogy a cégek egyablakos rendszerben jussanak el a döntéstől a megtérülő megoldásig.

„Mi a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át a hosszú távú üzemeltetésig mindent lefedünk” – hangsúlyozza Kovács István. „Nem hagyjuk magára az ügyfelet az első konzultáció után: tanácsot adunk a helyszíni lehetőségekről, optimalizáljuk a rendszert, és ha kell, tárolóval vagy energiaközösségi megoldással is bővítjük. Mindent egy kézben tartunk.”

A mi oldalunkon az ország összes jelentős bankjával és pénzintézetével napi kapcsolatban vagyunk” – emeli ki Radeczki Gergő, aki szerint a megfelelő finanszírozási megoldás megtalálása legalább olyan fontos, mint maga a beruházás. „Cégünk teljesen díjmentesen segít eligazodni a különböző lehetőségek között, legyen szó PPA-konstrukcióról, operatív lízingről, projektfinanszírozásról vagy akár egy elérhető pályázatról. Nemcsak információt adunk, hanem végigkísérjük a vállalkozásokat a kiválasztástól a megvalósításig.

A szakember szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy sok cég nem is tudja, mennyi testreszabott megoldás áll rendelkezésre, amelyekkel a beruházás akár önerő nélkül, gyorsan és adminisztratív terhek nélkül is megvalósítható. A cél az, hogy a vállalkozások ne maradjanak le a lehetőségekről csak azért, mert nem férnek hozzá a szükséges pénzügyi, jogi vagy technikai tudáshoz. A komplex projektek esetén ugyanis kulcsfontosságú a szakértői támogatás – különösen akkor, ha az energiahatékonyság vagy fenntarthatóság hosszú távú szempontként is megjelenik.

A jövő most kezdődik

Bár sok vállalkozás továbbra is kivár, és a következő támogatási ciklusra vagy új pályázati lehetőségre alapozza döntéseit, azok, akik időben felismerik a lehetőségeket, már ma is élvezik előrelátó gondolkodásuk előnyeit. A megújuló energia használata, az energiatárolás, valamint a modern finanszírozási modellek – mint a PPA vagy az operatív lízing – révén ezek a cégek stabilabb működési hátteret, kiszámíthatóbb költségstruktúrát és jelentősen alacsonyabb energiakiadásokat tudnak biztosítani maguknak. Mindezt anélkül, hogy pályázati forrásokra lennének utalva.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint ez a döntés nem csupán pénzügyi kérdés, hanem stratégiai lépés is. Aki most cselekszik, évekre megalapozhatja versenyképességét egy egyre inkább zöld és digitalizált gazdasági környezetben. A gyorsan változó piaci és szabályozási körülmények között kulcsfontosságúvá válik a rugalmasság, a fenntarthatóság, valamint a technológiai és pénzügyi tudatosság. Aki kivár, az könnyen lemaradhat – nemcsak egy beruházásról, hanem a következő növekedési lehetőségről is.

A jövő nem holnap kezdődik. A jövő már elkezdődött – és azok a cégek, amelyek ma bátran lépnek, már a következő üzleti ciklus nyertesei lehetnek.

Fotókredit: Varga Orsolya I Balról: Kovács István, A1 Solar Kft. ügyvezető, Radeczki Gergő Creditexpert Kft. ügyvezető


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss