Connect with us

Ipar

Az ipari automatizálás netovábbjai: IFR robotok

robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag megduplázódott, a 2015-ben mért 66 darabról az évtized végére 126-ra ugrott a 10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében (2021 World Robot Report) a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva – Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123, illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ öt leginkább automatizált országának élmezőnyében azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint Szingapúr és Japán után Németország és Svédország következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246 darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A távol-keleti ország ezzel a huszonönötödik helyről a kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság rangsorát. A második helyezett Szingapúr robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan 27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában 390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az összes ipari robot közel fele ebben az országban készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255 darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában fontos szerep jut az ipari robotoknak, amelyek többek között a napelemek, az elektromos autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte, hogy további beruházásokat tervez ezen a téren, így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált, 370 darabos robotsűrűségével világszinten is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások harmada (33 százalék) a német piacon történt, és az Európában már bevezetett ipari robotok 38 százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet lassabb növekedése várható ennek alapján, és ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval a globális átlag feletti, és Spanyolország (203 darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia (209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától. Összehasonlításképp szűkebb térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175 darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is átlagon felüli.

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca 2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12 százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű, 41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz szállítottak a gyártók, az önvezérlő mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben, gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába, és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban villás targoncákkal, más robotokkal, valamint emberekkel is együttműködik. Komoly piaci potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban – például a házhoz szállítás utolsó kilométerén – bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat azonban a legtöbb országban még mindig akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai követelmények hatására a professzionális takarító robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92 százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal – például vegyszerek permetezésével vagy ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel, gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből származó bevételek 11 százalékkal 3,6 milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot tekintve azonban a nem invazív terápiában alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok népszerűségét is növelte, amelyek például az idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a lezárások idején. Más kommunikációs robotok pedig a közterületeken érintésmentesen adnak tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak. A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási területévé vált, a szegmens mérete 2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és italkészítő robotok forgalma például hatalmas, 196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütemben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját alkotó háztartási robotokból 18,5 millió darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3 milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével, mondta az éves jelentés közzétételekor Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról mondható el, hogy több mint öt éve állja a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27 százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele arányban osztozik.

Forrás: Computerworld

Ipar

Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyára nyírbátori rendszerekkel működik

Palackmozgatás és palettázás – Az MSK Hungary nyírbátori szakemberei kulcsszerepet játszottak Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárának, az Ardagh Glass Packaging–Africa nigeli üzemének fejlesztésében. A „cold end” palackmozgató, palettázó és csomagoló rendszerek magyar mérnöki tudással, helyben gyártott berendezésekkel és Siemens-eszközökkel valósultak meg. A projektről Uwe Jonkmanns-szal, az MSK Covertech Group nemzetközi értékesítési és marketingigazgatójával beszélgettünk.

A nyírbátori MSK Hungary immár közel három évtizede a hazai és nemzetközi ipari csomagolástechnika meghatározó szereplője. Az 1995-ben alapított gyártóegység mára közel 400 munkatárssal, korszerű gyártócsarnokokkal, saját fejlesztő csapattal és teljes körű mérnöki kompetenciával dolgozik, és a cégcsoport egyik legfontosabb exportbázisa.

MM: Milyen szerepet tölt be az MSK Hungary a cégcsoporton belül?

Uwe Jonkmanns (UJ): Nyírbátor a csoport központi gyártóbázisa és fő termelési telephelye. Itt készülnek az MSK acélalkatrészei, a felületkezelés és az összeszerelés is itt történik; komplett gépeket és szállítópálya-rendszereket építünk, amelyeket közvetlenül a vevőknél telepítünk. Az elmúlt években több mint 20 millió eurót fordítottunk épületekre, gépparkra és automatizálásra, ennek köszönhetően az egyedi alkatrészgyártástól eljutottunk a komplett, átadásra kész berendezésekig. Portfóliónkban többek között stretch-hood csomagológépek, palackszállító és anyagmozgató rendszerek, emelők és forgatóasztalok szerepelnek.

MM: Az MSK termékeivel mely piacokra fókuszál, kik tartoznak a fontosabb vevői közé?

UJ: Fő piacunk a konténerüveg-ipar, ahol a teljes „cold end” – palackmozgatás, palettázás, csomagolás, raktározás – megoldásait szállítjuk, a szegmens meghatározó nemzetközi szereplőjeként. Emellett jelen vagyunk az építőanyag-, a papír- és csomagolóiparban, az italgyártásban – itt egyedülállóan végzünk palettakicsomagolást a töltőüzemekben –, továbbá a háztartási gép- és a vegyiparban. Hazai referenciáink közül kiemelhető az Unilever, a MOL és az Electrolux; jelenleg egy zöldmezős üveggyár teljes „cold end” rendszerén dolgozunk, ami az MSK Hungary eddigi legnagyobb megrendelése.

MM: Milyen speciális kompetencia teszi a hazai vállalatot különlegessé a gyártáson túl?

UJ: Nyírbátorban működik a saját HMI- és vizualizációs szoftverfejlesztő csapatunk (Management System / EMSY), amely a gépeink vezérlésének kulcseleme világszerte.

MM: Bemutatná az egyik afrikai projektjüket, amelyet régi partnerével, az Ardagh Glassnál valósítottak meg? Hogyan indult, mi volt a fő célja?

UJ:  Ez egy konténerüveggyár az Ardagh Glass Packaging–Africa (korábban Consol, az Ardagh Group része) számára, amely a világ egyik legnagyobb konténerüveg-gyártója. Az MSK évek óta erős szereplő a dél-afrikai üvegipari piacon, korábban is szállítottunk ehhez az ügyfélhez, így ez egy újabb megbízás egy hosszú távú partnerségben. Nyírbátori rendszereinkkel segítjük Afrika legnagyobb üvegkonténer-gyárát abban, hogy a cold end megbízhatóan és nagy sebességgel működjön.

MM: Mi motiválta a beruházás elindítását, mi volt a fő cél?

UJ: Az Ardagh Glass Packaging–Africa a dél-afrikai üvegpiac növekvő igényeire reagálva döntött úgy, hogy bővíti kapacitását Nigelben, és ehhez ismét az MSK-t választotta a technológia és a szervizháttér miatt. Az üveggyárak 24/7-ben üzemelnek, a kemencéket nem lehet leállítani, ezért kulcsfontosságú volt egy megbízható, nagy sebességű, modern „cold end” rendszer telepítése, amely hosszú távon is fenntartható és hatékony működést biztosít.

MM: Mik voltak a beruházás fő elemei, milyen ütemezéssel valósult meg, és milyen kihívásokkal találkoztak közben?

UJ: A teljes „cold end” rendszert szállítottuk – mindent, ami a palackok formázása és lehűtése után következik. A projekt célja egy nagy sebességű, modern rendszer telepítése volt, amely akár 500–600 palackot kezel percenként üdítőital-, bor- és sörpalackozó sorokon. A megrendeléstől a szállításig körülbelül 6–7 hónap telt el, a hajózás 4–6 hétig tartott, a helyszíni telepítés és üzembe helyezés pedig 6–8 hét alatt zajlott le. Jelentős technikai vagy kulturális akadályokkal nem szembesültünk, hiszen régóta dolgozunk együtt az Ardagh Glass Packaging–Africával, mindkét fél pontosan ismeri a folyamatokat és az elvárásokat.

MM: Miért éppen Siemens-berendezéseket választottak ehhez a projekthez, és milyen eszközöket, megoldásokat építettek be?

UJ: Vezérléstechnikát és a kulcskomponenseket minden projektünknél Siemens-megoldásokra standardizáltuk, így itt is Siemens PLC-k és egyes hardverelemek kerültek beépítésre a vezérlőszekrénybe. Ez a szabványosítás nemcsak megbízható és energiahatékony működést biztosít, hanem egységes programozási és karbantartási környezetet is teremt a világ bármely pontján. A vevőink számára ez külön előny: a Siemens globális alkatrész- és szervizhálózatára támaszkodhatnak, így a folyamatos 24/7-es üzemeléshez szükséges támogatás mindenhol elérhető.

MM: Vannak-e már tapasztalatok, eredmények a projekttel kapcsolatban?

UJ: A rendszer már üzemel, és a beindítás zökkenőmentesen zajlott. Az első tapasztalatok alapján a berendezések a tervezett sebességen és hatékonysággal működnek, így az ügyfél már most élvezi a nagyobb kapacitás előnyeit. Az MSK gépeit hosszú élettartamra tervezzük: tipikusan 20–25 évig szolgálnak, két kemenceciklust is lefedve, miközben stabil teljesítményt és megbízható működést biztosítanak.

MM: Milyen további fejlesztéseket terveznek?

UJ: Családi vállalatként az innováció nálunk stratégiai kérdés. Most a szoftver- és mesterségesintelligencia-integrációra összpontosítunk: olyan megoldásokon dolgozunk, amelyek még magasabb szintű automatizálást, prediktív karbantartást és önállóan hibát jelző, kezelési utasításokat adó gépeket tesznek lehetővé – különösen fontos ez ott, ahol az operátorok kevésbé képzettek. Új szoftvermegoldásainkat és digitális szolgáltatásainkat a következő kiállításon mutatjuk be, ezek egy része már most is pilotfázisban van ügyfeleinknél.

www.siemens.hu
www.msk.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Magyar siker: Dunavecsén készül az adatközpontok szíveként emlegetett kapcsolóberendezés

Elérte teljes kapacitását a Schneider Electric dunavecsei Duna Smart Power Systems (DSPS) üzemében az Okken termékeket készítő első gyártósor.

A vállalat többek között az adatközponti piacon tapasztalható jelentős felfutásra reagálva döntött úgy, hogy új termékcsaládot vezet be.  Európában egyedül ebben a létesítményben készítik az adatközpontok villamosáram elosztásáról gondoskodó kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket olyan ügyfelek számára, amelyek megbízható és nagy teljesítményű elektromos megoldásokat igényelnek

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett a Schneider Electric dunavecsei okosgyárának fejlesztése, egy évvel a projekt elindítása után, idén júliusra elérte teljes kapacitását az új, Okken berendezéseket készítő gyártósor. Ez egyben azt is jelenti, hogy bővült a DSPS termékportfóliója, a középfeszültségű mellett már kisfeszültségű kapcsolóberendezéseket is készítenek az üzemben.

Az elmúlt években jelentős felfutás volt tapasztalható az adatközponti piacon, erre az igényre reagálva döntött úgy a Schneider Electric, hogy az Okken berendezések gyártásába a dunavecsei üzem is bekapcsolódik. Ezek a kisfeszültségű kapcsolóberendezések gondoskodnak a villamosáram elosztásáról például az adatközpontokban. Az Okken gyártósor tervezése, telepítésének előkészítése, valamint a munkatársak képzése tavaly júliusban indult el, októberben történt meg a kvalifikáció, januárban került sor a vevői auditra, áprilisban pedig már az első szállítmány is elindult Dunavecséről.

A Schneider Electric idén márciusban jelentette be, hogy 44 millió eurós beruházással 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakít ki a DSPS-ben. Az új egység kivitelezése már folyamatban van, és a piaci igényekre reagálva ott is az adatközpontokba szánt Okken berendezések gyártásával és tesztelésével foglalkoznak majd.

Tavaly májusban adták át ünnepélyes keretek között a Schneider Electric 28 ezer négyzetméteres DSPS üzemét, amely a vállalat egyik legnagyobb, egyedi rendelésre történő tervezés (engineering-to-order, ETO) metodikán alapuló gyára Európában. A Schneider Electric legújabb SF6-mentes középfeszültségű kapcsolóberendezéseinek, az RM AirSeT európai központi üzemeként működik.

A létesítményben a társaság épület- és energiamenedzsment rendszereit használják, ami éves szinten 20-25 százalékos energiamegtakarítást, illetve 600 tonna CO2-kibocsátás elkerülését jelenti egy hasonló méretű, ilyen megoldásokkal nem rendelkező üzemhez képest. Az intelligens gyár rendszerei a Schneider Electric digitális épületirányítási szolgáltatásaihoz és energiagazdálkodási megoldásaihoz kapcsolódnak, ezáltal lehetőség nyílik a termelés digitális nyomon követésére a maximális energia- és folyamathatékonyság érdekében.

„Jövőformáló vállalatként kulcsfontosságú számunkra, hogy rugalmasan reagáljunk a piaci változásokra, és energiahatékony, biztonságos működést segítő berendezésekkel támogassuk ügyfeleink törekvéseit. Az adatközpontok esetében hatalmas növekedést látunk, ez indokolja, hogy bővítsük az Okken termékeink gyártását. Magyarországi okosgyárunk pedig kitűnő helyszín erre, hiszen az itteni csapatunk a DSPS első fázisával már bizonyította szakértelmét. Az üzem bővítése révén olyan gyártási kapacitást alakítunk ki Magyarországon, ami alkalmas lesz arra, hogy párhuzamosan több nagy vevőt is kiszolgáljon”

– mondta el Aleksandar Bakic, a Schneider Electric dél-európai régiójának ETO gyártásért felelős alelnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten

A napenergia-termelés és -tárolás kombinációjára épülő mikrohálózatok, a gazdaságot erősítik, az energiaszegénység elleni sikeres küzdelem alapjai pedig azok a helyi kormányzati kezdeményezések lehetnek, amelyek az üzemanyagár változásának való kitettséget csökkentik.

Ez derül ki a Schneider Electric elemzéséből. A vállalat a New York-i Klímahét (Climate Week NYC) alkalmából egy vízgazdálkodásról szóló amerikai felmérés eredményeit is nyilvánosságra hozta, valamint bejelentett egy új kezdeményezést is, ami digitális ikrek megalkotásával teszi lehetővé, hogy pontosabb képünk legyen egyes termékek karbonlábnyomáról.

A már most rendelkezésre álló energetikai technológiák versenyelőnnyé változtatására szólította fel a gazdasági szereplőket a Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a 2025-ös New York-i Klímahét alkalmából. A vállalat álláspontja szerint ez a megközelítés erősítheti a helyi gazdaságok ellenállóképességét és megalapozhatja a jövő hatékony iparágait.

„A világ egy energia-szuperciklusba lép, mivel a mesterséges intelligencia (MI), valamint a mobilitás, az épületeink és a különböző iparágak kapcsán egyaránt gyorsuló elektrifikáció figyelhető meg, miközben sok régió infrastruktúrája alig tud lépést tartani ezzel a folyamattal. Ezen a héten a kereslet, a hálózat és az ellátás terén olyan gyakorlati lépésekre koncentrálunk, amelyek javítják a megbízhatóságot, előre jelezhetővé teszik a költségeket, és gyorsabban növelik a kapacitást a városok, az iparágak és a közösségek számára világszerte”

– mutatott rá Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.

Sunrise, Looking Up, Hyatt Centre, Chicago, Illinois, America

Elosztott megoldások a megbízható energiaellátás érdekében

A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete (Sustainability Research Institute) a New York-i Klímahétre időzítve hozta nyilvánosságra az „Energy Poverty: Schneider Electric’s global vision for sustainable energy for all” című fehér könyvet, amely bemutatja, hogyan látja megvalósíthatónak a Schneider Electric, hogy globálisan mindenki számára elérhető legyen a fenntartható energia. A kiadvány három fő kihívást azonosít az energiaszegénység kapcsán, ezek a hozzáférés, a megfizethetőség és a megbízhatóság. A tanulmány kiemeli, hogy jelenleg a mérési módszertantól függően 685 millió és 3,3 milliárd közé tehető azok száma világszerte, akiket érint az energiaszegénység problémája. A fehér könyv gyakorlati megoldásokat javasol a helyzet kezelésére, amelyek középpontjában a napenergia-termelést és -tárolást kombináló mikrohálózatok kialakítása, valamint az üzemidőt növelő, a helyi gazdaságot erősítő és az üzemanyag-áringadozásnak való kitettséget csökkentő helyi kormányzati lépések állnak.

Megbízható vízellátás és üzleti prioritások

A Schneider Electric bemutatta egy, az Egyesült Államokban, felsővezetők körében, a vízgazdálkodásról készített felmérés eredményeit is. A kutatásból többek között kiderül, hogy az intelligens vízi infrastruktúra létrehozása jelenleg hol helyezkedik el a vállalati és önkormányzati prioritások között, és feltárja a célkitűzések és a tényleges cselekvés közötti szakadékot. A jelentés kiemeli a víz egyre növekvő szerepét az üzleti ellenállóképesség és a városi tervezés terén, és betekintést nyújt a vezetőknek az erőforráshiány kezelésébe.

Fenntartható termékek a digitális iker technológia segítségével

A fenntartható innováció felgyorsítására irányuló elkötelezettségének részeként a Schneider Electric elindította az LC-Analytics (Life Cycle Analytics) programot, egy úttörő kezdeményezést, amely mesterséges intelligenciát használ több ezer termék digitális iker verziójának létrehozására. Ez a megoldás lehetővé teszi az életciklus-elemzési (LCA) adatok – beleértve a termékek karbonlábnyomát – és a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD) automatizált létrehozását, jelentősen egyszerűsítve a termékek ökológiai szemléletű tervezésével kapcsolatos döntéshozatalt.

A Makersite-tal kötött partnerség révén a termék életciklusával kapcsolatos információkat beépítve portfóliójába, a Schneider Electric új lehetőségeket nyit meg termékei környezeti hatásának csökkentése érdekében. Az LC-Analytics hatékony katalizátorként szolgál a vállalat törekvésében, hogy termékeit szén-dioxid-mentessé tegye, és mérhető előrelépést tegyen egy fenntarthatóbb jövő felé.

A Schneider Electric a New York-i Klímahetén

A Schneider Electric jelentős szerepet játszik a szeptember 21-28. közötti New York-i Klímahéten. A vállalat vezetői és szakemberei több előadást tartanak és kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss