Ipar
A felhőtechnológia jelenthet kiutat a munkaerőhiány okozta nehézségekből
Egyre jobban felértékelődik a digitális érettség a munkavállalói és a munkáltatói piacon is.
A növekvő infláció mellett a munkaerőhiány is sürgeti a vállalkozásokat a digitális fejlesztésekre, hisz a jövőben csak az a cég maradhat versenyképes, aki a munkavállalók számára kényelmes munkavégzést és stresszmentes környezetet teremt, ennek kulcsa pedig az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatában rejlik.
„Jelenleg a magyar cégek egyik legnagyobb kihívása az értékes munkaerő bevonzása és annak megtartása. A versenyképes bérek mellett a hatékony munkavégzés és a megfelelő környezet az, amivel megtarthatják vagy megszerezhetik a munkatársakat a cégek – ehhez pedig elengedhetetlen alapot ad az informatika, azon belül is a felhő technológia.”
– vázolta fel az alaphelyzetet Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.
A felhőrendszer önmagában nem hoz változást – a gyakorlatba való átültetés a kulcs
A felhőtechnológia elterjedésével az elmúlt években az irodai munkavégzés hatalmas változásokon ment keresztül, a legtöbb hazai cég azonban a mai napig nehezen kezeli a felhőbe való költözést és a felhőalapú rendszerekben zajló közös munkavégzést. Pedig jelenleg óriásit bukhat az a cég, aki nem fejleszti informatikáját és a munkavégzés régi, elavult gyakorlataihoz ragaszkodik. Sok vállalkozás vezetője abba a hibába esik, hogy azt gondolja, egy felhőalapú rendszer bevezetése elegendő ahhoz, hogy szervezete digitalizálódjon, pedig a munka nagy része csak ezután kezdődik. Egy új vállalati szisztéma hatékony működéséhez rendszerint alapjaiban kell megváltoztatni a sokszor 15-20 éve megszokott munkamenetet, ehhez pedig minden munkatársnak kivétel nélkül, egyéni szinten is át kell alakítania a napi rutinját. A szakértő tapasztalata, hogy ilyenkor az első 3-6 hónap kritikus időszak, de a gondolkodásban és munkavégzésben történő teljes átállás sok helyen egy-két évig is eltarthat.
Nagy probléma a belső ellenállás
A digitális átállás egyik legnagyobb akadálya sokszor a vállalaton belüli ellenállás. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy sok munkavállaló nem érzi érdekeltnek magát a változásban és nem akar erőfeszítéseket tenni egy új rendszer elsajátításával. Pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben, ha nincs fejlesztés, vagy ha a munkavállalók nem adaptálják a változást, azzal a cég élete, vele együtt pedig a kollégák megélhetése kerülhet veszélybe.
„Fontos, hogy a vállalatok időt és energiát tegyenek a változásmenedzsmentbe, mert csak így fogják tudni végigcsinálni az átállást. A vezetőség nem várhatja el a kollégáktól, akik sokszor 15 éve ugyanúgy dolgoznak, hogy maguk találják ki, hogyan boldoguljanak az új rendszerben. Fejleszteni kell a munkatársak informatikai készségeit és beszélgetni velük a változásról, ha pedig nincs erre a vállalatnak szakképzett embere, külső szakértőkhöz kell fordulni, akik végigvezetik a céget a változásokon.”
– magyarázta el Juhász Viktor.
Egyre értékesebbek a digitálisan érett munkavállalók
A szakértő azt is elárulta, hogy a jelenlegi trendekben tisztán látható, hogy az új rendszerekre nyitott emberek általában a hazai KKV-k legalább középvezetői szintjén helyezkednek el. Ennek oka az, hogy a digitálisan érett személyek a modern rendszerek segítségével egységnyi idő alatt sokkal több feladatot végeznek el és problémát oldanak meg, mint azok, akik nem tudják használni, vagy nem rendeltetésszerűen használják a felhőalapú vállalati rendszereket.
„Sokan ma is azt gondolják, hogy a digitálisan érett, kontra digitálisan éretlen munkavállaló hatékonysága közti különbség 10-20%-ban kimerül, ez azonban téves. Tapasztalataink szerint egy informatikában jó képességű munkavállaló hatékonysága többszörös, tehát esetében plusz 100-150%-ról beszélünk.”
– árulta el Juhász Viktor.
Tipikus hibák cégvezetőktől a felhőalapú rendszerekre való átállásban
- Nem hagy időt a kollégáknak – Ahhoz, hogy az átállás sikeres legyen, minden kollégának egészen új rutint kell kialakítania a rendszerben, ami egy időigényes folyamat. Ha a vezető türelmetlen és egyik napról a másikra követel változást, azzal frusztrálttá teheti a kollégákat, akik emiatt negatívan fogják megélni a digitalizációt.
- Nem hajlandó eltérni a megszokott folyamatoktól – Az új rendszerek bevezetésénél a hatékonyság növelésének kulcsa a munkafolyamatok megváltoztatása. Ha a vezető ragaszkodik a feladatvégzés régi rutinjaihoz, a szervezet sose fogja tudni maximális hatékonysággal használni az új rendszert.
- Nem mutat példát az átállásban – A cég vezetőjének jó példával kell elöl járnia az új rendszer használatában, hogy a munkatársak komolyan vegyék a változást és motiváltak legyenek.
- Fél bevezetni a home office-t – A legtöbb vezető azért tart az otthoni munkavégzésétől, mert úgy gondolja, a home office-ban nem tud kontrollt gyakorolni a munkavállalók fölött. Pedig a digitalizáció fejlesztésével a távoli kapcsolattartás és az ellenőrzés is hatékonyan kivitelezhető.
- Nem szakértőre bízza a rendszer kiválasztását – A különböző felhőrendszerek között funkció és kezelés tekintetében is rengeteg különbség van, ami a vállalatok szempontjából meghatározó lehet. Tipikus hiba, mikor egy vezető az alapján választ rendszert, hogy az ismerőse, vagy egy másik cég vezetője mit ajánl neki, hisz attól, hogy adott szisztéma egy bizonyos szervezetnél jól működik, még nem biztos, hogy számára is ideális lesz.
„Egy rendszer kiválasztásánál kulcsfontosságú lépés, hogy a vezető keressen egy olyan IT szolgáltatót, akinek van a vállalkozásához hasonló méretű és profilú ügyfele és kérdezze meg, náluk mit vezetett be. Ezen kívül fontos, hogy a választott szolgáltató ne csak jó referenciákkal rendelkezzen, de ő maga is dolgozzon, létezzen ezekben a felhőrendszerekben.”
– javasolta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője. Hozzátette:
„Egy jó informatikai szolgáltatónál kell, hogy legyen olyan személy, aki nem csak IT szakértő, de tanácsadó is, tehát ért az emberek nyelvén és tisztában van az üzleti élettel. Az biztos, hogy csak akkor beszélhetünk ideális szolgáltatóról, ha vannak ilyen munkatársai.”
Ipar
Értékesítési rekorddal nyitotta az évet a BMW Magyarországon
A tavalyi első negyedéves értékesítési eredményét 24,5%-kal múlta felül a BMW Magyarországon.
A BMW Group Magyarország 2026 első negyedévében 24,5%-kal növelte BMW modelljeinek eladásait a tavalyi év azonos időszakához képest, így a bajor márka továbbra is őrzi vezető pozícióját a hazai prémiumszegmensben. A január és március közötti időszakban összesen 1 870 darab BMW modell talált gazdára Magyarországon.
A modellpaletta kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy a legnépszerűbb modellek rangsorában rendkívül szoros verseny alakult ki. Az első helyen a BMW 5-ös sorozat és a BMW i5 végzett 252 darabos értékesítéssel, amelyet szorosan követett a BMW X5 (235 darab), valamint a BMW X1 és BMW iX1 páros (226 darab). A negyedik helyen a BMW X3 és BMW iX3 (224 darab), míg az ötödik helyen a BMW 4-es sorozat és a BMW i4 (205 darab) végzett.
A tisztán elektromos meghajtású modellek iránti kereslet továbbra is stabil: a BMW által értékesített járművek 12,4%-a tisztán elektromos hajtású volt az első negyedévben.
„A modelljeink iránti kiegyensúlyozott kereslet jól mutatja, hogy ügyfeleink számára valódi értéket jelent a technológiai nyitottságunk. Portfóliónk minden hajtáslánc és szegmens mentén képes maradéktalanul kiszolgálni a különböző mobilitási igényeket. Az első Neue Klasse modellünk, az iX3-as sikere minden várakozást felülmúl, a debreceni gyár az elmúlt hetekben már a második műszakot is elndította, hogy az ügyféligényeket mielőbb ki tudjuk elégíteni. Külön öröm számunkra, hogy a márciusi piaci bevezetést követően már több mint 50 darab Debrecenben gyártott, a jövő BMW modelljeinek irányát is kijelölő BMW iX3 modellt adhattunk át ügyfeleinknek. A közelmúltban bemutatkozott új BMW i3-as, valamint az év során érkező további újdonságok reményeink szerint, lendületben tarthatják a márka értékesítését az év hátralevő részében is”
– hangsúlyozta Gombos Zoltán, a BMW Group Magyarország ügyvezető igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Kulcsfontosságú lesz az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése a Schneider Electric új felmérése szerint
Az autonóm működést támogató fejlesztések megvalósítása kritikus jelentőségű lesz a következő öt évben az energia- és vegyipari szektorban dolgozó vezetők harmada szerint – derül ki a Schneider Electric által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című tanulmányból. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai, valamint Ázsia, középtávon azonban Észak-Amerikában várható a leggyorsabb előrelépés.
Kritikus változások előtt áll a globális energia- és vegyipari szektor az elektrifikáció, az automatizáció és a digitalizáció egyszerre jelentkező hatásainak köszönhetően – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által bemutatott „Global Autonomous Maturity Report” című elemzésnek. A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása a technológiát kiszolgáló adatközponti infrastruktúra gyors bővülése miatt korábban nem tapasztalt nyomást helyez a globális energiarendszerre, ami fokozza az igényt a rugalmas, hatékony és ellenállóképes működésre.
A tanulmány elkészítéséhez 400, az energia- és vegyipari szektorban vezető pozíciót betöltő szakember körében végeztek felmérést. A megkérdezett vezetők harmada (31,5%) jelezte, hogy az autonómia fejlesztése „kritikus” prioritás lesz az elkövetkező öt évben, tíz éves távlatban pedig már 44 százalékuk gondolja így. A válaszadók kevesebb mint 5 százaléka tartja alacsony prioritásúnak ezt a kérdést.
Az autonóm működést támogató rendszerek bevezetése kapcsán a fő motivációt az erős üzleti nyomás jelenti. Az autonóm rendszerek bevezetésének késleltetése a megkérdezettek 59 százaléka szerint magasabb működési költségekkel járhat, 52 százalékuk említette a szakemberhiány súlyosbodását a lehetséges következmények között, míg 48 százalékuk a versenyképesség csökkenésétől tart.
A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy az autonóm működésre való átállásnak komoly akadályai is vannak. A legnagyobb gátat a magas indulóköltségek jelentik, ezt a válaszadók harmada emelte ki, de majdnem ugyanannyian mutattak rá arra, hogy a régi rendszerek is akadályozzák a váltást. A szervezeten belüli ellenállást a válaszadók 27 százaléka, míg a kiberbiztonsági aggályokat és a szabályozás körüli bizonytalanságot negyedük tartja fontos gátló tényezőnek.
A megkérdezett vezetők közel fele a mesterséges intelligenciát tekinti az önálló működéshez vezető út legfőbb előmozdítójának, amit a kiberbiztonsági fejlesztések követnek, majd sorban a felhő- és peremhálózati számítástechnika, a digitális iker technológia, a fejlett folyamatirányítás, valamint a nyílt, szoftveralapú automatizálás szerepelt még az átállást segítő fontosabb technológiák között.
„Az autonómia gyorsan az ipar új működési modelljévé válik. Ahogy az MI fejlődik és az energiarendszerekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, az autonóm működés elengedhetetlennek bizonyul a rugalmasság és a versenyképesség szempontjából. Ez a váltás nem arról szól, hogy lecseréljük az embereket, hanem arról, hogy lehetővé tegyük számukra, hogy magasabb hozzáadott értékű munkára összpontosítsanak, erősítsék a biztonságot és fejlesszék készségeiket. Akik most lépnek előre alakítják majd az ipar következő korszakát”
– mondta el Gwenaelle Avice Huet, a Schneider Electric ügyvezető alelnöke.
Az iparági elemzők egyetértenek abban, hogy a változás a vártnál előrébb tart.
„A jelentés megállapítja, hogy az autonómia bevezetése a szektorban a vártnál előrébb tart, és a nyílt, szoftvervezérelt automatizálás az iránymutató az energiaipari innováció következő fázisában. Egy olyan ágazatban, ahol a megbízhatóság, a biztonság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ma már alapvető elvárások, ezek a technológiák a leghatékonyabb módszert jelentik a szolgáltatók számára, hogy „kevesebbel többet” érjenek el, és rugalmasabb, versenyképesebb működésre álljanak át”
– tette hozzá Gaurav Sharma, független energiapiaci elemző, a kutatás közreműködője.
Bár a tanulmány alapján egyértelmű a lendület, az adatok azt mutatják, hogy az egyes régiók között jelentős eltérések vannak a felkészültség szintjében. A folyamat éllovasai jelenleg az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) országai és Ázsia, azonban a következő öt évben várhatóan Észak-Amerikában gyorsul majd leginkább az autonóm működésre képes rendszerek bevezetése. Európában is folyamatos ugyan a fejlődés, de az előrejelzések alapján a kontinensen lesz a leglassabb a váltás.
„Az autonóm működés újradefiniálja azt, ahogyan akár teljes létesítményeket működtetnek az energia- és vegyipari vállalatok. A Schneider Electric és az AVEVA ezen változás élvonalában áll, olyan ügyfeleket támogatva ilyen jellegű projektek megvalósításában, mint a Shell, a European Energy, az ADNOC és a Baosteel. A Schneider Electric folyamatirányítási és energiagazdálkodási megoldásait az AVEVA digitális technológiáival és ipari intelligenciájával összekapcsolva olyan integrált, szoftvervezérelt architektúrákat kínálunk, amelyek valós idejű átláthatóságot biztosítanak, és lehetővé teszik az MI-vezérelt digitális ikrek alkalmazását, amelyek minimális beavatkozás mellett képesek előre jelezni, alkalmazkodni és önmagukat optimalizálni”
– mutatott rá Devan Pillay, a Schneider Electric „Heavy Industries Segment” üzeltágának elnöke.
A Shell kanadai Scotfordban lévő finomítójában a Schneider Electric nyílt, szoftveralapú automatizálás révén segíti az üzem modernizálását, elősegítve ezzel a rugalmasabb, még inkább autonóm működést. A European Energy „Kassø Power-to-X” létesítményében – a világ első kereskedelmi szempontból életképes e-metanol-üzemében – a Schneider Electric és az AVEVA közösen teszik lehetővé az MI-támogatott, önoptimalizáló tiszta üzemanyag-előállítás megvalósulását, mindezt rugalmas távfelügyelettel kiegészítve.
A kutatásról
A kutatás a Censuswide és a Development Economics együttműködésével valósult meg, Gaurav Sharma független energiapiaci elemző támogatásával. A kutatás négy kulcsfontosságú régió – Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a GCC-országok – 12 országából 400, az energia- és vegyipari szektorban magas pozícióban dolgozó vezető véleményét rögzíti.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Egy újszerű kiválasztási és felkészítési program keretében 160 filippínó hegesztő érkezhet Magyarországra
A szakképzett hegesztők hiánya a hazai ipar kulcságazatainak egyik legégetőbb problémája, ami jelentősen lassítja a beruházások ütemét és veszélyezteti a magyar vállalatok versenyképességét. Ezt igyekszik enyhíteni hazánk vezető felnőttképző szervezete, a DEKRA Expert Kft. és a harmadik országbeli munkaerő kölcsönzésében nagy tapasztalattal rendelkező Menton Jobs Kft. együttműködése.
Az általuk életre hívott, új modellben többlépcsős folyamatot követően első körben 160 fülöp-szigeteki dolgozó szerezhet minősített hegesztői végzettséget és állhat munkába itthoni cégeknél.
„Rendszeresen szervezünk képzéseket a hazai iparvállalatok széles körének, a jelzéseik alapján pedig ma egyértelműen a hegesztő szakemberekre mutatkozik az egyik legnagyobb igény. Óvatos becslés szerint is legalább 3-5000 főre tehető a hiány ezen a területen”
– kezdte a helyzet bemutatását Tornyi Lajos, a DEKRA Expert operatív vezetője. Mindez egyébként nemcsak magyar jelenség: a legfrissebb hivatalos statisztikák szerint 23 uniós országban számít a hegesztő hiányszakmának, minden harmadik állam pedig súlyosnak jelölte ezt a problémát.
A megoldás szükségességét jelzi, hogy idehaza a leginkább érintett szektorok, azaz a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás, a fémfeldolgozás és a gépgyártás, illetve az építőipar és a szállítás-raktározás együttesen a hazai GDP több mint harmadáért felelnek, míg az áruexportnak több mint fele ezekhez az ágazatokhoz kötődik.
„Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy a szakképzési rendszerből érkezők nem tudják pótolni a nyugdíjba vonuló és a külföldre kivándorló hegesztő szakembereket, ezért a külföldi munkavállalók célirányos bevonása a továbbiakban is elkerülhetetlennek tűnik. Ebben szerettünk volna egy új módszertant kialakítani azzal, hogy csapatunk, kiegészülve a DEKRA Expert oktatójával, Manilában, személyesen választja ki azokat a hegesztői végzettséggel és többéves, releváns tapasztalattal rendelkező jelentkezőket, akik képesek az európai sztenderdeknek megfelelő, minőségi munkavégzésre. A folyamat az angol nyelv érthető használatát és a hozzáállást is feltérképező, személyes interjút is magába foglal, így csak a leendő munkakörnyezetbe várhatóan jól beilleszkedő dolgozók érkeznek Magyarországra”
– mutatta be a programot Ódor Péter, a Menton Jobs értékesítési vezetője.
A kiválasztott hegesztők hazánkban részt vesznek a DEKRA Expert által szervezett, 80 órás, gyakorlatorientált képzésen, ami TÜV Rheinland tanúsítvány megszerzésével zárul. A hazai cégeknél így az itteni elvárásokra professzionálisan felkészített, minősített hegesztői végzettséggel rendelkező, szabályosan foglalkoztatható szakemberek állhatnak munkába.
A Menton Jobs szakértője a fentiekhez hozzáfűzte:
„a gyakori vélekedésekkel ellentétben az érintett vállalatoknál a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása elsősorban nem az alacsonyabb bérekről szól, hiszen a lakhatás biztosításával és más járulékos költségekkel együtt ezek a munkavállalók nem kerülnek kevesebbe. A program iránt érdeklődő cégek sokkal inkább a más forrásból nem megoldható szakemberhiányuk orvoslására keresnek hitelesen ellenőrzött, minőségi munkaerőt, akikkel jól lehet tervezni.”
Utóbbi szempont kapcsán Ódor Péter kifejtette: a fülöp-szigeteki dolgozók – főként a hazájukban szigorúan szabályozott külföldi munkavállalási feltételek miatt – világviszonylatban is az egyik legstabilabb állománynak számítanak. A cég tapasztalatai szerint a hazai hegesztőszakmában átlagosnak számító 20-30%-os éves fluktuációhoz képest ez az adat az ő körükben mindössze 1%-ra tehető.
A két cég úgy számol, hogy a kiválasztási és képzési folyamat az eljárás kapcsolódó adminisztratív teendőivel együtt nagyjából 4 hónapot vesz igénybe, a jelenlegi jogszabályokból kiindulva pedig egyelőre az áprilisban és májusban kezdődő toborzási körökkel lehet biztosan számolni. Az így Magyarországra érkező, várhatóan 160 munkavállaló alapesetben 2 évet tölthet itt, ám ez később akár több alkalommal is meghosszabbítható.
„A DEKRA Expert hosszú ideje törekszik arra, hogy képzéseivel célzottan segítse partnereit a munkaerőhiányuk orvoslásában, ennek részeként az utóbbi években az ázsiai munkavállalók egyéni felkészítésében is nagy rutint szereztünk. A mostani kezdeményezés legfőbb ereje, hogy a vállalkozások nem egyszerűen plusz létszámot kapnak, hanem a beépített, többszörös garanciák révén olyan szakembereket, akikre biztonsággal építhetnek. Természetesen nem a CO hegesztők az egyetlenek, akikből azonnal, jelentős mennyiségű, megbízható munkaerőre lenne szüksége a hazai iparnak, ezért sikeres indulás esetén a modell később más szakmákra is kiterjeszthető”
– utalt a program további távlataira Tornyi Lajos.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az iRobot új korszakba lép
-
Egészség2 hét ago
AI-használat: elégedettség vagy szorongás?
-
Ipar2 hét ago
A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk
-
Ipar2 hét ago
Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében
-
Egészség2 hét ago
Krónikus stressz és állandó készenléti állapot otthon is
-
Ipar2 hét ago
Még gyorsabb és hatékonyabb lehet az MI-t kiszolgáló adatközpontok létrehozása a Schneider Electric új megoldásaival
-
Ipar2 hét ago
MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben
-
Gazdaság2 hét ago
Az autópiac átrendeződik: elektromos hullám, kínai offenzíva és az olajár-sokk formálja 2026-ot




