Ipar

A felhőtechnológia jelenthet kiutat a munkaerőhiány okozta nehézségekből

Egyre jobban felértékelődik a digitális érettség a munkavállalói és a munkáltatói piacon is.

A növekvő infláció mellett a munkaerőhiány is sürgeti a vállalkozásokat a digitális fejlesztésekre, hisz a jövőben csak az a cég maradhat versenyképes, aki a munkavállalók számára kényelmes munkavégzést és stresszmentes környezetet teremt, ennek kulcsa pedig az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatában rejlik.

„Jelenleg a magyar cégek egyik legnagyobb kihívása az értékes munkaerő bevonzása és annak megtartása. A versenyképes bérek mellett a hatékony munkavégzés és a megfelelő környezet az, amivel megtarthatják vagy megszerezhetik a munkatársakat a cégek – ehhez pedig elengedhetetlen alapot ad az informatika, azon belül is a felhő technológia.”

– vázolta fel az alaphelyzetet Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A felhőrendszer önmagában nem hoz változást – a gyakorlatba való átültetés a kulcs

A felhőtechnológia elterjedésével az elmúlt években az irodai munkavégzés hatalmas változásokon ment keresztül, a legtöbb hazai cég azonban a mai napig nehezen kezeli a felhőbe való költözést és a felhőalapú rendszerekben zajló közös munkavégzést. Pedig jelenleg óriásit bukhat az a cég, aki nem fejleszti informatikáját és a munkavégzés régi, elavult gyakorlataihoz ragaszkodik. Sok vállalkozás vezetője abba a hibába esik, hogy azt gondolja, egy felhőalapú rendszer bevezetése elegendő ahhoz, hogy szervezete digitalizálódjon, pedig a munka nagy része csak ezután kezdődik. Egy új vállalati szisztéma hatékony működéséhez rendszerint alapjaiban kell megváltoztatni a sokszor 15-20 éve megszokott munkamenetet, ehhez pedig minden munkatársnak kivétel nélkül, egyéni szinten is át kell alakítania a napi rutinját. A szakértő tapasztalata, hogy ilyenkor az első 3-6 hónap kritikus időszak, de a gondolkodásban és munkavégzésben történő teljes átállás sok helyen egy-két évig is eltarthat.

Nagy probléma a belső ellenállás

A digitális átállás egyik legnagyobb akadálya sokszor a vállalaton belüli ellenállás. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy sok munkavállaló nem érzi érdekeltnek magát a változásban és nem akar erőfeszítéseket tenni egy új rendszer elsajátításával. Pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben, ha nincs fejlesztés, vagy ha a munkavállalók nem adaptálják a változást, azzal a cég élete, vele együtt pedig a kollégák megélhetése kerülhet veszélybe.

„Fontos, hogy a vállalatok időt és energiát tegyenek a változásmenedzsmentbe, mert csak így fogják tudni végigcsinálni az átállást. A vezetőség nem várhatja el a kollégáktól, akik sokszor 15 éve ugyanúgy dolgoznak, hogy maguk találják ki, hogyan boldoguljanak az új rendszerben. Fejleszteni kell a munkatársak informatikai készségeit és beszélgetni velük a változásról, ha pedig nincs erre a vállalatnak szakképzett embere, külső szakértőkhöz kell fordulni, akik végigvezetik a céget a változásokon.”

– magyarázta el Juhász Viktor.

Egyre értékesebbek a digitálisan érett munkavállalók

A szakértő azt is elárulta, hogy a jelenlegi trendekben tisztán látható, hogy az új rendszerekre nyitott emberek általában a hazai KKV-k legalább középvezetői szintjén helyezkednek el. Ennek oka az, hogy a digitálisan érett személyek a modern rendszerek segítségével egységnyi idő alatt sokkal több feladatot végeznek el és problémát oldanak meg, mint azok, akik nem tudják használni, vagy nem rendeltetésszerűen használják a felhőalapú vállalati rendszereket.

„Sokan ma is azt gondolják, hogy a digitálisan érett, kontra digitálisan éretlen munkavállaló hatékonysága közti különbség 10-20%-ban kimerül, ez azonban téves. Tapasztalataink szerint egy informatikában jó képességű munkavállaló hatékonysága többszörös, tehát esetében plusz 100-150%-ról beszélünk.”

– árulta el Juhász Viktor.

Tipikus hibák cégvezetőktől a felhőalapú rendszerekre való átállásban

Nem hagy időt a kollégáknak – Ahhoz, hogy az átállás sikeres legyen, minden kollégának egészen új rutint kell kialakítania a rendszerben, ami egy időigényes folyamat. Ha a vezető türelmetlen és egyik napról a másikra követel változást, azzal frusztrálttá teheti a kollégákat, akik emiatt negatívan fogják megélni a digitalizációt.
Nem hajlandó eltérni a megszokott folyamatoktól – Az új rendszerek bevezetésénél a hatékonyság növelésének kulcsa a munkafolyamatok megváltoztatása. Ha a vezető ragaszkodik a feladatvégzés régi rutinjaihoz, a szervezet sose fogja tudni maximális hatékonysággal használni az új rendszert.
Nem mutat példát az átállásban – A cég vezetőjének jó példával kell elöl járnia az új rendszer használatában, hogy a munkatársak komolyan vegyék a változást és motiváltak legyenek.
Fél bevezetni a home office-t – A legtöbb vezető azért tart az otthoni munkavégzésétől, mert úgy gondolja, a home office-ban nem tud kontrollt gyakorolni a munkavállalók fölött. Pedig a digitalizáció fejlesztésével a távoli kapcsolattartás és az ellenőrzés is hatékonyan kivitelezhető.
Nem szakértőre bízza a rendszer kiválasztását – A különböző felhőrendszerek között funkció és kezelés tekintetében is rengeteg különbség van, ami a vállalatok szempontjából meghatározó lehet. Tipikus hiba, mikor egy vezető az alapján választ rendszert, hogy az ismerőse, vagy egy másik cég vezetője mit ajánl neki, hisz attól, hogy adott szisztéma egy bizonyos szervezetnél jól működik, még nem biztos, hogy számára is ideális lesz.

„Egy rendszer kiválasztásánál kulcsfontosságú lépés, hogy a vezető keressen egy olyan IT szolgáltatót, akinek van a vállalkozásához hasonló méretű és profilú ügyfele és kérdezze meg, náluk mit vezetett be. Ezen kívül fontos, hogy a választott szolgáltató ne csak jó referenciákkal rendelkezzen, de ő maga is dolgozzon, létezzen ezekben a felhőrendszerekben.”

– javasolta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője. Hozzátette:

„Egy jó informatikai szolgáltatónál kell, hogy legyen olyan személy, aki nem csak IT szakértő, de tanácsadó is, tehát ért az emberek nyelvén és tisztában van az üzleti élettel. Az biztos, hogy csak akkor beszélhetünk ideális szolgáltatóról, ha vannak ilyen munkatársai.”

Related Topics:felhőtechnológia felmérés hazai isolutions megoldás munkaerőhiány

Up Next

Levédeted, vagy másé legyen a haszon?

Don't Miss

Elengedhetetlen HR digitalizáció: hazai rendszermegoldások és tapasztalatok testközelből

Ipar

Mire jó a szuperkondenzátor?

Energetikai „lengéscsillapítók” kerülhetnek az AI-adatközpontokba

A mesterséges intelligencia által generált energiaingadozások kezelésére a szuperkondenzátor-technológia teremthet stabilabb hátteret.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a számítási kapacitást, hanem az elektromos hálózatokat is komoly kihívások elé állítja. Az AI-adatközpontok energiaigénye ráadásul rövid idő alatt jelentősen változhat: a szerverekben működő chipek terhelésének egyidejű növekedése vagy csökkenése következtében az energiafelvétel pillanatok alatt, megawattos nagyságrendben is ingadozhat. A gyors teljesítményváltozások kiegyenlítésére kínál megoldást a szuperkondenzátor technológia.

A szuperkondenzátor olyan energiatároló eszköz, amely az akkumulátoroktól eltérően elsősorban elektrosztatikus úton tárolja az energiát. Ennek köszönhetően rendkívül gyorsan képes energiát felvenni és leadni, emellett nagy számú töltési és kisütési ciklust visel el jelentős teljesítményromlás nélkül. Hosszú távú energiatárolásra kevésbé alkalmas, a rövid idejű, hirtelen teljesítménycsúcsok kiegyenlítésében azonban fontos szerepet kaphat.

Működése az autók lengéscsillapításához hasonlítható: ahogyan a futómű mérsékli az úthibák okozta rázkódást, úgy segíthet a szuperkondenzátor a gyors teljesítményingadozások kiegyenlítésében.

Mit nyerhet vele egy adatközpont?

A rövid idejű teljesítménycsúcsok mérséklése –az úgynevezett peak shaving– hozzájárulhat az elektromos infrastruktúra terhelésének csökkentéséhez és az üzembiztonság növeléséhez. Megfelelő rendszertervezés mellett a megoldás lehetővé teheti a rendelkezésre álló villamos teljesítmény hatékonyabb kihasználását, és bizonyos esetekben mérsékelheti a költséges hálózatfejlesztések szükségességét is.

A kompakt, szuperkondenzátor-alapú rendszerek a rendelkezésre álló hely hatékonyabb kihasználásához is hozzájárulhatnak, így több terület maradhat a számítási infrastruktúra számára, egyúttal csökkenthetik az energiafelhasználást és a hőtermelést. A technológia megfelelő tervezés mellett meglévő adatközponti infrastruktúrákba is integrálható.

Partnerség segítheti a gyors elterjedést

A technológiában a Siemens is lehetőséget lát, és befektetést hajtott végre a szuperkondenzátorok fejlesztésével és gyártásával foglalkozó Skeleton Technologies vállalatban. A partnerség illeszkedik a német konglomerátum azon törekvéséhez, hogy az adatközpontok fejlesztésének teljes életciklusában támogassa az üzemeltetőket és a beruházókat.

A vállalat megoldásai a tervezést és a döntéstámogatást segítő digitális eszközöktől – például a szimulációktól, a digitális ikrektől, valamint a Simcenter, a Teamcenter és a Building X portfólióelemeitől –az ellenállóképes energiaellátási architektúrák kialakításáig terjednek. Utóbbiak részei lehetnek a mikrohálózatok, a megújuló energiaforrások, a moduláris rendszerek, az akkumulátoros energiatárolás és az intelligens vezérlés.

A cél az adatközpontok megbízhatóbb és hatékonyabb működésének támogatása, valamint az üzemeltetési költségek mérséklése. Ennek egyik lehetséges eszköze a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésoptimalizálás.

További együttműködések az adatközponti technológiák terén

A Siemens más technológiai vállalatokkal kialakított együttműködései szintén az adatközpontok energiaellátásának hatékonyabbá tételét szolgálják.

A Rittallal közösen olyan moduláris tápegységeken dolgozott, amelyek közvetlenül a szerverek melletti, úgynevezett white space területen helyezhetők el. Az energiaellátás felhasználási ponthoz közelebbi kialakítása megfelelő rendszertervezés esetén csökkentheti az energiaátviteli veszteségeket.

Az NVIDIA-val és a Fluence-szel kialakított együttműködés keretében a vállalat előregyártott, moduláris referenciaarchitektúrát mutatott be, amely egyszerűsítheti és felgyorsíthatja az adatközpontok kiépítését, illetve bővítését. A központi felügyelet és az energiatárolási megoldások az üzembiztonság növelését is támogathatják.

A Reinhausennel közösen fejlesztett szilárdtest-transzformátor pedig a hálózati villamos energia átalakításával segítheti a nagy teljesítményű AI-szerverek energiaellátását. A technológia célja a stabil, 800 voltos egyenáramú energiaellátás kialakítása, amely a megfelelő infrastruktúrával együtt hatékonyabb energiaelosztást tehet lehetővé a nagy teljesítményű számítási rendszerek számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik

Mi történik, ha egyszerre nő meg az áramfogyasztás és válik bizonytalanná a termelés? Az energiarendszernek ilyenkor gyorsan kell alkalmazkodnia, amihez a rendelkezésre álló kapacitások mellett pontos adatokra, előrejelzésre és összehangolt irányításra is szükség van.

Az energiaintelligencia ebben hozhat áttörést: az összekapcsolt energetikai rendszerek felismerhetik a kialakuló problémákat, támogathatják azok megelőzését, és szükség esetén automatizáltan is beavatkozhatnak. Erről a technológiai szemléletváltásról beszélt Veres Zsolt, a Schneider Electric magyarországi országigazgatója egy októberi szakmai konferencián, Budapesten.

Az épületek és a közlekedés villamosítása, valamint az adatközpontok terjedése átalakítja a villamosenergia-felhasználást. A mesterséges intelligencia térnyerése is növeli a számítási kapacitások iránti igényt, és ezzel az energiafogyasztást. Ugyanez a technológia azonban az energiarendszer működtetésében is új lehetőségeket nyit: segíthet előre jelezni a változásokat, összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve gyorsabban reagálni az eltérésekre. A kihívás ezért a termelőkapacitások bővítésénél jóval összetettebb. Az új energiaforrásokat olyan hálózathoz kell kapcsolni, amely képes kezelni a változó terhelést, a megújulók visszatáplálását és az energiatárolást. Ehhez a termelési, átviteli és elosztási oldal fejlesztését együtt kell megtervezni.

„A hálózat az energiaátmenet idegrendszere: összeköti a termelőket és a fogyasztókat, és biztosítja, hogy az áram ott és akkor álljon rendelkezésre, ahol és amikor szükség van rá. A termelési kapacitások fejlesztése és diverzifikálása mellett legalább akkora figyelmet kell fordítanunk a hálózatok korszerűsítésére és intelligens irányítására. A beruházások akkor lesznek jövőállók, ha a teljes rendszer működését javítják”

– hangsúlyozta Veres Zsolt.

A hibajelzéstől az önálló beavatkozásig

A hagyományos működésben a felügyeleti rendszerek jelzik az eltéréseket, az üzemeltetők pedig a rendelkezésükre álló információk alapján döntenek a beavatkozásról. Ha az adatok egymástól elkülönülő rendszerekben találhatók, a helyzet értékelése és a válaszlépések összehangolása is időt igényel.

Az energiaintelligenciához vezető első lépés ezért az egységes helyzetkép kialakítása. Az energia-, folyamat- és vállalati adatok összekapcsolásával láthatóvá válhat, hogyan hatnak egymásra a hálózat vagy egy létesítmény különböző részei. Ezt egészíti ki az iparági szaktudás és a digitális iker, vagyis a berendezések és rendszerek virtuális másolata, amely a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig és karbantartásig folyamatosan új információkkal bővül. Ezek együttes alkalmazásával a mesterséges intelligencia a működés minden szintjén segítheti az előrejelzést, az irányítást és az optimalizálást. A technológiai váltás négy területen hozhat előrelépést. A hibák utólagos jelzését előrejelzés és megelőzés, az elkülönült rendszereket egységes helyzetkép, a kézi vezérlést autonóm műveletek válthatják fel. Egyes automatizált irányítási feladatoknál pedig a percekben mérhető válaszidő milliszekundumokra rövidülhet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy létesítmény rendszerei már a kialakuló problémára utaló jeleket is felismerhetik, és még a hiba bekövetkezése előtt kezdeményezhetnek beavatkozást. Ha a problémát nem sikerül megelőzni, az automatizált reakció gyorsíthatja annak kezelését. Ez a képesség különösen fontossá válik, amikor a fogyasztás és a termelés gyorsan változik, és rövid idő alatt kell helyreállítani az egyensúlyt.

A beruházások értékét az együttműködésük adja

A Schneider Electric szerint az energiaintelligencia szemléletét már a fejlesztések tervezésekor érdemes érvényesíteni. A termelőkapacitások, a hálózatok, a tárolás és a fogyasztás összehangolt fejlesztésével olyan ökoszisztéma alakítható ki, amelyben az adatok, a mesterséges intelligencia és az emberek közösen támogatják a megbízható működést.

Magyarországon az energiarendszer megújítását támogató uniós források lehetőséget teremtenek erre az összehangolt fejlesztésre. Veres Zsolt szerint a cél olyan infrastruktúra kiépítése, amely a termeléstől a felhasználásig egységben kezeli az energiaellátást. Az energiaintelligencia így a hálózatok mellett az ipari üzemek, az épületek, az adatközpontok és az otthonok hatékonyabb működését is szolgálhatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt

„Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt” – állítja a WtERT®. A Shek Kwu Chau létesítmény a technológia alkalmazásának egyik kiemelkedő példája. - Kép forrása: yes or no Media GmbH

„Kína bizonyítja, hogy a hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt” – jelentette ki a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council egy szakmai konferencián. Az ázsiai ország ezen a területen nemzetközi referenciának számít: több mint 1100 létesítményével a világ beépített hulladékhasznosítási kapacitásának több mint felét képviseli.

A fejlődés jelentős figyelmet kap, és egyre inkább meghatározza a jövőbiztos hulladékgazdálkodási stratégiákról szóló szakmai párbeszédet.

Tudományos eredmények és gyakorlati tapasztalatok

„A vita eldőlt: a hulladék energetikai hasznosítása működik. A technológia nagy léptékben is alkalmazható, és kézzelfogható eredményeket hoz. Kína megmutatja, hogy a hulladékból történő energiatermelés jelenti a jövőt – a lerakásnál tisztább, intelligensebb és költséghatékonyabb megoldást kínál”

– foglalta össze álláspontját a Global Waste-to-Energy Research and Technology Council (WtERT®) a hulladék energetikai hasznosításával foglalkozó, 2025-ben a kínai Hszianban megrendezett szakmai konferencián.[1]

A WtERT® nemzetközi kutatási hálózatként és szakmai agytrösztként működik, a New York-i Columbia Egyetem Earth Engineering Center központjához kapcsolódva. A szervezet az akadémiai szféra, az ipar és a kormányzati intézmények szakértőit fogja össze, hogy megoldásokat dolgozzon ki a globális hulladékgazdálkodási és energetikai kihívásokra.

Kína a hulladék energetikai hasznosításának legnagyobb piaca

A WtERT® szerint Kína ma a hulladék energetikai hasznosításának nagy léptékű megvalósításában vezető referenciapiacnak számít. Az országban több mint 1135 hulladékégető létesítmény működik, ezzel a világ legnagyobb ilyen infrastruktúrájával rendelkezik.

A létesítmények naponta mintegy 1,1 millió tonna hulladékot dolgoznak fel. Ez a mennyiség hozzávetőleg 55 000, egyenként teljesen megrakott teherautó rakományának felel meg.[2] A beépített teljesítmény eléri a 27 000 MW-ot.[3] Ez éves szinten körülbelül 236,5 terawattóra (TWh) energiatermelésnek felel meg az elméleti, teljes kihasználtságon alapuló számítás szerint.[4] Ez a mennyiség hozzávetőleg 79 millió háztartás éves villamosenergia-ellátásának felelne meg,[5] vagy 27 atomerőmű éves termelésével lenne egyenértékű.[6]

A WtERT® értékelése szerint ez a lépték azt mutatja, hogy a modern, hulladékból energiát előállító rendszerek műszakilag megbízhatóan működtethetők, kibocsátásuk ellenőrzés alatt tartható, és gazdaságilag is életképesek lehetnek. Kína így a technológia nagy léptékű alkalmazhatósága, környezeti teljesítménye és költséghatékonysága szempontjából is mintaként szolgálhat.[7]

Növekvő piaci lehetőségek

A technológiai fejlődéssel párhuzamosan a hulladék energetikai hasznosításának gazdasági jelentősége is növekszik. A globális hulladékbólenergia-piac értékét 2025-ben mintegy 11,8 milliárd amerikai dollárra becsülték, és a prognózisok szerint 2035-re elérheti a 15,9 milliárd dollárt.[8] Ez az összeg a NASA 2025-ös költségvetésének közel kétharmadával egyenértékű.[9]

A piac bővülésének fő hajtóerői közé tartozik a városi hulladékmennyiség növekedése, a támogató szabályozási környezet, valamint a hulladékból történő energiatermelés egyre szorosabb integrációja a körforgásos gazdaság koncepciójába.

Elemzések arra is rámutatnak, hogy a hulladék energetikai hasznosítása hosszú távon gazdasági előnyöket kínálhat, ha a hulladéklerakással járó környezeti és egészségügyi költségeket is figyelembe vesszük. Ezek közé tartozik többek között a metánkibocsátás, a csurgalékvíz kezelése és a területfoglalás.[10]

Szabályozási besorolás az EU taxonómiai rendeletében

A technológia szabályozási szempontból is egyre nagyobb jelentőséget kap. A hulladékhierarchia betartása mellett a hulladék energetikai hasznosítása környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységként is értelmezhető az EU taxonómiai rendelete alapján, amely az Európai Unió fenntartható gazdasági tevékenységeket osztályozó rendszere.

Erre a következtetésre jutott az EU taxonómiai rendeletének jogi elemzése, amelyet a német hulladékgazdálkodási, vízügyi és nyersanyag-ipari szövetség (BDE) felkérésére, az európai hulladékgazdálkodási ernyőszervezet, a FEAD megbízásából készítettek el.[11]

A tanulmányok megállapításai a gyakorlati tapasztalatokkal is összhangban állnak: Kína, Japán, Szingapúr és Svédország példája azt mutatja, hogy az energiatermeléssel összekapcsolt termikus hulladékkezelés a fenntartható körforgásos gazdaság egyik releváns elemének tekinthető. A technológia emellett a befektetők és a döntéshozók számára is fontos jelzés lehet.

Források és hivatkozások

[1] WtERT® – The debate is over: Waste-to-Energy works. It scales. It delivers. China proves that WtE is the future.

https://wtert.org/the-debate-is-over-waste-to-energy-works-it-scales-it-delivers-china-proves-that-wte-is-the-future-cleaner-smarter-and-cheaper-than-landfills/

[2] Modellfeltevés: egy teljesen megrakott teherautó 20 tonna hulladékot szállít.

[3] WtERT® – a beépített teljesítményre vonatkozó adat, lásd az [1] hivatkozást.

[4] Modellalapú számítás: 27 000 MW × 24 óra/nap × 365 nap/év ≈ 236 520 000 MWh ≈ 236,5 TWh.

[5] Háztartási villamosenergia-ellátásra vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 3 MWh/háztartás ≈ 78,8 millió háztartás.

[6] Atomerőművi termelésre vonatkozó egyenérték: 236,5 TWh ÷ évi 8,76 TWh/1 GW teljesítményű atomerőmű ≈ 27 reaktor.

[7] WtERT® – a technológia méretezhetőségére, környezeti teljesítményére és költséghatékonyságára vonatkozó állítások, lásd az [1] hivatkozást.

[8] Global Growth Insights – Waste-to-Energy (WtE) Market.

https://www.globalgrowthinsights.com/market-reports/waste-to-energy-wte-market-101443

[9] Space.com – a NASA 2025-ös költségvetési javaslata.