Ipar

A felhőtechnológia jelenthet kiutat a munkaerőhiány okozta nehézségekből

Egyre jobban felértékelődik a digitális érettség a munkavállalói és a munkáltatói piacon is.

A növekvő infláció mellett a munkaerőhiány is sürgeti a vállalkozásokat a digitális fejlesztésekre, hisz a jövőben csak az a cég maradhat versenyképes, aki a munkavállalók számára kényelmes munkavégzést és stresszmentes környezetet teremt, ennek kulcsa pedig az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatában rejlik.

„Jelenleg a magyar cégek egyik legnagyobb kihívása az értékes munkaerő bevonzása és annak megtartása. A versenyképes bérek mellett a hatékony munkavégzés és a megfelelő környezet az, amivel megtarthatják vagy megszerezhetik a munkatársakat a cégek – ehhez pedig elengedhetetlen alapot ad az informatika, azon belül is a felhő technológia.”

– vázolta fel az alaphelyzetet Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A felhőrendszer önmagában nem hoz változást – a gyakorlatba való átültetés a kulcs

A felhőtechnológia elterjedésével az elmúlt években az irodai munkavégzés hatalmas változásokon ment keresztül, a legtöbb hazai cég azonban a mai napig nehezen kezeli a felhőbe való költözést és a felhőalapú rendszerekben zajló közös munkavégzést. Pedig jelenleg óriásit bukhat az a cég, aki nem fejleszti informatikáját és a munkavégzés régi, elavult gyakorlataihoz ragaszkodik. Sok vállalkozás vezetője abba a hibába esik, hogy azt gondolja, egy felhőalapú rendszer bevezetése elegendő ahhoz, hogy szervezete digitalizálódjon, pedig a munka nagy része csak ezután kezdődik. Egy új vállalati szisztéma hatékony működéséhez rendszerint alapjaiban kell megváltoztatni a sokszor 15-20 éve megszokott munkamenetet, ehhez pedig minden munkatársnak kivétel nélkül, egyéni szinten is át kell alakítania a napi rutinját. A szakértő tapasztalata, hogy ilyenkor az első 3-6 hónap kritikus időszak, de a gondolkodásban és munkavégzésben történő teljes átállás sok helyen egy-két évig is eltarthat.

Nagy probléma a belső ellenállás

A digitális átállás egyik legnagyobb akadálya sokszor a vállalaton belüli ellenállás. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy sok munkavállaló nem érzi érdekeltnek magát a változásban és nem akar erőfeszítéseket tenni egy új rendszer elsajátításával. Pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben, ha nincs fejlesztés, vagy ha a munkavállalók nem adaptálják a változást, azzal a cég élete, vele együtt pedig a kollégák megélhetése kerülhet veszélybe.

„Fontos, hogy a vállalatok időt és energiát tegyenek a változásmenedzsmentbe, mert csak így fogják tudni végigcsinálni az átállást. A vezetőség nem várhatja el a kollégáktól, akik sokszor 15 éve ugyanúgy dolgoznak, hogy maguk találják ki, hogyan boldoguljanak az új rendszerben. Fejleszteni kell a munkatársak informatikai készségeit és beszélgetni velük a változásról, ha pedig nincs erre a vállalatnak szakképzett embere, külső szakértőkhöz kell fordulni, akik végigvezetik a céget a változásokon.”

– magyarázta el Juhász Viktor.

Egyre értékesebbek a digitálisan érett munkavállalók

A szakértő azt is elárulta, hogy a jelenlegi trendekben tisztán látható, hogy az új rendszerekre nyitott emberek általában a hazai KKV-k legalább középvezetői szintjén helyezkednek el. Ennek oka az, hogy a digitálisan érett személyek a modern rendszerek segítségével egységnyi idő alatt sokkal több feladatot végeznek el és problémát oldanak meg, mint azok, akik nem tudják használni, vagy nem rendeltetésszerűen használják a felhőalapú vállalati rendszereket.

„Sokan ma is azt gondolják, hogy a digitálisan érett, kontra digitálisan éretlen munkavállaló hatékonysága közti különbség 10-20%-ban kimerül, ez azonban téves. Tapasztalataink szerint egy informatikában jó képességű munkavállaló hatékonysága többszörös, tehát esetében plusz 100-150%-ról beszélünk.”

– árulta el Juhász Viktor.

Tipikus hibák cégvezetőktől a felhőalapú rendszerekre való átállásban

Nem hagy időt a kollégáknak – Ahhoz, hogy az átállás sikeres legyen, minden kollégának egészen új rutint kell kialakítania a rendszerben, ami egy időigényes folyamat. Ha a vezető türelmetlen és egyik napról a másikra követel változást, azzal frusztrálttá teheti a kollégákat, akik emiatt negatívan fogják megélni a digitalizációt.
Nem hajlandó eltérni a megszokott folyamatoktól – Az új rendszerek bevezetésénél a hatékonyság növelésének kulcsa a munkafolyamatok megváltoztatása. Ha a vezető ragaszkodik a feladatvégzés régi rutinjaihoz, a szervezet sose fogja tudni maximális hatékonysággal használni az új rendszert.
Nem mutat példát az átállásban – A cég vezetőjének jó példával kell elöl járnia az új rendszer használatában, hogy a munkatársak komolyan vegyék a változást és motiváltak legyenek.
Fél bevezetni a home office-t – A legtöbb vezető azért tart az otthoni munkavégzésétől, mert úgy gondolja, a home office-ban nem tud kontrollt gyakorolni a munkavállalók fölött. Pedig a digitalizáció fejlesztésével a távoli kapcsolattartás és az ellenőrzés is hatékonyan kivitelezhető.
Nem szakértőre bízza a rendszer kiválasztását – A különböző felhőrendszerek között funkció és kezelés tekintetében is rengeteg különbség van, ami a vállalatok szempontjából meghatározó lehet. Tipikus hiba, mikor egy vezető az alapján választ rendszert, hogy az ismerőse, vagy egy másik cég vezetője mit ajánl neki, hisz attól, hogy adott szisztéma egy bizonyos szervezetnél jól működik, még nem biztos, hogy számára is ideális lesz.

„Egy rendszer kiválasztásánál kulcsfontosságú lépés, hogy a vezető keressen egy olyan IT szolgáltatót, akinek van a vállalkozásához hasonló méretű és profilú ügyfele és kérdezze meg, náluk mit vezetett be. Ezen kívül fontos, hogy a választott szolgáltató ne csak jó referenciákkal rendelkezzen, de ő maga is dolgozzon, létezzen ezekben a felhőrendszerekben.”

– javasolta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője. Hozzátette:

„Egy jó informatikai szolgáltatónál kell, hogy legyen olyan személy, aki nem csak IT szakértő, de tanácsadó is, tehát ért az emberek nyelvén és tisztában van az üzleti élettel. Az biztos, hogy csak akkor beszélhetünk ideális szolgáltatóról, ha vannak ilyen munkatársai.”

Related Topics:felhőtechnológia felmérés hazai isolutions megoldás munkaerőhiány

Up Next

Levédeted, vagy másé legyen a haszon?

Don't Miss

Elengedhetetlen HR digitalizáció: hazai rendszermegoldások és tapasztalatok testközelből

Ipar

3D nyomtatástól a késztermékig: miért vált kulcskérdéssé az utókezelés?

Egyre több vállalat alkalmazza az additív gyártástechnológiákat végfelhasználású alkatrészek és kisebb-nagyobb sorozatok gyártására olyan területeken, mint az ipari berendezésgyártás, a robotika, az egészségügy vagy a fogyasztói termékek gyártása.

A 3D nyomtatási technológiák alkalmazásainak fejlődésével a hangsúly a teljes gyártási folyamat hatékonyságára helyeződik át. Egyre több gyártó szembesül azzal, hogy a folyamat szűk keresztmetszete már nem maga a nyomtatás, hanem az azt követő utókezelés.

A sorozatgyártás új kihívása

A porágyas additív technológiák – például az SLS (Selective Laser Sintering), az MJF (Multi Jet Fusion) vagy a SAF (Selective Absorption Fusion) – kiváló mechanikai tulajdonságú alkatrészek előállítására alkalmasak. A nyomatok azonban a gyártási folyamat sajátosságai miatt jellemzően érdes, mikroszkopikus szinten porózus felülettel rendelkeznek.

A június 9-én bemutatott Form Fuse X1 az egyik legújabb, sorozatgyártásra tervezett ipari SLS nyomtató rendszer.

Prototípusok esetén ez gyakran elfogadható, végtermékeknél azonban már számos további követelmény jelenik meg. A gyártók egyre gyakrabban várnak el prémium megjelenést, könnyű tisztíthatóságot, folyadék- vagy légzárást, illetve olyan felületminőséget, amely a hagyományos gyártástechnológiákkal előállított, például fröccsöntött alkatrészekhez hasonló felhasználói élményt biztosít.

Az utókezelés ezért ma már nem csupán esztétikai kérdés, hanem a végtermék funkcionalitását és piacképességét befolyásoló gyártási lépés.

Növekvő volumenek, növekvő munkaerőigény

Az utókezelési technológiák szerepének felértékelődését egy másik trend is erősíti: a gyártási volumenek növekedése.

Amikor egy vállalat évente néhány tucat vagy száz alkatrészt gyárt additív technológiával, a kézi utómunka még kezelhető erőforrásigényt jelenthet. Több ezer vagy tízezer alkatrész esetén azonban a kézi csiszolás, felületkezelés vagy egyéb utómunka jelentős költségtényezővé és kapacitáskorláttá válhat.

Az additív gyártás automatizálásának következő lépcsője ezért egyre több esetben már nem a nyomtatási folyamatot, hanem az utókezelést érinti. Az iparágban egyre nagyobb figyelem irányul azokra a technológiákra, amelyek képesek automatizált, reprodukálható módon javítani az alkatrészek felületminőségét.

Vegyszeres felületkezelés a prémium felületminőségért

Az egyik ilyen megoldást jelentik a vegyszeres polírozó berendezések, amelyek kontrollált körülmények között, automatizáltan kezelik az alkatrészek felületét.

A technológia alkalmazásával jelentősen csökkenthető a felületi érdesség – a belső üregekben is -, miközben simább, esztétikusabb és könnyebben tisztítható felület érhető el. A kezelés eredményeként javul a folyadék- és légzárás, valamint növelhető az alkatrészek szilárdsága és tartóssága is.

A megoldás különösen előnyös lehet orvostechnikai eszközök, ipari készülékburkolatok, élelmiszeripari gép- és robotikai alkatrészek, fogyasztói termékek vagy egyéb végfelhasználású komponensek gyártása során.

Az utókezelés az additív gyártási folyamat kulcslépése

Az additív gyártási projektek sikerét egyre ritkábban határozza meg egyetlen berendezés vagy technológia teljesítménye. A versenyképes alkalmazások mögött egy teljes gyártási stratégia áll, amelynek része az anyagválasztás, a tervezési irányelvek, a nyomtatási módszer és az utókezelés is. Lehetőleg automatizáltan. Ennek megfelelően az iparágban egyre nagyobb szerepet kapnak azok a szereplők, amelyek nem egy-egy technológia, hanem a teljes gyártási folyamat optimalizálásában támogatják az ipari felhasználókat.

Az ADMASYS HU additív utómunka portfóliója most az AMT PostPro vegyszeres felületkezelő rendszerekkel bővült, amelyek SLS, MJF és több más additív gyártási technológiával készült műanyag alkatrészek automatizált utókezelésére alkalmazhatók. A rendszer nemcsak az ADMASYS által használt és értékesített Formlabs Fuse 1+ és Fuse X1 SLS rendszereken gyártott alkatrészekkel kompatibilis. Világszerte számos gyártó porágyas additív rendszereivel használják, többek között HP Multi Jet Fusion (MJF), EOS és 3D Systems SLS, valamint Stratasys SAF technológiával készült poliamid és TPU alkatrészek utókezelésére is.

Az ADMASYS HU a brendezések értékesítése mellett szolgáltat is az AMT rendszereivel. A technológia bevezetésének alkalmából nyár végéig díjmentes mintapolírozási lehetőséget biztosít SLS bérnyomtatási megrendelések esetén, valamint azon vállalatok számára, amelyek SLS 3D nyomtató vagy vegyszeres utókezelő rendszer beszerzését tervezik, és saját alkatrészeiken szeretnék megvizsgálni az elérhető felületminőséget.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az új AI-ügynök már nemcsak javasol – elvégzi a munkát is

Ugrás a mérnöki munkában.

Nem csak egyszerűen tanácsadó, hanem önállóan tervező, programozó és ellenőrző automatizálási feladatokat ellátó eszközt fejlesztett a Siemens.

Az Eigen Engineering Agentet kifejezetten ipari automatizálási mérnöki munkára alkották meg. A névben szereplő „eigen” német szó („saját”) egyszerre utal arra, hogy az eszköz minden projekthez személyre szabott kimenetet állít elő, illetve arra, hogy stabil, megbízható intelligenciát nyújt egy gyorsan változó AI-környezetben.

A Siemens TIA Portal mérnöki platformjához közvetlenül kapcsolódó eszköz képes PLC-kódot írni (ezek irányítják a berendezéseket), HMI (kijelző)-vizualizációkat készíteni és eszközöket konfigurálni, – mindezt az adott projekt teljes kontextusának ismeretében. Nem egyszerűen javaslatokat ad: elvégzi a feladatot, majd önállóan ellenőrzi a saját munkáját, és addig finomítja az eredményt, amíg az megfelel az előírt minőségi kritériumoknak.

A több mint száz vállalatnál végzett tesztüzem alapján mindez a manuális munkafolyamatoknál kettő-ötször gyorsabb munkavégzést és 50 százalékos hatékonyságnövekedést jelent a mérnöki munkában, úgy, hogy 80 százalékkal magasabb megoldásminőséget regisztráltak.

Két új képesség

A rendszerhez kapcsolódóan most két újabb képességet mutatott be a cég.

Az egyik az ún. ECAD-integráció. Eddig az elektromos tervezés és az automatizálási szoftverfejlesztés különálló eszközökben, egymás után zajlott. A mérnökök manuálisan vitték át az eszközlistákat, javítgatták az eltérő névformátumokat, és keresték a késői hardvermódosítások nyomait. Az Eigen Engineering Agent most képes közvetlenül olvasni az elektromos tervrajzfájlokat (XML és AML formátumokban), felismeri az ellentmondásokat, kezeli ezeket, és az elektromos topológia alapján automatikusan hozza létre a PLC-adatokat a TIA Portalban.

A másik új funkció a szabványkövető projektgenerálás. Minden automatizálási projekt eleje azzal telik, hogy a mérnökök felbontják a gépet modulokra, elnevezik az egységeket, felépítik az adatstruktúrát és meghatározzák az állapotátmeneteket. Ez akár napokba is telhet, – és még a tapasztalt csapatoknál is fennáll a hibalehetőség. Az új képességgel a mérnök egyszerű, természetes nyelven leírást ad a gépről (állomások, eszközök, viselkedés), az agent pedig néhány percen belül egy teljes, szabványos projektet generál, ami azonnal megnyitható a TIA Portalban.

A cél mindezzel nem a mérnökök felváltása, hanem a repetitív, hibákra hajlamos szakaszok lerövidítse. Így a szakemberek az összetett, rendszerszintű döntésekre koncentrálhatnak, az adatátvitel és a projektalapozás helyett.

Az Eigen Engineering Agent a Siemens Xcelerator portfólió része, és az „automatizálás automatizálása” vízió egyik megvalósítása. A rendszer 1 hónapos ingyenes verzióval kipróbálható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Belépett a balti energiatárolási piacra a Futureal Energy Partners

A Futureal Energy Partners (FEP) megvásárolta az Aretis Group (AG) egyik lettországi akkumulátoros energiatároló-rendszer (BESS) portfólióját, ezáltal belépett a gyorsan fejlődő balti energiatárolási piacra. A tranzakció két, Riga térségében található, önálló energiatároló projektet foglal magában, ami összesen 45 MW teljesítménnyel és 120 MWh tárolókapacitással rendelkezik.

A portfólióhoz tartozó bolderajai és bisuciemsi projekteket a lett megújulóenergia-fejlesztő Aretis Group zöldmezős beruházásként indított el. A projektek már rendelkeznek a szükséges hálózati csatlakozási megállapodásokkal és építési engedélyekkel. A kivitelezés várhatóan 2026 júliusában kezdődik meg, a kereskedelmi üzembehelyezés pedig 2026 novemberére várható.

A Riga vonzáskörzetében található projektek kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják a dinamikusan fejlődő balti villamosenergia-piacban rejlő lehetőségeket. Miután a balti államok 2025-ben csatlakoztak a kontinentális európai villamosenergia-hálózathoz, jelentősen megnőtt az igény a hálózati rugalmasságot biztosító, kiegyenlítő és rendszerirányítási szolgáltatások iránt. Ez tovább erősíti az energiatárolási infrastruktúra szerepét a régióban.

„A balti térség rövid idő alatt Európa egyik legvonzóbb energiatárolási piacává vált”

– mondta Szentirmai Dániel, a Futureal Energy Partners társalapítója és vezérigazgatója.

„A bejelentett akvizíció tökéletesen illeszkedik stratégiánkhoz, amelynek célja, hogy olyan piacokon fektessünk be rugalmas energiainfrastruktúrába, ahol az energiatárolás kulcsszerepet játszhat a hálózat stabilitásának növelésében és a megújuló energiaforrások integrációjának felgyorsításában. Lettország régóta erős piaci fundamentumokkal rendelkezik, de kiváló lehetőségeket látunk az egész régióban.”

A megvásárolt portfólió egy 15 MW teljesítményű és 40 MWh kapacitású bolderajai, valamint egy 30 MW teljesítményű és 80 MWh kapacitású bisuciemsi energiatároló projektből áll. Mindkét létesítmény biztosított hálózati csatlakozással rendelkezik középfeszültségű alállomásokhoz. Az energiatárolók várható bevételeinek fő forrását a villamosenergia-rendszer megbízható működését és rugalmasságát támogató kiegyenlítő és rendszerirányítási szolgáltatások adják majd.

Az Aretis Group meghatározó megújulóenergia-fejlesztővé vált Lettországban, ahol számos naperőmű- és hibrid energetikai projektet valósított meg. A vállalat a most értékesített energiatároló-portfóliót a kezdeti fejlesztési szakasztól egészen az engedélyezésig és a hálózati csatlakozás jóváhagyásáig felügyelte, így a projektek már közel állnak a kivitelezési fázishoz.

„Büszkék vagyunk arra, hogy együttműködhetünk a Futureal Energy Partners csapatával ebben a tranzakcióban”

– mondta Arturs Plume, az Aretis Group alapítója és vezérigazgatója.

„Hosszú távú befektetői szemléletük és energia-infrastruktúra területen szerzett tapasztalatuk ideális partnerré teszi őket ahhoz, hogy felgyorsítsák az energiatárolási megoldások elterjedését a balti régióban.”

Az akvizíció tovább erősíti a Futureal Energy Partners folyamatosan bővülő európai megújulóenergia-portfólióját, amely már magában foglal finnországi napelemes és energiatároló beruházásokat, egy nagyszabású magyarországi naperőmű-projektet, valamint egy jelenleg építés alatt álló, 45 MW teljesítményű lengyelországi szélerőműparkot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!