Ipar

A felhőtechnológia jelenthet kiutat a munkaerőhiány okozta nehézségekből

Egyre jobban felértékelődik a digitális érettség a munkavállalói és a munkáltatói piacon is.

A növekvő infláció mellett a munkaerőhiány is sürgeti a vállalkozásokat a digitális fejlesztésekre, hisz a jövőben csak az a cég maradhat versenyképes, aki a munkavállalók számára kényelmes munkavégzést és stresszmentes környezetet teremt, ennek kulcsa pedig az informatikai eszközök rendeltetésszerű használatában rejlik.

„Jelenleg a magyar cégek egyik legnagyobb kihívása az értékes munkaerő bevonzása és annak megtartása. A versenyképes bérek mellett a hatékony munkavégzés és a megfelelő környezet az, amivel megtarthatják vagy megszerezhetik a munkatársakat a cégek – ehhez pedig elengedhetetlen alapot ad az informatika, azon belül is a felhő technológia.”

– vázolta fel az alaphelyzetet Juhász Viktor, a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője.

A felhőrendszer önmagában nem hoz változást – a gyakorlatba való átültetés a kulcs

A felhőtechnológia elterjedésével az elmúlt években az irodai munkavégzés hatalmas változásokon ment keresztül, a legtöbb hazai cég azonban a mai napig nehezen kezeli a felhőbe való költözést és a felhőalapú rendszerekben zajló közös munkavégzést. Pedig jelenleg óriásit bukhat az a cég, aki nem fejleszti informatikáját és a munkavégzés régi, elavult gyakorlataihoz ragaszkodik. Sok vállalkozás vezetője abba a hibába esik, hogy azt gondolja, egy felhőalapú rendszer bevezetése elegendő ahhoz, hogy szervezete digitalizálódjon, pedig a munka nagy része csak ezután kezdődik. Egy új vállalati szisztéma hatékony működéséhez rendszerint alapjaiban kell megváltoztatni a sokszor 15-20 éve megszokott munkamenetet, ehhez pedig minden munkatársnak kivétel nélkül, egyéni szinten is át kell alakítania a napi rutinját. A szakértő tapasztalata, hogy ilyenkor az első 3-6 hónap kritikus időszak, de a gondolkodásban és munkavégzésben történő teljes átállás sok helyen egy-két évig is eltarthat.

Nagy probléma a belső ellenállás

A digitális átállás egyik legnagyobb akadálya sokszor a vállalaton belüli ellenállás. A szakértő szerint ennek az az oka, hogy sok munkavállaló nem érzi érdekeltnek magát a változásban és nem akar erőfeszítéseket tenni egy új rendszer elsajátításával. Pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben, ha nincs fejlesztés, vagy ha a munkavállalók nem adaptálják a változást, azzal a cég élete, vele együtt pedig a kollégák megélhetése kerülhet veszélybe.

„Fontos, hogy a vállalatok időt és energiát tegyenek a változásmenedzsmentbe, mert csak így fogják tudni végigcsinálni az átállást. A vezetőség nem várhatja el a kollégáktól, akik sokszor 15 éve ugyanúgy dolgoznak, hogy maguk találják ki, hogyan boldoguljanak az új rendszerben. Fejleszteni kell a munkatársak informatikai készségeit és beszélgetni velük a változásról, ha pedig nincs erre a vállalatnak szakképzett embere, külső szakértőkhöz kell fordulni, akik végigvezetik a céget a változásokon.”

– magyarázta el Juhász Viktor.

Egyre értékesebbek a digitálisan érett munkavállalók

A szakértő azt is elárulta, hogy a jelenlegi trendekben tisztán látható, hogy az új rendszerekre nyitott emberek általában a hazai KKV-k legalább középvezetői szintjén helyezkednek el. Ennek oka az, hogy a digitálisan érett személyek a modern rendszerek segítségével egységnyi idő alatt sokkal több feladatot végeznek el és problémát oldanak meg, mint azok, akik nem tudják használni, vagy nem rendeltetésszerűen használják a felhőalapú vállalati rendszereket.

„Sokan ma is azt gondolják, hogy a digitálisan érett, kontra digitálisan éretlen munkavállaló hatékonysága közti különbség 10-20%-ban kimerül, ez azonban téves. Tapasztalataink szerint egy informatikában jó képességű munkavállaló hatékonysága többszörös, tehát esetében plusz 100-150%-ról beszélünk.”

– árulta el Juhász Viktor.

Tipikus hibák cégvezetőktől a felhőalapú rendszerekre való átállásban

Nem hagy időt a kollégáknak – Ahhoz, hogy az átállás sikeres legyen, minden kollégának egészen új rutint kell kialakítania a rendszerben, ami egy időigényes folyamat. Ha a vezető türelmetlen és egyik napról a másikra követel változást, azzal frusztrálttá teheti a kollégákat, akik emiatt negatívan fogják megélni a digitalizációt.
Nem hajlandó eltérni a megszokott folyamatoktól – Az új rendszerek bevezetésénél a hatékonyság növelésének kulcsa a munkafolyamatok megváltoztatása. Ha a vezető ragaszkodik a feladatvégzés régi rutinjaihoz, a szervezet sose fogja tudni maximális hatékonysággal használni az új rendszert.
Nem mutat példát az átállásban – A cég vezetőjének jó példával kell elöl járnia az új rendszer használatában, hogy a munkatársak komolyan vegyék a változást és motiváltak legyenek.
Fél bevezetni a home office-t – A legtöbb vezető azért tart az otthoni munkavégzésétől, mert úgy gondolja, a home office-ban nem tud kontrollt gyakorolni a munkavállalók fölött. Pedig a digitalizáció fejlesztésével a távoli kapcsolattartás és az ellenőrzés is hatékonyan kivitelezhető.
Nem szakértőre bízza a rendszer kiválasztását – A különböző felhőrendszerek között funkció és kezelés tekintetében is rengeteg különbség van, ami a vállalatok szempontjából meghatározó lehet. Tipikus hiba, mikor egy vezető az alapján választ rendszert, hogy az ismerőse, vagy egy másik cég vezetője mit ajánl neki, hisz attól, hogy adott szisztéma egy bizonyos szervezetnél jól működik, még nem biztos, hogy számára is ideális lesz.

„Egy rendszer kiválasztásánál kulcsfontosságú lépés, hogy a vezető keressen egy olyan IT szolgáltatót, akinek van a vállalkozásához hasonló méretű és profilú ügyfele és kérdezze meg, náluk mit vezetett be. Ezen kívül fontos, hogy a választott szolgáltató ne csak jó referenciákkal rendelkezzen, de ő maga is dolgozzon, létezzen ezekben a felhőrendszerekben.”

– javasolta Juhász Viktor a felhőmegoldásokkal foglalkozó iSolutions ügyvezetője. Hozzátette:

„Egy jó informatikai szolgáltatónál kell, hogy legyen olyan személy, aki nem csak IT szakértő, de tanácsadó is, tehát ért az emberek nyelvén és tisztában van az üzleti élettel. Az biztos, hogy csak akkor beszélhetünk ideális szolgáltatóról, ha vannak ilyen munkatársai.”

Related Topics:felhőtechnológia felmérés hazai isolutions megoldás munkaerőhiány

Up Next

Levédeted, vagy másé legyen a haszon?

Don't Miss

Elengedhetetlen HR digitalizáció: hazai rendszermegoldások és tapasztalatok testközelből

Ipar

Hogyan gondolkodik a generatív MI? Szegedi kutatók keresik a választ a chatbotok titkaira

A mesterséges intelligencia (MI) egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást?

Többek között erre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központjának áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel. A cél, hogy mélyebben feltárják a generatív nyelvi modellek működését a technológia biztonságosabb és hatékonyabb alkalmazása érdekében.

Belelátni a generatív MI modellek fejébe

A mesterséges intelligencia képes utánozni az emberi gondolkodást, de valóban érti is a saját döntéseit? A generatív modellek – amelyek különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével a megadott utasítások alapján hoznak létre új tartalmakat – képesek lehetnek sakkozni, de felmerül a kérdés, hogy valóban ismerik-e a játékszabályokat, vagy csupán mintázatokat követnek anélkül, hogy értenék a játék működését.

A RAItHMA projekt keretében induló kutatás egyik fontos témája, hogy a generatív MI modellek hogyan reprezentálják az egyes fogalmakat, és ezek a fogalmak milyen kapcsolatban állnak egymással. Magyarán, ha egy chatbot igaznak ítél egy állítást, vajon automatikusan hamisnak tartja annak tagadását? Az emberi gondolkodás számára ez magától értetődő, de a nyelvi modellek esetében nem minden esetben teljesül.

A chatbotok meglepő korlátai

„A nagy nyelvi modellek nem a tényleges tudást vagy a szabályok megértését sajátítják el, hanem pusztán a szövegek folytatására épülnek. Ebből kifolyólag a chatbotok olykor olyan alapvető kérdésekben hibáznak, amelyeket adott esetben egy gyermek is képes megválaszolni. Ha például felsoroljuk a hét törpe nevét, majd megkérdezzük, hogy egy adott név szerepelt-e a listán, a modell nem mindig tudja a helyes választ. Az MI képes akár rendkívül összetett matematikai feladatokat is megoldani, ugyanakkor nehezen birkózik meg a halmaz fogalmával és néha egészen egyszerű feladványokkal is. Ha sikerül felderíteni ennek hátterét, nagyot léphetünk előre a mesterséges intelligencia jobb megértése és biztonságosabb, hatékonyabb használata felé”

– mondta Dr. Jelasity Márk, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Mesterséges Intelligencia Kompetenciaközpont vezetője.

A kutatók arra is keresik a választ, hogy mi áll ezeknek az ellentmondásoknak a hátterében, milyen belső tudással rendelkezik a modell, és miképpen csökkenthető a kommunikációs zavar ember és gép között. Amellett, hogy ez a munka a generatív MI megbízhatóságának javítását szolgálja, új távlatokat nyithat a modellek alkalmazásában számos területen.

Megbízhatunk a mesterséges intelligenciában?

Ahogy egyre több területen alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, komoly kockázatot jelent, ha nem értjük pontosan, hogyan működnek ezek a modellek. Egy önvezető autó például képes felismerni az előtte haladó járműveket és a közlekedési táblákat, de nem képes megérteni a közlekedési helyzeteket. Egy ember tudja, hogy ha egy labda begurul az útra, valószínűleg egy gyerek fog utána szaladni – a mesterséges intelligencia viszont ezt a kontextust egyelőre nem képes felismerni.

Az egyik alapvető hiányosság, hogy a modellek nem építenek ki stabil világmodellt, ami kulcsfontosságú lenne a megbízható működéshez. A Szegedi Tudományegyetem kutatói nemzetközi partnereikkel együtt arra törekednek, hogy feltárják a generatív MI korlátait és mélyebben megértsék működését. Első lépésként ugyanis, ha pontosabb képet kapunk arról, hogyan „gondolkodnak” ezek a rendszerek és milyen hibák jellemzik őket, az hosszú távon segíthet új megközelítéseket kialakítani. Az így szerzett tudás hozzájárulhat a jövő MI-rendszereinek alakításához, a hatékonyabb, megbízhatóbb tervezéshez. A mesterséges intelligencia ugyanis nem csupán egy technológiai eszköz, hanem a tudomány egy olyan területe, amelynek mélyebb megismerése kulcsfontosságú a jövő fejlesztéseihez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okos szakemberek nélkül nincs okos építőipar

Az építőipar folyamatos átalakuláson megy keresztül: a digitalizáció, az új építőanyagok és az innovációk alapjaiban formálják át az iparágat.

Eközben a szakemberhiány, a gazdasági bizonytalanság és a növekvő piaci elvárások egyre nagyobb kihívást jelentenek. A siker kulcsa nem csupán a technológiai fejlődésben rejlik, hanem azokban a szakemberekben, akik képesek az új megoldásokat alkalmazni. Ebben a helyzetben a szakmai oktatás szerepe felértékelődik.

„A szakmai oktatás nem mellékes tényező, hanem az építőipar jövőjének záloga – és ebben a vállalatoknak is egyre nagyobb a felelőssége”

– hangsúlyozta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője annak kapcsán, hogy a vállalat képzési programjai szakmai elismerésben részesültek.

A vállalat oktatási programjai évente több ezer szakember és diák képzését biztosítják, hozzájárulva az építőipari munka minőségének javításához. Ezt a törekvést ismerte el a Magyar Marketing Szövetség is, amikor a Mapei Kft.-nek négy Marketing Diamond Awards díjat ítélt oda.

Innováció és szakértelem: csak együtt működnek

Az új technológiák rohamos terjedése önmagában nem elég, ha a szakemberek nem tudják hatékonyan használni ezeket az eszközöket. Az innovatív technológiák és építőanyagok csak akkor hoznak valódi eredményt, ha a kivitelezők megfelelő tudással rendelkeznek.

Ennek érdekében indította el a vállalat a Mapei Akadémiát és a Mapei Kereskedői Konferenciát, amelyek célja, hogy a partnerek és kereskedők megismerjék az iparág legújabb trendjeit és eszközeit. Az ilyen szakmai események lehetőséget teremtenek a tudásmegosztásra és a piaci kihívások közös megoldására is. Ezt a törekvést ismerte el a Magyar Marketing Szövetség, amikor mindkét programot Marketing Diamond Awards díjjal tüntette ki.

Szakemberhiány: a jövő építőiparának kulcskérdése

Az építőipari szakemberhiány az egyik legégetőbb probléma Magyarországon. Egyre kevesebb fiatal választja ezt a hivatást, miközben az iparág fejlődése és a munkaerőpiac igényei egyre nagyobb tudást követelnek meg.

„Ha nem vonzunk be új szakembereket, és nem segítjük a fiatalokat abban, hogy elköteleződjenek az építőipar mellett, hosszú távon komoly problémákkal kell szembenéznünk. Éppen ezért kiemelten fontosnak tartjuk az oktatási intézményekkel való együttműködést”

– emelte ki Markovich Béla.

A vállalat számos egyetemmel és szakképző intézménnyel működik együtt, modern oktatási anyagokat, terméktámogatást és gyakorlati képzési lehetőségeket biztosítva a hallgatóknak. A cél az, hogy a diákok már tanulmányaik során találkozzanak a legkorszerűbb technológiákkal, így könnyebben elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon, és az iparág is biztosítani tudja a megfelelő utánpótlást. Ezeket a törekvéseket ismerte el a Magyar Marketing Szövetség, amikor a programot Marketing Diamond Awards-díjjal jutalmazta.

Egészséges társadalommal lehet építeni

A Mapei Sportnagykövet program célja egy inspiráló, aktív közösség építése amatőr sportolók számára, akik elkötelezettek az egészséges életmód és a fenntartható sportolási lehetőségek mellett. A program közösségimédia-alapú pályázati rendszerrel választja ki azokat a lelkes sportkedvelőket, akik egy éven keresztül képviselik a Mapei sportfilozófiáját, és közösségi felületeiken aktívan motiválják követőiket.

A Sportnagykövet program koncepcióját a Mapei Kft. azzal a céllal dolgozta ki, hogy elkötelezett amatőr sportolókból álló közösséget hozzon létre, amely folyamatosan inspirálja egymást és követőit. Az innovatív kezdeményezést a Sportmarketing kategóriában díjazták.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Sörgyári raklappálya-vezérlőrendszer

Tavaly fejeződött be a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. megbízásából a sörgyár soproni üzemében a teledoboz-raklappálya vezérlőrendszer villamos és biztonságtechnikai felújítása, amely a dobozos sörök palettázásához kapcsolódó raklapok szállítását végzi.

A raklappálya működésének célja, hogy a dobozos palettázógépet üres raklapokkal lássa el, illetve a dobozos palettázógépen keletkezett rakományokat a függőkonvejor szállítórendszerhez eljuttassa – kezdte Kiss Artúr, a GAL Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője.

MM: Milyen egységekből áll a dobozos raklappálya rendszer a soproni üzemben?

K.A.: A folyamat úgy áll össze, hogy a dobozos söröket a töltés után tálcákra helyezik, majd a teli tálcákat szállítószalagon továbbítják a palettázógép felé, ami azokat raklapokra rendezi.

A pallettázógép számára előkészített üres raklaphalmazokat targoncával a raklaptároló előtti feladópályára helyezik. A raklaptároló a felrakott raklaphalmazokat automatikusan betárolja, az üres raklapokat pedig a halmazból egyesével lebontja. Az üres raklapok a görgőspályán keresztül a palettázógéphez kerülnek, ami a szállítószalagon érkező sörös tálcákat a raklapra pakolja. A palettázógép saját vezérléssel rendelkezik, de a jelcsere ki van alakítva a raklappályát irányító PLC-vel.

A már teli sörösdobozokkal megrakott raklapot a pályarendszer ezután a fóliázógéphez juttatja el. A fóliázógép szintén saját vezérléssel rendelkezik, kommunikációja a raklappálya PLC-vel diszkrét jelcserén keresztül valósult meg. A fóliázást követően a rakományt egy görgőspályával ellátott szállítókocsi viszi a címkézőgéphez, majd tovább a függőkonvejor előtti utolsó pályaszakaszra, ahonnan a függőkonvejor kocsijára kerül.

Szakemberekkel felmérettük a gépsor biztonsági kockázatait, és az ennek megfelelő biztonsági berendezésekkel láttuk el a gépsort. A teledoboz-raklappálya biztonsági ráccsal elkülönített munkaterületeire a bejutás 4 db biztonsági zárral felszerelt ajtón keresztül történhet, amelyeket csak a megfelelő jogosultsággal ellátott RFID kulccsal lehet kinyitni, illetve visszanyugtázni. Ezen kívül a munkaterületeket a munkaterület-határokon elhelyezkedő pályákra szerelt 4 db fényfüggöny védi az illetéktelen behatolástól.

MM: Milyen Siemens eszközöket használtak a projekt elvégzéséhez?

K.A.: A dobozos raklappálya vezérlését Siemens S7-1500 típusú biztonsági PLC végzi. Erre a PLC-re csatlakozik PROFINET-en keresztül a 7 db ET200SP típusú kihelyezett I/O egység, a 2 db MTP700 HMI operátor panel (WinCC Unified) és az 5 db RFID kulcs olvasóegység.

A vezérlőszekrényben lévő kapcsolóberendezésekhez is a Siemens termékeit választottuk (kismegszakítók, motorvédők, mágneskapcsolók stb.). A görgőspályák hajtás-leágazásához Siemens 3RM1 sorozatú biztonsági motorstartereket használtunk.

Kiemelném a széles választékot, a kiemelkedő háttértámogatást és a supportot, amit a Siemens Zrt.-től kapunk már évek óta. Megbízhatóak, jól programozhatóak a megoldásaik. Ha nincsen semmilyen kényszerítő körülmény, akkor mi nem is váltunk a Siemensről semmi másra.

MM: A rendszer irányítása hogyan történik?

K.A.: A rendszer kezelése a teledoboz-raklappálya területén elhelyezett 2 db kezelőpulttal valósul meg, a rajtuk elhelyezett MTP700 típusú 7”-os érintőképernyős operátor panel (WinCC Unified) és az alatta elhelyezett 4 db funkciónyomógomb segítségével. Az operátorpaneleken történik a teledoboz-raklappályák kezelése és a hibák kijelzése.

MM: A mérnökirodát bemutatná néhány mondatban?

K.A.: 1996-ban jött létre a mérnöki iroda, ipari automatizálással 2003 óta foglalkozunk. Jelenleg 6 fős létszámmal dolgozunk, ebből négy mérnök, egy adminisztratív, pénzügyes kolléga, illetve egy erősáramú kolléga. Megbízásainkat főként a villamos tervezés, PLC, HMI programozás, folyamatautomatizálás és gépfelújításhoz kapcsolódó automatizálási munkák jelentik. Több alvállalkozóval dolgozunk, projektek végén a teljes rendszert mi adjuk át és mi helyezzük üzembe. Referenciáink közé tartozik az élelmiszer- és gyógyszeripar, a műanyag- és gumiipar, a nehézipar szereplőinek végzett munkánk. Megvalósított projektjeink közül kiemelném például az ICE Solution Kft. győri hűtőházának automatizálását, valamint a Xellia Gyógyszervegyészeti Kft. hűtőgépházához tartozó központi vezérlőrendszerének felújítását.

www.siemens.hu, gal-mi.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!