Connect with us

Ipar

Levédeted, vagy másé legyen a haszon?

szellemitulajdon-védelem Pomázi Gyula

A világszínvonalú magyar vizes cégek sorra védetik le eredményeiket.

Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?

Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására.  Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.

MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?

FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!

Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Van már oltalmuk?

FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.

MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?

Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.

Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke

MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?

PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.

MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?

FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott  a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.

MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?

PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.

Forintos Róbert, a HWP társelnöke

FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?

PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.

MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?

FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz  összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.

MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?

PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.

Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.

További információwww.sztnh.gov.hu

Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH

A szellemitulajdon-védelem témakörhöz kapcsolódóan ajánljuk korábbi cikkünket: Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH

Ipar

Az amerikai vámok és az európai zöldpolitika szorításában is stabilak a hazai gumiabroncspiac kilátásai

Az amerikai vámpolitika és az európai zöldátállás bizonytalanságai ellenére a hazai gumiabroncsipar kilátásai stabilak, az autóipar jövője pedig egyértelműen az elektromos közlekedés felé tart – hangzott el az idei Continental Gumiabroncs Konferencián.

Az idén hetedik alkalommal megrendezett szakmai fórumon a Continental Hungaria Kft. partnerei és a gumiabroncs-ipar szakértői vitatták meg az ágazat jövőjét és legfontosabb trendjeit. Az innovációk sorából kiemelt figyelmet kapott a Conti GreenConcept: a Continental tervei szerint 5-7 éven belül 100%-ban újrahasznosított abroncsok kerülhetnek sorozatgyártásba.

A rendezvény Enrico Moncada, a Continental Tires délkelet-európai régióvezetőjének köszöntőjével indult. Moncada hangsúlyozta: a COVID óta felgyorsult változásokra az innováció jelenti a választ, a Continental pedig megbízható partnerként kíván támogatást nyújtani ügyfeleinek egy folyamatosan változó világban.

Az esemény fókuszpontját a „Töréspont vagy áttörés? Az autóipar új korszakának küszöbén” című kerekasztal-beszélgetés jelentette. A panel résztvevői – Bazsó Gábor (Karotta), Várkonyi Gábor autópiaci szakértő, Dr. Keszte Róbert, az AUMOVIO magyarországi országigazgatója és Tokaji Vilmos, a Continental Hungaria Kft. dél-kelet európai értékesítési igazgatója – több nézőpontból világították meg az autóipar előtt álló kihívásokat és lehetőségeket.

A vitaindítóban elsőként az amerikai vámpolitika hatásait elemezték, amely számottevő nyomást helyez az európai gyártókra. A szakértők egyetértettek abban, hogy az intézkedések ugyan reakciókényszerbe hozzák az iparágat, de a legtöbb gyártó inkább kivár, és nem helyezi át az USA-ba gyártókapacitásait. Dr. Keszte Róbert rámutatott: a vámok kifizetése jelenleg kisebb kockázatot jelent, mint a költséges és hosszadalmas kapacitás-áthelyezések, amelyekhez képzett munkaerőre és akár évtizedes beruházásokra lenne szükség. Tokaji Vilmos hozzátette, hogy a gumiabroncsipar helyzete eltér az autóipartól: mivel jelentős részben közvetlenül a végfelhasználóknak értékesít, jóval kiszámíthatóbb és stabilabb környezetben működik.

Fókuszban az elektromobilitás és az európai zöldpolitika

A beszélgetés másik központi témája az elektromobilitás volt. Várkonyi Gábor szerint az Európai Unió irányelvei nem bizonyultak célravezetőnek: sem a beszállítói, sem a gyártói oldalt nem támogatták hatékonyan a zöld átállásban, miközben a tőke jelentős része Ázsiába vándorolt, ami erős nyomást helyez az európai autóipari szereplőkre.

Karotta (Bazsó Gábor) hozzátette: míg a szabályozások mögött eredetileg környezetvédelmi és részben politikai megfontolások álltak, mára az elektrifikáció kérdése sokkal inkább az energiaköltségek és a gazdasági racionalitás mentén dől el. Példaként Kínát említette, ahol az elektromos átállás valódi ipari stratégiává vált: az ország 2025 első félévében több napelemes kapacitást telepített, mint amennyi az Egyesült Államokban összesen rendelkezésre áll a kezdetek óta. Ez jól mutatja, hogy míg Európában zajlik a megfelelő irány keresése, Kína stratégiai szinten valósította meg a zöld átállás kulcselemeit.

Dr. Keszte Róbert hangsúlyozta, hogy a kihívások nem merülnek ki az uniós szabályozásokban: Kína példája jól mutatja, milyen jelentős szerepe van az iparpolitika mellett az oktatásnak és a demográfiai tényezőknek is. Hozzátette, hogy a nagy autógyártók egyre több olyan területet vonnak házon belülre – például az elektronika- és szoftverfejlesztést –, melyekkel korábban a beszállítóikat bízták meg. Ez, az elektromos átállással járó alkatrészszám-csökkenéssel együtt, jelentősen szűkíti a beszállítói piacot. Mint mondta, ebben a környezetben a helytállás gyors alkalmazkodást igényel, ezért is alakult át a Continental Automotive üzletága AUMOVIO-vá, hiszen önálló tőzsdei cégként gyorsabban és nagyobb rugalmassággal tud szövetségeket kötni és idomulni a piac változásaihoz.

Belső égésű kontra elektromos: minden tendencia az elektromos közlekedés felé mutat

Az elektrifikáció jövőjét értékelve Karotta (Bazsó Gábor) kiemelte: bár sok a vészjósló hír az elektromos autópiac gyengüléséről, a valóságban az értékesítési ingadozásokat elsősorban az európai ösztönzőrendszerek időzítése okozza. Míg az év elején rendszerint visszaesés tapasztalható, éves szinten így is 30–35 százalékos növekedés rajzolódik ki. Az elektromos kínálat ma már sok kategóriában valós alternatívát jelent a vásárlóknak, és a tapasztalat azt mutatja: aki egyszer kipróbálta, jellemzően nem tér vissza a hagyományos meghajtáshoz.

Várkonyi Gábor megerősítette Karotta meglátásait, kiemelve, hogy az év eleji eladási adatok torz képet mutatnak, mivel az autógyártók év végén tudatosan növelik az elektromos autók értékesítését a CO₂-kvóták teljesítése érdekében. Várkonyi szerint ugyanakkor az elektromos közlekedés iránya vitathatatlan, de az európai zöldpolitika akkor lehetne sikeres, ha kevesebb ideológiai és több pragmatikus, iparpolitikai szempont mentén épülne fel.

Fenntartható jövő: a Continental 100%-ban újrahasznosított abroncsokon dolgozik

Ezt követően Menkó Illés, a Continental Hungaria Kft. customer service managere mutatta be a vállalat fenntartható abroncsfejlesztési irányait és zéró kibocsátásra törekvő célkitűzéseit. Előadásában kiemelte a Conti GreenConcept koncepciót, amely több technológia ötvözésével hoz létre fenntartható személyautó-abroncsokat. A Continental célja, hogy a 2030-as évekre a kiemelt termékekben legalább 60 százalékban fenntartható, újrahasznosított és megújuló alapanyagokat alkalmazzon, hosszabb távon pedig elérje a 100 százalékos arányt. Az innovációk között szerepel a hagyományos gumialapanyagok helyettesítése például pitypangból kinyert természetes anyaggal (Taraxagum), a PET-palackok újrahasznosítása a gumiabroncsokban, valamint például a futófelület cserélhetősége. Menkó Illés hangsúlyozta: a fenntartható gumiabroncs nemcsak könnyebb és kevesebb fogyasztást eredményez, hanem alacsonyabb karbantartási igényű, újrahasznosítható, és hosszú távon a környezetre sem jelent toxikus terhelést.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A kockázatkezelés világa sokszor hasonlít egy sakkjátszmához: a sikerhez előrelátás, türelem és a megfelelő időben meghozott, számított döntések kellenek.

Az elmúlt másfél évtizedben e terület a banki működés egyik alappillére lett, és ebben a Morgan Stanley budapesti irodája globális szinten is kulcsszerepet játszik. A Polgár Judit Világsakkfesztiválját hatodik éve támogató Morgan Stanley budapesti irodájának új vezetője, Mayer Dániel – aki a kockázatkezelési részleg éléről érkezik a posztra – öt példán keresztül mutatja be a két terület közötti párhuzamokat.

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását. A Morgan Stanley 3000 főt foglalkoztató budapesti irodája ebben kulcsszerepet játszik: a 2008-ban tízfős csapatként indult kockázatkezelési részleg ma az egyik legnagyobb ilyen központja a világ egyik vezető bankjának, több mint 40 országból érkező szakembergárdával.

Egy bank, ahol a sakk a mindennapok része

A gondolkodásmód, amely kockázatkezelési munkához is szükséges, sok tekintetben hasonlít a sakk logikájához: folyamatos helyzetértékelés, a lehetőségek és veszélyek mérlegelése, tudatos döntéshozatal. Nem véletlen, hogy a Morgan Stanley budapesti munkatársai között is számos amatőr sakkozó és aktív versenyző is van, köztük egy nemzetközi mester és két FIDE mester. Az iroda munkatársa továbbá Ács Péter nagymester, korábbi magyar bajnok, sakkolimpiai ezüstérmes játékos.

A sakk a Morgan Stanley-ben nemcsak szellemi kihívás, hanem közösségépítő erő is: minden évben megrendezik nemzetközi belső bajnokságukat több mint 40 irodából mintegy 1000 játékos részvételével. A játék erősíti a csapatszellemet, fejleszti a stratégiai gondolkodást, és hidakat épít különböző irodák és kultúrák között.

„A sakkban rejlő játékosság nem áll ellentétben a komoly gondolkodással – épp ellenkezőleg: a stratégiai játék segít új nézőpontokat találni, kreatív megoldásokat felfedezni, és bátor, ugyanakkor tudatos döntéseket hozni – mutat rá a bank budapesti irodájának vezetője, Mayer Dániel. – A Morgan Stanley-nél hisszük, hogy a kíváncsiságra épülő gondolkodás a mély elemzés alapja – és ez vezérelt a kockázatkezelési területen töltött évek alatt is. Az ott szerzett tapasztalatok adják most a biztos alapot kibővült szerepkörömben, az iroda élén.”

A vállalat immár hatodik éve támogatja a Polgár Judit által életre hívott Világsakkfesztivált, amelyet idén szeptember 30-án rendeznek meg a Magyar Nemzeti Galériában. Ebből az alkalomból világít meg a budapesti iroda vezetője öt olyan területet, ahol szűkebben vett szakterülete, a kockázatkezelés és a sakk között szoros párhuzamok figyelhetők meg.

  1. Mikor vállaljunk kockázatot, és mikor erősítsük meg a pozíciót?

Egy ígéretes támadás lehetősége mindig csábító, különösen, ha az ellenfél királya védtelennek tűnik. Mégis, ha saját védelmünk nem elég stabil, a kockázat vállalás könnyen visszaüthet. A jó játékos ilyenkor mérlegeli: a nyerhető előny arányban van-e a kockázattal. Ugyanez a gondolkodásmód szükséges akkor is, amikor egy pénzpiaci szereplő új befektetési lehetőséget mérlegel. „A cél nem az, hogy minden rizikót elkerüljünk – a fejlődéshez, növekedéshez szükség van kockázatvállalásra –, hanem hogy a várható hozam és a vállalható kockázat hosszú távon egyensúlyban legyen” – mutat rá Mayer Dániel.

  1. Felkészülés több lehetséges következményre

A sakkban akár egy látszólag védtelen gyalog leütése is veszélyes lehet, ha ezzel megnyitunk egy támadási vonalat vagy átlót az ellenfél tisztjeinek. A tapasztalt sakkozó ezért mindig számba veszi a lehetséges válaszlépéseket, mielőtt lép. A kockázatkezelésben ugyanilyen fontos előre gondolkodni: „A mi munkánk lényege, hogy felkészüljünk a kedvezőtlen forgatókönyvekre is. A kockázati modellezés és a stressztesztelés, vagyis a szélsőséges helyzetek hatásának szimulációja éppen arról szól, hogy a ritka, de nagy hatású eseményekre is legyen tervünk” – hangsúlyozza a szakember.

  1. Kulcsfigurák védelme

A sakktáblán bizonyos figurák – például egy aktív vezér vagy központi helyen álló huszár – az egész pozíciónk sikerét meghatározhatják. Ezek elvesztése gyakran a teljes állásunk összeomlását jelenti, ezért külön figyelmet igényelnek (nem beszélve a királyunkról). „A kockázatkezelésben is vannak olyan elemek – például a likviditás vagy a tőketartalék –, amelyek védelme elsődleges. Ezek biztosítják, hogy a bank bármilyen körülmények között stabil maradjon” – húzza alá a szakember.

  1. A hibák következményeinek kezelése

Egy elhibázott lépés után nincs lehetőség visszakozásra, a játszmát abból a helyzetből kell folytatni, ami kialakult. A jó játékos nem rágódik a múlton, hanem új tervet készít, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a helyzetből. A pénzügyi világban is fontos ez a hozzáállás. „A piac folyamatosan változik, és mindig számítani kell váratlan fejleményekre. A kockázatkezelés nemcsak a megelőzésről szól, hanem arról is, hogy egy új helyzetben gyorsan alkalmazkodjunk” – magyarázza Mayer Dániel.

  1. Időzítés

A sakkban egy túl korai roham könnyen kifulladhat, és védtelenné teheti a saját állásunkat. A türelem és a megfelelő pillanat kivárása sokszor nagyobb esélyt ad a sikerre, mint a sietség. Ez a pénzvilágban sincs másként: „Egy stratégia akkor működik, ha nemcsak maga a döntés helyes, hanem a végrehajtás időzítése is megfelelő. Mi azt vizsgáljuk, hogy a vállalati döntések mikor és milyen feltételek mellett hoznak fenntartható eredményt” – mondja a Morgan Stanley kockázatkezelési részlegének vezetője.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból

Polgár Judit, a sakktörténet legsikeresebb női játékosa és a Világsakkfesztivál alapítója hozzátette: Ahogyan a vákuumkísérletekben tisztán láthatóvá válnak a természeti törvények, úgy a sakkban is megmutatkoznak az üzleti élet alapelvei: a tervezés, az erőforrások beosztása, a kockázatkezelés vagy éppen a versenytárs lépéseinek előrejelzése. Mindez egy sakktáblán, ahol csak a döntések és a következmények számítanak. A sakkban nincs win-win helyzet, mint az üzleti életben, de a játék során fejlesztett stratégiai gondolkodás, a problémamegoldás és kockázatkezelési szemlélet kiválóan adaptálható, és a segítségével jobb üzleti döntéseket hozhatunk.

„A kockázatkezelés nem játék, hanem a banki stabilitás alapköve, de ez nem jelenti, hogy nem tanulhatunk egy játék logikájából. Ahogy a táblán, úgy a pénzügyekben is az nyer, aki hosszú távon gondolkodik, és minden lépés előtt tudatosan méri fel a lehetőségeket és a kockázatokat – összegzi a párhuzamokat Mayer Dániel. – A Morgan Stanley budapesti csapata nap mint nap így dolgozik, hogy a globális pénzügyi világ változásai közepette is biztos alapot nyújtson a bank működésének.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A hazai additív gyártás régi-új arca: a FreeDee mostantól ADMASYS HU

Új név, változatlan elhivatottság a 3D technológiák iránt. A FreeDee Kft., a hazai professzionális 3D nyomtatás és 3D szkennelés meghatározó szereplője 2025 szeptemberétől ADMASYS HU Kft. néven működik tovább.

Az új név és arculat a cég regionális terjeszkedését és az ADMASYS International cégcsoporthoz való tartozását tükrözi, amely Magyarország mellett Csehországban, Szlovákiában és Romániában is jelen van.

Nemzetközi háttér, hazai jelenlét és szakmai támogatás

A 2012-ben alapított FreeDee az elmúlt több mint egy évtizedben a 3D technológiák hazai úttörőjévé vált.  A vállalat 2024-ben megközelítette az 1 milliárd forintos éves árbevételt, miközben a termékportfóliója és szolgáltatásai is folyamatosan bővültek. Az arculatváltás célja most, hogy a regionális együttműködés erősítésével még több 3D technológiai és szolgáltatási lehetőség váljon elérhetővé a hazai ipari partnerek számára.

„Ez a névváltás egy régóta tervezgetett, fontos lépés számunkra, hiszen nem könnyű megválni egy olyan bevezetett márkanévtől, mint a FreeDee. Az elmúlt években azonban sokat változtunk, fejlődtünk és terjeszkedtünk is. Az ADMASYS HU névvel egy összehangoltabb nemzetközi működés felé haladunk: célunk, hogy egy erős, közös regionális tudásbázisra építsünk, amellyel a hazai ipari partnereinket még magasabb szinten szolgálhatjuk ki. Hálásak vagyunk minden ügyfelünknek az eddigi bizalomért és izgatottan várjuk, hogy az új név alatt együtt írjuk a következő fejezetet.”

– mondta Szabó Diána, az immár ADMASYS HU Kft. ügyvezetője.

Mit nyernek az ADMASYS HU (korábbi FreeDee) ügyfelei?

  • Nemzetközi tudásbázis: nemzetközi tapasztalatok beépítése a hazai projektekbe
  • Szélesebb gépválaszték: nagyobb ipari géppark és gyártási kapacitás, folyamatosan bővülő piacvezető 3D nyomtató és 3D szkenner választék
  • Stabil háttér: erős cégcsoport regionálisan is egységes, professzionális működéssel
  • Komplex szolgáltatások: a gépek forgalmazása mellett teljes munkafolyamatok bevezetése, automatizáció, szakmai támogatás, oktatás és szerviz

A név és arculat megújulása nem jár változással a vállalat alapértékeiben: az ipari ügyfelek a jövőben is ugyanarra a magas szintű technológiai kompetenciára és személyre szabott támogatásra számíthatnak, amelyet a FreeDee név alatt megszokhattak. A cég adatainak többsége – így például a telephely, adószám, csapat – változatlan marad, azonban a weboldal mostantól az admasys.hu címen érhető el.

Szeptemberi kedvezmények a névváltás alkalmából

A márkaváltás alkalmából az ADMASYS HU-nál szeptemberben 3D nyomtatót vagy 3D szkennert vásárlók extra ajándékokra számíthatnak: típustól függően jelentős kedvezmény, plusz garancia, alapanyagcsomag vagy szolgáltatás járhat olyan, népszerű márkák megoldásai mellé, mint például az Artec 3D, UltiMaker, BigRep vagy miniFactory. Az immár ADMASYS HU Kft. mérnökei ingyenes technológiai konzultációval segítik a megalapozott választást.

Érdeklődjön közvetlen az ADMASYS HU csapatánál: admasys.hu | shop.admasys.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss