Ipar
Levédeted, vagy másé legyen a haszon?
A világszínvonalú magyar vizes cégek sorra védetik le eredményeiket.
Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.
MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?
Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására. Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.
MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?
FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!

Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Van már oltalmuk?
FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.
MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?
Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.
Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?
PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.
MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?
FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.
MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?
PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.

Forintos Róbert, a HWP társelnöke
FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?
PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.
MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?
FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.
MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?
PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.
Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.
További információ: www.sztnh.gov.hu
Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH
A szellemitulajdon-védelem témakörhöz kapcsolódóan ajánljuk korábbi cikkünket: Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH
Ipar
Bemutatkozik a Siemens Designcenter
Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.
A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.
A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.
NX… Solid Edge… Designcenter
A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.
A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.
A Designcenter megismerése fontos lehet a
- ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
- tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
- digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
- CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
- fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését
Magyarországon először élőben
A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.
A rendezvény fő témái:
- Designcenter platform áttekintés
- Mérnöki tervezés AI eszközökkel
- Immerzív tervezési megoldások
- Következő generációs végeselem
- Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
- Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről
A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.
A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság
Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.
A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.
Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.
Kommunikáció, mérés és előrejelzés
Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.
A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.
Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen
A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.
A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.
Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is
A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.
Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.
A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.
Széleskörű alkalmazhatóság
A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.
A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.
A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Okos címkék és QR-kódok: Hogyan forradalmasítja a nyomtatás az adatátvitelt?
Amikor a kezünkbe veszünk egy egyszerűnek tűnő használati tárgyat vagy megvizsgálunk egy termékcsomagolást, potenciális információs csatornákkal találkozunk. A nyomtatási technológiák és a digitális adatátvitel összefonódása ugyanis alapjaiban írja át azt, ahogyan a környezetünkkel interakcióba lépünk, lehetővé téve, hogy egyetlen mozdulattal mélyebb tartalmakhoz, valós idejű adatokhoz vagy egyedi szolgáltatásokhoz férjünk hozzá.
Amikor a nyomtatott felületek digitális híddá alakulnak
A hagyományos nyomtatás évszázadokon át az információ rögzítéséről szólt, ám a digitalizáció térnyerésével ez a szerepkör jelentősen kibővült. Ma már nem elégszünk meg azzal, hogy egy címkén elolvassuk az alapvető adatokat; válaszokat várunk a termék eredetére, összetételére, illetve használati módjára vonatkozóan. Ez a fokozott információigény tette szükségessé a nyomtatott felületek és a virtuális tér összekapcsolását.
A technológiai fejlődés iránya egyértelműen az interaktivitás felé mutat. Mivel szinte mindenki zsebében ott lapul egy nagy teljesítményű okostelefon, a nyomtatott kódok és chipek váltak praktikus hidakká a két világ között. Ez a szimbiózis azért is vált nélkülözhetetlenné, mert a fizikai felületek korlátosak: egy apró címkére nem férhet fel minden specifikáció, többnyelvű használati utasítás vagy videós segédlet. A digitális adatátvitelt támogató nyomtatás viszont képes arra, hogy a statikus tárgyat egy dinamikusan frissíthető információs kapuvá alakítsa át, amelyen keresztül bármilyen releváns adatot el lehet juttatni a felhasználóhoz.
A legfontosabb technológiák a modern kódok mögött
Az adatátvitel sebességét és hatékonyságát különböző, mára széles körben elterjedt megoldások garantálják.
A leggyakrabban alkalmazott technológiák az alábbiak:
- QR-kódok (Quick Response): A legnépszerűbb kétdimenziós kódok, amelyek nagy mennyiségű adatot képesek tárolni. Előnyük, hogy bármilyen kamera alapú eszközzel beolvashatók, és olcsón, hagyományos nyomtatási eljárásokkal is előállíthatók.
- RFID (Radio Frequency Identification): Rádiófrekvenciás azonosítás, amely nem igényel közvetlen rálátást az olvasó és a chip között. Akár több méteres távolságból alkalmas egyszerre több száz azonosító leolvasására, ami a raktárkezelésben pótolhatatlan.
- NFC (Near Field Communication): Az RFID egy speciális, rövid hatótávolságú változata. Leggyakrabban biztonságos adatátvitelre, érintésmentes fizetésre vagy gyors eszközpárosításra használható a mindennapok során.
- Data Matrix kódok: Kisméretű, rendkívül nagy adatsűrűségű kódok, amelyeket gyakran használnak ipari alkatrészek vagy gyógyszerészeti termékek jelölésére, ahol a hely korlátozott, de a nyomonkövethetőség kritikus.
Interaktív megoldások a mindennapi használati tárgyakon
A marketing és a rendezvényszervezés világa profitál talán a leglátványosabban az okosnyomtatás nyújtotta lehetőségekből. Az egyedi azonosítókkal ellátott eszközök segítségével a látogatók azonnal hozzáférhetnek a programfüzethez, a fellépők listájához vagy akár exkluzív kedvezményekhez is. A fesztiválokon és a szórakozóhelyeken pedig a szakszerű műanyagpohár-nyomtatás kínál kiváló felületet arra, hogy az újrafelhasználható poharakra helyezett kódokkal egyenesen az adott vállalkozás weboldalára, egy nyereményjátékra vagy egy applikációra tereljék a közönséget.
Ezzel a módszerrel a várakozási idő – például a sorban állás közben – értékes interakcióvá alakítható. A látogatók a telefonjukkal beolvashatják a grafikába integrált kódokat, részt vehetnek szavazásokban, vagy megoszthatják élményeiket a közösségi médiában, miközben a cég értékes adatokat gyűjthet a fogyasztói szokásokról.
Kevesebb papírhulladék és hatékonyabb logisztika okoscímkékkel
A nyomdaipar és a logisztika területén az okostechnológiák alkalmazása komoly gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel jár. A fenntarthatóság ma már az elváráson túl gazdasági kényszer is, az intelligens címkézés pedig ezen a területen kulcsszerepet játszik. Azáltal, hogy a termékinformációk jelentős része digitálisan válik elérhetővé, drasztikusan csökkenthető a kísérő dokumentáció, például a vaskos használati utasítások vagy a többlapos garanciajegyek nyomtatási igénye.
Környezetvédelmi szempontból ez kevesebb felhasznált papírt és vegyszert, valamint alacsonyabb hulladéktermelést jelent. Gazdasági oldalon pedig a logisztikai folyamatok gyorsulása hoz mérhető eredményeket. Az okoscímkékkel ellátott szállítmányok valós időben követhetők nyomon, ami csökkenti az elveszett csomagok számát és optimalizálja a raktárkészlet-kezelést. Egy RFID-alapú rendszerrel például a hagyományos módszereknél nagyságrendekkel gyorsabban elvégezhető a teljes árukészlet leltározása, ami korábban órákat vagy napokat vett igénybe. Ez a hatékonyság növeli a vállalatok versenyképességét, miközben mérsékli az ökológiai lábnyomunkat is.
Merre tart a nyomtatott adatátvitel jövője?
A technológia terjedésével az okosnyomtatás alapértelmezett szabvány lesz a terméktervezésben, a felhőalapú szolgáltatások és a fizikai tárgyak közötti szimbiózis pedig teljesen átalakítja a vásárlási és fogyasztási szokásokat. A fejlődés egyik iránya az úgynevezett okoskasszák elterjedése lesz, ahol a termékeken lévő chipek és kódok segítségével a fizetés szinte észrevétlenné válik. Már nem kell egyesével leolvasni a vonalkódokat; a bevásárlókocsi tartalma azonnal felismerhetővé válik a kasszakapun áthaladva. Ezek a nemzetközi trendek már a magyar piacon is éreztetik a hatásukat, ahol több nagy áruházlánc is aktívan kísérletezik a technológia meghonosításával.
Emellett a nyomtatott elektronika fejlődése lehetővé teszi azt is, hogy ultravékony szenzorokat integráljanak a papírba vagy műanyagba, amelyek figyelmeztetnek például az élelmiszerek eltarthatóságának lejártára vagy a gyógyszerek pontos adagolására. A nyomtatott adatátvitel jövője tehát egy olyan intelligens környezet felé mutat, ahol minden tárgy képes beszélni hozzánk, és ahol az információhoz való hozzáférés csupán egy pillantás vagy egy érintés kérdése.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Akár a telefonunk is „hőgutát kaphat” a nyári hőségben
-
Mozgásban2 hét ago
Vezetési szokások Európában: ami Magyarországon természetes, külföldön félreérthető lehet
-
Okoseszközök2 hét ago
A Philips Monitors új USB-C dokkolóval és webkamerával ellátott modellekkel bővíti üzleti termékpalettáját
-
Gazdaság2 hét ago
Újra növekedési pályán Európa hőszivattyúpiaca, amely már több tízmillió háztartást véd az energiaárak ingadozásától
-
Ipar2 hét ago
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az energiaválságos időszakban javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára
-
Gazdaság2 hét ago
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
-
Ipar2 hét ago
Erős félévet zárt a Schneider Electric új Impact 2030 fenntarthatósági programja
-
Szórakozás1 hét ago
Riválisukat segítették a Kékszalagon: a René Raffica nyerte a KPMG Fair Play Díjat







