Ipar
Levédeted, vagy másé legyen a haszon?
A világszínvonalú magyar vizes cégek sorra védetik le eredményeiket.
Baráti beszélgetés után kezdte átvilágítani a partnercégeket a Hungarian Water Partnership (HWP), hogy megvizsgálják, hány oltalom védi a gyakran milliárdos kutatási projektjeiket. Az eredmény elszomorító volt, ezért ma már tudatosan odafigyelnek erre, így egyre több magyar fejlesztés kerül úgy a nemzetközi piacra, hogy azt nem lehet büntetlenül másolni. A szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.
MM: Mi magyarok szeretjük magunkat vizes nemzetnek hívni, de mennyire vagyunk erősek a vízipari területen?
Forintos Róbert: A Hungarian Water Partnershipnél (HWP) azért dolgozunk immár 14 éve, hogy azoknak a magyar cégeknek, akiknek van megfelelő tudása, technológiája és referenciája, külpiaci projekteket és beruházásokat akviráljunk. Óriási előnyünk, hogy a magyarokban megvan a kellő alázat, így azt kínálják az adott piacnak, amire ott szükség van. Kiemelt hangsúly fektetünk a felmérésre, az igények megismerésére és partnereink csak ezek után kapnak optimális javaslatot a problémáik megoldására. Emellett fontos küldetésünk, hogy a külpiacokon a magyarok jó hírnevét öregbítsük, javítsuk.
MM: Megvan az alázat, figyelik az igényeket. Ehhez mennyi innovativitás párosul?
FR: Van jó pár olyan magyar innováció, amely nemzetközi hírű és akár még történelmi múlttal is rendelkezik. A hazai cégek pedig egyre többet fektetnek a technológiáik megújításába. Nehéz a nemzetközi cégek között labdába rúgni, de ma már van annyi önbizalmunk és tudásunk, hogy oda merünk és tudunk menni a nagyok közé. A teljesség igénye nélkül egy friss példát említenék az egyik tagvállalatunktól, akik nemrég léptek be a HWP-be. A cég egy különleges, 21. századi elvárásoknak is megfelelő szűrőanyagot (adszorbenst) gyárt. A termék lényege, hogy a szűrőanyag regenerálható, így az életciklusa akár 7-10 év, illetve a regenerálásnak köszönhetően a megmaradó veszélyes hulladék aránya 85-90 százalékkal csökkenthető. Elmondhatjuk, hogy nem csak beszélünk a fenntarthatóságról, de teszünk is érte!

Forintos Róbert, a HWP társelnöke és Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Van már oltalmuk?
FR: Folyamatban van a bejegyzés. De ehhez kellett egy olyan beszélgetés, amely rávilágított az oltalom fontosságára és határozott kérésünk volt, hogy amit lehet, védjenek le. Az, hogy egy fejlesztés oltalmazása megvalósuljon, nem lehet pénz kérdése, hiszen enélkül az addig befektetett pénzt többszörösét veszítheti el a tulajdonos.
MM: Mennyire jellemző ez a magyar cégekre, hogy így állnak a fejlesztéseikhez, eredményeikhez?
Pomázi Gyula: Sajnos nem jellemző, és még az innovatívabb cégekre sem. Nagyon sok hazai értékláncban nincs az innovációhoz kötődő szellemi tulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok biztosítása. A HWP-nél már erre is figyelnek.
Elég csak azt látni, hogy a hazai KKV-k mindössze 3,4 százalékának van valamilyen oltalma (szabadalom, védjegy, design stb.), ez a lengyeleknél 10, az unióban 8,8 százalék.

Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke
MM: Mit tesz az SZTNH házon kívül és házon belül, hogy segítse a vállalkozásokat?
PGy: Házon kívül arra törekszünk, hogy elmenjünk a vállalkozásokhoz, megnézzük, megértsük, mire van szükségük. Ez jelenhet forrást (tegyük akár ingyenessé a folyamatot), szakmai tanácsadást (hogyan kell létrehozni a megfelelő oltalmi portfóliót), illetve olyan hatósági intézkedési folyamatot is, amely során kellően gyorsan meg lehet szerezni az oltalmat. Ez már házon belül is hat, mert ahhoz, hogy ez jól működjön, digitalizált technológiát kell alkalmaznunk, digitális bejelentéseket kell tudnunk fogadni. Azaz befelé 21. századi működésű, kifelé pedig erős, az ágazatokra koncentráló, az ügyfelet előtérbe helyező hivatalként kell működnünk.
MM: Az előbb említett tagvállalatnál szinte kötelezővé tették az oltalmak megszerzését. Mi indította el HWP-t ebbe az irányba?
FR: A szektorban mindenki nagyon sokat fektet gépekbe, alapanyagokba, kutatásokba és ha az oltalomszerzésre nem fókuszálunk, akkor ez mind kidobott pénz. Ennek ellenére a HWP kötelezővé nem tesz semmit, de a közös figyelemfelhívás eredményesnek bizonyult. Ezért is folytatódott a figyelemfelhívó beszélgetés a szektorban működő cégekkel, és szerveztünk egy workshopot az SZTNH-val és a MASZESZ-szel (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség – a szerk.) közösen, ahol úgy láttuk, eloszlott az a félelem, hogy az oltalmazásnak neki lehet-e vagy neki szabad-e állni.
MM: Ha valaki előbb találkozik a hamisítással, mint a hivatallal, mihez kezdjen?
PGy: Soha nem ott indul a történet, hogy az ember egy hivatalban elkezd ügyet intézni. Ha valaki egy terméket kitalál, a fejlesztésnek van eredménye, akkor érdemes gondolkodni azon, hogyan fogják ezt hasznosítani. El akarom adni ezt a megoldást, mert nem tartozik a profilomba, vagy én akarom gyártani, megfelelő kereskedelmi rendszert kiépíteni, vagy csak kereskedni szeretnék, és valaki más gyártsa le helyettem? Először ki kell alakítani az adott termékhez, technológiához tartozó szellemitulajdon-jog stratégiáját, ki kell találni, az értéklánc mentén hogyan képes a gyártó és a kereskedő, illetve minden más partner eladni azt. Ez a folyamat költséget jelent, ki kell kitalálni, mit érdemes oltalom alá helyezni és mi az, ami ebből megtérül. De itt nem ér véget a történet, mert a megszerzett oltalmat fenn is kell tartani, a jogokat pedig érvényesíteni kell. Ehhez kell egy szakember, aki a szellemitulajdon-védelemhez ért és végig tudja vezetni az ügyfelet a folyamaton. Ekkor lép be a hivatal is a képbe.

Forintos Róbert, a HWP társelnöke
FR: Kérdés csak az, hogy az utolsó lépésekig, ahol már a hivatal is segít, hogyan tudunk eljutni? A tudatos gondolkodáshoz szükséges tudást miként lehet megszerezni?
PGy: Ha kutatás-fejlesztési projektről van szó, akkor azt mindenképpen érdemes minősíttetni – ezen a téren az SZTNH komplett szolgáltatást nyújt, az erre megírt Fehér könyvtől a tanácsadásig. A minősítéssel adókedvezményt, támogatást szerezhet a cég, de biztonságot és védelmet is nyújt, ha kérdéses, hogy a projektünk kutatás-fejlesztésnek számít-e. A szellemi tulajdon diagnózissal a vállalkozás felmérheti a potenciális lehetőségeit. Nem dönthetünk a vállalkozás helyett, de segíthetünk, hogy a cég ügyesen kihasználja az innovációit. Alkalmazhatnak szabadalmi ügyvivőt, de hasznos, ha egy kolléga elvégzi az iparjogi és szerzői jogi tanfolyamainkat is.
MM: Visszagondolva mit kockáztattak a HWP partnerei?
FR: Természetesen azt, hogy a tulajdonunkat valaki lemásolja, valaki más a sajátjaként értékesítse. Ráadásul a víziparban kitalálni, megvalósítani egy-egy folyamatot nagyon sok pénz és idő. Például Ghána első szennyvíztisztító műve speciális új technológia kialakítását igényelte. ,A szennyvíz nem klasszikus módon jut el e tisztító műbe, mások a beérkező szennyvíz összetevői, így a mérnököknek ki kellett találniuk, hogyan fog a rendszer hatékonyan működni. Ilyenkor például az a meggyőződésünk, hogy elengedhetetlen az oltalmak megszerzése.
MM: Miért lehetséges mégis az, hogy a vállalkozások, feltalálók nem érdekeltek a végtermék létrehozásában és az oltalmazásban?
PGy: Az ösztönzők rendszere nem mindig sarkallja a fejlesztőket, hogy megvalósítsanak egy-egy terméket vagy új technológiákat hozzanak létre. Sokszor a K+F eredmények a fióknak készülnek, mert hívogató az ehhez megpályázható összeg, ugyanakkor nem feltétel a tényleges megvalósítás, értékesítés.
Jó példa az egyetemi világ, hiszen korábban az állami fenntartású intézmények nem is feltétlenül voltak motiváltak, hogy értékesíthető termékek, szolgáltatások valósuljanak meg. Viszont a fenntartóváltás ösztönzőleg hatott rájuk, mostanra akár egyetemenként 100-150 olyan ígéretes projekt fut, amely később komoly bevételeket is hozhat nekik. Azt kell megmutatni a piaci K+F projekteknél is, mennyivel több pénzt hozhat az oltalom, mint a pályázat.
További információ: www.sztnh.gov.hu
Fotó: Vékony Zsolt / SZTNH
A szellemitulajdon-védelem témakörhöz kapcsolódóan ajánljuk korábbi cikkünket: Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH
Ipar
Digitális intelligencia a sűrített levegős rendszerek szolgálatában
SMARTLINK és kompresszor monitoring
Az ipari termelésben a hatékonyság, az üzembiztonság és az energiaoptimalizálás egyre inkább stratégiai tényezővé válik. A sűrített levegő rendszerek – bár gyakran háttérfolyamatként működnek – jelentős energiafogyasztók, így optimalizálásuk közvetlen hatással van a fenntarthatóságra és a költséghatékonyságra. Az Atlas Copco SMARTLINK platformja és kompresszor monitoring szolgáltatása korszerű megoldást kínál az ipari szereplők számára.
SMARTLINK: Felhőalapú felügyelet és adatvezérelt döntéstámogatás
A SMARTLINK egy fejlett, felhőalapú adatgyűjtő és elemző rendszer, amely valós idejű információkat szolgáltat a kompresszorok és kapcsolódó berendezések működéséről. A platform célja, hogy átlátható képet adjon a rendszer teljesítményéről, energiafelhasználásáról és karbantartási állapotáról.
Főbb funkciók:
- Valós idejű adatmonitorozás
- Riasztások és értesítések
- Energiahatékonysági mutatók
- Üzemidő maximalizálása
- Karbantartási előrejelzések
- Dokumentációk elérése
A SMARTLINK elérhető webes portálon és mobilalkalmazáson keresztül is, így a felhasználók bárhonnan hozzáférhetnek a rendszerhez. A platform több szintű hozzáférést kínál, az alapadatoktól a részletes elemzésekig.
A SMARTLINK előnyei: https://www.atlascopco.com/hu-hu/compressors/air-compressor-blog/smartlink-benefits
SMARTLINK előfizetési szintek – célzott energetikai és üzemeltetési támogatás
Az Atlas Copco SMARTLINK rendszere modulárisan épül fel, így az energetikai szakemberek az igényeikhez illeszkedő funkcionalitást választhatnak.
- SMARTLINK ENERGY
Energiafogyasztási adatok, testreszabott jelentések és trendanalízis alapján akár 20%-os energiamegtakarítás is elérhető. A rendszer proaktív diagnosztikát és intelligens algoritmusokat alkalmaz a hatékonysági problémák korai felismerésére. - SMARTLINK UPTIME
A gépek rendelkezésre állását növeli korai figyelmeztetésekkel és konkrét beavatkozási javaslatokkal. Az SPM (Shock Pulse Monitoring) technológia révén a csapágyállapot is nyomon követhető, csökkentve a nem tervezett leállások kockázatát. - SMARTLINK SERVICE
A berendezések szervizelési igényeit és előzményeit követi nyomon, támogatva az időzített karbantartást. A Teljeskörű karbantartási terv eredeti alkatrészekkel és szakértői támogatással biztosítja az optimális gépállapotot. - SMART AIRnet
Gyárszintű integrációt kínál intelligens érzékelők révén, amelyek a nyomás-, áramlás- és harmatpontadatokat továbbítják a SMARTLINK rendszerbe. Ez lehetővé teszi a teljes sűrített levegő hálózat hatékony felügyeletét.
Kiegészítő információk a SMARTLINK működéséről:
A SMARTLINK hivatalos oldalán további részletek is olvashatók:
- A rendszer heti szinten követi a gépek állapotát, és dokumentumkezelőn keresztül biztosítja a szervizjelentések, kézikönyvek és alkatrészlisták elérését.
- Az adatfeltöltés 5 percenként történik, így a felhasználók mindig naprakész információkhoz jutnak.
- A mobilalkalmazás push értesítésekkel segíti a gyors reagálást, és lehetővé teszi a gépek állapotának nyomon követését akár terepen is.
- A rendszer nemcsak Atlas Copco gépekkel kompatibilis, hanem bármelyik gép hozzáadható sorozatszám alapján – a teljes funkcionalitás kihasználásához azonban ajánlott a felhőkapcsolat.
Összegzés
A SMARTLINK egy átfogó digitális platform, amely az energetikai szakemberek számára kulcsfontosságú eszközt jelent a sűrített levegős rendszerek optimalizálásában. Segítségével csökkenthetők az energiaköltségek, növelhető az üzemidő, és biztosítható a hosszú távú megbízhatóság.
Kapcsolatfelvétel szakértőnkkel, ingyenes konzultáció az Ön gyártási folyamataira szabva:
kompresszor.hun@atlascopco.com
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Bajnoki elismerés a Schneider Electric AirSeT berendezésének
Fenntartható Tervezés kategóriában a „Bajnokok” közé sorolta a Schneider Electric úttörő középfeszültségű kapcsolóberendezését, az AirSeT-et a Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete.
A készülék bevezetése óta 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá.
Az AirSeT úttörő szerepet játszik az elektromos elosztórendszerek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentésében. A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat által kifejlesztett berendezés a szén-dioxid globális felmelegedési potenciáljának 24300-szorosát kitevő üvegházhatású gáz, a kén-hexafluorid (SF₆) helyett tiszta levegőt és vákuumtechnológiát alkalmaz. Ezáltal kiváltja az elektromos infrastruktúra Scope 3 kibocsátásának egyik legerőteljesebb okozóját. A Világgazdasági Fórum „Alliance of CEO Climate Leaders” szervezete a „Scope 3 Downstream Solutions Challenge” elemzésben a „Bajnokok” közé sorolta az AirSeT-et a Fenntartható Tervezés kategóriában.
„Gyakran a terméktervezés az a pont, ahol a downstream hatások kezdődnek. A fenntartható tervezés jelentős előnyökkel járhat, többek között a költségek csökkentésével, a biztonság javításával, a szabályozási előírások betartásának biztosításával és a kibocsátások visszafogásával a termék teljes életciklusa során”
– mutatott rá Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum klíma- és természeti gazdaságért felelős vezetője, a szervezet vezetői bizottságának tagja.
Az AirSeT teljes mértékben kiküszöböli az SF₆-ot, segítve ezáltal a megoldást választókat a szabályozási kockázatok csökkentésében, a munkavállalók biztonságának javításában és a hosszú távú működési költségek mérséklésében. Az AirSeT bevezetése óta 2025 júniusáig 1,7 millió tonna szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) károsanyag kibocsátásának elkerüléséhez járult hozzá, amit független auditorok is igazoltak a Schneider Sustainability Impact keretében.
Vezető alternatíva
Az 1950-es évek óta az SF₆ lehetővé tette a kapcsolóberendezések méretének csökkentését és a biztonság javítását. Ez azonban jelentős környezeti költségekkel járt. Az AirSeT, az egyetlen, SF₆ helyett tisztított levegővel működő megoldás, könnyen kezelhető és integrálható, ugyanakkor megfelel a változó környezetvédelmi előírásoknak.
Az AirSeT a középfeszültségű berendezéseknél megszokott, ismerős formában és működési funkciókkal kerül forgalomba, emellett alapból digitális, ami lehetővé teszi okosabb hálózatok kialakítását, valamint a mesterséges intelligencia-vezérelt, állapotalapú karbantartást az adatközpontokban, ipari telephelyeken és az infrastruktúrában. Az AirSeT-et a körforgásos gazdaság elve alapján tervezték, és továbbfejlesztett elektromos és mechanikus alkatrészeket kapott, hogy a korábbi modellekhez képest ötszörösére növeljék az élettartamát.
A Schneider Electric büszke arra, hogy élen jár a fenntartható innovációban. A Világgazdasági Fórum elismerése bizonyítja a vállalat elkötelezettségét olyan technológiák fejlesztése iránt, amelyek környezeti, gazdasági és társadalmi értéket teremtenek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az energiaátmenet fontosságát hangsúlyozzák a Schneider Electric vezetői a COP30-on
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata is részt vesz az ENSZ 30. Éghajlatváltozási konferenciáján (COP30), amit a brazíliai Belém városában rendeznek.
A társaság képviselői az eseményre azzal a szándékkal érkeznek, hogy mozgósítsák a vállalkozásokat, kormányokat és a civil társadalmat egy olyan energia- és ipari átalakulási program megvalósításához, amelynek célja a lokális gazdaságok rugalmasságának növelése és az igazságos, mindenkire kiterjedő energiaátmenet előmozdítása.
„Tíz évvel a Párizsi Megállapodás után a COP30 fordulópontot jelent a globális éghajlat-politikában. Most már megvannak az eszközök, az ambíció és érezzük a globális kényszert is, hogy az ígéretektől elmozduljunk a valódi lépések felé. Amikor az elektromos áram használatára történő átállás (elektrifikáció) találkozik a digitális intelligenciával, és az innováció találkozik a minél szélesebb kör bevonásával, akkor egy gyorsabb, igazságosabb és ellenállóbb átmenetet indíthatunk el. Brazília jelenlegi vezető szerepe ebben a folyamatban egyedülálló lehetőséget teremt az üzleti szféra, a kormány és a közösségek számára, hogy összefogjanak. Az éghajlati kihívás globális, és csak együtt fellépve tudjuk kezelni”
– hangsúlyozta Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.
A brazil ipar dekarbonizálása
A Schneider Electric Fenntarthatósági Kutatóintézete és a brazil Fejlesztési, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltatási Minisztérium (MDIC) új jelentése kiemeli Brazília potenciálját arra, hogy vezető szerepet töltsön be a globális ipari átalakulásban, és elérje a kritikus mértékű kibocsátáscsökkentést. Az elemzés feltárja az ország stratégiai előnyeit, beleértve a tiszta és diverzifikált energiamixet, a zöld hidrogén potenciálját, bőséges természeti erőforrásait és központi szerepét az ökoszisztéma megőrzésében. A tanulmány emellett betekintést nyújt a politikai viszonyokba és az intézményi döntéshozatalba.
„A fejlődés és a fenntarthatóság nem ellentétes utak. Ezek olyan erők, amelyeknek egymás mellett kell haladniuk. A Schneider Electricnél úgy véljük, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció kombinációja teszi lehetővé azt, hogy az elképzelésekből valódi jövőformáló projektek jöjjenek létre, felgyorsítva a dekarbonizációt és a fejlődést. Reméljük, hogy a COP30 képes lesz túllépni a tárgyalásokon, és olyan stratégiai platformmá válik, amely bemutatja, hogy a magánszektor hogyan tudja a kötelezettségvállalásokat cselekvéssé alakítani”
– mondta el Rafael Segrera, a Schneider Electric dél-amerikai elnöke és a Sustainable Business COP30 „Green Jobs and Skills” munkacsoportjának elnöke.
A Schneider Electric a COP30-on
A Schneider Electric szakértői a brazíliai Belémben november 10-21. között zajló COP30-on számos eseményen és panelbeszélgetésen vesznek részt, többek között a tiszta energia, a dekarbonizáció, a feltörekvő országok lehetőségei a globális fenntarthatósági kezdeményezésekben, a közszféra és a magánszektor ipar dekarbonizációja kapcsán megvalósuló együttműködései, illetve a fenntartható adatközpontok kapcsán.
A Schneider Electric-et a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerte el a Corporate Knights (2021 és 2025), a TIME magazin és a Statista (2024 és 2025), valamint a Sustainability Magazine (2025) is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megváltoztak a TV választás szempontjai, új modellel válaszol a Hisense
-
Gazdaság2 hét ago
Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban
-
Ipar2 hét ago
A Continental növeli az újrahasznosított PET, acél és COKOON arányát abroncsaiban
-
Gazdaság2 hét ago
Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket
-
Ipar2 hét ago
Újra indul a verseny a Magyar Innovációs Nagydíjért
-
Ipar2 hét ago
Az újgenerációs adatközpontok igényeire optimalizálva fejleszt a Schneider Electric
-
Mozgásban2 hét ago
Molnár Martin szárnyalt Spában: a rekordbajnokot szorongatta a brit F3 tesztjén
-
Tippek2 hét ago
A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?






