Ipar

Nagy a lemaradás az IT infrastruktúra fenntarthatóbbá tételében

Bár az informatikai infrastruktúra üzemeltetése kapcsán az IT vállalkozások mintegy negyede már rendelkezik fenntarthatósági programmal, annak megvalósítását jóval kevesebben kezdték meg – többek között ez derült ki a Schneider Electric által a közelmúltban bemutatott kutatásokból.

Az adatközpontok kulcsszerepet játszhatnak az Energia 4.0 korszakba történő átlépésben, ezért fontos, hogy olyan rendszerek felügyeljék a működésüket, amelyek már a hatékony energiafelhasználás szempontjait is értékelik és támogatják, hogy az ilyen létesítmények közelítsenek a nettó zéró kibocsátás felé. A Schneider Electric az energiagazdálkodás és automatizálás digitális átalakításának vezető vállalata.

Jókora eltérés figyelhető meg abban, hogy az IT vállalkozások és felhőszolgáltatók saját elképzeléseik szerint hol tartanak a fenntarthatósági célkitűzéseik teljesítésében és mi a valóság – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a három független kutatásnak, amelyet a Schneider Electric szakemberei mutattak be. A 451 Research, a Forrester és a Canalys egymástól függetlenül több mint 3000 globális résztvevőtől gyűjtött adatokat, köztük a legnagyobb telephely- és felhőszolgáltatók, IT-megoldásszállítók szakembereitől. A felmérések célja, hogy jobb képet alkothassanak az IT-szervezetek és az adatközpontok fenntarthatósági kezdeményezéseinek állapotáról, azon belül is arról, hogy hol tartanak az IT-ipar és az adatközpontok üzemeltetői a nettó zéró kibocsátás víziójának megvalósításában.

Az 1100 IT-szakembert megkérdező 451 Research megállapításai szerint a válaszadók 26 százaléka úgy nyilatkozott, hogy rendelkezik az egész infrastruktúrára kiterjedő, teljes életciklusú fenntarthatósági programmal, de csak 14 százalékuk valósítja meg ténylegesen ezeket a terveket. Az elemzés egyik eredménye szerint a megkérdezettek 22 százaléka még ma sem sorolja a fő célkitűzései közé a fenntarthatóságot, igaz vannak hatékonyságnövelő kezdeményezéseik a működés egyes területeinek javítására.

„Az adatközpontok kritikus szerepet játszanak az Energia 4.0 korszakra történő átállásban, amely véleményünk szerint kulcsfontosságú az éghajlatváltozás pályájának megváltoztatásához. Úgy vélem, az iparágunk felelősséggel tartozik azért, hogy rendkívül sürgősen előmozdítsuk a környezetvédelmi kötelezettségvállalásaink megvalósulását. Némi előrelépést már elértünk, de azért, hogy elkerülhessük a nagy energiaválságot, minden adatközpontnak – beleértve az edge adatközpontokat is – fenntarthatóbbá, hatékonyabbá, alkalmazkodóbbá és rugalmasabbá kell válniuk. A kutatások üzenete egyértelmű – az iparág tudja, hogy a fenntarthatóságot prioritásként kell kezelni, de a cselekvés előtt még mindig vannak kihívások, amelyek leküzdéséhez közös erőfeszítésre lesz szükség. A jó hír az, hogy a fenntarthatósági intézkedésekhez szükséges technológia már ma is létezik. Most van itt az ideje a cselekvésnek”

– hangsúlyozta Pankaj Sharma, a Schneider Electric Secure Power üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

A klímavédelmi törekvések sikeréhez fontos a közös fellépés, ezért a Schneider Electric partnerek hálózatával dolgozik együtt, hogy hatékonyabb, fenntarthatóbb termékeket és megoldásokat nyújtson. A vállalat együttműködési megállapodást kötött például a Kyndryl IT-szolgáltatóval, mely stratégiai szövetség különböző programokon keresztül biztosítja a fenntarthatósági törekvések megvalósítását, többek között az újrahasznosítás, az elektromos mikrohálózatok, a lítium-ion akkumulátorok és az energiatároló rendszerek révén.

A Schneider Electric továbbfejleszti emellett IT Partner Programját, ami egyszerűsített programstruktúrával és a kulcsfontosságú ágazatokra, köztük az adatközpontokra, az IT-megoldásokra, a szoftverekre és a szolgáltatásokra vonatkozó változatos specializációkkal támogatja a cég partnereit.

A vállalat tovább bővíti emellett díjnyertes EcoStruxure IT DCIM (adatközpont infrastruktúra menedzsment) szoftverét. A változtatás továbblépést is jelent, hiszen már nem csak az egyes adatközpontok, de a teljes, hibrid IT-környezet menedzselésére alkalmas, és megfelel a rugalmasabb, biztonságosabb és fenntarthatóbb IT-infrastruktúrára vonatkozó iparági követelményeknek. Az EcoStruxure IT korszerűsíti az informatikai fizikai infrastruktúra felügyeletét, kezelését, tervezését és modellezését, rugalmas telepítési lehetőségeket kínál, beleértve a helyi és felhőalapú megoldásokat is, hogy támogassa a hibrid, elosztott informatikai környezeteket, legyen szó akár néhány telephelyről, vagy több ezerről világszerte.

Related Topics:infrastruktúra IT lemaradás schneider Schneider Electric

Up Next

Hatékonyabb termelés és környezettudatosság: a digitális ikrek ezt is lehetővé teszi

Don't Miss

A MiR új szoftverével gördülékenyebbé, intelligensebbé és gyorsabbá válik az autonóm mobil robotok (AMR-ek) teljesítménye

Ipar

A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház

Érkezhetnek a digitális ikertechnológiával tervezett, megfizethető készházak.

Futószalagon készülő, teljesen digitalizált okos otthonokat ígér egy amerikai gyár, ami a tervek szerint egy átlagos, 130 m²-es lakóházat mindössze 45 perc alatt képes legyártani. Így megfizethető áron tudná őket kínálni, és a kisebb 65 m²-es lakások már 26 millió forintnak megfelelő dollárért elérhetőek lehetnének.

A lakhatási válságra adott legújabb válasz egy építőipari startuptól érkezhet. A finn hajóiparból induló ADMARES, a régi házgyár koncepcióját újragondolva, olyan üzemet épít az amerikai Georgia államban, ami akár több mint 16 ezer otthon legyártására lehet képes évente. Vagyis egy év alatt annyi lakóházat állíthat elő, amennyit az amerikai hagyományos építőipar tíz év alatt tudna gyártani, ugyanekkora kapacitással.

A megoldásuk a könnyűszerkezetes készházak és a moduláris előregyártott házak koncepcióját emeli új szintre, a legmodernebb gyártási környezetbe helyezve.

Az üzemben a tervezés, a gyártás és az automatizálás egy közös rendszert képez. A Siemens szoftvereit használva elkészítik az otthonok átfogó digitális ikermodelljét, amelyek nem csak a tervezésre szolgálnak, hanem kulcsfontosságú adatokat is tartalmaznak a teljes gyártási folyamatról, a modulok felépítésétől a szerelési lépésekig. A házelemek ezt követően automatizált gyártósorokon haladnak keresztül, ahol a robotika és a precíziós mérnöki munka biztosítja az állandó minőséget, sebességet és skálázhatóságot. Végül fejlett gyártási rendszerek és összeszerelősori operátorok támogatásával szerelik össze a modulokat.

A házakat emellett már a gyártás során beépített szenzorhálózattal látják el, amelyek valós időben monitorozzák az energia-, víz- és levegőminőségi adatokat. Így már az első perctől kezdve okos otthonokként működhetnek.

Ez a megközelítés akár 90 százalékkal gyorsabb, magas minőségű gyártást tesz lehetővé, mint a hagyományos építkezés, miközben enyhíti a munkaerőhiány okozta problémákat, és csökkenti a költségeket, valamint a helyszíni építkezéssel töltött időt. Az ADMARES számításai szerint továbbá ez a technológia hosszú távon akár 75 százalékkal csökkentheti az építőipari CO₂-kibocsátást, és 80 százalékkal mérsékelheti az anyagveszteséget az ipari sorozatgyártás precizitásával.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját

Mialatt a mesterséges intelligencia alapjaiban alakít át komplett iparágakat, a pályaválasztó fiatalok egyre gyakrabban teszik fel a kérdést: „Van-e még jövője a mérnöki pályának?”

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetég (EJMSZ) elnöke, Dr. Ábrahám László megérti a félelmeket, de szerinte az MI nem kiváltja, hanem stratégiai szintre emeli a mérnöki tudást.

Az EJMSZ elnöke rendszeresen tart pályaorientációs előadásokat iskolákban, ahol a diákok visszatérő aggodalma nagyon hasonló. Gyakran teszik fel neki azt a kérdést, hogy „Érdemes-e mérnöknek tanulni, ha a mesterséges intelligencia úgyis átveszi a munkát?”. Dr. Ábrahám László örül annak, hogy a Z-generáció tisztában van az MI jelentette átalakulással, ugyanakkor mindig elmondja a fiataloknak, hogy a szemünk előtt zajló transzformáció korántsem olyan sötét jövőt vetít előre, mint amilyennek azt sokan gondolják. Személy szerint biztos abban, hogy a mérnökök nem tűnnek el a mesterséges intelligencia miatt. Éppen ellenkezőleg, ezután válnak igazán nélkülözhetetlenné.

„A mérnöki munka éppen azokon a területeken erős, ahol az MI jelenleg korlátokba ütközik. Ezek közé tartozik a kreatív problémafelismerés és -megoldás, az új technológiák, folyamatok és termékek megalkotása, valamint a kritikus gondolkodás és a validáció.”

– emelte ki az EJMSZ elnöke. Hozzátette, hogy az MI hatalmas adatmennyiségeket képes átfésülni, alkalmas a minták felismerésére és az optimalizálásra. Viszont még nem tud teljesen új fejlesztést létrehozni, kardinális új ismereteket előállítani.

Dr. Ábrahám László megjegyezte, hogy a fejlesztők és a mérnökök már most jelentős hatékonyságnövekedést érnek el mesterséges intelligencia használatával. Az ismétlődő, automatikus programozási, vagy számítási feladatok megoldását átveszi tőlük az algoritmus, így a szakemberek gyorsabban fejlesztenek, több projekttel foglalkozhatnak, amelyeknek köszönhetően magasabb hozzáadott értékű munkát adnak ki a kezek közül. Erre a munkaerőpiac is nagyon egyszerű logikát követve reagál: az a szakember válik piacképessé, aki nem kiváltani akarja az MI-t, hanem irányítani.

„A kreativitás és a mérnöki gondolkodás lesz a mérnökök igazi valutája, akiknek fontos feladata lesz a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia által generált eredményeket ellenőrizzék, értelmezzék, validálják, kreatívan fejlesszék és felelősen alkalmazzák. A hagyományos tudásra tehát még sokáig szükség lesz.”

– mondta Dr. Ábrahám László, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy azok a fiatalok, akik ma mérnöknek tanulnak, vagy annak készülnek, nem csökkenő, hanem bővülő lehetőségekkel fognak találkozni. A MI-eszközök okos használatával pedig a jövő legkeresettebb szakembereivé léphetnek elő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve

A Dunamenti Erőmű tűzvédelmi rendszereit frissítették digitális megoldásokkal.

Egységesítették és modernizálták a korábban széttagoltan működő, épületenként különálló tűzvédelmi rendszereket a Dunamenti Erőműben.

A fejlesztés első ütemében, 2024-ben, összesen kilenc tűzjelző és hét oltásvezérlő központot telepítettek, amelyeket egy felhőalapú megoldás köt össze. Így az üzemeltetők valós időben tudják követni az egyes központok és tűzjelző készülékek aktuális állapotát. Ellenőrizhető például, mikor történt az egyes eszközök kötelező éves tesztelése, és bármikor lekérdezhetők a digitális eseménynaplók. Emellett beállítható, hogy akár mobilon, asztali böngészőn keresztül, push értesítések vagy SMS, e-mail formájában informáljon az alkalmazás az eseményekről, például egy érzékelő kikapcsolásáról vagy tűzjelzésről.

Ezáltal hatékonyabbá és tervezhetőbbé válik a tűzvédelmi eszközök karbantartása. Másrészt a nap 24 órájában, valós időben felügyelhető adatok nagyobb biztonságot nyújtanak a kritikus infrastruktúra részét képező erőmű számára, probléma esetén pedig precízebb és gyorsabb beavatkozást tesznek lehetővé. A felhőalapú szolgáltatásnak köszönhetően továbbá a rendszerek mindig azonnal megkapják a legújabb szoftver- és firmware-frissítéseket, védve azokat a kibertámadásokkal szemben. A Siemens-megoldások bevezetését a Sinope Security Kft. végezte el.

A következő ütemben további tűzjelző központok telepítésére kerül majd sor a Dunamenti Erőműben, amelyek szintén a most bevezetett, felhőalapú Siemens Building X platform Fire Manager felügyeleti rendszeréhez fognak csatlakozni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!