Ipar

Termeléskövetés a Rábánál

A RÁBA Járműipari Holdingnál elindult online termelési adat gyűjtő projekt célja, hogy elsősorban a termelőberendezésekről gyűjtsön valós időben termelési adatokat.

Ez segíti a döntéshozókat, információval szolgál arról, hogy a gyártósor éppen milyen kibocsátással rendelkezik, illetve az előtte lévő időszakban milyen adatokkal rendelkezett -kezdi a Siemens részvételével elindult rendszer bemutatását Szilágyi Gábor, a RÁBA ipar 4.0 projektmenedzsere.

MM: Mi az elsődleges célja a termeléskövető rendszer alkalmazásának?

Sz.G.: A teljes gépkihasználtság elérése a célunk. A rendelkezésre állás, a teljesítmény, a minőség mutatók, amelyek a hatékonyság mérésében meghatározóak a gyártásban, illetve az azokat támogató területeken. A teljesítmény mutatja meg, hogy az elméleti futásidőhöz képest a valós gyártás milyen teljesítményt tudnak létrehozni. Ez segít feltárni a szervezési és termelési veszteségeinket, hogy éppen a programot kell átírni vagy a saját folyamatainkon kell módosítani, hogy hatékonyabb legyen a gépkihasználtságunk. A rendelkezésre állás a karbantartás legfontosabb mutatója, mely arról tájékoztat, hogy a gépeink milyen állapotban vannak, azaz bázis időszakhoz képest mekkora százalékban tudnak folyamatosan termelő képes állapotban lenni. A minőségi mutató pedig a minőségi paramétereket mutatja meg, és a technológiát tudja befolyásolni: a szerszám és a ciklustechnológiát, illetve az alapanyaggyártást. Jelenleg két területen fut a Rábánál a projekt, most dolgozunk azon, hogy kiterjesszük további sorokra is. Az első terület, ahol már működik a termeléskövető rendszer, az az alkatrészggyártás területe: a kovács üzemünkből érkező alapanyag megmunkálása.

MM: A termeléskövető rendszer milyen céges környezetben indult el, hogyan foglalná össze a RÁBA Járműipari Holding tevékenységét?

Sz.G.: A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a legnagyobb magyar iparvállalatok egyike. A csoport három stratégiai üzletága haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű főegységeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket gyárt és szállít a globális járműipari piacra. A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat, mely 2012 óta többségi állami tulajdonban van. A Rába Nyrt. székhelye Győrben van, a termelés a győri, móri és sárvári üzemekben folyik. A vállalatcsoport árbevételének mintegy 94 százalékát exporton keresztül realizálja. A fő célpiacok között szerepel Észak-Amerika, az EU, Japán.

MM: Mikor üzemelték be, és mikortól használják a termeléskövető rendszert?

Sz.G.: A beüzemelés 2020-ban történt, először egy pilot projekt keretében, amiben hat megmunkálóközpontunk vett részt, három darab párba állítva. Mind a hat gépnek külön mértük, mérjük a teljesítményét, és mivel nem lehet minden adatot mérni automatikusan, helyesebben értelmetlen minden adatot automatikusan gyűjteni, például: daru hibát, alapanyag hiányt, létszámhiányt, a mérőszobára várakozást vagy a berendezés átszerelését, ezeket az adatokat manuálisan tudják megadni a gépkezelők, a gép mellett kihelyezett ITC panelen. Két gépenként van egy panel, ahol egyszerűen tudnak gépet váltani az operátoraink.

MM: Milyen eszközigényei voltak a beruházásnak?

Sz.G.: Szükség volt egy szerverre, amin fut az alkalmazás -ez megoldható akár virtuálisan is-, illetve ide sorolnám még a Siemens által fejlesztett Simatech Pro termeléskövető szoftvert, valamint a Siemens saját keretrendszerét a WinCC OA-t, amelyben a fejlesztés történt. Kiépítettünk egy redundáns hálózati elérést a gépekhez, hogy tudjon kommunikálni direkt PLC-ről a szerverünk, hogy biztonságos legyen, ezen kívül van tűzfal is a gépek és a szerver között. A hálózat kiépítését mi láttuk el, a telepítést és az eszközök bekötését pedig a Siemens Zrt. szakemberei végezték.

Hatékonyság szempontjából jó tapasztalataink vannak, kollégáim munkáját nagyban tudja segíteni az új termeléskövető rendszer, amelynek elsősorban a műszaktervezésben, a ciklusidő tervezésben, a géphiba kivételekben (ez a gyártást nem befolyásoló géphibakódok) és a korábbi műszakok kiértékelésében van jelentősége. Cégünk több pilot programot is futtat párhuzamosan a Siemens megoldásaival.

Szilágyi Gábor névjegy

Négy és fél éve dolgozik a RÁBA Holdingnál, ebből három éve ipar 4.0 projektmenedzserként. Szilágyi Gábor fogja össze a koncepciók kidolgozásától a leszállításig történő folyamatokat, hogy milyen új technológiát mely területen vezetnek be. A projektek között a termeléskövető rendszer áll jelenleg a fókuszban. A szakember a diplomáit a Mosonmagyaróváron és a Győri Egyetemeken szerezte, majd az IT szolgáltatások, a tanácsadás, a projektmenedzsment világában dolgozott, mielőtt hazánk egyik legnagyobb iparvállalatához csatlakozott.

A Rába eszközeinek kihasználtságát a TEEP, OOE és OEE mutatókkal lehet mérni. A TEEP (Total Effective Equipment Performance) megmutatja, hogy egy adott időperiódusban milyen hatékonysággal működik egy berendezés vagy gyártósor, az OOE (Overall Operations Effectiveness) a műszakok ideje alatti hatékonyságot méri, míg az OEE (Overall Equipment Effectiveness), a tervezett gyártás alatti hatékonyságot mutatja be. Tehát a TEEP a naptári időszakhoz méri a kihasználtságot, az OOE a tervezett munkaidőhöz, az OEE pedig a tervezett működéshez.

Related Topics:gábor ipar PLC pro rába Siemens simatech szilágyi termeléskövetés wincc

Up Next

Zöld versenyt hirdet a Schneider Electric

Don't Miss

Robotok segítségével épült Kína legújabb rekord-hídja

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!