Ipar
Termeléskövetés a Rábánál
A RÁBA Járműipari Holdingnál elindult online termelési adat gyűjtő projekt célja, hogy elsősorban a termelőberendezésekről gyűjtsön valós időben termelési adatokat.
Ez segíti a döntéshozókat, információval szolgál arról, hogy a gyártósor éppen milyen kibocsátással rendelkezik, illetve az előtte lévő időszakban milyen adatokkal rendelkezett -kezdi a Siemens részvételével elindult rendszer bemutatását Szilágyi Gábor, a RÁBA ipar 4.0 projektmenedzsere.
MM: Mi az elsődleges célja a termeléskövető rendszer alkalmazásának?
Sz.G.: A teljes gépkihasználtság elérése a célunk. A rendelkezésre állás, a teljesítmény, a minőség mutatók, amelyek a hatékonyság mérésében meghatározóak a gyártásban, illetve az azokat támogató területeken. A teljesítmény mutatja meg, hogy az elméleti futásidőhöz képest a valós gyártás milyen teljesítményt tudnak létrehozni. Ez segít feltárni a szervezési és termelési veszteségeinket, hogy éppen a programot kell átírni vagy a saját folyamatainkon kell módosítani, hogy hatékonyabb legyen a gépkihasználtságunk. A rendelkezésre állás a karbantartás legfontosabb mutatója, mely arról tájékoztat, hogy a gépeink milyen állapotban vannak, azaz bázis időszakhoz képest mekkora százalékban tudnak folyamatosan termelő képes állapotban lenni. A minőségi mutató pedig a minőségi paramétereket mutatja meg, és a technológiát tudja befolyásolni: a szerszám és a ciklustechnológiát, illetve az alapanyaggyártást. Jelenleg két területen fut a Rábánál a projekt, most dolgozunk azon, hogy kiterjesszük további sorokra is. Az első terület, ahol már működik a termeléskövető rendszer, az az alkatrészggyártás területe: a kovács üzemünkből érkező alapanyag megmunkálása.
MM: A termeléskövető rendszer milyen céges környezetben indult el, hogyan foglalná össze a RÁBA Járműipari Holding tevékenységét?
Sz.G.: A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a legnagyobb magyar iparvállalatok egyike. A csoport három stratégiai üzletága haszongépjárművekhez, mezőgazdasági erőgépekhez és földmunkagépekhez kifejlesztett futóműveket, futómű főegységeket, haszon- és személygépjárművekhez alkatrészeket gyárt és szállít a globális járműipari piacra. A RÁBA Járműipari Holding Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat, mely 2012 óta többségi állami tulajdonban van. A Rába Nyrt. székhelye Győrben van, a termelés a győri, móri és sárvári üzemekben folyik. A vállalatcsoport árbevételének mintegy 94 százalékát exporton keresztül realizálja. A fő célpiacok között szerepel Észak-Amerika, az EU, Japán.
MM: Mikor üzemelték be, és mikortól használják a termeléskövető rendszert?
Sz.G.: A beüzemelés 2020-ban történt, először egy pilot projekt keretében, amiben hat megmunkálóközpontunk vett részt, három darab párba állítva. Mind a hat gépnek külön mértük, mérjük a teljesítményét, és mivel nem lehet minden adatot mérni automatikusan, helyesebben értelmetlen minden adatot automatikusan gyűjteni, például: daru hibát, alapanyag hiányt, létszámhiányt, a mérőszobára várakozást vagy a berendezés átszerelését, ezeket az adatokat manuálisan tudják megadni a gépkezelők, a gép mellett kihelyezett ITC panelen. Két gépenként van egy panel, ahol egyszerűen tudnak gépet váltani az operátoraink.
MM: Milyen eszközigényei voltak a beruházásnak?
Sz.G.: Szükség volt egy szerverre, amin fut az alkalmazás -ez megoldható akár virtuálisan is-, illetve ide sorolnám még a Siemens által fejlesztett Simatech Pro termeléskövető szoftvert, valamint a Siemens saját keretrendszerét a WinCC OA-t, amelyben a fejlesztés történt. Kiépítettünk egy redundáns hálózati elérést a gépekhez, hogy tudjon kommunikálni direkt PLC-ről a szerverünk, hogy biztonságos legyen, ezen kívül van tűzfal is a gépek és a szerver között. A hálózat kiépítését mi láttuk el, a telepítést és az eszközök bekötését pedig a Siemens Zrt. szakemberei végezték.
Hatékonyság szempontjából jó tapasztalataink vannak, kollégáim munkáját nagyban tudja segíteni az új termeléskövető rendszer, amelynek elsősorban a műszaktervezésben, a ciklusidő tervezésben, a géphiba kivételekben (ez a gyártást nem befolyásoló géphibakódok) és a korábbi műszakok kiértékelésében van jelentősége. Cégünk több pilot programot is futtat párhuzamosan a Siemens megoldásaival.
Szilágyi Gábor névjegy
Négy és fél éve dolgozik a RÁBA Holdingnál, ebből három éve ipar 4.0 projektmenedzserként. Szilágyi Gábor fogja össze a koncepciók kidolgozásától a leszállításig történő folyamatokat, hogy milyen új technológiát mely területen vezetnek be. A projektek között a termeléskövető rendszer áll jelenleg a fókuszban. A szakember a diplomáit a Mosonmagyaróváron és a Győri Egyetemeken szerezte, majd az IT szolgáltatások, a tanácsadás, a projektmenedzsment világában dolgozott, mielőtt hazánk egyik legnagyobb iparvállalatához csatlakozott.
A Rába eszközeinek kihasználtságát a TEEP, OOE és OEE mutatókkal lehet mérni. A TEEP (Total Effective Equipment Performance) megmutatja, hogy egy adott időperiódusban milyen hatékonysággal működik egy berendezés vagy gyártósor, az OOE (Overall Operations Effectiveness) a műszakok ideje alatti hatékonyságot méri, míg az OEE (Overall Equipment Effectiveness), a tervezett gyártás alatti hatékonyságot mutatja be. Tehát a TEEP a naptári időszakhoz méri a kihasználtságot, az OOE a tervezett munkaidőhöz, az OEE pedig a tervezett működéshez.
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban4 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság2 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nem a cég az értékes, hanem a benne lévő tudás