Ipar
WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja
A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.
Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.
Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.
1. Az együttműködés megkettőzése
Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.
A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.
A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.
2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat
Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.
A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.
3. Megfelelő készségek a munkához
Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.
Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.
A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.
4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése
A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.
Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.
A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.
A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.
Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.
Forrás: Computerworld
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság6 nap ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban5 nap ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Ipar2 hét ago
A Williams Forma–1-es csapat mérnöke, dr. Kling Sándor is oktatja a Széchenyi István Egyetem motorsportmérnök-hallgatóit
-
Okoseszközök2 hét ago
Mit tud manapság egy érintőceruza?