Az energiahatékonyságnak és a fenntarthatóságnak kiemelt szempontnak kell lennie az új otthonok tervezésénél a Schneider Electric felmérésében résztvevők 90 százaléka szerint. A kutatás során megkérdezettek túlnyomó többsége olyan fejlesztéseket hajtana végre otthonában, amelyek segítenék az áramszámla csökkentését, az okosotthon megoldások fő funkciójának pedig az energiahatékonyság növelését tartják.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata online kutatása során többek között azt vizsgálta, hogy milyen szempontokat kellene figyelembe venni az új otthonok tervezése során a magyarok szerint. A válaszadók több opciót is megjelölhettek, és a válaszok alapján egyértelmű, hogy az energiahatékonyság és a fenntarthatóság a fő prioritás, valamivel több mint 90 százalék emelte ki ezeket a tényezőket. A modularitásnak/későbbi bővíthetőségnek és az energiafüggetlenségnek a megkérdezettek kicsit több mint fele szerint kellene kiemelt szempontnak lennie a tervezés során. Az energiabiztonság 42 százalékkal, a fejlett okosotthon-megoldások alkalmazása pedig 36 százalékkal szerepelt a válaszok között.

Energiahatékonysági fejlesztések a számlák csökkentésére

A Schneider Electric felmérése alapján egyértelműen kiemelt prioritásként kezelik a magyarok otthonuk fejlesztése során az áramszámla csökkentését. A válaszadók közel 84 százaléka szerint jelenleg energiahatékonysági, okos otthon vagy energiafüggetlenségi fejlesztés lenne a legfontosabb otthonában annak érdekében, hogy csökkenjen az áramért fizetett összeg. A kényelmet növelő fejlesztéseket mindössze 9 százalék, az esztétikai beruházásokat 7 százalék tartotta elsődlegesnek.

A költségcsökkentési szempontok az okosotthon-megoldások beépítésénél is egyértelműen prioritást élveznek a felmérés alapján. A válaszadók 83 százaléka szerint egy ilyen rendszernek növelnie kell az otthon energiahatékonyságát. A megkérdezettek négyötöde a biztonságos és megbízható működést, 69 százaléka pedig az egyszerű használatot emelte ki. A kényelem ugyanakkor csak 37 százalék számára fontos egy ilyen beruházás esetében. (Ennél a kérdésnél a válaszadók több válasz opciót is megjelölhettek.)

Az energiahatékonysági beruházásoknál a termékek és megoldások kiválasztásában messze a minőség és a megbízhatóság a legfontosabb szempont: ezt a válaszadók 80 százaléka jelölte meg. Az ár a megkérdezettek 16 százalékánál döntő szempont, míg a gyártó ismertsége mindössze 3 százalékuknál. Az olyan tényezők, mint az azonnali elérhetőség és a dizájn alig hatnak a vásárlási döntésekre.

Nem csak spórol, értéket is teremt

A kutatásból egyértelműen kiderült az is, hogy az energiahatékonysági fejlesztések a rezsiköltségek csökkentése mellett az otthonok értékét is emelik a magyarok szerint. A szigetelést a válaszadók közel négyötöde jelölte meg olyan tényezőként, mint ami emeli ingatlanja értékét, míg 71 százalék szerint a nyílászárók cseréje is ilyen hatással van.

Az okosotthon technológia a megkérdezettek közel kétharmada szerint hat pozitívan az otthona értékére és majdnem ugyanannyian gondolják ezt a fűtési rendszer korszerűsítéséről.

„A válaszok alapján jól látszik, hogy otthonunk energiahatékonysága többségünk számára nagyon fontos pénzügyi szempont, emellett kulcstényező annak értékállósága kapcsán is. Ezeket a szempontokat érdemes figyelembe venniük a lakóingatlan fejlesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak is, és célszerű olyan megoldásokat választani, amelyek egyszerre segítenek csökkenteni az energiaköltségeket, egyszerűen használhatók, megbízhatóan működnek, és hosszabb távon is támogatják az otthon értékének megőrzését. A Schneider Electric megközelítése szerint az otthonok energiahatékonyságának javítása nem egyetlen eszközről szól, hanem az elektrifikáció és a digitalizáció összehangolt alkalmazásáról, hogy az ingatlanok energiafelhasználása jobban mérhető, szabályozható és optimalizálható legyen, miközben csökkentjük a környezeti terhelést is”

– mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric marketingigazgatója.

Még vezet a kapcsolgatás, de sokan váltanak energiatakarékos berendezésekre is

A Schneider Electric felmérésében arra is rákérdezett, hogy a mindennapokban mit tesznek a magyarok energiafogyasztásuk csökkentése érdekében.  A válaszok alapján egyelőre a villanyok lekapcsolása a legelterjedtebb lépés, a megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede közölte azt, hogy odafigyel erre, ha elhagy egy helyiséget.

Ugyanakkor a válaszok alapján az is látszik, hogy egyre többen ismerik fel, hogy ennél jóval többre van szükség, ha valós eredményeket akarnak elérni az energiatakarékosság kapcsán. A válaszadók közel kétharmada jelezte, hogy magas energiahatékonyságú háztartási gépekre váltott, vagy erre a jövőben is figyel, mintegy harmaduk pedig intelligens világítást vagy termosztátot épített ki. Fázni ugyanakkor nem szeretünk, a spórolási opciók között a benti hőmérséklet csökkentését mindössze 28 százalék jelölte meg.

A kutatásról

A Schneider Electric saját, online kutatása 2026. április 2. és 12. között zajlott. A kérdőívet összesen 1091-en töltötték ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az építőipart érintő döntések újrarendezését is hozta az új kormányzati struktúra. Több, korábban különböző minisztériumok és szakpolitikai területek között megosztott feladatkör került új szervezeti logika szerint egymáshoz közelebb. Az új struktúra mögött az a szándék rajzolódik ki, hogy a kapcsolódó döntések összehangoltabban szülessenek. Háttérelemzés a 2026-os kormányzati építőipari és lakáspiaci átalakításokról.

Ambiciózus fejlesztési tervekkel készül a Tisza-kormány az építőipar élénkítésére. A Wekerle Sándor Bérlakásépítési és Otthonfejlesztési Program egyik központi eleme, hogy tíz éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál valósuljon meg energetikai korszerűsítés. A program emellett bérlakásépítési, kollégiumfejlesztési és egyéb lakhatási célokat is megfogalmaz. A lakhatási beruházások mellett az uniós forrásokból finanszírozott ipari, közlekedési és infrastrukturális fejlesztések is jelentős keresletet teremthetnek az építőipar számára a következő években.

Van benne logika

A 2026 májusában felállt új kormányzati struktúrában* az építőipart érintő feladatok több minisztérium között oszlanak meg. A Pénzügyminisztérium felel a támogatási és otthonteremtési programok pénzügyi kontrolljáért, a Szociális és Családügyi Minisztérium a lakhatási intézkedések társadalompolitikai koordinációjáért, míg a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz kerültek a lakhatási és bérlakásprogramok, valamint egyes területfejlesztési feladatok. Az energiahatékonysági és energetikai programok kidolgozásáért a Gazdasági és Energetikai Minisztérium felel, az állami ipari és infrastrukturális beruházásokat pedig a Közlekedési és Beruházási Minisztérium irányítja.

„Van benne logika”

– ismeri el Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, ÉVOSZ elnökségi tag.

„A lakhatás ebben a rendszerben nem csupán építési vagy ingatlanpiaci kérdésként jelenik meg, hanem területfejlesztési és társadalompolitikai feladatként is. Ugyanakkor az állami beruházások jelentős része közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési projektekből áll, ezért szakmailag indokolható, hogy ezek egy dedikált szakpolitikai tárcához kerültek.”

A szakember szerint az új felállás egyik legfontosabb eleme, hogy az energetikai kérdések önálló, gazdasági fókuszú döntési központba kerültek. A Wekerle-program részeként a kormány tízéves energiahatékonysági programot tervez, amelynek célja a hazai lakásállomány negyedének korszerűsítése. A program panelépületek, családi házak és más lakóingatlanok energetikai felújítását támogatná.

„Az energetikai ügyek Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz kerülése arra utal, hogy a kormány az energiahatékonyságot nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdaságfejlesztési és versenyképességi kérdésként is kezeli”

– mutat rá Markovich Béla. Véleménye szerint ez jelentős piacot teremthet a szigetelések, nyílászárócserék, gépészeti korszerűsítések és más energiahatékonysági beruházások számára, miközben hosszabb távon kiszámíthatóbb keresletet biztosíthat az építőipar szereplőinek.

Koordinációra építve

„Az új struktúra mögött az a törekvés látható, hogy az egymással szorosan összefüggő szakpolitikai területek összehangoltabban működjenek, és gyorsabban szülessenek meg a beruházásokat érintő döntések”

– magyarázza Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Szerinte a rendszer sikerét végső soron az dönti el, hogy a minisztériumok mennyire tudnak hatékonyan együttműködni. Ha a koordináció működik, az gyorsabb döntéshozatalt és kiszámíthatóbb beruházási környezetet hozhat. Ha viszont az egyeztetések elhúzódnak, az a projektek előkészítését és megvalósítását is lassíthatja.

A kérdés különösen aktuális a nemrég bejelentett, 16,4 milliárd eurós uniós forráscsomag miatt. A mai árfolyamon több mint 5800 milliárd forintos forrás felhasználása jelentős közlekedési, infrastrukturális és városfejlesztési beruházásokat indíthat el, amelyek sikere nagyrészt azon múlik majd, hogy az érintett intézmények mennyire tudják összehangolni a döntéseiket és a végrehajtást.

Az építőipar várakozásai

„Az építőipar számára fontos jelzés, hogy a kormányzat igyekszik világosabb felelősségi köröket kialakítani az ágazatot érintő területeken. Az új struktúra mögött az a szándék látható, hogy az egymásra épülő szakpolitikai területek között szorosabb együttműködés alakuljon ki, és a beruházásokat érintő döntések összehangoltabban szülessenek meg”

– mondja Markovich Béla.

Az ágazat számára ugyanakkor továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy az új rendszer képes lesz-e hosszú távon kiszámítható fejlesztéspolitikát teremteni. Az építőipari vállalkozások beruházásai, kapacitásbővítései és munkaerő-tervezése többéves időtávon történik, ezért a gyakran változó támogatási rendszerek és az időszakosan leálló beruházások jelentős kockázatot jelentenek.

*Az elemzés a 90/2026. (V. 13.) A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Kormányrendelet alapján készült.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az építőiparban kevés döntés visszafordítható. Egy hibás technológiai választás vagy kivitelezési megoldás akár évekkel később is komoly minőségi vagy pénzügyi problémákat okozhat. A háttérben sokszor nem hanyagság vagy szándékos megtévesztés áll, hanem az úgynevezett információs aszimmetria: amikor az eladó vagy szakember lényegesen több tudással rendelkezik egy termékről vagy technológiáról, mint a megrendelők.

Ez a jelenség az építőiparban különösen erős. A gyártók és a kivitelezők részletesen ismerik az anyagokat, rendszereket és technológiai megoldásokat, miközben a megrendelők többsége életében csak egyszer-kétszer kerül olyan helyzetbe, hogy ilyen döntéseket kell meghoznia. A lakossági építkezők vagy felújítók számára a műszaki kérdések sokszor nehezen átláthatók, miközben a választásuk hosszú távra meghatározzák egy épület minőségét és fenntartási költségeit.

Egy nem megfelelően kiválasztott technológia vagy anyag később garanciális vitákhoz, költséges javításokhoz, sőt bizalomvesztéshez is vezethet. A probléma súlyát növeli, hogy a hibák következményei gyakran csak évekkel később válnak láthatóvá, amikor a javítás már jóval drágább vagy bonyolultabb.

A szakértők szerint ezért az információhoz való hozzáférés és a szakmai tudás megosztása kulcsfontosságú szerepet játszik a kockázatok csökkentésében.

„Az építőiparban a marketing szerepe ma már túlmutat az értékesítésen. Egy olyan piacon, ahol a döntések nagy értékűek és a műszaki kérdések összetettek, a kommunikáció valójában a tájékozódást segíti. Ha a szakmai tudás könnyebben hozzáférhető, azzal a megrendelők, a kivitelezők és végső soron az egész ágazat nyer”

– fogalmazott Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az elmúlt években egyre több építőipari vállalat helyez hangsúlyt a szakmai edukációra és a tudásmegosztásra. A képzések, technológiai bemutatók, szakmai közösségek és online tartalmak mind azt szolgálják, hogy a piaci szereplők megalapozottabb döntéseket hozhassanak.

A szemléletváltás az építőipari marketingben is megjelenik. A kommunikáció egyre kevésbé a termékek egyszerű bemutatásáról szól, és egyre inkább arról, hogy segítsen eligazodni az iparág komplex műszaki kérdései között.

Ezt a megközelítést ismerte el a Magyar Marketing Szövetség, amikor 17 Marketing Gyémánt díjjal jutalmazta a Mapei Kft. marketingtevékenységét. A vállalat programjai többek között a kivitelezők képzésére, a szakmai közösségek erősítésére és a lakossági megrendelők tájékoztatására épülnek.

Az információs aszimmetria teljes megszüntetése természetesen nem reális cél. Az azonban egyre inkább felismerés az iparágban, hogy a szakmai tudás szélesebb körű megosztása nemcsak a hibák számát csökkentheti, hanem az építőipari szolgáltatások minőségét és a piac iránti bizalmat is erősítheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!