Ipar

WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.

Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.

1. Az együttműködés megkettőzése

Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.

A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.

2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat

Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.

A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.

3. Megfelelő készségek a munkához

Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.

Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.

A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.

4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése

A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.

A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.

A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.

Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.

Forrás: Computerworld

Related Topics:chiptörvény eu félvezetőipar megoldás uniós wef

Up Next

Tudományos alapokra helyezi klímacéljait a Raben

Don't Miss

Az elektronikai ipar vezeti a robotrangsort

Ipar

Újra indul a verseny a Magyar Innovációs Nagydíjért

A Magyar Innovációs Szövetség 34. alkalommal hirdeti meg kis-, közép- és nagyvállalatok számára a Magyar Innovációs Nagydíjat és további 9 ágazatai innovációs díjat, amelyre a cégek a gyakorlatban is megvalósult, 2025. évben mérhető üzleti, illetve társadalmi hasznot hozó innovációs projektekkel nevezhetnek.

A szervezésben közreműködő partnerek közé idén csatlakozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is annak érdekében, hogy még több hazai vállalat mutathassa meg innovációs eredményeit, és adhassa át a legjobb innovációs gyakorlatokat a hazai gazdaság e téren még kevésbé járatos szereplőinek. Újdonság, hogy idén az egyéni pályázatok mellett jelöléssel is bekerülhetnek cégek a versenybe. Pályázni 2026. február 9-ig a Magyar Innovációs Szövetség weboldalán lehet.

A Magyar Innovációs Szövetség a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel együttműködésben hirdeti meg a pályázatot, amelynek fő üzenete, hogy az innováció tanulható, és a legjobb gyakorlatokat érdemes a hazánkban már bizonyítottan eredményes innovációs gyakorlattal rendelkező vállalatoktól átvenni. Ennek jegyében a pályázat célja az, hogy megtalálja és elismerésben részesítse a hazai innováció legkiemelkedőbb eredményeit, és megmutassa a legjobb gyakorlatokat a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő, innovatív termékek és technológiák létrehozása terén.

A korábbi években már megszokott pályázási folyamat mellett idén újdonság, hogy a hazai innovációra rálátással rendelkező szervezetek ajánlásával is bekerülhetnek cégek a pályázók körébe. E szervezetek a pályázatban támogatóként, illetve társszervezőként közreműködő partnerek, valamint hozzájuk csatlakozott az Entrepreneurship Club of Corvinus, a Hungarian Business Angel Network, a Magyar Nemzeti Bank, a Startup Hungary és az STRT Holding. A jelölő szervezetek november 30-ig nominálhatnak kiemelkedő innovációs eredményt elért hazai vállalkozásokat.

Az innovációs teljesítmények még szélesebb körű elismerése érdekében az idei évben társszervezőként csatlakozó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy új díjjal is hozzájárul a hazai cégek teljesítményének elismeréséhez a KKV innovációs Díj létrehozásával.

A 2025. év legkiemelkedőbb teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett összesen kilenc ágazati díj talál majd gazdára:

a 2025. évi Ipari Innovációs Díj,
a 2025. évi Informatikai Innovációs Díj,
a 2025. évi KKV Innovációs Díj,
a 2025. évi Agrár Innovációs Díj,
a 2025. évi Energiaügyi Innovációs Díj,
a 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díj,
a 2025. évi SZTNH Iparjogvédelmi Innovációs Díj,
a 2025. évi Deep Tech „Alapkutatástól az Innovációig” Díj, és a
a „2025. év legjobb startup vállalkozása” Díj.

Az elmúlt harminchárom évben, az évente kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásra összesen több mint 1500 pályamű érkezett be, ezekből 255 kapott különböző innovációs díjat. Ezek a díjazottak alkotják a hazai innováció „elitjét”, a Magyar Innovációs Klubot, amely a most meghirdetett nyertesek előtt is nyitva áll.

A Magyar Innovációs Nagydíj, és az ezzel együtt kiosztott további Innovációs Díjak kiemelkedő marketing értéket képviselnek és jelentős publicitást biztosítanak a díjazottak számára, növelve a termékeik, szolgáltatásaik iránti bizalmat, innovatív megoldásaik szakmai rangját. A rangos díj szakmai színvonalát a Magyar Innovációs Alapítvány Kuratóriuma által felkért tudósokból, vezető gazdasági szakemberekből álló bírálóbizottság biztosítja, amelynek elnöke Dr. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke beszédében hangsúlyozta: „A közgazdasági Nobel-díj nyertesei szerint ahol nincs innováció, ott nincsen gazdasági növekedés!”

Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke kiemelte:

„Az 1992-ben útjára indított Magyar Innovációs Nagydíj pályázat az elmúlt évtizedekben nagy rangot szerzett azzal, hogy a kiemelkedő innovációs teljesítményeket megtalálta és példaként mutatta be. Maga a pályázat is egy „legjobb gyakorlatnak” tekinthető tehát. Az idén mégis jelentősen megújított formában kerül kiírásra a pályázat, mivel még a legjobb megoldásokat is folyamatosan fejleszteni kell. Bízunk abban, hogy pályázat mögött felsorakozó széles körű együttműködés és az új megoldások révén még több kiváló innovációs eredményt megvalósító céget ismerhetünk meg, illetve díjazhatunk.”

A vállalatok minél szélesebb körének elérése érdekében az idei évben az Indamédia Csoport média támogatóként csatlakozott a díj meghirdetéséhez és népszerűsítéséhez.

A Magyar Innovációs Nagydíjra, illetve a további 9 innovációs díjra pályázni 2026. február 9-ig lehet a www.innovacio.hu/innonagydij weboldalon, a pályázati kiírás részletei pedig megtalálhatók itt: https://innovacio.hu/magyar-innovacios-nagydij/#nagydijaktualis.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az újgenerációs adatközpontok igényeire optimalizálva fejleszt a Schneider Electric

A megawattos teljesítményű rackek támogatására fejleszt új, átfogó megoldást a Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve.

A 800 VDC-re történő átállást segítő berendezés egyszerre kínál áramátalakítást, fokozott biztonságot és energiatárolási képességet.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat megerősítette elkötelezettségét az adatközponti szektor 800 VDC-s architektúrákra való átállásának támogatása iránt, ami elengedhetetlen a következő generációs adatközpontokban alkalmazott, új, nagy sűrűségű rack rendszerek használatához.

„A 800 VDC-re való átállás a számítási sűrűség növekedésével járó természetes fejlődés. A Schneider Electric célja, hogy segítse ügyfeleit a biztonságos és megbízható átállásban. Szakértelmünk a teljes energiaellátási ökoszisztéma megértésében rejlik, a hálózattól a szerverig, és olyan megoldásokat tervezünk, amelyek zökkenőmentesen integrálhatók, kiszámítható teljesítményt nyújtanak és biztonságosan működnek”

– mondta el Jim Simonelli, a Schneider Electric adatközpontokért felelős technológiai igazgatója.

Rendszerszintű megközelítés

A mai adatközpontokban használt hagyományos 54 voltos energiaelosztást kilowatt-méretű rackekhez tervezték, ami nem képes támogatni a modern mesterségesintelligencia-gyárakban (MI) hamarosan megjelenő, megawatt-méretű rackeket. Emiatt skálázható, integrált energiatárolóval rendelkező 800 VDC-s elosztórendszerek bevezetése szükséges. A Schneider Electric az NVIDIA-val együttműködve olyan 800 VDC-s úgynevezett „sidecar”-t fejleszt, amely akár 1,2 MW teljesítményű rackeket is képes táplálni, támogatva ezzel a következő generációs NVIDIA GPU-kat és az NVIDIA gyorsított számítási infrastruktúrájának jövőbeli verzióit.

A „sidecar” az adatközpontba bejövő váltakozó áramot 800 VDC-re alakítja át, lehetővé téve a hatékony és biztonságos megawatt-nagyságrendű rack-teljesítményt, mindezt minimális anyag- és infrastruktúra-költségekkel. Az új megoldás rendelkezik moduláris áramalakító polcokkal, moduláris energiatároló egységgel a rövid idejű áramkimaradások áthidalására, illetve Live Swap képességgel a fokozott biztonság érdekében.

A „sidecar” fejlesztése során is érvényesül a Schneider Electric innovációs stratégiája, ami a rendszerszintű megközelítésre épül az áramellátás kapcsán is. Ahelyett, hogy kizárólag az egyes komponensekre koncentrálna, a Schneider Electric holisztikus szemléletet alkalmaz az energiainfrastruktúra vonatkozásában. Ez az átfogó megközelítés központi szerepet játszik a nagy sűrűségű rack-telepítések támogatásában, amelyek szigorúbb ellenőrzést igényelnek az áramellátás és a megbízhatóság kapcsán.

„A skálázható energiaellátási architektúrák képezik az alapját a következő generációs MI-infrastruktúrának, amely a teljesítményt és a hatékonyságot egyaránt maximalizálja. Az NVIDIA és a Schneider Electric hosszú távú partnerségre építve fejleszti és szállítja a 800 VDC rendszerekhez szükséges fejlett energiaellátási architektúrákat, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazásokat futtatják majd, és meghatározó szerepet játszanak az MI-forradalomban”

– jelezte Dion Harris, az „NVIDIA HPC, Cloud, and AI Infrastructure Solutions GTM” részlegének vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Continental növeli az újrahasznosított PET, acél és COKOON arányát abroncsaiban

A Continental tovább növeli az abroncsok gyártásához felhasznált megújuló és újrahasznosított anyagok arányát.

A körforgásos gazdaság elveit szem előtt tartva a vállalat partnereit is arra ösztönzi, hogy fenntarthatóbb alapanyagokat fejlesszenek és szállítsanak. A Continental abroncsainak gyártásában 2024-ben átlagosan 26 százalék volt a megújuló és újrahasznosított anyagok aránya, ezt az értéket a következő öt évben legalább 40 százalékra kívánják növelni.

A cél olyan fenntartható alternatívák azonosítása és alkalmazása, amelyek hosszú távon is biztosítják az abroncsok forma- és mérettartását, valamint teljesítményét a teljes élettartamuk során. Ezeket az erősítő anyagokat – mint az acél és a textil – a személyautó-abroncsok anyagtartalmának mintegy 18 százaléka teszi ki, míg a haszonjárművek vagy speciális gumiabroncsok esetében ez az arány még magasabb lehet. A Continental egyre nagyobb arányban alkalmaz újrahasznosított acélt, valamint PET-palackokból előállított poliészter szálakat. A fenntarthatóságot szolgáló új gyártási eljárások, mint például a COKOON tapadási technológia is megjelentek az abroncsgyártásban. Ezen túlmenően a Continental az alapanyagok más csoportjaiban is innovatív megoldásokat alkalmaz: többek között használt sütőolajból előállított szintetikus gumit, bioalapú hulladékokból készült gyantákat, vagy rizshéj hamujából kinyert szilikátot.

„Nem a kereket találjuk fel újra, hanem az abroncsot – fenntarthatóbb anyagokkal és környezettudatosabb gyártással”

– hangsúlyozta Dr. Matthias Haufe, a Continental Tires anyagfejlesztési és iparosítási vezetője. Majd hozzátette:

„Nemcsak a gumikeverékről van szó: olyan anyagokat is használunk, amelyek a guminak formát adnak, miközben a stabilitást és biztonságot is elősegítik. Az újrahasznosított acél és a PET-palackokból származó poliészterszálak kulcsszerepet játszanak a fenntartható abroncsgyártásban. Célunk, hogy öt éven belül legalább 40 százalékban megújuló és újrahasznosított anyagokat alkalmazzunk – minden egyes fenntartható alternatíva közelebb visz ennek a megvalósításához.”

Újrahasznosított erősítőanyagok: fenntarthatóbb acél és poliészter szálak a biztonságosabb abroncsokért

Az acél és a poliészter az abroncsok teljesítménye és biztonsága szempontjából kiemelten fontos. Az acél több abroncskomponensben is megtalálható: például a haszonjárművek és speciális gumiabroncsok vázát nagy szilárdságú acélhuzalok erősítik, amelyek kiváló tartósságot, nagy teherbírást és újrafutózhatóságot biztosítanak. Az acélból készült erősítő huzalok a peremmagban is megtalálhatók, és gondoskodnak a gumiabroncs stabil illeszkedéséről a keréktárcsán. Az acélhuzalok az övrétegben is fontos szerepet játszanak: fokozzák a defekttel szembeni ellenállást, javítják a futófelület stabilitását és a vezetési kényelmet, miközben csökkentik a zajszintet és növelik az üzemanyag-hatékonyságot – legyen szó hagyományos vagy elektromos járművekről. A Continental fokozatosan növeli az újrahasznosított acél arányát, miközben változatlanul garantálja a biztonságot és teljesítményt.

A vállalat a textilalapú poliészter esetében is kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra. Az újrahasznosított PET-palackokból készült poliészterfonalat a személyautó-abroncsok vázának megerősítésére és a gumiperem stabilitásának javítására használják. Egyetlen abroncs akár 15 PET-palack újrahasznosításával is készülhet. A poliészter szálakból rendkívül tartós textilszálat készítenek, amely nagy nyomás és hőmérséklet mellett is megtartja formáját.

A Continental és az OTIZ textilipari vállalat együttműködésében fejlesztett ContiRe.Tex technológia révén a PET-palackokat nagy teljesítményű poliészter fonallá alakítják, amelyet a gumiabroncsok vázának erősítésére használnak. Az SGS, a világ egyik vezető minősítő szervezete által tanúsított eljárás mintegy 28 százalékkal csökkenti a CO₂-kibocsátást a hagyományos, fosszilis alapú PET-szövetekhez képest. A technológia már elérhető a Continental UltraContact NXT személyautó-abroncsokban. A vállalat a PET-palackokat kizárólag olyan régiókból szerzi be, ahol nem működik zárt körforgású újrahasznosítási rendszer, így biztosítva, hogy az anyagok valóban új életet kapjanak.

COKOON: környezetbarát tapadástechnológia

„A fenntarthatóság nemcsak arról szól, hogy milyen anyagokat választunk, hanem arról is, hogy mit hagyunk el”

– emelte ki Haufe. A Continental és a Kordsa – a textilerősítő anyagok globális beszállítója – közösen dolgozta ki a COKOON nevű, környezetbarát tapadási technológiát, amely lehetővé teszi a textil és a gumianyag tapadását rezorcin és formaldehid használata nélkül.

A Continental és a Kordsa minden abroncsgyártó és beszállító számára díjmentesen, nyílt forráskódú megoldásként tette elérhetővé a COKOON technológiát, hogy elősegítse a fenntarthatóságot az iparág egészében. Az érdeklődő vállalatok mintaanyagot is igényelhetnek.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!