Ipar

WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.

Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.

1. Az együttműködés megkettőzése

Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.

A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.

2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat

Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.

A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.

3. Megfelelő készségek a munkához

Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.

Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.

A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.

4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése

A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.

A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.

A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.

Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.

Forrás: Computerworld

Related Topics:chiptörvény eu félvezetőipar megoldás uniós wef

Up Next

Tudományos alapokra helyezi klímacéljait a Raben

Don't Miss

Az elektronikai ipar vezeti a robotrangsort

Ipar

Átadták Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat

252 hazai vezérigazgató véleménye alapján harmadik alkalommal ítélte oda Az Év Leginspirálóbb Vezetője Díjat a PwC Magyarország.

A kitüntetéssel olyan hazai cégvezetőt ismernek el, akire a magyarországi vállalatvezetők példaképként tekintenek. Idén a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, Orbán Gábort díjazták február 19-én a PwC budapesti székházában azon a sajtóeseményen, ahol bemutatták a PwC Vezérigazgató Felmérésének eredményeit.

A PwC Magyarország idén tizennegyedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk formájában a hazai vállalatvezetőket arról, hogy miként látják a globális és hazai gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen nehézségekkel és kockázatokkal néznek szembe.

A 2024 októbere és decembere között zajló felmérés keretében arról is nyilatkozhattak az első számú döntéshozók, hogy kit tartanak Magyarország leginspirálóbb vezetőjének. A kutatásban részt vevő 265 cégvezető válaszai alapján Orbán Gábor, a Richer Gedeon Nyrt. vezérigazgatója nyerte a 2024 Leginspirálóbb Vezetője Díjat. Az elismerés odaítélésével a PwC azokra a vezetőkre kívánja felhívni a figyelmet, akik az üzleti eredményeken túl a jövő vállalati ökoszisztémáját is építi, és egyéni fejlődésén túl a szervezet kultúra építése mellett is elkötelezettek, ezáltal példaként szolgálhatnak vezetőtársaik előtt.

A díjat Radványi László, a PwC vezérigazgatója adta át az idei felmérés eredményeit bemutató eseményen.

Az idei díjazottal, Orbán Gáborral készült videó – amelyben megosztja vezetői hitvallását és kollégái a sikerhez vezető útjáról nyilatkoznak -, valamint a kutatás eredményei a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés oldalán tekinthetőek meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Magas digitalizáltságú logisztikai és disztribúciós központot adott át Miskolcon a Bosch

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások nemzetközi szállítója átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon.

A központot, melynek előzetes kivitelezési munkálatai 2021-ben kezdődtek, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forint értékű beruházásból valósította meg. A beruházáshoz a magyar állam egyedi kormánydöntés (EKD) alapján mintegy 7 milliárd forint utófinanszírozás keretében nyújtható, vissza nem térítendő készpénz támogatást biztosít. Az ünnepélyes átadáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója.

„Nemzetközileg is kiemelkedő színvonalú technológiai infrastruktúránknak, munkatársaink szaktudásának és elkötelezettségének köszönhetjük kiváló eredményeinket. Ez a beruházás az elektromos kéziszerszám üzletághoz tartozó telephelyünk jelentőségét még tovább erősíti a vállalatcsoporton belül”

– mondta Fükő László.

Jövő gyára megoldások közel 100 ezer négyzetméteren

A nagyszabású beruházással egy olyan korszerű raktári struktúrát alakítottak ki a Miskolci Ipari Park területén, amelyben számos Ipar4.0 megoldást is alkalmaztak. A rendszer a teljes értéklánc mentén valós időben, automatikusan kezeli és követi az árut annak beérkezéstől kezdve a felhasználáson és a csomagoláson keresztül a kiszállításon át egészen a megérkezésig. A digitalizációnak köszönhetően a hibák száma akár 20 százalékkal csökkenthető, a folyamatok hatékonysága pedig jelentősen javítható. A rendszerek integrációjához kapcsolódó szoftverfejlesztésekkel, az ehhez szükséges vizualizációs, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást vagy nyomkövetést segítő eszközöknek köszönhetően évente akár 204 ezer paletta áru is kiszállítható világszerte. Ha pedig ezt a raklapmennyiséget egymás mellé raknánk, akkor Miskolctól egészen Székesfehérvárig tartana a sor.

A közel 100 ezer négyzetméter nagyságú területen elhelyezkedő központ mellett a Robert Bosch Power Tool Kft. olyan kiegészítő infrastrukturális fejlesztéseket is megvalósított a telephelyen belül, mint a kamionforgalom számára létesített úthálózat vagy a 800 méter hosszú csatornarendszer, hiszen évente nagyjából 3300 kamionra van szükség a fenti árumennyiség szállításához. A Bosch csoport legnagyobb, miskolci kéziszerszámgyárában évente több mint 14 millió darab terméket gyártanak a legmodernebb technológiákkal. A beruházás eredményeként az új létesítmény a vállalatcsoport elektromos kéziszerszám üzletágának egyik meghatározó késztermékelosztó raktára lesz a kelet-közép-európai régióban, illetve késztermék- és alapanyag raktárként is működik majd, ahonnan a világ 26 országába szállítanak különböző cikkeket és komponenseket.

Fókuszban a fenntarthatóság és az ügyfélközpontúság

A miskolci logisztikai és disztribúciós központ a Bosch mintegy 780 raktárból álló nemzetközi ellátásilánc-hálózatának fontos része. A Bosch 37 ezer munkatársa foglalkozik beszerzéssel és logisztikával világszerte, naponta mintegy 230 gyárat látnak el alkatrészekkel és nyersanyagokkal. Meghatározó feladatuk, hogy a Bosch ügyfeleinek magas szintű kiszolgálása érdekében az egész értékfolyamat során folyamatos, fenntartható és rugalmas ellátási láncot működtessenek.

„Az új, miskolci létesítmény építése során is különösen ügyeltünk arra, hogy a projektet a Bosch szélesebb körű fenntarthatósági célkitűzéseivel összhangban valósítsuk meg. Az energiahatékonyság, a hulladékgazdálkodás és a zöld logisztika ugyanolyan prioritást kapott, mint a szolgáltatási szintek javítása, a költséghatékonyság vagy a piacbővítés. Számunkra a fenntarthatóság tehát nem csupán egy lehetőség, hanem kötelező cél”

– hangsúlyozta Fükő László.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája

Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a XVII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára, a győri Széchenyi István Egyetemre.

A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvény találkozási lehetőség, verseny és az ipari kapcsolatépítés színtere is egyben. Regisztrálni március 2-ig lehet.

A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai cserélhetnek tapasztalatot és mutathatják be tudásukat. A rendezvény azonban mindig jóval több puszta versenynél: összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel, betekintést enged tényleges projektekbe, és mindeközben valódi közösséget kovácsol. A konferencia mára nemzetközivé vált, amelyen a magyar egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni felsőoktatási intézmények is. A program különlegessége, hogy azt teljes egészében egyetemisták szervezik a hallgatói önkormányzat irányításával.

A Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája fókuszában a gyakorlati problémák megoldása áll, amelynek során a résztvevők valós ipari kihívásokra kereshetnek válaszokat, és ismertethetik saját kutatási eredményeiket vagy projektmunkáikat. Az esemény célja nemcsak a szakmai fejlődés elősegítése, hanem az ipar és az oktatás közötti együttműködés megerősítése és olyan kapcsolatok kialakítása is, amely hozzájárul a hallgatók jövőbeni karrierjének építéséhez.

A vállalkozások részéről óriási az igény arra, hogy bevonják aktuális projektjeikbe a hallgatókat. A verseny során a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. A rendezvény eredeti, még 2006-ban lefektetett koncepciója nem csupán kiállta az idők próbáját, hanem egyre fontosabbá is válik a 21. században: mérnöki hallgatói verseny keretein belül nyújt lényegében gyakorlatorientált képzést úgy, hogy a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal, és ami még fontosabb, tehetséges hallgatókkal gyarapodhatnak.

Az idei program a hagyományoknak megfelelően az autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 13-án, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 16-i prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára – amelyet több szórakoztató esemény, ismerkedési est és bográcsozás is színesít – március 2-ig várják a jelentkezéseket. Bővebb információ és a regisztrációs űrlap itt érhető el, a tavalyi rendezvény beszámolója pedig itt olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!