Ipar
WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja
A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.
Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.
Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.
1. Az együttműködés megkettőzése
Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.
A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.
A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.
2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat
Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.
A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.
3. Megfelelő készségek a munkához
Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.
Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.
A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.
4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése
A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.
Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.
A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.
A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.
Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.
Forrás: Computerworld
Ipar
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
Egységes platformot, beépített biztonsági és kiberbiztonsági funkciókat, valamint egyszerűbb mérnöki munkát is kínál a SINAMICS G sorozat új generációja.
Egy modern gépben vagy gyártósoron a frekvenciaváltónak nem csupán a motor fordulatszámát kell a technológiai feladatnak megfelelően szabályoznia. Alkalmazkodnia kell a változó terheléshez, együtt kell működnie a gép vezérlésével, kommunikálnia kell, adatokat kell szolgáltatnia, miközben a biztonsági és kiberbiztonsági követelményeknek is meg kell felelnie. Mindezek mellett a tervezés és az üzembe helyezés a gépgyártók számára minél egyszerűbb legyen.
Erre az összetett elvárásrendszerre reagál a ‘SINAMICS NextGen’, a Siemens új SINAMICS G generációja. A fejlesztés nem csupán új modelleket, hanem egy egységesebb, skálázható hajtásplatformot jelent, amely a különböző ipari alkalmazásokat közös műszaki és digitális környezetben szolgálja ki.
Négy új taggal bővül a SINAMICS G sorozat
Az új generáció négy terméksorozattal egészíti ki a 2023-ban elsőként bemutatott SINAMICS G220-at, melyek eltérő alkalmazási igényeket fednek le:
- SINAMICS G200: Általános ipari feladatokra, például szivattyúk, ventilátorok és szállítószalagok hajtására készült. Kompakt kialakítása és egyszerű üzembe helyezése mellett az energiahatékony motorvezérlésre helyezi a hangsúlyt.
- SINAMICS G210C: Kompakt gépekhez fejlesztett változat, amely nagy teljesítőképességet és akár 200%-os rövid idejű túlterhelhetőséget kínál, így az indítási és terhelési csúcsokat is képes kezelni.
- SINAMICS G210: Sokoldalú hajtás gép- és anyagmozgatási, anyagfeldolgozási, valamint egyszerű pozicionálási feladatokhoz.
- SINAMICS G210X: Elsősorban infrastrukturális alkalmazásokhoz optimalizált változat, speciális funkcióival főként szivattyúk, ventilátorok és kompresszorok vezérlésére.
A négy új típus és a korábban bevezetett zászlóshajó SINAMICS G220 együtt alkotja az új frekvenciaváltó platformot, amely az általános ipari feladatoktól a speciálisabb gépészeti alkalmazásokig kínál megoldásokat.
Kiberbiztonság és digitális integráció
Az új sorozatban a biztonság is kiemelt szerepet kap. A hajtások integrált biztonsági képességei elérhetik az SIL 3 szintet, így bizonyos védelmi funkciók külső komponensek nélkül, közvetlenül a hajtásban valósíthatók meg.
A kiberbiztonsági megoldások megfelelnek az IEC 62443-4-2 szabvány második biztonsági szintjének, fejlesztésüknél pedig az EU új kiberreziliencia-rendeletének (Cyber Resilience Act, CRA) követelményeit is figyelembe vették. Ez a hálózatba kapcsolt ipari berendezések védelmében kiemelt jelentőségű.
A hajtások közvetlenül illeszthetők a Siemens TIA Portal mérnöki rendszerébe, így konfigurálásuk és felügyeletük egy közös szoftverkörnyezetben végezhető. A beépített webszerver és az OPC UA kommunikáció egyszerűsíti az adatgyűjtést és a diagnosztikát. A működési adatok az energiafelhasználás követését, az állapotfelügyeletet és az előre tervezett karbantartást is támogathatják.
Hol helyezkedik el az új SINAMICS G sorozat a Siemens hajtásportfóliójában?
A SINAMICS G a Siemens általános célú ipari frekvenciaváltó-családja. Az egyszerűbb alkalmazásokhoz a SINAMICS V20 kínál költséghatékony megoldást, míg a nagyobb teljesítményű vagy összetettebb feladatokat a SINAMICS G130/G150, illetve a szervo hajtások SINAMICS S családja szolgálja ki. A frekvenciaváltók a gyártósorok szállítópályáitól és csomagológépeitől a szivattyúkon, ventilátorokon és kompresszorokon át számos ipari területen használatosak. A szervohajtások elsősorban precíziós pozicionálási és akár többtengelyes gépvezérlési feladatokat látnak el.
A szervo hajtásrendszer része a SIMOTICS szervomotor, amelyhez bizonyos esetekben a SIMOGEAR mechanikus hajtóművet kell alkalmazni. Speciális hajtástechnikai rendszert alkot a SIMATIC MICRODRIVE és a SIMOTICS E motor, amelyek kompakt, törpefeszültségű speciális hajtások területét képviselik. Alkalmazásukkal mozgathatók például az intralogisztika önjáró platformjai (AGV), a kórházi diagnosztika képalkotó gépei (MRI), vagy más különleges környezetben, akár akkumulátorról működtetett gépek.
A Siemens így nemcsak önálló hajtáselemeket, hanem integrált hajtástechnikai rendszereket is kínál, melyek szervohajtásokból és szervomotorokból, frekvenciaváltókból, hajtóművekből és digitális eszközökből épülnek fel.
Több mint új frekvenciaváltó
A SINAMICS G új generációja jól szemlélteti az ipari hajtástechnika fejlődési irányát: a motorvezérlés mellett egyre fontosabb a biztonság, kiemelten az új kiberbiztonság, az energiafelhasználás átláthatósága és a digitális integráció. A Siemens célja, hogy a hajtások ne elszigetelt komponensként, hanem a teljes gép vagy gyártóberendezés egységes digitális környezetbe illeszkedő részeként működjenek.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon
Országszerte új lehetőségeket teremtett a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Kamarai Beszállítói Programja, amelyen idén ősszel öt helyszínen 59 nagyvállalat és 1226 beszállító 2475 tárgyalás folytatott le.
Az eddigi három rendezvénysorozaton összesen 19 helyszínen 234 nagyvállalat és 3883 regisztrált beszállító vett részt, akik 7205 megvalósult üzleti tárgyalást folytattak le. A részt vevő vállalkozások szerint szükséges a beszállítói láncok erősítése és fejlesztése. A kamarai rendszer a programsorozat részeként egy több mint 3800 vállalkozást tömörítő beszállítói adatbázist, egy informális beszállítói klasztert hozott létre, amelyet a jövőben továbbfejleszt. A kamarai hálózat egy célzott beszállítófejlesztési képzési program elindítását is tervezi. A sikeres kezdeményezés a tervek szerint 2027 őszén folytatódik.
A rendezvénysorozat célja, hogy közvetlen üzleti kapcsolatokat teremtsen a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók között, új piaci lehetőségeket nyisson a kis- és középvállalkozások előtt, valamint gyakorlati támogatást adjon az együttműködések kialakításához. A rendezvények elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit célozták, de más szektorok számára is nyitottak voltak. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által elindított, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program (mkik.hu/okbp) mára a hazai beszállítói kapcsolatok egyik meghatározó platformjává vált.
A Beszállítói Fórumok mellett a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) is támogatja a partnerkapcsolatok építését. A mesterséges intelligenciával támogatott országos, ingyenes kamarai platform összekapcsolja a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető rendszer automatikus adatkitöltéssel könnyíti a regisztrációt, és már több mint 1700 vállalkozás csatlakozott hozzá.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem
A gyergyóremetei bébiételgyártó üzem automatizálása különleges feladatot jelentett a KOB-Flex Kft. számára. A tejfeldolgozás szinte valamennyi technológiai lépését magában foglaló létesítmény irányítását Siemens vezérlésre és felügyeleti rendszerre építették.
A beruházás műszaki kihívásairól, a tejipari automatizálás sajátosságairól és az adatvezérelt gyártás lehetőségeiről id. Kozma Barnabással, a KOB-Flex Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
MM: A KOB-Flex több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszeripari automatizálásban. Melyek a vállalkozás legfontosabb tevékenységi területei?
K.B.: A KOB-Flex Kft. jelenlegi formájában 2005 óta működik családi vállalkozásként, de az általunk végzett tevékenység már legalább harmincéves múltra tekint vissza. A kilencvenes években kerültünk kapcsolatba a tejipari technológiák meghatározó nemzetközi szállítóival, köztük a Tetra Pak, az Alfa Laval és később a GEA vállalatokkal. Azóta számos beruházásban működtünk közre velük. Elsősorban komplett technológiai rendszerek automatizálásával, a különböző berendezések integrálásával és központi folyamatirányításával foglalkozunk. Egy pasztőr, szeparátor vagy homogenizátor általában saját vezérléssel érkezik, ezeket azonban össze kell hangolni a kapcsolódó tartályokkal, szivattyúkkal, szelepekkel (technológiai útvonalak) és tisztítórendszerekkel.
MM: Milyen feladatokat vállaltak a gyergyóremetei bébiételgyártó üzem megvalósításában?
K.B.: A beruházás egy hosszabb ideje nem működő tejipari létesítmény teljes technológiai megújítását jelentette. A projektben a romániai GEA volt az egyik meghatározó technológiai partner, amely dán és német szakembereket is bevont a tervezésbe. Bennünket az automatizálás megvalósításával bíztak meg. A feladat különlegességét az adta, hogy a viszonylag kis kapacitású üzem a tejfeldolgozás szinte valamennyi fontos technológiai lépését magában foglalja. A nyerstej átvételét és tárolását pasztőrözés, szeparálás, homogenizálás, majd a receptúra szerinti összetevők bekeverése követi. Ezután a termék sűrítő- és porítóberendezéseken halad keresztül, végül por alakban kerül ki a technológiából. A rendszerhez CIP-tisztítóállomások és technológiai vízellátó rendszerek is kapcsolódnak. A munkát 2021-ben kezdtük meg, de a járványhelyzet következményei és az infrastrukturális nehézségek miatt a beruházás közel öt évre nyúlt.
MM: Milyen Siemens automatizálási megoldásokra épül az üzem folyamatirányítása?
K.B.: A rendszer központi vezérlését három Siemens SIMATIC S7-1500 PLC biztosítja, amelyekhez ET 200 decentralizált I/O-modulok kapcsolódnak. A rendszerben egy S7-1214F vezérlő is helyet kapott. A technológia felügyeletét Siemens WinCC SCADA rendszer végzi, több kezelőállomással. A méreteket jól érzékelteti, hogy a rendszer 900 digitális bemenetet, 500 digitális kimenetet, 200 analóg bemenetet és 90 analóg kimenetet kezel. Emellett kilenc AS-i master segítségével intelligens szelepvezérléseket is integráltunk. Összességében mintegy 200 mérési pont, 450 vezérelt szelep, 80 szivattyú és 30 ventilátor működését kell összehangolni.
A legnagyobb kihívást nem önmagában az I/O-pontok száma jelentette, hanem a különböző beszállítóktól érkező technológiai berendezések vezérléseinek összekapcsolása és szinkronizálása. A Siemens rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló gépegységek egységes folyamatirányítás alatt működjenek.
MM: Hogyan lehet egy ilyen összetett technológiát áttekinthetően irányítani?
K.B.: Az üzem két nagyobb egységre tagolódik. Az egyikben a tej alapfeldolgozása, a másikban a sűrítés és a porítás történik. A két terület fizikailag elkülönül, de ugyanazt a WinCC felügyeleti rendszert használja, így a kezelők mindkét technológiai egység működéséről információt kapnak. Az automatizálásnak köszönhetően a teljes technológia működtetéséhez négy operátori felület elegendő.
A rendszerben 19 termelési folyamatot alakítottunk ki, amelyek egyenként 10–150 elemi lépésből állhatnak. Ezekhez öt automatizált tisztítási folyamat kapcsolódik. A vezérlés gondoskodik a megfelelő anyagáramlási útvonalak kialakításáról, a szelepek és szivattyúk működtetéséről, valamint a technológiai műveletek sorrendjének betartásáról.
MM: A bébiételgyártásban különösen fontos a higiénia és a visszakövethetőség. Milyen megoldásokat alkalmaztak?
K.B.: Az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények az automatizálási rendszer fizikai kialakítását is meghatározzák. Rozsdamentes kapcsolószekrényeket, kábelcsatornákat és szerelvényeket alkalmazunk, a terepi eszközök pedig legalább IP65 védettségűek.
A technológiai tisztításokat automatizált CIP-rendszerek végzik. A visszakövethetőséget a Siemens WinCC felügyeleti rendszerhez kapcsolódó naplózási megoldásaink biztosítják. Minden termelési és tisztítási folyamat egyedi azonosítót kap, és automatikusan rögzítjük a kezdési és befejezési időpontokat, a kezelői beavatkozásokat és azonosításokat, valamint a technológiai eseményeket és a felügyelet által képzett hibákat. Az adatok eseménylisták és grafikus trendek formájában is visszakereshetők, ami a minőségbiztosítás számára különösen fontos.
MM: Hogyan kapcsolódik a gyártásirányítás a vállalatirányítási rendszerhez?
K.B.: A kapcsolatot egy közös SQL-alapú adatbázison keresztül valósítottuk meg. A vállalatirányítási rendszerből érkeznek a gyártási tervek és a receptúrák, amelyek alapján az operátorok kiválaszthatják az elvégzendő műveleteket. A technológiai rendszer pedig visszaszolgáltatja a megvalósult gyártási folyamatok adatait. Az automatizálási rendszer recept adatbázissal teszi rugalmassá a termelés tervezés és irányítási feladatainak végrehajtását.
MM: Milyen eredményeket hozott a beruházás, és milyen további tejipari referenciákkal rendelkeznek?
K.B.: Gyergyóremetén egy korszerű, magas automatizáltságú üzem jött létre, amelyben a tejfeldolgozás, a sűrítés és a porítás egységes irányítás alatt működik. A por alakú termék már eljutott a forgalmazhatóság szintjére, a végső bébiételtermék bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések és engedélyezési folyamatok pedig még zajlanak.
A magyar tejiparban számos Siemens-alapú automatizálási projektet valósítottunk meg. Jó példa erre a Tolnatej, ahol a közvetlen tejfeldolgozáshoz kapcsolódó automatizálási feladatok jelentős részét mi végeztük. A biztonságos működést egységes programozási megoldásokkal, On-Line távoli támogatással és helyszíni szervizszolgáltatással biztosítjuk.
Ügyfeleink döntő többségének rendszereihez online is hozzá tudunk férni, így gyors és szakszerű segítséget adunk a hibakeresésben vagy a technológiai problémák megoldásában. (a program minden munkatársunk számára egyenértékűen értelmezhető, a segítség nem személy függő!)
MM: Milyen új fejlesztési irányokat látnak az ipari automatizálásban?
Egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő technológiai adatok hatékonyabb felhasználására. Sok üzemben már rendelkezésre állnak a szükséges mérési információk, de ezek elemzése és áttekinthető megjelenítése még nem megfelelő. Olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek egy-egy technológiai folyamat teljes lefutását, a hőmérsékleti és áramlási adatokat, valamint a kapcsolódó eseményeket egyetlen képernyőn vagy jelentésben jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a minőségellenőrzést és a hibák feltárását. Különösen fontos terület az erőforrás-felhasználás optimalizálása. Több tejüzemben már folyamatonként mérjük a frissvíz-felhasználást. Van olyan partnerünk, ahol az adatok elemzésével és a technológiai folyamatok optimalizálásával statisztikailag napi 100 köbméteres vízmegtakarítást tudtak kimutatni.
Az automatizálás ma már jóval többet jelent a gépek vezérlésénél. A Siemens-alapú folyamatirányítás, a megfelelő adatgyűjtés és az információk intelligens feldolgozása a termelékenység növeléséhez, a minőségbiztosítás javításához és az üzemeltetési költségek csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Mire jó a szuperkondenzátor?
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül az ipari növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány
-
Gazdaság2 hét ago
K&H: a dialógusalapú bankolásé a jövő – új korszak érkezik
-
Gazdaság2 hét ago
Kamarai előadások segítik a felkészülést az új cégcsoportos árelszámolási szabályokra
-
Okoseszközök2 hét ago
Bemutatkozott az iRobot új takarítórobotja, a Roomba Max 875 Combo
-
Okoseszközök2 hét ago
37 éve a magyar otthonokban: Nosztalgikus kampánnyal ünnepli a jászfényszarui televíziógyártást a Samsung
-
Tippek2 hét ago
A Hankook Winter i*cept evo 4 nyerte az Auto Bild Allrad SUV és crossover téli gumiabroncs-tesztjét
-
Ipar2 hét ago
Öt éven belül a növekedést is veszélyeztetheti a vízhiány az európai ipari vezetők több mint fele szerint






