Ipar

WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.

Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.

1. Az együttműködés megkettőzése

Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.

A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.

2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat

Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.

A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.

3. Megfelelő készségek a munkához

Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.

Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.

A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.

4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése

A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.

A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.

A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.

Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.

Forrás: Computerworld

Related Topics:chiptörvény eu félvezetőipar megoldás uniós wef

Up Next

Tudományos alapokra helyezi klímacéljait a Raben

Don't Miss

Az elektronikai ipar vezeti a robotrangsort

Ipar

A Bajnokok csapatában a Schneider Electric

Második alkalommal került be a „Bajnokok”, vagyis a legjobban teljesítő vállalatok közé a Schneider Electric a Canalys „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzésében.

A társaság ezzel olyan cégekkel került egy klubba, mint a Lenovo, a HP és a Dell.

A Canalys azokat a gyártókat sorolja a Bajnokok közé, „amelyek a leginkább összpontosítanak az értékesítési partnerek fenntarthatósági törekvéseinek támogatására”. A mátrix kulcsfontosságú értékelési szempontjai közé tartozik az iránymutató magatartás a fenntarthatóság területén, a vállalati fenntarthatósági stratégiák minősége, az adatok átláthatósága, a fejlődés és az átalakulás, valamint az értékesítési partnerek véleménye. Az idei „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” a Schneider Electricet, a Lenovo-t, a HP-t és a Dellt sorolta a „Bajnokok” közé.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat a „Bajnok” elismerést a fenntarthatósági erőfeszítésekben játszott vezető szerepével, a partnerorientált fenntarthatósági megoldások széles portfóliójával, a körforgásos gazdaság előmozdításával és a partnerek oktatására irányuló kezdeményezéseivel érdemelte ki. A Canalys értékelésében kiemelte a társaság nagyhatású munkáját, amellyel a partnereit segíti fenntarthatósági céljaik kezelésében egy olyan időszakban, amikor a mesterséges intelligencia gyors térhódításának és az adatközpontok bővülésének lehetünk tanúi.

„Az, hogy egyike vagyunk annak a mindössze 4 vállalatnak, amely „Bajnokok” címet nyert mutatja, hogy milyen nehéz ennek a fontos küldetésnek az élvonalában lenni, és megerősíti elkötelezettségünket a fenntarthatóság és a hatékonyság terén való iránymutató szerepvállalásunk mellett. Bár büszkék vagyunk erre az eredményre, a fenntarthatóbb jövő felé vezető út sosem ér véget. Folytatjuk a finomhangolást és újragondolást mind az ipar jövője, mind a partnereink dekarbonizációs céljainak támogatása kapcsán”

– mondta el Paul Tyrer, a Schneider Electric „Data Center Business” üzletágának globális IT-csatornákért felelős alelnöke.

A Canalys idén másodszor teszi közzé a „Global Sustainable Ecosystems Leadership Matrix” elemzését. Az első, 2023-ban kiadott értékelésben szintén „Bajnokként” ismerték el a Schneider Electricet. A vállalat az elmúlt években olyan fejlesztésekkel és kezdeményezésekkel segítette az értékesítési partnerek munkáját, mint a Zeigo Activate SaaS (szoftver mint szolgáltatás) megoldás, a mySchneider IT partnerprogram, a partnereknek szóló fenntarthatósági képzés és a fenntarthatóságot felvállaló partnereket és beszállítókat elismerő Sustainability Impact Awards. A cég emellett bevezette a maga nemében elsőnek számító, az adatközpontok teljes szénlábnyomának – beleértve a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokat is – pontos becslésére használható Lifecycle CO2e TradeOff nevű eszközt is.

„A Schneider Electric ismét bebizonyította elkötelezettségét partnerei támogatása iránt fenntarthatósági stratégiáik kidolgozásában, és abban, hogy ügyfeleiknek segíthessenek előrehaladást elérni saját fenntarthatósági célkitűzéseik megvalósításában. Egy gyártó pozícióját a Canalys „Sustainable Ecosystems Leadership Matrix”-ban az értékesítési partnerek visszajelzései, a fenntarthatóság terén elért iparági vezető szerep és a Canalys elemzőinek értékelései határozzák meg. A „Bajnokok” a legmagasabb szintű kiválóságról tettek tanúbizonyságot az értékesítési ökoszisztémájuk fenntarthatóbb jövő felé történő elindításában, miközben egyidejűleg saját vállalati fenntarthatósági stratégiáik megvalósításában is előreléptek”

– mutatott rá Elsa Nightingale, a jelenleg az Omdia részeként működő Canalys vezető ESG-elemzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Már az adatközpontok energetikai kihívásaira is megoldást kínál a magyar HeatVentors fejlesztése

A digitális gazdaság gerincévé váló adatközpontok számára kínálja intelligens hőakkumulátor megoldását az InnoEnergy portfoliójába tartozó HeatVentors.

A világszerte terjeszkedő energetikai magyar scale-up saját találmányon alapuló fejlesztése alternatívát kínál az adatközpontok egyre fokozódó energiaigényeinek kielégítésére. Megoldásuk -30 és +120 Celsius fok közötti tartományban képes a hosszú távú energiatárolásra és ezzel éves szinten akár 25%-ot meghaladó energiamegtakarításra is.

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódítása alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot, a vállalkozások működését, illetve az emberek mindennapjait, ami maga után vonja, hogy rengeteg adat feldolgozására, elemzésére van szükség. Ezek a folyamatok pedig folyamatos energiaellátás nélkül megoldhatatlanok lennének. Az adatközpontok energiaszükséglete már most a globális fogyasztás 4-5 százalékát teszik ki. A számuk növekedésével pedig pár év alatt ez az arány akár 30 százalékra is felemelkedhet.

A megújuló technológiákba való befektetések ösztönzése mellett a jobb energiahatékonyság megteremtése jelentheti az energiaellátás folyamatos garanciáját az adatközpontoknál, amelyek folyamatos hűtést igényelnek. Ezen a ponton jön képbe a HeatVentors intelligens hőakkumulátor megoldása, ami az új beruházások esetében csökkenti az energiatermelő eszközök és infrastruktúra kiépítésének költségeit, meglévő rendszerekben mérsékeli az energiafelhasználást, illetve növeli a hűtési-fűtési rendszerek élettartamát.

A magyar scale-up 10 éves kutatásának eredményeképpen létrejött találmány titka a növényi olaj alapú, nem mérgező, veszélytelen és több mint 10 000 ciklus élettartamú, napi használat mellett is több mint 25 évig működtethető fázisváltó anyagokban, az anyagokat tökéletesen megfagyasztó és felolvasztó hőcserélőben, valamint a folyamatokat irányító saját fejlesztésű logikában rejlik. Ezek segítségével a hőakkumulátoruk -30 és +120 Celsius fok közti energiatárolásra képes hosszú időn át.

„Az általunk kifejlesztett technológia kiszámíthatóvá és hatékonnyá teszi az energiaellátást az energia adott hőmérsékleten való tárolásával. Napi 1-2% energiaveszteség mellett átlagosan 25%-os energiamegtakarítás érhető el vele évente. Az adatközpontok üzemeltetői számára külön előny, hogy a hűtési rendszer meghibásodása esetén is tudják a megfelelő hőmérséklet biztosítani a tárolók megőrizve a működés biztonságát. A fenti előnyök révén a hőakkumulátor beruházás költsége rövid idő belül, akár 3–5 év alatt megtérül.”

– mondta Kakas József, a HeatVentors ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy jelenleg a világon már 60 tárolójuk működik többek közt Ománban, Lisszabonban, Lyonban, de Magyarországon a Sopron Hotel és az E.ON Energiatermelő Kft. is elégedett ügyfelük. Mindez az eredményeiken is meglátszik. Az elmúlt két év alatt háromszorosára növelték az árbevételüket és a fejlesztésükkel tavaly bekerültek az ország legjobb zöld projektjei közé, aminek köszönhetően a HeatVentors elnyerte a 2024-es Portfolio Green Award-ot is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Az AI hardver- és energiaigénye nem ismer határokat

A mesterséges intelligencia forradalma komoly változásokat indított el az informatikai fejlesztésekben.

Korábban a szoftverek álltak az innováció középpontjában, de az AI térhódításával a hangsúly egyre inkább az egyre kritikusabb erőforrásnak számító hardverek felé tolódik.

A chipek világában gyakran hivatkoznak a Moore-törvényre. Gordon Moore mérnök, az Intel egyik alapítója 1965-ben közzétett cikkében azt prognosztizálta, hogy az integrált áramkörökben található tranzisztorok száma a számítási teljesítmény exponenciális növekedésével kétévente megduplázódik.

A Deloitte előrejelzése szerint ahogy egyre jobban közelítünk a törvény fizikai korlátjaihoz, úgy kerülnek előtérbe új megoldások, például a specializált hardverek. Jó példa erre az NVIDIA, amelynek személyre szabott chipjei nélkülözhetetlenné váltak a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosításában. A hagyományosan kompetitív technológiai környezetben az AI-ban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázására törekvő vállalatoknak egyre fontosabb, hogy a megfelelő hardverekkel rendelkezzenek.

Fejlődési irányok

A mesterséges intelligencia fejlődése növeli az igényt a kiemelkedő számítási teljesítményre és az energiahatékonyságra. A grafikus feldolgozó egységektől (graphics processing unit – GPU), amelyek elengedhetetlenek az AI-t támogató nagy nyelvi modellek (large language model – LLM) kezeléséhez, a számítógépekben található neurális feldolgozó egységekig (neural processing unit – NPU), amelyek az agy neurális hálózatát másolják, a chipek meghatározó szerepet játszanak a mesterséges intelligencia jövőbeli alkalmazásában. A Deloitte becslése szerint a 2024-es teljes AI-chip-értékesítés az 576 milliárd dolláros globális mikrochip piac 11 százalékát tette ki. Az előrejelzések szerint a mai, nagyjából 50 milliárd dollárról 2027-re az AI-chip-piac értéke 400 milliárd dollárra nő, bár az óvatosabb előrejelzések 110 milliárd dollárra teszik ezt az összeget.

A specializált hardverek a Deloitte szerint három területen játszhatnak fontos szerepet a mesterséges intelligencia előretörésével:

az AI-ra épülő eszközök és az Internet of Things (a dolgok internete)
az adatközpontok
a fejlődő fizikai robotika

Az ilyen hardverek vásárlásához vagy bérléséhez a vállalkozásoknak a költségek, a felhasználási időkeretek és a versenyhelyzet felmérésével szükséges újragondolniuk, vagy akár át is alakítaniuk hardverstratégiájukat.

Az AI soha nem látott mértékű erőforrásokat igényel az adatközpontoktól – piaci becslések szerint a nagy chatbotok naponta annyi energiát használnak fel, mint 180 ezer amerikai háztartás. Ezért az eszközbeszerzésnél a mesterséges intelligencia által megkövetelt számítási teljesítmény biztosítása mellett az egyre fontosabbá váló fenntarthatósági szempontokra is figyelni kell. A vállalatoknak a beruházások elindításához fel kell mérniük a megújuló erőforrások, a fenntartható alkalmazások, a hardverek fejlesztésének irányait.

„A mesterséges intelligencia teljesen beépül a mindennapjainkba. Ezáltal a vállalatok sikere is egyre inkább a specializált hardverek stratégiai jelentőségű telepítésén és folyamatos fejlesztésén múlik. Azok a cégek, amelyek felismerik és kihasználják a speciális hardverek értékeit, közelebb jutnak ahhoz, hogy teljeskörűen kihasználják az AI-ban rejlő potenciált. A megfelelő stratégiai döntés nemcsak a versenyelőnyüket növeli, hanem a fenntarthatóbb és a sokrétűbb, szorosabb kapcsolatokra épülő jövő felé is megnyitja az utat”

– foglalta össze a területen várható változások lényegét Andrei Paraschiv, a Deloitte Románia tanácsadó partnere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!