Connect with us

Ipar

WEF: Az újjáéledő félvezetőipar lesz Európa digitális jövőjének motorja

félvezetőipar

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van.

Európa digitális átalakulása összefonódik a félvezetőipar újjáélesztésével, amelyet globális leállások, szállítási zavarok és geopolitikai feszültségek sújtottak. A Világgazdasági Fórum szerint azonban Európának újjá kell élesztenie a félvezetőiparát, hogy felkészült legyen a jövőre. A probléma megoldása nem könnyű, de kritikus fontosságú.

Az EU azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a jelenlegi 9 százalékról 30 százalékra növeli részesedését a globális félvezetőiparban. Ehhez négy kulcsfontosságú lépés feltétlenül szükséges, amelyet az EU már most megtehet, hogy elérje ezt az ambiciózus célt – írja a WEF cikke.

1. Az együttműködés megkettőzése

Egyetlen szervezet vagy kormány sem képes egyedül átalakítani egy globális iparágat, ezért az együttműködés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Nyitott ökoszisztémákra és mély partnerkapcsolatokra van szükség ahhoz, hogy az európai félvezetőipar előre mozduljon.

A félvezetők európai gyártása azonban jelentős költséghátrányokkal zembesül. Egy félvezetőgyártó üzem (fab) üzemeltetése Európában 40-50 százalékkal többe kerülhet, mint a világ más területein, ahol a kormányok támogathatják a gyártást. Az Európán belüli hasonló támogatások minden bizonnyal segítenék a versenyfeltételek kiegyenlítését.

A jó hír az, hogy az uniós chiptörvény már úton van. Az európai értékláncban való együttműködés támogatására is van igény, különösen az olyan gyártók körében, amelyek esetleg túl kicsik ahhoz, hogy globálisan működjenek. Az Európán és az EMEA-régión belüli együttműködés mellett a tengeren túlra is át kell tekinteni. A közelmúltban elfogadott amerikai CHIPS és tudományos törvény, amely az amerikai félvezetőipar fellendítését célozza helyes irányba tett lépés. Ennél is fontosabb, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján koordinációt mutat.

2. Hozzuk össze a laboratóriumot és a gyárat

Európa egyik fő erőssége történelmileg a laboratóriumi kutatás és az akadémiai szféra volt, a gyártás azonban máshol, a félvezetőgyártó üzemekben zajlott. Arra kell törekedni, hogy a kutatást és a gyártás közelebb kerüljön egymáshoz. Ha a világ legnagyobb tehetségei közül néhányat Európában hasznosítunk, a régió meglévő kutatási kiválóságát ipari innovációvá alakíthatjuk a globális fogyasztók számára – írja a WEF. Felhívja a figyelmet, hogy a Kearney becslése szerint a következő évtizedben az európai gazdaság összességében 77-85 milliárd euró többlet GDP-hez jutna csak a chip-beruházások révén.

A jogalkotás az első lépés ahhoz, hogy ez valósággá váljon. Az uniós chiptörvény jelenleg az EU jogalkotási eljárásán megy keresztül, és célja, hogy több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánbefektetést mozgósítson. Ezáltal a gyártók hozzájuthatnának az európai gyarapodáshoz szükséges eszközökhöz: lehetővé válnának a kutatás-fejlesztésbe, a tehetséggondozásba és a támogató infrastruktúrába történő beruházások.

3. Megfelelő készségek a munkához

Minden termék mögött emberek állnak. Bár a beruházások és az innováció kulcsfontosságúak, a megfelelő tehetségek nélkül csak egy bizonyos pontig juthat el Európa, amely a világ egyik legváltozatosabb régiója.

Több mint 50 ország található itt, és tele van tehetséges emberekkel a gyártás, a kutatás-fejlesztés, a szoftverek és más tevékenységek területein. Ahhoz, hogy az EU technológiai és feldolgozóipari ambíciói megvalósuljanak, be kell fektetnie a reáltudományok (STEM) oktatásába, és innovatív módszereket kell kidolgozni a hagyományosan alulreprezentált csoportok bevonására. Kezdetnek ez azt jelenti, hogy elkötelezettnek kell lenni a sokszínűséget és befogadást célzó (D&I) erőfeszítések iránt a régió jelenlegi és leendő munkavállalóival szemben. A kormányoknak, az egyetemeknek és a magánszektorban működő vállalatoknak szavatolniuk kell, hogy a munkavállalók megszerezzék a jövőbeli munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségekkel.

A technológiai innováció gyorsan átalakítja az életet és a karriereket egyaránt, így a mesterséges intelligencia, a szoftverfejlesztés és a mérnöki munka területén szerzett készségek egyre fontosabbá válnak a különböző ágazatokban. Alapvető fontosságú, hogy senki ne maradjon le, miközben alkalmazkodunk ehhez az új környezethez.

4. A fenntarthatóság előtérbe helyezése

A chipipar energiaigényes, és munkára van szükség annak érdekében, hogy a gyártási folyamat összhangban legyen Európa zöld átállásával, és azzal a céllal, hogy 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást érjen el.

Európának zöldebb és fenntarthatóbb módon kell újjáépítenie a chipipart, hogy az iparág tevékenysége a jövőben ne menjen az éghajlat rovására. A példák sora hosszú a víztakarékosságtól kezdve az újrahasznosítási és visszanyerési projekteken, a megújuló energia felhasználásán és a gyártási műveleteken keresztül a hulladéklerakókba kerülő anyag nullára csökkentésére irányuló törekvésig.

A beszállítókkal való együttműködés segíthet az európai gyáraknak elérni ezt a célt. A partnerségekkel az ellátási lánc üvegházhatású gázkibocsátása 2030-ra 30 százalékra csökkenhet, alacsonyabbra, mint amennyit befektetés és fellépés nélkül elérne. Emellett az ipari partnerekkel és ügyfelekkel való együttműködés támogathatja az energiahatékonyság növelésére és a technológiai ipar teljes szénlábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseket – írja a WEF.

A fenntarthatóság beépítése a gyártási folyamatba létfontosságú lépcsőfok a fenntartható gyártás felé, amely a bolygónkra nézve komoly és tartós következmények nélkül vezet át minket a negyedik ipari forradalmon – teszi hozzá a cikk.

Európa félvezetőiparának és ellátási láncainak rugalmassá és fenntarthatóvá tétele nem lesz egyszerű és gyors feladat. De ez szükséges ahhoz, hogy a kontinens megvalósíthassa ambícióit, hogy továbbra is vezető technológiai erőközpont maradjon, miközben GDP-jét is növeli.

Forrás: Computerworld

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Ipar

Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése

Rangos elismerésben részesült a bim.GROUP mérnökeinek tervezése: a kecskeméti Greentech Solar Parking elnyerte a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának regionális díját, ezzel kijutottak a nemzetközi döntőbe.

A díjjal a hazai mérnökök kiemelkedő digitális, BIM-alapú tervezését és modellezését ismerték el. Emellett a projekt a zöld szemléletet is figyelembe veszi: a filigrán feszített kötélszerkezetű, napelemes parkoló szerkezete árnyékolja az autókat, miközben energiát is termel – ezzel új irányt mutat a fenntartható városi infrastruktúra tervezésében. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech kivitelezésében valósult meg.

Nemzetközi elismerésben részesült a bim.GROUP, a KÉSZ Csoport stratégiai partnere: fenntarthatósági projektjük, a Greentech Solar Parking kiemelkedő tervezői munkája nyerte el a TEKLA BIM Awards „Kis méretű projektek” kategóriájának hazai díját, amivel kijutottak a verseny nemzetközi döntőjébe. A TEKLA BIM Awards nemzetközi szakmai verseny kifejezetten a Tekla Structures tervezői rendszer felhasználói számára szól, és célja, hogy a digitális BIM-alapú tervezésben és modellezésben nyújtott kiemelkedő és innovatív teljesítményeket és mérnöki bravúrokat díjazza.

A kecskeméti Greentech Solar Parking nemcsak mérnöki szempontból jelent áttörést, hanem új szintre emeli a fenntartható és energiahatékony városi infrastruktúra fogalmát. A bim.GROUP díjnyertes tervezése a KÉSZ Metaltech vállalat Greentech üzletága által került kivitelezésre, és egy olyan filigrán, feszített szerkezetű napelemes parkolórendszer, amely egyszerre árnyékol és energiát termel, miközben minimalizálja a beépítési veszteséget – ezáltal új megközelítést adva a fenntarthatóság urbanizációs kihívásaira. A projekt megvalósítása olyan, ma még kihasználatlan városi felületeket tud bevonni az energiatermelésbe, amelyek a megfelelő mérnöki szemlélettel valódi energetikai potenciált rejtenek. A fejlesztés során külön figyelmet szenteltek arra, hogy ne csupán hatékony és gazdaságos rendszer jöjjön létre, hanem esztétikailag is illeszkedjen a városi környezetbe, és minimális beavatkozással képes legyen jelentős megújuló energiát előállítani.

A Solar Parking különlegessége, hogy szerkezeti kialakítása 40–60%-kal kevesebb acélt igényel, mint a hagyományos megoldások, így karbonlábnyoma is jelentősen alacsonyabb. A szerkezet rögzítése és a napelemek hordozása feszített acélszalagokkal történik, amelyek praktikus rögzítési kialakításokat tesznek lehetővé, emellett megjelenésükben is modern, esztétikus, légies formavilágot képviselnek. A kecskeméti prototípus az sbp sonne GmbH német partnerrel és a bim.GROUP szakértőivel együttműködésben valósult meg, de a munkafolyamatokból kivette a részét a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. is. A bim.GROUP a projektben a parametrikus tervezés támogatásával, valamint a szerkezet és gyárthatóság optimalizálásával járult hozzá a hatékony és megvalósítható végső megoldás kialakításához.

„A parametrikus tervezési módszertan és a BIM-integráció kulcsfontosságú szerepet játszottak abban, hogy az első ötlettől a gyártmánytervekig egyetlen digitális folyamat mentén tudtuk optimalizálni a teljes szerkezetet. Ez nemcsak a tervezési időt csökkentette drasztikusan, hanem lehetővé tette azt is, hogy a rendszer már a kezdetektől sorozatgyártásra alkalmas formában születhessen meg. Úgy gondolom, a Tekla BIM Awards elismerése visszaigazolása a projektet megvalósító mérnöki teljesítménynek, a teljes csapat egyedülálló munkájának, és díjazza azt a szakmai alaposságot és innovatív szemléletet, amellyel egy összetett, digitálisan vezérelt szerkezetet hoztunk létre a fenntartható energiatermelés szolgálatában”

– mondta Nagy Dávid, a bim.GROUP vezető tervezője.

„A Greentech Solar Parking szerkezete a KÉSZ Csoport fenntartható építészet iránti elköteleződésének kézzel fogható eredménye. Egy olyan mérnöki teljesítmény, amely a jelenleg energetikailag kihasználatlan parkolófelületeket teszi hasznossá és értékteremtővé. Laatzenben jelenleg is dolgozunk egy hasonló, napelemes parkoló projekten, ami a Greentech Solar Parkinghoz hasonlóan működik. A parkolók lefedése itthon eddig inkább passzív jellegű volt, érdemi gazdasági megtérülés nélkül. A jelenlegi fejlesztés azonban műszakilag és gazdaságilag is versenyképes, skálázható és fenntartható”

– tette hozzá Honti Ferenc, a KÉSZ Greentech projektmérnöke.

A fejlesztés során külön figyelmet fordítottak arra, hogy a rendszer egyből sorozatgyártásra alkalmas formában készüljön el, ugyanis kitűzött cél, hogy ne csak a hazai, hanem a DACH és skandináv piacokra is bekerüljön. A rendszer tervezésénél figyelembe vették azt is, hogy Franciaországban már, 2026-tól pedig több európai országban is – köztük Németországban –kötelező lesz a napelemes rendszerek telepítése bizonyos parkolóméret felett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Átalakuló technológiai felsővezetés: a GenAI és az együttműködés a siker új kulcsa

Ahogy a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása felgyorsul, a technológiai felsővezetés (tech C-suite) új készségekre tesz szert, növeli befolyását és egységes megközelítést alkalmaz az üzleti transzformáció során.

A Deloitte friss felmérése, a „Deloitte Tech Exec Survey”, rávilágít, hogy a technológiai vezetők szerepe átalakul, miközben a generatív AI (GenAI) és a funkciók közötti szoros együttműködés kulcsfontosságúvá válik a sikeres üzleti átalakulásokhoz.

A technológiai felsővezetés folyamatosan fejlődik és a prioritások átalakulnak

A vállalatok gyors tempóban haladnak a technológiavezérelt üzleti modellek felé, ami a technológiai felsővezetés folyamatos átalakulását eredményezi. A felmérés szerint a megkérdezett szervezetek felénél négy vagy annál több technológiai felsővezető dolgozik, ami jelzi a technológia széleskörű és növekvő befolyását az üzleti életben. A vezetői szerepek számának bővülése kulcspillanat a szervezetek számára: érdemes átgondolni, átalakítani és megerősíteni technológiai vezetői csapataikat a jövőbeli siker érdekében.

Bár a technológiai C-suite vezetők mintegy negyede (26%) kihívásnak tartja a felelősségi körök egyértelmű meghatározását, derül ki a Deloitte Tech Exec felméréséből, a válaszadók sajátos prioritásokat jelöltek meg az elkövetkező évre, amelyek a speciális szerepükhöz kapcsolódnak:

  • CIO (Chief Information Officer): Az adatok, analitikák és az AI/ML (gépi tanulás), beleértve a GenAI-t, teljes potenciáljának kiaknázása.
  • CTO (Chief Technology Officer): Olyan technológiai megoldások és platformok tervezése, amelyek középpontjában a biztonsági, szabályozási és megfelelőségi követelmények állnak.
  • CDAO (Chief Data and Analytics Officer): Adat-, analitikai és AI-szakemberek vonzása, fejlesztése és megtartása egy AI-képes munkaerő kialakításához.
  • CISO (Chief Information Security Officer): A biztonság és a hatékonyság egyensúlyának megteremtése, miközben kiépül a vállalati kiberreziliencia és az ügyfélbizalom növelése az adatvédelem és adatkezelés átláthatóságának elősegítésével.

A technológiai vezetők szerint a szervezetek idei legfontosabb prioritásai a következők:

  • A biztonsági, adatvédelmi és reziliencia-képességek erősítése (36%)
  • Az operatív és/vagy termelési költségek csökkentése, vagy hasonló költségek mellett az érték növelése (35%)
  • Új piacokra, szegmensekbe vagy földrajzi területekre való terjeszkedés (32%)
  • A végfelhasználók vonzása, megtartása és elkötelezése (32%)

„A technológia, az AI és az adatok új távlatokat nyitnak meg a modern vállalatok előtt, de kulcsfontosságú, hogy ezek bevezetését az üzleti célok vezéreljék. A technológiai vezetők most példátlan lehetőséggel rendelkeznek, hogy a technológia, az AI és az adatok tudatos alkalmazásával hosszú távú hatást és versenyelőnyt teremtsenek. Ez a C-suite tagjainak szoros együttműködésén múlik, egy közös jövőkép mentén, amelyben a technológia a növekedés és az érték mozgatórugója.”

— mondta Takács István, a Deloitte Magyarország AI, adat- és reporttranszformációért felelős szenior menedzsere.

A GenAI által generált létszámnövekedés, a képzettségi hiányok és az együttműködés szerepe

A tehetséghiány és a képzettségi hiányok továbbra is a legfőbb akadályok közé tartoznak, amelyek befolyásolhatják a technológiai vezetők céljaik elérését. Különösen a generatív AI-hoz kapcsolódó képességek hiánya jelent komoly kihívást, mivel a technológiai vezetők 45%-a szerint ezek a legégetőbben szükséges kompetenciák szervezeteiken belül.

Annak ellenére, hogy a GenAI felvetette a jövőbeli munkaerővel kapcsolatos kérdéseket, a felmérésben részt vevő technológiai vezetők közel 70%-a számolt be arról, hogy a GenAI közvetlen válaszaként növelni fogja a technológiai funkciójuk létszámát Ez is jelzi, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem támogatja a csapatokat.

A vezetők úgy vélik, hogy az AI a következő két évben kulcsfontosságú, keresett készségeket fog erősíteni, nevezetesen a kiberbiztonságot (56%), a felhő-orkesztálást (47%) és az adat tudományt/analitikát (39%). Az AI potenciáljával bizonyos képességek hatékonyabbá válnak, így a technológiai vezetők idejüket és figyelmüket stratégiai üzleti kezdeményezésekre fordíthatják. Bár a válaszadók szerint a GenAI készségek hiánya kihívásokat jelenthet, a többség (81%) úgy véli, hogy a GenAI jelentősen javítani fogja a technológiai tehetség toborzási erőfeszítéseit, lehetővé téve a létfontosságú létszámszükségletek kielégítését.

A felmérés eredményei alátámasztják azt a feltételezést, hogy a technológiai C-suite-nak együtt kell működnie, miközben ki kell használnia egyedi szakterületeit, hogy technológiavezérelt üzleti transzformációt érjen el.

Ahhoz, hogy az elkövetkező 18 hónapban sikeresek legyenek, a technológiai vezetők szerint három területre kell összpontosítaniuk:

  • Kapcsolatfelvétel az első vonalbeli dolgozókkal és a középszintű vezetőkkel, hogy megértsék kihívásaikat és prioritásaikat (42%).
  • A technológiai vezetők koordinálása és összehangolása a technológiai stratégia közös kidolgozásához (36%).
  • A technológia értékének mérése és üzleti szempontból történő megfogalmazása (36%).

 „A technológiai felsővezetők továbbra is jelentős elvárásváltozásokkal néznek szembe önmaguk és csapataik tekintetében. A CIO, a technológiai C-suite többi tagjával együtt, integráló szerepet tölt be az üzleti stratégia, a tehetség és az innováció terén. Miközben arra törekszenek, hogy értéket teremtsenek, összehangolják a különböző funkciók csapatait, és átvezessék szervezeteiket a gyors változásokon. A jövő sikere a tehetséggondozás, az operatív modellek, a munkamódszerek és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának képességében rejlik.”

— tette hozzá Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

A mai gyorsan változó üzleti környezetben a technológiai felsővezetés kulcsfontosságú szereplővé vált a vállalatok sikerében. Az AI, különösen a GenAI térnyerése, nemcsak új képességeket és hatékonyságot hoz magával, hanem átformálja a munkaerőpiacot is, hangsúlyozva a folyamatos tanulás és az alkalmazkodóképesség fontosságát. Az együttműködés és a holisztikus megközelítés a technológiai stratégiában elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok ne csak túléljenek, hanem virágozzanak is a digitális korban, biztosítva a hosszú távú növekedést és a piaci versenyelőnyt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Környezetbarát rombolás

A Siemens, a Volvo és a Metzner összefogásával új korszak nyílik a zöld építőiparban.

Erlangen városában a Siemens egy olyan építési projektet indított el, amely nemcsak Németországban, hanem világszerte mérföldkőnek számít: az első ipari léptékű, teljesen elektromos bontás valósult meg kibocsátásmentes módon. A Siemens új Technológiai Campusának kivitelezése során a bontási fázis már a fenntarthatóság elveit követte, elektromos munkagépekkel, újrahasznosított anyagokkal és digitális tervezéssel.

High-tech beruházás zéró emisszióval

A Siemens 500 millió eurós beruházással fejleszt kutatási és gyártási központot Erlangenben, ahol egy 200 000 m²-es zéróemissziós campus épül. A telephely célja, hogy a technológiai vállalat ipari metaverzummal kapcsolatos munkáinak globális központjává váljon. A fejlesztés digitális ikerrel, klímasemleges energiaellátással és fenntartható épületautomatizálással valósul meg.

Elektromos bontás: technológia a környezetvédelem szolgálatában

A bontási munkálatokat a Siemens Real Estate, a Metzner Recycling és a Volvo Construction Equipment közösen valósította meg. A folyamat során két épületet bontottak le, összesen 3 300 m² alapterületen, közel 25 000 m³ térfogattal. A keletkezett 12 800 tonna anyagot szinte teljes egészében újrahasznosították, ezek a helyszínen szolgálnak alapanyagként az új építkezés során.

A hasznosítás mértéke elérte a 96 százalékot: a törmelékek például útalapként, betonhoz keverve vagy újrafeldolgozott álpadlóként nyernek új életet.

„2030-ra klímasemlegessé szeretnénk válni. Ez a projekt lehetőséget adott arra, hogy a bontás során is csökkentsük a CO₂-kibocsátást”

– mondta Daniel Bechmann, a Siemens építésvezetője.

A bontás új szabványa

A teljes munkafolyamat – az épületek belső bontásától a végső elszállításig – elektromos gépekkel történt. A projektben a Volvo haszonjárműveit használták, amelyek a bontási, anyagmozgatási, rakodási és zúzási feladatokat segítették. A lebontott építőanyagokat helyben dolgozták fel, így szinte teljesen elkerülték a külső szállítást, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomot.

A projekt megvalósításához többek között a Husqvarna Construction robotizált bontási megoldásokkal és pormentesítéssel, az erlangeni városi közművek és más szolgáltatók pedig a háttér-infrastruktúra biztosításával járultak hozzá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss