Ipar

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

Európa egyik legtapasztaltabb futuristája és Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női játékosa adott elő a Yettel rendezvényén

A következő időszakot a nagy teljesítményű okoshálózatok és az azokon működő technológiák fogják meghatározni – mondta Ray Hammond író, futurista a Yettel éves üzleti partnertalálkozóján. A Yettel Connect rendezvényen Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakkozók tízes világranglistájának eddigi egyetlen női helyezettje a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt.

A több mint 35 éve jövőkutatással foglalkozó Ray Hammond Európában egyedülállóan hosszú időn keresztül adott pontos előrejelzéseket a jövőben várható trendekről – és most abban a jövőben él, amelyet először harminc évvel ezelőtt írt le. Évek óta tanulmányozza az új technológiák hatását a különböző iparágakra és a társadalmi folyamatokra a pénzügyektől kezdve az egészségügyön keresztül a szabadidőig és közlekedésig. Előadásában az életünket a következő évtizedekben és azon túl is formáló trendekről, ezek összefügéseiről beszélt, ezen belül is azokról a meghatározó technológiákról, amelyek éppen a Yettel által is épített hálózatokon alapulnak a jövőben.

Az egyik ilyen trend a népességrobbanás: az ENSZ becslése szerint november 18-án az emberiség létszáma eléri a nyolcmilliárd főt. A következő évtizedekben milliárdokkal nő azoknak a száma, akiknek a Föld lakóhelyet, élelmet, vizet és energiát kell biztosítson. Másokkal ellentétben Hammond nem tartja ezt szörnyű forgatókönyvnek: bolygónk ennél sokkal több embert is el tud tartani.

„Nem fog bekövetkezni a világvége, a kihívások viszont óriásiak: a most születő gyerekek három-négyszer több energiát fogyasztanak majd, mint mi.”

A következő három-négy évtizedben mindenképpen szélsőséges időjárási jelenségekkel kell szembenéznünk, még akkor is, ha egy csapásra meg tudnánk szabadulni a teljes széndioxid-kibocsátástól: a mai szélsőséges időjárási jelenségek ugyanis az 1990-es évekbeli kibocsátásra vezethetők vissza. Az emberiség éppen abban az átmeneti időszakban van, amikor áttérünk a fosszilis energiáról a megújulókra. Hammond szerint a kulcskérdés ebben az elfogadható költségekkel tárolható megújuló energia: a jövőkutató szerint mintegy 30 év múlva érhetjük el, hogy energiaigényünk nagy hányadát így elégítjük ki.

Hammond szerint jelenleg a globalizáció második fázisában járunk: már nem csak a kilencvenes évek gyakorlata jellemző, amikor a gyártás az alacsony munkaerőköltségek miatt a fejlett országokból a fejlődő országokba helyeződik. Az olcsó munkaerő egyre kevésbé van jelen: a fejlődő országok egy része már nem is tekinthető annak, hiszen a globalizáció első fázisa körülbelül kétmilliárd embert emelt fel a mélyszegénységből. Emiatt sok tevékenység visszahelyeződik a fejlett országokba, és már megkezdődött az a jövőt meghatározó folyamat, miszerint az egyszerűen elvégezhető munkakörökben a robotika alkalmazásával szorítják le a költségeket. Ez a mesterséges intelligencia előretörésével egyre magasabb szintű, nagyobb komplexitású munkakörökben hozhat változást.

A jövőkutató szerint a legdrámaibb fejlemények az orvostudományban és az egészségügyben tapasztalhatók. Mélyreható technikai és tudományos változások vezetnek majd a DNS-profil alapú, személyre szabott kezelések bevezetéséhez a következő néhány évben. Ezt a korszakot a nagy teljesítményű hálózatokon működő technológiák határozzák meg, lehetővé téve, hogy az egészségügy elosztott technológiai platformként működjön. A kórházi kezelést az emberek mindennapjaiban viselhető érzékelők támogatják, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatok azonnali megosztását az orvossal vagy a kórházzal. „Ez nem teszi feleslegessé az emberi munkát, sőt: az orvosok, ápolónők és gondozók több emberi időt tölthetnek a betegekkel.”

A technológia exponenciális fejlődése továbbra is jellemző lesz. A nagy teljesítményű hálózatot – az 5G-t és később a 6G-t – nem is annyira az emberek, hanem a gépek igénylik.

„A technológiai fejlődést pont a hálózati sebesség növekedése hajtja előre: a szupergyors okos hálózatok olyan alkalmazások létrehozását ösztönzik, amelyeket még el sem tudunk képzelni. Talán vitatható állítás, de a legváltozatosabb iparágakban és területeken működő, hálózatra kapcsolt robotok olyan jólétet fognak generálni, amilyet még nem láttunk.”

Vajon ezek a robotok elveszik az emberek munkáját? Hammond elmondta: a kutatások azt mutatják, hogy ha felszabadítjuk az embereket az unalmas, repetitív munka alól, akkor az idejüket hasznos célokra fogják fordítani.

„Úgy gondolom, hogy a céltudatosan használt technológia csodálatos perspektívát jelent.”

Fotó: Draskovics Ádám

Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, az első – és eddig az egyetlen – nő, aki a legjobb tíz közé került a sakkozók abszolút világranglistáján. 2015-ben visszavonult a versenyzéstől. „Specialitása” a világbajnokok legyőzése: összesen tizenegy férfi világbajnokot vert már meg klasszikus vagy rapid sakkban – idén nyáron épp a 32 éves norvég sakkvilágbajnokot, Magnus Carlsent.

A Yettel Connect rendezvényen a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt. Felidézte azt az utat, amit bejárt a gyermekként megnyert első versenyektől kezdve, mindig szem előtt tartva a célját, hogy a férfiak által dominált sportágban a férfiak között is bajnok legyen. Beszélt arról is, hogyan alkalmazott más-más stratégiát a különböző ellenfelekkel szemben, illetve arról, hogyan készült fel Garri Kaszparov sakklegenda ellen – az ellenfél energiáját és taktikáját ellene fordítva, a szükséges áldozatokat is meghozva.

„A Yettel Connect üzleti rendezvényen neves előadókat és innovatív kiállítókat ismerhettek meg vendégeink, mindezt egy sikeres fejlesztői versenyünk, a Hack it your way kísérte. A fejlődés és a minőségi kapcsolatok iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy mobilszolgáltatóként fejlett technológiát és nyílt tudásmegosztást alkalmazunk a vállalkozások digitalizálásához, és összekapcsoljuk őket a számukra fontos partnerekkel. A mostani rendezvényünk is ilyen, minőségi párbeszédnek adott lehetőséget.”

– mondta el Mohamed ElSayad, a Yettel Magyarország kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Up Next

Energiaválság az iparban: ez lehet a megoldás

Don't Miss

Az ipari vállalatok mindössze harmada halad jó úton fenntarthatósági céljai eléréséhez

Ipar

DfAM Fusionben: topológia optimalizálás additív gyártáshoz – ADMASYS HU webinár

Az additív gyártás összes előnye csak additív szemléletű tervezéssel használható ki. Az ADMASYS HU online webinárja bemutatja, hogyan alkalmazható a topológia optimalizálás az Autodesk Fusion környezetben és miért ideális páros ehhez az SLS technológia a Formlabs Fuse 1+ 30W rendszerrel – valós mérnöki példán keresztül.

A topológia optimalizálás gyakorlati választ ad egy klasszikus mérnöki dilemmára: hogyan csökkenthető az anyagfelhasználás és a tömeg úgy, hogy az alkatrész teherbírása üzembiztos maradjon. Ez a megközelítés különösen jól érvényesül SLS technológiával, ahol a lecsupaszított, bonyolult geometria nem többletköltséget, hanem tényleges költségcsökkenést eredményez.

👉 Regisztráció ezen a linken >>

Az ADMASYS HU február 26-án gyakorlatias online webinárt szervez, amely kifejezetten azoknak a mérnököknek szól, akik Fusiont használnak, és szeretnének szintet lépni az additív gyártásra tervezés (DfAM) területén. A résztvevők egy valós alkatrészen keresztül követhetik végig a teljes munkafolyamatot: a végeselemes szimulációtól és optimalizálástól egészen a gyártás-előkészítésig.

A webinár főbb témái:

Additív gyártásra tervezés (DfAM) és topológia optimalizálás mérnöki alapjai
Végeselemes szimulációk értelmezése: terhelések, peremfeltételek, anyagmodellek
Topológia optimalizálás lépésről lépésre Fusionben egy valós alkatrészen
Gyártástechnológiai megkötések és optimalizálási célok helyes beállítása
Gyártás-előkészítés SLS nyomtatáshoz a Formlabs PreForm szoftverben

Időpont: 2026. február 26. (csütörtök)

Időtartam: 15:00–16:00 (CET)

Előadó: Kőcs Péter – full-stack engineer (Shapr3D, Ideaform), az ADMASYS HU 3D Akadémia oktatója

👉 Regisztráljon ezen a linken >>

A webinár ajánlott minden olyan tervezőnek és mérnöknek, aki Fusionben dolgozik, és szeretné már a tervezési fázisban kihasználni az additív gyártás műszaki és gazdasági előnyeit.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Újfajta védelmi megoldás az áramhálózatok számára

Akár 60 hardveralapú védelmi készülék kiváltható virtualizációval.

Az informatikában már bizonyított virtualizáció a villamosenergia-hálózatokban is növekvő szerepet kap. Egy most bemutatott új megoldással felgyorsítható az áramhálózatok bővítése, és csökkenthető az alállomások épületeinek helyigénye.

Az új Siprotec V egyetlen, szerveralapú megoldásban egyesíti akár 60 darab, hardveralapú Siemens Siprotec 5 készülék funkcionalitását. Ezek a széleskörűen használt intelligens védelmi- és mezőirányítókészülékek folyamatosan monitorozzák az elektromos hálózatot, hiba (például rövidzárlat) esetén pedig lekapcsolják az érintett szakaszt, biztosítva ezzel a hálózat további megbízható működését.

A virtualizációnak köszönhetően a Siprotec V lehetővé teszi alállomási védelem- és irányítástechnikai, valamint kommunikációs konfigurációk teljes körű digitális tesztelését, még az üzembe helyezés előtt. Ez nem csupán leegyszerűsíti a telepítést, felgyorsítja a tesztelést és minimalizálja a hibák számát, de gyors alkalmazkodást tesz lehetővé a változó rendszerkövetelményekhez, a hardver korlátaitól függetlenül. Ezáltal megkönnyíti a szoftverfrissítések, javítások és funkcionális bővítések zökkenőmentes bevezetését, valamint a jelenlegi és jövőbeni kiberbiztonsági szabványoknak való megfelelést.

A hardvereszközök kiváltásával ráadásul kevesebb kapcsolószekrényre, rézkábelre, illetve egyéb fizikai eszközre van szükség. Így alállomásonként a beruházási (CAPEX) költségek 25 százaléka, valamint a telepítéssel és anyaghasználattal járó szén-dioxid-kibocsátás fele megspórolható, miközben az energiaszolgáltatók a teljes életciklusra vetített költségek akár 20 százalékát meg tudják takarítani.

A Siprotec V továbbá lehetővé teszi fejlett mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, közvetlenül az alállomási környezetben, így az áramszolgáltatók valós idejű betekintést, prediktív elemzéseket és jobb döntéstámogatást kaphatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

AI vezérli a horvát Telekom adatközpontjának hűtését

Hatszámjegyű megtakarítást jelent az optimalizáció.

A világ teljes villamosenergia-használatának több mint 3 százalékát adatközpontok adják, és ez a szám 2030-ra várhatóan 13 százalékra fog nőni. Ennek az energiának jelentős részét hűtésre használják, így ennek optimalizálásával számottevő energiamegtakarítás érhető el.

Hatékonyabb működés, kevesebb karbantartás

Ezt az utat választotta a vezető horvát távközlési vállalat, a Hrvatski Telekom (HT) is, mely a Siemens-technológiáját vezette be adatközpontja hűtésére. Az intelligens szenzorrendszernek és a mesterséges intelligenciával támogatott hűtésmenedzsmentnek köszönhetően a telekom szolgáltató legnagyobb, zágrábi adatközpontja immár klímabarátabb módon működik, ami hat számjegyű euróösszegű megtakarítást eredményezett a vállalatnak.

Az új rendszer számos eszköz, köztük vezeték nélküli szenzor- és vezérlőmodulok segítségével folyamatosan figyeli a szerverszekrények hőmérsékletét, illetve azok változásait. Ezeket a valós idejű adatokat mesterséges intelligenciát használva elemzi, és a mindenkori igényekhez dinamikusan igazodva, automatikusan szabályozza a hűtésért felelős ventilátorokat.

A folyamatos optimalizálás és a gépi tanulás révén az adatközpontokban előforduló hotspotok akár 99 százaléka véglegesen megszüntethető lett. A megoldás így nem csupán csökkentette a hűtőberendezések üzemidejét, hanem a karbantartási költségeket is mérsékelte: a korábban hő okozta meghibásodások és a nem-tervezett leállások jelentős része elkerülhető lett, azonosítva a hibásan működő komponenseket, és támogatva a prediktív karbantartást.

Jöhetnek a „gyárilag” intelligens adatközpontok

Ugyanezt a White Space Cooling Optimization technológiát alkalmazza a néhány éve átadott, 14,5 ezer négyzetméteres, Tallinn melletti Greenergy Data Centers adatközpont is, ami a Baltikum legnagyobb és leginkább energiahatékony ilyen létesítményének számít.

Szintén ezt az adat- és AI-vezérelt működést veszi alapul az a moduláris, „plug-and-play” alapú adatközpont, ami egy teljesen előre gyártott, konfigurálható rendszer. Ez már eleve integrált, intelligens és környezetbarát energiagazdálkodással érkezik, a Siemens, valamint a német Cadolto Datacenter GmbH és a Legrand Data Center Solutions vállalatok által jelezve.

A Siemens ezek mellett számos adatközponti megoldást kínál.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!