Connect with us
Hirdetés

Ipar

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

robotok

Európa egyik legtapasztaltabb futuristája és Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női játékosa adott elő a Yettel rendezvényén

A következő időszakot a nagy teljesítményű okoshálózatok és az azokon működő technológiák fogják meghatározni – mondta Ray Hammond író, futurista a Yettel éves üzleti partnertalálkozóján. A Yettel Connect rendezvényen Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakkozók tízes világranglistájának eddigi egyetlen női helyezettje a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt.

A több mint 35 éve jövőkutatással foglalkozó Ray Hammond Európában egyedülállóan hosszú időn keresztül adott pontos előrejelzéseket a jövőben várható trendekről – és most abban a jövőben él, amelyet először harminc évvel ezelőtt írt le. Évek óta tanulmányozza az új technológiák hatását a különböző iparágakra és a társadalmi folyamatokra a pénzügyektől kezdve az egészségügyön keresztül a szabadidőig és közlekedésig. Előadásában az életünket a következő évtizedekben és azon túl is formáló trendekről, ezek összefügéseiről beszélt, ezen belül is azokról a meghatározó technológiákról, amelyek éppen a Yettel által is épített hálózatokon alapulnak a jövőben.

Az egyik ilyen trend a népességrobbanás: az ENSZ becslése szerint november 18-án az emberiség létszáma eléri a nyolcmilliárd főt. A következő évtizedekben milliárdokkal nő azoknak a száma, akiknek a Föld lakóhelyet, élelmet, vizet és energiát kell biztosítson. Másokkal ellentétben Hammond nem tartja ezt szörnyű forgatókönyvnek: bolygónk ennél sokkal több embert is el tud tartani.

Nem fog bekövetkezni a világvége, a kihívások viszont óriásiak: a most születő gyerekek három-négyszer több energiát fogyasztanak majd, mint mi.”

A következő három-négy évtizedben mindenképpen szélsőséges időjárási jelenségekkel kell szembenéznünk, még akkor is, ha egy csapásra meg tudnánk szabadulni a teljes széndioxid-kibocsátástól: a mai szélsőséges időjárási jelenségek ugyanis az 1990-es évekbeli kibocsátásra vezethetők vissza. Az emberiség éppen abban az átmeneti időszakban van, amikor áttérünk a fosszilis energiáról a megújulókra. Hammond szerint a kulcskérdés ebben az elfogadható költségekkel tárolható megújuló energia: a jövőkutató szerint mintegy 30 év múlva érhetjük el, hogy energiaigényünk nagy hányadát így elégítjük ki.

Hammond szerint jelenleg a globalizáció második fázisában járunk: már nem csak a kilencvenes évek gyakorlata jellemző, amikor a gyártás az alacsony munkaerőköltségek miatt a fejlett országokból a fejlődő országokba helyeződik. Az olcsó munkaerő egyre kevésbé van jelen: a fejlődő országok egy része már nem is tekinthető annak, hiszen a globalizáció első fázisa körülbelül kétmilliárd embert emelt fel a mélyszegénységből. Emiatt sok tevékenység visszahelyeződik a fejlett országokba, és már megkezdődött az a jövőt meghatározó folyamat, miszerint az egyszerűen elvégezhető munkakörökben a robotika alkalmazásával szorítják le a költségeket. Ez a mesterséges intelligencia előretörésével egyre magasabb szintű, nagyobb komplexitású munkakörökben hozhat változást.

A jövőkutató szerint a legdrámaibb fejlemények az orvostudományban és az egészségügyben tapasztalhatók. Mélyreható technikai és tudományos változások vezetnek majd a DNS-profil alapú, személyre szabott kezelések bevezetéséhez a következő néhány évben. Ezt a korszakot a nagy teljesítményű hálózatokon működő technológiák határozzák meg, lehetővé téve, hogy az egészségügy elosztott technológiai platformként működjön. A kórházi kezelést az emberek mindennapjaiban viselhető érzékelők támogatják, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatok azonnali megosztását az orvossal vagy a kórházzal. „Ez nem teszi feleslegessé az emberi munkát, sőt: az orvosok, ápolónők és gondozók több emberi időt tölthetnek a betegekkel.”

A technológia exponenciális fejlődése továbbra is jellemző lesz. A nagy teljesítményű hálózatot – az 5G-t és később a 6G-t – nem is annyira az emberek, hanem a gépek igénylik.

 „A technológiai fejlődést pont a hálózati sebesség növekedése hajtja előre: a szupergyors okos hálózatok olyan alkalmazások létrehozását ösztönzik, amelyeket még el sem tudunk képzelni. Talán vitatható állítás, de a legváltozatosabb iparágakban és területeken működő, hálózatra kapcsolt robotok olyan jólétet fognak generálni, amilyet még nem láttunk.”

Vajon ezek a robotok elveszik az emberek munkáját? Hammond elmondta: a kutatások azt mutatják, hogy ha felszabadítjuk az embereket az unalmas, repetitív munka alól, akkor az idejüket hasznos célokra fogják fordítani.

„Úgy gondolom, hogy a céltudatosan használt technológia csodálatos perspektívát jelent.”

Fotó: Draskovics Ádám

Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, az első – és eddig az egyetlen – nő, aki a legjobb tíz közé került a sakkozók abszolút világranglistáján. 2015-ben visszavonult a versenyzéstől. „Specialitása” a világbajnokok legyőzése: összesen tizenegy férfi világbajnokot vert már meg klasszikus vagy rapid sakkban – idén nyáron épp a 32 éves norvég sakkvilágbajnokot, Magnus Carlsent.

A Yettel Connect rendezvényen a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt. Felidézte azt az utat, amit bejárt a gyermekként megnyert első versenyektől kezdve, mindig szem előtt tartva a célját, hogy a férfiak által dominált sportágban a férfiak között is bajnok legyen. Beszélt arról is, hogyan alkalmazott más-más stratégiát a különböző ellenfelekkel szemben, illetve arról, hogyan készült fel Garri Kaszparov sakklegenda ellen – az ellenfél energiáját és taktikáját ellene fordítva, a szükséges áldozatokat is meghozva.

„A Yettel Connect üzleti rendezvényen neves előadókat és innovatív kiállítókat ismerhettek meg vendégeink, mindezt egy sikeres fejlesztői versenyünk, a Hack it your way kísérte. A fejlődés és a minőségi kapcsolatok iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy mobilszolgáltatóként fejlett technológiát és nyílt tudásmegosztást alkalmazunk a vállalkozások digitalizálásához, és összekapcsoljuk őket a számukra fontos partnerekkel. A mostani rendezvényünk is ilyen, minőségi párbeszédnek adott lehetőséget.”

– mondta el Mohamed ElSayad, a Yettel Magyarország kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Ipar

Hulladékból üzemanyag

Körforgásos gazdaság – Napjaink egyik legnagyobb kihívása a hulladékkezelés és a hulladék-újrahasznosítás. Projektünk fő célkitűzése, hogy olyan iparban alkalmazható technológiát fejlesszünk, ami alkalmas a különböző műanyag-, gumi- és egyéb szénhidrogén-hulladékok (fáradtolaj stb.) újrafeldolgozására a körforgásos gazdaság jegyében – kezdi beszélgetésünket Papp Géza Bálint, a PGB Engineering Kft. ügyvezető igazgatója.

A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.

Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?

P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL MK vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.

Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?

P.G.: Több nézőpontból megközelítve: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.

A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:

  • Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
  • Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
  • Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).

Miként valósították meg a fejlesztést?

P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.

Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?

P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.

Mik a következő lépések a projekt kapcsán?

P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A metrológia kiköltözött a mérőlaborból

A minőségellenőrzés sokáig egy külön világ volt a gyártáson belül: klimatizált mérőlaborok, nagy koordináta-mérőgépek, metrológiára specializálódott mérnökök.

A mérés helye egyértelmű volt: a mérőszoba. Az utóbbi években azonban egy új trend kezd egyre látványosabban kirajzolódni: a metrológia kilép a mérőlaborból, és közelebb kerül a gyártósorhoz és a feladat helyszínéhez.

A mobil 3D mérési technológiák fejlődésével ma már nem feltétlenül az alkatrészt kell a mérőgéphez vinni – sok esetben a mérőeszköz megy az alkatrészhez.

Miért változik a minőség-ellenőrzés területe?

A gyártóiparban egyre nagyobb az igény a gyorsabb és rugalmasabb ellenőrzési folyamatokra, ami gyakran a vevői elvárások szigorodásából fakad. Az egyre inkább digitalizált és termelékenyebb gyártási környezetben a minőségellenőrzésnek is lépést kell tartania a rövidebb ciklusidőkkel bonyolult geometriájú termékek és összetett mérési feladatok esetén is.

Emellett egyre több olyan mérési igény jelenik meg a gyártásban, ahol az azonnali, helyszíni döntés kulcsfontosságú. Ilyen lehet egy gyártásközi ellenőrzés, egy gyártási probléma vizsgálata, vagy egy karbantartási és javítási feladat a több műszakban üzemelő soron. Ezekben az esetekben a mérőlaborhoz kötött ellenőrzés inkább akadály, mint megoldás: a mérési sorban állás és a logisztika jelentősen lassíthatja a folyamatot. Ezért jelenik meg egyre erősebben az igény a gyors, rugalmas és helyszínen elvégezhető mérésekre azonnali kiértékeléssel.

A modern, mobil metrológia válaszol

A globális 3D metrológiai piac értéke már közel 12 milliárd dollár és az elemzések szerint a következő években 15 milliárd fölé növekszik, ahogy az ipari szereplők egyre inkább nyitnak az automatizált és adatvezérelt minőségellenőrzési megoldások felé. A legújabb, mobil mérőrendszerek különösen gyorsan terjednek: a hordozható metrológiai megoldások piaca 2033-ig várhatóan több mint duplájára, 4,4 milliárd dollárra nő.

A modern, ipari 3D szkennerek már nem csupán adatgyűjtő eszközök. Egyre inkább önálló mérőrendszerként működnek, amelyek a szkennelést, a kiértékelést és a jelentéskészítést egyetlen, gyors munkafolyamatba integrálják.

Erre élenjáró példa a FreeScan Omni, amely vezeték nélküli működésével és fedélzeti számítási képességeivel lehetővé teszi a 20 mikron pontosságú, gyors, helyszíni mérést és kiértékelést. Az önálló metrológiai rendszer 93 lézervonal segítségével rögzíti a teljes felületet akár 7 619 000 pont/mp sebességgel, miközben a piacon egyedülálló fedélzeti minőség-ellenőrzési funkció az előre beállított mérési terv szerint azonnali kiértékelést és riportálást tesz lehetővé – egyetlen gombnyomásra.

Ez a megközelítés jelentősen lerövidítheti a mérési folyamatot: a szkennelés és az ellenőrzés közvetlenül a helyszínen elvégezhető, anélkül, hogy az adatokat külön mérőlaborba kellene továbbítani.

Bemutató, tesztmunka és mérési szolgáltatások az ADMASYS HU-nál

Magyarországon a FreeScan Omni az ADMASYS HU-nál próbálható ki élesben. Lehetőséget biztosítanak technológiai tesztekre, emellett a rendszert ipari feladatokban, konkrét mérési projektekben is használják.

Mindazonáltal egyetlen eszköz sem jó minden feladatra. Az ADMASYS csoport márkafüggetlen szakértőként az ipar egyik legszélesebb 3D szkenner és kapcsolódó célszoftver kínálatával rendelkezik, így a különböző mérési és reverse engineering alkalmazásokhoz az optimális eszközök és munkafolyamatok kombinációját tudják javasolni.

A kérdés ma már nem az, hogy van-e helye a hordozható 3D metrológiának az iparban – hanem az, hogy az adott üzemben, az adott feladatok esetén melyik eszköz és folyamat biztosítja a legnagyobb hozzáadott értéket és megtérülést. Ebben tud segíteni az ADMASYS HU csapata.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A vártnál nagyobb érdeklődés miatt bővül a Demján Sándor Tőkeprogram kerete

A hazai kis- és középvállalkozások beruházásait finanszírozó Demján Sándor Tőkeprogram keretösszege 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra emelkedik – hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén.

A program első szakaszában 1261 pályázat felelt meg a feltételeknek. A vállalkozói érdeklődés már ebben a szakaszban meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat, ezért 2026 januárjában átmenetileg fel kellett függeszteni az új igénylések befogadását.

A beérkezett pályázatok több lépcsős befektetési értékelési folyamaton mentek keresztül, és eddig 267 esetben született pozitív befektetési döntés.

A keret bővítésével március 12-én újra megnyílik a jelentkezés, így a program második szakaszában további beruházási és növekedési projektek juthatnak tőkefinanszírozáshoz.

Az első szakaszban beérkezett projektek jelentős része kapacitásbővítést, technológiai fejlesztést, digitalizációs beruházásokat vagy új piacokra lépést céloz. A program elsősorban olyan vállalkozások számára jelent finanszírozási lehetőséget, amelyek stabil működési alapokkal rendelkeznek, és a következő növekedési szint elérésére készülnek.

A Demján Sándor Tőkeprogram olyan növekedni kívánó, beruházásra kész magyar kis- és középvállalkozások számára biztosít tőkefinanszírozást, amelyek beruházásaik megvalósításához türelmes forrást keresnek. A konstrukció sajátossága, hogy nincs havi törlesztési kötelezettség, a kamatfizetés évente esedékes, a futamidő pedig hat év.

A program iránti jelentős érdeklődés azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások beruházási terveik finanszírozása kapcsán egyre tudatosabban mérlegelik a hitel és a tőke közötti választást. A hitellel szemben a tőke olyan finanszírozási forma, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a fejlesztések és beruházások megvalósítására koncentráljanak, anélkül hogy a növekedési szakaszban rendszeres törlesztési kötelezettség terhelné működésüket.

Az angolszász gazdaságokban a növekedési tőke régóta a vállalati fejlődés egyik meghatározó finanszírozási eszköze. A Demján Sándor Tőkeprogram ezt a növekedési finanszírozási szemléletet teszi elérhetővé a magyar kis- és középvállalkozások számára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss