Connect with us
Hirdetés

Ipar

A globalizáció második szakaszában a robotok veszik át az olcsó munkaerő szerepét

robotok

Európa egyik legtapasztaltabb futuristája és Polgár Judit, a sakktörténet legjobb női játékosa adott elő a Yettel rendezvényén

A következő időszakot a nagy teljesítményű okoshálózatok és az azokon működő technológiák fogják meghatározni – mondta Ray Hammond író, futurista a Yettel éves üzleti partnertalálkozóján. A Yettel Connect rendezvényen Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakkozók tízes világranglistájának eddigi egyetlen női helyezettje a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt.

A több mint 35 éve jövőkutatással foglalkozó Ray Hammond Európában egyedülállóan hosszú időn keresztül adott pontos előrejelzéseket a jövőben várható trendekről – és most abban a jövőben él, amelyet először harminc évvel ezelőtt írt le. Évek óta tanulmányozza az új technológiák hatását a különböző iparágakra és a társadalmi folyamatokra a pénzügyektől kezdve az egészségügyön keresztül a szabadidőig és közlekedésig. Előadásában az életünket a következő évtizedekben és azon túl is formáló trendekről, ezek összefügéseiről beszélt, ezen belül is azokról a meghatározó technológiákról, amelyek éppen a Yettel által is épített hálózatokon alapulnak a jövőben.

Az egyik ilyen trend a népességrobbanás: az ENSZ becslése szerint november 18-án az emberiség létszáma eléri a nyolcmilliárd főt. A következő évtizedekben milliárdokkal nő azoknak a száma, akiknek a Föld lakóhelyet, élelmet, vizet és energiát kell biztosítson. Másokkal ellentétben Hammond nem tartja ezt szörnyű forgatókönyvnek: bolygónk ennél sokkal több embert is el tud tartani.

Nem fog bekövetkezni a világvége, a kihívások viszont óriásiak: a most születő gyerekek három-négyszer több energiát fogyasztanak majd, mint mi.”

A következő három-négy évtizedben mindenképpen szélsőséges időjárási jelenségekkel kell szembenéznünk, még akkor is, ha egy csapásra meg tudnánk szabadulni a teljes széndioxid-kibocsátástól: a mai szélsőséges időjárási jelenségek ugyanis az 1990-es évekbeli kibocsátásra vezethetők vissza. Az emberiség éppen abban az átmeneti időszakban van, amikor áttérünk a fosszilis energiáról a megújulókra. Hammond szerint a kulcskérdés ebben az elfogadható költségekkel tárolható megújuló energia: a jövőkutató szerint mintegy 30 év múlva érhetjük el, hogy energiaigényünk nagy hányadát így elégítjük ki.

Hammond szerint jelenleg a globalizáció második fázisában járunk: már nem csak a kilencvenes évek gyakorlata jellemző, amikor a gyártás az alacsony munkaerőköltségek miatt a fejlett országokból a fejlődő országokba helyeződik. Az olcsó munkaerő egyre kevésbé van jelen: a fejlődő országok egy része már nem is tekinthető annak, hiszen a globalizáció első fázisa körülbelül kétmilliárd embert emelt fel a mélyszegénységből. Emiatt sok tevékenység visszahelyeződik a fejlett országokba, és már megkezdődött az a jövőt meghatározó folyamat, miszerint az egyszerűen elvégezhető munkakörökben a robotika alkalmazásával szorítják le a költségeket. Ez a mesterséges intelligencia előretörésével egyre magasabb szintű, nagyobb komplexitású munkakörökben hozhat változást.

A jövőkutató szerint a legdrámaibb fejlemények az orvostudományban és az egészségügyben tapasztalhatók. Mélyreható technikai és tudományos változások vezetnek majd a DNS-profil alapú, személyre szabott kezelések bevezetéséhez a következő néhány évben. Ezt a korszakot a nagy teljesítményű hálózatokon működő technológiák határozzák meg, lehetővé téve, hogy az egészségügy elosztott technológiai platformként működjön. A kórházi kezelést az emberek mindennapjaiban viselhető érzékelők támogatják, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi adatok azonnali megosztását az orvossal vagy a kórházzal. „Ez nem teszi feleslegessé az emberi munkát, sőt: az orvosok, ápolónők és gondozók több emberi időt tölthetnek a betegekkel.”

A technológia exponenciális fejlődése továbbra is jellemző lesz. A nagy teljesítményű hálózatot – az 5G-t és később a 6G-t – nem is annyira az emberek, hanem a gépek igénylik.

 „A technológiai fejlődést pont a hálózati sebesség növekedése hajtja előre: a szupergyors okos hálózatok olyan alkalmazások létrehozását ösztönzik, amelyeket még el sem tudunk képzelni. Talán vitatható állítás, de a legváltozatosabb iparágakban és területeken működő, hálózatra kapcsolt robotok olyan jólétet fognak generálni, amilyet még nem láttunk.”

Vajon ezek a robotok elveszik az emberek munkáját? Hammond elmondta: a kutatások azt mutatják, hogy ha felszabadítjuk az embereket az unalmas, repetitív munka alól, akkor az idejüket hasznos célokra fogják fordítani.

„Úgy gondolom, hogy a céltudatosan használt technológia csodálatos perspektívát jelent.”

Fotó: Draskovics Ádám

Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a sakktörténet legjobb női játékosa, az első – és eddig az egyetlen – nő, aki a legjobb tíz közé került a sakkozók abszolút világranglistáján. 2015-ben visszavonult a versenyzéstől. „Specialitása” a világbajnokok legyőzése: összesen tizenegy férfi világbajnokot vert már meg klasszikus vagy rapid sakkban – idén nyáron épp a 32 éves norvég sakkvilágbajnokot, Magnus Carlsent.

A Yettel Connect rendezvényen a sakk analógiáját alkalmazva a stratégiaalkotás sokoldalúságáról beszélt. Felidézte azt az utat, amit bejárt a gyermekként megnyert első versenyektől kezdve, mindig szem előtt tartva a célját, hogy a férfiak által dominált sportágban a férfiak között is bajnok legyen. Beszélt arról is, hogyan alkalmazott más-más stratégiát a különböző ellenfelekkel szemben, illetve arról, hogyan készült fel Garri Kaszparov sakklegenda ellen – az ellenfél energiáját és taktikáját ellene fordítva, a szükséges áldozatokat is meghozva.

„A Yettel Connect üzleti rendezvényen neves előadókat és innovatív kiállítókat ismerhettek meg vendégeink, mindezt egy sikeres fejlesztői versenyünk, a Hack it your way kísérte. A fejlődés és a minőségi kapcsolatok iránti elkötelezettségünket tükrözi, hogy mobilszolgáltatóként fejlett technológiát és nyílt tudásmegosztást alkalmazunk a vállalkozások digitalizálásához, és összekapcsoljuk őket a számukra fontos partnerekkel. A mostani rendezvényünk is ilyen, minőségi párbeszédnek adott lehetőséget.”

– mondta el Mohamed ElSayad, a Yettel Magyarország kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

Ipar

A Schneider Electric és a Royal Avebe megmutatta, hogyan gyorsítható az ipar elektrifikációja hálózatbővítés nélkül

Elektromosra cserélni a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést és a hálózatra visszatáplálni is képes fogyasztóvá válni a telephely hálózati csatlakozásainak bővítése nélkül – erre a kihívásra adott előremutató választ a Schneider Electric és a Royal Avebe közös projektje. Az európai villamosenergia-hálózat túlterheltsége egyre nagyobb akadálya az ipari elektrifikációnak és dekarbonizációnak, több mint 1700 gigawattnyi projekt vár hálózati csatlakozásra.  

Közös elektrifikációs projektet valósított meg a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a keményítő- és növényi fehérje előállítással foglalkozó szövetkezet, a Royal Avebe, amelyet a múlt héten megrendezett Hannover Messe kiállításon mutattak be. A fejlesztés célja az volt, hogy a holland cég Foxhol-i telephelyén a meglévő hálózati csatlakozásokra támaszkodva, a közcélú villamosenergia-hálózat megerősítése nélkül telepítsenek egy ipari elektromos kazánt, ezzel kiváltva a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtést, miközben a telephely aktív prosumerré alakul.

Európa villamosenergia-hálózatának túlterheltsége az ipari dekarbonizáció egyik legnagyobb akadályává vált. Az Eurelectric „Power Barometer” elemzése szerint az egész kontinensen több mint 1700 gigawattnyi tiszta energia és elektrifikációs projekt vár hálózati csatlakozásra, ez 2021 óta 133%-os növekedést jelent. Csak Hollandiában több mint 14 000 vállalkozás várja a növekedéshez, az elektromos áram használatára való átálláshoz vagy a dekarbonizációhoz szükséges kapacitást, sokuk esetében a várakozás akár egy évtizedig is elhúzódhat. A „Dutch SME Monitor” adatai szerint a holland vállalkozások 90 százaléka közvetve vagy közvetlenül érzi a hálózati torlódások hatásait.

A megoldás: holisztikus elektrifikációs és digitális energiastratégia

Az Avebe arra kérte fel a Schneider Electric tanácsadói csapatát, hogy alapjaiban gondolja át, hogyan használja és kezelje az energiát a Foxhol-i telephely. Az eredmény egy integrált elektrifikációs stratégia lett, amely három pillérre épül: egységes energia- és folyamatirányítás, valós idejű energiaintelligencia és dinamikus terheléskezelés.

A platform a telephelyen található több mint 1000 mérőpont – köztük 542 intelligens középfeszültségű relé – adatai alapján ad átfogó képet az energiafelhasználásról. Ha a hálózati igény megnő, a rendszer automatikusan úgy alakítja az elektromos áram elosztását, hogy ne lépjék túl a szerződésben foglalt határokat és a műszaki feltételekhez is alkalmazkodjanak. Amikor bőségesen áll rendelkezésre megújuló energia, és alacsony a helyi hálózati igény, az üzem felveszi a többletet, és aktívan támogatja a hálózat stabilitását.

Ez az elektrifikációs projekt közvetlenül segíti az Avebe klímavédelmi céljainak megvalósítását, beleértve a 2030-ig elérendő 30 százalékos kibocsátáscsökkentést és az energiahatékonyság évente 1,5 százalékkal történő, folyamatos javítását.

„A gyártási folyamataink további elektrifikációja fontos lépés a működésünk fenntarthatóbbá tételében. A Schneider Electric-kel együtt bebizonyítjuk, hogy lehetséges valós előrelépést tenni a jövőbiztos és még inkább energiahatékony termelés felé a meglévő hálózati csatlakozásunk keretein belül is”

– mondta el Joyce de Vries-Pieterman, az Avebe kommunikációs és PR igazgatója.

„Az, amit az Avebe Foxholban elért bizonyítja az európai ipar számára, hogy működőképes ez a koncepció. A korlátozott hálózati kapacitások nem kell, hogy feltétlenül késleltessék a dekarbonizációt. Az elektrifikáció, a nyílt automatizálás és a digitális intelligencia megfelelő kombinációjával a gyártók már most cselekedhetnek”

– mutatott rá Neil Smith, a Schneider Electric fogyasztási cikkek gyártói piacáért felelős elnöke.

A technológiai architektúra

A projekt során a Schneider Electric egy teljesen integrált digitális architektúrát alakított ki, amely egyesíti az energiaellátás-automatizálást, a folyamatirányítást és az üzemeltetés valós idejű monitorozását. A megoldás része volt az EcoStruxure™ Foxboro DCS az egységes folyamatirányításhoz, az EcoStruxure™ Electrodynamic Controller a valós idejű terhelés-koordináláshoz, az EcoStruxure™ Control HMI a kezelői áttekinthetőség és beavatkozás érdekében, az EcoStruxure™ EPAS a mérnöki környezet és konfigurációhoz, valamint az AVEVA PI System az intelligens középfeszültségű relékből és régebbi eszközökből származó adatok egységes megjelenítéséhez.

Másolható modell az európai ipar számára

A Schneider Electric és az Avebe közös projektje során bevezetett dinamikus terheléskezelés, valós idejű energiaintelligencia és prosumer-képességek ugyanilyen kombinációja Európa bármely, hasonló hálózati korlátokkal szembesülő, energiaigényes ipari telephelyén alkalmazhatók. Az élelmiszer- és italgyártók, a vegyipar, a papíripar és más ágazatok vállalatai számára ez lehetőséget kínál arra, hogy előrelépjenek a dekarbonizációban anélkül, hogy meg kellene várniuk a nagyszabású hálózati infrastruktúra-bővítést, amely akár egy évtizedet is igénybe vehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Desktop helyett ipari lépték: mikor érdemes nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani

Az asztali 3D nyomtatás sok vállalatnál gyorsan eljut arra a pontra, ahol a projektek egyszerűen kinövik a rendelkezésre álló munkateret.

A nagyobb alkatrészek ilyenkor darabolva készülnek, majd ragasztással, csavarozással állnak össze – ami egy ideig működő megoldás, de egyre több kompromisszumot jelent minőségben, időben és megbízhatóságban. Ilyenkor merül fel a kérdés: nem lenne-e hatékonyabb nagyformátumú 3D nyomtatásra váltani?

Erre a dilemmára is választ kaphatnak az ADMASYS HU stand látogatói az idei Ipar Napjai kiállításon, ahol élőben is bemutatkozik a nagyformátumú ipari additív gyártás egyik meghatározó rendszere, a BigRep VIIO 250.

Nem csak nagyobb alkatrészekről van szó

A nagyformátumú 3D nyomtatás – akár 1000 × 1000 × 1000 mm-es térfogattal – új megközelítést tesz lehetővé az additívra tervezésben és gyártásban. Az eddig több darabból összeállított alkatrészek, gyártósablonok és célszerszámok egyben is előállíthatók, ami jelentősen csökkenti az összeszerelési időt és a hibalehetőségeket.

Az utólagos illesztés elhagyhatóvá válik, így nő a szerkezeti integritás és javul a méretpontosság is. Ez különösen fontos olyan iparágakban, ahol a gyors iteráció, az ismételhetőség és a megbízhatóság versenyelőnyt jelent.

Ugyanakkor a siker nem kizárólag a méreten múlik. Az anyagválasztás, a gyártási folyamatokba való integráció és a megfelelő nyomtatási stratégia mind meghatározó tényezők. A nagyformátumú technológiák alkalmazása ezért jellemzően átgondolt bevezetést igényel.

Gyakorlati tippek: mitől lesz sikeres a léptékváltás?

A nagyformátumú 3D nyomtatás úttörője, a német BigRep az elmúlt években számos iparágban szerzett tapasztalatot a technológia ipari alkalmazásában. Az általuk készített szakmai anyagok rávilágítanak arra, hogy az elérhető sikereket nem pusztán a nyomtatási térfogat határozza meg.

A megfelelő alkalmazási területek kiválasztása, a célnak megfelelő alapanyagok azonosítása, a gyártási workflow átalakítása és az üzleti célokhoz illesztett bevezetés kulcsfontosságú.

Az érdeklődő vállalatok számára készült BigRep e-book gyakorlati útmutatót ad többek között:

  • a nagyformátumú 3D nyomtatás bevezetésének első lépéseihez,
  • az iparági alkalmazási példákhoz,
  • valamint a sikeres átállások tapasztalataihoz.

Töltse le ezen a linken!

ADMASYS HU: változatlan csapat és szakértelem új név alatt

A hazai piacon a BigRep megoldásait is kínáló ADMASYS HU Kft. az egyik, ha nem a legrégebbi, márkafüggetlen 3D technológiai specialista. A vállalat korábban FreeDee Kft. néven működött, a közelmúltban azonban – regionális terjeszkedésével összhangban – megújult márkanévvel folytatja tevékenységét.

Az idei Ipar Napjai kiállításon a cég most először jelenik meg az új ADMASYS brand alatt és több újdonságot is bemutat a hazai szakmai közönség számára.

3D tech premierek az Ipar Napjain

Az ADMASYS HU stand egyik kiemelt eleme a BigRep VIIO 250 lesz, amelyet most mutatnak be először az Ipar Napjain. A rendszer a nagy méretű, funkcionális alkatrészek ipari gyártására kínál megoldást, új lehetőségeket nyitva a szerszámozás, prototípusgyártás és a kis sorozatú termelés területén.

A standon emellett az ADMASYS csoport széles portfóliójából számos bizonyított és frissen bemutatkozó 3D nyomtató és 3D szkenner rendszer is megtekinthető lesz:

  • Az ipari metrológia területén egyre nagyobb szerepet kapó Shining 3D csúcskategóriás rendszerei közül bemutatkozik a FreeScan Omni – amely egyedülálló módon azonnali, fedélzeti minőségellenőrzést tesz lehetővé –, a szintén vezeték nélküli EinScan Rigil, valamint a FreeScan Trak Nova, amely nagyméretű objektumok gyors és pontos mérésére alkalmas.

A kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a látogatók ne csak elméleti szinten, hanem működés közben is megismerjék a legújabb additív gyártási technológiákat, és képet kapjanak arról, hogyan illeszthetők be ezek a meglévő ipari folyamatokba.

A díjmentesen belépés az Ipar Napjaira előzetes regisztrációhoz kötött, amit itt tudnak megtenni az érdeklődők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric és a Deloitte összefogásával még jobban felpöröghet az ipar digitális átállása

A mesterséges intelligencia (MI) és a fejlett analitika integrálása, a nyílt, szoftveralapú automatizációs platformokban rejlő lehetőségek kihasználása, alkalmazkodóképes, a hatékonyságot és a rugalmasságot javító üzemeltetési folyamatok megvalósítása – többek között ezt kínálja a vállalkozások számára a Schneider Electric és a Deloitte együttműködése.

Napjainkban minden eddiginél nagyobb nyomás nehezedik a vállalatokra, hogy a hatékonyság megőrzése mellett bővítsék tevékenységüket, miközben a költségeket is kontroll alatt tartsák. Sok cég ennek ellenére továbbra is ragaszkodik az elavult működési modellekhez, amelyek egy gyorsan változó piaci környezetben korlátozzák az innovációs lehetőségeiket, valamint az alkalmazkodó- és versenyképességüket. Ez a probléma különösen élesen jelentkezik az eszközigényes iparágakban, ahol a mesterséges intelligencia, az IT/OT (információs technológia/üzemeltetési technológia) integráció és a digitális platformok együttes megjelenése jelentősen átformálja a lehetőségeket. Ezeknek a kihívásoknak a leküzdése és az új távlatok megnyitása nem csupán technológiát igényel: a vállalatoknak világos stratégiákra, bevált módszertanokra és megbízható ökoszisztémákra van szükségük annak érdekében, hogy tartósan magas színvonalon működhessenek.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a Deloitte a Hannover Messe kiállításon jelentette be együttműködését, amelynek célja, hogy segítse az ügyfeleiket – a termelőcégektől és egyéb ipari szereplőktől kezdve az adatközpont üzemeltetőkig és infrastruktúra-szolgáltatókig – a teljes üzleti tevékenységükre vonatkozóan a folyamataik modernizálásában és új lehetőségek kiaknázásában. A partnerség eredményeként a cégek a versenyképességük digitális korszakban való megőrzéséhez szükséges, vállalati-szintű átalakuláshoz egyszerre kaphatják meg a Deloitte stratégiai tervezés, folyamat- és technológiai átalakítás területén meglévő tudását és a Schneider Electric szakértelmét, valamint az MI-alapú üzemeltetési és szoftvertechnológiáját.

A két cég többek között már bizonyított IT/OT integrációs megoldásokkal modernizálja az ügyfelek ipari működését és támogatja az átfogó digitális átalakulásukat. Lehetőséget kínálnak arra is, hogy a vállalkozások megszabaduljanak az elkülönülten működő, elavult rendszereiktől és jobban kihasználják a nyílt, szoftveralapú automatizálási platformok előnyeit. A Schneider Electric és a Deloitte együttműködése révén kínált megoldásokkal az ügyfelek integrálhatják a mesterséges intelligenciát a fejlett analitikával, jelentősen lerövidítve így az időt, amíg a beruházásaikból jövedelemtermelő tevékenységek lesznek, javítva ezáltal az üzleti hatékonyságot. Megnyílik a lehetőség arra is, hogy a hatékonyságot és rugalmasságot javító, alkalmazkodóképes és jövőálló működési modellt vezessenek be a cégek.

„A szervezetek tisztában vannak azzal, hogy változtatniuk kell, de sokuknál hiányzik egy olyan terv, amely egyesíti az üzleti stratégiát a megfelelő digitális és OT alapokkal. A mi technológiai tudásunkat és a Deloitte működési hatékonyság javítására és a vállalati szintű változások támogatására vonatkozó tapasztalatait ötvözve olyan eszközöket adunk ügyfeleink kezébe, amelyekkel gyorsan és magabiztosan haladhatnak előre”

– mondta el Gwenaelle Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.

 „Az igazi digitális átalakulás sokkal többről szól, mint új eszközök bevezetéséről; megköveteli a szervezet versenyképességének és növekedésének újragondolását. A Deloitte rendelkezik a szükséges képességekkel ahhoz, hogy ezt a változást végigkísérje a vállalat minden szintjén és ezt egyesítve a Schneider Electric OT-szakértelmével és MI-alapú ipari technológiájával új lehetőségeket kínálhatunk az ügyfeleink számára az átalakuláshoz, és biztosíthatjuk a megvalósításához szükséges precizitást is”

– tette hozzá Ajai Vasudevan, a Deloitte „Global Smart Operations” területért felelős vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss