Ipar

Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket

Az energiaszektor digitalizációja – különösen napjainkban – egyre sürgetőbbé váló folyamat, hiszen a digitális innovációk segítségével jelentősen hatékonyabbá válhatna a közműhálózatok működése.

Az 5G technológiában élen járó Ericsson Connected Energy Utilities című jelentése számos példával illusztrálja, milyen kiemelt szerepet tölthet be a szektorban a mobilkommunikáció a teljes értékláncon keresztül.

Az energiaszektor számára a folyamatosan növekvő energiaigény kezelése egyre komolyabb kihívást jelent, mely egyre komplexebben üzemelő energiahálózatokat is feltételez egyben. Ezek felépítésében és működtetésében juthatnak komoly szerephez a mobilhálózatok, mutat rá az Ericsson friss riportja, mely számos iparág már működő példáján keresztül szemlélteti, hogy például az áramhálózatok digitalizációja milyen kézzelfogható előnyökkel járhat.

A mobiltechnológia és az 5G számos területen előrelépést hozhat

Hatékonyabb kommunikáció. Az energiatermelői oldalon az egyik legkézenfekvőbb modernizációs lépcsőfok a kommunikációs rendszerek lecserélése, digitalizációja. A közműhálózatok üzemeltetése során például a mai napig elterjedt kommunikációs módszer a walkie-talkie-k használata, pedig egy 4G-s vagy 5G-s privát hálózattal nagy rendelkezésre állású, biztonságos és minden igényt kielégítő adatcsere-folyamatot lehet kiépíteni, melyben a beszédátvitel mellett szerepet kaphatnak a modernebb kommunikációs formák (képek, videók átvitele, videohívást stb).

Hatékonyabb hibamegelőzés és karbantartás. A karbantartási fázisok és az üzembiztonság terén a prediktív karbantartás egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat, mely során a rendszerbe ágyazott szenzorok adatait elemezve észlelhet és javíthat egy potenciálisan felmerülő problémát egy szolgáltató, még mielőtt a hiba eszkalálódna és ügyfelek tömegeit érintené. Az Ericsson és az Arthur D. Little intézet által közösen elvégzett kutatás például rámutat, hogy a prediktív-alapú karbantartás akár 25%-kal is csökkentheti egy generátor vagy erőmű éves, karbantartásra fordított idejét, így a rendszerek tervezett leállításával keletkező veszteség is lényegesen csökkenhet. A karbantartó személyzet munkáját is egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a távolról elvégzett vizsgálatok, ahol például drónok mobilhálózatokon keresztül kommunikálva térképezhetik fel az áramfejlesztők és különböző infrastruktúra-elemek állapotát, állagát.

Kevésbé veszélyes vagy kockázatos karbantartási műveletek. Az erőművek és különféle áramfejlesztő berendezések rendkívül veszélyes terepnek számítanak a karbantartó-üzemeltető munkatársak számára, akiknek a biztonsága szintén jelentős mértékben növelhető a mobilkommunikáció segítségével. A dolgozók így különféle szenzorokkal ellátott öltözeteket, illetve VR/AR headseteket viselhetnek munka közben, melyek valós időben küldhetnek a mobilhálózatokon keresztül képeket és adatokat elemzés céljából.

Növelhető reakcióidő, okosabb hálózatok. Az áramhálózat apróbb, alig néhány perces kimaradásait a legtöbb szolgáltató észre sem veszi, pedig ezek száma a statisztikák szerint egyre nő, ezzel egyre nagyobb bosszúságot okozva a felhasználóknak. A hálózati hibák automatikus felderítése és központi kijelzése drámaian csökkenti a hálózatüzemeltetők reakcióidejét, akik a gyors átterheléssel lényegesen gyorsabban, szinte észrevétlenül tudnak reagálni a rövid kimaradásokra. Az áramhálózat-üzemeltetőknek emellett fel kell készülniük arra is, hogy a meglévő hálózatokon jelentkező változó fogyasztási és betáplálási igényt rugalmasan tudják kezelni. Ehhez elengedhetetlen az “okos hálózat” létrehozása, mely képes automatikusan kezelni a fenti fogyasztásiigény-változások, illetve esetleges hálózati kiesések során keletkező átirányításokat.

Gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció a végfelhasználókkal, takarékosabb energiafelhasználás. A mobilhálózati kommunikáció azoknál a rendszereknél is szerephez juthat, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, vagy fogyasztói végponttal – hívja fel a figyelmet a kutatás. Így például a hálózathoz tartozó, az üzemeltető által fenntartott elektromosautó-töltők mobilhálózatokon keresztül kommunikálva jelezhetik a fogyasztóknak a töltőállomás éppen aktuális foglaltságát, illetve a töltő és az autó kapcsolatát, a töltési folyamat előrehaladását. A fogyasztók részéről természetes válaszreakció a drasztikusan növekvő energiaárakra a fogyasztás visszafogása mellett a fogyasztás mértékének ellenőrzése iránti igény. Ebben segíthetnek a távolról elérhető okosmérők, melyek nem csak a fogyasztás nyomon követésére alkalmasak, hanem a megfelelő háttérrendszerekkel kiegészítve a fogyasztó egyéni szokásait figyelembe véve adhatnak takarékossági tanácsot.

„Az új- és megújuló energiaforrások szerepének növekedésével egyre komplexebbé való áramhálózatok biztonságos, stabil és optimális üzemeltetéséhez elengedhetetlen tűnik, hogy a meglévő rendszereket a szolgáltatók egyre teljesebb mértékben digitalizálják. Különösen fontos ez most, amikor a világ számos régiójában igen komoly energiakrízis fenyeget, melyre gyors, megnyugtató választ kell adniuk az üzemeltetőknek. Ebben már rövid távon is sokat segíthet a hatékonyabb üzemeltetés, energiatakarékosabb hálózati felhasználás terén a mobil és 5G technológia”

– mondta el Koustuv Ghoshal, az Ericsson közművekért felelős vezetője. „A mobilhálózati kommunikáció és az 5G az áram-közművek jövőjének meghatározó részévé válhat, megoldást nyújtva az energiaellátás minden, kommunikációs folyamatokkal összefüggő kihívására” – tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:5G energiaszolgáltatás hatékony közmű mobilkommunikáció

Up Next

Világító homlokzat és 3D betonnyomtató – Magyar cég innovációiért rajong a világ

Don't Miss

Magyar makettező cég innovatív 3D-s megoldásai a gyártás területén

Ipar

A Siemens és a P&G világszerte kiterjeszti az AI-alapú minőségellenőrzést

Ipari AI a mindennapi termékek szolgálatában

Ismerős érzés lehet: leveszünk a polcról egy sampont vagy mosóport, és biztosra vesszük, hogy a termék makulátlan lesz. Ez a magától értetődő bizalom egyre inkább a mesterséges intelligenciának köszönhető. A Siemens és a Procter & Gamble (P&G) közösen fejlesztett AI-alapú minőségellenőrző rendszerét most globálisan kiterjesztik a P&G gyáraira, ami egy újabb lépést jelent ezen a téren.

Rugalmassá tett mesterséges intelligencia

A Visual Inspection Cockpit (VIC) névre hallgató rendszert kifejezetten a nagy sebességű, percenként több ezer terméket előállító gyártósorokra tervezték, ahol a rugalmas vagy mintás anyagok (például csomagolóanyagok, higiéniai termékek) természetes elmozdulása miatt a hagyományos kamerás rendszerek eddig gyakran hibáztak. A megoldás azonnal kiszűri a hibás darabokat, legyen szó torz csomagolásról, gyűrődésről vagy alig látható felületi hibákról.

A rendszer a P&G mélytanulási modelljeit ötvözi a Siemens Industrial Edge platformjával, valamint Nvidia GPU-kkal felszerelt ipari számítógépekkel. További jellemzője, hogy azt az üzemi mérnökök maguk is konfigurálhatják, külön szakértői csapat nélkül, emellett nem szükséges újraprogramozni minden egyes csomagolásváltáskor vagy termékmódosításnál.

A P&G szakembere, Paul Thomas szerint a rendszert kifejezetten olyan kihívások megoldására fejlesztették, amelyekkel a hagyományos vizsgálórendszerek nem tudtak megbirkózni.

Gyorsabb bevezetés, jobb minőség

A megoldás egyik legnagyobb előnye, hogy újrafelhasználható Industrial Edge-alkalmazásként működik, így az új gyártósorokra való bevezetése ötször-tízszer gyorsabb, mint a hagyományos, egyedi fejlesztésű vizsgálórendszereké. Egyúttal könnyen kiterjeszthető újabb gyárakra, termékekre és vizsgálati helyzetekre.

A minőségi eredmények is látványosak: a rendszer bevezetése után egyes termékeknél 10–20%-kal javult a selejtarány, vagyis egyre kevesebb olyan termék kerül le a gyártósorról, amely nem felel meg a minőségi elvárásoknak.

A rendszer emellett folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, így a P&G gyártási csapatai hosszú távú trendeket is azonosíthatnak, és folyamatosan fejleszthetik a gyártási folyamataikat.

A Siemens közlése szerint a VIC a vállalat szélesebb ipari AI-portfóliójának része, amely az Industrial Edge platformon szabványosított alkalmazásokként érhető el – így a jövőben más gyártók és iparágak is hasonló megoldásokat vezethetnek be.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Megjelent a Siemens Designcenter

A mérnöki tervezés és gyártás új korszaka – Az ipari vállalatok radikális kihívásokkal néznek szembe: a termékek komplexitásának növekedése, a lerövidült piacra jutási idő, a szakemberhiány és a szigorú minőségi elvárások mind arra kényszerítik a mérnöki csapatokat, hogy újragondolják tervezési és gyártási folyamataikat.

A graphIT Kft. és a Siemens Digital Industries Software közös szakmai napján debütált Magyarországon a Siemens Designcenter platform. Az esemény átfogó betekintést nyújtott a mérnöki CAD/CAM/CAE munka jövőjébe, ahol a mesterséges intelligencia, a felhőalapú Live Collaboration és a Sony XR hardverre épülő immerzív VR-tervezés találkozik.

Mi az a Siemens Designcenter? Az integrált mérnöki tudásközpont

A Siemens Xcelerator portfólió legújabb mérföldköveként a Designcenter egy olyan egységes, skálázható és intelligens termékfejlesztési platform, amely zökkenőmentes átmenetet biztosít a böngészőalapú felületek és a nagyteljesítményű asztali alkalmazások között. A platform célja, hogy a startupoktól kezdve a globális nagyvállalatokig minden mérnöki csapat számára 100%-os adathűséget, maximális rugalmasságot és kiemelkedő költséghatékonyságot nyújtson.

A Designcenter a Siemens megbízható technológiai alapokjaira épít (Parasolid, D-Cubed, Kineo, JT), és négy rugalmasan skálázható licenccsomagban érhető el: Essentials, Standard, Advanced és Premium. Ezt egészíti ki a Siemens innovatív Value-Based Licensing (VBL) kiegészítő rendszere, amely több mint 140 modulhoz enged rugalmas, token-alapú hozzáférést.

Főbb termelékenységi mutatók a SaaS átállással:

50% költségcsökkenés az informatikai infrastruktúrában.
30% csökkenés a termékek piacra jutási idejében.
20% termelékenység-növekedés az AI-támogatott tervezési munkafolyamatok révén.
99,9% üzemidő és kimagasló adatbiztonság a felhőalapú háttérrel.

Mesterséges intelligencia a mérnöki gyakorlatban (Engineering AI)

A mérnöki intelligencia fejlesztése a Designcenter X központi eleme. Az AI nem csupán egy kiegészítő funkció, hanem a teljes tervezési folyamatot átható ágens-alapú asszisztens:

Designcenter X Copilot: Természetes nyelvű (magyarul is értő) generatív AI, amely funkciókkal kapcsolatos támogatásra, hatékonyabb munkavégzéssel kapcsolatos tanácsokra, makró kódgenerálásra és modellmódosításra képes promptok vagy képek alapján.
Predictive Machine Learning: A Command Prediction felismeri a parancsismétlődéseket, míg a Selection Prediction és a Select Similar Faces/Components gépi tanulással azonosítja a geometriailag hasonló elemeket, csökkentve a kattintások számát.
Hangvezérlés & PMI AI: A Voice Command Assistant gépelés nélküli irányítást tesz lehetővé, míg az AI-alapú 3D PMI Predictor automatikusan hozzárendeli a méreteket és tűréseket a megfelelő modellnézetekhez.

Élő együttműködés és felhős rugalmasság (Live Collaboration)

A Designcenter X beépített, Teamcenter X alapon működő adatkezelése megszünteti a fájlok zárolásából és a széttagolt kommunikációból eredő torlódásokat:

Live Share & Egyidejű Tervezés: Több mérnök dolgozhat egyidejűleg ugyanazon a komplex összeállításos modellen valós időben, automatikus szinkronizálás és ütközésfeloldás mellett.
User Presence & Context Awareness: A rendszer valós időben jelzi, melyik kolléga melyik alkatrészen dolgozik.
Multi-user Notifications: Automatikus riasztások és értesítések a követett alkatrészek módosításairól és mentéseiről.
Teams Integráció: Csevegések és konferenciahívások indítása közvetlenül a tervezői felületen lévő alkatrész-kontextusból.
Böngészőmódú Hozzáférés (Teamcenter Share): CAD/CAM adatok biztonságos megtekintése, szerkesztése és felülvizsgálata szoftvertelepítés nélkül, bármilyen eszközről.

Immersive Engineering – Mérnöki munka határok nélkül Sony XR hardverrel

A rendezvény egyik legkiemelkedőbb bemutatója a Siemens és a Sony XR partnerségének eredménye volt. A CES-díjas, szemenként 4K felbontású Sony HMD headset és a dedikált gyűrűs kontrollerek segítségével a mérnökök 1:1 méretarányban, adat-előkészítés és konverziós veszteség nélkül léphetnek be a virtuális 3D tervezőtérbe.

Az Immersive Explorer, Designer és Collaborator modulok támogatják a virtuális üzembe helyezést, az ergonómiai elemzéseket, valamint a földrajzilag szétszórt csapatok közös, VR-alapú tervellenőrzését.

Integrált Part Manufacturing portfólió

A Designcenter teljes mérnöki folyamatkört teremt a megmunkálással. Az integrált CAM portfólió magában foglalja a 2,5–5 tengelyes marást, multifunkciós esztergálást, huzalszikrázást, robotos megmunkálást és CMM mérésprogramozást.

A gyártáshelyességet és a gyors üzembe helyezést olyan funkciók támogatják, mint a Staged Models (gyártásközi állapotok asszociatív kezelése), a Shop Floor Connect (közvetlen papírmentes munkautasítások a gépkezelőknek) és a Sinumerik Run MyVirtual Machine (100%-os gépkód-hűségű digitális iker szimuláció).

Designcenter a magyar cégeknek

A rendezvényen a hazai mérnöktársadalom közel 100 leginkább innovatív mérnöke vett részt, akik megismerhették a Desigcenter azon előnyeit, amely ideális mérnöki platformmá teszi a hazai tervező és gyártó cégek számára. Ezek az előnyök mindenek előtt a költséghatékonyság, a legkorszerűbb technológiai megoldások és a mesterséges intelligencia, valamint a graphIT Kft. Expert támogatása és bevezetési szolgáltatásai.

További információk: graphitblog.hu | www.graphit.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Elérhetőbbé válik a fém 3D nyomtatás

Az ipari fém 3D nyomtatás szélesebb körű alkalmazását célozzák az Xact Metal fejlesztései. Az amerikai gyártó a november 17–20. között megrendezésre kerülő Formnext 2026 kiállításon mutatja be porágyas lézeres technológiára épülő rendszereit, amelyek Magyarországon a VARINEX kínálatában is elérhetők.

A fém additív gyártás egyik legfontosabb fejlődési iránya, hogy a technológia a jelentős beruházási kerettel rendelkező nagyvállalatok mellett egyre több kisebb ipari szereplő, fejlesztőközpont és kutatóintézet számára is reális alternatívává váljon. A 2017-ben alapított Xact Metal fejlesztéseiben ezért a nagy teljesítményt, a rugalmas alkalmazhatóságot és a kedvezőbb beruházási költséget igyekszik ötvözni.

Rugalmas platform ipari feladatokra

A vállalat első fém porágyas rendszere, az XM200C 2019-ben jelent meg, elsősorban kutatás-fejlesztési és egyetemi alkalmazások számára. Az azóta kifejlesztett XM200G sorozat már nagy sebességű galvanométeres lézerirányítást alkalmaz, és egy- vagy kétlézeres konfigurációban, 100, 200 vagy 400 wattos szálas lézerrel érhető el.

Az XM200G alapkiépítésben 150 × 150 × 150 milliméteres munkatérrel rendelkezik, az építési magasság pedig opcionálisan 290 milliméterig növelhető. A nyitott alapanyag- és paraméterrendszer különösen fontos lehet a fejlesztési feladatoknál, hiszen lehetőséget biztosít a gyártási folyamat adott alkalmazáshoz történő optimalizálására.

A berendezéssel számos ipari fémalapanyag feldolgozható. A rendelkezésre álló anyagok között rozsdamentes és szerszámacélok, szuperötvözetek, valamint titán-, alumínium- és rézalapú ötvözetek is megtalálhatók. A rendszer így a prototípusgyártás mellett szerszámok és kis sorozatban készülő ipari alkatrészek előállítására is alkalmazható.

Mikroméretű alkatrészek nagy pontossággal

A portfólió egyik legújabb tagja az XM200G µHD, amelyet kifejezetten a nagy pontosságot és rendkívül finom részleteket igénylő kis méretű fémalkatrészek additív gyártására fejlesztettek.

A berendezés 5–15 mikrométeres szemcseméretű fémporok feldolgozására is alkalmas, miközben a lézerfolt mérete 20 mikrométer alatt marad. A 140 × 140 × 150 milliméteres munkatérrel rendelkező rendszer olyan alkalmazások előtt nyithat új lehetőségeket, mint az elektronikai és mikromechanikai alkatrészek, antennák, hullámvezetők vagy egyes orvostechnikai komponensek gyártása.

A rendkívül kis lézerfoltméret és a finom fémporok alkalmazása olyan geometriai részletek létrehozását teszi lehetővé, amelyek a hagyományos fém additív rendszerekkel nehezebben valósíthatók meg.

Nagyobb munkatér, több lézer

A fejlesztések másik iránya a nagyobb méretű alkatrészek és a termelékenyebb sorozatgyártás. Ezt a területet célozza a jelenleg fejlesztés alatt álló XM300G. A rendszer 300 × 300 × 350 milliméteres munkatérrel készül, amelynek Z irányú mérete opcionálisan 450 milliméterre növelhető.

A berendezést egy-, két- vagy négylézeres konfigurációban tervezik, így a nagyobb munkatérhez magasabb termelékenység is társulhat. Ez már olyan ipari felhasználásokat céloz, ahol nemcsak az alkatrészek geometriai szabadsága, hanem a gyártási idő és a gazdaságosság is meghatározó szempont.

A kutatás-fejlesztéstől a kis sorozatokig

Az Xact Metal portfóliója jól mutatja a fém 3D nyomtatás fejlődésének irányát. Az XM200G rugalmas platformot kínál fejlesztési és ipari feladatokra, az XM200G µHD a mikroméretű, nagy részletességű alkatrészek gyártását célozza, míg az XM300G már a nagyobb munkatér és a magasabb termelékenység felé mozdul el.

A technológia ezzel a kutatás-fejlesztéstől és prototípusgyártástól kezdve a szerszámgyártáson keresztül egészen a kis sorozatú ipari alkatrészgyártásig kínál alkalmazási lehetőségeket.

Az Xact Metal rendszerei Magyarországon a VARINEX kínálatában érhetők el. A gyártó megoldásai novemberben a frankfurti Formnext 2026 kiállításon is bemutatkoznak, ahol az additív gyártás nemzetközi szereplői vonultatják fel legújabb ipari technológiáikat.

www.varinex.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!