Ipar
Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket
Az energiaszektor digitalizációja – különösen napjainkban – egyre sürgetőbbé váló folyamat, hiszen a digitális innovációk segítségével jelentősen hatékonyabbá válhatna a közműhálózatok működése.
Az 5G technológiában élen járó Ericsson Connected Energy Utilities című jelentése számos példával illusztrálja, milyen kiemelt szerepet tölthet be a szektorban a mobilkommunikáció a teljes értékláncon keresztül.
Az energiaszektor számára a folyamatosan növekvő energiaigény kezelése egyre komolyabb kihívást jelent, mely egyre komplexebben üzemelő energiahálózatokat is feltételez egyben. Ezek felépítésében és működtetésében juthatnak komoly szerephez a mobilhálózatok, mutat rá az Ericsson friss riportja, mely számos iparág már működő példáján keresztül szemlélteti, hogy például az áramhálózatok digitalizációja milyen kézzelfogható előnyökkel járhat.
A mobiltechnológia és az 5G számos területen előrelépést hozhat
Hatékonyabb kommunikáció. Az energiatermelői oldalon az egyik legkézenfekvőbb modernizációs lépcsőfok a kommunikációs rendszerek lecserélése, digitalizációja. A közműhálózatok üzemeltetése során például a mai napig elterjedt kommunikációs módszer a walkie-talkie-k használata, pedig egy 4G-s vagy 5G-s privát hálózattal nagy rendelkezésre állású, biztonságos és minden igényt kielégítő adatcsere-folyamatot lehet kiépíteni, melyben a beszédátvitel mellett szerepet kaphatnak a modernebb kommunikációs formák (képek, videók átvitele, videohívást stb).
Hatékonyabb hibamegelőzés és karbantartás. A karbantartási fázisok és az üzembiztonság terén a prediktív karbantartás egyre hangsúlyosabb szerepet kaphat, mely során a rendszerbe ágyazott szenzorok adatait elemezve észlelhet és javíthat egy potenciálisan felmerülő problémát egy szolgáltató, még mielőtt a hiba eszkalálódna és ügyfelek tömegeit érintené. Az Ericsson és az Arthur D. Little intézet által közösen elvégzett kutatás például rámutat, hogy a prediktív-alapú karbantartás akár 25%-kal is csökkentheti egy generátor vagy erőmű éves, karbantartásra fordított idejét, így a rendszerek tervezett leállításával keletkező veszteség is lényegesen csökkenhet. A karbantartó személyzet munkáját is egyszerűbbé és biztonságosabbá tehetik a távolról elvégzett vizsgálatok, ahol például drónok mobilhálózatokon keresztül kommunikálva térképezhetik fel az áramfejlesztők és különböző infrastruktúra-elemek állapotát, állagát.
Kevésbé veszélyes vagy kockázatos karbantartási műveletek. Az erőművek és különféle áramfejlesztő berendezések rendkívül veszélyes terepnek számítanak a karbantartó-üzemeltető munkatársak számára, akiknek a biztonsága szintén jelentős mértékben növelhető a mobilkommunikáció segítségével. A dolgozók így különféle szenzorokkal ellátott öltözeteket, illetve VR/AR headseteket viselhetnek munka közben, melyek valós időben küldhetnek a mobilhálózatokon keresztül képeket és adatokat elemzés céljából.
Növelhető reakcióidő, okosabb hálózatok. Az áramhálózat apróbb, alig néhány perces kimaradásait a legtöbb szolgáltató észre sem veszi, pedig ezek száma a statisztikák szerint egyre nő, ezzel egyre nagyobb bosszúságot okozva a felhasználóknak. A hálózati hibák automatikus felderítése és központi kijelzése drámaian csökkenti a hálózatüzemeltetők reakcióidejét, akik a gyors átterheléssel lényegesen gyorsabban, szinte észrevétlenül tudnak reagálni a rövid kimaradásokra. Az áramhálózat-üzemeltetőknek emellett fel kell készülniük arra is, hogy a meglévő hálózatokon jelentkező változó fogyasztási és betáplálási igényt rugalmasan tudják kezelni. Ehhez elengedhetetlen az “okos hálózat” létrehozása, mely képes automatikusan kezelni a fenti fogyasztásiigény-változások, illetve esetleges hálózati kiesések során keletkező átirányításokat.
Gyorsabb és hatékonyabb kommunikáció a végfelhasználókkal, takarékosabb energiafelhasználás. A mobilhálózati kommunikáció azoknál a rendszereknél is szerephez juthat, melyek közvetlen kapcsolatban állnak a fogyasztóval, vagy fogyasztói végponttal – hívja fel a figyelmet a kutatás. Így például a hálózathoz tartozó, az üzemeltető által fenntartott elektromosautó-töltők mobilhálózatokon keresztül kommunikálva jelezhetik a fogyasztóknak a töltőállomás éppen aktuális foglaltságát, illetve a töltő és az autó kapcsolatát, a töltési folyamat előrehaladását. A fogyasztók részéről természetes válaszreakció a drasztikusan növekvő energiaárakra a fogyasztás visszafogása mellett a fogyasztás mértékének ellenőrzése iránti igény. Ebben segíthetnek a távolról elérhető okosmérők, melyek nem csak a fogyasztás nyomon követésére alkalmasak, hanem a megfelelő háttérrendszerekkel kiegészítve a fogyasztó egyéni szokásait figyelembe véve adhatnak takarékossági tanácsot.
„Az új- és megújuló energiaforrások szerepének növekedésével egyre komplexebbé való áramhálózatok biztonságos, stabil és optimális üzemeltetéséhez elengedhetetlen tűnik, hogy a meglévő rendszereket a szolgáltatók egyre teljesebb mértékben digitalizálják. Különösen fontos ez most, amikor a világ számos régiójában igen komoly energiakrízis fenyeget, melyre gyors, megnyugtató választ kell adniuk az üzemeltetőknek. Ebben már rövid távon is sokat segíthet a hatékonyabb üzemeltetés, energiatakarékosabb hálózati felhasználás terén a mobil és 5G technológia”
– mondta el Koustuv Ghoshal, az Ericsson közművekért felelős vezetője. „A mobilhálózati kommunikáció és az 5G az áram-közművek jövőjének meghatározó részévé válhat, megoldást nyújtva az energiaellátás minden, kommunikációs folyamatokkal összefüggő kihívására” – tette hozzá a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Az Ozempic hatása már az élelmiszeriparban is érezhető: tényleg egyre kevesebbet eszünk?
A gyógyszeripar már az étkezési szokásainkat is befolyásolja: így reagálnak az élelmiszergyártók a legújabb trendekre.
Nemzetközi kutatások szerint a GLP-1 alapú gyógyszereket (ilyen például az elmúlt években elhíresült Ozempic is) használó fogyasztók és háztartások körében egyértelmű változások tapasztalhatóak az étkezési szokásokban: kevesebb mennyiséget, kisebb adagokat fogyasztanak, és ki is hagynak étkezéseket. Bár első hallásra elenyészőnek gondolhatnánk a hatását, valójában érzékelhető károkat okoz az élelmiszeriparnak a testsúlycsökkentésre használt gyógyszerek terjedése. A német YouGov becslése szerint az új étkezési trend évi körülbelül 325 millió eurós korrigált árbevétel visszaesést okoz az ország gazdaságának.1
Az élelmiszeripar bevételei is karcsúbbá válnak?
A nemzetközi kutatási eredmények két új tendenciát támasztanak alá az élelmiszeriparban: egyrészt kisebb adagokra és kevesebb étkezésre tartanak igényt a gyógyszeres segítséggel fogyókúrázni vágyók, másrészt pedig a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap náluk a minőség kérdése. A BSI által végzett, önbevalláson alapuló panelkutatása szerint a GLP-1 alapú készítményt használók 74%-a azt nyilatkozta, hogy fontosabb számára egy adagon belül a minőség, mint a mennyiség. Az egyértelmű előnyöket felsorakoztató termékekért átlagosan 28%-os árprémiumot is elfogadhatónak tartottak.2
Éppen ezért elmondható, hogy az élelmiszeriparnak nem egy disztópiára kell felkészülnie: téves azt gondolni, hogy a minőségi, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, finom ételeket tablettákra cserélné a társadalom. Ha viszont egy egyre növekvő célcsoport fokozatosan kevesebbet, kisebb adagokat eszik, az impulzusvásárlásokat pedig tudatos választásra cseréli, akkor az élelmiszeripar termékfejlesztési logikájának is változnia kell.
Az ár-érték arány újraértelmezése is elkezdődött
Korábban megfigyelhető volt az élelmiszeriparban, hogy a nagyobb kiszerelésű termékeket értékelték jó ár-érték arányúnak. Ezzel szemben az új trendből kirajzolódni látszanak a modern fogyasztói igények: kellemes ízvilág és egészséges tápanyagtartalom ugyanabban a termékben, nagyobb fehérje- és rosttartalom, könnyebb ételek. Azoknak a gyártóknak, akik időben szeretnének reagálni a változásokra, érdemes kisebb, praktikus kiszerelésekben gondolkodniuk, valamint olyan termékeket fejleszteniük, amelyek “diétás” ízvilág nélkül hordozzák magukban egy kiegyensúlyozott, tudatosan összerakott étrend minden előnyét. A fehérjedús müzliszeletektől a magas rosttartalmú italokon át a cukormentes édességekig számos termék világít rá arra, hogy a mennyiségnél fontosabbá vált az innovatív, tudatos megközelítés.
A gyártók felelőssége a társadalom egészére kiterjed
Fontos hangsúlyozni, hogy az élelmiszergyártóknak a felhasználói igények kielégítése mellett erős társadalmi szerepük is van. Ha a piacon elérhetőek az egészséges, akár a fogyni vágyók étrendjébe is beilleszthető alternatívák, azzal a csodadiéták és a trendalapú módszerek helyett a valódi, hosszú távon fenntartható életmódváltást támogathatják. Ez a készételektől kezdve a péksüteményeken és a snaceken át a reggelikig, italokig és desszertekig szinte bármilyen kategóriát jelenthet.
„Gyártóként azzal kell foglalkoznunk, hogy milyen ételekkel tudjuk segíteni a vásárlókat a mindennapokban. Szerintem ma már kevés annyit írni egy csomagolásra, hogy »diétás«: legyen világos, miből készül a termék, milyen a tápértéke, és hogyan illeszthető be az étrendbe. Közben az íz és az elkészítés is számít, mert egy hosszú munkanap végén is szeretnénk jót enni, lehetőleg különösebb bonyodalom nélkül. A Szafinál ezekre a szempontokra építünk. A GLP-1 körüli változások kapcsán is abban látom a feladatunkat, hogy segítsük a tudatos választást, és olyan élelmiszereket kínáljunk, amelyeket a vásárlók hosszú távon is szívesen fogyasztanak.”
– mondta Ipsits Anita, a Szafi tulajdonosa és ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Ha minden háztető áramot termel, a hálózatnak azt látnia kell: így készül fel Karintia a napelemes boomra
A közeli jövőben már nem a zöld áram termelése, hanem a szállítása lesz a szűk keresztmetszet, Karintia ezt előzi meg digitális hálózatirányítás-fejlesztéssel.
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra.
Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei.
A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
A karintiai példa jól mutatja az európai trendet: az elosztói hálózatok a passzív infrastruktúrából aktívan irányított, adatvezérelt rendszerekké válnak. Aki erre időben felkészül, jobban megbirkózik a megújuló termelés növekedésével. Aki lemarad, az dugókkal, korlátozásokkal és csúcsra méretezett, költséges beruházásokkal fizet majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
A Toyota és a Rivian is a Stratasys új 3D nyomtatót választotta
Az ipari 3D nyomtatás egyre nagyobb szerepet kap az autógyártásban, különösen a gyártási segédeszközök, szerelőkészülékek és funkcionális alkatrészek előállításában.
A Stratasys új F870 rendszere a nagyformátumú additív gyártás lehetőségeit bővíti, amelynek képességeit már a Toyota és a Rivian is vizsgálja saját gyártási folyamataiban.
A Stratasys tovább bővítette ipari FDM technológiára épülő termékportfólióját az új F870 3D nyomtatóval, amelyet kifejezetten a nagy igénybevételű üzemi alkalmazásokhoz fejlesztettek. A berendezés a nagy építési térfogatot, a szabályozott hőmérsékletű gyártási környezetet és a nagy teljesítményű műszaki polimerek alkalmazását egyesíti. A fejlesztés célja, hogy az additív gyártás ne csupán a prototípusok készítésében, hanem a mindennapi ipari termelésben is gazdaságosan alkalmazható legyen.
Az új rendszer iránt már a bevezetés előtt jelentős érdeklődés mutatkozott. A Toyota Production Engineering Kentucky állambeli, georgetowni részlege, valamint a Rivian Automotive michigani, plymouthi üzeme is megkezdte az F870 képességeinek vizsgálatát. A két autógyártó elsősorban a gyártási segédeszközök, szerelési és ellenőrző készülékek, valamint a fejlett prototípusgyártási alkalmazások területén keresi a technológia felhasználási lehetőségeit.
Nagyobb méret, szélesebb alkalmazhatóság
A Stratasys F870 egyik legfontosabb műszaki jellemzője az 1000 × 610 × 610 milliméteres építési térfogat. A gyártó szerint a berendezés kategóriájának leghosszabb, teljesen fűtött építési terével rendelkezik, amely lehetővé teszi nagyméretű, összetett geometriájú alkatrészek előállítását.
A rendszer többféle ipari alapanyaggal működik, köztük ASA, ABS, Nylon 12CF, valamint az új ABS Draft Gray anyaggal. Különösen fontos a szénszál-erősítésű Nylon 12CF alkalmazhatósága, amely nagy merevségének, szilárdságának és tartósságának köszönhetően alkalmas lehet jelentős mechanikai igénybevételnek kitett gyártási segédeszközök készítésére.
A technológia egyik előnye, hogy a hagyományos forgácsolással vagy más gyártási eljárással készülő egyedi készülékek bizonyos esetekben közvetlenül, szerszámozási igény nélkül állíthatók elő. Ez különösen a gyakran módosuló gyártási folyamatoknál, a kisebb sorozatoknál és az egyedi szerelési feladatoknál jelenthet idő- és költségmegtakarítást.
Az autóipari gyártás rugalmasságát növelheti
A Toyota és a Rivian érdeklődése jól mutatja, hogy az additív gyártás szerepe fokozatosan átalakul az autóiparban. A technológia ma már nem kizárólag a termékfejlesztés és a prototípusgyártás eszköze, hanem egyre inkább a gyártósorok működését támogató megoldás.
A nagyméretű szerelőkészülékek, ellenőrző sablonok és egyedi befogók hagyományos előállítása gyakran jelentős átfutási idővel jár. A 3D nyomtatás lehetőséget biztosít arra, hogy ezek az eszközök közvetlenül a digitális tervek alapján készüljenek el, és szükség esetén gyorsan módosíthatók legyenek.
A Toyota szakemberei szerint az additív gyártás már bizonyította értékét a vállalatnál, a következő lépés pedig az alkalmazási területek további bővítése. Az F870 mérete, alapanyagválasztéka és ipari kialakítása olyan lehetőségeket kínál, amelyek illeszkedhetnek a gyártó újabb termelési igényeihez.
A Stratasys fejlesztése egy szélesebb iparági folyamatba illeszkedik, amelyben a vállalatok a gyártási rugalmasság növelésére, az ellátási láncoktól való függőség mérséklésére és a termelési költségek csökkentésére törekednek.
Az F870 megjelenése újabb lépést jelenthet az additív technológiák üzemi integrációjában. A nagyobb gyártási kapacitás, a műszaki alapanyagok és a megbízhatóan ismételhető gyártási folyamatok együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a 3D nyomtatás a hagyományos gyártástechnológiák egyre fontosabb kiegészítőjévé váljon.
A Stratasys ipari additív gyártási megoldásait Magyarországon a VARINEX Zrt. képviseli, amely több mint két évtizede foglalkozik a gyártó technológiáival.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik
-
Gazdaság2 hét ago
Olcsóbb lett a kötelező, mégis alig keressük a jobb ajánlatokat
-
Gazdaság2 hét ago
Black Friday a Xiaominál: négyszeres Mi Pont és extra kedvezmények
-
Tippek2 hét ago
Melyik porszívóval spórolhatjuk meg a legtöbb takarítási időt?
-
Gazdaság1 hét ago
Védtelen mikrovállalkozások: tízből kilencen nem használnak fejlett IT-biztonsági megoldást
-
Gazdaság1 hét ago
Már túl vannak a csúcson a támogatott lakáshitelek, de a java csak ezután jön
-
Gazdaság2 hét ago
A Samsung újra az ötödik legértékesebb márka lett az Interbrand Best Global Brands listáján







